Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

1981. december 19, SZABAD FÖLDMŰVES 13 elemzések, valamint az eredmények folyamatos, a meghatározott mutatók szerinti, értékelésével egyidejűleg a fejlesztési program összes jóváha­gyott Intézkedésének teljesítését Is ellenőrizni kell. B. Az ökonómiában és a finanszírozásban A lemaradó gazdaságok ökonómiá­jának fejlesztése olyan Intézkedések hozatalát és megvalósítását teszi szükségessé, amelyek elősegítik a termelés hatékonyságának növelését, a termékek és az összes munka mi­nőségének szüntelen javítását, s a belső tartalékok feltárását. Ennek érdekében az alábbi eljárást irányoz­ták elő; a) a lemaradás okának feltárásával kapcsolatban a termelés döntő jelen­tőségű részlegein külön elemezni kell a költségek alakulását. Az elért ered­ményeket az adott csoporton belül a többi gazdaság eredményeivel össze­hasonlítva kell mérlegelni úgy, hogy a tartalékok feltárását s kihasználá­suk módját az élenjáró gazdaságok eredményeihez és ismereteihez mér­ten határozzák meg; b) az lntenzifikálásl programok ki­dolgozásában következetesen érvé­nyesíteni kell a hatékouyság növelé­sét célzó ökonómiai szempontokat és követelményeket. Az anyagi-műszaki alap fejlesztési javaslatában előnybe kell részesíteni az olcsóbb létesít­mények építését, továbbá az új és a korszerűsített kapacitások kihaszná­lását úgy, hogy egységnyi kapacitás­ra számítva maximális költségmeg­sorban a diferenciáltabb beruházási dotáció révén figyelembe véve a gaz­daság jövedelmét és ahhoz a megva­lósított tervek hozzájárulását; j) az állami alapból a talajjavítás­ra fordított financiális eszközöket — a program tárgyi feladataival össz­hangban — elsősorban a huzamosan lemaradó gazdaságokba kell összpon­tosítani a nem beruházásos jellegű talajjavítási munkálatok, a talajvíz­gazdálkodás javításának, valamint a rétek és a legelők rekultiválásának elsődleges megoldása céljából; k) az ökonómiai eszközök tökéle­tesítésére irányuló intézkedésekben, a lemaradó gazdaságok esetében, szá­molni kell hosszútávú hitelek tör­lesztésének elhalasztásával a 7. öt­éves tervidőszak intenzifikálási prog­ramjának megvalósítási időszakára; l) a hitelpolitikában a beruházásos hitelek esetében a kamat kedvezmé­nyes díjszabályozásával számolunk, amely figyelembe veszi a tervezett beruházás célját és fontosságát. Ez­által is a lemaradó gazdaságok anya­gi-műszaki alapjának fejlesztését tá­mogatjuk. A módosításokra a Cseh­szlovák Állami Bank külön intézke­déseket hoz, amelyek 1982. január 1-vel életbe lépnek. C. A káderpolitika és a szociális fejlesztés A döntő jelentőségű intézkedések között kiemelkedő helyen szerepel a lemaradó gazdaságok politikailag és szakmailag fejlett, jó szervezőképes­­ségű dolgozókkal való megszilárdí­tása. Olyan szakemberekkel, akiknek clális létesítmények, valamint mun­karuhák és védőeszközök biztosítá­sára; d) hogyan használják ki a munka­erők stabilizálási alapjából eredő elő­nyök (beleértve a tanoncok nevelé­sére, valamint a főiskolát és közép­iskolát végzett fiatalok kezdő fizeté­sének emelésére nyújtható hozzájá­rulást); e] a munka- és életkörülmények egyéb vonatkozású fontos feltételei­nek helyzetét elsősorban az adott körzet kereskedelmi és szolgáltatási hálózatának klmépítését. Továbbá ho­gyan oldják meg ezeket a kérdéseket a mezőgazdasági üzemek a nemzeti bizottságokkal való együttműködés­ben. 2. Az említett elemzés alapján — a megbízott szakemberek és politi­kai-szervező dolgozók csoportjainak közreműködésével — konkrét javas­latot dolgoznak ki, amelyet a 7. öt­éves terv káder- és szociális fejlesz­tési programa tervjavaslatéba rögzí­tenek. A járási mezőgazdasági igaz­gatóság az illetékes járási szervekkel együttműködve elbírálja és jóváhagy­ja a tervjavaslatot. Az említett tervjavaslat elbírálásá­hoz és jóváhagyásához biztosítják: a) a lemaradó gazdaságok vezető káderekkel való megszilárdítás! ja­vaslatának előterjesztését az illeté­kes politikai szervnek. Egyidejűleg javasolják a járási pártbizottságnak nomeklatúr, valamint a lemaradó gazdaságok vezetőségének további dolgozókkal való kiszélesítését; b) a Járás stabilizációs keretéből kijelölt pénzügyi eszközöknek elsőd­vényes elvek, valamint 1982. január 1-vel életbe lépett tökéletett rend­szerük —i tekintettel arra, hogy a le­maradó gazdaságok tervfeladatai progresszívan növekednek — lehető­vé teszi más gazdaságokkal szemben tíz ponttal növelni a vezető dolgozók évi jutalmának díjszabását. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma az 1982-es évre vonatko­zóan utólagosan meghatározza a díj­szabás felső határát. 2. A D/l. pontban Ismertetett el­járás mellett a szövetségi kormány­elnökség által jóváhagyott intézke­dések, valamint a tervezés tökélete­sítésének szabályai értelmében a kö­vetkező elveket és eljárásokat kell érvényesíteni: a) azokra a mutatókra kapcsolva, amelyek meghatározzák a termelés intenzitásával és a gazdasági ered­mények növelésével kapcsolatos program legfőbb feladatait (II/A. pont) meghatározni az egyes mező­­gazdasági vállalatoknak a 7. ötéves terv időszakéra az egységes állami módosításhoz igazodva: aa) a szövetkezet elnökének, illet­ve az állami gazdaság igazgatójának hosszútávra szóló célprémiumát a gazdaság nagysága és a feladatok igényessége alapján. Az SZSZK MÉM utólagosan meghatározza a célpré­mium nagyságát az adott feltételek­re, valamint a káderkérdés megoldá­­sáar való tekintettel; ab) a többi vezető dolgozónak (részlegvezetők, főökonómus, főmér­nök) a hosszútávú célprémium dife­renciáli odaítélését, figyelembe véve az adott részleg feladatainak igé­gazdasági üzemek proHémáinak komplex megoldására hozott intézkedések takarítást érjenek el. Különösen a termelés tudományos-műszaki jellegű lntenzifikálásl tényezőinek javaslatá­val kapcsolatban — elsősorban a biológiai anyag, a vegyszerezés, az állatok takarmányozása, a gépesítés és a technológiai eljárások szem­pontjából — fokozott figyelmet kell szentelni a termelés minőségét és hatékonyságát növelő hatásukra; c) az üzemi tervek lebontásakor és Jóváhagyásakor felül kell vizsgálni a termelési és pénzügyi terv termelési, beruházási és pénzügyi részeinek belső összefüggéseit. Ezeket a kap­csolatokat az intenzifikálási tényezők (takarmányok, műtrágyák, üzemanyag stb.) megszabott fogyasztási szabvá­nyaival és normatíváival, az önkölt­ségek szintjével és a tervezett gaz­dasági eredménnyel összhangban kell mérlegelni; d) a terv anyagi részével kapcso­latban a termelési és pénzügyi terv kijelölt ökonómiai mutatóit és nor­matíváit az egyes belüzemi részle­gekre kell lebontani. Értékelésükhöz a tervezett költségvetést, a költségek és a teljesítmények szabványait és normatíváit, valamint az egyes mun­kálatok és termények minőségi mu­tatóit szükséges alkalmazni. Az anya­gi ösztönzés rendszerét és a bírsá­golást — az anyagi és a pénzügyi eszközök nem gazdaságos kihaszná­lása esetében — nagyobb mértékben a termelés és a gazdálkodás minősé­gi oldalára kell irányítani; e) az irányítás vonalán a szocia­lista vagyon védelme és a vesztesé­gek csökkentése érdekében értékelni kell a belüzemi ellenőrzés színvona­lát, s javítása érdekében Intézkedni a kárbecslő és a revíziós bizottságok munkája hatékonyságának növelése céljából; f) felül kell vizsgálni a könyvelés, a költségvetés és a nyilvántartás helyzetét, s ezen eszközök tényleges kihasználását a belüzemi önelszámo­ló rendszer szerkezetének és elvei­nek érvényesítésére. Olyan intézke­dések hozatalára van szükség, ame­lyek lehetővé teszik az élenjáró gaz­daságok tapasztalatainak és ismere­teinek kihasználását; g) kezdve az 1981-es évi eredmé­nyek értékelésével, a kijelölt lemara­dó gazdaságokban, az évi gazdasági eredmények jóváhagyásánál érvénye­síteni kell az állami gazdasági szer­vezetek eljárását úgy, hogy az anya­gi érdekeltségnek nagyobb kihatása legyen; h) biztosítani kell a termelés ter­vezett fejlesztési színvonalát és haté­konyságát célzó műszaki-szervezési Intézkedések dotálását és finanszíro­zását, valamint a célnak megfelelő kihasználásuk következetes ellenőr­zését; i) az állami szubvenciós politiká­ban biztosítani kell a hatékony se­gítségnyújtást a komplex programok megvalósításában, az anyagi-műszaki •lap megteremtése érdekében, első­az irányítási munkában megfelelő tapasztalatuk van, a bonyolult terme­lési és szociális jellegű feltételek mellett is megállják helyüket. Az in­tézkedések komplexumával összhang­ban a káderkérdés megoldására a kővetkező eljárás szükséges: 1. A járási mezőgazdasági igazga­tóságok, a járási pártbizottságok és a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége járási bizottságának dolgozóiból külön munkacsoportot kell alakítani. Tagjai a lemaradó gazdaságok veze­tőségével való szoros együttműkö­désben a lemaradás okának elemzé­sével egyidejűleg felülvizsgálják: a) a vezetők és a technikusok po­litikai, szakmai színvonalát, figye­lembe véve azt, milyen mértékben képesek az intenzifikálási programot megvalósítani; •b) a döntő jelentőségű szakmák­ban — pl. traktorosok, gépesítők, te­héngondozók stb. — a dolgozók szak­­képesítését és korösszetételét, első­sorban azokon a részlegeken, ahol átlagon aluli eredményeket érnek el; c) a munka- és életkörülmények helyzetét, különös tekintettel a lakás­­probléma megoldására, az üzemi ét­kezésre, az óvodai férőhelyek bizto­sítására, a megfelelő munkarendszer kialakítására, a nehéz fizikai munka részarányának csökkentésére, a szo­leges felhasználását a szakképzett munkaerők megszerzésére és stabili­zálására a huzamosan lemaradó gaz­daságokban; c) az égető lakásproblémák elsőd­leges megoldását azon dolgozók szá­mára, akiket a gazdaságok káderek­kel való megerősítés céljából nyertek meg. Kerületi és járási szinten át kell értékelhi a lakásépítés jelenlegi szétírását és a lakásépítés állami tá­mogatását a 7. ötéves terv időszaká­ban; i d) a szükséges beruházást keretet a sürgetően fontos szociális létesít­mények előnybe részesített építésére kell felhasználni; e) a szociális programban jóváha­gyott egyéb szükségletek bevonását a gazdaság termelési és pénzügyi tervébe, valamint a belüzemi intéz­kedésekbe (az állami szektorban a kollektív szerződésekbe is). 0. A személyi anyagi érdekeltség 1. A huzamosan lemaradó mező­­gazdasági üzemek számára is az anyagi érdekeltség érvényes elvei és rendszabályai kötelezőek. Ezek a 7. ötéves terv időszakában fokozott mértékebn követik az érdem szerinti jutalmazás elvét. Az 1981-es évre ér­nyességét a termelés és a gazdálko­dás színvonalának növelésében; b) rendkívüli célprémiumok oda­ítélése azon mezőgazdasági szolgál­tat óvállalatok szakemberei számára, akik a lemaradó gazdaság intenzifi­kálási programjával kapcsolatban konkrét feladatokkal lettek megbíz­va. A Jutalmazásra fordítható össze­get a 7. ötéves tervidőszakra meg­határozott béralap keretén felül kap­ja meg az illetékes szolgáltató válla­lat; c) a lemaradó gazdaságok terme­lésének intenzívebbé tételét és a gaz­dasági eredmények javítását célzó programját a kooperációs körzetek­ben a szervezés kiindulópontjának kell tekinteni. Az anyagi érdekeltség kérdésének megoldásában azon me­zőgazdasági üzemek dolgozói eseté­ben, akiket külön konkrét feladatok­kal bíztak meg, a szogáltató válla­latok dolgozóinak jutalmazásához hasonlóan kell eljárni; d) a járási mezőgazdasági igazga­tóságok azon kijelölt szakemberei­nek, akiket konkrét feladatokkal bíztak meg az intenzifikálási progra­mok kidolgozásában és megvalósítá­sában, rendkívüli célprémiumot kell adni évente ötezer koronáig terjedő összegben; e) az erkölcsi tényezők mozgósí­tására, a lemaradás áthidalása érde­kében, szocialista versenyt kell szer­vezni — külön meghatározott krité­riumok szerint. Erre a célra Szlová­kia viszonylatában 1981-től évente cca. 70 ezer korona dotációt fordíta­nak. Hogy a nagy teljesítményű gépek a következő évben ismét üzemképe­sek legyenek, megfelelő javításukról, konzerválásukról és tárolásukról kell gondoskodni. Célszerű, ha e fontos feladat teljesítését maguk a vezetők is ellenőrzik Fotó: ČSTK Legfőbb tényező az ember A naszvadi (Nesvady) szövetkezet tehéngondozói tavaly túl­lépték az egyedenkénti évi négyezer literes tejtermelési átlagot. Keszi János állattenyésztő a siker titkát három tényezőben látja: az elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányalap biztosításában, a haszonkeresztezésben, de mindenekelőtt az emberek jó hozzáállásában Szerinte az állatok szeretete, be­csülettel végzett gondozása nagy mértékben befolyásolja a tejtermelés eredményeit. A szövetkezet tehénállománya 780 darab, ezt az év végéig nyolcszázra növelik. A szarvasmarha állományt a további években is növelni szeretnék. A tej minőségével nem elégedettek. A közelmúltban üzembe helyezték egy korszerű hűtő-tárolót. Ettől várják a javulást. El akarják érni azt, hogy az év végéig az értékesített tejnek nyolcvan százaléka első minőségi osztályba kerüljön. • A szövetkezet tehenészetében akadnak még lehetőségek a tejhasznosság további javítására? — Szövetkezetüknben 35 tehéngondozó van — mondotta az állattenyésztő. — Munkájukban és eredményeikben különb­ségek tapasztalhatók. Az eltérések néhány litert is kitesznek naponta. Sokat faglalkozunk az átlagon aluli eredményeket kimutató fejőkkel. Jobb eredményekre ösztönözzük, sőt tan­folyamokra küldjük őket. Egyébként állatgondozóink maguk is igyekeznek növelni szakképzettségüket. Tavaly harmincán szerezték meg a szakoklevelet. A téli hónapokban is szerve­zünk továbbképző tanfolyamokat, hogy tovább bővítsük fejő­gulyásaink szaktudását. A gyengébb dolgozókat anyagi ösztön­zőkkel Is próbáljuk jobb munkára serkenteni. A terven felüli hasznosságért, a kitűnő minőségért prémium Jár. Aki feladatát nem teljesíti, annak a béréből bizonyos összeget levonunk. KOLOZSI ERNŐ A szalma előkészítésének módszerei Napjainkban a fejlett mező­­gazdasággal rendelkező orszá­gok mindinkább arra töreked­nek, hogy a melléktermékeket is az állatok takarmányozáséra hasznosítsák. A takarmányo­zásra alkalmas melléktermékek között kiemelkedő helyen sze­repel a szalma. Laboratóriumi vizsgálatok ki­mutatták, hogy a szalma nitro­gén tartalma 20—50 gramm kilogrammonként. A nitrogén­tartalom további növelésével a takarmány tápértéke és emészt­hetősége is Javul. A szalma melasszal keverve ízletesebbé teszi a takarmányt. Emellett ásványi anyagok és vitaminok adagolása is szükséges. Mezőgazdasági üzemeink ál­landóan keresik az olcsóbb ta­karmányozás módját. A gya­korlatban beigazolódott, hogy a szalma tápértéke durva szecskézással, finom darabo­lással-, szemcsézve vagy anél­kül ;—, szódás kezeléssel és melasz adagolásával jelentősen növelhető. A gabonaszalma 5—10 centiméteres hosszúságra való — aprítása szecskázóval vagy kalapácsos darálóval végezhe­tő. Finom szecskázással a szal­mát 8—10 mm-es darabokra aprítjuk. Az ennél kisebb da­rabok emésztési zavarokat okozhatnak. Ajánlatos a szal­maszecskához 5—8 százlaéknyi melaszt keverni, hogy az pré­selhető legyen. Az így elkészí­tett takarmány emészthetősége — a szálas szalmával szemben '-h ötven százalékkal nagyobb. Takarmányozása során azonban állatonként és naponként egy kiló szálas szalmát is kell ada­golni. A „szódás“ kezelés javítja a szalma tápértékét. A szóda­­szükséglet: 40 gramm egy kiló szalmára számítva. A kezelés száraz és vizes eljárással vé­gezhető. A „száraz“ eljárás esetében az összezúzott száraz szalmára kis mennyiségű szódaoldatot permetezünk és azt bekever­jük. Ezt követően az átitatott szalmát préseljük. A préselés előtt a takarmány nitrogénnel és ásványi anyagokkal kiegé­szíthető. A „nedves“ eljárás alkalma­zásakor a szalmát szecskáz­zuk, majd 30 cm vastag réteg­ben földfeletti silóba helyez­zük, és minden réteget szódás vízzel (literenként 20 gramm szóda) permetezzük. Az oldat kétharmadát permetezzük, a hátralevő mennyiséget pedig a rakás tetejére locsoljuk. Az így kezelt harminc százalé­kos szárazanyagtartalmú takar­mányt rétegenként traktorral tömörítjük és a silót légmen­tesen lezárjuk. A siló csak két nap múlva nyitható ki. A fejlett, hatszáz kilós élő­súlyú szarvasmarhák napi fej­adagja a szárazon kezelt szal­mából 5, a vizesen kezeltből pedig 15 kiló is lehet. A száraz szálastakarmány (széna-szalma) etetése esetén a melasz a teljes adag bruttó súlyának 15—20 százalékát te­heti ki. A szarvasmarhák ta­karmányozásába a fejadag 1,5 —2 kg lehet, illetve száz kiló élősúlyra háromszáz gramm melaszt lehet számítani. Ennél nagyobb adag már hasmenést okozhat. A melasz sűrű, ezért 3—4 nappal a felhasználása előtt meleg vízzel kell hígíta­ni. A hígított melaszt ajánla­tos a jászolba helyezett szal­mára permetezni. Kérődző állatok olcsó, tömeg­takarmányokkal való ellátása nagyban elősegíti a gazdaságos állattenyésztést, hozzájárul a tartási költségek csökkentésé­hez, s ami a legfontosabb, az erőtakarmányok számottevő megtakarításához. Dr. László László, kutató mérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom