Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-05 / 49. szám
6 S rm n T Örök fiatalok Sokan a legnépszerűbb sportágat, a labdarúgást csak az élenjáró csapatokon es a nemzetközi mérkőzéseken keresztül kísérik figyelemmel. Pedig nem ezek a vetélkedők adják a sportág tömegjellegét, hanem a kerületi, járási bajnokságokban szereplő csapatok százai, s hogy több ezer fiatal rúgja a bőrt, és a sikeres szereplés érdekében rendszeresen részt vesznek az edzéseken, növelik fizikai és technikai felkészültségüket. De nemcsak a fiatalok kér örülünk, hogy örömet szerezhetünk másoknak — mondotta viccelődve. Persze az okot másban is kereshetjük. Talán abban, hogy rendszeres edzés nélkül nincs jó csapat. Pedig ha valakinek, az ülőfoglalkozásúuknak nagy szükségük van a mozgásra. A nagymagyari öregfiúk jól tudják, mennyire fontos az edzés, és már több mint egy évtizede, hetenként' legalább egyszer összejönnek, mozognak, rúgják a bőrt, tálidőben pedig lábteniszeznek és Aki rendszeresen sportol, annak fiatalos a mozgása. Ilyenek a magymagyari öregfiúk is getik rendszeresen a pettyes labdát, hanem a középkorúak is, akik a sportszervezetek, üzemek, intézmények és mezőgazdasági üzemek keretében szerveznek csapatokat, amelyek részt vesznek a különböző tornákon, sőt sokhelyütt járási bajnokságot is szerveznek az öregfiúk csapatai számára, öregfiúknak nevezik őket, pedig gyakran nagyobb lelkesedéssel, technikai felkészültséggel játszanak, mint a fiatalok, legfeljebb szuszszál nem bírják úgy. Nemrégiben Szencen (Senec) beszélgettem a sportszervezet vezetőivel, akik határozottan kijelentették, hogy a régi focisták sokat tettek a korszerű sporttelep létesítéséért, s tanácsaikkal, szervezőképességükkel jelentősen előseígtették az „A“ csapat kiváló szereplését a II. Nemzeti Ligában. De emellett az öregfiúk csapata, amelyben ötven évesek is szerepelnek, becsülettel asztaliteniszeznek. Az öregfiúk csapatának egyik szervezője Tóth Gyula, az Agroprogres vállalat igazgatója, az ügyvezető Horváth László technikus, egy bratislavai nagyüzem dolgozója, a csapatkapitány pedig Dudás Kálmán, a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti, Bizottság elnöke. De vannak köztük pedadgógusok, mezőgazdasági szakemberek és munkások is. Geszte Vilmos, a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság sofőrje talán foglalkozásából eredő reflexszel védi az öregfíúk kapuját. Ősz haja elárulja, hogy ötven felé közeledik, de rugalmas mozgása a kapuban egy huszonéveset is meghazudtol. — Szeretem a labdarúgást, s nem is érzem az évek múlását. Régebben kapuskodtam a nagymagyari „A“ csapatban, s otthon most is én védem a járási bajnokság III. osztályban szereplő csapatunk kaprát. Az újságírók csapata megállja a helyét a barátságos találkozókon is. Nemrégiben a nagymagyari (Zlaté Klasy) öregfiúk a magyar újságírók csapatát hívták meg barátságos mérkőzésre. Színvonalas, jó mérkőzést láthattunk, az újságírók már hagyományosan, ha csak egy gólkülönbséggel is, vesztesként hagyták el a pályát. A mérkőzés utáni baráti beszélgetésen Szilvásy Jfizsef, az Oj Sző kulturális rovatának vezetője azzal indokolta a vereségsorozatot, hogy ez afféle udvariassági gesztus, s már csak azért is hívják meg szívesen az újságírók csapatát egy-egy mérkőzésre, mert majdnem biztos a vendéglátók győzelme. — Ez a népszerűségünk titka, s mi ha kissé keserű szájízzel is, S csak a labdarúgást szereti? — A mozgást, a sportot szeretem. Kedvtelést lelek az asztaliteniszben is, ahol régebben "a kerületi bajnokságban is játszottam. Nekem a sportolás szőrökozás, és arra mindig tudok időt szakítani. Ilyen lelkes sportkedvelőkbőltevodik össze a nagymagyari öregfiúk csapata, amelynek úgy szurkolnak a faluban, mint a kerületi bajnokság I.B 'osztályában szereplő „A“ csapatnak. Azt hiszem, a 40—50 év közötti labdarúgók többsége tudatában van annak, hogy az egészség óvása szempontjából szükséges a rendszeres mozgás, testedzés. Nem véletlen tehát, hogy sokszor az aktív labdarúgás befejezése után sem akasztják szögre a csukát. TÖTH DEZSŐ SZABAD FÖLDMŰVES 1981. december 5. ф Azt hiszem, nem kell különösebben bemutatnom téged a Szabad Földműves olvasóinak, hiszen a hasábokon sokszor találkozhattunk veled, mint egy-egy írás szerzőjével. De most nem mint újságírót, hanem mint fotóst szeretnélek bemutatni. Megkérnélek, mondj néhány mondatot magadról, pályafutásodról. — Szárnyában születtem 1957. január 1-én. A alapiskolát Tornaiján végeztem, az érettségi bizonyítványomat is ott szereztem. Talán tizenhárom éves lehettem, amikor a fényképészettel kezdtem foglalkozni. Úgy hétj évvel ezelőtt kezdték közölni képeimet a különböző napi- és hetilapok. Ennyit röviden a pályafutásom kezdetéről. © Mi volt az az alapötlet, ami szerint fotózni kezdte! ? — Bármilyen furcsán is hangzik, én hamarabb tudtam képeket készíteni, mint fényképezni. Ez a paradox helyzet úgy keletkezett, hogy az alapiskolában Sipkái Sándor tanítóm sokszor megengedte, hogy a sötétkamrában ellesem a különböző folymatokat. Persze később fényképezni is megtanultam. Q Ahogy Rimaszombatban (Rimavská Sobota) a Gömöri Múzeumban megnéztem kiállításod anyagát, a fényképcsinálás elsajátítása óta sokat tanultái. Hogyan született meg az első önálló kiállításod? — Ahhoz, hogy ez az önálló kiállítás megvalósulhasson talán nem keli különösebben magyaráznom, hogy sokszor és sok helyen kellett bizonyítanom. Képeimmel az eddigiek folyamán már több társas kiállításon mutatkoztam Őe, nemcsak a járásban, de Holicén, Hlinskóban, Bratislavában és Trenčínben is. A Keleti Katonai Körzet Főparancsnoksága díjáért meghirdetett versenyen 1977-ben második, a csehországi Hlinskóban rendezett országos versenyen pedig harmadik díjjal jutalmaztak. © A felvételekből kitűnik, hogy nem csupán egy témára koncentráltál. —i Mivel ez az első önálló kiállításom, főleg az útkeresés céljából több témával is jelentkeztem. Itt van például a dereši fazekasok munkáját bemutató sorozat. Ezt a művészi ágazatot szívesen fotózom, mert a kezek nagyon sokat elárulnak nem csupán a művészetről, de az emberről is. Szerintem az1 emberi kéz és a szem a legfontosabb az emberi külsőben, így összhangjuk a legtöbbet mond el az emberről és személyiségéről. Szintén elég sok tájábrázolé pillanatfelvétel és portré Van a tárlaton. Őszintén szólva, úgy érzem, hogy egyéniségemhez legközelebb a tájképek és a pillanatfelvételek állnak. ш Ы я BESZÉLGETÉS B0R7-T LÁSZLÓVAL — ÖNÁLLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁSÁNAK ALKALMÁBÓL @ Hogyan tudod összeegyeztetni a művészi fotózást és az újságírást, — Az összhang megteremtése nem éppen problémamentes. Volt időszak, amikor több időt .fordítottam az újságírásra, akkor hiányzott a fotózás. Ha pedig fényképeztem, és nem fordítottam ugyanolyan erőt az újságírásra, akkor szintén hiányérzetem volt. Az utóbbi időben sikerült magamban kialakítani olyan rendszert, amellyel elértem, hogy mindkét hivatásomra kellő figyelmet tudok szentelni. © Milyen terveid vannak a fényképezéssel kapcsolatban? — A terveken kívül kötelességeim is vannak. Idén vagyok elsős a Cseh Fotőszövetség KB fotőképzőművészeti iskolájában, így aztán három éven keresztül (persze utána is) lemérhetem a fejlődésem. A látogató számára Borzi László első önálló bemutatkozása nem csupán felvillant tehetségéből és művészetéből, de ennél már jóval többet nyújt. A tárlat bizonyítja utánozhahiszen „civilben“ a Gömöri Hírlap ‘atlan egyéniségét és művészetét. szerkesztője vagy? GARAI FERENC Borzi László: Változókor A jó eredményeket hirdetni kell Tavasztól őszig lehetett megtekinteni a komáromi (Komárno) Duna menti Múzeum földszinti termének tárlatát, mely a Nemzeti' Frontba tömörült társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét tükrözte. A kiállítás gazdag írásos anyaga, használati és emléktárgyai, valamint a fényképek a járás életének — az utolsó öt év folyamán — kiemelkedő gazdasági, politikai és kulturális sikereiről számoltak be. A rendezvény jelszava kifejezte: A Nemzeti Front feladata, hogy szervezetei tagságát és minden becsületes állampolgárt megnyerjen a CSKP politikájának támogatására, mert a párt programja fejezi ki legjobb a munkásosztály, így a dolgozók érdekeit is. A komáromi járásban az egyes szervezetek tevékenységét sokoldalú és komoly munka jellemzi, amit a kiállításon látható oklevelek sorozata is bizonyított. A legfontosabb szerep a szakszervezetnek jut, a legtöbb kiállítási anyag ennek munkáját tükrözte. A rendezvényen megtudhattuk például azt is, hogy a komáromi járásban 1976-ban az óvodail férőhelyek száma 3110, 1980-ban 4271, a bölcsődei férőhelyek száma 1976-ban 357, 1980-ian 573^, volt. Az ideológiai-nevelő és kulturális munka terén végzett jelentős munkájáért 1977-ben a Komáromi Szakszervezetek Házát a Szakszervezet Vörös Szalagjával tüntetrűtság elmélyítéséért a Lengyel Népköztársaság főkonzúlátusa pedig köszönetét fejezte ki. Emellett sorolhatnánk még tovább, Idézhetnénk a számos elismerést, köszönetét, melyet a szakszervezet érdemelt ki. A SZISZ rendezvényeiről, az ifjúsági mozgalmakról, a fiatalok jelentős segítségnyújtásáról, békemeneteiről, a szakköri tevékenységről a kiállításon fényképek, emléktárgyak és makettek adtak tanúbizonyságot. A 30. évfordulóját ünneplő Honvédelmi Szövetség, a Testnevelési Szövetség, a CSSZSZBSZ alapszervezetei és a középiskolákon működő Lenin-klubok munkájának keresztmetszetéből is ízelítőt kaphatott az érdeklődő. A Nőszövetség alapszervezetei jelentős tevékenységet fejtenek ki a nők politikai és társadalmi feladatainak megvalósításában, valamint a család szocialista jellegének kialakításában és megszilárdításában. A kiállításon képek számoltak be az említett szervezet által rendezett tanfolyamok, találkozók (nyugdíjasok találkozója, három generáció találkozója stb.) sikereiről. A Rokkantak Szövetsége a Teljes értékű részvétel és egyenlőség jelszó alatt mutatja be tevékenységét. A jói szervezett kiállítás élő példája volt tömegszervezeteink sokrétű, mindig az ember érdekeit szolgáló tevékenységének. Jé lenne, ha ilyen témakörű kiállí-МЙУУЁМЫШШ ■ • A Banská Bystrica-i Klement Gottwald Múzeumot ezekben a hetekben nagyon sokan látogatják. A nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége, pártunk vezetője és köztársaságunk első munkás-elnöke születésének 85. évfordulója alkalmából az állandó kiállítást újabb dokumentumokkal gazdagították Fotó: kalita
