Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-18 / 29. szám

1981. Július 18. A Szovjetunió és Csehszlovákia 40 évvel ezelőtt kötött megállapodást csehszlovák katonai egységek formá­lásáról a Szovjetunió területén. Ez az egyezmény a csehszlovák népnek nyújtott önzetlen szovjet segítség meggyőző bizonyítéka volt. A Csehszlovákia burzsoá korsza­kának végét jelentő müncheni diktá­tum sorsdöntő napjaiban a kormány­körök meg sem kísérelték a szovjet­ország készségépek és ajánlatának Igénybe vételét. Az uralkodó cseh­szlovák burzsoázia így nyíltan kimu­tatta, milyen messze van politikája az őszinteségtől, a dolgozó ember vágyaitól. Ezért nem is lehetett meg­lepetés, hogy népellenes politikája tragikus véget ért. Népünk történelmében a második világháború évei voltak a legnehe­zebbek. A londoni csehszlovák bur­zsoá emigráció fittyet hányt a nem­zeti érdekeknek. A Szovjetunió meg­támadásakor az ún. lengyel légió eredetileg 798 személyből összetevő­dő állománya 93 személyre zsugoro­dott össze, s ez a 93 hű hazafi al­kotta később annak a csehszlovák egységnek az alapját, amely a Vörös Hadsereg oldalán az antifasiszta harcban hozzájárult hazánk felszaba­dításához. A csehszlovák egység megalakulá­sának hivatalos alapjául a szovjet fő­parancsnokság és Csehszlovákia kö­zött 1941. július 18-án kötött egyez­mény szolgált, amely rögzítette a külföldi csehszlovák kormány elisme­rését, és főként jogi szempontból semmisnek tekintette Csehszlovákia erőszakos megszüntetését. Teljes jogú partnerként sorolta az antifasiszta koalíció kötelékébe, ami azt jelenti, hogy Csehszlovákia nyílt háborúba lépett a náci Németországgal. A csehszlovák katonai egység lét­rehozása szempontjából fontos az egyezmény 3. cikkelye, amely leszö­gezi: „A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége egyetértését feje­zi ki azzal, hogy csehszlovák állam­polgárokból a szovjet szocialista köz­társaságok területén katonai egysé­gek létesüljenek olyan vezetéssel, a­­melyet a csehszlovák kormány a szovjet kormánnyal egyetértésben ne­vez ki. A katonai felhasználás szem­pontjából a Szovjet Szocialista Köz-Lengyelország szocialista marad A lengyelországi bonyolult fejlődés közepette nagy fontosságú politikai esemény volt Andrej Gromikónak, a2 SZKP Politikai Bizottsága tagjának, szovjet külügyminiszternek lengyel­­országi látogatása és Stanislaw Ka­niával, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkárával, Wojciech Jaru­zelski kormányfővel és Józef Czyrek külügyminiszterrel folytatott tárgya­lásai. Az erről kiadott iközös közle­mény szerint a tárgyszerű, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésekben a közös érdekű kérdések széles kö­rében folyt elmélyült véleménycsere. A Varsói Szerződés országai békepo­­litíkájának eredményeit és törekvé­seit méltatva, a közlemény leszögezi: A szocializmus ellenségei és a milita­rista irányvonalnak a nemzetközi életben tevékenykedő hívei a „szov­jet katonai fenyegetés“ körül csapott mind nagyobb lármával azt a törek­vésüket próbálják palástolni, hogy megváltoztassák a világban kialakult erőviszonyokat, felülvizsgálják Euró­pa háború utáni realitásait, elérjék az Egyesült Államok és egészében véve a NATO katonai fölényét a szo­cialista országokkal szemben. A Szov-A kapitalizmus meztelen valóságában EMELKEDŐ MUNKANÉLKÜLISÉG A KÖZÖSPIACI ORSZÁGOKBAN __________________________________________________ 3 й piasagi integrácii magasabb foka fete A KGST XXXV. ÜLÉSSZAKA A nyugati világ folyóirataiban meg­szűntek a derülátó jövendölések. A US News and World Report tekinté­lyes amerikai folyóirat szerint a foglakoztatottságot illetően a leg­rosszabb Idők következnek az Egye­sült Államokban és Nyugat-Európá­­ban. A közöspiaci országokban a munkanélküliek száma négy éven belül a tavaly évvégi 7 millió 900 ezerről megközelítően 15 millióra nö. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanul­mányra hivatkozva előrejelzik, hogy elsősorban a fiatalok körében ölt el­képesztő méreteket a munkanélküli­ség, mely most is őket sújtja legin­kább. Jövőre Olaszországban minden harmadik, Nagy-Britanniában és Franciaországban minden ötödik fia­talt munkanélküliség fenyegeti. A tények nagyon tanulságosak: Is­mét bebizonyosodik, hogy a termelő­­eszközök magántulajdonára épülő társaságok Szövetségének területén levő csehszlovák egységek a szovjet főparancsnokság alá tartoznak“ Ehhez az 1941. július 18-1 egyez­ményhez kapcsolódik később a Szov­jetunió főparancsnokságának és a csehszlovák főparancsonkságnak 1941. szeptember 27-i katonai egyezménye. Ez már konkrétan részletezi a köl­csönös együttműködés, kérdéseit. Ezt a szovjet—csehszlovák egyez­ményt a csehszlovák burzsoá kor­mány írta alá. Tagjai azonban a há­ború folyamán szüntelen arra töre­kedtek, hogy zavarják a megállapo­dások teljesítését, közvetlenül szabo­tálják őket. Újra világosan megmutatkozott a burzsoázia és a CSKP vezetőinek kü­lönböző hozzáállása a nemzeti felsza­badító mozgalomhoz. A CSKP egyön­tetűen arra az álláspontra helyezke­dett, melyet Klement Gottwald elv­társ 1941. július 29-én Így fejezett ki: „Az, hogy a Szovjetunió szövetséges­ként a mi oldalunkon áll, az, hogy a hatalmas Vörös Hadsereg most a mi ügyünkért is hadakozik, teljesen biz­tossá teszi végső győzelmünket. Am ugyanakkor kötelességünket is tuda­tosítjuk a felszabadító háborúban, amelyben köztársaságunk, nemze­tünk a hitleri Németország leveré­sére, az európai szabadság és de­mokrácia megteremtésére szövetke­zett államok és népek nagy szövet­ségének egyenjogú tagjaként vesz részt. Mint a Csehszlovák Köztársa­ság polgárainak, mint nemzetnek és államnak kötelességünk, hogy minél inkább hozzájáruljunk a hitleri Né­metország katonai vereségéhez.“ A burzsoá kormány képviselői számtalan tárgyalást folytattak a ku­lisszák mögött, igyekeztek elérni, hogy csak jelképes egység alakuljon, amely a háború befejeződése előtt avatkozna be a harci cselekmények­be. Cselszövéseik ellenére sem tör­tént ez Így. A CSKP moszkvai veze­tőségének és a szovjet kormánynak közös erőfeszítésével sikerült létre­hozni a Szovjetunióban valóban népi, demokratikus elvek szellemében ne­velt és szovjet környezetben formált harciképes egységet, amely a partizán egységek harcosaival együtt az új, valóban néphadsereg alapja lett. JÄN MICATEK Jetuniő és a Lengyel Népköztársaság határozottan elítéli ezeket a terve­ket, és megerősíti: a Varsói Szerző­dés szocialista tagállamai minden szükséges intézkedést megtesznek an­nak érdekében, hogy védelmi képes­ségüket a kellő szinten tartsák, és törvényesen gondoskodjanak saját biztonságukról. A közlemény megállapítja, hogy a szocialista testvérországok kiállnak a szerződésekben rögzített határaik sérthetetlenségéért. A közlemény megállapítja, hogy a Nyugat bizo­nyos körei arra számítanak, hogy a lengyelországi események alakulása Európában és a világ egészében az erőviszonyok megváltozásához, a szo­cialista közösség meggyengüléséhez vezet. A Lengyel Népköztársaság ha­tározottan visszautasítja az ilyen szá­mításokat. Lengyelország a szocia­lista közösség tartós láncszeme volt, ma is az, és a jövőben Is az marad. A közlemény a továbbiakban hitet tesz a két ország kapcsolatainak marxista-leninista és szocialista inter­nacionalista szellemű fejlesztése mel­lett. társadalmi rendszer különösen a fia­taloknak nem képes munkát, élettáv­latot adni. Milliók az utcán i— ez tehát a Kö­zös Piac jövőjének távlata. Elhárít­hatatlan távlata, mert rég múlt az az Idő, amikor Nyugat-Európában két százalék körül volt a munkanélkü­liek aránya. Angliában nyíltan be­szélnek arról, hogy a jelenlegi két­millió munkanélküli további kétmil­lióval fog szaporodni. A legelképesztóbb azonban az idé­zett amerikai folyóirat következő megállapítása: „A nyugati kormá­nyok jelenleg elháríthatatlannak tartják a fokozódó munkanélkülisé­get. Ugyanis az idült gazdasági bajok orvoslásával kapcsolatos elképzelé­seikbe bekalkulálják a munkalehető­ségektől elesett milliók szerencsét­lenségét mint közgazdasági tényezőt. Milliók tragédiája őket nem érdekli. DR ^SZABAD FÖLDMŰVES. A hőnap elején Szófiában tartot­ta szokásos évi, az Idén már XXXV. ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítsék Tanácsa. Napi­rendjén ezek a főbb pontok szere­peltek: — A komplex program teljesítésének menete, valamint a KGST-tagállamok együttműködése további elmélyítésé­nek és tökéletesítésének feladatai a nyolcvanas évekre; — a végrehajtó bizottság beszámoló­ja a KGST tevékenységűről (a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti munkáról); — a KGST tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordinációja, és a tagállamok sokoldalú integrációs in­tézkedéseire vonatkozó egyeztetett terv tervezete; — a tudományos műszaki együttmű­ködés további tökéletesítése; — a XXXVI. ülésszak előkészítése, előzetes napirendje. Az ülésszakon kormányfők vagy helyetteseik iképviseltéik a tagállamo­kat, a vendéglátó ország miniszter­­tanácsának elnöke, Grisa Filipov, a bolgár küldöttség vezetője elnökölt. A felszólaló küldöttségvezetők az eredmények tükrében méltatták a szervezet jelentőségét. Nyikolaj Tyi­­honov szovjet kormányfő azt emelte ki, hogy e KGST-országok a szocia­lista rendszer és az új típusú nem­zetközi kapcsolatok vitathatatlan fö­lényének biztos tudatában léptek a nyolcvanas évekbe. Minden lehetősé­gük megvan arra, hogy sikeresen valósítsák meg a társadalmi-gazdasá­gi fejlődésnek a testvérpártok által elfogadott programját. További sike­reik biztosítéka az, hogy a társadal­mi élet minden területén mindjob­ban elmélyül együttműködésük, állan­dóan erősödik egységük és összefor­­rottságuik. Kormányfőink, Ľubomír Štrougal elvtárs azt hangsúlyozta, hogy a kö­zös erőfeszítések eredményeként több olyan nagy kapacitású objektum jött létre, amelynek termelése az egész szocialista közösség Igényeinek ki­elégítésére szolgál, különösen a fűtő­anyag-, az energia- és a nyersanyag­­ellátásban, hosszú távú megállapodá­sokra alapozva a termelést. A cseh­szlovák gazdaság számára az együtt­működés a Szovjetunióval és a KGST többi országával a fejlődés egyik leg­fontosabb összetevője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a koope­ráció területeit. Olyan hosszú távú programokat kell közösen kidolgoz­ni, amelyek egész ágazatok hosszú távú fejlődését irányozzák elő közö­sen kidolgozott prognózisok és tech­nikai koncepció alapján. Ugyancsak közösen kell kialakítaniuk a KGST tagállamainak a tudományos-műszaki fejlesztés fő Irányvonalait, meghatá­rozva annak eszközeit, hogy hatéko­nyan lehessen felhasználni a leg­újabb tudományos és műszaki ered­ményeket a termelés fellendítésére. A KGST XXXV. ülésszakának zárő­­közleménye megállapította, hogy a KGST-tagállamok az eltelt tíz év alatt a szocialista Internacionalizmus, az államok szuverenitása, a független­ség és a nemzeti érdekek tisztelet­ben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egészében si­keresen biztosították a Komplex Program végrehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, (hogy a tapasztalatok meg­erősítették annak az irányvonalnak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspártok együttesen dolgoz­tak ki a kölcsönös együttműködés elmélyítésére és tökéletesftésére, a szocialista gazdasági integráció fej­lesztésére, valamint a KGST alapel­vei, céljai, tevékenységi formái és módszerei életképességét. A közle­mény további kiemeli, hogy a Komp­lex Programban foglaltak megvalósí­tása a KGST-tagállamok együttműkö­dését minőségileg üj fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb rá­hangolását a műszaki fejlesztésre, a szakosodásra és kooperációra, a ter­mészeti erőforrások közös felhaszná­lására, a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Az együttmű­ködés a Komplex Programot kiegé­szítő és konkretizáló új formákkal, mindenekelőtt a hosszú távú együtt­működési célprogramokkal, a szako­sodás és a kooperáció kétoldalú hosszú távú programjaival gazdago­dott. A közlemény említést tett a tag­államok eredményes fejlődését bizo­nyító fontos adatokról: a nemzeti jó­­védelem volumene 1980-ban a KGST- tagállamokban összességében 1970- hez képest 66 százalékkal növeke­dett, az ipari össztermelés 84 száza­lékkal, az utóbi tíz év alatt emelke­dett a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje: az eltelt ötéves terv­időszakban 25 százalékkal volt maga­sabb, mint 1966—1970-ben. Az eltelt évtizedben a KGST-tagállamok csak­nem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövede­lem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A küldöttségek vezetői kiemelték, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei elválaszthatatlanul összefügg­nek kommunista és munkáspártok vezető szerepével. E sikerek az adott országok népei önfeláldozó munkájá­nak, annak eredményei, hogy mind­egyik párt alkotó szellemben alkal­mazza a szocializmus felépítésének általános törvényszerűségeit az egyes országok konkrét viszonyainak meg­felelően. Ezzel kapcsolatban a közle­mény kiemelte a tagállamok párt- és állami vezetői találkozóinak jelentő­ségét. A KGST-tagállamok közötti árucse­re-forgalom az eltelt tíz év alatt 3,3- szeresére nőtt, és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt. A kölcsönös szállítá­sok kielégítik a tagállamok többségé­nek gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükségleti cikkek iránti importigényeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagállamok között a szóban forgó áruk terén megvalósí­tott kölcsönös szállítások egész im­portjuknak mintegy kétharmadát tet­ték ki. Az ülésszak megállapította, hogy a Szovjetunió fontos szerepet tölt be a tagállamokö együttműködésében. Ha­talmas gazdasági, műszaki és tudo­mányos potenciállal rendelkezve a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és berendezés-, valamint egyéb áruszállításokat valósít meg, széles körű műszaki támogatást nyújt a KGST-tagáltamoknak ipari objektu­mok létesítésében, átadja az élenjáró termelési és tudományos-műszaki ta­pasztalatokat. A nagy felvevőképes­ségű szovjet piac a KGST-tagállamok többsége számára biztosítja a gép­ipari termékek és egyéb áruk export­ja nagy részének stabil értékesítését. A testvérországok sok gép- és be­rendezésfajtát, szállítóeszközöket, közszükségleti cikkeket és nyers­anyagokat szállítanak a Szovjetunió­ba. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelőobjektumok együttes építé­sének eredményeit és konkrét példá­kat soroltak fel.' Az ülésszakon ismertették a terme­lési szakosodás és kooperáció sokol­dalú alapon történő fejlesztésének pozitív tapasztalatait, főként az atom­erőműi berendezések, az elektronikus számítástechnika, hajő-, vegyigyártá­si, petrolkémiai és elektrotechnikai berendezések terén. Az ülésszak aláhúzta a műszaki­­tudományos együttműködés fokozódó szerepét a népgazdaság Intenzívebbé tétele feladatainak megoldásában. Több mint 16 ezer fejlesztés zárult le eredményesen, megoldásra került számos nagyszabású alap- és alkal­mazott probléma. Sikeresen valósul meg az Interkoz­­mosz program, amelynek keretében valamennyi KGST-tagállam űrhajósai közös űrrepüléseken vettek részt szovjet űrhajókon. A közlemény ezután konkrétan fel­sorolja az 1981—1985. évekre jóvá­hagyott sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervét, mely szá­mos gazdasági objektum közös erő­feszítésekkel történő felépítését stb. irányozza »elő.. KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a kö­vetkező két ötéves időszakot az in­tenzív termelési és tudományos-mű­szaki kooperáció időszakává tegyék. Az ülésszakon Bulgária, Csehszlo-Prágában a múlt héten a Nemzeti Front bizottságainak együttes ülésén emlékeztek meg a mongol népi for­radalom győzelmének 60. évforduló­járól. A Valdátejn-palotában rende­zett ünnepi összejövetelen részt vett a CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak és a Cseh­szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottságának a küldöttsége, amelyet Miloš Jake š, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára vezetett. Bohuslav Chríoupek kül­ügyminiszter ünnepi beszédében Mon­gólia történelmét és forradalmi útját méltatva hangsúlyozta: A nemzetközi forradalmi mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom Mongólia pél­dájával értékes tapasztalatra tett szert, mely különösen időszerű a szo­cialista utat választó mai Afganisz­tán, Angola, Etiópia, Mozambik és más fejlődő országok számára. Meg­állapította, hogy a csehszlovák—mon­gol együttműködés jelenleg minden területen dinamikusan fejlődik. Eb­ben Husák és Cedenbal elvtárs talál­vákia, Kuba, Lengyelország, Magyar­­ország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió küldöttségeinek vezetői kor­mányközi egyezményt írtak alá a rá­dióelektronikai berendezésekhez, hír­­közlő és számítástechnikai eszközök­höz szükséges egységesített elektro­­ntkaelem-bázis létrehozásáról. Hatá­rozatot hoztak a mikroprocesszorok technikájának fejlesztése és széles körű felhasználása terén folytatandó együttműködés programjának kidol­gozásáról. Az ülésszak ajánlotta az együttműködés bővítését az élelmi; szerek és a közszükségleti iparcikkek termelésében és kölcsönös szállítá­saik növelésében. Sokoldalú általános egyezményeket írtak alá a cukor­­gyártás, valamint a citrusfélék ter­melésének és ipari feldolgozásának komplex fejlesztéséről a Kubai Köz­társaságban azzal a céllal, hogy erő­sítsék az ország exportpotenciálját és hosszú távon teljesebben kielégít-* sék az európai KGST-tagállamoknak e termékfajták iránti igényeit. A kölcsönös együttműködés haté­konyságának fokozása céljából a KGST-tagállamok küldöttségvezetői az együttműködés formáinak és mód­szereinek további tökéletesítése mel­lett foglaltak állást, beleértve a gaz­daság tervezése és irányítása terén szerzett tapasztalatok cseréjének fo­kozását, a nemzeti gazdasági mecha­nizmusok struktúrái lehetséges köze­lítésének figyelembevételével. Az ülésszakon megelégedéssel álla­pították meg, hogy a KGST-tagálla­­mok közössége a béke megőrzésének és megerősítésének legfontosabb té­nyezője volt és marad. A KGST-tag­államok határozottan ellenzik a fegy­verkezési hajsza és a politikai fe­szültség szitásának imperialista poli­tikáját, sfkraszállnak a világ orszá­gainak békés együttműködése mel­lett, amellett, hogy minden nép —« bármilyen külső beavatkozás nélkül — maga dönthessen sorsa felett. Az ülésszak egyöntetűen támogatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez in­tézett felhívását és a testvérországok egyéb békekezdeményezéseit. A KGST- tagállamok változatlanul fellépnek az egyenjogú, kölcsönösen előnyös gaz­dasági együttműködés fejlesztéséért más szocialista államokkal, a fejlődő és tőkés országokkal, aktívan részt vesznek a nemzetközi munkamegosz­tásban. Külpolitikájuk békeszerető irányvonalának megfelelően, követke­zetesen támogatják a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok demokratikus és igazságos alapokra történő helyezé­séért, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért folytatott harcot. A KGST XXXV. ülésszaka az egyön­tetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkö­rében zajlott le. kozóinak is nagy jelentőségük volt. A továbbiakban a két ország gazda­sági együttműködésének konkrét pél­dáit emelte ki. Gizin Dorzs mongol nagykö­vet felszólalásában kiemelte, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt nemré­gen tartott kongresszusa és a parla­menti választások kifejezték a párt rendíthetetlen hőségét a marxizmus­­leninizmus és a proletár nemzetközi­ség eszméihez, azt az elszántságot, hogy a mongol nép állandóan szilár­dítja barátságát és sokoldalú együtt­működését a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal. Hangoztatta, hogy Mongölia forradalmi útjának helyességét teljes mértékben igazol­ta az eltelt hatvan év. Méltatta a Kínai Népköztársasággal 4700 kilo­méteren határos Mongólia külpoliti­káját és ázsiai szerepének fontossá­gát, kiemelte a KGST-tagországok együttműködése elmélyülésének, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátság erősítésé­nek, a mongol—csehszlovák kapcso­latok ápolásának jelentőségét. Hatvan éves a mongol forradalom '«s ŕ 'i s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom