Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1982-03-06 / 9. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 14 1982. március 6. VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZÁT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф Fotó: Illés (21 ■ Egy furcsa kérdést Is felteszek. Igaz-e, hogy főleg a kiváltságosok vadászhatnak? — Minket ezzel szoktak piszkálni# Köztudott, hogy vadász bárki lehet, aki megfelel a követelményeknek. Járásunkban negyven személy kap vadászengedélyt. Ezek ötven százaléka fizikai dolgozó. Az alapiskolák mellett tizenegy természetbarát-szakkörben 186 fiatal dolgozik. Ezeket főleg vadászoktatók vezetik. A gyerekekből kerül ki a vadászutánpótlás. В Télen gondoskodnak a vadállományról? — Vadásztársaságaink jól felkészültek a téli etetésre. Idejében kijavították a régi etetőket, és újakat is késztettek. A mezőgazdasági csúcsidényben a vadászok öszázezer korona értékű társadalmi munkát végeztek. A vadak téli etetésére szénát gyűjtöttek, és a gabona tisztításánál visszamaradt hulladékot is összegyűjtötték. Ezt kapják télen a vadak. A kemény tél ellenére az apró- és a nagyvad erőnléte jő, sikeresen áttelelnek. ILLÉS BERTALAN A vadállomány is nemzeti kincs Évente 40 vadászt vizsgáztatnak két erdészeti gazdaság van. összesen ezerhuszonhat tagot számlálunk, s 95 ezer 550 hektáron intenzív vadgazdálkodást folytatunk. A múlt évben ezer nyulat, hatszáz fácánt, tizenkét szarvast, huszonhét őzet és vaddisznót adtunk közellátási célokra. Mária Lőrenfiikovával, az SZVSZ Tőketerebesi (Trebišov) Járási Bizottságának titkárával a vadállomány téli gondozásáról, a vadgazdálkodásról és a vadászat helyzetétéről beszélgettünk. ■ Nem vagyok vadász, de tudom, hogy tudományos szabályok vonatkoznak hazánkban a vadgazdálkodásra. '— Sok erkölcsi és egyéb szabály határozza meg, hogy mikor és hogyan lehet vadat lőni. Nagyvadra (szarvas, dámvad, muflon, őz) csak éllő helyzetében szabad lőni, mégpedig biztos távolságról, 100—150 méterről, pontosan hordó, távcsöves fegyverrel. Úgy kell meglőni, hogy a vadász ezzel minél kevesebb szenvedést okozzon a vadnak. Az apróvadnál sokkal kisebb a lövéstávolság, sörétes puskával szabad lőni, amikor a madár (fácán, vadréce stb.) repül, a nyúlt fut. A vadásznak nagyon meg kell dolgoznia, ha elakar ejteni egy vadat. ■ Eléggé gyakran hallom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás keretében a vadállományban károk keletkeznek. Igaz ez? — A károk, amelyek a természetet sújtják, egyben a vadállományt is érintik. Az ember, a vadászok, a vadásztársaságok és a mezőgazdasági nagyüzemek törekvése, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a vadnak. Mi az állomány megóvására, etetésére és gondozására tekintélyes összeget fordítunk. Vizsgáznak a vadászebek. A múlt évben háromszáz vadászkutya vizsgázott negyven ebet vezetnek jó eredménnyel, az idén pedig tel vizsgatételre ■ Milyen a járás vadállománya? — Jelenleg 40—50 szarvast, csaknem 600 darab őzet, 200 dámvadat és muflont számlálunk. Száz körüli a kilövésre alkalmas vaddisznó, 30 ezernél több a nyúl, 13 ezer körüli a fogoly, s a 35 ezret is meghaladja a fácánállomány. ■ Koronákban kifejezhető a vadállomány értéke? — Nehezen, de mondok valamit. Járásunkban eléggé sok a szarvas, s hogy a rendkívül gyorsan fejlődő világban ez a csülkös vad élni tud, qsodának tűnhet. Ha azonban tudja az ember, hogy a szarvasbika évente 10—14 kilőnyi „csontot“ képes felrakni fejére, s az agancsot évente elhullajtja, s azt 4—5 hónap leforgása alatt újranöveszti, ez tényleg olyan biológiai .folyamat, amin ámulhatunk. Kiszámítottuk, hogy egy jó minőségű szarvasbika életében annyi csontot rak fel a fejére, amennyi a testsúlya. В Erősön a fácántenyésztő telepen arról tájékoztattak, hogy a fácán olyan vad, melynek mesterséges tenyésztésére tág lehetőség van. — A telepen évente 55 ezer fácáncsibét keltetnek, ezeket felnevelik, majd megrendelésre a vadásztársaságoknak szállítják. Ott engedik ki a szabad természetbe. A telepről kikerült fácánkakas éppen olyan pompás tollazatú és jól repülő, mint például a szabad természetben költött társai. Legutóbb a terebesi határban kétezerhatszáz fácáncsibét engedtünk ki, és nem érte őket komolyabb károsodás. ■ Milyen a helyzet a nagyvaddal? — Ezt nem kell mesterségesen tenyészteni, de gondoskodni kell róla. Rendkívül kedvező feltételeink vannak a nagyvad-gazdálkodásra. Szép szarvasaink, őzeink vannak, de nem is ezekről szólok, hanem arról a sok aranyérmes és más értékes trófeáról, melyeket vadjaink növeltek. Mindez nem volna lehetséges, ha vadászaink, vadgazdáink nem gondoskodnának féltő szeretettel az állományról. Járásunkban huszoohf.t vadásztársaság, Trófeakiáüftás HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Szlovákia a csodálatos ter* mészet valóságos paradicsoma, s ezen belül a középszlovákiai kerület ennek rend kívül szép gyöngyszeme. A Királyhegy öléből jól ismert folyók erednek. Köztük említhető a Fehér és a Fekete Vág, valamint a Garam és a Hernád folyó. A Vég, a Garam, az Árva, a Nyitra és az fpoly-völgye a természetrajongót elbűvöli. Nem feledkezem meg persze az árvái víztárolóról (Oravská Priehrada), melynek előterét Illatozó fenyők szegélyezik, hátterében meg a Kubíni Havasok kéken pompázó ormai húzódnak. Szólnom kell azonban a Liptovská Mara vízduzzasztóről, s annak szépségéről is. Nyaranként Itt a látogatók ezrei, számtalan üdülő és sporthorgász ver tanyát, és gyönyörködik a táj szépségében. * Gyümölcsöző kapcsolatok gítenek a Nemzefi Front választási programjának sikeres megvalósításában' és a szövetség által szervezett munkálatokban. Tagjaink segítségével a múlt évben ötszáz vízlépcsőt építettünk pisztrángos vizeinken. Idénybenysegítettünk a mezőgazdaságnak feladatai rugalmas végzésében, de a város és a faluszépítési akciókban is részt vettünk. — A múlt év gazdag volt halzsákmányban. Tagjaink több mint 192 ezer kilő halat fogtak ki vizeinkből. A ponty ebből 89 ezer, a pisztráng 26 ezer, a csuka 12 ezer kiló, a hátramaradó mennyiség pedig egyéb halfaj volt. Vizeinkbe a soron levő ötéves tervidőszakban 15 millió 600 ezer korona értékben helyeztünk ki halivadékot. Ebből a ponty 6 millió 600 ezer korona értéket képviselt, azonban nagy mennyiségben lialasítottuhk pisztránggal, domalykóval és más halfajokkal is. Az 1982—1985-ös években rendkívül nagy feladatok várnak szervezetünk tagságára. Nem tűr halasztást például a vizek ökológiai egyensúlyának a helyreállítása. Гффффффффффффффффффф'фффффф A közelmúltban azzal a törekvéssel látogattam meg Jáa Styk elvtársat, az SZHSZ közép-, szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárát, hogy ízelítőt nyújtson a horgászszervezet eredményeiről, gondjairól és jövőbeni feladatairól. Styk elvtárs a kerület horgászainak a tevékenységét az alábbiakban jellemezte: — Kerületünkben hat városi és huszonöt helyi szervezet van, ezekben több mint 14 ezer 800 sporthorgász dolgozik. Taglétszámunk egyre növ-ekedik. Manapság sokan érdeklődnek a horgászsport iránt. Ml persze nem zárkózunk el újabb tagok felvétele elől. Akit mindenfelé tekintetben megfelelőnek ítélünk és a szakvizsgát is sikeresen letette, azt befogadjuk. — A szervezett horgászok politikai-szakmai ismereteinek gyarapítását fő feladatnak tekintjük. Alapszervezeteink elnökeivel és titkáraival gyakran értekezünk, mert hiszem ők Irányítják a kisebb kollektívákat, gondoskodnak a tagság gyakorlati neveléséről és a szervezeti élet tartalmasabbá tételéről. — Kerületünk horgászszervezetének tagjai évente mintegy 14 ezer órát dolgoznak különféle társadalmi akciókban, seA két szomszédos ország horgászszövetségének kerületi, illetve megyei vbálasztmánya gyümölcsöző partneri kapcsolatot épített ki. Az SZHSZ Középszlosákiai Kerületi Bizottsága, s ugyanúgy a Magyar Horgászszövetség Salgótarjáni Megyei Választmánya gyakran szervez horgászati versenyt. Képünk egy baráti találkozó alkalmával szervezett verseny résztvevőit mutatja be. Ezúttal a versenyt az SZHSZ középszlovákiai bizottsága Liptovský Hrádok közelében szervezte meg. A versenyen szép sikerrel rajtoltak a Salgótarjániak is. Foto: Ján Styk »ффффффффффффффффффффффффф« <— Az SZHSZ Központi Választmánya és a Magyar Horgászszövetség 1977-ben szerződésben rögzítette az Ipoly határfolyó védelmének, halasításának és gondozásának a teendőit. Tán mondanom sem kell, hogy sok gondot okoztak nekünk az árvizek. Olykor az Ipoly valóságos szennyvízcsatornává terebélyesedett. A hullámtér pangó vizeiben töménytelen hal maradt vissza. Ez azért okozott problémát, mert ott gyülemlett fel a mérgezőanyagokkal telített hordalékvíz is. A halállománynak tehát tekintélyes hányada elpusztult. — A folyó szabályozásával persze a halpusztulás veszélye mérséklődött. Ám az is fontos tényező, hogy a két szomszédos ország horgászszövetsége példásan gondoskodik a feladatok kölcsönös megvalósításáról. Az SZHSZ Középszlovákiai Kerületi Bizottsága, s a Magyar Horgászszövetség Salgótarjáni Megyei Intézőbizottsága között gyümölcsöző kapcsolatokat építettünk ki. Szükség szerinti mennyiségben tanácskozunk, sporthorgász-vetélkedőket szervezünk. Elmélyítjük a jó szomszédi kapcsolatokat. ■ Milyen az együttműködés a természetes környezet s a vizek jő minőségének megőrzése (erén? — A két baráti ország horgászszövetsége és központi intézményei minden lehetségesét megtesznek a környezet s annak szoros tartozéka, a horgászvizek szennyeződésének megelőzése érdekében. A horgászat lehetőségeiről, s a halgazdálkodásról csak a bizakodás hangján beszélhetek. A tárcák szigorú rendszabályai teljes mértékben segítik törekvéseinket. Hazánk jogszabályai gondoskodnak a vizek halállományának- a megóvásáról, szaporításáról, tehát arról, hogy a horgászszövetségbe tömörült, pihenni vágyó emberek szabadidejüket a vizek mellett kellemesen el tölthessék és szép halzsákmánnyal térhessenek haza. }. M. Habrovský Bjüiergásnk A Nagykaposi (Veľké Krpušany) Pionírház természettudományi szakosztálya keretében immár hat éve sikeresen dolgozik egy horgász-szakkör. A kör vezetője Vernársky Gyula tanító, aki egyben az alapszervezet ifjúsági vezetője. A szakköri tevékenység csábító a pioníroknak. Nem a véletlen műve, hogy ez a szakkör a legnépesebb. A pionírhorgászok tevékenysége sokrétű. Tavasszal, nyáron és ésszel a szabad természetben dolgoznak, vagyis horgásznak. A telet elméleti felkészülésre használják fel. A kör vezetője ehhez igénybe veszi a korszerű oktatási technikát, a diát, a filmet és egyebeket. A pionírok megismerkednek a horgászfelszerelésekkel és ezek felhasználásának elméleti kérdéseivel. Az alapiskola tornatermében és sportpályáján a célbadobás technikáját tökéletesítik. A szakkör tagjainak tevékenysége persze nem korlátozódik a horgászat mesterfogásaira, hanem a nevelés más tényezőit is felöleli. A kör tagjai megismerik és megkedvelik az élő környezetet. Részt vesznek különféle szakmai vetélkedőkön, ahol már szép sikereket arattak. Ezúttal ismereteik gyarapítására és munkájuk népszerűsítésére új formát választottak. Kiállítást rendetezk Nagykaposon. Különféle trófeákat mutattak be az érdeklődőknek. Ott láttauk a tengeri élőlények gyűjteménytöredékét, s a horgászat kellékeit is. Ez a kiállítás a látogatók körében n,agy sikert aratót. Az alapiskolák természetrajz-szakos pedagógusai a kiállítás anyagát oktatási célokra is kihasználták. Képünk Is egy ilyen látogatást „örökít meg. Bagoly János
