Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-12 / 50. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 12. Látogatás a Szlovák Nemzeti Múzeumban Ha egy szövetkezet, mezőgazdasági vez Bratislavába, ne feledkezzen meg Özem, szocialista brigád vagy más a kiállftótermekrő), múzeumokról munkacsoport társaskirándulást szer- sem. Amint ezt a két felvétel is bizonyítja, érdekes és tartalmas kiállítással várja vendégeit a Szlovák Nemzeti Múzeum: az első felvétel az európai érdekességnek számító hangszerkiállítást, a második az állandó kubai kiállítás egyik részletét mutatja be, ahol a nézelődő megismerkedhet a tenger titkaival s szemet gyönyörködtető kincseivel. —kalita— Töretlen lelkesedéssel Szirénfalva (Ptruška) fejlődését nem befolyásolja, hogy a terebesi (Trebišov) járás legtávolabbi községe. Óvodája, kultúrotthona és üzlethálózata újonnan épültek. A faluban nagyon sok a főiskolát és egyetemet végzettek száma, jelenleg is sokan járnak közép- és főiskolára, egyetemre, valamint szakmunkásképzőbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolábajárők már „fél lábbal“ kint vannak a községből, gyakran nem Is jönnek vissza. Az ittmaradők lesznek a hagyományok folytatói, Szirénfalva életének, fejlődésének irányítói. A VEGYESBOLTBAN A vegyesbolt a falu végén van. A szobányi helyiség szép tiszta. Néhány polcon cukor, liszt, rizs, ső, szárított tészta. Másutt mosó-, tisztító és tisztálkodószerek. Azután papírszalvéta, kávé, bögre, pohár, csokoládé, cukorka. Az üzlet közepén zsákokban kukorica- és árpadara. Szóval minden megtalálható itt, ami egy háztartásban szükséges. — Háromszázezer koronás készletem van — mondja Gilányi Margit üzletvezető. — Naponta öt-hétezer korona értékben vásárolnak itt az emberek. Ez évben a kétmillió korona forgalmat előreláthatólag túlteljesítjük. Tejet, tejterméket és kenyeret más üzletben árulnak, ahová naponta friss árut hoznak. Ott is jő forgalom van. — Mindenki legalább két disznót vág, van olyan, aki hármat is. Nem szegény falu ez — mondja a boltos, majd mintha bizonyítani kívánná az állítást, közli: — sok alkoholt is fogyasztanak az embzerek. Tizenegy éve vagyok itt, de ennyire még sosem vásárolták az italt... Ha már itt tartunk, menjünk néhány lépéssel odébb az italboltba, amely, mint kiderül, egyben a falu fórumának szerepét is betölti. Mert semmi sem történhet sem a környéken, sem a világban, ami itt szóba ne jönne munka végeztével vagy vasárnaponként. Jakab Erzsébet, a kocsmáros védi vendégeit: — Itt nem történik soha rendzavarás. Megissza mindenki a maga sörét, féldecijét, vagy más italát, beszélgetnek, dohányoznak, fél kilenckor pedig az utolsó vendég után is becsukódik az ajtó — mondja, s az éppen ít{ időzők bólogatnak hozzá. Havonta úgy ötvenezer korona értékű ital mellett folyik a szó ... AZ ÖVODÄBAN Az óvodában Marczi Mária (a képen) igazgatónő fogad. Huszonegy évvel ezelőtt került Felsőpatonyből (Horná Potőil) Szirénfalvára. Miután kiszürcsöljük az illatos feketét, a község kulturális életéről beszélgetünk. Komáromban (Komárno) végeztem a pedagógiai középiskolában — mondja. — Az iskolából helyeztek ide a világ végére. Az első nap sokat sírtam, de szerencsémre Titka Róbertné volt tanítónő rögtön felkarolt. Az akkori harminctagú tánccsoportba beválasztott, sőt a színjátszó csoportba is. A falubeliek, főleg a fiatalok hamar megszerettek. >— Milyen színdarabot játszottak? — Ügy emlékszem rá, mintha most lett volna: a Makrancos házasok című darabot mutattuk be, óriási sikerrel. Ez volt életem első komoly szereplése. Ez önbizalmat adott, és 1962-ben már én tanítottam be a fiatalokkal a Dalol a nyár című darabot. Ezzel a darabbal nemcsák a környező falvakban, de Bodrogközben is nagyon sok helyütt szerepeltünk. A tánccsoporttal is gyakran felléptünk, versenyekre jártunk. Így hamar megszerettem ezt a határ menti kis községet. Majd 1965-ben férjhez mentem. Őszintén mondom, nem bántam meg, hogy az életemet örökre ide kötöttem. A közművelődésben sosem a látványos eredmények számítanak: benső, a lélek legmélyebb rétegeiből faka dő törvényszerűségei vannak annak, hogy az emberek közös akarattal olyan nagy dolgokra vállalkozzanak, amire külön-külön talán sosem lennének képesek. Azt viszont senki sem tagadhatja, hogy mennyire fontosak ebben a munkában is a sikerélmények: főként, ha nem alkalmi fellángolásuak, hanem egy idő után rendsze réssé válnak. A lelkesedés így higgadt önbizalommá, a türelemmel végzett munka szaktudással párosuló odaadássá, önmagunk megmutatásának, jobbik énünk kimunkálásának vágya másokat gazdasgltó bizonysággá, a hit pedig céltudatos akarássá válik. Úgy véljük, érdemes elidőznünk egy kicsit a szirénfalviak szép, kiugró eredményeinél. No, de adjuk át a szót Marczi Máriának. — Rájöttünk, hogy a művelődési munkában nem lehetnek szünetek. Karácsonyra és farsangra színdarabbal készültünk. A nyári hónapokban pedig esztrádműsorokat és kabarékat rendeztünk. A jelentős évfordulókra és ünnepekre általában irodalmi műsorokkal készültünk. A temérdek sok színdarab közül számomra felejthetetlenek a Manó és az Ilonának hívták című darabok. Mindkettőt vagy tíz alkalommal mutattuk be. Volt olyan .darabunk is, amelyhez tizenhét szereplő kellett. A szerepeket mindenkinek magam írtam le. 4De nekem és a férjemnek kellett a kultúrház fűtéséről is gondoskodni. Igaz a helyi nemzeti bizottság részéről mindennemű, elképzelhető támogatást megkaptunk. Az elmúlt húsz év alatt 62 műsort adtunk elő. A járási művelődési szervek is többször megnézték műsorukat, és meglátásaikat, jőtanácsaikat ők sem hallgatták el: nagyobb eredetiségre, a művészi színvonal emelésére biztatták az együttest. — A megfigyelők azt kérték, hogy minél több tájjellegű népi motívummal díszítsük műsorainkat. Ekkor kibővítettük 30 tagú tánccsoportunkat. Megalakítottuk az „Aranylábú öregek“ népművészeti csoportját. Itt 50—60 évesek táncoltak. A csoporttal voltunk Gombaszögön, sőt Zselizen is felléptünk. Szép sikereket értünk el a körzeti ünnepélyeken is. Ekkor tovább bővítettük a csoportot. Betanultuk a helyi népszokásra épült „Lakodalmast“. És itt jön a másik tanulság: a szépség törvényeit kereső, az emberi tökéletesedés útját járó közösség ereje. Mert hiábavaló lett volna minden „külső“ segítség, ha az együttes tagjai nem állnak lelkesedéssel, türelemmel, odaadással, hittel az irányítók mellett. Azzal a meggyőződéssel, hogy érdemes megküzdeniük a művészi önkifejezés magasabb fokéért, az életüket tartalmasabbá tevő és másokat is gazdagító műsor művészi igazáért. — A Lakodalmassal tucatnyi fellépésünk volt. Sikereink voltak a CSEMADOK körzeti ünnepélyein Bodrogszerdahelyen, Kaposkelecsényben, Borsiban, a gombaszögi és a zselizi fellépésünk ugyancsak felejthetetlen marad számunkra. Közben színjátszó csoportunk a járási versenyen első díjat nyert. A kerületi versenyen sajnos nem vehettünk részt, mert két szereplőnk súlyosan megbetegedett. A Tavaszi szél vizet áraszt járási népdalversenyen Pásztor Béláné és Jakab Erzsébet szólóénekeseink első díjat nyertek, de csoportunk is első díjat kapott. Az Idén a Különlakás című színműve! akartunk a járási versenyen részt venni, de sajnos a járási verseny elmaradt. Jelenleg a szilveszteri bálra készülünk. Mi is szeretnénk már egy kicsit mulatni. Farsangra színdarabbal szórakoztatjuk majd községünk lakosságát. Illés Béni a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. Tőle tudom, hogy több mint húsz évi szakadatlan közművelődési munkával emelték országos mércével mérhető teljesítménnyé a falusi ember szépbe szőtt hitét, önmagával és másokkal szembeni felelősségét. Egyetlen adatot emelnék ki ebből a szirénfalvi felmérésből, mely — gondolom — minden további magyarázkodást fölöslegessé tesz. A 180 házat számláló Szirénfalván 142 családi könyvtárat tartanak nyilván. A községi könyvtárban háromezer kötetben válogathatnak. A hatszáz lakosú községben 420 olvasót tartanak nyilván. A könyvek nagy része a világirodalom klasszikusainak gyöngyszemei, illetve a kortórs irodalom legértékesebb alkotásai. Nagyszerű érzés volt látni, hogy szövetkezeti dolgozók, üzemi munkások örökértékű műveken művelődnek, ilyen művek hatása alatt fejlődik, formálódik tudatuk, magatartásuk. A szirénfalviak titka? Nem a külső segítség, a társadalmi elismerés, hanem a belülről fakadó szépság kinyilvánításának képessége; annak a közösségnek az ereje, amelyik folyton arra készteti az embereket, hogy lehetőségeik felső határán éljék le életüket. Az ilyen közösségek működéséhez kell igazán a társadalmi ösztönző erő — az elvárás és biztatás. Szirénfalván a CSEMADOK, a SZISZ, a Vöröskereszt, a Nőszövetség és a sportszervezet külön-külön példásan tevékenykednek, de a község kulturális életében közösen, egyetértésben dolgoznak. Lehetetlen felsorplni azoknak a nevét, akik derekasan kiveszik részüket a község kulturális életéből ,de Marczi Máriát, aki Csallóközből került ebbe az Ung-vidéki faluba, helytállásáért, szorgalmáért, szervezőképességéért meg kell dicsérnünk. További munkájához sok sikert kívánunk. ILLÉS BERTALAN (A szerző felvétele) Fontos kiildetésSffin A Honvédelmi Szövetség rendkívül fontos szerepet tölt be a szocialista ember nevelésében és annak hazánk megvédésére való felkészítésében. Ennek a küldetésnek egyik megvalósítója a Honvédelmi Szövetség nagykürtösi (VeHcý Krtíš) járási bizottsága is, mely 65 szervezetben több mint három és félezer tagot Irányít, foglalkoztat. A járási bizottság elnöke, František Mikláš neves vendég a HSZ Szlovákiai KB alelnöke, Pavel Chobot alezredes társaságában fogadott és tájékoztatott a szövetség munkájáról, terveiről. — A HSZ egyik igen fontos feladata a fiatalok felkészítése a katonaéletre. Milyen formában valósítják meg azt, és milyen eredményeket érnek el ezen a munkaterületen? — Erre a honvédelmi szempontból rendkívül fontos feladatra, mely a leendő katonák számára teljesen ísezt az érdekes, de ugyancsak Igényes és felelősségteljes sportot. Versenyekre járnak és a fiatalok körében, iskolákban népszerűsítik a sportbúvárkodást. Meghonosítottuk a kinolőgiát is, eddig kb. 20 kutyát tartunk nyilván. Ezt a tevékenységet dr. Vratislav Schwarcz irányítja. Tért hódít az elektroakusztika és a videotechnika is, melynek titkaiba dr. Jón Britka vezeti be az érdeklődőket. — Milyenek a feltételek az említett szakkörök munkájához? — A tevékenységhez szükséges feltételek általában kielégítők. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink, de örvendetes, hogy a feltételek állandó javításához megvannak a lehetőségeink. Nagyobb beruházásokra is sor kerül nálunk. Most a HSZ évfordulója alkalmából egy korszerű lőteret adtunk át a járási székhely közelében. Ez a létesítmény jó szolgálatot tesz majd a jövőben. Go-Pavel Chobot és František Mikláš (jobbról) meretlen, a járási katonai parancsnokság, a népi milícia segítségével közös, tervszerű munkával készítjük fel járásunk fiataljait. Mivel a nagykürtös! járás mezőgazdasági jellegű, a fiatalok kisebb közösségekben, falvakon élnek, így oktatásukat egyes körzetekben valósítjuk meg, ahová egy-egy előadás, vagy gyakorlat céljából összpontosítjuk őket. Oktatásukban, nevelésükben nagy segítséget nyújt a tartalékos tisztek klubja, melynek — a lakosság számát figyelembe véve — szlovákiai méretben járásunkban van a legtöbb tagja. Azok 78 százaléka tevékenykedik olyan klubokban, szakkörökben, mely az említett fiatalokkal foglalkozik. Sokan előadóként szerepelnek, körvezetői tisztséget töltenek be, klubok élén állnak. — Milyen tevékenység iránt legnagyobb az érdeklődés? — A lövészet iránt mindig nagy az érdeklődés, de hasonló a motorizmus felé orientálódás is. Számos versenyt lyős és sörétes versenyekre is alkalmas, sőt futóvadlövésre is megfelel. Termésszetesen van a járásban több kisebb lőterünk is, melyeken rendszeresen rendezünk versenyeket. — Ehhez a sokoldalú tevékenységhez akad-e segítség? — Ha szükség van rá, mindig akad segítő kéz. Több lelkes szervezőre számíthatunk járásszerte: Pavel Salaj, Pavol Antolov, Alexander Sikúr, Gejza Šuster, Jozef Daniš, Anton Štanga, de vannak nők is, például mérnök és mások. Persze, az említetteken kívül sokan vannak, akik egyegy akciónál rendszeresen besegítenek. Meg kell említenem, hogy Igen ]6 az együttműködés járásunk némely üzemével is. Jaroslav Gábor mérnök, a Dolina Szénbánya igazgatója, vagy íven Kelement, a Csehszlovák Autójavító Üzem igazgatója és több mezőgazdasági üzem vezetője hatékonyén segíti munkánkat. A tartalékos tisztek közül Vladimír Piják és Zol-Győztesek. A felvétel egy járási rallye-versenyen készült rendezünk, melyek segítik a fiatalok felkészülését. A lövészek között Décsi František, a motorsportban Julius Bystrianský, Tibor Strmý, Ivan Strmý és Hegedűs József szerzett érdemeket. Persze több kiemelkedő versenyzőnk is van, akik eredményesen szerepelnek a különféle szintű versenyeken. Vannak sportbúváraink is: az apátújfalusi (Opatovská Nová Ves) Trnka testvérek komoly szinten gyakorolják tán AláC nevét említem. A jnb részéről Valéria Hámorská, a jnb alelnöke szintén aktív segítője, támogatója munkánknak. Eredményesen tudjuk tehát végezni munkánkat a jelenben, de biztatóan alakul a jövő is. Hisszük, hogy feladatunkat egyre eredményesebben tudjuk majd végezni, amivel jelentősen hozzájárulunk leendő katonáink minél tökéletesebb felkészítéséhez. BÜJTÖS JÄNOS
