Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-26 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 28, 4 Amikor a ffirl (Rúbaň) szövetkezet irodaépületének folyosóján megkérdeztem az egyik alkalmazottéi: hol találom az itteni újftőcsoport „menedzserét“, alkalmi Ismerősöm egy párnázott ajtóra mutatott, majd Így szélt: Ö viseli gondját az újítóknak... Az ajtón belül A szövetkezet elnöke ►-> érdeklő- Sésemre >—■ nagyot sóhajtott: s—i Hát igen. Az újítások.., Bárcsak több időm lenne a szervezésre... Annak idején, húsz évvel ezelőtt, hajaj... A „jelzések“ a hatvanas éveket sejtették. Az elnök, Makovický István s— akkor a köbölkúti (Gbelce) szövetkezet géjpesítési ágazatvezetőjeként tevékenykedett, s — fiatal szakemberként számos újítást realizált. Az 6 nevéhez fűződik a borjúneveléshez nélkülözhetetlen tejadagoló automata és az állattenyésztési vonalon számos más újítás. A facsemetekiszántó ekével Szlovákiában elsőként a köbölkúti szövetkezetben kezdték el „kitermelni“ a kisfákat. Ennek a Makovecky-újltásnak az alapján fejlesztették tovább a gépet, amely ma már országszerte elterjedt. A lelkes újító kiváló munkáját számos elismerő oklevél is igazolja. Egy Ilyen falon függő „dicséretről“ olvasom le, hogy az elnök húsz év óta a mai napig is tagja a járási mezőgazdasági igazgatóság újítási bizottságának: ■r—! Húsz év elég nagy idő ahhoz, hogy tagként „ítéletet“ merjek mondani a csoport munkájáról. Mint erről konkrét adataink is vannak, a bizottság Szlovákiában mindig a legjobbak közé tartozott. Hogy miért? Erre egyszerű a felelet: Plavčák mérnök vezetése alatt alapos munkát végzett. Az újítómozgalom általános irányítómunkáján kívül i— nevelő, gondolkodásra késztető munkát is végzett és végez. Ugyanis minden egyes beküldött újítást részletesen elemzőnk, és ha az ötlet csak helyi használatú vagy netán nem felel meg, az újító így is megkapja az alapjutalmat. A bizalom kinyilvánítása eddig még majdnem minden esetben eredményt hozott. Amint a fenti sorok is igazolják, a tűri újítók nem mondhatják az elnökről -r—. sok helyen ez is előfordul —, hogy nem támogatja őket munkájukban. s—i Az „ötletembereink“ elmondják, hogy kaptak-e támogatást vagy sem, én csak annyit fűzök hozzá: vannak még tartalékaink. Most nem az apróbb újításokra gondolok, hanem olyan termelési technológiák kiötlésére, ahol bizony meg kell az agyat is tornáztatni. Egy jó példával már szolgálhatunk. A takarmánykeverő gépsorunkra gondolok, ahol egy alapgépet sóját ötleteink alapján egészítettünk ki új berendezésekkel. Ezáltal pénzt takarítottunk meg, s a műhelyben okosabb gépeket csináltunk, mint a gyári, az eredeti. Rajzok az asztalon Pécs József, a gazdaság gépesítési főágazatvezetője, visszalapoz emlékezetében, amikor szövetkezete újítómozgalmának kezdetéről faggatom: i—: 1970-ben az én ötletem alapján a gabonasilóhoz egy atomatizált tisztítóberendezést készítettünk, melynek évi társadalmi haszna túllépte az ötvenezer koronát. Ez volt az első, utána már számos újítást realizáltunk: A főágazatvezető egymás után rakja elém több jelentősebb újítás műszaki rajzait, majd kommentálja is azokat: í—i Az oltványiskolában korábban gondot okozott a talajkultiváciő. Szlávik István és Sebők Ferenc gépjavítók az eredeti gyári egyrészes kultivátort kétrészessé alakították, • javult a szerkezet hatásfoka is, egyben jelentős mennyiségű hajtóanyagot takarítottunk meg. i— Minden szakmabeli tudja, hogy a ZT—300-as traktor féltengelye aránylag könnyen törik, melyet hegesztéssel nem lehet felújítani. Újítóink ezt a féltengelyt átalakították, így a tűrést teljesen kizárták. Ezt nagyon jelentős újításnak tartjuk. — A Szlovák Mezőgazdasági Ojítómozgalom eredményeinek értékelésekor, 1977-ben, a társadalmi hasznosságot figyelembe véve, első díjat nyert a Sebők—Szlávik—Mester hármas által szerkesztett pótkocsikeret, mely silószállításra használatos. Mivel hidraulikus emelőszerkezettel rendelkezik, a lerakodásnál négy ember munkáját helyettesíti. — Az említetteken kívül tovább sorolhatnám még az újításokat — mint például az elektromos csőhajlítót, a Skoda traktorok „besülését“ gátló, átalakított levegőszűrőt, a kórófelszedőt stb. — melyekből több tucatot használunk a mai napig is sikerrel. — Sok gazdaságnak gondot okoz az újítások továbbítása a járás felé, a papírmunka, az „ötletemberek“ jutalmazása. — Ezek a gondok részben nálunk is fennállnak. Fejlesztési osztállyal nem rendelkezünk, így hát a fő foglalkozás mellett igyekszünk ezeket a zettséget vállalt: az alkatrészfelújltás, az üzemanyagok, kenőanyagok megtakarítása révén, a Javítások minőségi elvégzése által hatvanezer koronát takarítanak meg, s e vállalást már teljesítették. Ezenkívül százötven ledolgozott brigádőrával Járulnak hozzá munkahelyük és életkörnyezetük kiépítéséhez. Kuczman elvtárs szólt az „aranybrigád“ különleges küldetéséről is. A faluban mindenféle utcai dekorációt — a propagációs és hirdetőtáblákat, a falu elején található „fogadékaput“ önállóan készítették a brigád tagjai. Ezenkívül a helyi óvoda udvara is az általuk kivitelezett felszereléssel — hajó és mérleghinta, mászó ka stb. — van ellátva. Emberek a kovácsüllő mellett Munkatársai említették, hogy annak idején az apja is kovács volt: —i Igen. Én is az lettem. Ez már amolyan örökségszámba megy mináluak — szólt a kovácsüllőre könyökölve Szlávik István, a gépjavító szocialista brigád vezetője. • Emellett azonban sok olyan újítása Is van, amely nem függ össze .teljes mértékben szakmájával: Igen, ez Így van, azt is megmondom miért. Valamikor a faluban a kovács volt a „gépészmindenes“. Elpattant a gőz-A Szlávik-brigád taggal, akiket ,/iránnyal“ jutalmaztak melés volt. Esek Zoltán részlegvezető fgy szélt az okos berendezésről: — A BS—8-os szárítóberendezés granulátor nélkül természetesen nem sok hasznot hozna a szövetkezetnek. Éppen ezért Szlávik Rudolf ötlete és kezdeményezése nyomán, — aki korábban a szárító vezetője volt, s Jelenleg a hnb elnöke — saját erőből lett kiépítve a szalmatépő berende-A Jobb érthetőség kedvéért Esők Zoltán megemlítette: —i Ami szürke, az a miénk. S valéban. A szürke színű berendezésből számos komoly „szerkentyű“ is be van építve a monstrumba, olyan saját készítményt! gép, ami a házigazdák szerint többet tud, mint az alig beszerezhető, nem túl tökéletes gyári gép. Eke, „tölcsérrel“ Odébb egy faluval a gazdaság kürti részlegének szőlőgazdaságában egy furcsa formájú „tölcséres“ ekét húzott maga után egy traktor. Miután a főgépesítövel „megmásztuk“ a hegyet, közelebbről is megnézhettem a mélyműtrágyázőt. — A Magyarországon kifejlesztett és ott aránylag elterjedt berendezés kettes ekével rendelkezik szőlt a gépről a főágazatvezetö. s—< Mivel ez a fajta berendezés tépi a gyökereket, mi egyes ekét csináltunk, melynek szárnyaihoz a műtrágyát kompresszor fújata. Így 50—60 centiméter mélyen kerül be a talajba a tápanyag. Az eke munkáját — melyet az aranybrlgád fejlesztett ki >—i a Bratislava! Szőlészeti Kutatóintézet szakemberei Is megvizsgálták, s határozottan Jónak találták. Fialka László traktoros három éve dolgozik ezzel az ekével : >—i Eddig még komolyabb problémám nem volt vele >—< szólt a gépkezelő. Megmondom őszintén, Jó érzés az, ha az ember egy olyan géppel dolgozik, ami hasznot Is hoz ^ gazdaságnak. Amióta alkalmazzuk á mélyműtrágyázást a szőlészetben, a Járásban ezen a vonalon a legjobb eredményeket érjük el. ff írtnál Akik találékonyságukkal érdemelték ki az „aranyat” feladatokat Is elvégezni. A műszaki rajzokat magam készítem el, a bonyolultabb géprészeket fényképezzük. Bizony nem ártana, ha más is — például fiatal mérnökkollégám *— segítene ebben a munkában. Mert egyelőre sok papírmunkával, utánjárással párosul egy-egy újítás sínretétele. — Kérdeztem a jutalmazásról... i—i Igen. Én úgy érzem, hogy ezen a téren nem vagyunk szűkmarkúak. Persze az újítók jobb erkölcsi elismerésére nálunk is szükség lenne. Eddig még nem esett szó magukról az újítókról: — Gazdaságunk két gépjavítócsoporttal rendelkezik. Egyik a fűri, a más! a kürti (Strekov) részlegünkön tevékenykedik. Odaadó lelkes emberek alkotják ezeket a csoportokat, akik azonkívül, hogy elvégzik mindennapos kötelességüket sok plusz feladatot is vállalnak. Ide sorolnám az újítőmunkát Is. Ojítőink közül okvetlenül meg kell említeni Szlávik István, Végh Kálmán, Sebők Ferenc, Danics Lajos, Pánisz János, Kanicska László és Takács Gyula nevét. Máskülönben társadalmilag is elismerik, megbecsülik csoportjainkat. A Szlávik-brigád például nemrég nyerte el a szocialista brigádok versenyében az aranyfokozatot. Szóváltás a brigádmozgalom szervezőjével • A Szlávik brigádról szívesen beszélek, hiszen egy olyan csoportról van szó, melynek tagjai megfelelnek a szocialista munkaforma minden követelményének i— mondta találkozásunkkor Kuczman János, a gazdaság személyzeti osztályának vezetője, majd így folytatta: i— A kiváló brigád a jelentős évforduló jegyében tartalmas kötelegép vasalkatrésze, vagy történetesen zés, a granulátor. Korábban a szalbesült a cséplőgép, a kovács volt az, mát csakis almozásra használtuk, jeakí rendszerint kifundált valamit. Ez lenleg már takarmányként hasznosítma is hasonlóképpen van. Tehát rá jük. Emellett kiépültek a granulációs Ezt az okos újítást Pöcs JOzsej (jobbról) mutatta be: „Minden gépkezelőnek van egy kulcsa, mellyel kinyithatja saját „litermérő“ óráját. Ezzel párhuzamban működésbe lép az üzemanyagadagoló. Az újítás által maguk tankolhatnak a gépkezelők, hiszen az ellenőrzés automatikus, vagyunk kényszerítve arra, hogy megoldást keressünk és találjunk. Én éppen ezért érzek hiányt a gépjavítók mai oktatásában. 1977-ben az elsődíjas újításunk bizony dicsőségszámba ment. Előrelendítette ez kissé az újitókedvet? — Mi szerény emberek vagyunk, a vállveregetést is szerényen fogadjuk. De az biztos, hogy mindannyiunknak jólesett az elismerés. Hiszen nem saját érdeket, hanem közérdeket nézve hajtottunk megszállottan, lelkesedve ... Persze az újítók útját a mezőgazdaságban sem fedik arannyal... — Hát bizony vannak gondok, bajok, ami visszaveti az embereket — vette át a szót Sebők Ferenc, több. jelentős újítás részese. — Engem bosszantanak az újítások terjesztésével kapcsolatos melléfogások. Nem ismerjük a szomszéd szövetkezetek újításait és azok sem a mieinket. Itt van például a ml mélyműtrágyázónk. Habár fönt óvatosan fogadták — több neves mezőgazdasági kutató azt állítja, hogy ez a legjobb eke, amivel életükbe találkoztak —, mégis mi vagyunk az egyetlenek a járásban, akik ezt az ekét három éve használjuk. Hát nincs egy szerv, aki ezt felkarolja, terjessze, vagy —i bocsánat ■—■ nagy számban gyártsa? Danics Lajost a műhelyben „mentőangyalként“ emlegetik. Ű ugyanis a csoport esztergályosa, aki szükség esetén még a legbonyolultabb alkatrészeket is elő tudja állítani, ha kell, újítással képes ezeknek az értékét megduplázni. Ö így szólt viccesen: Kár, hogy nincs egy gumiöntö gépem. Baj van a gumialkatrészekkel, nincs belőlük elegendő, ezeket sajnos esztergapadon nem tudom megcsinálni__ Aztán beszélgettünk sok mindenről: a családról, a brigádtagok egymáshoz való viszonyáról, a közéletben való részvételről: —1 Persze azért néha ml is kimozdulunk a műhelyből >— szólt Ismét a brigádvezető. ■—> Párkányban (Štúrovo) kapcsolatot tartunk fenn az állami gondozásban levő gyerekek intézetével. Ml szereltük fel az intézet udvarát hajóhintával, mászórúddal, ügyességi rúddal. A gyerekek nagyon hálásak voltak, mi pedig — elégedettek: jólesett, hogy segíthettünk... „Ami szürke, az a miénk“ Van a fűri szövetkezetnek egy büszkesége: az egyelőre próbaüzemelő takarmánykeverő. Nem is lenne ebben semmi különleges, ha csak az nem, hogy négy és fél millió korona helyett jóval kevesebbe került. Varászlat ez, vagy szemfényvesztés? Nem: találékonyság. Amikor a takarmánykeverő üzemegységben jártam, éppen próbaiizeszalagok 6a a keverőgépek Is. — A mélymütr ágy ázást végző eke kitűnően bevált —« mondta Fialka László gépkezelő (Ä szerző felvételei) Amikor elhagytuk a falut, a reflektor fényénél a ködszőtte esőbe meredve azon töprengtem, vajon meddig bántja még Sebők Ferencet az, hogy az újítások széleskörű alkalmazása gyerekcipőben jár? Hány ZT- traktor is áll pillanatnyilag amiatt, mert eltörött tengelyét nem tudják javítani, helyettesíteni? Mikor is jut el például a gyárba vagy más szövetkezeibe a tengelytörést kizáró újítás? Talán egy év múlva, vagy soha?. Hány mázsa műtrágya nem lesz teljesértékűen kihasználva csak azért, mert nem alkalmaznak egy minden műhelyben előállítható, sorozatban gyártható, már feltalált és tökéletesített mélyekét? A töprengést ismét csak kérdés követte. Ugyanis aznapi élményanyagom igazolta, hogy lent a műhelyekben van lendület, tűz és ötlet is akad bőven: de vajon'— társadalmi érdekeket figyelembe véve — elég ez? KALITA GABOR Szövetkezeti tagok téli oktatása Immár tizenegyedszer szervezik meg a szövetkezeti munkaiskolát és a haladó tapasztalatok iskoláját a lévai járás mezőgazdasági üzemeiben. Az idén megkülönböztetett figyelmet szenteltek az előadók kiválasztásának. A CSKP 4. ülésén hangsúlyozták, hogy az Irányító- és a szervező munkának, valamint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak nagy jelentősége van a mezőgazdasági gyakorlatban. Elsősorban ezeket a kérdéseket kívánják elemezni az előadások és beszélgetések során. Jozef Horečný, az SZFSZ járási bizottságának politikai dolgozója tájékoztatása szerint a 27 szövetkezetben 3 oktatóközpont alakult. Valamennyi szövetkezetben tanácsadó testületet jelöltek ki, s a vezetőségi tagok közül az arra legalkalmasabb személyt bízták meg az oktatással kapcsolatos teendők végzésével. A 13 803 állandó dolgozó közül 5069-en szeretnék ismereteiket bővíteni a munkaiskola során. Közülük a nők száma meghaladja az 52 százalékot. Valamennyi érdeklődővel ismertették az előadások és beszélgetések témakörét és Időpontját is. Néhány szövetkezetben ünnepélyes külsőségek közptt nyitották meg a szövetkezeti munkaiskolát, melynek sikeres lebonyolítását 207 előadó biztosítja, akik közül kilencen 1. fokú képesítéssel rendelkeznek. A szövetkezetekben versenyt hirdettek, s a legjobb hallgatónak és előadónak tárgyi jutalmat és elismerő oklevelet adnak. Az Illetékesek meg vannak róla győződve, hogy a szövetkezeti munkaiskola és a haladó tapasztalatok iskolája ebben a tanévben Is teljesíti küldetését. <—ábel— fl \
