Szabad Földműves, 1982. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-27 / 8. szám

_ a Rezacurin próbákat a 123/1977 sz. rendeletben meghaM-rozott időn belül végzi el;

_ nagyobb mennyiségű tejipari mellékterméket ad a takarmányozás céljaira.

Mindkét fél kütelezl magát, hogy a munkafelajánlás kritériumainak teljesítését negyedévenként közösen ellenőrzik és a dolgozókat a munkafelajánlás tartalmáról a taggyűlésen (szakszervezeti gyűlésen) tájékoztatják.

A kötelezettségvállalás 1981. január 16-án megtartott közös értékelése megmutatta, hogy ez a vállalás az 1980-as év folyamán hatékonyan elősegítette a felvásrolt tej minőségének javítását. Ezeket az eredményeket azonban nem lehetett volna elérni az etetők és a fejők anyagi érdekeltsége nélkül. A sikert nagyban elősegítette az is, hogy a tervfeladatokat mennyiségben és minőségben következetesen lebontották az egyes központokra és fejőkre. A tehenészetben dolgozó egyónek és szocialista brigádok kötelezettséget vállaltak, amelyben az első helyen a kívánt minőség biztosítása állt. A tej minőségének javításához hozzájárultak a fejési ügyességi vernyek is.

A szövetkezetben az egyének —• tehéngondozók és fejők — szocialista versenyének kritériumai a következők: t- a napi előirányzott tejmennyiség klľejése; t_ minimálisan 3,65 százalékos zsírtartalom elérése;

*_ az I. minőségi osztályú tej 70 százalékos részaránya.

A tejtermelésben jó eredményeket érnek el a voderadyi Vörös Hadsereg Efsz-ben is. Az évi tehenenkéntl tejtermelés 1975 és 1980 között 1100 literrel növekedett A legjobb eredményeket a pavlicei részleg tehenészeti csoportja érte el, amely 1980-ban tehenenkénti évi átlagban 4365 literes tejtermelést ért el, és az összes értékesített tej I. minőségi osztályba lett besorolva.

Hogyan sikerül ilyen eredményeket elérniük? beikllsmereles és következetes munkával, a hiányosságok kezdeményező leküzdésével és azzal, hogy egyre nagyobb célokat tűznek ki maguk elé. Más tényezővel is találkozunk: a minőség tudományos irányításával, amely az állatok takarmányozásának tudományos irányításával kezdődik, azok anyagcseréjének ellenőrzésével folytatódik és a kitermelt tej laboratóriumi ellenőrzésével végződik. Ennek a kezdeményezésnek az úttörője Ivó Sole agrármérnök, a Voderadyl Efsz elnöke és annak munkatársai. Jelszavuk: a tudomány és a gyakorlat összefogása.

NEM SZABAD MEGELÉGEDNI AZ ELÉRT EREDMÉNYEKKEL

Számtalan olyan példát sorolhatnánk fel, ahol az állatgondozók, zootechnikusok és az efsz vezetőségének összefogása az állattenyésztési termelés mutatóinak gyors növekedéséhez vezetett. Az észak-morvaországi kerületben a Lnbinai Élsz (Nový Jiőín-i járás) állattenyésztői járnak az élen. 1977 ben a szövetkezet, az állategészségügyi felügyelőség és s fajtanemesítő vállalat szakembereiből komplex ésszerrűsítő brigádot alakítottak. A munkaközösség az ötéves tervidőszak alatt 400 literes évi tejelékenységet ért el, tavaly a tehenek egyedenkénti évi hasznosságát 4300 literre növelték, csökkentették a borjúelhullást és takarmányszükségletüket saját fórrá-, sokból fedezték. A jelenlegi ötéves tervidőszakban el akarják érni az egyedenkénti évi 5000 literes fejési átlagot.

A komplex ésszerűsítő brigád segített megoldani a tehénállomány-forgóval kapcsolatos problémákat a trutnovi járásban levő dubeneci „Csillag“ Efsz-ben. A brigád célja az volt, hogy az ellés és a megtermékenyítés közti időszakot 101,7 napról 93 napra rövidítse és az első megtermékenyítés utáni fogamzás részarányát 46,1 %-ról 51 %-ra növelje. Az ésszerűsítő brigád negyedéves működése után az újratermelés, a takarmányozás és a munkaszervezés kérdéseinek komplex megoldásával sikerült teljesíteniük az elképzeléseket.

A MUNKASZERVEZÉS ÉS A MUNKADÍJAZÄS KÖZÖSSÉGI FORMÄJA A NÖVÉNYTERMELÉSBEN

A szenei (Senec) Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság dolgozói a CSKP XVI. kongresszusához intézett levelükben többek között ezt írták: „Már hosszabb ideje látjuk, begy a munkaszervezésben eddig érvényesített individualizmus és a munkateljesítmény területi vagy időtartam szerinti díjazása lehetetlenné teszi a gépek ésszerű kihasználását és a költségek csökkentését. Ezért a szovjet újítók tapasztalataira támaszkodva bevezettük a munkaszervezés és munkadíjazás munkaközösségi formáját, hangsúlyozva a dolgozók munkaeredményeitől, vagyis a hektárbozamok nagyságától

függő anyagi érdekeltséget. A munkaszervezésnek ezt a for«

máját eddig két növényi kultúra a cukorrépa és a szemes kukorica termesztésében vezettük be. Alapos szakmai és" politikai-szervezői előkészületek után két komplex gépesített brigád vette át a 170 hektár cukorrépa és a 480 hektár szemes kukorica termesztése feletti gondoskodást. A komplex ésszerűsítő brigád tagjai az állami gazdaság vezetőségével kötött megegyezés alapján átvették a cukorrépa és a szemes kukorica termesztéséhez szükséges gépeket. A munkadíj az egész munkaközösség munkájának végeredményétől függ. Ez növeli a vetés, a saraboiás és más munkálatok tökéletes elvégzéséért érzett kollektiv felelősséget

Mindkét komplex ésszerűsítő brigád előre megkapja az összes munkáért járő, hektárra és az egész brigád által művelt mezőgazdasági földre átszámított valamint a kézi munka minimalizálásán alapuló munkadfj 80 %-át. Az így kapott „béralappal“ a brigádok úgy gazdálkodnak, hogy munkájuk eredményeként az általuk művelt területről hektáronkénti átlagban 40 tonna cukorrépát vugy 0 tonna szemes kukoricát takarítsanak be. Ezeket a terméshozamokat a brigádok az alapbér visszatartott 20 százalékával garantálják

Az állami gazdaság és a brigádok közötti szerződés megkötése e!ő4t minden vitás kérdést megtárgyaltak. A legtöbb vita az elért eredmények után fizetett munkadfj körül forgot. A traktorosok ezenkívül követelték a minőségi munkához szükséges feltételek biztosítását. A régi vetőgépek már elhasználódtak, ezért az állami gazdaság két új Pneumasera Jelű vetőgépet vásárolt. Az állami gazdaság vezetősége szakemberekte hivott meg a Bučanyi Vetőmagnemesítő Állomásról és a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézetből, akik nemcsak arra tanították meg a traktorosokat, hogyan keli az új gépekkel bánni, hanem a cukorrépa és kukorica vetésével és más technológiai munkaműveletekkel kapcsolatos legújabb Ismeretek elsajátítására is.

Az új munkaszervezés helyességét a tavaszi munkálatok eredményei teljes mértékben igazolták. Szükségtelenné vált a szombati vasárnapi vagy hosszabbított műszakok szervezése. Nem volt szükség a munka minőségének és az agrotechnikai határidők betartásának ellenőrzésére sem. A munkaközösségek az eddigi tapasztalatok alapján elhatározták, hogy, azonos elvek alapján elvállalják 665 hektár évelő takarmánynövény és 892 hektár silókukorica termesztését is.

A megegyezés alapján a teljes alapbér és a terven felüli' termelésért járő progresszív prémiumok kifizetésének legfontosabb kritériuma nem a mennyiségi mutató, a terméshozam nagysága hanem a minőségi mutató, az egy hektár területre átszámított tápanyagmennyiség lesz.

Az előirányzott hektárhozamok vagy tápanyagmennyiség túlszárnyalásáért a brigádok tagjai progresszív prémiumot kapnak. Ha a silókukorica szárazanyag-tartalma hektáronként 11 tonna tehát az összes megtermelt szárazanyag-menynyiség 9102 tonna, vagyis 882 tonnával meghaladja az elő-, irányzatot akkor a brigád 50 ezer korona prémiumot кару Hektáronkénti 13 tonna szárazanayg esetén 100 ezer korona, 15 tonna szárazanyag esetén pedig már 180 ezer korona prémiumot kapnak. A hozam után Járó prémium kifizetésének feltétele, hogy a szílázs egész mennyisége kiváló minőségű legyen. Ha csak а II. minőségi osztályba sorolják, akkor a prémium 20 százalékkal csökken, ha pedig harmadosztályú, a jutalom 50 %-kal lesz kisebb. Amennyiben a szilázs csupán а IV. minőségi osztály kritériumainak felel meg, akkor a prémiumot nem hagyják jővá.

A SZERVEZÉS ÉS AZ IRÄNYÍTÄ? TÖKÉLETESÍTÉSE — A DOLGOZÖK KEZDEMÉNYEZÉSE ELMÉLYÍTÉSÉNEK ELŐFELTÉTELE

Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a szocialista kezdeményezés kibontakozása szorosan összefügg azokkal a tartalékokkal, amelyekkel a szervezés és az irányítás tökéletesítése terén rendelkezünk.

Elsőrendű követelmény, hogy a termelési-gazdasági egységek rendszerét összehangoljuk a vállalati gazdaságirányítás rendszerével. Ez annyit jelent, hogy minden szervezett egységnek (üzemegységnek, brigádnak, munkacsoportnak) tartósan át kell vennie a felelősséget a termelés bizonyos szakaszáért. Ugyanakkor gazdasági egységet is kell alkotni^ amelynek tervfeladatai, anyagi eszközéi és munkaerői vannak, ezek teljesítéséért és kihasználásáért felelős és ennek alapján kapja meg a jutalmat is. Ebből következik, hogy a vállalati szervezet struktúráján belül a segédüzemág, az állattenyésztési termelés és a növénytermelés szakaszán állandó jellegű munkaközösségeket kell kialakítani, melyek teljes mértékben felelősek bizonyos konkrét feladatok teljesítéséért

Haladó tapasztalatok iskolája

VI. TANANYAG

A munka minőségének javítása és hatékonyságának növelése - a szocialista kezdeményezés alapja

A szocialista termelési viszonyok lényegében eltávolították

в termelési és újratermelési folyamatban részt vevő emberek ellentmondó érdekeinek szociális-gazdasági gyökereit. Feltételeket teremtettek arra, hogy minden munkahelyen a lehető legnagyobb fokú kezdeményezést és munkatevékenységet féltsék ki, mivel mindenki a társadalom és ezáltal a maga, nem pedig a termelőeszközök tulajdonosainak osztálya számára dolgozik.

Ahhoz, hogy az említett törvényszerűség a gyakorlatban és az emberek mindennapi magatartásában megnyilvánuljon, szükséges, hogy a termelési viszonyok szocialista jellege teljes mértékben tükröződjék a vállalatok, a termelési gazdasági egységek és munkahelyek szervezeti és vezetési viszonyaiban. Ide tartozik egyrészt a vezető dolgozók tudományos ismeretekre támaszkodó irányító és szervező munkája, annak magas színvonala, másrészt a műnkadíjazás szocialista elveinek következetes betartása. Csakis ezáltal érhetjük el az egyéni, közösségi és társadalmi érdekek egységét, amely a szocialista kezdeményezés kibontakozásának alapja,

A szocialista verseny, a felajánlások, az újítómozgalom stb. nemcsak a szakvezetés kiegészítői, hanem a dolgozók munkához és munkaeredményekhez való, állandóan felújuló viszonyulásának a kifejezői, amelyek révén az ember mint egyén a társadalomba illeszkedik. A kezdeményezés kibontakozása szorosan összefügg az emberi szükségletek fejlődésével és azok kielégítésével. A dolgozók szükségletei a gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan fejlődnek és változnak. A szükségletek hierarchiája az anyagi szükségletektől a nem anyagi jellegű szükségletek irányában tolódik el.

A vezetői tevékenység elengedhetetlen tartozéka, hogy megteremtsék a feltételeket a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására. Ez a szocialista irányítás elveiből, elsősorban a demokratikus centralizmus és a dolgozók vezetésben való részvételének megbonthatatlan egységéből ered.

Szocialista kezdeményezésnek csupán az olyan kezdeményezést tekinthetjük, amely tiszteletben tartja az egyéni, közösségi és társadalmi érdekek egységesítésének elvét. Ezért társadalmi érdeknek mezőgazdasági dolgozók olyan jellegű kezdeményezésének kibontakoztatását tekintjük, amely összhangban áll a kommunista párt által kitűzött társadalmi célkitűzésekkel.

A szocialista kezdeményezés a következőkre irányul:

•— az ember bekapcsolódására a fejlesztési célok, elsősorban a gazdasági tervek kidolgozásába;

*— a feladatok mennyiségi és minőségi túlteljesítésére;

*— a termékek minőségének javítására ,a selejttermékek szúrnának csökkentésére;

—• a termelés élő és anyagi szükségleteinek csökkentésére, a tüzelő- és üzemanyag, a villamos energia, az anyag- és munkaerő szükséglet csökkentése, a gépek üzemelési idejének növelése;

i— a szervezés és a vezetés tökéletesítésére, a technológiai folyamatok és a munkaszervezés ésszerűsítésére;

•— a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítésére;

s— a munkakörnyezet javítására;

»— a társadalmi munkába való bekapcsolódásra; t— a tapasztalatok és ismeretek átadására, az új munkamódszerek elsajátítására;

•— az egyének szakképzettségének növelésére;

— a munkaközösségeken belüli nevelőhatás érvényesítésére;

— az efsz választott szervei és bizottságai keretében végzett tevékenységre.

A KEZDEMÉNYEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK NEVELŐ ÉS GAZDASÁGI CÉLJAI

A szocialista kezdeményezés formáinak fejlesztésével kút célt követünk: gazdasági és nevelő hatást Ennek megfelelően alakult ki a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezésének és szocialista versenyének fő fejlesztési formál Is.

A szocialista verseny ,a szocialista brigádok tevékenységének és a vállalatok munkafelajánlásainak alapját az egyéni és kollektív szocialista felajánlások képezik.

A szocialista brigádok olyan alapvető munkaközösségek* amelyek nemcsak a termelési feladatokat teljesítik, hanem tagjaik egyéniségét is egyetemesen formálják, és fejlesztik az elvtársi együttműködésen és a kölcsönös segítségen alapuló kapcsolatokat.

A komplex ésszerűsítő brigádok tevékenysége a tudományé»* műszaki ismeretek érvényesítésére irányul. Ezek a brigádok képviselik a munkások, technikusok és mérnökök összefogásának legfejlettebb formáját.

A társított szocialista felajánlások az adás-vételt kapcselatok elmélyítésének, valamint a kooperációs és Integrációs kapcsolatok bővítésének formáját testesítik meg, mind horizontális, mind vertikális szinten. Értékes a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek kezdeményezése. A kooperációs körzetek társított szocialista felajánlásai a lemaradozó üzemek megsegítésére, az azonos feltételek között gazdálkodó üzemek eredményei közötti indokolatlan különbségek kiküszöbölésére irányulnak.

A vállalatközi versenyeket a központi szervek és az Irányítás középső láncszemei szervezik. Ezeket a fontos mezőga»dasági termékek termelésének növelésére, a- gazdasági állatok elhullási veszteségének csökkentésére, a gépek jobb kihasználására, az anyag-, üzemanyag- és energiamegtakarításra, a termékek minőségének javítására, a munkakörnyezet javítására összpontosítják.

A „Példás üzem, műhely* megtisztelő cím elnyeréséért folyó szocialista verseny a munka minőségére és hatékonyságára irányul.

A kezdeményezésnek a 7. ötéves tervidőszakban a hatékonyságra és minőségre való irányítása az alapvető gazdasági és szociális fejlesztési feladatokból ered, amelyek értelmében népgazdaságunk eddigi külterjes fejlesztési módjáról át kell térnünk a belterjes fejlesztésre. Ennek értelmében minden egyénnek és munkaközösségnek igyekeznie kell a lehető legkisebb anyag- és munkaráfordítással, a gépek és gépi bombázások tökéletes kihasználásával és a tudományos-műszaki ismeretek hasznosításával a lehető legnagyobb használati értékű termékeket előállítania.

A mezőgazdaságban a minőség javítására és a hatékonyság növelésére irányuló Igyekezet minden mezőgazdasági földterület hatékony kihasználásának biztosításával kezdődik. A’ növénytermelésben elsősorban arról van szó, hogy helyes agrotechnikával és a teljesítő tényezők tudományosan megalapozott szabályozásával a növényfajták termőképességét kihasználjuk. Ugyanakkor Igyekeznünk kell, hogy a műtrágyák és a növényvédő szerek tudományosan megalapozott, pontoe és felelősségteljes alkalmazásával maximálisan kihasználjuk azok potenciális hatóképességét. A termelés minőségének javítása azt is jelenti, hogy növeljük az élelmiszeripar követelményeinek megfelelő termékek részarányát. A növénytermelő* hatékonyságának növeléséhez vezető utak egyike az istálló* trágya megfelelő kezelése és kihasználása. Nagy tartalékok rejtőznek még a terimés takarmányok minőségének Javítását*