Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-26 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 26. Az SZLKP Központi Bizottsága december 14-én ülést tartott, melyen megvitatta Szlovákia 1982. évi állami népgazdaság- és társadalom fejlesztési tervét, valamint a hetedik ötéves terv törvényjavaslatát. Az előadó, Karol Martinka elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke előterjesztésében rámutatott arra a körülményre, hogy a nyolcvanas évek bonyolult feltételei között döntően fontos, hogy széleskörűen és konkrétan érvényesítsük a XVI. pártkongresszus Irányvonalát, lényegesen fokozzuk a gazdaságfejlesztés intenzívebbé tételét, növeljük a munka hatékonyságát és javítsuk minőségét. Ebből Indul ki a hetedik ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslat, mely a -Szlovák Nemzeti Tanács elé kerül. A belőle következő . feladatok megvalósítása megköveteli természeti kincseink intenzívebb hasznosítását, a nyersanyagok, különféle egyéb anyagok és az energiatartalékok jobb termelési kihasználását, a kialakult erőforrások olyan értékesítését, hogy ez hozzájáruljon a csehszlovák népgazdaság távlati stabilitásához, a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyának helyreállításához, a belpiaci kereslet és kínálat jobb szerkezeti összhangjának megteremtéséhez. Hatékonyabbá kelt tenni az állóeszközök újratermelésének folyamatát, mindenekelőtt csökkenteni kell a befejezetlen beruházások számát, optimális beruházási határidőket kell elérni, s minél előbb át kell adni a kapacitásokat. Hatékonyabban kell érvényesíteni a döntően fontos aktív fejlesztési tényezőket, főként a dolgozók képzettségének emelkedő színvonalát, a tudományos-műszaki fejlesztést és a szocialista gazdasági integrációt, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományosműszaki együttműködésünk eredményeit, hogy ezzel is hozzájáruljunk a gazdaságfejlesztés sokoldalú fokozásához. A jövő évi tervejt úgy dolgoztuk kt, hogy aktív Intézkedésekkel eny-A jelszó: hatékonysóo és minőség AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE hftsük a korlátozó tényezőknek a termelési tényezők folyamatos fejlesztésére és felhasználására gyakorolt hatását, s biztosítsuk a minőségi szempontú távlati célok elérését, hogy lehetővé váljék a gazdaságfejlesztés intenzívebbé tétele. A terv fő feladatait is ezzel az alapvető irányvonallal összhangban határoztuk meg. A külgazdasági kapcsolatok szerkezeti átalakításával és egyensúlyuk helyreállításával, valamint a belpiaci stabilitás biztosításával összefüggő célokat főként az ipar területére összpontosítjuk. Jövő évi feladatainkat úgy kell teljesítenünk, hogy lelassul a termelés növekedésének üteme — az idei eredményekhez képest csak 0,8 százalékos növekedést irányozunk elő —ez viszont annál inkább megköveteli egyes ágazatok és szakterületek bátrabb, megkülönböztetettebb fejlesztését. Elsőrendű cél a gépipar termelési volumenének ötszázalékos növelése, szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének javítása és exportképességünk fokozása. Jövőre kulminál az a törekvésünk, hogy ésszerűen és hatékonyan használjuk fel a fát mint nyersanyagot az erdőgazdaságban és a faiparban, mégpedig a fa — ezen belül a hulladékfa — átfogó hasznosításával és a feldolgozatlan fa exportjának fokozatos megszüntetésével. Másik kulcsfontosságú feladatunk a népgazdaság energiaellátásának fokozatos elősegítése. Mindenekelőtt maximálisan ki kell használni a V-l atomerőmű kapacitását. Ez az erőmű annyi szenet és lignitet pótol, mint amennyi a szlovákiai szénbányák egész termelése. A szlovákiai beruházások 12 százalékát a fűtőanyag- ée energ!alpaban kell eszközölni. A vegyiparban gazdaságilag az a legelőnyösebb, hogy a rendelkezésünkre álló kisebb kőolajmennyiség visszatükröződjék a fűtőolaj, üzemanyag és aszfalt termelésének vlszszafogásában, vagyis a feldolgozott nyersanyagot legkevésbé hasznosító ágakban, s meg kell tartanunk a petrolkémiai termelés Idei szintjét, ami lehetővé teszi, hogy körülbelül a kétszeresére növeljük a kőolajtermékek nem szocialista országokba Irányuló kivitelének devizaértékét. A feldolgozó ágazatok termelését Így 3 milliárd 800 millió koronával kell növelnünk. A beszámoló hangsúlyozta, hogy általános követelmény a jobb és hatékonyabb munka, mert csak így növekedhet a társadalmi termelés. A beruházás terén döntő feladat lesz 105 kiemelt nagy beruházás folyamatos kivitelezése, ebből 47-et be kell fejezni vagy üzembe kell helyezni. A terv a lakosság bevételeinek bárom és fél milliárd koronás növekedésével számol, a cél a lakosság kiegyensúlyozott társadalmi fogyasztása. Jelentős összegeket fordítunk a lakásviszonyok javítására, 1981-ben és 1982-ben 76 ezer új lakáshoz jut a lakosság. A beszámoló a tervvel kapcsolatban kiemelte a párt vezető és ellenőrző szerepe érvényesütlésének a fontosságát A felszólalások elhangzása után a plénum határozatot fogadott el, majd Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának zárszavával az ülés befejeződött. Az SZLKP Központi Bizottságának határozata Jóváhagyta az 1982. évi szlovákiai állami gazdaság- és társadalom fejlesztési tervvel, valamint a hetedik ötéves tervjavaslattal kapcsolatos előterjesztéseket és elfogadta a szlovákiai párttagállomány öszszetételének alakulásáról és további javításáról adott tájékoztatót, az elnökségnek, a titkárságnak és az egyes bizottságoknak a legutóbbi plénum óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést; az SZLKP szerveinek és intézményeinek 1982. évi költségvetési tervezetét. Jóváhagyta továbbá az előző plénumon kitűzött feladatok teljesítésére tett politikai és szervezési intézkedéseket. A határozat leszögezte, a szocialista társadalom fejlesztése megköveteli, hogy következetesen egybekapcsoljuk a szocialista rendszer előnyeit a tudományos-műszaki haladással és a szocialista gazdasági együttműködés új lehetőségeivel, kövessük a népgazdasági hatékonyságnak és intenzifikálásénak, a munka minősége javításának útját. A tőkés gazdaság elmélyülő ellentmondásai fokozzák külgazdasági kapcsolataink feltételeinek igényességét. Szigorúbbak a mércék exporttermékeink minőségével szemben, nehezebben szerezzük be a fűtőanyagokat és energiahordozókat, a fontos nyers- és alapanyagokat, ami a világpiaci árak gyors emelkedésével függ össze. Ilyen feltételek között a fogyasztás ésszerűbbé tétele és a jobb hasznosítói kategorikus követelmény. A határozat kötelezi a szlovák kor4 mányt, a minisztériumokat, a vezérigazgatóságokat, a vállalatok igazgat* tóságait, érvényesítsék az intenzív, gazdaságfejlesztési tényezőket. A gazdaságosság elvét érvényest* teni kell a termelési alapok, a mutt* kaerő-állomány felhasználósában, Я társadalmi eszközök ráfordításában. Minden vállalatnál, minden munkai helyen nagy gondot kell fordítani a munka hatékonyságának fokozására, feltételeket kell teremteni arra, hogy a munkaviszonyba kerülő fiatalok képzettségükkel és lendületükkel maximálisan hozzájáruljanak a feladatok teljesítéséhez. A határozat kidomborítja, hogy Я gazdasági helyzet jelenlegi alakulása szükségessé teszi az együttműködés még intenzívebb fejlesztését és szilárdítását, a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való szakosítás és okoperóció programjának gyors megvalósítását. Rendkívül fontos fel-i adat továbbra is a külgazdasági kapa csolatok hatékonyságának fokozása. Evégett szilárdítani kell a népgazdaság, főként a gép-, fa-, könnyű- és gyógyszeripar exportképességét, és csökkenteni kell egyes népgazdasági ágazatok importigényességét. Hangoztatja még, hogy a szlovákiai gaza daságl ágazatok szerkezetét gyonsabban kell szükségletekhez módost* tani. A határozat kijelöli a pártszervezetek szerepét a feladatok megvalósításában, s hangsúlyozza, hogy minden pártszerv, — szervezet, párttág és tagjelölt munkája hatékonyságának értékelésében a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítését kell normának tekinteni. Törvénybe ilctatták a hetedik ötéves tervet le kel küzfemuk a Wist fékező аУ állukat! ’(Folytatás az 1. oldalról) Rendkívüli jelentősége van a központi bizottság azon határozatának, amely a növénytermelésben, főleg a szemesek termelésében mutatkozó hiány áthidalását szolgálja. Köztudott, hogy állattenyésztésünk részére a hatodik ötéves tervidőszak folyamán — minden esztendőben — egymillió-hatszázezer tonna gabonát vásároltunk, főleg a kapitalista országoktól. Tekintettel a kapitalista országokban uralkodó válságra, a szocialista országokkal szemben alkalmazott diszkrimináció erősödésére, valamint a kapitalista piacon érvényesülő fizetési- és hitelpolitika módosulására, a jelenlegi időszakban nem folytathatjuk a régi módszereket. Köztudott, hogy az utolsó tíz esztendőben az importált takarmányok ára nagyon emelkedett. Míg például 1970-ben egy tonna gabonáért 1214,— koronát fizettünk, addig a múlt esztendőben már 2652,— koronát. Ennek természetes következménye, hogy a gabonahiányt, amely évente egymillió hatszázezer tonnát tesz ki. nem fedezhetjük teljes egészében külföldi behozatallal. Ha mindenáron fedezni akarnánk, az hazánk eladósodásához vezetne és az adósság után fizethetnénk а 18—20 százalékos uzsorakamatot. Persze részben behozatallal akarjuk a hiányt fedezni. Ötszázezer tonna gabonát hozunk be terven kívül a kevésbé szükséges, vagyis nélkülözhető élelmiszerek behozatalának rovására. A mezőgazdasági vállalatok és üzemek a jövő évi termés betakarításáig a központi takarmányalapbál csak annyit kaphatnak, amennyit az elmúlt hónapokban a mezőgazdaság irányító szervei meghatároztak. Tekintettel arra, hogy a tervezettnél kevesebb gabonánk termett és a behozatalt is korlátozzuk, a sertések számát úgy kell alakítani, hogy a szemes takarmányok az új termésig kitartsanak. Minden olyan mezőgazdasági üzemben, ahol még nem dolgozták ki, illetve nem határozták mag a termékegységre felhasznált szemes takarmányok mennyiségének csökkenéséhez vezető racionalizációs intézkedéseket, azt haladéktalanul meg kell tenni. Az állattenyésztésre vonatkozó intézkedések realizálásával megteremthetjük — még a létező problémák ellenére is — a színvonalas közellátás feltételeit. Ami a húst illeti, a jövő évben nagyon igénye« feladatok lesznek. Hogy ezekkel hogyan tudunk megbirkózni, az elsősorban is a mezőgazdasági йзешекоп és a feldolgozó iparon múlik. A központi bizottság komoly következtetéseket vont le a mezőgazdaság fűtőanyag- és energiafogyasztásának elemzéséből is. A feladat egyértelmű: csak addig takarúdzhatunk, ameddig a takarónk ér. A mezőgazdaság az országos fűtőanyag- és energiafogyasztásban 5,6 százalékban részesedik. Ez lényegében nem sok! A fogyasztásának többségét azonban a és a fűtőolaj képezi. Talán nem is fontos hangoztatni, hogy a növekvő szükségletet ebben az esetben sem lehet további beboeatallal fedezni, s a fizetési mérleget terhelni. Ezért volt szükség az árrendezésre. A mezőgazdasági üzemek többletkiadásának nyolcvan százalékát azonban a mezőgazdasági termékek -felvásárlást árának emelésével járó bevételtöbblet fedezi. Ha nem akarjuk, hogy a kiadások 20 százalékos növekedése veszélyeztesse a mezőgazdaság rentabilitását, akkor feltétlenül takarékoskodni keli a fűtőanyaggal és az energiával. Ez lehetséges) Szükséges lesz a forrólevegős takarmányszárítás programját átértékelni; mérlegelni kell a takarmánypogácsázás korlátozásának lehetőségeit; kihasználni а nem hagyományos energiaforrásokat; keresni kell az üzemanyag megtakarításának újabb lehetőségeit és a munkafolyamatok szervezésének hatékonpabb módszereit stb. E célból minden mezőgazdasági üzemnek legyen komplex racionalizációs programja, melynek teljesítését a pártszervezet ellenőrizze. A központi bizottság 4. ülésének rendkívüli jelentősége abban is kifejezést nyer, hogy jóváhagyta a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesítésének alapelveit, és a CSKP XVI. kongresszusának határozatából kiindulva meghatározta a mezőgazdaság további fejlődésének feltételeit. Mezőgazdaságunk további fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseink abból indulnak ki, hogy a mezőgazdaság fejlesztési ütemének meggyorsítása, a növénytermelés és a szarvasmarhatenyésztés elsődleges fejlesztése határozott lépéseket követel a tervszerű irányítás rendszerében is. Az irányelvek feltételezik a tervezés tökéletesítésén keresztül a mezőgazdaság állami irányítása színvonalának emelkedését, valamint az ökonómiai eszközök rendszerének és az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítését a mezőgazdaság fejlesztése céljából. A terv szerepének növekedése tág teret biztosít a mezőgazdasági üzemek kezdeményezésének a belső tartalékok feltárásában és kihasználáséban, a termelés további intenzifikálásában. Az irányelvek ugyanakkor közös nevezőre hozzák mindazon termelési ágazatok érdekeit és felelősségét, amelyeknek szerepük van a közellátásban. Tudatában vagyunk annak, hogy a tervszerű irányítás tökéletesítését szolgáié alapelvek gyakorlatba való átültetése nagyon igényes feladat. Számélni kell azzal is, hogy ezek az alapelvek egyes vezető dolgozóknál vagy a különböző termelési részlegek egyes dolgozóinál nem találnak megértésre. Feltételezhető tehát, hogy sok esetben kell majd harcolni a közönbösség és a rutinszerű megoldások ellen. Persze annak is tudatában vagyunk, hogy az eszközök rendszerében történt módosítások csak akkor bizonyulnak hatékonyaknak, he az egyes irányító szervek dolgozói azokat szakszerűen és céltudatosan alkalmazzák. Ezt azért is hangsúlyozzuk, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az intézkedések hozzájárulnak az irányító munka színvonalának emelkedéséhez, ugyanakkor azonban e téren is döntő tényeső az lesz, hogy az intézkedések célszerűségét a gyakorlatban ellenőrzik. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az iránynító szféra dolgozói az intézkedések realizálásában példás helytállást tanúsítsanak. A mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a mezőgazdasági vállalatokban, üzemekben működő ifjúsági szervezetek, de nem utolsó sorban a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói is minden lehetőt tegyenek meg azért, hogy növekedjen éielmiszer-önellátottsógnnk és a mezőgazdasági nyersanyagok meny5 nyisége; hogy minden munkaszakaszon érvényesüljön a gazdaságosságra való törekvés; hogy a lehető legoptimálisabban használják ki a vállalat, illetve a mezőgazdasági üzem belső tartalékait, és a termelésben honosítsák meg a tudományos-műszaki fejlődés vívmányait; hogy szüntelenül emelkedjen a munka- és a termelési folyamatok színvonala; s hogy a lehető leghatékonyobban használják ki a mezőgazdasági üzem összes erőforrásait és eszközeit. Ezeknek a feladatoknak a fontosságát elsősorban is a kommunistáknak kell tudatosítaniuk, hogy mozgósítani tudják a munkaközösségek összes dolgozóit a nagyon igényes feladatok teljesítésére. A Szövetségi Gyűlés kamarái a múlt héten 3. együttes ülésükön megvitatták és jóváhagyták a hetedik ötéves tervie vonatkozú törvényjavaslatot, továbbá az 1982. évi állami ököltségvetősl tervezetet, valamint nemzetközi szerződéseket és egyezményeket vitattak meg és hagytak jóvá. A szövetségi kormánynak az 1981—* 1985. évi népgazdaságfejlesztési tervével kapcsolatban előterjesztett kormányjavaslatot Svätopluk Potáč miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke Indokolta meg. Az elmúlt Időszakot értékelve megállapította, hogy az általában kedvező eredményekre negatívan hatott a tőkés országok válsága és gazdaságunk fejlődésének néhány problémája. A hetedik ötéves terv a jelenlegi hazai és külső feltételek között azt a célt követi, hogy- biztosítsa a CSKP XVL kongresszusa határozatainak és 1981—1985. évi gazdasági és társadalmi fejlődésünk fő irányinak megvalósítását. Gazdasági téren ez abban a követelményben jut kifejezésre, hogy sokoldalúan meg kell teremteni a nemzeti jövedelem gyarapításának előfeltételeit, elsősorban hatékony szerkezeti változtatásokkal, a termelési potenciál ésszerű felhasználásával, nagyfokú gazdaságossággal, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazásával és a szocialista gazdasági Integrációban, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésével. A belső felhasználásra szánt erőforrások kisebbek lesznek, ezért szükséges a gazdaságos és hatékony felhasználásuk. Az előző' ötéves tervidőszakhoz képest csökkentjük a nemzeti jövedelem felhalmozódását, viszont növeljük a nem termelési fogyasztásra szánt alapok hányadát, ami lehetővé teszi elért életszínvonalunk megtartását. A gazdasági lehetőségekkel összhangban biztosítjuk a hazánk védelmi képességének szilárdításához szükséges erőforrásokat Is. A törvény feladatul tűzi ki a nemzeti jövedelem 2—2,6 százalékos növelése előfeltételeinek a megteremtését. A növekmény 90—95 százalékát a társadalmi munka termelékenységének a fokozásával kell elérni. A terv intenzifikációs előirányzatainak alapja minden anyagi, energetikai, beruházási, munkaerő- és devizaforrás jobb hasznosítása. Az erőforrások megteremtésében továbbra is fő szerepe lesz az ipari termelésnek, amely 1985-ig 14—18 százalékkal fog növekedni. A gépipar 28—33 százalékkal nő, termelési szerkezetében nagyobb szerepe lesz az elektronikának, az atomerőmű-berendezéseknek stb. A könnyűipar termelése 12—15 százalékkal lesz nagyobb. Elsősorban a belpiac folyamatos és színvonalas ellátását kell biztosítania. A mezőgazdasági és élelmiszeripart termelés alapvető feladata lesz аи élelmiszertermelés! önellátottsági hányad növelése. Az állattenyésztési termelés csak a takarmónyalap növekedésének megfelelő mértékben fejleszthető. A mezőgazdasági termelés 7—10 százalékos növekedésében döntő jelentősége lesz az intenzifikálásnak. Gyorsabban fog fejlődni a növénytermesztés. Szerkezeti módosításokat eszközlünk az állattenyésztési termelésben ős növeljük az állatállomány hasznosságát. A mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének megvalósításával minden szinten javítani kell az irányító munkát. Ezzel kell elősegíteni a mezőgazdasági termelés további fejlődését, a tartalékok jobb kihasználását. A tökéletesített Irányítási rendszer és a nagyobb anyagi érdekeltség lehetővé teszi a termelés további belterjesltését. A termelés növelése feladatainak teljesítése megkívánja a gyakorlatban a tudomány és a kutatás ismereteinek széles körű alkalmazását. Leopold Lér pénzügyminiszter Я jövő évi költségvetést indokolva hau» goztatta, hogy szigorúbb és köveik» zetesebb pénzügy politikának kell éi> vényesülnle. Az állami költségvetés kerete elért a 305 milliárd 600 milliő koronát. A bevételek 175 milliárd 800 millió, a nemzeti köztársaságok költségvetésére előirányzott kiadások pa* dig 114 milliárd 600 millió koronát tesznek ki. A Szlovák Nemzeti Tanács 3. Illésén Karol Martinka szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbízottság elnöke ismertette a szlovákiai gazdaságfejlesztési ötéves tervvel kapcsolatos előterjesztést. Az Ipar előirányzott növekedése 18—23 százalékos, s ezt szerkezeti változásoknak kell kísérniük. A könnyűiparban a termelés 14—17 százalékos növelésére számítunk. A kormány figyelmet fordít az önellátási program megvalósítására. A mezőgazdasági termelés 8—12 százalékos növekedésével számolunk, elsősorban a növénytermesztés nagyobb ütemű növekedésével. Szlovákia gazdaságának ügy kell fejlődnie, hogy lehetővé váljék természeti és gazdasági feltételeinek kihasználása, és hatékonyabban járuljunk hozzá a csehszlovák népgazdaság kulcsfeladatainak teljesítéséhez az országos erőforrások képzésében való részesedésünk fokozásával. A jövő évi szlovákiai állami költségvetést František Mišeie, az SZSZK pénzügyminisztere indokolta meg. A költségvetés 72 milliárd 700 milliő korona bevételt és kiadást irányoz elő. A Szlovák Nemzeti Tanács kétnapos ülése az említett előterjesztések jóváhagyásával, valamint új belkereskedelmi törvény elfogadásával, egyébb kérdésekben történt döntéssel befejezte munkáját. /
