Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-13 / 10. szám

SZABAD Ptn-DMOVBe 8 Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1976 júliusában hagyt jóvá a csehszlovák oktató-ne­velő rendszer továbbfejlesztésének Javaslatát. Ez a tervezetjeientés a CSKP XVI. kongresszusának és a CSKP KB 1973 júniusi határozataiból, valamint a CSKP XV. kongresszusá­nak a záróhatározatából indul ki. Ez в körültekintően kidolgozott doku­mentum, a szocialista nevelés és mű­velődés távlati programját foglalja magába. Alapul szolgál az egyes tan­tárgyak. így a matematika tanítási koncepciójának a kialakításánál az alap- és az összes középfokú iskola­típuson. Hogy megértsük oktató-nevelő rend­szerünk új vonásait, tudnunk kell: a matematikatanítás iskolai alapdoku­mentumainak (tantervek, tankönyvek, munkafüzetek stb.) kifejlesztése már az említett pártdokumentumok és ha­tározatok élőt, a 60-as évek közepén megkezdődött és az alábbi stádiumo­kon ment keresztül: 1. Kísérleti stádium, amikor kidol­gozták és kiválasztott Iskolákban ki­kísérletezték az alapdokumentumokat. Jelenleg ez a kísérleti stádium a kö­zépiskolákban tart. A kísérletek ered­ményeinek a feldolgozása alapján ké­szülnek el az úgynevezett ideiglenes tentervek és tankönyvek. 2. Az ideiglenes tantervek beveze­tésének a stádiuma. Ez az Időszak az 1976/77-es tanévben kezdődött. Ebben a tanévben indult az alapiskola 1. osztályában az új koncepció szerinti matematikatanítás, amelyet a mosta­ni, 1981/82-es tanévben már az alap­iskola 6. osztályában is bevezettünk. Ezeket a tanterveket azért nevezzük ideigleneseknek, mert általános beve­zetésük első négy éve alatt intenzív megfigyelésnek vannak alávetve, és országos jellegű felmérésekkel ellen­őrizzük a tananyag elsajátításának hatékonyságát. Ezek alapján készül­nek el a definitív tantervek. Ezek be­­veztése már a 3. stádiumot képezi. A jelenlegi helyzet pgy Jellemezhe­tő, hogy az első négy év tapasztalatai alapján elkészültek az alapiskola 1—4. osztályai számára a végleges (definitív) tantervek, az 5. és 6. osz­tályokban folyik az ideiglenes tan­tervek szerinti tanítás intenzív meg­figyelése, a végleges tantervek kidol­gozása céljából, középiskolákban foly­nak a kísérletek az Ideiglenes tanter­vek kidolgozására. Mi az új az új koncepció szerinti matematikatanításban? Azok, akiknek a gyermekeik az 1-976/77-es tanévben vagy később kezdtek iskolába járni, több-kevesebb Információval rendelkeznek az új koncepciót illetően. A teljesség igé­nye nélkül az alábbiakban jelölhető meg az új koncepció lényege az alap­iskolai matematikatanításban: Már a bevezetést megelőző időszak­ban sokan és sokféleképpen indokol­ták az új koncepció szerinti matema­tikatanítás szükségességét és létjogo­sultságát. Szükségessége már az ide­vonatkozó pártdokumentumokból is kitűnik, ahol egyértelmű követelmény­ként lép fel a tanítás hatékonyságá­nak, így a matematikatanítás haté­konyságának is a további növelése. Ennek megvalósításához szükséges lépésként egyértelműen a tanulók matematika iránti érdeklődésének a felkeltése. Továbbá szükségessé vált az egész matematikatanításnak olyan alapokra való helyezése, ami megfe­lel a matematikai tudomány mai állá­sának. Ilyen, megfelelő egyesítő sze­repet is betöltő matematikai alap­ismereteknek mutatkoztak a halma­zokkal és matematikai logika elemei­vel kapcsolatos ismeretek. Tuernl kell, hogy ezek az ismeretek a tanítás fo­lyamán csak az eszköz szerepét töl­tik be, és nem képezik a tanítás cél­ját, mint ahogyan ez több külföldi tantervnél tapasztalható. A halmaz fogalom bevezetésére csupán azért volt szükség, hogy e fogalom — és a belőle levezetett néhány további fo­galom — segítségünkre legyen olyan további fogalmak bevezetésénél és megértésénél, amelyek a hagyomá­nyos számtantanításban ts szerepel­tek, de amelyek bevezetése és elmé­lyítése sok esetben nélkülözte a kellő tudományos megalapozottságot. Ilyen fogalmak például a számfogalom ki­alakítása, számtani alapműveletek be­vezetése, függvények értelmezése stb. A logika elemeinek a bevezetését (szakkifejezések használata nélkül) az tette szükségessé, hogy bér a ma­tematikatanítás fő céljaként a logikai gondolkodás van megjelölve, mégis a cél teljesítése érdekében a matemati­kán belül vajmi kevés történt, és a logikai gondolkodás fejlesztését csak magától a matematika rendszerétől várta a hagyományos matematikataní­tás. A tartalom megváltnztatásával pár­huzamosan a módszerek megváltozta­tása is szükségessé vált. Csak így le­hetséges teljesíteni azokat a megnö­vekedett tantervi követelményeket, amelyeket az új koncepció kétségkí­vül tanítóra és tanulóra egyaránt ró. így például az 1—4. osztályok tanter­ve tartalmazza az összes hagyomá­nyos tananyagot aritmetikából és mér­­tanból, kivéve az írásbeli osztás be­gyakorlását. Ezen a tananyagon kívül az új koncepció* szerinti matematika­tanításnál a tanulók 4 év alatt még elsajátítják a halmazokkal és mate­matikai logikával kapcsolatos alap­ismereteket. až algebrai ismeretek közül szemléltetés alapján megtanul­na kegyszerű egyenleteket és egyen­lőtlenségeket megoldani, megismer­kednek olyan egyszerűbb függvények­kel, mint az egyenes és fordított ará­nyosság. Geometriai ismereteik is nagyban bővülnek a tanulóknak. Míg a hagyományos geometriai tanításnál csak néhány geometriai alapfogalom­mal ismerkedtek meg a tanulók, mé­rés céljából, addig az új koncepció szerinti geometriai oktatásnál rend­szere geometriai oktatásról beszélhe­tünk, amely az alábbi három alapelv­re épül: 1. A geometriai ismeretek származ­tatásánál mindig a térből indulnak ki. 2. A geometriai alakzatokat mint ponthalmazokat értelmezzük. 3. A geo­metriai ismeretek származtatásánál nagymértékben támaszkodunk a ta­nulók manipulativ tevékenységére. Az elmondottakból következik, hogy az új koncepció szerinti matematika­tanításnál a tanulók sokkal több is­meretet sajátítanak el négy év alatt, mint a hagyományos okításnál öt év alatt. Az 1978-ban és 1980-ban vég­zett országos felmérések kimutatták, hogy a tanulók nemcsak hogy több ismeretet sajátítanak el négy év alatt, mint azelőtt öt év alatt, hanem az elsajátítás mértéke és minősége is felülmúlja a hagyományos tanítás eredményeit. Ez természetesen nem­csak az új tartalomnak az eredmé­nye, hanem ehhez nagyban hozzájá­rult az új, progresszív tanítási mód­szerek alkalmazása is. Ezek között az első helyen a tanulók aktivizálá­sát kell említeni, amit nagyban elő­segített a feladatlapok használata az alapiskola 1—4. osztályaiban. A fel­adatlapok lehetővé teszik a tanító számára, hogy az egyes tanulók fej­lettségi szintjéhez megfelelő felada­tokat oldas-son meg a tanulókkal, és hogy a tanuló ezeket a feladatokat a számára megfelelő munkatempóban oldja meg. S végül, de nem utolsó sorban a jó eredmények a pedagógu­sok odaadó munkájának köszönhetők. Az új koncepció a pedagógusra sok­kal nagyobb követelményeket ró, mint a hagyományos tanítás, mivel meg­változott a pedagógus szerepe. Fő fel­adata a tanítási folyamat irányítása. Az elmondottak ellenére a pedagógu­sok szinte egyhangú véleménye az, hogy nem szeretnének visszatérni a hagyományos matematikatanításhoz. A já eredmények egyik fontos fel­tétele az, hogy sikerült a tanulók leg­többjével a matematikát megszeret­tetni. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a matematika az alapiskola 1. fokán megszűnt a legtöbb tanuló mumusává lenni. A jó eredmények ellenére a négy­éves általános bevezetés folyamán felszínre került több olyan hiányos­ság is az új koncepció szerinti mate­matikatanításban, amit a kísérletek folyamán különböző okokból nem le­hetett kiszűrni. Ezek a hiányosságok nem olyan jellegűek, hogy a matema­tikatanítás koncepciójának a változ­tatását igényelnék, hanem főleg olyan jellegűek, amelyek a tananyag zsú­foltságát Idézik elő, és ezáltal köz­vetve a tanulók túlterheltségét. Ezért az 1981-ben kidolgozott definitív tan­tervek az 1—4. osztályok részére az alábbi módosításokat tartalmazzák: 1. Néhány anyagrész tárgyalása az 5. és magasabb osztályok tananyagá­ba kerül. 2. Csökken a további anyag­részek feldolgozásának mélysége. 3. Néhány további anyagrész módszer­tant feldolgozása a tanulók számár* hozzáférhetőbben lesz megvalósítva. A múlt évben elkészült definitív tantervek alapján a folyó évben el­kezdődik a definitív tankönyvek, fel­adatlapok és módszertani segédköny­vek írása. Bevezetésük az 1984/85-ös tanévtől kezdve fokozatosan történik. Az 1980/81-es tanévben elkezdődött az alapiskola második fokén, azaz az 5. osztályban az új, átmeneti doku­mentumok szerinti oktatás. Az előző tantervhez viszonyítva formai újdon­ság az, hogy az 5. osztálytól kezdve a matematika Iránt érdeklődő tanu­lók, heti két óra többletben tanul­hatnak matematikát a tantervbe be­iktatott matematikai gyakorlatok cí­mén. Egy másik újdonság az,'hogy a matematika és fizika tantárgyak kö­zött levő hagyományos kapcsolat el­mélyítéséhez és ezáltal a tanulók technikai pályák felé való orientáció­jához nagyban hozzájárulhat a 7. osztályban kezdődő matematikai és fizikai praktikumok külön tantárgy­ként való bevezetése. Az általános Iskola másodfokán a matematikatanítás tartalmában az új szemlélet folytatódik, azonban nem olyan nagy mértékben, mint az alap­iskola első fokán. Lényegesebb vál­tozásnak tekintbétő, hogy a hatodik osztály tantervébe először került be a valószínűségszámítás és a statiszti­ka alapjainak a tárgyalása. Ugyanez elmondható a vektorok bevezetéséről Is a 8. osztályban. Említésre méltó még a geometriai tananyag újszerű feldolgozása, aminek a lényege az, hogy a tananyag a geometriai transz­­formációk köré épül. Az alapiskola másodfokán történő matematikataní­tásról Is elmondható, hogy az első fokon történő változtatások, valamint az általános bevezetésnél nyert ta­pasztalatok alapján, ahol a pedagó­gusok véleményének nem kis jelentő­sége- lesz, kisebb módosításokra lesz szükség. Ezek a módosítások a taní­tás további hatékonyságának növelé­sét lesznek hivatottak követni. Az új koncepció szerinti matemati­katanítás első végzettjei az 1984/85-ös tanévben kerülnek a különböző típu­sú középiskolákba és szakmunkás­­képző intézetekbe. Ezek az iskolatí­pusok, mivel az általános iskolai is­meretekre építenek, már kellő idő­ben elkezdték a felkészülést az új koncepció szerint felkészített tanulók fogadáséra. Ezeken az alapiskolatipu­­sokon is kísérletek folytak és foly­nak az általános iskolában elkezdett új koncepció szerinti matematika­­tanítás továbbfejlesztésére az adott iskolatípus szükségleteinek megfele­lően. Míg a gimnáziumok matematikatan­terve és a tanterv alapján elkészülő tankönyvei csak ezen az Iskolatlpu-' son lesznek használhatók, addig a szakközépiskolák és a négy éves ta­nulmányi Idejfi és érettségivel végző­dó szakmunkásképző Intézetek tan­könyvei azonosak lesznek. Ez is egy előjele annak, hogy a két típusú Is­kola szándékos közelítéséről van szé. Az elmondottakból egyértelműen ki­tűnik, hogy az új koncepció szerinti matematikatanítás nemcsak az álta­lános Iskolát érinti, hanem az összes középiskolát. Az alapiskola első fo­kán álért eredményekről egyértel­műen kijelenthetjük, hogy pozitívak. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy az 5—8. osztályokban is elérhetők a kitűzött célok. A különböző típusú középiskolákban és szakmunkásképző Intézetekben a készülő tankönyvek teljes mértékben figyelembe veszik az általános iskolában elért eredmé­nyeket és ezeket Igyekszenek tovább­fejleszteni. Főleg az újonnan beikta­tott fejezetek, mint a statisztika és a valószínűségszámítás, valamint a szá­mítástechnika alapjaival való megis­merkedés válthat ki a tanulók és a tanárok körében egyaránt fokozódó érdeklődést. Dr. BÄLINT LAJOS kandidátus, a bratislaval Pedagógiai Kutató­intézet tudományos munkatársa Egy-két fatönk, néhány léc, egy kis ötlet, s már indulhat a gőzös Főt*: -H*­tesítés Ä Rimaszombati (Rimavská Sobota) Középfokú Mezőgazda­sági Szaktanintézet igazgatósága értesíti az alapiskolák végzős tanulóit, hogy az 1982/1983-as tanévben a következő szakok nyílnak. Szlovák nyelven, Rimaszombatban: OPERATOR — a 4 éves tanulmányi idő érettségivel végződik — csak fiúk számára; GÉPÉSZ — tanulmányi idő 3 év — csak fiúk számára; Állattenyésztő — tanulmányi idő з év — fiúk és lányok számára. * « Magyar nyelven, a kövecseid (Strkovec) kihelyezett tago­zaton: GÉPÉSZ — tanulmányi Idő 3 év — csak fiúk számára; MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS — tanulmányi idő 2 év -fiúk és lányok számára. A 15. életévüket betöltött tanulók az alapiskola alsóbb osztályaiból Is jelentkezhetnek. A rimaszombati és a kövecsest diákotthonban teljes éllé tásról gondoskodunk.«. Az előírásoknak megfelelően zsebpénzt keresetet, valamint külföldi és belföldi üdüléseket biztosítunk s tanulóink a nyári gyakorlat egy részét külföldön végezhetik Jelentkezni lehet a helyi általános Iskolában vagy a követ kező elmeken: Stredné odborné učilište pof no hospodárske, Bottova 13, 979 80 Rimavská Sobota Stredné odborné učiliAte poľnohospodárske, Rimavská Sobota, miestne odlúčené pracovisko 980 45 STRKOVEC юкяняяавянвв MINDIG KÉSZ! MINDIG KÉSZ! MINDIG KÉSZ! 3. FELADAT: BARÁTUNK, a könyv Nekem a gépfia kifogyhatatlan kin­csesbánya volt, amelybe csak bele kell nyűltii, s mindjárt van terülj­­asztalkám. El is bámultam nagyon, mikor az édesanyám kutat benne, tűt, gyű­­szűt, ollót, szalagdarabokat, zsinórt, gombot, mindent szétkotor, s egy­szerre csak azt mondja nagy bámul­va: — Elbújtak. — Micsodák? — A pénzecskék *— szól felkarag­­va az anyám. * Reméljük, sokan ráismertek, melyik műből idéztünk, s hogy ki irta a fenti sorokat. Megfejtésül az elbeszélés el­mét és a szerző nevét kérjük. ~ '"lirHWil VÍZSZINTES: 1 Házastársak. 6. Égési termék. 10 Lélegzik. 11. Llm ikerszava. 12. Lám 13. Szárnyai van nak. 14. Tíz ango lul. 16. Csüng. 17 H. K. S. 19. Gyara podó. 21. Végtag 22. Legyilkolt. 24 Nagy madár. 25 Ilyen rend Is van 26. Bécsi tojás. 27 Régebbi megszólí tás. 29. Mással hangzó kiejtve. 30 Állatlak. 31. Zsíroz 33. Hamis. 35. Eu rópat nép. 36. Haj­tógép. 37. 365 nap 38. Fundamentum 40. Kukucskál. 41 Gally. 43. Kicsiny! tő képző. 44. Mene­tűm. 46. Olasz név­­slő. 47. Énekhang. 49. ímaház. 53. Szőcsata. 55. Év­szak. 58. Harap. 57. Vonatkozó névmás. 59. Becézett uw. jU. oatiu kötőszó. 51. Például Ibolya. 61. Kínai hosszmérték. 63. röv. 52. E napi. 54. Japán gyöngy- Napsütéstől védett helye. 66. Bratí- halásznő. 58. Literátor. 59. Ingatlan slavai autók jelzése. 67. Folyó Er- Kezelőségl Vállalat röv. 80. Kellemet, délyben. 68. Vegyjele Sn. 89. Papír- lenség. 62. Olasz névelő. 64. Ismeret­mérték. 709. Méhcsalád. len néveje. 65. Éva Irma. 66. Vég­­nélküli baj. Beküldendő a függőleges 38., 9. és FÜGGŐLEGES: 1. Hevesség. 2. Nem valódi. 3. Porció. 4. Szerő-e. 5. Az __ Idézet 3. része. 7. Amaz szlovákul. 5- számú sorok megfejtése. 8. Szlovák személyes névmás. 9. Az idézet 2. része. 13. Végnélkül morog. 15. Van felesége. 16. Régi súlymér­ték. 18. Simon Lajos. 20. Duhaj. 21. Könyörög. 22. Római ötvenegy. 23. Szovjet repülőgépjelzés. 26. Igel^ötő. resztrejvény helyes megfejtése: Megfejtés — nyertesek A lapunk 7. számában közölt ke-MINDIG KÉSZ! MINDIG KÉSZ! MINDIG KÉSZ! 28. Föléje. 30. Időmérték. 31. Iskolá­ban vanl 32. Buzdító szócska. 34. Le­vegő. 35. Becézett Ilona. 38. Az idézet első része. 39. Síkság Olaszország­. Aki botor volt félreállott, aki útban volt félrelöktük, aki ártott, azt leütöttük...“ Nyertesek: Barta Mária, Óbást (Sta­ban. 41.........ringat, elaltat. 42. Fo- rá Bašta), Urbán Kelemen, Podhora­lyő Szlovákiában. 45. Z. T. 48. Római ny, Juhász Zsolt, Tornaija (Safáriko­­negyvenkilenc. 48, Időhatározói név- voj. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom