Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-20 / 11. szám

*j« *** **« ♦♦♦ «5* »j« ♦** «j* **• *j» *j» *j» ♦*♦ •*« *j* «*« *** *** «j« «j» •*# «j» ♦*♦ »*« *j> **♦ *j» «j* «$» *j» ♦** #j* *j* «j» *j* «*«. háttérbe, ugyanakkor előnyben részesítik — ű termesztést ille­tően — az asztali szőlőt. Amint mondják: a csemegeszőlő piac­képesebb, több haszonnál érté­kesíthető. A csemegeszőlő kivételével valamennyi árujukat a Kerté­szeti Szolgáltatások vállalata vásárolja Jel. A tagoknak be­szerzési problémáik — a kis­­traktort és a hozzá tartozó ta­lajművelő eszközöket leszámít­va — nincsenek. Több kisgép kellene a kapá­láshoz. A szervezet, amely 60 tagú, egy nagy traktorral ren­delkezik, ez a szántást végzi. Van még a tagok egyéni tulaj­donában vagy 30 kistraktor. No, nem is annyira a darab­­számmal van baj, hanem a já­rói van szól Arról, hogy a bü­rokrácia tövises útját tavaly már megjárta a szóbanlevő kertbarát-szervezet néhány ve­zetője. Mégpedig az ügyben, hogy Nyitrán engedélyezhetnék egy kistraktorjavító központ lé­tesítőt. Annál is inkább, mert akadályokba nem ütközne; tud­niillik, a nyitrai KOVOPLAST vállalaton belül már működik egy, permetezőgépeket javító műhelyrészleg. Az említett vál­lalat jelajánlotta segítőkészsé­gét: iskoláztatná a szükséges szakembereket, s bővítené, a kellő felszereléssel is ellátná a kistraktorjavító műhelyt. Lám, egyik oldalról mily he­lyesen állnak az ügy mellé, a másikról viszont még egy en­gedély kiadására sem képe-és fejlesztése nem szerepelt napirenden. Azóta köztudott: legfelsőbb pártszerveink és a szövetségi kormány nemcsak megtárgyalta ezt a kérdés­komplexumot, hanem az illeté­kes szervek figyelmét is fel­hívta a halaszthatatlan tenni­valókra. Tudjuk: nem megy minden úgy, ahogy mehetne. De ne fe­ledjük: gyökeres szemléletvál­toztatásra van szükség. A 180 fokos fordulat ugyan elmélet­ben már bekövetkezett, de a gyakorlati megoldások még vá­ratnak magukra. Am ez ügyben a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének járási bizottságai ne várjanak mindent felülről, le­gyenek sokkal kezdeményezőb­bek, segítsék a kertbarát-szer-Csapjon magasra a termesztői kedv...! Hajdanában miről is volt hírneves a Zobor alji Gerencsér /Nitrianske Hrnčiarovce)...? Hát a piros rózsáiról, amelyek utcahosszat virítottak (nóta is szól rólal). Aztán meg a háború után, az ötvenes-hatvanas években az eper, a szóló, a kajszi és a szilva öregbítette jóhírét.• Ad­dig, amíg a mintegy háromszáz hektáros szövetkezet létezett. Éppen ez idő alatt csapott a legmagasabbra a kistermelők termesztési kedve. Ez idő tájt évente 150—170 tonna zamatos, kitűnő minőségű eper jutott a háztájiból a gyors fejlődésnek indult Nyitra (Nitra) város piacára, üzleteibe. Csakhogy a közelmúltban a „nagy hal kegyetlenül felfalta a kis halat“, érthetőbben: a szövetkezetét bekebelezte a Nyitrai Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága. A legjobb termést ígérő, 20—25 éves szil­vafák százait túrták ki helyük­ből a buldózerek ... Föld táján eperből alig egyharmada terem az előbbiekben említetthez vi­szonyítva. A kajszi- és szilva­termés jóformán említésre sem méltó. I A földhiányon túl mi az, ami hátráltat a régi hírnév vissza­szerzésében? A szűkös háztáii állattartás miatt a ,talajzsíro­zó“ is jóval kevesebb. Van egy közmondás: „Ló nincs, szamár is jól' Hát ezen az alapon jut házinyúltrágya az eper alá. , Az eperről még annyit: a francia Madame Moutot fajta itt az őshonos, ezt termesztik a legrégebben. Ám a konzerv­ipar erősen háttérbe szorít/a ezt a fajtát; helyette a tartósí­tási eljárásnak, az íz- és zamat­­igénynek jobban megfelelő Senga Sengana, Senga Gigana, MarySa stb. fajták nyertek na­gyobb létjogot. Ez újabb fajták azonban munkaigényesebbek, gyakrabban szorulnak átültetés­re, vagy teljes felújításra. Bacušanné úgy vélekedik az eperről, hogy nagyon kényei növény, emellett kézimunka* erő-igényes, különösen a szűre* telése. S mi a helyzet a szölöveü amely sorrendben az eper útdíj következik? Mint ahogy Geren­cséren hallottuk, a fordulat 1975-ben következett be: a la­kosok megértették, hogy a ne­mes, más szóval az oltványsző­­lőé a jövő. S kaptak is, még­pedig Ottonel muskotály, Zöld veltellni, Olasz rizling, Fehér burgundi és más fajtákat. Az­óta csakis nemes borszőlő érik a Zobor alján. Természetes, a nemes szőlő­fajták termesztése a kisterme­lők gondját szaporította; ezek gondosabb, hozzáértőbb mun­kát, a permetezéshez több vegyszert követelnek, ugyan­akkor a szölőbetegségekre fo­gékonyabbak (filoxéra stb.). Ennélfogva a termesztésük költségesebb. Viszont a felvá­sárlási árával a kistermelők épp ezért nem tudnak megbé­kélni. Többen ezért szorítják vezeteket hasznos ötleteik, ösz­­szefogást, problémamegoldást sürgető elképzeléseik valóra váltásában. S legfőképp a fel­világosító—nevelő munkában, hogy a szemléletmód mihama­rabb megváltozzék. Ez nem könnyű feladat, mert a több éves édes semmittevés nagyon mélyen beivódott az emberek­be. Nem csoda... I Egyet a­­z ónban semmiképp se feled­tünk: más időket élünk! S ez együtt Jár az élelmiszerönellá­tásra törekvésünkkel, amely valamennyiünk kulcsfeladata. Л Л Л ЧфТ vy ►oj* y «J* у «£♦ у О ♦> *; A juhok emésztőszervi Amíg a többi háziállatnál — a nyálban levő ptialin hatásá­ra — az emésztés már a száj­­üregben kezdődik, a kérődzők­nél ez az enzim hiányzik. A bendőtartalomban végbemenő vegyi folyamat a mikroorga­nizmusok működésének az e­­redménye. Táplálkozás-élettani szempontból fontos, hogy ezek a mikroorganizmusok sokféle (elsősorban a В-csoportba tar­tozó) vitamint képesek előállí­tani. Mirigyes nyálkahártyája tulajdonképpen csak az oltó­gyomornak van. A bendő, a re­cés, a százrétű (levelesgyomor) jobbára csak előkészíti a takar­mányt az emésztéshez. A bendőben a cellulózemész­tés során széndioxid és metán­gáz (20-40%) keletkezik. E- zeknek egy része felszívódik a vérbe, és a tüdőn át, másik része pedig böfögés útján távo­lik. Felfúvódáskor ezek a gá­zok komoly veszélyt jelentenek. A BENDŐ MEGTERHELÉSE Ha a bendő a szokottnál na­gyobb mennyiségű, esetleg nem kifogástalan, vagy az elfogad­hatónál szárazabb és nehezen emészthető takarmánnyal telik meg (példán! sok szecska, tö­­rek, későn kaszált pillangó­sok), a kifáradó bendőizomzat nem tudja a bendő tartalmát továbbítani. Oka lehet az álla­tok túletetése, hajlamosít az állandó istállózás, kifáradás, elgyengülés is. Ä kórfejlődés során a bendő annak ellenére, hogy eleinte a szokásosnál is erősebben ösz­­szehúzódik — nem tudja a ke­vésbé képlékeny, erősen feszí­tő tartalmat továbbítani. Ehhez hozzájárulnak a nagyobb meny­­nyiségben fejlődő, már emlí­tett gázok is. Végül a bendő­­mozgás megszűnik, az emész­tés nem csak időben eltolódott, de rendellenes irányban is ha­lad. A keletkezett bomláster­mékek — az oltóba és vékony­bélbe jutva — hurutot okoz­nak. A tünetek rendszerint több órával az etetés után jelentkez­nek. Az állat nyugtalan, a ké­­rődzés és bendőmozgás elma­rad. Később a beteg állat gyak­ran üresen rág és bűzös gázo­kat böfög, néha — a hátsó testrész gyengesége miatt — fel sem kel. Nehezen emészt­hető takarmány fogyasztása után a tünetek sokszor csak napok múlva fejlődnek ki, vi­szont könnyen erjedő takarmá­nyok esetén nagyon gyorsan. Gyógykezelésnél fontos a tel­jes koplaltatás, a naponta többször ismételt bendömasx­­százs, kérődzőporok beöntése. Makacs és gyógyszerekkel nem befolyásolható esetekben ben­­dőmetszéshez folyamodunk s el­távolítjuk a bendő tartalmát. AZ ELŰGYOMROK RENYHESÉGE Az előzőhöz hasonlóan, ete­tési hibákból lassan kifejlődő emésztési zavar. Ilyenkor csök­ken az összehúzódás ingere vagy megcsappan az előgyom­­rok falának izomereje. Követ­kezményként rendellenes bon­tások, gázképződés, majd a nagyfokú vízfelszívódás miatt a százrétű tartalma besűrűsö­dik. A bélsárürítés késedelmes, a rendesnél sűrűbb, ielülete fényes. Fokozódik az étvágyta­lanság, és gyógykezelés hiányá­ban a betegség nehezen hely­rehozható, idültté válik. Az orvoslásnál fontos a kop­laltatás (rendes itatás mellett), majd kevés, könnyen emészthe­tő takarmányt adunk. Minden­képpen jók a bendőmozgató szerek (Prodigestan), és a ben­­dőmasszázs is jót tesz. HEVENY FELFOVÖDAS A bendő és a recés nyáron, a nagy mennyiségben termelt erjedési gázok hatására, gyak­ran felfúvódik. Különösen ve­szedelmesek a nagy nedvesség­tartalmú, harmatos, megázott növények, illetve az etetést azonnal követő itatás. Könnyen megbetegednek a mohón evő, legelőhöz és zöldtakarmányhoz nem szokott, istállózott állatok. A tünetek már evés közben jelentkezhetnek. Megnövekedik a has teriméje és a bal horpasz. betegségei A lélegzés a rekeszizomra gya­korolt nyomás következtében mind nehezebbé válik. Segítség hiányában a súlyos eseteket fulladásos elhullás követi. E- gyéb kérődzőkhöz viszonyítva, a juhok felfúvódása súlyosabb­nak minősül, mert a bendő­izomzat aránylag vékony, és sok állat egyszerre nehezen kezelhető. Az orvoslás célja a bendő­­gázok eltávolítása. Ez könnyen sikerül, ha a gáz a bendő felső részén összegyűlt, jóval nehe­zebb, ha a pépes bendőtarta­­lommal keveredik, és a gázfej­lődés tovább tart. A gáz a nyelőcsöven át könnyebben tá­vozik, ha az állat első lábait magasabbra emeljük. Az állatot háttal magunk elé állítjuk, melső lábait felemeljük, basát pedig a térdünk közé fogva, a gázt a bendöből kiszorítjnk. A hatást fokozza a nyelv húzoga­­tása. Tömeges kezelésként a felfúvódott állatokat hason fe­lül érő vízbe lehet hajtani. A gáz kibocsátásának legbiz­tosabb módja a gyomorszonda bevezetése. A gyógyszerek kö­zül a Praetympan (szájon ke­resztül baüntve) eredményesen alkalmazható. Szúrcsa hasz­nálata csak fulladás zélye­­kor indokolt A bal aorpasz legnagyobb elődomborulásánál vezetjük be úgy, boy a jobb könyök felé irányuljon. Dr. KÖRÖSI RUDOLF, állatorvos A lemosó permetezésről A gyümölcsfák növényvé­delmében fontos szerep jut a telelő kártevők ellen irányuló téli permetezés­nek. A lemosó permetezésre fagymentes időben, szélcsendes napokon kell sort keríteni. A kezelés legmegfelelőbb idő­pontja tél végére (február, március) tehető, akár közvet­lenül rügypattanásig halasztha­tó. Persze akkor sem követünk el hibát, ha a lemosó permete­zést már ősszel, lombhullás után' elvégezzük. Mindenesetre egy alapos kezelés elegendő. A lemosó permetezéshez két szer áll rendelkezésünkre: a DNOC tartalmú NItrosan 25 és a kombinált hatóanyagú (DNOC, orsóola), len son) Arbo­­rol M. S éppen a fensonnak köszönhető, hogy az Arborol —> a Nltrosannal ellentétben —. nagyon jól Irtja a takácsatkák telelő tojásait Ebből követke­zik, hogy az Arborolt ott ré­szesítjük előnyben, ahol a fá­kon (alma, szilva) sok takács­­atka-tojást találunk. Az apró, gömbölyű, vörös tojások néha olyan nagy számban fordulnak elő az ágak, Illetve a termőrü­gyek tövénél, hogy úgy tűnik, piros porral van behintve a megtámadott rész. A levéltet­­vek tojásait gyakorlatilag min­den gyümölcsfajon megtalál­hatjuk. Ezek a takácsatkák to­jásától nagyobbak, feketék és kisebb csomókban vagy egye­sével vannak elrejtve a rügyek közelében, a kéregrepedések­­ben. A tojás alakban telelő kár­tevők közül meg kell még em­líteni a kis téli araszolót, a gyű­­rűspillét és a gyapjaslepkét, a lárva stádiumban telelők közül pedig a pajzstetveket és a sod­rómolyokat. Az összes kártevő ellen a Nitrosan 1 %-os vagy az Arbo­rol 2 %-os töménységű oldatát hasznosítjuk. Ha a kaliforniai pajzstetű ellen Is harcolnunk kell, akkor a töménységet há­rom, Illetve négy százalékosra növeljük. A kertben minden évben ér­demes sort keríteni a téli le­mosó permetezésre, és minden gyümölcsfajt ajánlatos lekezel­ni, hiszen mindegyiken telel valamilyen kártevő. így ered­ményesebbé tehetjük a tenyész­tőben végzett növényvédelmi munkát, s mérsékelhetjük a vegyszer-szükségletet. A téli permetléhez más növényvédő szert felesleges — sőt nem ta­nácsosi — keverni, hiszen a hatásfokot nem növeli, legfel­jebb rontja. A kajszit február derekától már csak Nitrosannal lehet ke­zelni, mert az Arborol M meg­perzselheti a duzzadó rügyeket. Külön említést érdemel az őszibarack. Legjelentősebb gom­babetegsége, a tafrinás levéJ- fodrosodás ellen sem télen, sem a tenyészidőben nem tu­dunk eredményesen védekezni, kizárólag rügypattanáskor. Ha Ilyenkor elmulasztjuk a lemosó permetezést, a rügyfakadást kö­vető hűvös, nedves Időjárás hatására a levelek zöme meg­betegszik. A beteg levél meg­vastagodik, hullámosodik, el­torzul, később megbámul és idő előtt lehull. Erős fertőzés esetén a gyümölcs Is lehullik, s a jövő évi termés is veszély­ben forog. A gomba spórái a vesszőkön, rügyeken vagy rügy­pikkelyeken telelnek és csak tavasszal fertőzik meg a rügy­­hurokból éppen csak kibújt, apró levélkéket. A spórák csí­rázásához több órás nedvesség szükséges, tehát száraz és me­leg időben a fertőződés veszé­lye minimális. Senki nem tud­hatja, milyen idő lesz rügyfa­­kadás után, ezért megelőző in­tézkedés gyanánt, minden év­ben tanácsos elvégezni a lemo­só permetezést (Sulka és Po­­lybarit 3—5%,Kuprikol 0,6%). Az első két készítmény részben a nyáron jelentkező liszthar­mat ellen Is óvja a fákat. A korai, középkorai és késel éré­sű fajtákat külön-külön kezel­jük, annak megfelelően, hogy mikor érik el a legmegfele­lőbb fejlettségi fokot Különö­sen hűvös Időben több napos eltolódás Is lehet az egyes faj­ták között. Hűvös, csapadékos időben még egyszer kezelhetjük a fá­kat, de már csak szerves gom­baölő szereket használhatunk (tekintettel az őszibarack kén- és rézérzékenységére). 'el­lenül virágzás előtt az O. .jcíd vagy a Dithane M-45 0,3 száza­lékos töménységű oldatát hasz­nosíthatjuk. A későbbi vegy­szeres kezelés nem ad kielégí­tő eredményt, ezért elhagyható, pontosabban fölösleges. A kertészkedők közül sokan hipermangánt használnak a levélfodrosodás gyógyítására. Akkor alkalmazzák, amikor már messziről feltűnik, hogy a fák lombja fertőzött. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a kezelésnek nincsen gyógyító hatása. Sokan talán azért gondolják, hogy a hiper­­mangán hatásos, mert a fákról időközben lehullott — a kör­folyamat utolsó szakaszában — a fertőzött lomb, a fák pedig új levelekkel gyarapodtak, te­hát olyan hatást kelt a fa, mintha meggyógyult volna a kezelés hatására. MATLÄK GYÖRGY agrármérnök vitásukkal. Ugyanis, Nyugat- Szlovákiában egyetlen kistrak­­torjavító központ működik, mégpedig a lévai (Levicej já­ráshoz tartozó Alsószecsén f Dolná Seč), amely képtelen a kerület kistraktor-javítási igé­nyeit — idejében — kielégíte­ni ... Afféle kálváriajárás követke­zik, ha netán meghibásodik a kistraktor. A kistermelőnek már az is nagy fejtörést okoz, kire bízza a kistráktora célba­­juttatását, majdmeg a vissza­szállítását. Nomármost, lássunk tisztáb­ban: csupán Gerencséren és Csitáron (Dolné Stitáre) van vagy 80 kistraktor, járási mé­retben meg úgy 300 körül ösz­­szesen. A kedves olvasó nehogy azt higgye, a számok özönével akarom untatni. Egészen más-A Erőteljes szőlőtőkék — * középmagas vezetéken Egy szépen fejlett gyümölcsfapéldány ^ (A szerző felvételei) sek ... I Szóval: kútbaesett a jó elgondolás, a sok-sok kis­termelő gondját-bajál könnyítő jószándék, fáradozás. Vagy ta­lán egészen mégse...? Qjabb erőfeszítéseket kellene tenni a jó ügy dűlőre juttatása érdeké­ben. Folytatni a harcot!... Miféle derűlátás ez? Kérdez­hetnék a gerencsériek, a csitá­­riak, meg a járás többi kister­melői. A válasz logikus és tel­jesen érthető: a kálváriajárás tavaly nyáron volt, amikor még a háztáji termelés felkarolása ьппек teljesítése az eaaigiek- В él nagyobb áldozatvállalást, jobb szervezőkészséget, rugal­masabb probléma-megoldást, a termelői kedv fokozását köve­teli. Es sokkal főbb megértést, bürökráciamentes ügyintézést az arra illetékes szervek részé­ről. N. KOVÄCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom