Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-14 / 46. szám
s SZABAD FÖLDMŰVES 1981. november 14. A család szerepe a nevetésben A gyermek számára a család az első közösség, ahol nevelése elkezdődik. A család ösztönösen és tudatosan is hat a gyermekre, hozzájárul a társadalmi életbe való beilleszkedéséhez. A nevelés folyamata és eredményei sok tekintetben a családnak, mint a társadalom legkisebb sejtjének életmódjától, és mindenekelőtt a szülők közötti kapcsolattól függenek. A szocializmusban megbecsülés és tisztelet övezi a nőket. Ami természetesen távol áll a feministák túlkapásaitól, akik közül egyesek azt követelik például, hogy szüntessék meg a házasság intézményét, mert az csak „megaláztatásokkal“ jár. Idegen a kommunista erkölcstől a burzsoá patriarchalizmus is, amely a nőt kizárólag „a férfi mellett“ vette emberszámba. A szocialista társadalomban a „nőiesség“ jól megfér a nők önállóságával, nemcsak szakmai, hanem szociális területen is. A nőnek a családban és a társadalomban elfoglalt új helyzete azonban korántsem szünteti meg a családi élet konfliktusait. A házastársak törvény előtti egyenlősége fokozza a házassággal szemben támasztott követelményeket, erősíti a családi jogok és kötelességek legigazságosabb megosztására veié törekvést. Ez bizonyos esetekben összekoccanásokat okoz, az erkölcsileg éretlen házasságokban pedig gyakran váláshoz vezethet, ami a felnőttekre nézve is tragikus, és erősen megviseli a gyerekeket. A család mindenekelőtt „hangulatával“, a benne uralkodó légkörrel formálja a gyermek, majd a serdülő és a fiatalember személyiségét. Ezért a fiatal nemzedék nevelése megkívánja a család egységének, az összetartozás érzésének a megszilárdítását, a házasság, az anyaság, az apaság legjobb anyagi és erkölcsi körülményeinek a .megteremtését. A szovjetunióban gyakran esik ezé arról, hogy a szülőknek alapvető pedagógiai ismeretekkel kellene rendelkezniük. Ez természetesen helyes. De ne felejtsük el, hogy a gyermek nevelésében ennél is fontosabb a szülők személyes példája. Ha a szülők & társadalom erkölcsi normáival ellentétes magatartást tanúsítanak, ez mindenképpen rossz hatással van a gyermekre. A szociológiai kutatások is kimutatják, hogy a kiskorú bűnözök mintegy kétharmada iszákos szülök gyermeke. A születés utáni első években majdnem kizárólag a család hat a gyermek lelkivilágára. És mivel éppen ekkor a legfogékonyabb, ekkor kötődik legszorosabban a családhoz — az oithon hatása döntően befolyásolja a gyermek érzelem világát és szokásainak kialakulását. Ez az alap természetesen nem változatlan. A külvilággal való érintkezés útján, az iskola, az irodalom, a művészet segítségével fejlődik, erősödik. De az érzelmi fogékonyságát vagy annak hiányát jelentős mértékben determinálja mindaz, amit a gyermek a családban tapasztal. A család természetesen nemcsak a gyermek érzelmi fejlődéséért felelős, aktívan befolyásolja értelmi fejlődését is. Ha az általános iskola első osztályába értelmileg nem azonos fejlettségű gyermekek érkeznek, ez azt bizonyítja, hogy nem minden családban élnek megfelelően a nevelés lehetőségeivel. Ennek' következtében azonban még a gyermekek általános fejlődési szintjének a kiegyenlítését célzó, az iskolára való felkészítésre hivatott, iskoláskor előtti gyermekintézmények is kisebb hatásfokkal működnek. A másik rendkívül jelentős és felelősségteljes korszak, — amikor a gyermek életében olyannyira nyilvánvaló a csalátl szerepe — a gyermekkorból az ifjúkorba való átmenet. Ebben a korszakban ugrásszerűen megnövekednek azok a tényezők, amelyek pozitív vagy negatív hatást gyakorolhatnak a serdülő személyiségére. Arról van szó ugyanis, hogy új teher, a rendkívül nehezen irányítható nemi ösztön nehezedik a serdülő lelkivilágára. Ezért a serdülőkor nehézségeit nem akkor kell legyőzni, amikor ez a korszak már bekövetkezett, hanem jóval korábban, a szoros családi kötelékben eltelt évek alatt és az Iskola első osztályaiban. Ne féljünk a paradox állítástól: • serdülőt... a saját jóneveltsége neveli. A nevelés hiánya következtében a serdülő áltekintélyekhez igazodik, valahányszor egy új, számára fontos problémával találkozik az életben. A tekintély kérdése egyébként is egyike a legfontosabbaknak a családi nevelésben. A szülők és általában az idősebbek magas erkölcsi, esztétikai és egyéb tulajdonságainak hatása egyszerűen felbecsülhetetlen. Ezek a tulajdonságok ugyanis állandóan a fíatalpk figyelmének a középpontjában állnak. A szovjet társadalom életében a generációs problémák nem vetődnek fel, vagy legalábbis ném abban a formában, mint Nyugaton. Mivel azonban a tudomány és a technika fejlődése a szocializmusban is közvetlenül befolyásolja az emberek műveltségét és pszichikumát, ezért, különösen a tudás területén, itt sem zárható kt a nemzedékek közötti eltávolodás lehetősége. Ma egy serdülő ifjú néha szélesebb körű .és mélyebb tudományos információkkal rendelkezik, mint a szülei. A fiatal nemzedék valóban képzett és kulturált tagjai rendszerint megértik és megbecsülik mindazt, amit az idősebbek elértek. Ilyen esetben az idősebbek és a fiatalok kölcsönösen értékelik és kiegészítik egymást. Az ifjúságnak az a része viszont, amely csak a felületeken mozog, alapjában nem ismeri a tudományosműszaki haladás vívmányait, gyakran terméketlen, nihilista magatartást tanúsít az idősebbek tapasztalatai iránt. Ez azonban csak átmeneti jelenség, ahogy gyarapodik egy fiatalember általános intelligenciája — magatartása is megváltozik. ■A család szerepe minden esetben nyilvánvaló: még az apró-cseprő doH gokban is ez határozza meg a gyerekek „stílusát“, és a formálódó személyiség minden'lépését befolyásolja. Az a tény, hogy a szocializmusban a fiatal nemzedék fizikai és szellemi fejlődéséről az egész társadalom gondoskodik, korántsem jelenti azt. mintha tagadnánk vagy lebecsülnénk a szülők szerepét. Ellenkezőleg, a gyermeknevelés továbbra is elsősorban a család feladata, társadalmi értékének alapvető mércéje. ANATOLIJ HARCSEV professzor Mellbőség 94 cm. Anyaga 30 deka nyersfehér és 15 deka bordó műszálfonal. Lustakötéssel, csíkosán kötjük. A csíkozás sorrendje: 6. feliér, 4 bordó, 4 fehér, 6 bordó, 4 fehér, 4 bordó sor. A munka színén a páratlan sorok vannak. A színesére a munka visszáján, a páros sorokban történik. Kötéspróba: 32 szem és 50 sor = 10X10 cm. Háta: 126 szemmel kezdjük. Két sima, 2 fordítót bordázással kötünk 8 centit, tovább csíkosán az alapmintával, 41 cm hosszig. Innen a raglánfogyasztáshoz 1X4 és minden 2. sorban 36X1 szemet befejezünk. Az utolsó 3 fogyasztással egy sorban a háta nyakkivágáshoz először a középső 20 szemet,’ tovább mindkét oldalon 1X4 és 1X3 szemet fejezünk be. A megmaradt 6—6 szemet, a váll szemeit befejezzük. Eleje: azonos a hátával, mélyebb nyakkivágással. A 2. széles bordó csík után kezdjük a nyakkivágás fogyasztását. Először a 2 középső szemet fejezzük be, tovább minden 2. sorban, mindkét oldalon, 1X2 és 14X1 szemet fogyasztunk. A nyakkivágás széle fogyasztás nélküli, egyenes sorok. A raglánfogyasztás után megmaradt 6 szemet, a váll szemeit egy sorban befejezzük. Ujja: 42 szemmel kezdjük, fehér fonallal, bordásán kötünk 6 centit, tovább az alapmintával, csíkosán. Az 1. sorban elosztva az alapból 8 szemet felveszünk. 36* cm hosszig egyenesen kötünk, majd a ragiánfogyasztáshoz 1X4, és minden 4. sorban 18X1 szemet 'fogyasztunk. A megmaradt 6 szemet egyszerre fejezzük be. Összeállítás: az oldalakat összevarrjuk, és bevarrjuk az ujjakat. A nyakkivágásba megfelelő hosszú, 8 szem széles pántot kötünk lustakötéssel, fehér fonattal. A pántot a nyakkivágásha varrjuk. Az elejekivágás csúcsába 3 sor szélszemét összefogjuk és átöltjük. K. E. Hogyan keresett a kutya társat magának Hajdanában-danában a; kutya egyedül lakott az erdőben. Ahogy teltműit az idő, megunta a magányos Életet. Elindult hát, hogy társat keressen. Ment, mendegélt az erdőben, egyszer csak szembe jött vele egy nyuszi. A farkas álomba merült. A kutya is lefeküdt, éjfélkor azonban föléb-' redt, mert neszezést hallott és ugatásba kezdett. A farkas megrémült, inába szállt a bátorsága, s így korholta a kutyát: Miért ugatsz? Meghallja a medve, idejön, és akkor póruljárunk. „Ejha — gondolta magában a kutya —, úgy látszik, a farkas sem túlságosan erős, ha fél a medvétől. Ám a medve igazi dalia, ő bizonyára mindenkinél erősebb.“ Ezzel otthagyta a farkast, elindult, hogy megkeresse a medvéi. Bolyongott az erdőben, és lám, egyszer csak szembejött vele a medve. A kutya odament hozzá, és így szólt: —- Daliás medve, lakjunk ezentúl együtt! „Nos — töprengett el a kutya —, hát ez is gyáva. Elmegyek megkeresem az embert." Ezzel elfutott a medvétől. Szaladt, szaladt, körülrohangászta az erdőt, de nem lelte meg az embert. Végül kiért az erdő szélére, és letelepedett, hogy megpihenjen. Az ember épp akkor indult el tűzifáért az erdőbe. Meglátta őt a kutya, odairamodott hozzá, s ezt mondta: — Ember, lakjunk ezentúl együttl Az ember így válaszolt: — Rendben van, gyere velem. S elvezette házába a kutyát. Beköszöntött az este. Az ember elaludt. Éjfélkor a kutyának úgy rémlett, hogy árnyakat lát és felugatott. Az ember azonban nem kelt föl. A kutya még hangosabban ugatott. Erre már fölébredt az ember, s odakiáltott neki: Azt mondja neki a kutya: Nyuszika, lakjunk ezentúl együtt! — Rendben — válaszolta a nyuszi : lakjunk együtt. Találtak egy jó kis helyet az erdőben, s amint beesteledett, lefeküdtek aludni. A nyuszi elszunnyadt. A kutyának azonban nem jött álom a szemére, s amikor egy gally megrecscsent, ő ugatni kezdett. A nyuszi azon nyomban felriadt, talpra ugrott, és így szólt: — Miért ugatsz kutya? Talán a farkast érzed? Hát ha az idejön, megesz minket. A kutya elhallgatott, de magában azt gondolta: „Rossz társat szereztem. Nyúlszíve van. Lám, a farkas, az bizonyára nem fél senkitől." ■ És faképnél hagyta a nyuszit, elment, hogy megkeresse a farkast. Ment, mendegélt az erdőben. Egyszer csak szembejött vele a farkas. Azt mondja neki a kutya: — Ide hallgass, farkas, lakjunk ezentúl együttl A farkas így válaszolt: — Rendben van, kettesben vidámabb az élet. Mihelyt bealkonyodott, alváshoz készülődtek. « A mackó beleegyezett. Eltelt a nap, leszállt az éj. A medve elszundított. Ám a kutya pontban éjfélkor ismét felugrott. Á medve fölébredt, megijedt, és korholni kezdte társát: — Hallgass el, miért ugatsz? Meghallja az ember, idejön és agyonüt minket. — Kedves kutyám! Ha éhes vagy, egyél, engem pedig hagyj aludni. Ekkor a kutya elhallgatott, jóízűen evett az ételből, azután lefeküdt. Attáf kezdve ottmaradt az embernél. Most is nála lakik. Szirmai Marianna fordítása Töyiees et a csillagak felé (EGY KORAVÉN ÖVODÄS NAPLÖJA) A múlt héten fülsiketítő robbanás rázkódtatta meg a hatos számú óvoda udvarát. A szemtanúk fényes tűzcsóvát láttak a levegőben, melynek nyomai a messzi felhők közé vezettek. Az esemény színhelyén egy lapátkát és egy megpörkölődött füzetet találtak, Vova Bukin naplóját. - íme, néhány feljegyzés a naplóból. Június 18. Nagy nap van ma — hároméves vagyok. Elhatároztam, hogy naplót fogok vezetni. Mindennek a magányosság az oka. Nincs kivel kicserélnem a gondolataimat. Június 24. Kiolvastam Bocaccio Dekameronját. Nagyon primitív, unalmas olvasmány. Július 2. ' A szekrényben mégtaláltam a bátyám tankönyveit. Néha találok bennük egy-egy érdekes gondolatot. -ALEXEJ JEROHIN (Moszkovszklj Komszomolec) ятяттшшт»тататштшявщшшмящщщщщящщ//щнщщряй!ршшшш I VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része, zárt betűk: g, •g, á, r, á. 10. Nem főiért. 11. Zola regényalak. 12. A futballista teszi. 13. Nagyobb település. 15. Gyógykenőcs. 17. Japán nemzeti játék. 18. Áloe betűi ék. hiba. 20. Szláv férfinév. 21. Azonosak. 23. Női becenév. 25.' Argon vegyjele. 26. Papírmérték. 27. A kamionok jelzése. 29. Az amerikai űrhajózási hivatal röv. neve. 31. Európai főváros. 33. Olajszínű. 35. Gyümölcsös. 37. Festék. 38. Ékezettel kastély, vár szlovákul. 40. Senki franciául. 42. Kétes! 43. Pozitív töltésű elektród. 45. Történet. 47. Az Arai is az. 49. Féldrágakő. 51. Darab föld. 53. Időmérő. 55. Francia pályaudvar. 57. Ibsen színdarabja. 58. Ferde. 60. Hazai szőrmefeldolgozó szövetkezet. 62. Tiltószó. 63. Cipőrész. 65. Testrész. 67. Géza Márton. 69.........Karenina. 71. Szükséges. 73. Galánta gk. jele. 74. Római ötszázöt és ezeregy. 75 Az isten neve a mohamedán vallásban. FÜGGŐLEGES: 1. Helyhatározó. 2. Csukó. 3. Zenei kifejezés. 4. Vissza ' kettős mássalhangzó. 5. A söröskancsó tetején úszik. 6. Szovjet repülőgép jelzés. 7. Színésznő. 8. Régebbi megszólítás. 9. Csöndben mond. 10. A rejtvény második része, zárt betűk: á, a, á. 14. övé németül. 16. Lónév. 19. Idom. 22. Egyfajta szín. 24. E-vel a végén folyó Franciaországban. 26. Becézett Ilona. 28. Folyó Szlovákiában. 30. Német ária. 32. S. T. 34. A hegedű tartozéka. 36. Rak. 39. Az üres hordó hangja. 41. Tlltószó. 44. Tanuló. 46. Királyi szék. 48. Érzékszerve. 50. Vissza: Engels munkatér* sa. 52. Nem fiatal. 54. Levegő latinul. 56. Véredények. 59. Végnélküli gondolat. 61. iacta est. 64. Kerületi Nemzeti Bizottság szlovák nevének rövidítése. 66., Egyformák. 68. Rovar. 70. Americium vegyjele. 72. Mellrész. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 10. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A lapunk 43. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ha néha-néha nem lenne bánatunk, kevésbé tudnánk becsülni az örömöket“. Nyertesek: Birke Erzsébet, Lelesz (Leles), Kajtor Tibor, ?sély (Želovce), Horváth Márta, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). ■■■ аш
