Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-05 / 49. szám

У 1981. december 5. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Következetesen a termelés belterjesítésében A CSKP KB 4. ülésén František Pitra, a központi bizottság titkára az elnökségi beszámolóban kiemelte, hogy „nagy tartalékok vannak azok­nál a vállalatoknál, amelyek gazda­sági .színvonala elmarad az azonos feltételek között termelő üzemek eredményei mögött“. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati ta­pasztalatok bizonyítják, hagy hasonló esetek főleg a szervező — irányító és az ellenőrző — elemző munka fogya­tékosságai miatt fordulhatnak elő. Ezért szükséges, hogy a párttagok és a párton kívüliek szoros együttmű­ködésével a lemaradozók termelése is lényegesen fellendüljön. Dr. Ján Dojčan, az érsekújvári (Nové Zámky) járási Mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztály­­vezetője a termelés általános belter­­kesítésére való törekvések kapcsán kihangsúlyozta, hogy a járás mező­­gazdasági üzemeinek jelentékeny há­nyada a tudományos-műszaki ismere­tek igénybevételével a haladó terme­lési módszerek meghonosítására, s ezen kerestzül a lehető legjobb ter­melési eredmények elérésére töreke­dik. A járás politikai és gazdasági ve­zetése például az 1979-e—1990. évek­re előirányzott tervezetben körvona­lazta a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítésének fő célkitűzéseit, amely egyrészt az állomány feljavításával, másrészt pedig a hasznosság lénye­ges növekedésével számol. Ennek megfelelően épült fel Udvar­­don (Dvory nad Žitavou) egy nagy­­kapacitású tehenészeti farm, s a Nit­­rai Mezőgazdasági Főiskola és más intézmények közreműködésével — szerződéses alapon — fajta-feljavító keresztezést végeznek. A szövetkezet, a főiskola, a mező­­gazdasági igazgatóság, az állatte­nyésztési felügyelőség és az állat­­egészségügy teendőit a szerződés részletesen elemzi. A lényeg az, hogy a szövetkezetben a fokozatosság elvei alapján négyezer darab kimagasló tejhasznosságú tehén keresztezéssel való előteremtése szükséges. A te­­nvészanyagot a gazdaság, a főiskola és a többi szerződő partner közremű­ködésével készítik elő. Olyan tenyész­­anyagról van szó, amely 18 hónapos korban eléri a 420 kilót. Komjaticén pedig mintegy harminc tagból álló racionalizáló komplex bri­gádot létesítettek. Bevonták ebbe a szövetkezet szakembereit, az állator­vosokat, az állattenyésztési felügye­lőség, a mezőgazdasági főiskola, az állattenyésztési kutatóintézet, az SZLKP jb, s a jmi dolgozóit. A komp­lex brigád feladata, hogy hatékony segítséget nyújtson a szövetkezet ál­latállománya hasznosságának növelé­séhez, ideértve a takarmánytermesz­tést a, hasznosítást, a tejelékenységet stb. is. Hasonló komplex brigádot létesítet­tek a bardoüovói szövetkezetben is, ahol a Nitrai Bioveta n. v. szakembe­rei segítenek az állatok hasznossá­gának növelésében. A gazdaságban manapság kisé jobb eredményeket ér­nek el, mint például a komjaticei szövetkezetben. Nem titok, hogy a bardoüovói szö­vetkezetét korábban csak napi 4,85 liter fejállagot ért el tehenenként, ebben az évben azonban már 6,70 li­ter a tehénre számított napi tejmeny­­nviség. Ugyanakkor a komjeticei szö­vetkezet régebben 6,48, most meg 7,60 literes tejhasznosságot ér el te­henenként. Ez persze korántsem je­lenti azt, hogy a két gazdaság mos­tani tejtermelési eredménye kielégítő. A tehenek vázolt tejhasznossága na­gyon jól bizonyítja, hogy a szóban forgó gazdaságokban nagyok a tar­talékok, s a hatékonyság növelése ér­dekében mind az irányításnak, mind az ellenőrzésnek tökéletesebbnek, ru­galmasabbnak kell lenni. Járási méretekben a bordoüovői, a máňai, a komjeticei szövetkezet, to­vábbá a Párkányi (Štúrovo) Állami Gazdaság termelési eredményeinek lényeges javítása céljából olyan bel­­terjesítő tervezetet dolgoztak ki, a­­melynek fokozatos megvalósításával nagy lehetőségek nyílhatnak a koráb­binál sokkal jobb termésátlag és hasznosság elérésére. A gyenge ered­ményt elérő gazdaságok termelési szerkezetének az adottságokhoz ala­kított módosításával, továbbá a beru­házások ehhez arányított idomításá­­val és a belüzemi szervezés minőségi javításával nagymértékben javulhat a termelés hatékonysága. A CSKP KB 4. ülésének határozata persze nemcsak azt hangsúlyozta, hogy a hasonló feltételek között ter­melő gazdaságok eltérő eredményei­nek okai milyen természetűek, hanem főleg azt, hogyan lehet feltárni olyan tartalékokat, amelyeknek mozgósítá­sával a gyenge eredményt elérők ki­­vezethetők a kátyúból. A termelés belterjesítése tehát nem csupán egyes szervezetek ilyen vagy olyan kapcso­lódásától vagy együttműködésétől, hanem főleg attól függ, hogy az adott gazdasági vezetés mennyire ké­pes megbirkózni a gazdaságpolitikai előirányzatokkal. HOKSZA ISTVÁN 1вВВВОВВе»С9:NoП!ПП1ЯВашав«1>памк Hasznos szolgáltatás A Szovjetunió Szelszkaja Zsizny mezőgazdaság-politikai na­pilapjában V. Lazebnij, a rosztovi terület Szelhoztechnika vállalat igazgatóhelyettese újszerű szolgáltatásról tett emlí­tést. A terület járásaiban ugyanis négy évvel ezelőtt a szóban forgó vállalat arra kötelezte magát,, hogy karbantartja a me­zőgazdasági vállalatok üzemanyagtároló berendezéseit. A szolgáltatást újabban azzal egészítették ki, hogy a rosz­tovi terület hatszáz mezőgazdasági vállalatában 16 ezer üzem- és kenőanyag tároló rendszeres, vagyis időköznkénti karban­­tartsáról teljes mértékben gondoskodnak. A munkálatok ru­galmas végzéséhez jól felszerelt műhelykocsikkal, szakavatott személyzettel rendelkeznek. Az Igényesebb karbantartási munkálatokon kívül megelőző ellenőrzéseket is végeznek, hogy időben kiküszöbölhessék a hibákat. Ezzel nagyon hasznos szolgálatot tesznek a mező­gazdásági vállalatoknak, mert lényegesen javul az üzemanyag­tárolás biztonsága, növekedik az üzem- és a kenőanyagok felhasználásának gazdaságossága. Speciális munkacsoportot létesítettek az üzemanyagszivaty­­tyúk és a tárolőtankok generál ja vitására. A munkacsoport elegendő mennyiségű pótalkatrésszel rendelkezik. így gyorsan eltávolíthatja a hibákat, kicserélheti a bonyodalmat okozó pótalkatrészeket. Az üzemgazdászok számításai szerint a szolgáltatás haszna nagy. Azokban a járásokban például, amelyekben a mezőgaz­dasági üzemek ötszáz tárolóegységgel rendelkeznek, az évi karbantartás teljes költsége a 9 ezer rubelt sem éri el. A gya­korlati tapasztalatok azt- bizonyították, hogy a karbantartók megfelelő időben történő beavatkozásával az üzem- és kenő­anyagok vesztesége nem kevesebb, mint harmincezer rubel értékkel csökkenthető. A két számadat összehasonlításával jól látható, hogy a szóban forgó szolgáltatás nagyon hasznos és gazdaságos. ^-zn— MAPJAIM IDŐSZERŰ FELADATA a hulladékanyagok ésszerű hasznosítása Pártunk legutóbbi plénumanyagai többek között a gazdasági állatok ta­karmányozása ésszerűsítésének nép­­gazdasági jelentőségét is nyomatéko­san hangsúlyozták. Arra figyelmeztet­nek, hogy a szemesekkel való taka­rékosság céljából használjunk fel minden fellelhető, az állatok eteté­sére alkalmas hulladékot, mert ezzel segíthetjük a korábbi jó hasznossági színvonal megtartását, illetve növelé­sét. Köztudott, hogy az élelmiszeripari üzemekben a mezőgazdaságból beér­kező nyersanyagok feldolgozásával rengeteg hulladék halmozódik fel. Ennek további feldolgozásval, s az állatok napi táplálékába való juttatá­sával lényegesen csökkenthető a ter­mékegységre számított erőtakarmány szükséglete. Ennek gazdaság-politikai jelentősé­gét a elféri baromfifeldolgozó üzem munkaközössége már régen felismer­te, arra törekedett, hogy minden hul­­luadékot megmentsen a mezőgazda­ság részére. Dr. Karol Michálek, az üzem állat­egészségügyi osztályvezetője említet­te, hogy a feldolgozásra beérkezett baromfi összsúlyának 17—24 sžázalé­­ka hulladékanyagként halmozódik fel, amely megfelelő eljárással állati eredetű takarmányadalék formájában felhasználható. Az üzemben évente mintegy 4,5 millió baromfit vágnak le. Gondoljuk csak el, hogy mennyi értékes hulla­dékanyag keletkezik ebből. Korábban ennek az elvermelése az állategész­ségügy dolgozóinak sok fejtörést okozott, ma azonban már minden csöppjét felhasználják. A huliadékanyag jelentékeny meny­­nyiségét a cíferi szövetkezet sertés­­hizlaldája veszi át, s ezzel nagy mennyiségű szemestakarmány megta­tiMiniununminni ■■■••ne íztsvisnansssaui Az építőiparban is 3 minőség a döntő karítására van lehetősége. Ez által kedvezően alakulnak a termelési költségek és a bevételek. Rendkívül hasznos kiegészítője a takarmányoknak a feldolgozás során a tojáshéjban visszamaradt fehérje Is. Ezt megfelelő eljárással kivonják a tojáshéjból, megszárítják és állati eredetű fehérjeadalékként keverik az állatok tájaadagjába. Az üzemben végzett megfigyelések bizonyítják, hogy 1920 kiló tojáshéjból 420 kiló tojásfehérje folyadék nyerhető, amely frissen is felhasználható az állatok tápadagjában. i A feldolgozó üzem harmadik érté­kes hulladékanyaga a fehérjétől tel­jesen megtisztított tojáshéj. Ezt tisz­títás és szárítás után megdarálják, és ásványi adalékként felhasználják az állattenyésztésben. A naponként fel­dolgozásra kerülő 300 ezer tojásból 1,8 tonna tiszta héj marad vissza. Eb­ből készítik a cíferi szövetkezetben a Biomín elnevezésű ásványi adalé­kot, amelynek főként a szarvasmar­hák szilázzsal történő takarmányozá­sának az időszakában van felbecsül« hetetlen jelentősége, hiszen adago­lása nélkül az egyoldalú takarmá­nyozás miatt a szarvasmarhák csont­lágyulásban tömegesen pusztulnának el. A cíferi szövetkezet az érdeklő­dőknek a Biomin kilóját 2,5 koroná­ért szállítja. Dr. Michálek nagy jövőt jősol a Biominnak a humán gyógyászatban Is, hiszen a tojáshéj élő szervezet termékeként keletkezik, amely min­den káros anyagtól mentes. A meg­figyelések azt bizonyították, hogy a nagyon súlyos csontöréseket elszen­vedett egyének a Biomin hatására tökéletesen meggyógyultak, s minden korábbi tevékenységre alkalmasak lettek. <— hat—< Olyan lakásokat vettek át a kivitele­zőktől, amelyek nem teljesen készek. Ez történt a nagykürtös! (Velký Krtíš) járásban is, ahol mintegy négy-öt hónappal ezelőtt olyan lakás­egységeket vettek át, amelyekbe családok nem költözhettek be, holott az építésügyi miniszter a járások ve­tői selejt lakásokat ne vegyenek át...-ha­szakítás nélkül sütünk, hogy körze­tünk boltjai elegendő kenyeret kap­janak. Huszonöt éve ismétlődik ez, és nem volt panasz a fogyasztók részé­ről. A pékségben javában dolgoztak, a­cza Ernő felvázolta, hogy mindennek az alapja a jól elkészített tészta, majd a sütés mestersége. — Mindenki tudja, hogy mit kell tennie, hogy a fogyasztók jó minő­ségű kenyeret kapjanak. Pancza Ernő már több mint húsz éve dolgozik a sütőipari szakmában. A munkában mindig az élen jár, da­gasztja a tésztát, majd porcíőzza azt. Utána Tumma Terézia kicsit még „megigazít“ minden porciót, s az el­készített kosarakba helyezi. A tészta így kerül a kemencéhez, ahol Forró József kemencemester a lapátra rak­ja és behelyezi a kemencébe. Ez a folyamat jónéhányszor megismétlődik, hiszen 3000—3600 kiló kenyeret és több mint 9000 kiflit sütnek naponta. OLÄH GYULA mérnök- м«м(амю>»*дмян A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos dolgozói vállalták, hogy állandó kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezettel, a járási mezőgazda­­sági igazgatósággal, s az állatte­nyésztési felügyelőséggel. Hatékony közreműködéssel a főiskola segíti a célkitűzések sikeres megvalósítását. Időközönként elemzi az eredménye­ket, kidolgozza a párosítósi tervet, évente tájékoztató jellegű bonitálás­­sal állapítja meg az állomány minő­ségét a keresztezés eredményességét. Az állattenyésztési felügyelőség fel­adatkörébe tartozik egyebek között a mesterséges megtermékenyítés is. A fontos feladatot a főiskola tudomá­nyos dolgozói által meghatározott pá­­rosítási terv szerint végzik el. Az ál­lattenyésztési felügyelőség dolgozói természetesen módszertani segítséget is nyújtanak a szövetkezetnek. Beso­rolják például az első borjasakat a hasznosság ellenőrzés első fokozatá­ba, együttműködnek a többi szerződő féllel az utódellenőrzés és más fel­adatok sikerre vitelében. A járási mezőgazdasági igazgató­ság azonban arra vállalkozott, hogy a tervek lebontásakor szem előtt tartja a keresztezés sikeres megvaló­sítását. Tehát olyan feladatokat ró a szövetkezetre, amelyek teljesíthetők és nem gátolják a keresztezés szín­vonalas megvalósítását. Csak természetes, hogy a járási ál­lategészségügyi intézet, az állatte­nyésztési felügyelőséggel karöltve, őrködik az állomány jó egészségben való megtartása felett. A szarvasmarha-tenyésztési terve­zet keretében Udvardon egy 1800 fé­rőhelyes borjúnevelde is üzemel. Közreműködött ebben a fűri (Rúbaň), a Dolný Ohaj-i, a koltai, továbbá az érsekújvári szövetkezet. A borjúneve­lés módszertanát a Nitrai Mezőgazda­sági Főiskola munkaközössége abból a célból dolgozta ki, hogy a serkentő takarmányozás idején a borjak minél kevesebb tehéntejet fogyasszanak, s ugyanakkor a lehető legjobb napi súlygyarapodást érjék el. A borjak takarmányadagját a fő­iskola tudományosan megalapozott módszertana szerint készítik el. A táplálék fő összetevője a tejpor, s eb­be a receptúra szerint néhány adalé­kot is kevernek. Az utóbbi években, s hónapokban a politikai és gazdasági irányítás eléggé gyakran foglalkozott az építő­ipar problémáival. Legutóbb a CSKP KB 4. ülése és az SZLKP KB plénuma Is mélyrehatóan elemezte a beruhá­zások, de főleg a lakásépítés helyze­tét. A közelmúltban egy sajtótájékozta­tón arra figyelhettek fel az újság­írók, hogy a pártplénumok határoza­tainak életbeléptetésével az ipari be­ruházások és a lakásépítés terén is kedvező fordulat érhető el, vagyis megszüntethető ад átadás elodázása. A fő hangsúly arra irányult, hogy a soron levő esztendőkben gazdasá­gosabban kell bánni a beruházási ke­retekkel, s inkább a lakásegységek tatarozásáról kell gondoskodni. Meg­említették, hogy Szlovákiában mint­egy 8000 lakásegység vár felújításra. Ezzel kapcsolatosan azonban meg­oszlottak a vélemények. Egyesek például csak az alapvető higéniához tartozó mellékhelyiségek létesítésé­nek kevés figyelmet szentelnek. Bírálat tárgyát képezték némelyik Járások, mert nem gondoskodtak a lakáskorszerűsítésről. Ezt a kérdést néhol a kedvezőtlen helyi viszonyok­kal magyarázták. Ez azért fordulha­tott elő, mert nem küldték el képvi­selőiket arra a központi tanácsko­zásra, ahol ezzel érdemben foglalkoz­tak .esetleg olyan személyeket küld­tek az értekezletre, akik részére az építészet téma ismeretlen. Az az igaz­ság, hogy helyenként nem is tudják, hány lakásegység szorulna korszerű­sítésre. Így az említett 8 ezer lakás­egységet előzetes felmérések nélkül vették tervbe. Szükséges tehát, hogy járásonként felmérjék a korszerűsítésre szoruló lakások valóságos helyzetét, ponto­san állapítsák meg, hogy7 mennyi la­kás szorul felújításra. Csak ez nyújt­hat alapot a munka megtervezésére és későbbi kivitelezésére. Szóba került még az is, hogy a po­litikai-gazdasági irányítás figyelmez­tetései ellenére nem csökkennek, ha­nem szaporodnak a befejezetlen épü­letek. Ml ennek az oka? Az, hogy rendetlenség uralkodik a beruházók és a kivitelezők viszonyában, illetve a partnerek kapcsolatában. Ez sür­getővé teszi, hogy olyan szabályozók lépjenek életbe, amelyek kényszeríte­­nék, illetve köteleznék a partnereket egymás érdekeinek a tiszteletben tartására, de a társadalom célkitűzé­seinek rugalmas megvalósítására is. Tudatosítani kell, hogy társadal­munknak minden tervezett építmény­re szüksége van. Ez a kivitelezőktől megköveteli, hogy egy-egy építkezé­sen ne csak néhány ember lézengjen, hanem annyi dolgozzon, amennyi a szerződésben rögzített átadási határ­idő betartását lehetővé teszi. Nem vitás, hogy az építőipar az eltelt években, a fogyatékosságok el­lenére is, sokat tett a lakásépítésben, hiszen az állampolgároknak úgyszól­ván hatvan századéka korszerű, új lakást kapott, s ez nem kis ered­mény. A lakáshiány ugyanis annyira sürgette az építést, hogy közben el­­odázódott az infrastruktúra létreho­zása. Nem egy lakótelepen hiányoz­nak a járulékos beruházások, s e­­miatt a lakosság jogosan követeli a komplettizálást, hiszen a családok a peremkörzetekben Is annyi lakbért fizetnek, mint például azok, akik a centrumokban összehasonlíthatatla­nul jobb feltételek között lakhatnak. Nagy hiba, hogy egyes járási nem­zeti bizottságok az új lakások átvé­telénél nem eléggé következetesek. A jó kenyér műhelyében A hidaskurti (Mostová) pékségből már a kora reggeli óráktól hordják a kenyeret a helybeli és más közsé­gek boltjaiba. Egész nap sütnek, i s így délután is friss kenyér kerül c a fogyasztók asztalára. A pékség ve­­- zetője Jezsé József így nyilatkozott: , — Tizenkét órán keresztül, meg-Jobbról: Pancza E., Tumma T., Jezsó J., és Forró J. (A szerző felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom