Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-04-17 / 15. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1982. április 17. HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT A sponhorgásii* világbajnoksága előtt A sporthorgászok világbajnokságát a CIPS szabályai értelmében két évenként szervezik. A nemzetközi horgászszervezet a világbajnokság szervezésével ebben az évben a Csehszlovák Horgászszövetséget bízta meg. A nagy, világméretű eseményre Karlovy Vary-ban 1982. szeptember 12— 16-án kerül sor. Még 1980 őszén egy szervező csapattörzs és több bizottság létesült az előkészítő munkák megtételére. Közöttük említhető a szervező, a politikai-propaganda, valamint a gazdasági-, műszaki-, valamint sportbizottság. Pontos ütemtervet dolgoztak ki a versenyek sikeres lebonyolítására. A nemzetközi méretű bajnokságra a világ harmincnyolc országának a versenyzőit hívták meg. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 12-én délután a Thermál szálloda előterében kerül sor. A nagy eseményt jelentő sporthorgászvetélkedő tulajdonképpen vasárnap, a Béke Sportstadionban kezdődik, majd a további napokon a Karlovi Vary-i röptéren folytatódik. A sporthorgászvetélkedőt mind az egyének, mind a csoportok kategóriájában a CIPS szabályai szerint vezetik le. A csapatokat a férfikategóriában négy, a női kategóriában pedig két versenyzőből állítják össze. A nemzetközi (CIPS) normák értelmében a csapatok az 1—5, az egyének pedig az 1—11. CIPS szabályokhoz igazodva versenyezhetnek. A szabályok pontjait tömör magyarázattal az alábbiakban ismertetjük: 1. sz. szabály: Célbadobás (Schick) műlégyhasználattal, 2. sz. szabály: Kombinált dobás nagy távolságra műlegyes készséggel és anélkül. 3. sz. szabály: Célbadobás (Arenberg) súlyozott készséggel öt összefüggő körbe. 4. sz. szabály: Súlyozott célbadobás öt, egyenként 76 cm-es plasztból készült célpontra. A célpontok a startléctől különböző távolságban vannak elhelyezve. 3—4. sz. szabály: Ebben a kategóriában a dobáshoz használt súly csepp formájú plasztból készül. 5. sz. szabály: Távolsági súlyozott dobás. A dobáshoz 7,5 g-os alumínium súlyt használnak. A dobás alkalmával az előirt magasságot el kell érni. 6. sz. szabály: Távolbadobás műlegyes, egykezes szerelékkel. A versenyben az előírt hosszúságú és tömegű legyes zsinór kötelező. Erre kell felkötni a műlegyes élőkét. 7. sz. szabály: Távolbadobás mülegyes, kétkezes készséggel pisztrángfélékre a hatodik számú szabály szerint. 8. sz. szabály: Távolbadobás kétkezes szerelékkel, 18 g-os alumínium súllyal az ötödik sz. szabály szerint. 9. sz. szabály: Távolbadobás multip-Ukátor-orsós szerelékkel. A súly 18 g-os műanyag tömeg, a dobási egymástól 76 cm-re lévő 10 pontra kell végezni, amelyek háromszögben helyezkednek el. 10. sz. szabály: Távolbadobás multlplikátor-orsós kétkezes szerelékkel, 18 g-os alumíniumsúllyal. 11. sz. szabály: Távolbadobás multiplikátor-orsós egykezes szere, lékkel a 11. sz. szabály szerint. Amint már említettük, a női sport horgász versenyzők az 1—5. szabály szerint (öttusa), továbbá a 9—10. szabály értelmében álnak a rajthoz. A férfi versenyzők az 1—5. (öttusa), a 6—8. (TG-háromtusa), a 7—8. (nyolctusa), és a 9—11. (multi-há romtusa) szabályok szerint állnak a rajthoz. A verseny résztvevőit a Csehszlovák Horgászszövetség szakbizottságának a tagjai készítik fel az egyes csoportok vezetőivel karöltve. Hazánk versenyzői ebben az évben több összpontosításon fejleszthetik képességeiket, s az ott elért eredmémények alapján kiválasztják azokat, akik Karlovy Vary-ban sikerrel szerepelhetnek a világbajnokságon. Ez a világbajnokság nem kimondottan a Csehszlovák Horgászszövetség akciója, jó alkalmat nyújt arra is, hogy a külföldi versenyzők megismerkedjenek hazánk jellegzetességeivel, békeszerető népünk vendégszeretetével. A vendéglátó Csehszlovák Horgászszövetség a világméretű sportesemény sikeres levezetéséhez, s az ezzel kapcsolatos feladatok zökkenőmentes lebonyolításához nagy támogatást kap pártunktól és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságától. Nagy segítséget nyújta nak az előkészítő munkákban a Csehszlovák Testnevelési Szövetség dolgozói is. A Csehszlovák Horgászszövetség nek összesen 594 helyi szervezete van, ebből 495 a CSSZK-ban, 109 pedig az SZSZK-ban. A helyi szerveze tek jelentékeny hányadában megszer vezik a halfogó technika versenyét. Ebben a sportágban a Cseh Horgász szövetség 55 helyi szervezete nagyon aktív. Ezekben a szervezetekben összesen 700 versenyzőt regisztráltak. A Szlovák Horgászszövetség keretében 22 helyi szervezet, 186 nyilvántartott versenyzővel nevezett be. A rajtolók közül tehát a hazai versenyeredmények alapján válogatják ki a világbajnokság reprezentánsait. Horgászszövetségünk a versenyzők részére évente néhány kategóriában megszervezi a vetélkedőt. Az l. ligának tavaszi és őszi for duója, a II. ligának szintén tavaszi és őszi fordulója van. Ugyanakkor kerületi versenyeket is szerveznek. Nagyon hasznosnak bizonyultak a felnőtt és az ifi versenyzők részére szervezett Csehszlovák, CSSZK és SZSZK halfogó technikai bajnoksá gok. Az élvonalhoz tartozó versenyzők ezeken kifejleszthettétk jó képességüket, s így van rá remény, hogy a világbajnokságra kiválasztottak kedvező sikereket érnek el. A „Sportmester“ és az „Érdemes Sportmester“ büszke cím is arra sarkallja az élvonalbeli versenyzőket, hogy a jó versenyszellem megtartására törekedjenek, a lehető legnagyobb sikerrel szerepeljenek. Viera Capková sporthorgász már mind a két elismerést kiérdemelte. Hazánk versenyzői a halfogó technikában 1981-ben magas színvonalat értek el az Európa-bajnokságon. Hannoverből nem kevesebb, mint öt érmet hoztak el. Ez nem a véletlen műve, hiszen a hazai rekordokat egyre másra felülmúlják. Ez azt bizonyítja, hogy jó a versenyszellem. Bízunk benne, hogy versenyzőink a sporthorgászok világbajnokságán is dicsőséget szereznek hazánk színeinek. —hai— A határozatok szeilemáben A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése arra ösztönzött, hogy gondoskodjunk az ivadékutánpőtlás helyi feltételeinek a létrehozásáról a sporthorgészvizek saját nevelésből származó halasztásáról és nem utolsósorban a piaci halhústermelés fo kozatos fellendítéséről. A Szlovák Horgászszövetség választmányai korábban már érdemben foglalkoztak a határozatilag jogerőre emelkedett feladatokkal, hiszen az SZHSZ III. kongresszusa kötelezte szervezetünk vezetőségeit és tagjait a gazdasági tevékenység fellendítésére, s azon belül a halhústermelés korszerű módszereinek a meghonosítására. A nyugat-szlovákiai kerületben az SZHSZ Központi Bizottságával karöltve arra törekedünk, hogy a következő évben (1983) mintegy húsz, a 7. ötéves tervidőszak utolsó évében (1985) pedig 100 százalékkal növeljük a piaci halhústermelést. A halhústermelés fellendítésében a pisztrángon van a fő hangsúly, mert keltetése, nevelése, szaporítása és piaci célú nagyüzemi termelése kapacitás szempontjából megoldottnak tekinthető. Erre a célra a bytöai, a kutcsodi (KluCovec), a Považská Bystrica-i és más tógazdaságainkat szándékozunk kihasználni. Ezekben a tavakban mintegy ezer mázsa piaci pisztráng termelhető. Elképzeléseink szerint a dunai vizierőmű építésével kialakuló vízügyi helyzetre való tekintettel a Csallóközt behálózó — mesterségesen kialakított — csatorna rendszereknek egy részét piaci halhústermelésre, továbbá ivadék szaporítására szándékozunk felhasználni. Ide sorolhatnám még a v i r t i tavat is, amelyet az erdeti huszonkettőről ötven hektárosra bővítünk. Ebből a tóból mintegy huszonnégy hektárt fogunk piaci halhústermelésre használni. Ez viszont még a jövő zenéje, mi tehát arra törekedünk, hogy a tógazdaságot a lehető leggyorsabban termelésbe állítsuk. Az is figyelmet érdemel, hogy C sic só (Cičov) körzetében belátható időn balül egy 160 hektáros tógazdaságot létesítünk. A tervdokumentációk már elkészültek. Ügy szervezzük a munkálatokat, hogy 1985- ben a tógazdaság egyes tavait üzembe helyezzük. A komáromi (Komárno) járás területén azonban két további tó felújítása is napirendi téma. Ezek munkálatait előreláthatólag 1983—1984-ben kezdjük. Kerületi viszonylatban persze több tervezetünk is kimunkálás alatt van. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a Párizs csatornán negyven hektáros ivadéknevelö tórendszert, a n i t r a i járásban pedig egy hatvan hektáros halastavat létesítünk ugyancsak ivadéknevelésre. Szövetségünk ezzel párhuzamosan további lokatitások hasonló célzatú felkutatását és hasznosítását is szorgalmazza. Ilyen lokatitásnak ítéltünk egy hetven hektáros területet Ipolyságon (Šahy), amely az Ipoly szabályozásával alakult ki. Ezt a lokalitást rendkívül alkalmasnak tartjuk halivadék szaporítására. A három tógazdaság — az érsekújvári, a nitrai és az Ipolysági — a csicsói nagy kapacitású halkeltető és nevelő tógazdaság kiszolgáló részlegeként lép be termelési szerkezetünkbe. A esteséi tógazdaságban legfeljebb egynyaras ivadék nevelésével számolunk. Ezt helyezzük ki az említett szaporító tavakba, ahonnét kétnyarasan kerülnek továbbnevelésre, a méretesek pedig a fogyasztói piacra. Elképzeléseinket 1986-ig fogjuk megvalósítani. Az érsekújvári, nitrai és az Ipolysági tógazdaságok építési munkálatai nem túlzottan igényesek. Szükséges a földmunkát ritmikusan elvégezni, továbbá elkészíteni a járulékos beruházásokat. Ha ezek készen lesznek, akkor a tavak a célnak megfelelően hasznosíthatók. Kerületi méretben erre a célra mintegy 300 millió korona áll rendelkezésünkre. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezés nem ütközik pénzügyi, de más akadályokba sem. Befejezésül még az is említésre méltó, hogy a virti halastó végleges üzembe helyezésével a körzet mezőgazdasága ts előnyös helyzetbe kerül, hiszen lehetőség nyilik mintegy 600—700 hektár növénykultúra öntözésére. Csak természetes, hogy a többi tógazdaságok vizét is felhasználhatják öntözésre, emi magátél értetődő, hiszen a halgazdaság szerves tartozéka a mezőgazdaságnak. G. B. VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT + VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф Trófeák és etetők Kevés olyan szenvedélyes vadászt Ismerek, mint amilyen Gyurcsek Ernő, a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Erdőgazdasági Üzem igazgatója, aki egyúttal a vadászszövetség járási bizottságának elnöke is. A két funkció jól összefér egymással, hiszen mind a kettőhöz nagy adag természetszeretet szükséges. Gyurcsek Ernő esetében ebből nincs hiány. Az Igazgatói teendők elvégzése után szinte minden nap fogja a fegyvert, és kimegy a határba, hogy egyrészt ellenőrizze az üzemi feladatok teljesítését, másrészt meggyőződjön a körzet vadászainak a vadállomány megvédésére Irányuló munkájáról. Az utóbbiakról beszélgettem vele, a téli vadászidény befejezése előtt. — Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az utóbbi időben járásunkban jól fejlődött a vadállomány. Különösen az apróvad szaporulata kedvező. Ennnek köszönhetjük, hogy az idényben lényegesen túlteljesítettük a kilövési és az élő vad befogási tervet. Vadászaink a szezon alatt 12 ezer nyulat, 10 ezer fácánt, több mint 300 őzet lőttek. Ezenkívül néhány vaddisznó is puskavégre került, sőt harminc-negyven szarvas is. ф Ezek valóban szép eredmények, de most inkább a vadállomány védelméről szeretnék hallani, amire, gondolom, a kemény tél alatt nagy szükség volt. — Azzal kezdeném, hogy a vad védelme a vadász egyik legfontosabb faladata. Ezt a vadászatról szóló törvény is előírja. Még májusban kidolgozzuk a vadállomány védelmére Irányuló munkatervet. A vadgazdák a lehető legpontosabban megállapították, hogy egy-egy vadfajból mennyi van a vadászterületen, s ennek megfelelően tervezték a téli időszak ta karmányszükségletét. Azt Is előírások szabályozzák, hogy az egyes vadfajokat hány napig kell télen etetni. Az érdekesség kedvéért említem; a vadászok pontosan tudják, hogy a nagyvad esetében 120, az apróvad esetében pedig 90 nap az etetés időszaka. Ezekre a napokra kötelező az elegendő szemes és más takarmány biztosítása. ф Minden esetben sikerült ezt biztosítani? — Járásunkban jő együttműködés alakult ki a mezőgazdasági üzemekkel. Vadászaink évente segítséget ajánlanak a mezőgazdasági üzemeknek, társadalmi munkát vállalnak, s ennek fejében kapják a segítséget a szövetkezetektől, s az állami gazdaságoktól. E nélkül nehéz lenne olyan szjntet elérni a vadállomány téli etetésében, mint ahogyan az az utóbbi években sikerült. Persze, mi azért szerények vagyunk. Megelégszünk a hulladék szemesekkel is. A kombájnok után mindig marad anynyi pelyvás gabona, ami nekünk bőven elég az aprővad téli etetésére. Ezenkívül a takarmányok termesztésére igyekszünk kihasználni olyan területeket, amelyek nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlanok. Megragadunk minden alkalmat, hogy a vadállomány részére megfelelő mennyiségű és összetételű eleséget biztosítsunk. ф Gondolom, a szövetkezetekkel való együttműködéshez az is hozzá járul, hogy a szövetkezeti tagok, sőt a vezetők között is sok a vadász. — Ml tagadás, ez fgy van. Sőt tér mészetes Is, hogy az a szövetkezeti vezető, aki tagja szövetségünknek jobban megérti a problémánkat, s he módjában áll segít azok megoldásában. ф A hosszú, kemény tét nem tett kárt a vadállományban? Fel lehet ezt már mérni? — Decemberben biztosak voltunk benne, hogy a vadállomány Intenzív segítségre szorul. Felhívtuk erre a vadgazdák figyelmét, s úgy érzem, hogy azok sikeresen megoldották a feladatokat. A járási bizottság tagjai rendszeresen ellenőrizték az etetési feladatok teljesítését. ф On milyen gyakran járt az erdőbe? — Erdész és vadász Is vagyok egy személyben. Számomra a tél az egyik legizgalmasabb évszak. Ilyenkor tiszta ahatár. Eltűnt a kukoricakóré, messzire ellát az ember, s jól ellenőrizheti a körzetében a vadállomány állapotát. # Mit lehetett megállapítani? — Sajnos, a késői ellés következtében elég sok fejletlen őzgidát láttunk a határban. Ezek hamar ragadozók és kóbor kutyák áldozatául eshetnek. Amikor a vadász kimegy az élelemmel a határba, rendszerint a fegyverét is magával viszi, hogy leterítse a kártevőket. Ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint a rendszeres etetést. ф Azt, hiszem, nagy vétség lenne, ha ilyen szenvedélyes vadásztól, mint ön, nem kérdezném meg, hogy a január harmincegyedikén végződött vadászidény alatt milyen trófeákkal gazdagodott a gyűjteménye? — Vadászatom nem volt olyan sikeres, mint ahogyan szerettem volna, de azért elégedett vagyok. Végre sikerült olyan vadkant leterítenem, melynek a trófeája, az agyara, szerintem könnyen aranyérmet nyerhet и vadászkiálításon. Ф Mikor veheti újra kezébe a fegyvert vadászatra? — Egy kis pihenés következett, de március tizenhatodikétól újra vadászhattam. Részemre a szalonka lövése a legkedvesebb vadászatok egyike. KAMOCSAÍ IMRE A jí пика gyümölcse A dióspatonyi (Orechová Póton) vadásztársaság a közelmúltban évzáró taggyűlésen értékelte a múlt év feladatainak a teljesítését, és kitűzte azokat a célokat, amelyek a soron levő időszakban a szervezet tagságára hárulnak. A vadásztársaság elnöke, Gyurkovics László elemezte a tevékenységet, s nagyra értékelte a tagok munkáját, hiszen aktív közreműködésükkel valósították meg a kitűzött tervfeladatokat. Az év folyamán gondoskodtak a vadállomány védelméről és szaporításáról, s ez a vadászldényben kedvező formában jutott kifejezésre, hiszen az előző évhez viszonyítva nagyobb lett a teríték, teljesíthették a lelövési, valamint a befogási tervet. Lőtt vadból több mint ezerkétszáz kilót adtak közellátási célokra. Élő nyálból és fácánból viszont száz százalékra teljesítették a befogási tervet. A vadásztársaság tagjai sikeresen teljesítették a feladatokat. A tél beállta előtt új etetőket készítettek, de a régieket ts kijavították, hogy legyen hová elhelyezni a nyáron begyűjtött szemestakarmány-hulladékot és a tömegtakarmányt. Erre szükség is volt, hiszen a hosszú tél megviselte az állományt. A tél folyamán hetenként váltva hordták ki az eleséget az etetőkbe. A fácánoknak szemterményt, a nyulaknak, meg az őzeknek szálas-takarmányt vittek. A tagok tudták, hogy a jövőben csak akkor lehet gazdag a vadászzsákmány, ha télen ápolják, gondozzák, károsodás nélkül átteleltetik a vadat. Tehát minden vadász akkor a legboldogabb, ha a széles, nagy határban népes vadcsordákban gyönyörködhet. A vadásztársaság tagjai mindig aktívan segítettek a község különböző akcióin. A múlt évben például ezernyolcszáz órát dolgoztak a létesítmények kivitelezésén. A mezőgazdasági szempontból nem hasznosítható vizenyős területekre — mintegy két hektáron — cser» jét és fát ültettek, bogy legyen búvóhelye a mezei vadnak. A faültetést ebben az évben folytatják, s így belátható időn belül a fás és cserjés sűrűség biztonságos menedékei nyújthat a vadnak. Kisebb területen csicsókát ültettek, hogy a magas szárrészek között a mező vadjai elrejtőzhessenek a kártevők elől. Tavasszal pedig a csicsóka gumója ízletes takarmányt nyújt az állománynak. A múlt év folyamán a vadak biztonságát veszélyeztető sok kártékony ragadozót lőttek, amelyek, érzékeny károkat okoztak a va- s dászterületen. Az elmondottakból látható, hogy a vadásztársaság tagjai egész évben arra törekednek, hogy a vadászldény kezdetén a népes vadállomány sok szép élményben részesítse őket. BOGNÁR LÄSZLÖ
