Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-21 / 47. szám
I 1981. november 21. .SZABAD FÖLDMŰVES. Szovjet-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok A Szovjetunió ée Csehszlovákia együttműködésének hatalmas területe a gazdaság. Hazánk és a Szovjetunió szoros népgazdasági kapcsolatai, a szovjetország hatalmas tudományosműszaki és termelési potenciáljához kapcsolódásunk Csehszlovákia gazdaság fejlődése stabilitásának és dinamizmusának fő biztosítéka. Országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése állandóan felfelé ível és elsősorban a termelési szakosodás és kooperáció fejlesztésére, a tervegyeztetésre a tudományos-műszaki kapcsolatok és a külkereskedelem koordinálására irányul. Országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése döntő hatással volt az egész csehszlovák népgazdaság szerkezetére, dinamikájára és hatékonyságára a háború utáni egész időszakban. Ez azzal magyarázható, hogy együttműködésünk nemcsak döntő szerepével, hanem szerkezetével is Csehszlovákia külgazdasági kapcsolatainak alapját alkotja. Ezek jelentősége a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között egyre fokozódik. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésben Jelentős helyet foglalt el az 1976—1980. évi hosszú távú árucsereforgalmi és fizetési egyezmény alapján lebonyolított árucsere. A kölcsönös szállítások szerkezetében jelenleg is nagy a gépek és berendezések részaránya. 1979-ben például a Szovjetunióba irányult csehszlovák gép- és berendezésexport az előző évhez képest 14,1 százalékkal nőtt. Csehszlovákia technológiai berendezést szállított a Szovjetuniónak atomerőmüvekbe, ammóniákgyárba, karbamidüzembe, továbbá etiléngyártó berendezést, mozdonyokat, villamosokat, motorkerékpárokat stb. Csehszlovákia a Szovjetunióból bizonyos fajta mezőgazdasági technikát, bányaipari berendezéseiket, repülőgépeket, nagy traktorokat, s egyebeket importált. A szovjet nyersanyag behozatala létfontosságú a csehszlovák népgazdaságban. Csehszlovákia szovjet behozatallal fedezi olajszükségletének 92,6, földgázszükségletének 99,9, vasércszükségletének 83 és fél, gyapotszükségletének 58,2 százalékát, színesfémszükségletének és egyéb nyersanyag- és fűtőanyagfajták szükségletének alapvető részét. Rendkívül nagy Jelentősége van a csehszlovák iparvállalatok és a szovjet szervezetek szakosodásának és kooperálásának. Az 1990-ig terjedő hatállyal aláírt hosszú távú szakosítási és kooperációs program konkretizálja a tudományos-műszaki együttműködés fő feladatait, a két ország népgazdasága fő nyers- és fűtőanyagfajtákkal való ellátását. Csehszlovákia gazdasága erősen függ a külpiacoktól, ezért népgazdaságának stabil és hatékony fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával folytatott együttműködésének. Csehszlovákia tevékenyen részt vesz a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában, a KGST- orszégok hosszú távú együttműködési célprogramjainak előkészítésében és megvalósításában. Eredményesen teljesítette kötelezettségeit a szovjet területen létesült Szövetség-gázvezeték, vasérckitermelő és feldolgozó és ferroöntvény-termelő vállalatok, a kijembajevt ércdúsító kombinát, a Vinnylca—Albertirsa közötti 750 kilovolt feszültségű áramvezeték közös építésében. Csehszlovákia már a hatodik ötéves terv éveiben a közös létesítmények üzembe helyezésével párhuzamosan, az említett létesítményekben eszközölt beruházásainak megtérítéseként bizonyos részt kezdett kapni a termékekből. A csehszlovák és a szovjet gazdaság szoros integrációja Csehszlovákia népgazdasáag dinamikus és stabil fejlődésének fontos tényezője. Ennek szemléltető példája a két ország együttműködése a csehszlovák gazdaság új ágazatában: az atomenergetikai gépgyártásban. Csehszlovákia a Szovjetunió szoros együttműködésével rövid Idő alatt meghonosította WER—440 atomreaktorok és másfajta atomenergetikai berendezések gyártásét. A KGST-ben a Szovjetunióval együtt az atomerőmű-berendezések legnagyobb gyártója. Gyártmányait más szocialista országoknak Is szállítja. Már elkészült a magyarországi paksi atomerőmű első reaktora. A Jelenlegi ötéves tervidőszakban 18 WER—440 mintájú atomerőmű gyártását tervezték, továbbá tervbe vették egymillió kilowatt kapacitású atomreaktorok gyártásának meghonosításdt* (MEZSDUNARODNAJA ZSIZNY] Amikor 1942 nyarán megkezdődött a sztálingrádi dráma, a szovjet—német fronton a nácik ős csatlósaik hadseregeinek több mint hatmillió katonája harcolt. Több mint 70 ezer ágyú és aknavető, 6600 harckocsi, 3500 repülőgép s mintegy kétszáz hadihajé állt rendelkezésükre. A sztálingrádi fronton határozottan fölényben voltak páncélosokban, repülőgépekben és a katonák számában is. Hitler messzemenő célokat követett Sztálingrád meghódításával. Feltételezte, eleste után Japánt és Törökországot is háborúba vonja a Szovjetunió ellen. Paulus marsall feladata volt, hogy tovább nyomulva északra, elvágja Oroszországot, Moszkvát az Uraitól és Szibériától. Közben a Leghevesebben tombolt az emberiség történelmének legnagyobb harca. 1942. november 19-ének reggele volt. Agyűlövedékek ezrei zúdultak a Sztálingrádnál húzódé ellenséges állásokra. Hatalmas ellentáma-A szovjet rakétacsapatok és tüzérség napja dús kezdete volt, amely az óriási ellenséges csapatüsszevonás bekerítésével és szétzúzásával végződött. Azelőtt sohasem fordult elő, hogy ily rövid idő alatt felbomlott volna egy hatalmas hadsereg, viszont a győztesnek egyáltalán nem volt ember- és hadianyagfölénye. Nem csoda tehát, hogy az „évszázad ütközete“ az emlékezetben még mindig ellevenen él. Több mint hat és fél hőnapon át folyt százezer négyzetkilométernyi területen a történelem páratlan csatája. Az ellentámadás kezdetét a szovjet tüzérség, s újabban a rakétacsapatok napjaként, ünnepeként tartják számon. A fasiszták elleni harcban tanúsítót hősiességért 515 tüzérségi alaku-SZOVJET SEGÉLY NICARAGUÁNAK A Szovjetunió 50 millió dollár kedvezményes hitelt folyósít Nicaraguának szovjet mezőgazdasági gépek és növényvédő szerek vásárlására. A hitel futamideje tíz év, kamata évi négy százalék, a törlesztést 1983-ban kell elkezdeni. Korábban Washington Is felajánlott 75 millió dollár gazdasági segélyt a kis közép-amerikai országnak, ebből azonban 15 milliót politikai okokra hivatkozva nem folyósítottak. (Népszabadság) ROMÄN—INDIAI VASŠRCUZLET Románia felajánlotta, hogy az Indiában felépítendő vasérc-pelletlzálő üzem megrendelése fejében a korábbi mennyiségen felül 1981 és 1984 között további hárommillió tonna dúsított vasércet vásárol Indiától. Egy érvényes megállapodás értelmében Románia 50 ezer tonna dúsított vasérc vásárlására kötelezte magát. A Karnataka állam déli részén fekvő Kudremukh városból eddig már több mint 39 ezer tonnát Indítottak útnak Romániába. (Világgazdaság) A FAO AZ AGRÁRKERESKEDELEMRŐL Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO Jelentése szerint tavaly nagyon visszaesett a fejlődő országok agrárkereskedelmi aktívuma. 1980-ban 82 milliárd dolláros növekedésével alatta maradt a hosszú távú növekedési átlagnak, és reálértékben számítva 3 százalékkal csökkent. Ez a tendencia jellemző az idei évre is. A PENTAGON Alma Agresszív imperialista körük terveket szőnek a világűr miitta rizáláséra (laphírek). (Borisz Jefimov rajza) Mapjalnkban Nyugat-Eurőpa közvéleményében eléggé vitatott téma Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának,- szovjet államfőnek november 23-24-1 látogatása, melyhez haladó és reálisan gondolkodó politikai körökben derűlátóan olyan reményeket fűznek, hogy hozzájárul ahhoz: ismét az enyhülés legyen domináns az európai és világpolitikában, a reagani hideg- és atomháborús szelleme ne vetítsen komor árnyékot az emberiség jövőjére. Jelenünk tükrében a békeszeszerető szovjet külpolitika hat évtizedeke bontakozik ki. A Nagy Otktóberl Szocialista Forradalom első rendeletéként napvilágot látott Békedekrétum nemcsak a hadisarc és egyéb feltételek nélküli béke azonnali megkötését követelte az emberiség érdekében, hanem egyúttal ítéletet mondott a régi világ külpolitikája — a cselszövések és gáncsoskodás politikája, az osztályelnyomás fenntartásának, a soviniszta Jelszavaknak, az Imperializmus terjeszkedési és agresszív céljainak külpolitikai gyakorlata fölött. A szovjet kormány már a kezdet kezdetén abból a logikus felismerésből Indult ki, hogy a szocializmus és a béke természetszerűen összefügg egymással, a béke a szocializmus lételeme. Ennek a határozott béketörekvésnek volt egy nagyon ikonkrét „hétköznapi“ vonatkozása is: mint Lenin mondotta: „nekünk mindennél drágább a béke megőrzése, és teljes lehetőség ahhoz, minden erőnket a népgazdaság helyreállításának szenteljük“. A Békedektrétum azonban az új külpolitika, a szovjet állam külpolitikájának elveit is meghirdette, amikor például szakított a „titkos diplomácia“ elvével, azzal a gyakorlattal, hogy a polgári kormányok a dolgozó tömegek háta mögött folytatták külpolitikájukat, gondosan rejtve tartva annak céljait, de e kalandorpolitika árát éppen a társadalom legszegényebb tömegeivel, a kisemmizett nlncstelnekkel fizettették meg. Az új szovjet, szocialista külpolitika amellett, hogy nagyon fontos alapelvre, a proletár internacionalizmusra épült, mindenkor a tömegekhez fordult. Konkrét történelmi helyzetekben a tömegek fellépése döntő hatással volt az események alakulására, mint például a szovjet állam megfojtására szőtt Intervenció idején, amikor a beavatkozók országaiban a dolgozó tömegek fellépése és szolidarizálása Szovjet-Oroszországgal meggyorsította a beavatkozás végét és a csapatok hazaszállítását. Azóta is számtalanszor fellelhető a szovjet külpolitikában a tömegekre támaszkodás, a tömegekhez szólás motívuma. Ez már abból az elvből következik, hogy a szovjet külpolitika a nép érdekelt testesíti meg, márpedig a szovjet nép érdekel lényegbevágőan megegyeznek a világ dolgozóinak érdekeivel, az emberiség létérdekei hatják át, melyek között első helyen a vílágbéke szerepel, és természetéből kifolyólag ez a politika szolidáris valamennyi haladó és forradalmi erővel, a gyarmati rendszer és a neokolonialista politika ellen fellépő népekkel és politikai áramlatokkal. Churchill hírhedt fultonl beszédét követően, mellyel jelt adott a hidegháborús gépezet beindítására, rendkívül feszült nemzetközi légkörben sem ernyedt el a szovjet béketörekvés. Az Imperializmus vietnami, koreai kalandjának csődje és egyéb ' kudarcai ébresztették rá a nyugati hatalmakat arra, hogy ■ régi út nem követhető. Egy ü] korszak kezdődött, a békediplomácia korszaka, melyet elsősorban a Szovjetunió kezdeményezései segítettek elő, s amely a feszültség fokozatos enyhítését és a háborútól mentes világ megteremtését tüze ki célul. Ez a politikai irány mindmáig érvényesül, noha Washington politikája veszélybe sodorta a nemzetközi feszültség enyhülésének kialakult korszakát. Ieonyid Brezsnyev bonni látogatására olyan időszakban kerül sor, amikor Reagan amerikai elnök elképzeléseinek ismételt hangoztatásával a békére vágyó emberek tudatába akarja plántálni a „korlátozott európai nukleáris háború“ lehetőségének gondolatát, a nyugati kormányokra gyakorolt nyomással sietteti a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítését és döntött a cinikusan propagált, félelmetes neutronbomba gyártásáról és fokozatos rendbe állításáról. Ez szöges ellentétben van a szovjet állásponttal, amelyet a szovjet kormánynak az a magatartása jellemez, hogy az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd haladéktalan felújítására szélit, beleértve a csúcstalálkozók gyakorlatának folytatását is; előtérbe állítja a hadászati fegyverek korlátozásra vonatkozó tárgyalásokat az e téren elért eredmények megőrzése mellett. A Szovjetunió szorgalmazza továbbá a Biztonsági Tanács jól előkészített rendkívüli ülésszakának csúcsszinten történő összehívását a nemzetközi helyzet orvoslása és a háború elhárítása érdekében. Rendületlenül javasolja a közepes hatótávolságú rakéták telepítésének elhalasztását mint a bizalomerősítő intézkedések nagyon fontos szorves részét, s ezzel kapcsolatban a madridi találkozó munkájának is ebbe a pozitív irányba terelését. önmagukban, puszta elvként is rendkívül pozitív intézkedések ezek. Mit tud velük szembeállítani az Egyesült Államok. Reagan elnök októberben bejelentette, hogy megkezdik az Interkontinentális rakéták új nemzedékének, az egyenként tíz nukleáris lat nyerte el a gárdaalakulat jelzőt, 800 tüzérezredet, dandárt és hadosztályt harci érdemrendekkel stb. tüntettek ki. A Szovjetunióban már évek óta minden második tüzér és rakétatüzér a harci és politikai kiképzés kiválója. A politikai szervek, a párt- és Komszomol-szervezetek állandóan javítják munkamódszereiket és fokozzák a csapatok körében kifejtett párt-politikai tevékenységük hatásosságát, hogy még jobb eredményeket érjenek el. A tüzérek valamennyi szovjet fagyveres erő harci felkészültségét és védelmi képességét befolyásolják. Ez legszebb ünnepi ajándékuk. JÄN MfCATEK robbanófajjel felszerelt MX ballisztikus rakétáiknak a gyártását és telepítését, továbbá a hadászati légierő korszerűsítését a Z—1 típusú atombombázók fegyverzetbe Iktatáséval (egyelőre száz darabot gyártanak belőlük). A továbbiakban kiépítik a Trident-tengeralattjárő-flottát, s a hajókat gyorsabb, nagyobb hatóerejfl és találati pontosságú rakétákkal szerelik fel. Korszerűsítik a különféle fegyvernemek nukleáris erőinek irányítását biztosító hírközlési és ellenőrzési rendszert. Reagan a következő hat esztendőben több mint 180 milliárd dollárt kíván költeni e célokra. A közelmúltban lezajlott bonni béketüntetések meglepték a Schmidt-kormányt. A megmozdulások tömegjellege miatt nem becsülhetik le a béke híveinek erejét. A Schmtdt-kormány kénytelen lesz szembeszállni Washington fokozottabb európai fegyverkezést követelő terveivel. Willy Brandt szociáldemokrata pártelnök az utóbbi időben nemegyszer síkraszállt az enyhülési politika, a kelet-nyugati közeledés folytatása mellett. Bizonyos gazdasági körök remélik, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmából sor kerülhet az „évszázad üzletjének“ nevezett csővezeték — földgázszállítási közös program aláírására, mely nemcsak kétoldalúan előnyös volna, hanem a jelenleg súlyos gazdasági nehézségeikkel küzdő NSZK munkanélküliségtől sújtott munkásosztályának helyzetén Is könnyítenének a szovjet megrendelések, s ebben Ismét a szovjet külpolitika mély internacionalizmusa nyilvánulna meg. A bonni tárgyalások eredményeitől kölcsönös közeledést, a párbeszéd újrafelvótelét várja a demokratikus közvélemény. Ehhez szükséges, _hPgy pozitív választ adjon a másik fél arra a szovjet álláspontra, melyet Leonyid Brezsnyev nemrégen így fejezett iki: „A Szovjetunió határozott igent mond minden olyan becsületes tárgyalásra, amely a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, az igazi leszereléshez vezet. Hiszünk abban, hogy az ilyen tárgyalások szükségesek, hogy reálisak, és a magunk részéről hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy sikerrel végződjenek.“ LÖRINCZ LÄSZLÖ Hangulatkeltés — miért? 1981. október 27-ről 28-ra virradó éjjel egy, a Balti-tengeren a szokásos gyakorlatot végző, dízelmeghajtású szovjet tenegeralattjárú eltért a megadott iránytól, és Svédország délkeleti partvidékén zátonyra futott. Az ok: a navigációs műszerek meghibásodtak, és a rossz látási viszonyok között a tengeralattjáró hibásan határozta meg tartózkodási helyét. A TASZSZ kommentárt fűzött az esethez, mivel a nyugati tömegtájékoztatási eszközök ezúttal is — figyelmen kfvül hagyva az eset valós körülményeit — a történteket szovjetellenes szenvedélyek és háborús pszichózis keltésére használták fel. Szerintük a szovjet tengeralattjáró „szándékosan hatolt be“ a jelzett térségbe, „bizonyos NATO-szakértők“ urán-238 sugárzást állapítottak meg, s ebből következtettek arra (s ez a szenzáció lényege), hogy a sugárzás atomtöltetü torpedók és aknák jelenlétére utal. A tárgyilagosság érdekében megjegyzendő, hogy ezek az állítások csak a laikusoknak szólhatnak, mert valós voltukat a kérdésben járatos nyugati szakemberek is cáfolják. Például H. Hansen dán fizikus, a R 1 c e atomkutatú központ munkatársa, a Land og Folk című lapnak adott interjúiéban elmond hogy 6 és mások kételkednek a svéd hatóságok által az esettel kapcsolatosan előterjesztett „bizonyítékok“ szavahihetőségében. A dán tudós emlékeztetett arra, hogy atomfegyver készítésére az urán—235-ös és a plutónium—239-es izotópját használják, és nem az urán—238-asét, aminek a nyomait svéd szakértők észlelni vélték a szovjet tengeralattjáró körül. A Massachusetts Institute of Technology ismert tudösa, dr. R a t g e n s, akiről a UPI közli, hogy az amerikai kormány gyakran kéri fel katonai esetekben konzultációra, — megerősítette azt, ami mindenki számára köztudott: az urán—238 olyan izotóp, aminek „elvben semmi köze az atomfegyverhez“. Felvetődik a kérdés, vajon kinek volt szüksége rá, hogy egy közönséges, a tengereken, különösen az anynyira tagolt partvidékű és bonyolult domborzatú Balti-tengeren szinte rntinjellegű eseményt ennyire felfújjon? A választ ez esetben nem másnál, mint George Bushnál, az Egyesült Államok alelnökénél kereshetjük. Bush a napokban ugyanis kijelentette, hogy a szovjet tengeralattjáró Ugye „segített szétoszlatni Európában az Amerika-ellenes hangulatot“.
