Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-26 / 52. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 26. Az SZLKP Központi Bizottsága de­cember 14-én ülést tartott, melyen megvitatta Szlovákia 1982. évi állami népgazdaság- és társadalom fejlesz­tési tervét, valamint a hetedik ötéves terv törvényjavaslatát. Az előadó, Karol Martinka elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának tagja, szlovák miniszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke előterjesztésé­ben rámutatott arra a körülményre, hogy a nyolcvanas évek bonyolult feltételei között döntően fontos, hogy széleskörűen és konkrétan érvénye­sítsük a XVI. pártkongresszus Irány­vonalát, lényegesen fokozzuk a gaz­daságfejlesztés intenzívebbé tételét, növeljük a munka hatékonyságát és javítsuk minőségét. Ebből Indul ki a hetedik ötéves tervre vonatkozó törvényjavaslat, mely a -Szlovák Nemzeti Tanács elé kerül. A belőle következő . feladatok megvalósítása megköveteli természeti kincseink intenzívebb hasznosítását, a nyersanyagok, különféle egyéb anyagok és az energiatartalékok jobb termelési kihasználását, a kialakult erőforrások olyan értékesítését, hogy ez hozzájáruljon a csehszlovák nép­gazdaság távlati stabilitásához, a külgazdasági kapcsolatok egyensúlyá­nak helyreállításához, a belpiaci ke­reslet és kínálat jobb szerkezeti összhangjának megteremtéséhez. Ha­tékonyabbá kelt tenni az állóeszkö­zök újratermelésének folyamatát, min­denekelőtt csökkenteni kell a befeje­zetlen beruházások számát, optimális beruházási határidőket kell elérni, s minél előbb át kell adni a kapaci­tásokat. Hatékonyabban kell érvé­nyesíteni a döntően fontos aktív fej­lesztési tényezőket, főként a dolgo­zók képzettségének emelkedő színvo­nalát, a tudományos-műszaki fejlesz­tést és a szocialista gazdasági integ­rációt, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésünk eredmé­nyeit, hogy ezzel is hozzájáruljunk a gazdaságfejlesztés sokoldalú fokozá­sához. A jövő évi tervejt úgy dolgoztuk kt, hogy aktív Intézkedésekkel eny-A jelszó: hatékonysóo és minőség AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE hftsük a korlátozó tényezőknek a ter­melési tényezők folyamatos fejleszté­sére és felhasználására gyakorolt ha­tását, s biztosítsuk a minőségi szem­pontú távlati célok elérését, hogy le­hetővé váljék a gazdaságfejlesztés intenzívebbé tétele. A terv fő fel­adatait is ezzel az alapvető irányvo­nallal összhangban határoztuk meg. A külgazdasági kapcsolatok szer­kezeti átalakításával és egyensúlyuk helyreállításával, valamint a belpiaci stabilitás biztosításával összefüggő célokat főként az ipar területére összpontosítjuk. Jövő évi feladatain­kat úgy kell teljesítenünk, hogy le­lassul a termelés növekedésének üte­me — az idei eredményekhez képest csak 0,8 százalékos növekedést irá­nyozunk elő —ez viszont annál in­kább megköveteli egyes ágazatok és szakterületek bátrabb, megkülönböz­­tetettebb fejlesztését. Elsőrendű cél a gépipar termelési volumenének öt­­százalékos növelése, szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének javítása és exportképességünk foko­zása. Jövőre kulminál az a törekvé­sünk, hogy ésszerűen és hatékonyan használjuk fel a fát mint nyersanya­got az erdőgazdaságban és a faipar­ban, mégpedig a fa — ezen belül a hulladékfa — átfogó hasznosításával és a feldolgozatlan fa exportjának fokozatos megszüntetésével. Másik kulcsfontosságú feladatunk a népgazdaság energiaellátásának fo­kozatos elősegítése. Mindenekelőtt maximálisan ki kell használni a V-l atomerőmű kapacitását. Ez az erőmű annyi szenet és lignitet pótol, mint amennyi a szlovákiai szénbányák egész termelése. A szlovákiai beruhá­zások 12 százalékát a fűtőanyag- ée energ!alpaban kell eszközölni. A vegyiparban gazdaságilag az a legelőnyösebb, hogy a rendelkezé­sünkre álló kisebb kőolajmennyiség visszatükröződjék a fűtőolaj, üzem­anyag és aszfalt termelésének vlsz­­szafogásában, vagyis a feldolgozott nyersanyagot legkevésbé hasznosító ágakban, s meg kell tartanunk a petrolkémiai termelés Idei szintjét, ami lehetővé teszi, hogy körülbelül a kétszeresére növeljük a kőolajter­mékek nem szocialista országokba Irányuló kivitelének devizaértékét. A feldolgozó ágazatok termelését Így 3 milliárd 800 millió koronával kell növelnünk. A beszámoló hangsúlyozta, hogy ál­talános követelmény a jobb és haté­konyabb munka, mert csak így növe­kedhet a társadalmi termelés. A be­ruházás terén döntő feladat lesz 105 kiemelt nagy beruházás folyamatos kivitelezése, ebből 47-et be kell fejez­ni vagy üzembe kell helyezni. A terv a lakosság bevételeinek bá­rom és fél milliárd koronás növeke­désével számol, a cél a lakosság ki­egyensúlyozott társadalmi fogyasztá­sa. Jelentős összegeket fordítunk a lakásviszonyok javítására, 1981-ben és 1982-ben 76 ezer új lakáshoz jut a lakosság. A beszámoló a tervvel kapcsolat­ban kiemelte a párt vezető és ellen­őrző szerepe érvényesütlésének a fontosságát A felszólalások elhangzása után a plénum határozatot fogadott el, majd Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának zárszavával az ülés befejeződött. Az SZLKP Központi Bizottságának határozata Jóváhagyta az 1982. évi szlovákiai állami gazdaság- és társa­dalom fejlesztési tervvel, valamint a hetedik ötéves tervjavaslattal kap­csolatos előterjesztéseket és elfogad­ta a szlovákiai párttagállomány ösz­­szetételének alakulásáról és további javításáról adott tájékoztatót, az el­nökségnek, a titkárságnak és az egyes bizottságoknak a legutóbbi plé­num óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést; az SZLKP szerveinek és intézményeinek 1982. évi költség­­vetési tervezetét. Jóváhagyta továbbá az előző plénumon kitűzött feladatok teljesítésére tett politikai és szerve­zési intézkedéseket. A határozat leszögezte, a szocia­lista társadalom fejlesztése megkö­veteli, hogy következetesen egybe­kapcsoljuk a szocialista rendszer előnyeit a tudományos-műszaki hala­dással és a szocialista gazdasági együttműködés új lehetőségeivel, kö­vessük a népgazdasági hatékonyság­nak és intenzifikálásénak, a munka minősége javításának útját. A tőkés gazdaság elmélyülő ellentmondásai fokozzák külgazdasági kapcsolataink feltételeinek igényességét. Szigorúb­bak a mércék exporttermékeink mi­nőségével szemben, nehezebben sze­rezzük be a fűtőanyagokat és ener­giahordozókat, a fontos nyers- és alapanyagokat, ami a világpiaci árak gyors emelkedésével függ össze. Ilyen feltételek között a fogyasztás éssze­rűbbé tétele és a jobb hasznosítói kategorikus követelmény. A határozat kötelezi a szlovák kor4 mányt, a minisztériumokat, a vezér­igazgatóságokat, a vállalatok igazgat* tóságait, érvényesítsék az intenzív, gazdaságfejlesztési tényezőket. A gazdaságosság elvét érvényest* teni kell a termelési alapok, a mutt* kaerő-állomány felhasználósában, Я társadalmi eszközök ráfordításában. Minden vállalatnál, minden munkai helyen nagy gondot kell fordítani a munka hatékonyságának fokozására, feltételeket kell teremteni arra, hogy a munkaviszonyba kerülő fiatalok képzettségükkel és lendületükkel maximálisan hozzájáruljanak a fel­adatok teljesítéséhez. A határozat kidomborítja, hogy Я gazdasági helyzet jelenlegi alakulása szükségessé teszi az együttműködés még intenzívebb fejlesztését és szi­lárdítását, a Szovjetunióval és a töb­­bi KGST-tagországgal való szakosítás és okoperóció programjának gyors megvalósítását. Rendkívül fontos fel-i adat továbbra is a külgazdasági kapa csolatok hatékonyságának fokozása. Evégett szilárdítani kell a népgazda­ság, főként a gép-, fa-, könnyű- és gyógyszeripar exportképességét, és csökkenteni kell egyes népgazdasági ágazatok importigényességét. Han­goztatja még, hogy a szlovákiai gaza daságl ágazatok szerkezetét gyon­­sabban kell szükségletekhez módost* tani. A határozat kijelöli a pártszerve­zetek szerepét a feladatok megvaló­sításában, s hangsúlyozza, hogy min­den pártszerv, — szervezet, párttág és tagjelölt munkája hatékonyságá­nak értékelésében a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítését kell normának tekinteni. Törvénybe ilctatták a hetedik ötéves tervet le kel küzfemuk a Wist fékező аУ állukat! ’(Folytatás az 1. oldalról) Rendkívüli jelentősége van a köz­ponti bizottság azon határozatának, amely a növénytermelésben, főleg a szemesek termelésében mutatkozó hiány áthidalását szolgálja. Köztu­dott, hogy állattenyésztésünk részére a hatodik ötéves tervidőszak folya­mán — minden esztendőben — egy­millió-hatszázezer tonna gabonát vá­sároltunk, főleg a kapitalista orszá­goktól. Tekintettel a kapitalista or­szágokban uralkodó válságra, a szo­cialista országokkal szemben alkal­mazott diszkrimináció erősödésére, valamint a kapitalista piacon érvé­nyesülő fizetési- és hitelpolitika mó­dosulására, a jelenlegi időszakban nem folytathatjuk a régi módszere­ket. Köztudott, hogy az utolsó tíz esz­tendőben az importált takarmányok ára nagyon emelkedett. Míg például 1970-ben egy tonna gabonáért 1214,— koronát fizettünk, addig a múlt esz­tendőben már 2652,— koronát. Ennek természetes következménye, hogy a gabonahiányt, amely évente egymil­lió hatszázezer tonnát tesz ki. nem fedezhetjük teljes egészében külföldi behozatallal. Ha mindenáron fedezni akarnánk, az hazánk eladósodásához vezetne és az adósság után fizethet­nénk а 18—20 százalékos uzsoraka­matot. Persze részben behozatallal akarjuk a hiányt fedezni. Ötszázezer tonna gabonát hozunk be terven kí­vül a kevésbé szükséges, vagyis nél­külözhető élelmiszerek behozatalának rovására. A mezőgazdasági vállalatok és üze­mek a jövő évi termés betakarításáig a központi takarmányalapbál csak annyit kaphatnak, amennyit az el­múlt hónapokban a mezőgazdaság irányító szervei meghatároztak. Te­kintettel arra, hogy a tervezettnél kevesebb gabonánk termett és a be­hozatalt is korlátozzuk, a sertések számát úgy kell alakítani, hogy a szemes takarmányok az új termésig kitartsanak. Minden olyan mezőgaz­dasági üzemben, ahol még nem dol­gozták ki, illetve nem határozták mag a termékegységre felhasznált szemes takarmányok mennyiségének csökkenéséhez vezető racionalizációs intézkedéseket, azt haladéktalanul meg kell tenni. Az állattenyésztésre vonatkozó intézkedések realizálásá­val megteremthetjük — még a létező problémák ellenére is — a színvona­las közellátás feltételeit. Ami a húst illeti, a jövő évben nagyon igénye« feladatok lesznek. Hogy ezekkel ho­gyan tudunk megbirkózni, az elsősor­ban is a mezőgazdasági йзешекоп és a feldolgozó iparon múlik. A központi bizottság komoly követ­keztetéseket vont le a mezőgazdaság fűtőanyag- és energiafogyasztásának elemzéséből is. A feladat egyértelmű: csak addig takarúdzhatunk, ameddig a takarónk ér. A mezőgazdaság az országos fűtőanyag- és energiafo­gyasztásban 5,6 százalékban részese­dik. Ez lényegében nem sok! A fo­gyasztásának többségét azonban a és a fűtőolaj képezi. Talán nem is fontos hangoztatni, hogy a növekvő szükségletet ebben az esetben sem lehet további beboeatallal fedezni, s a fizetési mérleget terhelni. Ezért volt szükség az árrendezésre. A me­zőgazdasági üzemek többletkiadásá­nak nyolcvan százalékát azonban a mezőgazdasági termékek -felvásárlást árának emelésével járó bevételtöbblet fedezi. Ha nem akarjuk, hogy a ki­adások 20 százalékos növekedése ve­szélyeztesse a mezőgazdaság rentabi­litását, akkor feltétlenül takarékos­kodni keli a fűtőanyaggal és az ener­giával. Ez lehetséges) Szükséges lesz a forrólevegős takarmányszárítás programját átértékelni; mérlegelni kell a takarmánypogácsázás korláto­zásának lehetőségeit; kihasználni а nem hagyományos energiaforrásokat; keresni kell az üzemanyag megtaka­rításának újabb lehetőségeit és a munkafolyamatok szervezésének ha­­tékonpabb módszereit stb. E célból minden mezőgazdasági üzemnek le­gyen komplex racionalizációs prog­ramja, melynek teljesítését a párt­­szervezet ellenőrizze. A központi bizottság 4. ülésének rendkívüli jelentősége abban is kife­jezést nyer, hogy jóváhagyta a mező­­gazdaság tervszerű irányítása tökéle­tesítésének alapelveit, és a CSKP XVI. kongresszusának határozatából kiin­dulva meghatározta a mezőgazdaság további fejlődésének feltételeit. Mező­­gazdaságunk további fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseink abból in­dulnak ki, hogy a mezőgazdaság fej­lesztési ütemének meggyorsítása, a növénytermelés és a szarvasmarha­tenyésztés elsődleges fejlesztése ha­tározott lépéseket követel a tervszerű irányítás rendszerében is. Az irány­elvek feltételezik a tervezés tökélete­sítésén keresztül a mezőgazdaság ál­lami irányítása színvonalának emel­kedését, valamint az ökonómiai esz­közök rendszerének és az anyagi ér­dekeltség elvének következetes érvé­nyesítését a mezőgazdaság fejlesztése céljából. A terv szerepének növeke­dése tág teret biztosít a mezőgazda­­sági üzemek kezdeményezésének a belső tartalékok feltárásában és ki­használáséban, a termelés további intenzifikálásában. Az irányelvek ugyanakkor közös nevezőre hozzák mindazon termelési ágazatok érde­keit és felelősségét, amelyeknek sze­repük van a közellátásban. Tudatában vagyunk annak, hogy a tervszerű irányítás tökéletesítését szolgáié alapelvek gyakorlatba való átültetése nagyon igényes feladat. Számélni kell azzal is, hogy ezek az alapelvek egyes vezető dolgozóknál vagy a különböző termelési részlegek egyes dolgozóinál nem találnak meg­értésre. Feltételezhető tehát, hogy sok esetben kell majd harcolni a közönbösség és a rutinszerű megol­dások ellen. Persze annak is tudatá­ban vagyunk, hogy az eszközök rend­szerében történt módosítások csak akkor bizonyulnak hatékonyaknak, he az egyes irányító szervek dolgo­zói azokat szakszerűen és céltudato­san alkalmazzák. Ezt azért is hang­súlyozzuk, mert meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az intézkedések hozzájárulnak az irányító munka színvonalának emelkedéséhez, ugyan­akkor azonban e téren is döntő té­nyeső az lesz, hogy az intézkedé­sek célszerűségét a gyakorlatban ellenőrzik. Ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy az iránynító szféra dolgo­zói az intézkedések realizálásában példás helytállást tanúsítsanak. A mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom és a mezőgazdasági vállalatokban, üzemekben működő ifjúsági szervezetek, de nem utolsó sorban a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói is minden lehe­tőt tegyenek meg azért, hogy növe­kedjen éielmiszer-önellátottsógnnk és a mezőgazdasági nyersanyagok meny5 nyisége; hogy minden munkaszaka­szon érvényesüljön a gazdaságosság­ra való törekvés; hogy a lehető leg­optimálisabban használják ki a vál­lalat, illetve a mezőgazdasági üzem belső tartalékait, és a termelésben honosítsák meg a tudományos-műsza­ki fejlődés vívmányait; hogy szünte­lenül emelkedjen a munka- és a ter­melési folyamatok színvonala; s hogy a lehető leghatékonyobban használ­ják ki a mezőgazdasági üzem összes erőforrásait és eszközeit. Ezeknek a feladatoknak a fontosságát elsősor­ban is a kommunistáknak kell tuda­tosítaniuk, hogy mozgósítani tudják a munkaközösségek összes dolgozóit a nagyon igényes feladatok teljesíté­sére. A Szövetségi Gyűlés kamarái a múlt héten 3. együttes ülésükön meg­vitatták és jóváhagyták a hetedik ötéves tervie vonatkozú törvényjavas­latot, továbbá az 1982. évi állami ököltségvetősl tervezetet, valamint nemzetközi szerződéseket és egyez­ményeket vitattak meg és hagytak jóvá. A szövetségi kormánynak az 1981—* 1985. évi népgazdaságfejlesztési ter­vével kapcsolatban előterjesztett kor­mányjavaslatot Svätopluk Potáč mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke Indokolta meg. Az elmúlt Időszakot értékelve meg­állapította, hogy az általában kedve­ző eredményekre negatívan hatott a tőkés országok válsága és gazdasá­gunk fejlődésének néhány problémá­ja. A hetedik ötéves terv a jelenlegi hazai és külső feltételek között azt a célt követi, hogy- biztosítsa a CSKP XVL kongresszusa határozatainak és 1981—1985. évi gazdasági és társa­dalmi fejlődésünk fő irányinak meg­valósítását. Gazdasági téren ez abban a követelményben jut kifejezésre, hogy sokoldalúan meg kell teremteni a nemzeti jövedelem gyarapításának előfeltételeit, elsősorban hatékony szerkezeti változtatásokkal, a terme­lési potenciál ésszerű felhasználásá­val, nagyfokú gazdaságossággal, a tu­dományos-műszaki haladás eredmé­nyeinek alkalmazásával és a szocia­lista gazdasági Integrációban, a nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésével. A belső felhasználásra szánt erő­források kisebbek lesznek, ezért szükséges a gazdaságos és hatékony felhasználásuk. Az előző' ötéves terv­időszakhoz képest csökkentjük a nemzeti jövedelem felhalmozódását, viszont növeljük a nem termelési fogyasztásra szánt alapok hányadát, ami lehetővé teszi elért életszínvona­lunk megtartását. A gazdasági lehe­tőségekkel összhangban biztosítjuk a hazánk védelmi képességének szilár­dításához szükséges erőforrásokat Is. A törvény feladatul tűzi ki a nem­zeti jövedelem 2—2,6 százalékos nö­velése előfeltételeinek a megterem­tését. A növekmény 90—95 százalékát a társadalmi munka termelékenysé­gének a fokozásával kell elérni. A terv intenzifikációs előirányzatainak alapja minden anyagi, energetikai, beruházási, munkaerő- és deviza­­forrás jobb hasznosítása. Az erőfor­rások megteremtésében továbbra is fő szerepe lesz az ipari termelésnek, amely 1985-ig 14—18 százalékkal fog növekedni. A gépipar 28—33 száza­lékkal nő, termelési szerkezetében nagyobb szerepe lesz az elektroniká­nak, az atomerőmű-berendezéseknek stb. A könnyűipar termelése 12—15 százalékkal lesz nagyobb. Elsősorban a belpiac folyamatos és színvonalas ellátását kell biztosítania. A mezőgazdasági és élelmiszeripart termelés alapvető feladata lesz аи élelmiszertermelés! önellátottsági há­nyad növelése. Az állattenyésztési termelés csak a takarmónyalap nö­vekedésének megfelelő mértékben fejleszthető. A mezőgazdasági terme­lés 7—10 százalékos növekedésében döntő jelentősége lesz az intenzifiká­­lásnak. Gyorsabban fog fejlődni a növénytermesztés. Szerkezeti módosí­tásokat eszközlünk az állattenyésztési termelésben ős növeljük az állatállo­mány hasznosságát. A mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének megvalósításával min­den szinten javítani kell az irányító munkát. Ezzel kell elősegíteni a me­zőgazdasági termelés további fejlődé­sét, a tartalékok jobb kihasználását. A tökéletesített Irányítási rendszer és a nagyobb anyagi érdekeltség lehe­tővé teszi a termelés további belter­­jesltését. A termelés növelése felada­tainak teljesítése megkívánja a gya­korlatban a tudomány és a kutatás ismereteinek széles körű alkalmazá­sát. Leopold Lér pénzügyminiszter Я jövő évi költségvetést indokolva hau» goztatta, hogy szigorúbb és köveik» zetesebb pénzügy politikának kell éi> vényesülnle. Az állami költségvetés kerete elért a 305 milliárd 600 milliő koronát. A bevételek 175 milliárd 800 millió, a nemzeti köztársaságok költ­ségvetésére előirányzott kiadások pa* dig 114 milliárd 600 millió koronát tesznek ki. A Szlovák Nemzeti Tanács 3. Illé­sén Karol Martinka szlovák minisz­terelnök-helyettes, a Szlovák Tervbí­­zottság elnöke ismertette a szlovákiai gazdaságfejlesztési ötéves tervvel kap­csolatos előterjesztést. Az Ipar elő­irányzott növekedése 18—23 százalé­kos, s ezt szerkezeti változásoknak kell kísérniük. A könnyűiparban a termelés 14—17 százalékos növelésé­re számítunk. A kormány figyelmet fordít az önellátási program megva­lósítására. A mezőgazdasági termelés 8—12 százalékos növekedésével szá­molunk, elsősorban a növénytermesz­tés nagyobb ütemű növekedésével. Szlovákia gazdaságának ügy kell fejlődnie, hogy lehetővé váljék ter­mészeti és gazdasági feltételeinek kihasználása, és hatékonyabban já­ruljunk hozzá a csehszlovák népgaz­daság kulcsfeladatainak teljesítésé­hez az országos erőforrások képzésé­ben való részesedésünk fokozásával. A jövő évi szlovákiai állami költ­ségvetést František Mišeie, az SZSZK pénzügyminisztere indokolta meg. A költségvetés 72 milliárd 700 milliő korona bevételt és kiadást irányoz elő. A Szlovák Nemzeti Tanács kétna­pos ülése az említett előterjesztések jóváhagyásával, valamint új belkeres­kedelmi törvény elfogadásával, egyébb kérdésekben történt döntéssel befe­jezte munkáját. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom