Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-17 / 15. szám

A végrehajtás is alkotás Pártunk programja világos és reális távlatokat tár elénk, végre­hajtása azonban naponta új gazdasági és társadalmi problémák egész sorét veti fel, amelyekre nincs és nem is lehet sablon, ame­lyeket osak mi magunk oldhatunk meg, magunknak kell eldönte­nünk, hogy mai, konkrét feltételeink között hogyan alkalmazhat­juk legjobban, s a legeredményesebben a fejlett szocialista társa­dalom általános érvényű törvényeit. Szocialista forradalmunk nagy, maradandó vívmányai beszédesen bizonyítják, hogy a kommunista párt, társadalmunk politikai vezető ereje, becsülettel és hozzáértéssel teljesíti történelmi küldetését. Am a párt vezető szerepe nem elvont fogalom, hanem a pártszer­vek és- szervezetek, s az összes kommunista mindennapi munká jában nyilvánul meg, abban, ahogyan mozgósítani és irányítani tudják a tömegeket. Az elmondottak népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazatára, a mezőgazdaságra is érvényesek. Világosan látnunk és tudnunk kell, hogy hazánkban a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági termelési viszonyok fejlődésének vitathatatlanul nagy politikai, társadalmi és gazdasági jelentősége van, s lesz a jövőben is. Hogy milyen szerepet töltenek be a pártszervezetek a termelést segítő, ellenőrző munkában, azt a mezőgazdaságban dolgozó kom­munisták eszmeileg tudatosították. Ma már senki sem vitatja, hogy a pártszervezeteknek az alapvető döntések előkészítésétől a realizálás lényeges mozzanatain át a végrehajtás tanulságainak összegezéséig, mindenütt jelen kell lenniük és szoros figyelemmel kell kísérniük a mezőgazdasági tesmelésre vonatkozó központi párthatározatok megvalósítását. Szővetkezetpolitikánk kútforrása a lenini elvekre épül. A jelen és a Jövő számára levonható tanulságok miatt pártunk politikájá­nak megvalósítása, a párt határozatainak következetes végrehaj­tása a mezőgazdaságban sem nélkülözheti a legfontosabb szub­jektív feltételeket: az önkéntességet, a személyes erőfeszítést, ké­pességeink minél teljesebb latbavetését. A fontolgatásnak, a habo­zásnak, a halogatásnak, a „tegyem — ne tegyem?“ értelemben vett „gondolkodásnak“ ma már nincs helye a végrehajtásban; de a teremtő gondolkodásnak, a friss szellemnek annál inkább. A párt élcsapat, harci szövetség! Nem nélkülözheti az összehan­golt fegyelmet, harcosai nem parancsokat hajtanak végre, hanem maguk is aktívan hozzájárulnak a „haditervek“ kimunkálásához. Ezért a kommunista fegyelem nem holmi egyoldalú alkalmazko­dás, ösztönös engedelmesség, hanem tudatos, meggyőződésen ala­puló, a cselekvést belülről vezérlő fegyelem. A vezérlő fegyelem — a politikai felelősség azonban nem jelent egyet a szakmai felelősséggel. A mezőgazdaságban tevé­kenykedő pártszervezeteknek a gazdasági munkához mindvégig következetesen politikai jellegű hozzájárulást kell adniuk, a ter­melésre vonatkozó műszaki és technológiai elképzelések kidolgo­zása, jóváhagyása azonban már nem a feladatuk. Egy dologra azonban ekkor is kötelezi őket eszmei elkötelezettségük: a kom­munisták — de a pártonkfvüüek közül is — mind többeket kell ösztönöznünk a hozzájárulásra, a részfeladatok hozzáértő kidolgo­zására, hogy azok szakszerűségükkel mind határozottabban szol­gálják az átfogó tervekben rögzített gazdaságpolitikai célok való­ra váltását. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetőinek túlnyomó többsége ma mór nem kizárólag mezőgazdasági szakembernek tart­ja magát, hanem elkötelezett politikai vezetőnek is, s nem a nagy­üzemi, hanem az Össztársadalmi érdekeket tartja elsősorban szem előtt. Az év eleji értékelő taggyűléseken nem egy szövetkezetben hallottuk, hogy örvendetesen növekszik az ott dolgozó kommunis­ták politikai aktivitása, a készség pártunk politikájának hirdeté­sére, magyarázatára, s ha kell, megvédésére a vitákban. Sajnos, olyan taggyűlések is előfordultak, ahol termékeny vita helyett „egyetértést“ jelző kézfelemelés követte a vezetőség beszá­molóját. Hallottunk semmitmondó, jóformán csak szónoki fogások­kal élő beszámolókat is. Véleményünk szerint azonban a gondokat elkendőző beszámoló is aktív vitára késztethet olyan alapszerve­zetet, amelyben él a gondok orvoslásának vágya, ami nyílt szóki­­mondásra, építő jellegű vitára ösztönöz. Korparanccsá vált az a feladat, hogy konkrétan keressük és találjuk meg a helyenként még tapasztalható kedvetlenségek okát. Ez annál is fontosabb, mi­vel pártunk XVI. kongresszusa a többi között épp az alapszerve­zeti tevékenység hatékonyabbá tételében határozta meg a párt­­munka legfőbb feladatainak egyikét. A mezőgazdasági nagyüzemek pártalapszervezeteinek Is ezen az úton kell továbblépniük. Az az alapszervezeti vezetőség cselekszik tehát helyesen, jár el politikai felelősségtudattal, amely saját munkájának hatékonyabbá tételét tűzte ki célul. Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének mai körülményei közöt a hatékonyság fogalma korántsem csak közgazdasági kategória, hanem alapvető minőségi mutatója a párt­munkának is. De mit is értünk a pártmunka hatékonyságán? Konkrétan azt, hogy minden pártszervezet, a mezőgazdaságban dolgozó összes kommunista a maga helyén, a maga működési te­rületén, azon a ponton és úgy nyújtsa politikai teljesítményének maximumát, legjobb szakmai képességeinek javát, ahol és ahogyan a legtöbbet tud használni pártunk, társadalmunk és népgazdasá­gunk célkitűzéseinek a megvalósításában. Végrehajtás és alkotás: a két fogalom sohasem válik ketté éle­sen, valóban csak hangsúlyváltakozásről van szó. Napjaink, jelen időnk elsősorbán a végrehajtás, a XVI. pártkongresszuson hozot' határozatok végrehajtásának időszaka. A mezőgazdaságra vonatko­zó ezen határozatok csakis a kommunisták és a pártonkívültek, vezetők és vezetettek mindennapi alkotó munkájával, összehangolt erőfeszítésével válhatnak valóra. CSIBA LÄSZLÖ A korszerű mezőgazdasági repülőgépek alkalmazása jelentősen megkönnyíti a fejtrágyázást és a vegyszeres növényvédelmet, és hozzájárul ahhoz, hogy a fontos munkákat idejekorán és jó minőségben elvégezhessük Kádek Gábor felvétele Gazdagabb holnapért A galántai járásban a mezőgazda­sági dolgozók meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták a tavaszt. Örö­mükre szolgált, hogy az őszt vetések zöme épségben átvészelte a kemény telet. A második biológiai ellenőrzés során megállapították, hogy az őszi búzánál mindössze háromszáznyolc­van hektáron kell állományjavító fe-Ilülvetést végezni. Ez a többtermelés­re törekvés szempontjából ugyan­csak biztató, hiszen tavaly mintegy kilencszáz hektárral nagyobb terület igényelt ilyen kezelést. Áz őszi árpa jobban megsínylette a telet; mintegy százhúsz hektáron ki kellett szánta­ni a növényzetet. A helyére kukorica kerül, hogy a takarmányalap ettől még ne legyen szegényebb. A repcetermesztők is bosszankod­hatnak, hiszen az őszi vetéseknek mintegy huszonkét százalékát fel kellett törni. Bosszankodni lehet, késlekedni nem. Ezt a föld népe Is tudja, így a friss magágyba vetett napraforgó már csírázik. KoleCáni Dezső agrármérnök, a já­rási mezőgazdasági igazgatóság fő­­agronómusa elégedetten nyugtázta, hogy a járás mezőgazdasági üzemei agrotechnikai határidőn belül elve­tették a tavaszi árpát. Külön öröm számukra, hogy az utóbbi évek leg­kedvezőbb fajtaválasztékával meg­alapozhatták a gazdag hozamot. Až Idén különösen ügyeltek a sörgyári igények megtartására. A fajták és az elővetemények figyelembevételével végezték a tápanyagpőtlást, hogy minőségi nyersanyagot kínálhassanak a malátagyáraknak. Az árpával egyldőben vetették a mákot, és az elfogadott fehérjeprog­ramban meghatározott 1170 hektáron a hüvelyesek magja is idejekorán a földbe került. A gazdaságok a hét elején befe­jezték a korai burgonya ültetését. A járásban tavaly hatvanöt hektáron termeltek korai burgonyát, de a ter­més egy részét bizony csak Ősszel gyűjtötték be, mert késve jelentkez­tek a felvásárlóknál, amikor a piac már túltelített volt. Ezt a bonyodal­mat az Idén mindenképpen szeretnék elkerülni. A társadalmi igények ki­elégítésére törekedve, három gazda­ságban összesen százötven hektáron termelnek korai burgonyát. További ötven hektáron a szövetkezetek, Illet­ve állami gazdaságok dolgozói és üzemi konyhái részére terem korai burgonya. A társadalmi megrendelés kielégítésére vállalkozó három gaz­­,, daság dolgozóinak ugyancsak serény­kedniük kellett, hogy idejében földbe kerüljön az előcsíráztatott ültető­anyag, hiszen a fárasztó munkát egyelőre nem állt módjukban gépek­kel elvégezni. Olykor beborult az ég, helyenként több-kevesebbb csapadék is hullott, nagy általánosságban mégis elmond­hatjuk, hogy az április elejei időjá­rás kedvezett a mezei munkáknak. Ennek, valamint az emberi szorga­lomnak köszönhető, hogy a galántai járásban a cukorrépa számára kije­lölt négy és félezer hektáros terü­leten már elcsitult a gépzaj. Öröm­mel hallottuk, hogy a termelők nem csupán Igyekeztek, de a szakszerű­ségre és a minőségre is ügyeltek. A leggyengébb földeken is legfeljebb százötven kilő nitrogént adtak a répa alá, hogy ősszel, a minőség szerinti átvételkor kevesebb legyen a bosszú­ságuk. Többen méltatlankodtak, hogy fejlesztési törekvéseiket a szolgálta­tó szféra nem méltányolja, s nem is támogatja. A keresett drazsírozott vetőmagból tulajdonképpen csak az iparszerű termelési rendszerhez tar­tozó Hidaskürt! (Mostová) Efsz és a Diószegi (Sládkovičovo) Állami Gaz­daság kapott. Például a felsőszeliek (Horné Saliby) a csávázás minősé-Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma növényter­mesztést irányító bizottságának leg­utóbbi ülésén megelégedéssel állapí­tották meg, bogy a tavaszi munkák lendületesen haladnak valamennyi járásban. Az elmúlt hetekben a me­zőgazdasági dolgozók derekas helyt­állást tanúsítottak. Mindenütt igye­keztek a kedvező időjárást a lehető legjobban kihasználni. Az ütemes munkát az a tény is bi­zonyítja, hogy a tavaszi gabonafélék vetését időben befejezték. A gabona, a hüvelyesek és a mák vetését a ter­vezett területen valamennyi járásban nagyjából befejezték. A tavaszi árpa vetését még nem tekinthetjük befe­jezettnek, mivel a fagykárt szenve­dett őszieket Is több gazdaságban ezzel a növénykultúrával kell pú­tolni. Bizonyos nehézségek merültek fel a kiszántott őszi repce pótlásában, mert a szükséges vetőmagot nem si­került biztosítani. Ezért mindenütt, ahol csak lehetséges, a repce helyé­gét Is kifogásolták, mint kiderült, joggal. Külön fejezetben kell szólnunk a kukoricáról, hiszen a hozamnövelést leginkább segítő IKR elsősorban eb­ben a járásban érvényesül. A terve­zett 14 ezer 800 hektárból kerek tíz­ezer hektáron már Iparszerű mód­szerekkel termelik a kukoricát. Ve­lük együtt bizakodunk, hogy ez az év is jó eredményt hoz. Tehetjük, hiszen a termelők igyekezete és hoz­záértése adott, s az idén már a faj­taválasztékra sem lehetett panasz. Sőt! Az úttörők a hibridek megvá­lasztásakor már a rosszabb vízleadó képességgel rendelkező, viszont gaz­dagabb hozamot nyújtó kukoricákra Is alapozhatnak, hiszen harmincezer tonna kukoricát a külföldön bevált CCM módszer alkalmazásával, nedve­sen szeretnének tárolni és hasznosí­tani. Egyetlen gondjuk, hogy a sze­rény vegyszerellátás növeli a drót­férgek kártételének, Illetve a parcel­lák elgyomosodásának lehetőgét. Ta­valy a ■ gyomborítottság átlaga tíz százalék körüli volt, ami körülbelül hat mázsával csökkentette a hozam­átlagot. A hatásos vegyszer egyre ke­vesebb, tehát ezentúl fokozott figyel­met kell szentelniük az. elgyomosodást csökkentő vetésforgó céltudatos ki­dolgozásának, és a mechanikai gyom­irtásnak. KADER GABOR be napraforgót kell vetni. Csakis ez­által biztosíthatjuk az étolajgyártás­hoz szükséges nyersanyagot. A cukorrépa vetése is a vége felé közeledik. A szakemberek megállapí­tása szerint a gazdaságok többségé­ben nagy gondot fordítottak a mag­ágy előkészítésének. Az idén igen jó minőségű vetőmag került a talajba. Tehát minden feltétel adott az opti­mális egyedszám eléréséhez. Az előjelek szerint április 13-ke után megkezdődhet a kukorica veté­se is. Sajnos a vetés előtt alkalma­zandó gyomirtószerek szállítása aka­dozik. A múlt évhez viszonyítva lényege­sen gyorsabb ütemben halad a len és a kender vetése, ám problémák merültek fel az adásvételi szerződé­sek megkötésében. Lenből 630. ken­derből pedig 1800 tonna hiányzik a nyersanyagszükséglet fedezéséhez. A kedvezőtlen helyzetért nemcsak az őstermelőt kell okolni, mert az új gazdasági szabályozók a feldolgozó (Folytatás a 2. oldalon) BENÉPESÜLT A HATÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom