Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-27 / 12. szám

1982. március 27. SZABAD FÖLDMŰVES Jobbító szándékkal A határfalvl (HranlCná pri Horná­de) Csehszlovák—Szovjet Barátság szövetkezet 3 millió 234 ezer korona tiszta nyereséggel zárta a tavalyi évet. Annak ellenére, hogy a növény­termesztés hozamátlagai elmaradtak a tervezettől: őszi búzából 3,52, tava­szi búzából 4,84, árpából 4,22, cukor­répából 40,10, kukoricából 4,68 ton­nás hozamátlagot értek el. De a nap­raforgó és az őszi repce hozamátlaga Is kisebb volt a tervezettnél. Am a Járás mezőgazdasági üzemel ennél még gyöngébb hozamátlagokat taka­rítottak be. Ogyhogy az említett szö­vetkezet cukorrépából és tavaszi ár­pából a nagyon megtisztelő II. he­lyet tartja a kassal (Košice) járás­ban. Természetesen, a közös gazdaság csöppet sem elégedett a növényter­mesztési eredményekkel. Habár két­ségkívül kedvezőtlen volt a múlt év Időjárása a növénytermesztésre, azért nagyobb szakértelemmel, az agro­technikai követelmények következe­tesebb megtartásával, a betakarítási veszteségek legkisebbre csökkentésé­vel némi hozamátlagnövelés elérhető lehetett volna. S ehhez még feltétle­nül hozzájárulhatott volna a Jobb emberi hozzáállás, bár a többség Jól végezte dolgát. Kritikusabb volt az állattenyésztés helyzete. A tervezettnél Jóval több borjú elhullott, s a gazdaság 200 ezer liter tejjel adósa maradt a tejüzem­nek. Az elvártnál szűkösebb eredmények oka: a szervezési hiányosság, a laza munkafegyelem, s nem utolsósorban a rossz minőségű takarmány. Szilvási István tehenésztől megtud­tam, hogy 1300 tehene van a közös­nek, s 100 hektár mezőgazdasági te­rületre 36,5 darab Jut. Tavaly például 3193 literes tehenenkéntl évi fejésl átlagot értek el. — Én a gondjaimra bízott tehenek­től évi átlagban 4234 litert fejtem — vall saját eredményeiről Szilvást Ist­ván. — A tej litereként húsz deka abrakot használtam fel. S ami ugyan­csak nagyon lényeges: az általam kifejt és leadott tej 90 százaléka I. minőségi osztályú volt. Megszólítom Téglás Máriát, akinek eléggé kérges a tenyere, 6 mit dol­gozik. ■— A hlzómarháknál vagyok. A vil­lanyéi bizony nem kíméli az ember tenyerét. Férfimunka ez, dehát ők az КШ М Nagy Lajos 1950-ben, kombájnos­­ként kezdte pályafutását a Zselfzi (Želiezovce) Gépállomáson. Akkortájt még kevés volt a gabonakombájn, így hát az aratás is tovább tartott, mint a mostani években. Meg aztán nem Is voltak oly tökéletesek, mint ma­napság. Kezelőik sem rendelkeztek kezdetben elegendő tapasztalattal, — gyakrabban adódott üzemzavar. — A hibákat nekünk kellett eltávo lltani... — magyarázza a zselizl szö­vetkezet veterán traktorosa. — Ta­pasztalataink évről évre gyarapodtak Olyannyira, hogy már újításokon Is törhettük a fejünket. Egy újltójavas latom alapján dupla rostával láttuk el a gabonatartály előtti tisztítót, ami a gabona utótlsztltását tette szükség telenné. Amikor a gépállomás megszűnt, a szódói (Sódov) szövetkezetben talál’ munkalehetőséget. Ez a közös gazdn ság később a zselizlvel egyesült. — Tizenkét évig kombájnoltam — folytatja. — Utána traktoros lettem, mivel a szemem nem bírta az állan­dó, megfeszített összpontosítást a tű­ző napon. Persze, nehézgépekre Is szereztem szakképesítést, így azután most arra a gépre ülök, amelyre épp szükség van. Mint beszélgetés közben bevallotta, nem nagyon szereti a műhelyt. Ogy kezelt, gondozza a gépét, hogy minél ritkábban legyen szüksége „orvosra“. — Öröm a jó géppel dolgozni. Ne­künk, Idősebbeknek úgymond a vé­rünkbe ivódott a dologszeretet. Ogy lenne Jó, ha az Ifjabb nemzedékek örökölnék tőlünk ezt a jó tulajdon­ságot. Mert egyre Jobban eluralkodik körükben a kényelemszeretet... Egy példával Illusztrálja, milyen körülmények között kellett helytáll­niuk: — Bevagonlroztuk a Record-1000-es cséplőgarnltúrát, s mentünk Bardejov környékére gabonát csépelni. Nekem mindig a tehervagonon a gép alatt volt a „hálófülkém“. Áldozatkészségét, szakmaszeretetét, Jó eredményeit, s személyes példa-Dologszerető a javából Iparban dolgoznak jobbára ... Ezt a munkát Is el kell végezni valakinek. ►>* Mennyi a hlzómarhák napi súly­gyarapodási átlaga? >—i Azt hiszem, az 1,24 kilóval nem kell szégyenkeznem. Meg azért sem, hogy a hús kilójaként másfél kiló abrakot használok fel. Ezért bizony dicséret Jár. Leskó József, M. Iván Géza, Harbu­­lyák Pál, Molnár Dezső, Csirép Ka­talin és Kovács Erzsébet 1^ nyilvános elismerést érdemel a tervezett fel­adatok túlszárnyalásáért. Jóleső érzéssel hallgattam a zár­számadó kögyűlésen az üzemgazdászt, aki azt hangsúlyozta, hogy nagyon jól kell sáfárkodni az anyagi Javak­kal. Meg kell nézni, mint tárolják a milliós tételű anyagokat, s hogyan használják fel azokat: a műtrágyát, a növényvédőszert, a gépalkatrészt stb. Nem véletlen, hogy a vitafelszóla­lók legtöbbje a CSKP KB 4. ülése ha­tározataiból eredő feladatok teljesíté­sének hogyanját, mikéntjét boncol­gatta. Ml a helyzet? Az őszi vetések ösz­­szehasonllthatatlanul jobbak, mint tavaly. A tervezés Is reálisabb: az Idén — egyebek között — 3 millió 700 ezer liter tejet kell kitermelniük, s kevesebb húst, mivel több mint 800 darabbal csökkent a sertésállomány. Különös figyelmet fordítottak a ta­karmánytermesztési terv kidolgozá­sára. Jobban ösztönzik a tenyésztői munkát. Korszerűsítik az állatte­nyésztő telepeket, szálláshelyeket. Az új Javadalmazási rendszer módot nyújt a minőségi munka és hatékony­ság érdemlegesebb Jutalmazására — a szellemi tőke hasznosítására. Nem Ismétlődhet meg a tavalyi állapot: az alacsony szaporulati átlag, a gyen­ge súlygyarapodás, a nagyarányú borjúelhullás stb. A múlt év hasonló Időszakához viszonyítva az idei hónapok eredmé­nyei jobbak. Még nagyobb hozzáér­téssel, Jobbító szándékkal, s kezde­ményező-készséggel a 48,5 millió ko­rona termelési érték — a kötelezett­­ségvállalalásokkal együtt — megva­lósítható. De csak nagyobb követke­zetességgel, az irányítás és ellenőrzés rugalmasabbá, tökéletesebbé tételé­vel, a takarékossági Intézkedések gyakorlati átültetésével. (illés) Ne csak gondolatban A gondolatok ts úgy csiráinak, gyökeret eresztve úgy fellödnek, mint a növények. Céljük az, hogy termőre forduljanak, gyümölcsöt hozzanak. Mint a növényvilágban, a gon­dolatok világában Is a termés mennyiségét és minőségét sok minden befolyásolja. S legfőkép­pen a szerétéiből fakadó gondos­kodás. Amikor valakinek a mun­káló áldásos, nem kell egyébre gondolnunk, csak arra, hogy az illető munkája azért volt eredmé­nyes, mert szeretettel, hozzáértés­sel, gondosan végezte el. A szere­tet, a gondosság nagy dolog, nem igényel külön anyagi ráfordítást. A lelktismeret, az öntudat mind­nyájunkat számadásra késztet: mit tettem az eltelt napon vagy héten, s mit nem, amit pedig megtehet­tem volna?! láttam ugyan, hogy az oltványon elindult burjánzás erejét veszt a nemes hajtásnak, szándékomban is vblt a nyesege­­tés... De csak gondolatban. Hány ilyen eset fordult elő velünk, csak az utóbbi időben isi Látom egy alkalommal a papri­kaparcellán dúsan növő gyomok sokaságát, ami kétségtelenül a ka­pálás hiányát bizonyítja. „Ej, fé­­komadta rabcsontjat Majd szólok este a kertésznek." Meg is szólí­tom a főkertészt, de csak gondo­latban. Az istálló jelé jártamban észre­­veszem, hogy a borjak erősen va­karóznak. De hiszen ezek tetve­sekI — állapítom meg nyomban. Vegyszer elég van, majd lesz itt tetüirtás, még a holnapi nap. Szó­ba is hozom a dolgot a főállatte­­nyésztőnek, de ... csak gondolat­ban. Hízómarhákat látok a mérlegen. Szemem gyönyörködik bennük. Csak abban nem látok gyönyörű­séget, ahogy a teherautókra ke­rülnek. Mert hát, milyen az ál­lat?l Érzi a vesztét, egyik sem megy fel az autóra jószántából. Nosza, segít ezen a bajon a ha­talmas bot. Csattognak az ütések. Fájó látvány, el ts fordítom a fe­jemet. A vágóhídon aztán kiderül, hogy véraláfutásos a hús jó része, s a „vakütések“ nyomán a bőr legértékesebb része selejtbe kerül. Az ember elgondolkozhat azon: hány pár lábbelivel kevesebb ke­rül ezután a cipőboltokba. Panaszkodnak a juhászok, hogy nincs tej. Mondom Sándor bácsi­nak: de hiszen itt kaszálni lehet­ne, akkora fűben járnak az álla­tok ... Bizony két sereg itt meg­élhetne ekkora területen, ha sza­kaszokra osztanák, ahogy eleink tették. Az ésszerű legeltetés nem mai keletű dolog, miért olyan ne­héz megvalósítani?t A tehéncsordánál Is apadoztk a tej. Jóska bácsi, a pásztor a juho­kat okolja, azok pergetik telt a legelő füvét... Egy okkal több, hogy elmondjam nézeteimet a sza­kaszos legeltetést Illetően, hiszen a tejtermékek iránti igénynél Jó­val nagyobb a kínálat. Szólok is az Illetékeseknek, de csak... gon­dolatban. Telepszemle közben kerülgetem a pocsolyát. Bokáig érő az útra eresztett trágyáié. Most már füs­tölöghetek magamban, mennyi érték megy így veszendőbe... Le ha csak veszendőbe ménnél A pa­takba, folyókba ömlő trágyalé szennyezi a vizeket. Harcolunk a környezetszennyeződés ellen, de szó nélkül hagyjuk a trágyáiét. A szó elszáll, az írás megmarad. Leírtam hát a fenti gondolatokat, hogy ne csak magamban füstölög­jek róluk. Elvégre mindannyiunkat érintő, közös ügyekről van itt szó. Ápoljuk hát együtt, szerető szigo­rúsággal, a megértésre s szeretet­­re vágyó gondolatokat. Es keltsük életre őket! IliLÉS BERTALAN JOGOS ELVÁRÁS: Szakszerűen öntözni! mutatását elismerő oklevéllel, majd „Kiváló Munkáért“ állami kitüntetés­sel Jutalmazták. — Nagyon emlékezetes számomra a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában és Drezdában töltött egy hónap, ahová Jutalomklrándulás el­mén Jutottam el a szakszervezet jó­voltából. Az állami kitüntetés mellé 1976-ban megkaptam „A lévai Járás érdemes dolgozója“ kitüntetést. Ezek a nagyfokú erkölcsi elismeré­sek további derekas helytállásra sar­kallták őt. Erre példa: tavaly nyáron a szalmabetakarltási versenyben Hal­ler József társával együtt, 220 hektá­ros teljesítménnyel I. helyezést ka­pott a szövetkezetben. Hazánknak, szocialista mezőgazda­ságunknak sok-sok Ilyen szorgalmas, példamutató dolgozóra van szüksége, mint Nagy Lajos, akinek friss egész­séget, életörömöt, munkakedvet kívá­nunk további feladatai sikeres telje­sítéséhez. (böjtös) (A szerző felvétele) Köztudott, mily nagy erőfeszítése­ket követel a pártdokumentumokból eredő feladatok teljesítése, ami a me­zőgazdasági termelést, s ezen belül főleg a növénytermesztést illeti. Egy­részt be kell hozni a tavalyi lemara­dást, másrészt a fokozottabb társa­dalmi elvárásnak is eleget kell tenni, hogy az élelmiszer- és nyersanyag­önellátás terén előbbre lépjünk. Eh­hez már most minden lehetőséget jól ki kell aknáznunk, kezdve az agro­technikai követelmények minden ed­diginél következetesebb megtartásá­val, a termésfokozó tényezők érvé­nyesítésével, melyhez — többek kö­zöt — a szakszerűen végzett öntözés is tartozik. Azért hangsúlyozzuk a szakszerűt, mert a hozzánemértéssei az ellenke­zőjét érhetjük el — nemhogy hozam­növekedést, hanem hozamcsökkenést eredményezhet a szertelen, a növény­kultúra igényeit, s a talajviszonyokat figyelembe nem vevő öntözés. A galántai MÄJUS KILENCEDIKÉ szövetkezetben, mely nagy kiterjedé­sű, mindössze 1340 hektárnyi terület öntözhető. Tavaly Kameniczky Gyulát bízta meg a szövetkezet veze­tősége az öntözés szakirányításával. Az öntözési technikus dicséretére legyen mondva, a múlt évben végre sikerűit oly mértékben heyrebillen­­teni az egyensúlyt, hogy a közös gaz­daság elegendő — és aránylag jó mi­nőségű — tömegtakarmányt termesz­tett, vagyis nem szornlt takarmány­­vásárlásra, ami nemcsak gondapasztó­­ként hatott, hanem egyenletesebbé tette az állattenyésztési feladatok teljesitásét, ugyanakkor Jövedelme­zőbbé is vált. Egyetlen konkrét példa az öntözés termésfokozó hatására: azelőtt (ó eredménynek számított, ha — öntözés nélkül — évente három kaszálatot takarítottak be lucernából, tavaly vi­szont már ötször kaszálták, amihez az öntözés Járult hozzá. Nagyon jól sikerült az öntözött tarlókeverékük (napra! orgó-csalamá­­dé), valamint a tíz hektáron termesz­tett Perká. A vezetők, szakemberek nem győzik eléggé dicsérni a három állattenyésztő telep mellett létesített, Számuk egyre gyarapodjék! Az élenjárók bizonyítottak • A Szepsl (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság zsarnól (Žarnov) állattenyésztő telepén, a Kerekes Jó­zsef Irányította ezüstérmes szocia­lista brigád tavaly tehenenkéntl na­pi átlagban 15,29 liter tejet termelt, ami évi 5570 literes fejésl átlagnak felel meg. E kétségkívül kiváló eredmény el­éréséhez sok minden hozzájárult: nem csupán a tehenek fajtajellege, a Jó takarmányalap, hanem a gondozók szakavatottsága, az állatokhoz való helyes viszony, a fegyelmezett s pon­tos etetés, Itatás, gondozás Is. A ter­vezett napi 15,06 literes fejési átla­got csakis így tudták túlteljesíteni. De szerintünk még ez sem a legfelső határ..., ennél több Is elérhető... • Ami a hústermelést illett, ugyan­csak kttfinó eredményeket mutatott fel a Miterko Ján vezette munkakö­zösség, amely 81 növendékmarhát gondozott. A tervezett 0,80 kilogram­mos átlagos napi súlygyarapodást 1,16 kg-ra teljesítették. • A gazdaság somodl (Drtenovce) részlegén egy háromtagú munkacsa­pat, Damkó István Irányításával 17,1 tonnával túlszárnyalta baromfihús­­termelést éves tervét, amellett, hogy a tervezett elhullás 2711 darabbal volt kevesebb. • Ugyancsak nyilvános dicséretet érdemel a perény-híml (Perln-Chým) szövetkezet Referoviöová Márta ve­zette 9 tagú brigádja, amelynek tagjai 176 tehenet gondoznak és fej­nek. A múlt évben a tehenenkéntl napi átlag elérte a 10,33 litert, azaz terven felül 65 ezer liter tejet fejtek. • Említsük még meg, hogy a csé­csi (Cefiejovce) szövetkezetben Is a tejtermelés került az előtérbe. A Vik­­torin Stanislav mérnök által Irányí­tott 18 tagú munkaközösség — amely­re 389 tehenet bíztak >—, több mint 172 ezer literrel teljesítette túl éves fejésl tervét. % Am, a malacelválasztásban Is vannak rekorderek: például a Kece­­rovcel Efszoplnál telepén a Vangorová Elena Irányította négytagú munka­csapat a tervezett 17,67 darab helyett 20,13 malacot választott el kocán­ként. Nem titok: flalás Idején az éj­szakát Is az Istállóban töltötték a gondozók . # Az élenjárók sora ezzel még nem zárult le: például a mlgléci (Milhost) részlegen Kovács Istvánná és Tangel Mária 40 marhát hizlalt, s a tervezett (0,80 kg-os) napi súly­gyarapodást átlagot 0,97 kg-ra telje­sítette. # A csányl (Čaňa) szövetkezetben egy 9 tagú munkaközösség, Hudák Ján vezetésével az éves, 3785 literes .fejésl tervét 4013 literre teljesítette. A fejőbrigád hat tagja már arany­érmes. # A bodolől (Budulov) szövetke­zet péderl részlegén a Bicék Jlfl mér­nök Irányította fejőbrigád például a 3681 literes fejésiátlagot előirányzó tervét 3957 literre teljesítette a múlt esztendőben. Ettől még Jobb teljesít­ményt nyújtott a buzltal (Buzlca) szövetkezet szesztal (Cestlce) telepén Kosár Mária, Abosi Imťe — az egyik 4287, a másik 3515 liter fejési átla­got ért el, a komaróci (Komárovce) Sándor Gizella pedig 3732 literes átlagot. ■ Ш ■ ■ Jószágszerető, kiváló eredményeket elérő dolgozók sokaságát említhet­nénk még. Annyi biztos: rengeteg ki­aknázatlan tartalék rejlik az embe­rekben. Mert nem lndegy, hogy 2500, vagy 4000 liter tejet fe] évi átlag­ban, tehenenként, vagy 10, esetleg 20 malacot választ el évente, kocán­ként. Az új, differenciált bérezés módot nyújt a legjobb teljesítményt elérők eddiginél méltóbb Jutalmafására. Te­gyük ezt azért Is, hogy évről évre gyarapodjék az élenjáró, a példamu­tató, a kiváló eredményeket elérő dolgozók számai 1VÄN SÁNDOR Kassa (Košice) intenzív fűfélékre alapozott legelőt, ami összesen 25 hektárnyi. Termé­szetesen, e fűteriileteket ii rendsze­resen öntözik. Tavaly április 13-án kezdték az ön­tözést, ami — megszakításokkal — egészen szeptember végéig tartott. Kétféle öntözési módszert alkalmaz­nak: e nagykiterjedésűt, melyhez 40 doh áll rendelkzésükre, a másik pe­dig a hagyományos, csöves megoldá­sú. Az előbbi tizennégy, az utóbbi hét munkaerőt foglalkoztat. A leg­szakavatottabb, s ugyancsak áldozat­kész, példamutató öntözők: Kiss Al­fréd, Szilvási Sándor, Horváth József, Varga Lajos, de sorolhatnánk többet is, akik derekasan helytállnak, ha a szükség úgy kívánja, napi két mű­szakban. Mit öntöznek a takarmánynövénye­ken kívül? Hát a többi növénykultú­rát Is, ha rászorul, például a burgo­nyát, a gabonát stb. Az idén — mint ahogy az öntözési technikus hangsú­lyozta — a tavalyinál is nagyobb figyelmet fordítanak majd az öntö­zésre, mint termésfokozó tényezőre, hogy a növénytermesztésben előbbre lépjenek, a hozamátlagokat ne csak elérjék, hanem terven felül is ter­meljenek. Ily módon is jelentősen hozzájárulva a pártdokumentumokból eredő, feszttettebb növénytermesztési feladatok teljesítéséhez, valóra váltá­sához. Honnan nyerik ez öntözővizet? A Vág folyóból, valamint a kanálisok­ból. A csatornavíz tjípdúsabb, s lan­gyosabb, szinte szemlátomást nő tőle a növényzet. Ez utóbbi vlzforrás jobb hasznosítását szorgalmazzák majd az idén, persze a folyó vizét sem nél­külözhetik, ha függetleníteni akarják a növénykultúrákat a természet mos­­tohaságaltál. S az öntözött területek bővítésére milyenek a kilátásaik? Még ebben az évben két Fregatt típusjelű öntöző­­gép érkezésével számolnak. Ez a ki­sebbik előrelépés. A nagyobbik? A hetedik ötéves tervidőszak végéig az öntözött területet 2500 hektárra bőví­teni, mégpedig a gazdaság javorinkai és vágai (Váhovce) térségében. Még ily mődon is csak az összes szántó­nak valamivel több mint a felére jnt majd a termésgazdagító, áldásos ön­tözővízből. Milyen intézkedést tesz a Május Kilencediké szövetkezet az idén az öntözést Illetően? Az öntözőrendsze­rek még tökéletesebb — az Igények szerinti — kihasználására töreksze­nek. Fő szempont a szakszerűség lesz, hogy túlöntözés se követkéz­­hessék be, ami nemcsak a növény­zetnek, hanem a talajnak is árthat­nak, (kov)

Next

/
Oldalképek
Tartalom