Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-16 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES í 1982. Január IS. 8 Tapasztalatok a fiatal immkaerő megnyeréséről, neveléséről és ällanilösitäsäroi Ä losonci (Lučenec) járás mezőgazdaságában a munkaerő jelenlegi helyzete, főleg korösszetétele és szakképzettsége nem a legkedvezőbb. Egyrészt a nyolc és félezer mezőgazdasági dolgozónak, szövetkezeti tagnak közel egyharmada ötven éven felüli, másrészt ugyanannyinak hiányzik az a szakképzettsége, melyet a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés megkövetel. Igaz, az idősebbeknek megvan az élet- és munkatapasztalata, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni; a nagyüzemi termelés fejlődésével összhangban nekik is gyarapodott a tudásuk. Azonban az elkövetkező években számos szövetkezeti tag nyugdljkorba lép, így várható, hogy az aktív munkaerők létszáma az eddiginél nagyobb mértékben fog csökkenni. Ennek tudatában a pártszervek, szervezetek, a járási mezőgazdasági Igazgatóság és a mezőgazdasági üzemek vezetőségei a munkaerő kérdéseivel egyetemesen és következetesebben foglalkoznak. Az adott helyzetből, a mezőgazdasági termelés további korszerűsítéséből és távlataiból kiindulva, nagyobb figyelmet fordítanak azon fiatalok megnyerésére, akik mezőgazdasági főiskolát, szakközépiskolát, felépítményit végeztek, vagy szaktanintézetben tanultak. E jelentős feladat teljesítésében részt vesz a járási nemzeti bizottságok munkaügyi és iskolaügyi szakosztálya, az iskolák igazgatóságai és a pályaválasztó bizottságok. Az alapiskolák pályaválasztó bizottságai, betartva az előírt feladatokat, javasolják a tanulókat mezőgazdasági szakközépiskolákba és szaktanintézetekbe. A feladatok teljesítését kedvezően befolyásolja az a valóság is, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági Iskolák Iránt növekedett a tanulók érdeklődése, és egyre többen mennek dolgozni a mezőgazdasági üzemekbe. Például az 1980 és 1981 évben 224 fiatal kezdett dolgozni mezőgazdasági üzemeinkben, akik mezőgazdasági szakiskolán és szaktanintézetekben szereztek szakképesítést, ami azt jelenti, hogy Járásunkban a tervezett szakképzett munkaerő biztosítva van. Azonban még mindig fennáll az a nemkívánatos jelenség, hogy számos fiatal a kötelező katonai szolgálat után, nem megy vissza a mezőgazdaságba, főleg arra hivatkozva, hogy a mezőgazdaságban nem a legjobbak a kereseti lehetőségek, és hiányos a szociális és kulturális ellátottság, ezért a népgazdaság más ágazataiban helyezkednek el. Járásunkban az utóbbi években végzett felmérések azt bizonyítják, hogy az elért eredmények ellenére továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a szakmunkások és szakközépiskolát végzett fiatalok megnyerésére. Ennek érdekében a Járási pártbizottság arra ösztönzi a pártszerveket és szervezeteket, hogy a mezőgazdasági üzemekben egyetemesen és következetesen foglalkozzanak a fiatal munkaerők megnyerésével, azok nevelésével, állandósításával. Meg kell érteniük a gazdasági vezetőknek, hogy a fiatal munkaerőnél nem elégséges csupán a megnyerés, hanem ezen túlmenően meg kell teremteni a szociális és kulturális feltételeket, amelyek biztosítják állandósításukat. Ezen a téren többet kell tenniük a Nemzeti Front szervezeteinek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezetnek, a nemzeti bizottságnak ts a SZISZ-nek. Számos példa bizonyítja, hogy ott, ahol a pártszervezet vezetése alatt a gazdasági vezetés és a Nemzeti Front szervezetei következetesen foglalkoznak a munkaerők állandósításával, ahol megteremtik a szükséges feltételeket munkájukhoz és életükhöz, ahol megértést tanúsítanak irántuk, ott a fiatalok megmaradnak. Példa erre a sőregi (Šurice) Egységes Földművesszövetkezet, ahol az utóbbi években számos fiatal szakmunkás, szakközépiskolás és főiskolás helyezkedett el. Ez annak tudható be, hogy a gazdaság vezetősége — összhangban a mezőgazdasági termelés távlataival — következetesen biztosítja a fiatal munkaerő stabilizálását, igyekszik megteremteni a szükséges feltételeket. Ehhez nagyban hozzájárulnak a tisztségviselők, a vezető dolgozók és az idősebb szövetkezeti tagok, akik jól viszonyulnak a fiatalokhoz. Hasonló példákat, eltérő eredményekkel lehetne említeni járásunk más mezőgazdasági üzemeiből, ahol a fiatal munkaerő kérdését következetesen igyekeznek megoldani, amit egyre jobban igényel a mezőgazdaság távlati fejlődése, melyet a CSKP XVI. kongresszusa és a központi bizottság negyedik ülése határozott meg. A fiatal munkaerő megnyerését és állandósítását pártszerveink és szervezeteink abból a szempontból is szorgalmazzák, hogy bővíteni tudják a tömegszervezetek tagságát, elsősorban a SZISZ szervezetekét, akik közül a jövő párttagjelöltjei kerülnek ki. Számos mezőgazdasági üzemben pozitívan mutatkozik meg a SZISZ szervezetek tevékenysége a fiatalok munkaaktivitásában, valiunint politikai, társadalmi és kulturális életük területén. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a fiatal munkaerőt stabilizálják, támogatják kezdeményezésüket, munkaaktivitásukat, politikai, társadalmi és kulturális tevékenységüket, ott a fiatal generáció a mezőgazdasági termelés növelésének fontos erejévé válik. Ezt tartjuk fontosnak a járási pártbizottságon, s ezért összpontosítjuk a pártszervek, szervezetek és a gazdasági vezetés fő figyelmét a fiatalok megnyerésére, nevelésére és állandósítására a mezőgazdaságban. TANKINA ISTVÁN 4 Ha a programban továbbra is szerepel a séta, a kirándulás, akkor jól jön a sportöltözék férfiaknak is. A sportruházat színben élénkebb és mintában hangsúlyosabb, mint a klasszikus öltöny-felöltő összeállítás. A kiegészítő pulóver, sál, vastag zokni, vagy a férfiak körében is tért hódító kötött kesztyű-együttesek színesek, vidámak, nemcsak a fiatalok számára! Hogy a cickány nem moharegér, gyerekkoromban én sem tudtam. Hogy is tudta volna hát Kalmi kandúr, aki még annyi osztályt sem járt, mint én. Meg ha járt is volnál Mindenkor híres volt lustaságáról, s amikor a macskaiskolában az egerek természetrajtzát tanulták, őkelme éppen álmosan bámészkodott kijeié az ablakon. Amikor aztán jelcseperedett és udvari szolgálatba lépett Mári nénémnél, bizony nem sok hasznát vették nekt. Nappal aludt a tyúkól padlá sán, este meg őgyelgett a jarakások körül. Mivelhogy sem sültgalámb, de még csak párolt veréb se volt hajlandó a szájába repülni, szégyenszemre befanyalodott a gazasszonyhoz egy kis ételmaradékot kunyerálni. Néném előbb fogta a seprűt, hogy elpáholja egy cseppet a tunya naplopót, de aztán mégis meggondolta magát. Bízott a szép szó erejében és megpróbált lelkére beszélni a dologkerülőnek. — Ide figyelj, Kalmikám — kezdte majdnem kérlelően —, te már felnőtt cica vagy. Azért fogadtalak a házamba, hogy segítségemre légy. Láthatnád, hogy a kukoricaszárítóba befészkelték magukat az egerek. Ne hagyd, hogy elpocsékolják a drága termésemet. Ugye megérted? A kandúr dorombolt valamit, odadörgölőzött Mári néne kötényéhez, még a farkát is fölkunkoritotta igyekezetében, s vajon az ilyen szép ígérgetés láttán ki lett volna olyan szívtelen, hogy egy csésze tejjel sem szánja meg a bűnbánót. Amikor Kalmi a bajuszáról is lenyalogatta illemtudóan a rátapadt édes cseppeket, a néni ismét lelkére kötötte, hogy legalább ma éjszaka kapja el еду-két kéretlen morzsolónak az irháját. Kalmi megígérte, de a konyha langymelege, no meg a finom vacsora úgy qlzsibbasztotta a tagjait, hogy kis idő múltán igencsak laposakat kezdett pislogni, jobbnak látta hát kisomfordálni, a friss levegőre. Egyet bótyorgott az udvarban, s mikor kiment szeméből az álom, eszébe jutott vállalt feladata. Igen ám, csak éppen azt felejtette el, hogy hol да-Kalmi kandúr tévedése rázdálkodnak azok a mihaszna egerek. Mivel sétájában éppen a szénaboglyánál tartott, kitalálta, hogy az alatt tanyázhatnak. Lekuporodott hát a puha szárított fűre és gyönyörködött kedvére a csillagokban. Biztosan el is szundított, mert úgy éjféltájt hallani vélte, hogy valahol azt éneklik: „CiCkom, cickom, vagyon-e szép lánya.. —• No megálljotok csak ti cérnafarkúak! Még tt mertek engem klcsúfolni? Megkerülte a boglyát, és látja ám, hogy a túloldalon sok apró puhaszőrű, hegyesorrú állatka ropja a táncot a holdvilágnál. Kalmi közelebb settenkedett, aztán zsupsz, hirtelen a lakodalmasok közé vetette magát. Ugyan kit kaphatott volna el mást, ha nem éppen a menyasszonyt? Lett is erre nagy cincogás, sivalkodás. A kandúr meg akkorát nevetett, hogy még a kakas is kinyitotta rá a szemét a tyúklétra legfelső fokán. Egyszeresük hallja ám Kalmi, hogy valaki félénken kérlelni kezdi öt. — Kedves macska vitéz, engedd szabadon a menyasszonyomat! — Micsoda? Egérmenyasszony? Még ilyet sem ettem világéletemben. Gyere csak közelebb, hadd vegyelek téged is jobban szemügyre! — Nem egerek vagyunk mi macska uraság, hanem cickányok — szipogta tovább a gyenge hangocska. — Cickányok? Kacag a májam .. ' Méghogy cickányoki Egér vagy cickány mind egykutya. Azt hiszed, hogy a bundátok színével megtéveszthettek? Mohaegerek vagytok, zsiványok és punktum! — Hogy mondhatsz Ilyet, tiszteletreméltó kandúrlovag? Az egér rágcsáló, mi meg becsületes rovarevők vagyunk. Nézi csak meg jobban a fogazatunkat! — s azzal elszántan előlépett a boglya alól a bátor kis cickánylegény. Hanem a kandúr hirtelen marokra kapta őt is. De ki sem mond háttá gonosz szándékát, máris felnyavíkolt rettentő fájdalmában. A kis vőlegény úgy belevájta tűhegyes fogait a macska mancsába, hogy az csillagokat látott ott is, ahol éppen nem ragyogtak. Kihullott karmai közül a cickányleányka is, mert úgy pergett a mafla ragadozó saját tengelye körül, mint az egyensúlyát vesztett búgócsiga. Irdatlan haragra gerjedt a cickányok iránt, s féktelen dühében elhatározta, hogy mindahányat kiirtja. Csakhogy akkorra úgy eltűntek a pöttöm rovarevők, akár a naftalín az ingek között. Csupán kellemetlen illatuk jelezte, hoqy előbb méq valóban ott voltak. így hát Kalmi kandúr mi mást tehetett, megtartotta haragját az egerekre, mert közben eszébe jutott, hogy a gazdasszony nem a boglyához küld te vadászni, hanem a kukoricaszárító alá. Hej, ha akkor odafigyel a magyarázatra ... Mikor is? Ha én azt tudnám, hányadik osztályban tanulják a macskák a rágcsálókat? Ti sem emlékeztek rá? Csicsay Alajos A KÉPESSÉG A FONTOS Jó-e ha egy hivatás, mesterség, szakma családi örökséggé válik, s a gyerek mór kiskorától úgy nevelődik, hogy egyszer a szülő helyébe lép. Jó-e vagy rossz, ha az alma nem esik messze a fájától? Ezek a kérdések mindig felvetődnek, valahányszor az emberek saját gyermekük jövőjéről beszélgetnek. Akadnak persze olyanok is, akik azt vallják — s a nézetüknek minden alkalommal hangot is adnak —, hogy ők nem szólnak bele gyermekük pályaválasztásába, nem kényszerítik rájuk, nem beszélik le őket a választott szakmáról. S itt is adott a probléma: vajon helyes-e, ha a szülő minden esetben ráhagyja a felelős döntést a gyermekre? Az biztos, hogy a kényszerítés nem jó, nincs értelmei De annak viszont már van, ha a szülő a pedagógussal együttműködve ad tanácsot a gyereknek, s egyéni képességének, hajlamainak megfelelő pályára irányítja. Semmi esetre nem válik a gyermek hasznára, ha a szülő csak a divatos pályákat, szakmákat tartja szem előtt! A felmérések általában azt mutatják, hogy a tanulók közül még mindig kevés készül fizikai dolgozónak, még kevesebb mezőgazdasági szakembernek. Egy falusi fiú például — akinek a tanulmányi átlaga alig éri el a közepes szintet —, jogász, pontosabban ügyvéd szeretne lenni. A kérdésre, hogy miért, azt válaszolta: „Mert az apukám így találja jónak“. A szóbenforgó apuka bizonyára nem teljesült álmait szeretné megvalósíttatni fiával, s közben talán eszébe sem jut, hogy elképzelése mennyire helytelen, mert a fia is előbb-utóbb kiábrándul belőle. Az osztályfőnökök és a pályaválasztási felelősök szülői értekezleteken ismerették a továbbtanulás lehetőségeit. Országos viszonylatban a júniusban végző több tízezer nyolcadikos és kilencedikes közül megint sok ezren tanulhatnak tovább gimnáziumban, szakmunkásképzőkben és érettségit is nyújtó intézetekben. Ez azt is jelenti, hogy a nyolcadik és kilencedik osztályt befejező fiatalok jelentős hányada szerezhet érettségit. A magyar tanítási nyelvű iskolában végzettek számára különösen fontos, hogy közülük még többen tanuljanak tovább — főleg a középfokú iskolákban — hiszen, a felmérések szerint a magyar nemzetiségű tanulók aránya a középiskolákban még nem felel meg a lakosság nemzetiségi összetételének. Nagyon szükséges tehát, hogy a szülők — sokéves tapasztalatuk, ítélőképességük alapján — helyesen mérjék fel gyermekük képességét, és ne keressék annak a módját, hogy bebizonyítják a pedagógusoknak: igenis felveszik a gyermeküket oda, ahová ők akarják. KANIZSA ISTVÄN [ElftZTBEJTTt«Y VÍZSZINTES: 1 Tógó fővárosa. 4. Ázsiai nép. 8. Nem mögé. 11. Toalettsikk-márka. 13. Ada község lakosa. 15. Tyúklakás. 16. Be cézett Teréz. 18. Női becenév. 20 Kettős mássalhang zó ford. 21. Juhász köpeny. 23. Számla. 26. Egri vár védője. 28. N-el a végén az első ame rikai űrhajós. 29 Csinos. 32. Mezei. 34. Baszk terrorszervezet. 35. Kicsinyítő képző. 36 Tantál vegyjele. 38. Valaki szlovákul 40. Rangjelző. 41 Ruhaanyag. 42. Ü; több idegen nyelv ben. 44. Izomsza lag. 46. Váci Mi hály. 47. Paszulv. 49. Nyakrész. 51. i/áros Erdélyben. 54. Idegen divat. 55. Kisebb súlyegység. 57. Hegycsúcs. 59. Végnélküli rend. 60......... billeg. 02. Magyar festőművész. 64. Ázsiai állam. 66. Zsidó vallási kellék. 69. Női név. 71. Görög betű. 72. Európai nép. 73. Fia arabul. 74. Finom borfajta. 75. Nagy ázsiai ország. szó. 43. Finom ital. 45. Hiányos nyel 48. Város Dél-Arábiában. 50. Mikszá regényalak. 52. Fedd. 53. Elég szí vákul. 56. Levegő latinul. 58. Li németül (MOOR). 81. Dísz. 63. Sz! vák lépés. 65. Város Jugoszláviába 67. Kronométer. 68. Azonban. 70. I zásban van! 72. Izomkötő. FÜGGÖLEES: 1. Az idézet első része. 2. Állati lak. 3. Kérdőszó. 5. Egyiptomi napisten. 6. ... Kaié, kis sziget az Aldunán. 7. Pénzintézet. 9. Igavonó. 10. Az idézet harmadik része. 12. „A“ dorong. 14. Ide-oda mozog. 17. Gárdonyi színdarabja. 19. Inletdarab. 22. Az idézet második része. 24. Néni szlovákul. 25. Keresztül. 27, Azon a helyen. 30. Ékl 31. Visszavett! 33. Elektromos töltésű atom-e. 37. и», Ata, szovjet város. 39. Tiltő-Beküldendő a függőleges 1., 22. és 10. számú sorok megfejtése. Megfejtés — nyertesek A lapunk 50. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Közösséggel a közösségért.“ Nyertesek: Paksy Jolán, Kulcsod (Kľúčovec), Rózsa Gusztáv, Nyárasd (Topofníky), Fürjes Lenke, Kövecses (Strkovec).
