Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-19 / 51. szám

AZ szszk mezőgazdásAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1981. DECEMBER 19. * 51. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,- Kfis ШШШ Fenyőillatú ünnepen Karácsony előtt mindig első ol­vasmányom, egy magyar népmese sorai idéződnek bennem: „... és amerre ment a kis fenyőcske, út­jában sok civakodó, veszekedő emberrel találkozott. De akihez 6 szólt, annak szivébe, leikébe sze­retet és békesség költözött.“ A karácsony hagyományosan a béke, s a békét jelképező család ünnepe. S már csak azért is, mi­vel a karácsony ősi forrása sze­rint az újévvel rokon, alkalmas az év végi számvetésre és előre­­pillantásra Is. A számvetés és az előretekintés azonban nem marad szűk családi keretek között. Az ünnepi asztalra hétköznapi, ám létfontosságú kérdésekről szőlő, társadalmunk legfelsőbb fórumain — a XVl. pártkongresszuson és a párt központi bizottságának 4. ülé­sén — kimunkált dokumentumok kerülnek. A kis család fenyőillatú ünnepén, gondolatainkat termő szavakba öntve, jutunk el a nagy család, az ország boldogulásának kérdéséig. A karácsonyfa, a szeretet és a békesség összetartozó fogalom. Az örökzöld, díszektől és finomsá­goktól roskadozó fenyő egyúttal szimbólum is. Hirdetője a jólét­nek, annak, hogy társadalmunk jóvoltából mindenkinek jut az élet legfontosabb kellékeiből: jo­gokból és lehetőségekből, a mun­kából és kenyérből, luxuscikkek­ből és mindazokból a javakból, amelyek életünket .kultúrálttá, széppé teszik. Fejlett szocialista társadalmunk közeli és távoli céljainak vállalá­sa és a megvalósításukért folyta­tott közös munka kovácsolta szo­ros egységbe népünket: munkáso­kat, termelő szövetkezeti tagokat, kommunistákat és pártonkívülie­­ket, időseket és fiatalokat. Az együttgondolkodás eredményeként a dolgozó nép karácsonyfája alatt új iskolák, gyárak, lakótelepek, kulturális intézmények, metróvo­nalak, eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, boldog gyermekek, s béke jut mindenki­nek. Foglalkozástól, beosztástól és kortól függetlenül valamenyien részt vettünk ennek a létrehozá­sában. Ezért gyertyagyújtásnál, a gazdagon terített asztalnál első­ként azt a szót mondjuk ki: munka. A fenyőillatú szobában mondjuk ki e szót tisztelettel, azon ered­mények méltatásaképpen, melye­ket a dolgos hétköznapokon elér­tünk. Aztán ismételjük el ezt a szót elégedetlenül, mert van okunk arra is. Idén a magunk elé tűzött feladatokból sok min­dent megvalósítottunk, s még töb­bet valósítottunk volna meg, ha jobban, pontosabban, összehangol­­tabban és hatékonyabban dolgo­zunk. Ezeket az ünneprontó sza­vakat is ki kell mondanunk, ha azt akarjuk, hogy a múltra-jövöre vetett pillantásainkkal ne csaljuk meg önmagunkat. Múltba nézni, jövőt látni csak akkor lehet, ha reálisak vagyunk. Helyzetünket az ünnepnapokon is a hétköznapok józan realizmu­sával kell szemlélnünk. Pártunk 4. plénuma világosan meghatároz­ta azokat a feladatokat, melyek ránk várnak: a termelékenység fokozása, az ésszerű takarékos­ság, a munkaidő jobb kihasználá­sa, a jól értékesíthető, gazdaságos termékek arányának növelése, a korszerűbb munka- és üzemszer­vezés, a szilárdabb munkafegye­lem stb. Nem új feladatok ezek. de az előrelépés sürgetőbb, mint valaha, s megvalósításuk jelenti népgazdaságunk egyetlen járható útját. Jelenlegi életszínvonalunkat tar­tani akarjuk, ehhez azonban tör­vényszerűen hozzá tartozik közös ügyeink felelősségteljes megítélé­se és vállalása. Az anyagi bizton­ság, a javak gyarapításának igé­nye jogos, de önmagában kevés. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy energiánkat, s figyelmünket csak személyes anyagi igé­nyeink kielégítésére összpontosít­juk. Szélesebb kitekintésre van szükség, a világgazdaság változá­saira történő érzékenyebb reagá­lásra, ami elképzelhetetlen a fej­lett szocialista társadalom embe­rének pozitív erkölcsi értékei — egymás kölcsönös megbecsülése és segítése, önálló kezdeményező­készség, áldozatvállalás — nélkül. „A mában élni a jövőért, az Ojnak tenni hitet.“ A költő sza­vait idézve tekintsünk optimiz­mussal a jövőbe, s a szó gazdasá­gi, politikai és kulturális értelmé­ben gazdag tapasztalataink érté­kes köveit, a tudományos-műszaki haladás vívmányait hasznosítva építsük tovább az ember méltósá­gát magasra emelő szocialista tár­sadalmunkat. Hogy jövőnket békében és biz­tonságban építhessük — a nem­zetközi osztályharc kiéleződött vi­szonyai között —, szintén nagy erőfeszítés szükséges. Virág Bene­dek, a klaszikus kultúra csúcsáig növekedő egykori jobbágyfi cso­dálatos Béke-óhajtására — mely­ben a békét a mennyek koronás királynőjének szólítja — gondolva, tegyünk meg mindent a szocializ­mus, a haladás és a béke erőinek gyarapítása, egységük erősítése érdekében. A béke számunkra az életet, a boldog jövőt jelenti. Nem véletlen, hogy most, kará­csonykor, a béke és a jóakarat hagyományos ünnepén is teendő­inkre gondolunk. Tudjuk, hogy nehezebb feltételek között hala­dunk tovább, de semmi okunk le­mondani nagyszerű terveinkről, mert azokat megvalósíthatjuk. CSIBA LÄSZLÖ A CSKP XVI. kongresszusa irányvonalának megvalósításáért A CSKP Közoonti Bizottsága december 9-én tartotta 5. ülését. Az ülés napirendjén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztése 1982. évi tervjavaslatának és a 7. ötéves tervidőszak tervéről szóló törvényjavaslat megvitatása szerepelt. A Központi Bizottság ülését Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára nyitotta meg. A javaslatokat Svätopluk Potáő szövetségi miniszterelnök­helyettes terjesztette elő. A gazdasági növekedés lehetőségei­nek és a népgazdaságfejlesztés felté­teleinek reális, felmérése alapján a terv előirányozza: •— hogy a jövő évben létrehozandó nemzeti jövdelem terjedelme megkö­zelítőleg 2,5 milliárd koronával nö­vekedjen; t ■ — hogy 1981-hez viszonyítva a be­ruházások terjedelmét az Iparban 5 milliárd koronával, míg 1980-hoz képest 8 milliárd koronával csök­kentjük; — hogy a gazdasági és a szociális fejlesztés 1982. évi terve a CSKP XVI.' kongresszusa stratégiai irányvonalá­nak megvalósulását, a szerkezeti vál­tozások végrehajtását, a társadalmi termelés nagyobb arányú növelését és a munka minőségének javulását szolgálja; — hogy minden területen a legszi­gorúbb gazdaságosságot keli bevezet­ni, vagyis a lehető leghasznosabban kell gazdálkodni a fűtőanyagokkal és az energiahordozókkal, hogy folya­matos legyen a gazdasági élet me­nete, fedezni tudjuk a népgazdaság és a lakosság fő szükségleteit. A terv a jövő évi széntermelést 124 millió tonnában határozza meg, ami 800 ezer tonnával több az idei vár­ható eredménynél. A jövő évi tervnek kulcsfontosságú területét képezik a külkereskedelmi kapcsolatok feladatai és céljai. A szocialista országokkal lebonyolított kereskedelmünk megközelítőleg 9 szá­zalékkal növekszik. A KGST-tagorszá­­gokkal való kereskedelmünk és gaz­dasági együttműködésünk további bővítése azonban megköveteli, hogy már 1982-ben lényegesen aktívabban viszonyuljunk a szakosítás és a kooperáció fejlesztéséhez. A terv a nem szocialista országok­ba irányuló kivitel 7,5 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Arra azon­ban számítani kell, hogy a helyzet megköveteli a behozatali szükségle­tek csökkentését, vagy a behozatal-* nak teljes hazai forrásokkal való he­lyettesítését. A jövő évi terv a gépipari terme* lés háromszázalékos növekedését irá­nyozza elő. Ezen belül gyorsabban kell növekedni. az elektrotechnikai Ipar, különösen a gyengeáramú tech­nikát gyártó iparágak termelésének. A mezőgazdaság a Jövő évben 3,2 százalékkal növeli termelését. A nö­vénytermesztés fejlesztésével meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy fokozatosan megszűnjön az aránytalanság a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Mivel az idén nem sikerült elérni a tervezett üzemanyag-megtakarítást, 1982-ben szükséges lesz megszigorí­tani e fogyasztás tervezésének és mérlegének egész rendszerét. Feltét­lenül el kell érni, hogy 1980-hoz ké­pest több mint félmillió tonna, vagy­is 10 százalék üzemanyagot takarít­sunk meg. Az 1982. évi állami terv azzal szá­mol, hogy a műszaki fejlesztés első három éve, során megoldott fejlesz­tési .feladatokból a termelésnek több mint 11 milliárd korona haszna lesz. A lakosság bérekből származó be­vétele — azon elv megtartása alap­ján, hogy a béreszközök képzését közvetlenül a teljesítményektől kell függővé tenni — nagyjából 2 száza­lékkal, a lakosság szociális ellátásá­ból eredő bevételei — a törvényes igények alapján — három százalék­kal nőnek. A kiskereskedelmi forgalom terve 2,8 százalékos növekedést irányoz elő. Cél az árubőség és a termékek fejlesztése. Potáő elvtárs beszámolójának to­­(Folytatás a 2. oldalon) t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom