Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-03-06 / 9. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 14 1982. március 6. VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZÁT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф Fotó: Illés (21 ■ Egy furcsa kérdést Is felteszek. Igaz-e, hogy főleg a kiváltságosok vadászhatnak? — Minket ezzel szoktak piszkálni# Köztudott, hogy vadász bárki lehet, aki megfelel a követelményeknek. Járásunkban negyven személy kap vadászengedélyt. Ezek ötven száza­léka fizikai dolgozó. Az alapiskolák mellett tizenegy természetbarát-szak­körben 186 fiatal dolgozik. Ezeket főleg vadászoktatók vezetik. A gye­rekekből kerül ki a vadászutánpót­lás. В Télen gondoskodnak a vadállo­mányról? — Vadásztársaságaink jól felké­szültek a téli etetésre. Idejében ki­javították a régi etetőket, és újakat is késztettek. A mezőgazdasági csúcs­idényben a vadászok öszázezer ko­rona értékű társadalmi munkát vé­geztek. A vadak téli etetésére szénát gyűjtöttek, és a gabona tisztításánál visszamaradt hulladékot is össze­gyűjtötték. Ezt kapják télen a vadak. A kemény tél ellenére az apró- és a nagyvad erőnléte jő, sikeresen átte­lelnek. ILLÉS BERTALAN A vadállomány is nemzeti kincs Évente 40 vadászt vizsgáztatnak két erdészeti gazdaság van. összesen ezerhuszonhat tagot számlálunk, s 95 ezer 550 hektáron intenzív vadgaz­dálkodást folytatunk. A múlt évben ezer nyulat, hatszáz fácánt, tizenkét szarvast, huszonhét őzet és vaddisz­nót adtunk közellátási célokra. Mária Lőrenfii­­kovával, az SZVSZ Tőketerebesi (Tre­­bišov) Járási Bi­zottságának titká­rával a vadállo­mány téli gondo­zásáról, a vadgaz­dálkodásról és a vadászat helyzeté­téről beszélget­tünk. ■ Nem vagyok vadász, de tudom, hogy tudományos szabályok vonat­koznak hazánkban a vadgazdálkodás­ra. '— Sok erkölcsi és egyéb szabály határozza meg, hogy mikor és ho­gyan lehet vadat lőni. Nagyvadra (szarvas, dámvad, muflon, őz) csak éllő helyzetében szabad lőni, még­pedig biztos távol­ságról, 100—150 méterről, pontosan hordó, távcsöves fegyverrel. Úgy kell meglőni, hogy a vadász ezzel minél kevesebb szenve­dést okozzon a vadnak. Az apróvad­nál sokkal kisebb a lövéstávolság, sörétes puskával szabad lőni, amikor a madár (fácán, vadréce stb.) repül, a nyúlt fut. A vadásznak nagyon meg kell dolgoznia, ha elakar ejteni egy vadat. ■ Eléggé gyakran hallom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás keretében a vadállományban károk keletkeznek. Igaz ez? — A károk, amelyek a természetet sújtják, egyben a vadállományt is érintik. Az ember, a vadászok, a va­dásztársaságok és a mezőgazdasági nagyüzemek törekvése, hogy minél kedvezőbb feltételeket teremtsenek a vadnak. Mi az állomány megóvására, etetésére és gondozására tekintélyes összeget fordítunk. Vizsgáznak a vadászebek. A múlt évben háromszáz vadászkutya vizsgázott negyven ebet vezetnek jó eredménnyel, az idén pedig tel vizsgatételre ■ Milyen a járás vadállománya? — Jelenleg 40—50 szarvast, csak­nem 600 darab őzet, 200 dámvadat és muflont számlálunk. Száz körüli a kilövésre alkalmas vaddisznó, 30 ezernél több a nyúl, 13 ezer körüli a fogoly, s a 35 ezret is meghaladja a fácánállomány. ■ Koronákban kifejezhető a vad­állomány értéke? — Nehezen, de mondok valamit. Járásunkban eléggé sok a szarvas, s hogy a rendkívül gyorsan fejlődő világban ez a csülkös vad élni tud, qsodának tűnhet. Ha azonban tudja az ember, hogy a szarvasbika évente 10—14 kilőnyi „csontot“ képes fel­rakni fejére, s az agancsot évente elhullajtja, s azt 4—5 hónap leforgá­sa alatt újranöveszti, ez tényleg olyan biológiai .folyamat, amin ámul­­hatunk. Kiszámítottuk, hogy egy jó minőségű szarvasbika életében annyi csontot rak fel a fejére, amennyi a testsúlya. В Erősön a fácántenyésztő telepen arról tájékoztattak, hogy a fácán olyan vad, melynek mesterséges te­nyésztésére tág lehetőség van. — A telepen évente 55 ezer fácán­csibét keltetnek, ezeket felnevelik, majd megrendelésre a vadásztársasá­goknak szállítják. Ott engedik ki a szabad természetbe. A telepről kike­rült fácánkakas éppen olyan pompás tollazatú és jól repülő, mint például a szabad természetben költött társai. Legutóbb a terebesi határban két­­ezerhatszáz fácáncsibét engedtünk ki, és nem érte őket komolyabb ká­rosodás. ■ Milyen a helyzet a nagyvaddal? — Ezt nem kell mesterségesen te­nyészteni, de gondoskodni kell róla. Rendkívül kedvező feltételeink van­nak a nagyvad-gazdálkodásra. Szép szarvasaink, őzeink vannak, de nem is ezekről szólok, hanem arról a sok aranyérmes és más értékes trófeáról, melyeket vadjaink növeltek. Mindez nem volna lehetséges, ha vadászaink, vadgazdáink nem gondoskodnának féltő szeretettel az állományról. Já­rásunkban huszoohf.t vadásztársaság, Trófeakiáüftás HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Szlovákia a csodálatos ter­­* mészet valóságos paradi­csoma, s ezen belül a közép­szlovákiai kerület ennek rend kívül szép gyöngyszeme. A Ki­rályhegy öléből jól ismert fo­lyók erednek. Köztük említhető a Fehér és a Fekete Vág, vala­mint a Garam és a Hernád fo­lyó. A Vég, a Garam, az Árva, a Nyitra és az fpoly-völgye a ter­mészetrajongót elbűvöli. Nem feledkezem meg persze az ár­vái víztárolóról (Oravská Prie­hrada), melynek előterét Illato­zó fenyők szegélyezik, hátteré­ben meg a Kubíni Havasok ké­ken pompázó ormai húzódnak. Szólnom kell azonban a Lip­tovská Mara vízduzzasztóről, s annak szépségéről is. Nyaran­ként Itt a látogatók ezrei, szám­talan üdülő és sporthorgász ver tanyát, és gyönyörködik a táj szépségében. * Gyümölcsöző kapcsolatok gítenek a Nemzefi Front vá­lasztási programjának sikeres megvalósításában' és a szövet­ség által szervezett munkála­tokban. Tagjaink segítségével a múlt évben ötszáz vízlépcsőt építettünk pisztrángos vizein­ken. Idénybenysegítettünk a me­zőgazdaságnak feladatai rugal­mas végzésében, de a város és a faluszépítési akciókban is részt vettünk. — A múlt év gazdag volt hal­zsákmányban. Tagjaink több mint 192 ezer kilő halat fogtak ki vizeinkből. A ponty ebből 89 ezer, a pisztráng 26 ezer, a csuka 12 ezer kiló, a hátra­maradó mennyiség pedig egyéb halfaj volt. Vizeinkbe a soron levő ötéves tervidőszakban 15 millió 600 ezer korona érték­ben helyeztünk ki halivadékot. Ebből a ponty 6 millió 600 ezer korona értéket képviselt, azon­ban nagy mennyiségben lialasí­­tottuhk pisztránggal, domaly­­kóval és más halfajokkal is. Az 1982—1985-ös években rendkí­vül nagy feladatok várnak szer­vezetünk tagságára. Nem tűr halasztást például a vizek öko­lógiai egyensúlyának a helyre­állítása. Гффффффффффффффффффф'фффффф A közelmúltban azzal a tö­rekvéssel látogattam meg Jáa Styk elvtársat, az SZHSZ közép-, szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak titkárát, hogy ízelítőt nyújt­son a horgászszervezet eredmé­nyeiről, gondjairól és jövőbeni feladatairól. Styk elvtárs a ke­rület horgászainak a tevékeny­ségét az alábbiakban jellemezte: — Kerületünkben hat városi és huszonöt helyi szervezet van, ezekben több mint 14 ezer 800 sporthorgász dolgozik. Taglét­számunk egyre növ-ekedik. Ma­napság sokan érdeklődnek a horgászsport iránt. Ml persze nem zárkózunk el újabb tagok felvétele elől. Akit mindenfelé tekintetben megfelelőnek ítélünk és a szakvizsgát is sikeresen letette, azt befogadjuk. — A szervezett horgászok politikai-szakmai ismereteinek gyarapítását fő feladatnak te­kintjük. Alapszervezeteink el­nökeivel és titkáraival gyakran értekezünk, mert hiszem ők Irá­nyítják a kisebb kollektívákat, gondoskodnak a tagság gyakor­lati neveléséről és a szervezeti élet tartalmasabbá tételéről. — Kerületünk horgászszerve­zetének tagjai évente mintegy 14 ezer órát dolgoznak külön­féle társadalmi akciókban, se­A két szomszédos ország horgászszövetségének kerületi, illet­ve megyei vbálasztmánya gyümölcsöző partneri kapcsolatot épített ki. Az SZHSZ Középszlosákiai Kerületi Bizottsága, s ugyanúgy a Magyar Horgászszövetség Salgótarjáni Megyei Választmánya gyakran szervez horgászati versenyt. Képünk egy baráti találkozó alkalmával szervezett verseny résztvevőit mutatja be. Ezúttal a versenyt az SZHSZ középszlovákiai bi­zottsága Liptovský Hrádok közelében szervezte meg. A verse­nyen szép sikerrel rajtoltak a Salgótarjániak is. Foto: Ján Styk »ффффффффффффффффффффффффф« <— Az SZHSZ Központi Vá­lasztmánya és a Magyar Hor­gászszövetség 1977-ben szerző­désben rögzítette az Ipoly ha­tárfolyó védelmének, halasítá­­sának és gondozásának a teen­dőit. Tán mondanom sem kell, hogy sok gondot okoztak ne­künk az árvizek. Olykor az Ipoly valóságos szennyvízcsa­tornává terebélyesedett. A hul­lámtér pangó vizeiben tömény­telen hal maradt vissza. Ez azért okozott problémát, mert ott gyülemlett fel a mérgező­­anyagokkal telített hordalékvíz is. A halállománynak tehát te­kintélyes hányada elpusztult. — A folyó szabályozásával persze a halpusztulás veszélye mérséklődött. Ám az is fontos tényező, hogy a két szomszédos ország horgászszövetsége pél­dásan gondoskodik a feladatok kölcsönös megvalósításáról. Az SZHSZ Középszlovákiai Kerületi Bizottsága, s a Magyar Hor­gászszövetség Salgótarjáni Me­gyei Intézőbizottsága között gyümölcsöző kapcsolatokat épí­tettünk ki. Szükség szerinti mennyiségben tanácskozunk, sporthorgász-vetélkedőket szer­vezünk. Elmélyítjük a jó szom­szédi kapcsolatokat. ■ Milyen az együttműködés a természetes környezet s a vizek jő minőségének megőrzé­se (erén? — A két baráti ország hor­gászszövetsége és központi in­tézményei minden lehetségesét megtesznek a környezet s an­nak szoros tartozéka, a hor­gászvizek szennyeződésének megelőzése érdekében. A hor­gászat lehetőségeiről, s a hal­gazdálkodásról csak a bizako­dás hangján beszélhetek. A tár­cák szigorú rendszabályai tel­jes mértékben segítik törekvé­seinket. Hazánk jogszabályai gondos­kodnak a vizek halállományá­nak- a megóvásáról, szaporítá­sáról, tehát arról, hogy a hor­gászszövetségbe tömörült, pi­henni vágyó emberek szabad­idejüket a vizek mellett kelle­mesen el tölthessék és szép hal­zsákmánnyal térhessenek haza. }. M. Habrovský Bjüiergásnk A Nagykaposi (Veľké Krpušany) Pionírház természettudo­mányi szakosztálya keretében immár hat éve sikeresen dol­gozik egy horgász-szakkör. A kör vezetője Vernársky Gyula tanító, aki egyben az alapszervezet ifjúsági vezetője. A szak­köri tevékenység csábító a pioníroknak. Nem a véletlen mű­­ve, hogy ez a szakkör a legnépesebb. A pionírhorgászok tevékenysége sokrétű. Tavasszal, nyáron és ésszel a szabad természetben dolgoznak, vagyis horgász­nak. A telet elméleti felkészülésre használják fel. A kör veze­tője ehhez igénybe veszi a korszerű oktatási technikát, a diát, a filmet és egyebeket. A pionírok megismerkednek a horgászfelszerelésekkel és ezek felhasználásának elméleti kérdéseivel. Az alapiskola tornatermében és sportpályáján a célbadobás technikáját tökéletesítik. A szakkör tagjainak tevékenysége persze nem korlátozódik a horgászat mesterfogásaira, hanem a nevelés más tényezőit is felöleli. A kör tagjai megismerik és megkedvelik az élő környezetet. Részt vesznek különféle szakmai vetélkedőkön, ahol már szép sikereket arattak. Ezúttal ismereteik gyarapítására és munkájuk népszerűsí­tésére új formát választottak. Kiállítást rendetezk Nagykapo­­son. Különféle trófeákat mutattak be az érdeklődőknek. Ott láttauk a tengeri élőlények gyűjteménytöredékét, s a horgá­szat kellékeit is. Ez a kiállítás a látogatók körében n,agy sikert aratót. Az alapiskolák természetrajz-szakos pedagógu­sai a kiállítás anyagát oktatási célokra is kihasználták. Ké­pünk Is egy ilyen látogatást „örökít meg. Bagoly János

Next

/
Oldalképek
Tartalom