Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-27 / 8. szám

1982. február 27.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN • TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN * TAKARÉKOSAN •

Életszínvonalunk megtartásának egyik teltétele a gazdaságosság

Korszerűség

és üzemanyag-fogyasztás

Mezőgazdasági termelésünk belterjesítése, az ipari jellegű feladatok térhódítása egyre inkább szükségessé tette az energiaigényes műveletek bevezetését. Már köztudott, hogy népgazdaságunk egészében a szocialista mezőgazdaság az energiaforrások jelentős hányadának a felhasználója, mert a termelékenység növekedésével együtt batványozódott a fogyasztás.

Többéves tapasztalatok és felmérések bizonyítják, hogy az energiahordozók felhasználása terén korábban sem a mezőgazdaságban, sem más ágazatokban nem, vagy csak néhol törekedtek az ésszerűség, vagyis a gazdaságosság elveinek a betartására. Az illetékesek megállapították, hogy némely gazdaságokban a munkagépek üzemeltetésére olyan motorokat használtak, amelyeknek a teljesítménye nagyobb a kelleténél.

Gyakori jelenség volt, hogy az erőgép vezetője több kilométer távolságból Járt haza ebédre, s emiatt sok üzemanyag veszett kárba. A távlatokban gondolkodóktól azonban már néhány évvel ezelőtt hallhattuk, hogy i,lesz ennek még böjtje is“.

Ez azt bizonyltja, hogy a tervezésnek a céltudatos és következetes tervezés a perspektív és eredményes alapja, de a rendelkezésre álló eszközök gazdaságos kihasználása is elengedhetetlen.. A központi szervek képviselőitől nem egyszer hallhattuk: „Ahogyan dolgozunk, úgy fogunk élni“, és ennek kapcsán előtérbe kerül az energiahordozók ésszerű felhasználásának jelentősége is.

Világjelenségként emlegetjük az energiaválságot, mely Jó pár éve tart, s egyre nagyobb méreteket ölt. Ennek természetes következményei — a Szovjetunióval való gyümölcsözd együttműködés Jóvoltából — minket csak később érintettek, mint más országokat, ám a helyzet komolyságát *—■ a Jelekből ítélve — csupán időeltolódással értettük meg. Ogy tettünk, mintha a világban mi sem történt volna.

A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése reflektorfényben pergette le hibáinkat, s a kivezető utat is megmutatta. Fontos feladatként jelölte meg az energiahordozók takarékos felhasználását, az erre előirányzott keretek betartásának szükségszerűségét, kiemelve azt, hogy a gazdaságosság elveinek betartásán múlik életszínvonalunk megtartása.

A helyzet komolysága megköveteli, hogy mezőgazdaságunk minden ágazatábban optimális mértékben érvényesüljenek a gazdaságosság elvei, tehát a tervezett termésnövekedés energia- és anyagszükségletét a fajlagos ráfordítások csökkentésével kell elérnünk. Ez arra kötelez minket, hogy keressük a lehetőséget a nyersanyagok, a gépek és az energiahordozók ésszerűbb felhasználására.

• •

Somogyi Attila villamosmérnök, a

hodosl (Vydrany) Dukla szövetkezet energetikusa jól ismeri az energiahordozók korlátozásának okait, s 6 Is szükségesnek tartja az ésszerű takarékosságot, mert ez a gazdaságosság fontos tényezője. A keretek azonban egyre szükebbek, s bizony nem irigylésre méltó az energetikus helyzete. Neki kell őrködnie afelett, hogy a munkahelyeken, az ágazatokban minden a legnagyobb rendben történjen, ne lépjék tűi a kereteket.

Elmondta, hogy a szövetkezetben ►— 1980-ban — összesen 1100 tonna gázolajat használtak fel. Ebből a növénytermesztés 680, a fuvarozás 200, a belüzemi szállítás 100 tonnával részesedett, fűtési-szárítási célokra pedig 120 tonna gázolaj kellett. A múlt évben gázolajból ezer tonnát, ebből fűtésre, azaz takarmányszárításra összesén háromszázhúsz tonnát használtak fel. Villanyenergiából pedig 3 millió 150 ezer kWŐ fogyott el.

0 Milyen a kilátás ebben az évben?

— Az illetékesek gázolajból összesen 910 tonna fogyasztást Irányoztak elő. Ebből 560 tonna a növénytermesztésben hasznosítható, 350 tonna pedig a takarmányszárításban fogy el. A keretek meghatározásakor nem számoltak vele, hogy a belüzemi szállítás — nagy szövetkezetről lévén szó — évi átlagban legkevesebb száz tonna üzemanyagot igényel. Tán mondanom sem kell, hogy ez problémákat okoz gazdaságunk vezetőinek, mert a villanyenergia-keret Is kisebb, mint az előző évben, összesen 2 millió 840 ezer kWó energiát használhatunk fel.

0 A keretek adottak. Ennek betartása kötelező. Ha túllépnék a kereteket, ezzel a javadalmazási alapot terhelnék. Mit tesznek azért, hogy normán belül maradjanak?

—< A szigorított központi rendszabályok arra sarkalltak, hogy olyan belüzemi intézkedéseket vezessünk be, melyek segítségével ellenőrizhető és főleg szabályozható az energiahordozók fogyasztása. Megjegyzem, hogy a cseppfolyós üzemanyag felhasználására külön Intézkedéseket vezettünk be, s ezek betartását naponta ellenőrizzük. Nem a véletlen müve, hogy műszaki részlegünk pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén érdemben foglalkoztunk az energiahordozók ésszerű felhasználásénak fontos kérdéseivel. Olyan határozatot fogadtunk el, hogy ez év február végéig kidolgozzuk minden erőgépünk üzemanyagfogyasztási normáját, s a megtakarítást megfelelő ösztönzéssel segítjük. Csak természetes, hogy a többi energiahordozó ésszerű hasznosítását segítő és ösztönző intézkedések is folyamatban vannak. Elrendeltük például a villamos energiát fogyasztó berendezések optimális mértékű kihasználását, vagyis azt, hogy minden munkahelyen kiküszöböljék a villanymotorok üresjáratát, napirenden tartsák a villamos áramra működő fogyasztók egyenletes üzemeltetését, a villanyfütésű vízmelegítők éjjeli áramra törtténó átszerelését, a régi sok energiát fogyasztó égők helyett korszerű világítótesteket szereltünk fel stb.

0 A fentieken kívül az energiatakarékosság terén milyen további intézkedéseket tettek?

>— Engedje meg, hogy ezt néhány pontban ismertessem, mert így áttekinthetőbb:

1. Járművekért csak Indokolt esetekben használunk;

2. A belüzemi szállítás során Is érvényesíteni kell a rakodóterület kétirányú kihasználását;

3. Tehergépkocsikat csak pótkocsikkal együtt üzemeltetünk, így jobb a kihasználás hatásfoka;

4. Optimalizáljuk az erőgépek és a vontatott munkaeszközök teljesítményét. Az adott erőgéphez teljesítményének megfelelő eszközt kapcsoljuk, mert így gazdaságos;

5. Az erőgépek jő műszaki állapotával elérjük a normának megfelelő üzemanyag-fogyasztást és takarékosságot;

0. Rugalmas szervező munkával gondoskodunk az erőgépek minél jobb kihasználásáról;

7. Létrehozzuk az anyagi ösztönzés

legjobb feltételeit.

0 Ogy tudom, hogy ebben a szövetkezetben a nem hagyományos energiaforrások kihasználása is napi téma. Tudna erről valamit mondani?- Nálunk ez már nem újdonság. A napenergiát hasznosító kollektorokat a hodosl állattenyésztő telepen már 1979-ben felszereltük. Ott 15 egységből egy 15 négyzetméteres rendszert alakítottunk ki. A kollektorokat előzetes tanulmányok alapján magunk készítettük ei. Azt a célt követütk, hogy a napenergia hasznosításával vilíamosenergiát takarítsunk meg. A kollektorok nálunk alkalmazott rendszerével egy átlagos napsugárzású évben legalább ötezer kW6 villanyenergia takarítható meg. Átlagban számítva ez a rendszer májustól szeptemberig 45—60 C-fokos vizet szolgáltat a telepnek. Földünkre az említett időszakban jut a napenergia 72 százaléka, s ez fokozza a kollektorok melegvíz-szolgáltatását. Mi persze a kollektorokban médiumként melegítésre a víz helyett transzformátorolajat használunk, amely jöl felveszi és vezeti a nap melegét. Napos időben tehát télen Is 25—30 C- fokos vizünk volt. Tudomásul kell vennünk, hogy novembertől januárig a napenergiának legfeljebb 12 százaléka jut a földre, s így télen az Intenzitás jövel kisebb, mint tavasszal vagy nyáron. Itt persze nyugat-sziováköiai értékekről van sző. Az ország más körzeteiben az értékmutatók eltérőek.

0 Kollektorokkal a lakások fűtés*

Is lehetséges?

Gyakorlatilag lehetséges, ez a* zonban eléggé bonyolult. Ha valaki netán lakása fűtésére szeretné felhasználni a napenergiát, akkor mér az építés alkalmával számolnia kellene ezzel. Erre a célra legalább 70 négyzetméteres kollektorrendszert kellene megépítenie, ami nem olcsó mulatság.

ф Mennyibe került az Önök kollektorrendszere?

— Ml idehaza 10—12 ezer koronás ráfordítással hoztuk létre, így a költségek három éven belül megtérülnek. A gyárilag készített kollektorok darabonkénti ára azonban nagy, vagyis 1500—2000 korona körüli, ezért a kutatás tovább folyik az olcsóbb, vagyis az árban Is elfogadható típus létrehozására. Egyéni véleményem szerint a darabonkénti 500—800 koronás átlagár megfelelő lenne. Szükséges azonban, hogy a kutatás új anyagok felhasználására törekedve könnyítse a kollektorok szerkezetét, mert az eddigiek túlságosan nehezek. Épületre nem szerelhetők fel.

0 Az új típussal kapcsolatosan vannak elképzelései?

>— Természetesen. A MÉM által meghirdetett tematikus feladat keretében terveztem meg egy korszerű kollektorendszert. Ez lényegesen jobb hatásfokú, mint az előző, ám elkészítése költségesebb, és felépítése Is Igényesebb. Visszatérülést ideje 10—12 évre becsülhető.

0 Min munkálkodik most?

— Az energetikus elfoglalt ember. Ezt a munkakört azonban nem egyszerű foglalkozásnak, hanem hivatásnak tekintem. Most azon munkálkodom, hogy a meglevő kollektorrendszert leszereljem, és új ismereteim alapján korszerűsítsem. Megismertem a korábbi kollektorok erényeit és hibáit. Arra törekedem, hogy a rendszert tökéletesítsem a szövetkezet segítségével, és a megadott helyen üzembe helyezzem. Meggyőződésem, hogy a felújított kollektorrendszer hatásfoka lényegesen jobb lesz, mint a régié.

9 Más megoldások nem foglalkoztatják?

>—« Dehogynem. Szövetkezünkben naponta 12 ezer liter tejet kell normahőfokra hűteni. Erre ml a vizet használjuk fel, a így naponta 80—90 kWó vilanyenergiát takarítunk meg. Napirenden van a tejhőenergia vízmelegítésre való felhasználása Is. A szilárd fűtőanyagra üzemelő kazánokat gyönge minőségű fűtőanyag (szénpor) felhasználására alakítottuk át A cseppíolyősüzemanyag-fütésű kazánokat szintén gyöngébb minőségű fűtőolajra rendeztük be. Az Is segíti nálunk az energiahordozók takarékos felhasználását, hogy a fellelhető hulladékanyagokat, például a szőlővenyigét és egyebeket Is fűtésre akarjuk fel haszná Int

Végül kis ízelítő a múlt év! vlllamosenergia-fogyasztásról. Például Hódoson egy kW6 energia fogysztása 34, Abonyban 38, Sikabonyban (más körülmények között) 67 fillérbe került. Ha tekintetbe vesszük a fenti értékeket, akkor azt mondhatjuk, hogy a hozzáértő szakember közreműködésével az energiával Jól gazdálkodtak. HOKSZA ISTVÁN

Valljuk be, hogy amíg nem köszöntött be a világméretű energiaválság, nem figyeltünk fel rá, hogy a mezőgazdaság mennyi energiát fogyaszt. A növénytermesztési és állattenyésztési technológia korszerűsítésével, különböző termelési ágazatok belterjesítési törekvésével jelenleg is növekedik a mezőgazdaság energiaigénye. Egy állattartó telep korszerűsítésével például ugrásszerűen növekedhet az energiafogyasztás. Ezt a trágya gépesített kiszállítására, a takarmányok kiosztására, az önindítő és szellőztető berendezések üzemeltetésére, a géppel való fejősre használják fel. Igaz, hogy ezzel párhuzamosan a kiszolgáló személyzet létszáma a felére csökkent, míg a munkatermelékenység mintegy háromszorosára növekedett.

Természetesen a növénytermesztésben is hasonló a helyzet. A munkálatok komplex gépesítésével lényegesen csökkent a munkaerő-szükséglet, viszont arányosan növekedett az üzemanyag-fogyasztás. Ez azonban még hangsúlyozottabban jelentkezik a növénytermesztés belterjesített ágazataiban, például az üvegházi zöldségtermesztésben, ahol a munkálatok gépesítésén túl a fűtés is üzemanyagot igényel, méghozzá eléggé nagy tételben. Tehát az üzemanyag-fogyasztás csak akkor lehet indokolt, ha ezt a tervezett termelési értékkel alátámasztjuk.

Amint azt a XVI. pártkongresszusa és a CSKP Központi Bizottságának

4. ülése kiemelte, a következő időszakban is szorgalmaznunk kell a mezőgazdasági termelés belterjesítését, mert a két fő ágazatban csak így érhetünk el egyre jobb eredményeket. A célkitűzés fokozottabb erőfeszítéseket, minőségileg magasabb szintű szervezési, irányítási tevékeny-A takarékosságra való nevelés ugyancsak régi keletű. Ezt példázza néhány közmondás is: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; Sok kicsi sokra megy stb. Az anyagi javak takarékos felhasználása ma minden eddiginél érvényesebb, sőt kötelező. Minden területen szükségszerű, de főleg az energiahordozók vonalán az.

A háztartások fokozott gépesítése kapcsán több villamos energiára van szükség odahaza, tehát ezen a szakaszon is megtakarítást kell elérni. Főleg üzemeinkben vannak lehetőségek az energiahordozókkal való takarékosságra.

Molnár Lászlótól, az ipolynyékl (Vinica) Béke Efsz energetikusától afelől érdeklődtem, hogy mit tesznek a villamosenergia gazdaságos, vagyis takarékos felhasználása érdekében.

— Szövetkezeink a sok energiát fogyasztók közé sorolható. Az 1979-es és az 1980-as évek átlagában közel másfélmillió kilowattóra villamos energiát használtunk. A múlt évben állattenyésztésünkben hatékony intézkedéseket tettünk, így az 1980-as fogyasztáshoz viszonyítva 110 ezer kilowattóra megtakarítást értünk el.

0 Milyen konkrét intézkedésekkel segítettrték ennek valóra váltását?

—. Abból indultunk ki, hogy az összmennyiségnek a felét az állattenyésztés fogyasztja el, így ott kell keresni a takarékosság lehetőségét. A tehénistállőkban mintegy 250-nel csökkentettük a hagyományos izzőséget, alkotó munkát követel a me*

zőgazdaságban.

A két alapvető feladat, vagyis a mezőgazdasági termelés belterjesítése és a szigorú energiagazdálkodás között látszólagos ellentmondás van. A mezőgazdaság azonban egy olyan munkaterület, ahol szinte felmérhetetlen lehetőségek nyílnak az energiahordozók takarékos hasznosítására. Ezeket pótló, tehát eddig ki nem használt energiaforrásokkal helyettesíthetjük. Tán lehetőség nyílik itt ez ötletességre, a találékonyságra, as alkotó gondolkodásra, vagyis az új utak keresésére. A gazdálkodás különböző szakaszain dolgozó szakemberek, kutatók és egyszerű dolgozók már több megoldást találtak az energiahordozók pótlására. A kelet-szlovákiai kerületben például a Barátság Gázvezeték kompresszorállomásainak hőenergiáját üvegházak fűtésére hasznosítják.

Ahogyan Bélán József, a Királybal. meci (Kráf. Chlmec) Állami Gazdaság növénytermesztési fűágazatvezetője hangsúlyozta, hogy itt kézenfekvő a különböző talajművelő eszközök öszszekapcsolt, vagyis aggregátumokban történő üzemeltetése. Így egyszerre több munkaműveletet végezhetnek el. Üzemanyag-megtakarítást tesz lehetővé persze az is, ha a kisebb vonóerőre méretezet eszközöket a kevesebb üzemanyagot igénylő erőgépekre kapcsoljuk. Azzal is jelentős energia takarítható meg, ha tndományoe pontossággal adagoljuk a műtrágyát, tehát mindig a szükséges mennyiséget juttatjuk a talajba, amely optimális termésnövekedést tesz lehetővé.

Az elmondottak is bizonyítják, hogy a mezőgazdaság ágazataiban nagy lehetőségek vannak az energiahordozók takarékos felhasználására.

ILLÉS BERTALAN

szálas égők számát, a többi helyébe pedig kisebb fogyasztású, vagy gazdaságosabb fajtákat raktunk. Csökkentettük a villamos energia fogyasztását a baromfitelep pavilonjaiban ts. Az is jelentős megtakarítást tett lehetővé, hogy megszüntettük a munkahelyeken a villamos energiát fogyasztó fűtőtestek használatát, s helyükbe széntüzelésű kályhák kerültek.

0 Hol érték el a legjobb eredményt?

—Az Ipolynyékl és a csalll (Cebovce) szarvasmarha-gondozók érdeme, hogy a tervezett hat százalékos megtakarítást a múlt évhez képest a jelek szerint túl is szárnyalhatjuk.

0 További elképzelések?

— A most épülő új munkacsarnok átadása után jelentős javulás várható, mert minden víllamosenergiafogyasztó automata vezérlésű, így fölösleges fogyasztásra nem kerülhet sor. Tervbe vettük azt is, hogy az állattenyésztési telepen levő mintegy ötven, kétszáz literes bojlert nagy teljesítményű, vagyis nyolcszáz-kétezer literessel cseréljük fel. Ezzel Jelentős megtakarítást érhetünk el.

— Végül, de nem utolsósorban minden dolgozó kötelessége a takarékosság. A munkahelyek elhagyása után az égőket kikapcsolják. Ez az Intézkedés bizonyára elősegíti a szövetkezet takarékossági törekvéseit.

Böjtüs János

Tapasztalatok a hulladékhő felhasználásáról

Néhány évvel ezelőtt a gyakorlati szakemberek nem beszéltek erről, hogyan lehet a frissen fejt tej „hőenergiáját“ visszanyerni. Az energiaválság azonban a mezőgazdaságban Is új helyzetet teremtett. Napjainkban az NSZK-ban már kb. 6000 olyan hőkicserélő berendezés működik, amely a tej lehűtése során elvont hőenergiával 50—60 C-fokos melegvizet szolgáltat. Az üzem részére szükséges melegvíz így víllamosenergia felhasználása nélkül is biztosítható, sőt a napi tej mennyiségétől függően még a háztartás részére is jut melegvíz.

Minden tejhütő berendezéshez tartozik egy kompreszszor, amely a tejből kivont hőmennyiséget hasznosítás nélkül a légtérbe engedte. Ez azonban jól felhasználható vízmelegítésre, csupán egy hőkicserélő szükséges hozzá.

Az előállítható 50—60 C-fokos melegvíz mennyisége a hűtésre kerülő tej mennyiségétől függően változik. Napi 200 liter tejjel 0,6 liter; 300 literrel 0,7; 400 vagy ennél több liter tejjel literenként 0,8 liter melegvíz nyerhető. Nagyobb mennyiségnél a hatásfok azért javul, mert a tej először a csővezetéket s a tárolőedényt melegíti íeL

A berendezéssel 50—60 C-foknál magasabb hőmérsékletű vizet Is elő lehet állítani, ez azonban nem célszerű, mert ezzel romlik a tej hőcseréjének hatásfoka és erős vízkövesedés következhet be, ami a berendezések élettartamát csökkentené.

A hőklcserélö mérete úgy számítható ki, hogy a napi tejmennyiség alapján számított melegvíz-mennyiséget 0,7—0,8-del kell szorozni. Ez adja a hőkicserélő nagyságát literben. Ha a hőkicserélő ennél kisebb, akkor a felszabaduló hulladékhő egy része elvész. Abban az esetben hőveszteség nélküli a hőkicserélő, ha a felmelegedett vizet jól szigetelt melegvíztárolőba tovább vezetik.

Az új tejhűtőberendezéseket az Ipar megrendelésre általában már hőkicserélővei együtt szállítja az NSZK földműveseinek, azonban a hőkicserélő a rendelkezésre állé tejhűtőkhöz is könnyen csatolható. Használata akkor gazdaságos, ha a hőkicserélő kört-ó*« а—ю év alatt megtérül.

Dr. LASZLÖ LASZLú tudományos kutató

A dolgozók közreműködésével