Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

s SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 14. A család szerepe a nevetésben A gyermek számára a család az első közösség, ahol nevelése elkezdő­dik. A család ösztönösen és tudato­san is hat a gyermekre, hozzájárul a társadalmi életbe való beilleszkedésé­hez. A nevelés folyamata és eredmé­nyei sok tekintetben a családnak, mint a társadalom legkisebb sejtjé­nek életmódjától, és mindenekelőtt a szülők közötti kapcsolattól függenek. A szocializmusban megbecsülés és tisztelet övezi a nőket. Ami természe­tesen távol áll a feministák túlkapá­saitól, akik közül egyesek azt köve­telik például, hogy szüntessék meg a házasság intézményét, mert az csak „megaláztatásokkal“ jár. Idegen a kommunista erkölcstől a burzsoá patriarchalizmus is, amely a nőt ki­zárólag „a férfi mellett“ vette em­berszámba. A szocialista társadalom­ban a „nőiesség“ jól megfér a nők önállóságával, nemcsak szakmai, ha­nem szociális területen is. A nőnek a családban és a társadalomban el­foglalt új helyzete azonban koránt­sem szünteti meg a családi élet kon­fliktusait. A házastársak törvény előt­ti egyenlősége fokozza a házassággal szemben támasztott követelményeket, erősíti a családi jogok és kötelessé­gek legigazságosabb megosztására veié törekvést. Ez bizonyos esetek­ben összekoccanásokat okoz, az er­kölcsileg éretlen házasságokban pe­dig gyakran váláshoz vezethet, ami a felnőttekre nézve is tragikus, és erő­sen megviseli a gyerekeket. A család mindenekelőtt „hangula­tával“, a benne uralkodó légkörrel formálja a gyermek, majd a serdülő és a fiatalember személyiségét. Ezért a fiatal nemzedék nevelése megkí­vánja a család egységének, az össze­tartozás érzésének a megszilárdítá­sát, a házasság, az anyaság, az apa­ság legjobb anyagi és erkölcsi körül­ményeinek a .megteremtését. A szovjetunióban gyakran esik ezé arról, hogy a szülőknek alapvető pedagógiai ismeretekkel kellene ren­delkezniük. Ez természetesen helyes. De ne felejtsük el, hogy a gyermek nevelésében ennél is fontosabb a szülők személyes példája. Ha a szü­lők & társadalom erkölcsi normáival ellentétes magatartást tanúsítanak, ez mindenképpen rossz hatással van a gyermekre. A szociológiai kutatások is kimutatják, hogy a kiskorú bűnö­zök mintegy kétharmada iszákos szü­lök gyermeke. A születés utáni első években majdnem kizárólag a család hat a gyermek lelkivilágára. És mivel ép­pen ekkor a legfogékonyabb, ekkor kötődik legszorosabban a családhoz — az oithon hatása döntően befolyá­solja a gyermek érzelem világát és szokásainak kialakulását. Ez az alap természetesen nem vál­tozatlan. A külvilággal való érintke­zés útján, az iskola, az irodalom, a művészet segítségével fejlődik, erősö­dik. De az érzelmi fogékonyságát vagy annak hiányát jelentős mérték­ben determinálja mindaz, amit a gyermek a családban tapasztal. A család természetesen nemcsak a gyermek érzelmi fejlődéséért felelős, aktívan befolyásolja értelmi fejlődé­sét is. Ha az általános iskola első osztályába értelmileg nem azonos fej­lettségű gyermekek érkeznek, ez azt bizonyítja, hogy nem minden család­ban élnek megfelelően a nevelés le­hetőségeivel. Ennek' következtében azonban még a gyermekek általános fejlődési szintjének a kiegyenlítését célzó, az iskolára való felkészítésre hivatott, iskoláskor előtti gyermek­­intézmények is kisebb hatásfokkal működnek. A másik rendkívül jelentős és fele­lősségteljes korszak, — amikor a gyermek életében olyannyira nyilván­való a csalátl szerepe — a gyermek­korból az ifjúkorba való átmenet. Ebben a korszakban ugrásszerűen megnövekednek azok a tényezők, a­­melyek pozitív vagy negatív hatást gyakorolhatnak a serdülő személyisé­gére. Arról van szó ugyanis, hogy új teher, a rendkívül nehezen irányít­ható nemi ösztön nehezedik a ser­dülő lelkivilágára. Ezért a serdülő­kor nehézségeit nem akkor kell le­győzni, amikor ez a korszak már be­következett, hanem jóval korábban, a szoros családi kötelékben eltelt évek alatt és az Iskola első osztályai­ban. Ne féljünk a paradox állítástól: • serdülőt... a saját jóneveltsége ne­veli. A nevelés hiánya következtében a serdülő áltekintélyekhez igazodik, valahányszor egy új, számára fontos problémával találkozik az életben. A tekintély kérdése egyébként is egyike a legfontosabbaknak a családi nevelésben. A szülők és általában az idősebbek magas erkölcsi, esztétikai és egyéb tulajdonságainak hatása egyszerűen felbecsülhetetlen. Ezek a tulajdonságok ugyanis állandóan a fíatalpk figyelmének a középpontjá­ban állnak. A szovjet társadalom életében a generációs problémák nem vetődnek fel, vagy legalábbis ném abban a for­mában, mint Nyugaton. Mivel azon­ban a tudomány és a technika fejlő­dése a szocializmusban is közvetlenül befolyásolja az emberek műveltségét és pszichikumát, ezért, különösen a tudás területén, itt sem zárható kt a nemzedékek közötti eltávolodás lehe­tősége. Ma egy serdülő ifjú néha szé­lesebb körű .és mélyebb tudományos információkkal rendelkezik, mint a szülei. A fiatal nemzedék valóban képzett és kulturált tagjai rendszerint meg­értik és megbecsülik mindazt, amit az idősebbek elértek. Ilyen esetben az idősebbek és a fiatalok kölcsönö­sen értékelik és kiegészítik egymást. Az ifjúságnak az a része viszont, amely csak a felületeken mozog, alapjában nem ismeri a tudományos­műszaki haladás vívmányait, gyakran terméketlen, nihilista magatartást tanúsít az idősebbek tapasztalatai iránt. Ez azonban csak átmeneti je­lenség, ahogy gyarapodik egy fiatal­ember általános intelligenciája — magatartása is megváltozik. ■A család szerepe minden esetben nyilvánvaló: még az apró-cseprő doH gokban is ez határozza meg a gyere­kek „stílusát“, és a formálódó sze­mélyiség minden'lépését befolyásolja. Az a tény, hogy a szocializmusban a fiatal nemzedék fizikai és szellemi fejlődéséről az egész társadalom gon­doskodik, korántsem jelenti azt. mint­ha tagadnánk vagy lebecsülnénk a szülők szerepét. Ellenkezőleg, a gyer­meknevelés továbbra is elsősorban a család feladata, társadalmi értékének alapvető mércéje. ANATOLIJ HARCSEV professzor Mellbőség 94 cm. Anyaga 30 deka nyersfehér és 15 deka bordó műszál­fonal. Lustakötéssel, csíkosán kötjük. A csíkozás sorrendje: 6. feliér, 4 bor­dó, 4 fehér, 6 bordó, 4 fehér, 4 bor­dó sor. A munka színén a páratlan sorok vannak. A színesére a munka visszáján, a páros sorokban történik. Kötéspróba: 32 szem és 50 sor = 10X10 cm. Háta: 126 szemmel kezdjük. Két si­ma, 2 fordítót bordázással kötünk 8 centit, tovább csíkosán az alapmin­tával, 41 cm hosszig. Innen a raglán­­fogyasztáshoz 1X4 és minden 2. sor­ban 36X1 szemet befejezünk. Az utol­só 3 fogyasztással egy sorban a háta nyakkivágáshoz először a középső 20 szemet,’ tovább mindkét oldalon 1X4 és 1X3 szemet fejezünk be. A meg­maradt 6—6 szemet, a váll szemeit befejezzük. Eleje: azonos a hátával, mélyebb nyakkivágással. A 2. széles bordó csík után kezdjük a nyakkivágás fo­gyasztását. Először a 2 középső sze­met fejezzük be, tovább minden 2. sorban, mindkét oldalon, 1X2 és 14X1 szemet fogyasztunk. A nyak­kivágás széle fogyasztás nélküli, egyenes sorok. A raglánfogyasztás után megmaradt 6 szemet, a váll sze­meit egy sorban befejezzük. Ujja: 42 szemmel kezdjük, fehér fonallal, bordásán kötünk 6 centit, tovább az alapmintával, csíkosán. Az 1. sorban elosztva az alapból 8 sze­met felveszünk. 36* cm hosszig egye­nesen kötünk, majd a ragiánfogyasz­­táshoz 1X4, és minden 4. sorban 18X1 szemet 'fogyasztunk. A megma­radt 6 szemet egyszerre fejezzük be. Összeállítás: az oldalakat össze­varrjuk, és bevarrjuk az ujjakat. A nyakkivágásba megfelelő hosszú, 8 szem széles pántot kötünk lustakö­téssel, fehér fonattal. A pántot a nyakkivágásha varrjuk. Az elejekivá­gás csúcsába 3 sor szélszemét össze­fogjuk és átöltjük. K. E. Hogyan keresett a kutya társat magának Hajdanában-danában a; kutya egye­dül lakott az erdőben. Ahogy telt­­műit az idő, megunta a magányos Életet. Elindult hát, hogy társat ke­ressen. Ment, mendegélt az erdőben, egy­szer csak szembe jött vele egy nyu­szi. A farkas álomba merült. A kutya is lefeküdt, éjfélkor azonban föléb-' redt, mert neszezést hallott és uga­tásba kezdett. A farkas megrémült, inába szállt a bátorsága, s így kor­holta a kutyát: Miért ugatsz? Meghallja a medve, idejön, és akkor póruljárunk. „Ejha — gondolta magában a ku­tya —, úgy látszik, a farkas sem túl­ságosan erős, ha fél a medvétől. Ám a medve igazi dalia, ő bizonyára min­denkinél erősebb.“ Ezzel otthagyta a farkast, elindult, hogy megkeresse a medvéi. Bolyon­gott az erdőben, és lám, egyszer csak szembejött vele a medve. A kutya odament hozzá, és így szólt: —- Daliás medve, lakjunk ezentúl együtt! „Nos — töprengett el a kutya —, hát ez is gyáva. Elmegyek megkere­sem az embert." Ezzel elfutott a medvétől. Szaladt, szaladt, körülrohangászta az erdőt, de nem lelte meg az em­bert. Végül kiért az erdő szélére, és letelepedett, hogy megpihenjen. Az ember épp akkor indult el tűzifáért az erdőbe. Meglátta őt a kutya, oda­iramodott hozzá, s ezt mondta: — Ember, lakjunk ezentúl együttl Az ember így válaszolt: — Rendben van, gyere velem. S el­vezette házába a kutyát. Beköszön­tött az este. Az ember elaludt. Éjfél­kor a kutyának úgy rémlett, hogy árnyakat lát és felugatott. Az ember azonban nem kelt föl. A kutya még hangosabban ugatott. Erre már föl­ébredt az ember, s odakiáltott neki: Azt mondja neki a kutya: Nyuszika, lakjunk ezentúl együtt! — Rendben — válaszolta a nyuszi : lakjunk együtt. Találtak egy jó kis helyet az er­dőben, s amint beesteledett, lefeküd­tek aludni. A nyuszi elszunnyadt. A kutyának azonban nem jött álom a szemére, s amikor egy gally megrecs­­csent, ő ugatni kezdett. A nyuszi azon nyomban felriadt, talpra ugrott, és így szólt: — Miért ugatsz kutya? Talán a farkast érzed? Hát ha az idejön, megesz minket. A kutya elhallgatott, de magában azt gondolta: „Rossz társat szereztem. Nyúlszíve van. Lám, a farkas, az bizonyára nem fél senkitől." ■ És faképnél hagyta a nyuszit, el­ment, hogy megkeresse a farkast. Ment, mendegélt az erdőben. Egy­szer csak szembejött vele a farkas. Azt mondja neki a kutya: — Ide hallgass, farkas, lakjunk ezentúl együttl A farkas így válaszolt: — Rendben van, kettesben vidá­mabb az élet. Mihelyt bealkonyodott, alváshoz készülődtek. « A mackó beleegyezett. Eltelt a nap, leszállt az éj. A medve elszundított. Ám a kutya pontban éjfélkor ismét felugrott. Á medve fölébredt, megijedt, és korholni kezdte társát: — Hallgass el, miért ugatsz? Meg­hallja az ember, idejön és agyonüt minket. — Kedves kutyám! Ha éhes vagy, egyél, engem pedig hagyj aludni. Ekkor a kutya elhallgatott, jóízűen evett az ételből, azután lefeküdt. At­­táf kezdve ottmaradt az embernél. Most is nála lakik. Szirmai Marianna fordítása Töyiees et a csillagak felé (EGY KORAVÉN ÖVODÄS NAPLÖJA) A múlt héten fülsiketítő robbanás rázkódtatta meg a hatos számú óvoda udvarát. A szemtanúk fényes tűzcsóvát láttak a levegőben, melynek nyomai a messzi felhők közé vezettek. Az esemény színhelyén egy lapátkát és egy megpörkölődött füzetet találtak, Vova Bukin naplóját. - íme, néhány feljegyzés a naplóból. Június 18. Nagy nap van ma — hároméves vagyok. Elhatároztam, hogy naplót fogok vezetni. Mindennek a magányosság az oka. Nincs kivel kicserélnem a gondolataimat. Június 24. Kiolvastam Bocaccio Dekameronját. Nagyon primitív, unal­mas olvasmány. Július 2. ' A szekrényben mégtaláltam a bátyám tankönyveit. Néha találok bennük egy-egy érdekes gondolatot. -ALEXEJ JEROHIN (Moszkovszklj Komszomolec) ятяттшшт»тататштшявщшшмящщщщщящщ//щнщщряй!ршшшш I VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze, zárt betűk: g, •g, á, r, á. 10. Nem főiért. 11. Zola re­gényalak. 12. A futballista teszi. 13. Nagyobb tele­pülés. 15. Gyógyke­­nőcs. 17. Japán nemzeti játék. 18. Áloe betűi ék. hi­ba. 20. Szláv férfi­név. 21. Azonosak. 23. Női becenév. 25.' Argon vegyje­­le. 26. Papírmér­ték. 27. A kamio­nok jelzése. 29. Az amerikai űrhajózá­si hivatal röv. ne­ve. 31. Európai fő­város. 33. Olajszí­nű. 35. Gyümöl­csös. 37. Festék. 38. Ékezettel kas­tély, vár szlová­kul. 40. Senki fran­ciául. 42. Kétes! 43. Pozitív töltésű elektród. 45. Tör­ténet. 47. Az Arai is az. 49. Féldrágakő. 51. Darab föld. 53. Időmérő. 55. Francia pályaudvar. 57. Ibsen színdarabja. 58. Ferde. 60. Hazai szőrmefeldolgozó szövetkezet. 62. Tiltószó. 63. Cipőrész. 65. Test­rész. 67. Géza Márton. 69.........Kare­nina. 71. Szükséges. 73. Galánta gk. jele. 74. Római ötszázöt és ezeregy. 75 Az isten neve a mohamedán val­lásban. FÜGGŐLEGES: 1. Helyhatározó. 2. Csukó. 3. Zenei kifejezés. 4. Vissza ' kettős mássalhangzó. 5. A söröskan­­csó tetején úszik. 6. Szovjet repülő­gép jelzés. 7. Színésznő. 8. Régebbi megszólítás. 9. Csöndben mond. 10. A rejtvény második része, zárt betűk: á, a, á. 14. övé németül. 16. Lónév. 19. Idom. 22. Egyfajta szín. 24. E-vel a végén folyó Franciaországban. 26. Becézett Ilona. 28. Folyó Szlovákiá­ban. 30. Német ária. 32. S. T. 34. A hegedű tartozéka. 36. Rak. 39. Az üres hordó hangja. 41. Tlltószó. 44. Tanuló. 46. Királyi szék. 48. Érzék­szerve. 50. Vissza: Engels munkatér* sa. 52. Nem fiatal. 54. Levegő latinul. 56. Véredények. 59. Végnélküli gon­dolat. 61. iacta est. 64. Kerületi Nemzeti Bizottság szlovák nevének rövidítése. 66., Egyformák. 68. Rovar. 70. Americium vegyjele. 72. Mellrész. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 10. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 43. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „Ha néha-néha nem lenne bánatunk, ke­vésbé tudnánk becsülni az örömö­ket“. Nyertesek: Birke Erzsébet, Lelesz (Leles), Kajtor Tibor, ?sély (Želov­­ce), Horváth Márta, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). ■■■ аш

Next

/
Oldalképek
Tartalom