Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-24 / 16. szám
1982. április 24. SZABAD FÖLDMŰVES- 5 gondokkal — Sokat fejlődött ez a város, alig Ismerek rá — mondja az olyan látogató, akinek sok esztendő után most adódott lehetősége arra, hogy képet alkosson Párkány (Štúrovo) fejlődéséről. Persze a változást, a város arculatának alapvetff módosulását nem érzékeli azonnal mindenki. Főleg azok nem, akik a vasútállomás felől jövet a régi, nyílegyenes főúton Igyekeznek a város szíve felé. Ez az út és az útmente évtizedek alatt keveset változott, most kissé szélesebb és simábban gördül rajta a jármükerék. A ritka vendég esetleg arra is felfigyel, hogy a főút jobb oldaláról eltűnt a város szélétől vagy száz méterrel előbb levő ház, amely előtt az egykori mezőváros pirosra festett egyedüli benzinkútja büszkélkedett. Talán azt is észleli, hogy az út baloldalán korszerű üzemanyagtöltő állomás, tőle kőhajitásnyira pedig alumíniumból készült hatalmas „skatulya“, a várost és környékét kenyérrel és ropogós péksüteménnyel ellátó kenyérgyár ékeskedik. A kenyérgyártól alig százegynéhány méterre kezdődik a régi város, de a kíváncsi szem előtt még mindig nem mutatkozik. Megbújik a Duna menti lapályon, mint évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtt. Az embernek egy pillanatra az az érzése támad, hogy fürkésző szeme elől eltűnt az út is, amelyen járműve halad. De valóban csak egy pillanatral Mert a másik pillanatban eléje tárul Párkány látképe az esztergomi bazilikával, amely évtizedek óta semmit nem változott. A Párkánytól régen elszakadt és ritkán látott vendégek közül csak a kíváncsian szemlélődök érzékelik gyorsan a nagy változásokat. Azok, akik a vasútállomástól jövet az egykori érdekes látványosságot, a jobb oldali láthatárt képező sziklacsúcsos hegylánoolat mentén a Dorog bányaváros füstölgő gyárkéményeit keresik. Ezeknek nem kerülheti el figyelmüket a környék ipari büszkesége, a többezer embert foglalkoztató papírgyár, amely az egykori mezővárost Dél-Szlovákia egyik ipari központjává formálta. A papírgyártól a város felé az Istenhegyen keresztül vezet az út. Valamikor itt szőlőskertek és gyümölcsösök voltak. Most csak hellyelközzel akad egy-egy elhanyagolt parcella. Sok itt a kihasználatlan terület, melyet kistermelői szinten hasznosítani lehetne. Egyszer talán majd erre is sor kerüli E környék végleges arculatának kialakítása már folyamatban van. Igaz, hogy az út Jobb oldalán már eléggé régen elkészült a tanoncotthon Impozáns épülete, de baloldalon csak tavaly kezdődött meg — kétszintes családi házak építésével — e városrész arculatának formálása. Az Istenhegy „csúcsáról“ szemet gyönyörködtető kép tárul a kíváncsi érkező elé. Maga előtt látja a Szlovák Nemzeti Felkelés lakótelepet; ha kissé jobbra tekint, a Duna lakótelep toronyházai kötik le figyelmét; balra nézve pedig a Terasz I. lakótelep tűnik fel. Innen szinte látható mindaz, ami Párkánynak városi jelleget adott. E lakótelepek láttán mondja a ritkán látott vendég: Sokat változott ez a város, alig ismerek rál Valóban sokat változott. Csak a hatodik ötéves tervidőszakban 626 új lakással gyarapodott. S hogy mennyit növekedett a felszabadulás óta eltelt évek alatt, legjobban talán a lakosság létszámának alakulása érzékelteti. Ami azt illeti, bizony sok új lakás kellett ahhoz, hogy a lakosság létszáma a háború előtti 4600- ról. 13 000-re növekedhessen! És nincs megállás! A lakásépítés most is folyamatban van. De nemcsak új utcákat és városrészeket formáló családi házak épülnék, hanem a Terasz II. lakótelep építésének megkezdésével folytatódik az állami és a szövetkezeti lakásépítés is. Ennek a lakótelepnek az építése — úgy mondják — a hetedik ötéves tervidőszak végére befejeződik. Közben elkészül egy további lakótelep építésének kivitelezési teTve. A. lakótelep az egykori öreg utca helyén épül majd a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán, és Rakparti lakótelep néven illeszkedik a terebélyesedő városképbe. A városfejlesztés nagyon sok gonddal jár. A város és lakói létszámának növekedése sürgeti a közszolgáltatások fejlesztését, különböző irányzatú javítóműhelyek, mosodák és egyebek hálózatának kiépítését, valamint kapacitásuk növelését Szükség lesz bölcsődék, óvodák és Játszóterek lakótelepenkénti építésére; a közellátás zavartalanságának biztosítása céljából az üzlethálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. Meg kell teremteni a közrend és tisztaság szavatolásának feltételeit, bővíteni és korszerűsíteni a városi úthálózatot és azzal párhuzamosan növelni kell a tömegközlekedési eszközök számát is. Az elmúlt évek folyamán, így például a hetedik ötéves tervidőszak első évében is sok új létesítmény járult hozzá a lakosság életfeltételeinek javulásához. Erre a következtetésre jutott a városi nemzeti bizottság tanácsa is április eleji ülésén, a választási program által előirányzott múlt évi feladatok teljesítésének értékelésekor. Joggal állapíthatta meg, hogy lényegesen emelkedett a közszolgáltatások színvonala, amihez hozzájárult a szolgáltatóház megnyitása, a különböző küldetésű javítóműhelyek összpontosítása, majd az ellenőrzés javítása által a munkafegyelem szilárdulása is. Ennek ellenére sürgős feladat továbbra is a közszolgáltatási hálózat bővítése. Realizálása talán nem Is ütközik nagyobb akadályba, mivel az ötéves fejlesztési terv számol vele, és a kivitelezési terv készítése Is folyamatban van. A tervek és elképzelések Időbeni megvalósulását azonban sok tényező lassíthatja. A városi nemzeti bizottságnak nagy gondot okoz egy-egy kivitelező vállalat megnyerése. Ezért odázódott el a Terasz I. lakótelep rendbetétele, vagyis a talaj és a környezet tervezett jellegének kialakításával kapcsolatos munkák befejezése és a mosoda építése. Ez esetben a mulasztás a Magasépítő Vállalat galántai üzemének számlájára írható. Az élelmiszerboltok és ipari fogyasztási cikkeket árusító boltok ma már eléggé rugalmasan elégítik ki a vásárló közönség Igényeit. A helyzet lényeges javulását az élelmiszer-félkészáru bolt, valamint az új textilüzlet megnyitása is elősegítette. A városatyáknak talán a legtöbb gondot, a rend- és tisztaságszerető lakosságnak pedig sok bosszúságot a közterületeket eléggé gyakran csúfító szeméthalmaz okozza. Ennek egyik oka az, hogy a városgazdálkodási üzem köztisztasági részlegének fejlesztése nem tart lépést a város növekedésével. Sőt mi több, a takarékossági intézkedések nyomán akarva-akaratlan korlátozódik tevékenysége. A másik oka pedig az, hogy az új lakótelepek lakosságának egy része nehezen alkalmazkodik a városi viszonyokhoz, a közösségi élet írott és íratlan szabályaihoz. S bizony előfordult az új esztendő elején is, hogy a díszeiktől megfosztott fenyőfák nem a szemétgyűjtőbe vagy annak közelében halmozódtak fel, hanem papírsárkányként szálltak — a többszintes épületek és toronyházak ablakaiból — a szélrózsa minden irányába, majd hetekig csúfították a környezetet. Persze, biztató jelenség, hogy a lakosság döntő többsége — még a legújabb lakótelepen is rend- és tísztaságszerető, szót emel a környezet szennyezése ellen, s a lehetőségek keretein belül szépíti életkörnyezetét. Az új lakótelepek és az egész város szépítését — az anyagi lehetőségekhez igazodva — fáradhatatlanul szorgalmazza a városi nemzeti bizottság is. Tavaly ezer rózsafát és hétszáz díszcserjét vásárolt, az idén pedig ennél többet juttat a lakótelepek díszítésére és szépítésére. Persze, nagy általánosságban dicséretesnek minősíthető a lakosság magatartása és aktivitása is. A választási programban a múlt esztendőre előirányzott feladatok teljesítéséhez — új parkok létesítéséhez és a meglevők gondozásához, a „Z“ akció nem beruházásos építkezéseihez stb. — 185 ezer 500 óra társadalmi munkával Járult hozzá és közel húszmillió korona értéket alkotott. Párkány lakosságának Jelentékeny része tehát már tudatosította, hogy a városfejlesztéssel Járó gondokon osztozni kell. A választási programban körvonalazott városfejlesztési és szépítés! feladatok teljesítéséhez a feltételek adottak, s ezért Joggal re: mélhető, hogy a Duna menti terebélyesedő határváros további vívmányokkal gyarapodik, arculata még szebb, lakóinak életfeltételei és körülményei még Jobbak lesznek. Kíméljük, védjük... ... NE CSAK AZ ERDŰK HAVÄBAN! Képünkön a Poprádi tó és fenyvesekkoszorúzta környezete látható PATHÖ KAROLY iwmqsitó Egyik — sokak állal kicsinek mondott — községünkben a minap a háztáji állattartás eredményei jelöl érdeklődtem. A néni, akihez Irányítottak, szívélyesen fogadott, a kedvemért félrerakta a szétteregetett szabásmintát. Már egy órája beszélgettünk, amikor vendéglátómnak — a régi Iratok között lapozgatva — a kezébe akadt egy pénzesutalvány megsárgult ellenőrző szelvénye. Pillanatnyi töprengési" után elém tette a szelvényt, és megkérdezte: — Mtt gondol, mennyi pénzt küldtek ezzel az utalvánnyal? — Gondolom, száznegyvenkét koronát. Ennyi áll rajta. A néni nagyot sóhajtott. — En ts azt hittem. Ez volt az első összeg, amit az eladott nyulakért kapott a szervezet. Kevésnek tartottam, de mert az utalványon az átvett állatok minősítése Is fel volt tüntetve, hirtelen úgy gondoltam, bizonyára csupán a másodosztályú nyulakért járó pénzt küldték. Aláírtam az utalványt, a pénzt meg mindjárt átadtam az egyik tenyésztőtársnak, akt éppen érdeklődni főtt. Tudniillik, az 6 nyulatt vették át a második minőségi osztályban. Aztán vártuk a többi pénzt. Nagyon vártuk, hiszen búcsú előtt álltunk. A tenyésztők naponta érdeklődtek, hát végül sürgönyöznl kellett a felvásárlóknak. — Sokan panaszkodnak,hogy a Branko nem szeret levelezni... kább egyes, mint kilences. Bár egy kis jóakarattal... — Csakhogy a ml postásunkból nemcsak a jóakarat hiányzott, hanem az emberség is. Belőlem meg az éberség. Nyolcszáz koronám bánja. — Nem próbált reklamálni a postán? — Gondolja, hogy szó nélkül lenyeltem? Szaladtam a kézbesítő után, elmentem a pos-Tizennégy nyúl árán... — Nem tudom, hogy másutt milyenek a tapasztalatok, nekünk azonnal válaszoltak. A- hogy olvastam a levelet, egyszeriben kicsúszott a talpam alól a padló. — Talán valami bal volt a nyulakkal? — Nem a nyulakkal, az utalvánnyal volt baj. Hetekkel korábban ugyanis nem száznegyvenkét koronát küldtek, hanem kllencszáznegyvenkettőt. — Kllencszáz ... Hadd lám még egyszer azt a szelvényt. Furcsa kézírása lehet annak, aki kitöltötte. Ez bizony Intára Is, de csak megmosolyogtak. Három hét elteltével reklamálni? Különben ts, mtt tehettem: az utalványt aláírtam, hogy a feltüntetett összeget átvettem, a posta napi forgalomkimutatásában pedig száznegyvenkét koronás tétel nem szerepelt. Azóta háromszor megnézem, milyen összegnek írok alá. Milyen furcsa az élet. Az ember megél öbhat évtizedet, s végül tizennégy nyúl árán kell megtanulnia, milyen emberek között él. Olykor a köztiszteletet élvezőről is kiderül, hogy — ilyen ... ká— Erőssége: a személyes példamutatás Pattog a tűz a kályhában. Szükség van rá, mert odakint még komtszkodlk az április. h Estére Jól Jön egy kis meleg, hogy kellemesebb legyen a tévézés __ kezdi a beszélgetést Goceliék Štefan házigazda, a královcei szövetkezet tehenésze. Hamarjában kirajzolódik a kép arról a közös gazdaságról, amely három évtizeddel ezelőtt alakult, s jelenleg kétezerötszáz hektáros, öt falucska határát öleli át. Az utóbbi években szép növekedést mutattak a hozamátlagok. Kimutatható a célszerű gazdálkodás hatása. Biztató: az előző évekéhez viszonyítva tavaly a növénytermesztés 139,9 százalékos fejlődést ért el. Goceliák elvtárs a szövetkezet alapító tagja. Azt kérdem tőle, hogy az állattenyésztésben is ilyen Jó eredményeket könyvelhetnek el? “ Hús- és tejtermelésre rendezkedtünk be. Juhokat is tenyésztünk, mert Jól kifizetődik, mert a harmadrendű legelők füvét is kellően hasznosítják. Tavaly az állattenyésztési tervét szövetkezetünk 104,3 százalékra teljesítette. Természetesen a szép eredményeket emberek hozták létre, köztük olyanok is, mint vendéglátóm, aki már három évtizede a közös gazdaság élenjáró tehenésze. Kissé elborul az arca, amikor arról beszél, hogy a kezdet kezdetén a szövetkezetbe lépőknek már mintegy 80 százaléka nyugdíjas. i— Rövidesen elérem a nyugdíjkorhatárt én is — mondja kissé belenyugvóan. — Már épp tegnap adtam le a papírjaimat a könyvelőségre. Itt öregedtem meg a szövetkezetben ... i-и Érdemes volt annyit fáradozni, küszködni? ►— Hát persze, hogy érdemesl Szocialista társadalmi rendszerünkben nyitva áll az érvényesülés kapuja minden becsületes dolgozó számára. ■— És ön mire vitte az eltelt 30 év alatt? — Mind a hét gyermekemet taníttatni tudtam. S ez igen nagy szól Három közülük a szövetkezet megbecsült szakembere... Ha mégegyszer kezdhetném az életemet, a szövetkezeti gazdálkodást választanám. Hadd mondjuk el, riportalanyunk régi pártharcos. A pártmunkából eredő megbízatásait rendre, példásan teljesíti. A tehenészeti brigád vezetőjeként Is derekasan helytáll. S ilyen helytállást követel a brigádtagoktól. De nemcsak helytállást, hanem öntudatos fegyelmezettséget, személyes páldamutatást, kezdeményezést, nem csupán a brigádon belül, hanem azon kívül Is. A brigád példamutatása még abban is kifejezésre jut, hogy aranyérmes. i-ч Azon fáradozunk pártvonalon, mert pártcsoportvezető Is vagyok, hogy szakmailag és politikailag egyaránt gyarapftsuk tudásunkat, mert csak a felvértezettség adhat alapot a további jó eredmények eléréséhez, az előrelépéshez. No meg az Is kézzelfogható Igény, elvárás, hogy más munkaközösségeknek is példát mutassunk, elvtársi segítséget nyújtsunk. Szövetkezetünkben sok a fiatal, akik rászorulnak a sokoldalú segítségre, gyakorlati tapasztalataink átadására. Goceliákék helyesen cselekszenek. Arra serkentik dolgozó társaikat, hogy a megtermelt takarmány lehetőleg a legjobban hasznosuljon. A szövetkezet vezetősége Is azon munkálkodik, hogy a takarmánytermesztésben érvényesüljenek az ú] szempontok, amelyeket а XVI. pártkongresszus, illetőleg a CSKP KB 4. és 5. ülése határozatai elvárnak tőlük. S fejezzük be azzal, hogy Goceliák Štefan, a tehenész, a pártcsoportvezető és brigádvezető olyan ember, akinek az érdemeit magasabb fórumokon is méltóképpen elismerték. Ezt fémjelzik a különböző kitüntetései. (Illés) и
