Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

1981. október 31. SZABAD FÖLDMŰVES Szavak és tettek összhangja Kiváló munkaszervezés — Szoros kapcsolat a dolgozókkal — Teljesitik a tervfeladataikat Ütemterv szerint halad az őszi munka végzése a nagyfödémesi (Vei­ké Ülany) BÉKE szövetkezetben. A- mikor ott jártunk, Ruman József ag­rármérnök, efsz-elnök a szokásos napi munkaértekezletet tartotta, a termelési ágazatvezetők bevonásával. i A fő figyelmet a munkálatok agrotechnikai határidőn belüli elvég­zésére, a mihőségre fordítjuk. Na­ponta értékeljük az elvégzett mun­kát, s ha szükséges, operatív intéz­kedéseket teszünk a folyamatosság érdekében. A galántai járásban azon mezőgazdasági üzemek közé tarto­zunk, amelyek a legnagyobb terüle­ten termesztik a búzát. A vetőmagot Idejében és a kívánt összetételben kaptuk, többségében Isztrát, Amycát, s kisebb mértékben Szávát. A vetést szakmailag jól felkészült brigád vég­zi. Október 10-ig a vetés háromne­gyedrészét elvégeztük... — kezdte tömör tájékoztatását az elnök. — S mi a helyzet a cukorrépa és a kukorica betakarítása terén? — A cukorrépánk 345 hektárnyi. Gépvonalaink napi teljesítménye 15 hektár. A cukortartalom? Eléri a 14,5—15 százalékot. Ami meg a vesz­teségcsökkentést Illeti, módosítottunk a betakarító gépsorokon. A minőség­re összpontosítanak gépkezelőink, így aztán' böngésznivaló alig akad. Az elnök szavaiból kitűnik, hogy az előző ötéves terv átlagánál 10 tonnával többet takarítanak be ebből az ipari növényből, hektáronként. — Több mint hétszáz hektárnyi a kukoricájuk. Mi szavatolja a termés idejében történő betakarítását? — A jó emberi hozzáállás és a géppark, valamint a szárítókapacitás. Dolgozóink tudatosították, hogy a ko­rai érésű kukoricafajtáik betakarítása a legsürgősebb, mivel ennek letaka­­rítása után kell búzát vetni, ami ki­váló munkaszervezést követel. Négy kombájnt üzemeltetünk folyamatosan, s kihasználjuk szárítókapacitásunkat, amennyire a helyzet kívánja. Természetesen, nem hagyják körbe­veszni sem -a kukoricaszárat, sem a cukorrépafejet: összesen 13 ezer ton­na szilázst készítenek. Ugyancsak na­gyobb mennyiségű pelletet gyárta­nak, felhasználva erre az ízesített szalmát is. állatállomány hasznossága. Megkér­deztem hát az elnököt, ml ennek a titka? —i Ez a szövetkezet hosszú éveken keresztül a galántai járásban az utol­sók között kullogott a tejtermelés­ben. Mit tettünk, hogy előbbre jutot­tunk? Segítségül hívtuk a tudományt: sokkal ésszerűbb és gazdaságosabb, célratörőbb takarmányozási rendszert alkalmazunk. Továbbá: megnyertük az állattenyésztésben dolgozók bizal­mát, teret adtunk kezdeményező­készségük kibontakoztatásának. Ebben a szövetkezetben az utóbbi Időben lényegesen emelkedett az ÍlliÉieiiÉIÍSÍiÉiÉi^^^eMl Korszerű bevásárlóközpont Marcelházán (Marcelovi) Fotó: (-vács) „...terelgeti nyáját, fújja fu­rulyáját, bú nélkül éli világát“ — imigyen szól a közismert nóta. Ennek fordított értelmű alá­támasztására egy példát hoz fel H ornyák István, a Szo­­motort (Somotor) Magtermesztó Állami Gazdaság juhásza: — Volt nálunk egy tanuló gyerek, a nóta szerint képzelte el a juhászmesterséget. Juhá­szati szakmunkás-képzőbe járt, s nyaranta a gazdaságban dol­gozott, azazhogy ... Egyszer kérdem tőle: „Miért akarsz ju­hász lenni?“ Majd hanyatt es­tem, mikor így válaszolt: „Mert egész nap csak feküdni kell, és sok pénzt lehet keresni...!“ Nos, elvégezte a szakiskolát, majd úgy kezdte bojtárkodását, ahogy a nótában van — feküdt egész nap. Elég az hozzá, hogy egy év leforgásával több kárt csinált, mint hasznot. Ha ön­ként el nem ment volna, hát mi zavarjuk el... Itt mélázásra nincs idő. Heten vagyunk juhászok, 3500 állatra vigyázunk. Ez a nyáj például 320-at számlál. Aszerint kapom a pénzt, milyen az ered­mény. Most is legeltetek. Ván­dorolok velük egész nap, hogy közben jóllakjanak. De ha csők egy kicsit nem figyelek, egy­kettőre a tilosban járnak. Dél­ben húzódom az akácosba, hadd pihenjenek. De van köztük egy­néhány, amely el-el kujtorog, például az ott, nil... Huncut egy jószág. Hamar elszökik a külön át a kukoricásba. Az a beesett oldalú is mindig külön tenfereg a többitől, beteg... Azt a másikat meg a bárányok tet­ték tönkre. Emez, itt, sebes a háta, nem bír begyógyulni. Ke­­negetem, hátha összeszedi ma­gát..., tán lesz belőle valami. Ismerem valamennyit. Nincs ezek között két egyforma. Így, eső után sok a sánta, felüti fe­jét a büdös sántaság. Egy dél­előtt tíz-tizenötöt is gyógykeze­lek. Bekenem szerrel, itt van nálam mindig az üvegben. Egy­két nap alatt elmúlik a pállás. No meg a körmeiket is levá­gom, ha már a kezem ügyében van. A körmözés nem fájdal­mas, eltűrik. — A gyapjú minőségére, a báránygondozásra is jól kell ügyelni, eszerint kapom a pénzt. Higgye el, sok munka van ve­lük. Bodrit Kerülj egyetl Kö­kény, ide gyere!... — Én meg a kutyák jól meg­értjük egymást. A Kökény csak akkor haragudott, amikor a fo­gát lecsíptem. Megkapdosta a birkákat, hogy azok kisebesed­tek. Megmarta a kezemet. Gye­re csak, Kökény, mutasd a fo­gadat I .., — Hát most már gondolhat­ja, hogyan telnek a napjaim. Semmiesetre sem a nóta sze­rint. Nem mondom, szépen ke­resek. De még a tavalyi sza­badságot sem merítetjem ki tel­jesen. Télen-nyáron itt kell tar­­tózködni a nyáj körül: még hús­úéikor és karácsonykor is ... Rövidesen nyugdíjba megyek. Majd talán akkor kicsit meg­pihenek. Az elődeim mind-mind juhászok voltak. Jómagam tíz­éves koromban kezdtem. Node, ez már a múlté. Eljárt az idő. Negyven-egynéhány évet töltöt­tem a juhok mellett. ■ Az eredményeim? Száz anyától százkét kisbárányt ne­veltem fel. A gyapjúnyírási át­lag: 4,8 kg volt. S anyajuhon­ként hét kiló juhsajt. Ezzel az eredménnyel első voltam tavaly a tőketerebest (Trebišov) já­rásban. Lejegyezte: I. B. — Konkrétabban szólhatna az eredményeikről. — A napi fejési átlagunk tehenen­ként több mint tíz liter. Tejből túl­szárnyaltuk a háromnegyedéves el­adási tervünket. A zöldtakarmányo­zás határidejének meghosszabbítása céljából 210 hektár takarmánykeve­réket, s 60 hektár Perkót vetettünk. Elegendő s jó minőségű silót készí­tettünk. — Emberi oldaláról Is megvilágí­taná a helyzetet? — Készségesen. Mindenekelőtt az emberekkel foglalkozunk többet és behatóbban. Gondoskodunk nevelé­sükről. A problémákat nemcsak fel­tárjuk, hanem közösen igyekszünk azokat megoldani. Csakis így várha­tunk eredményesebb, jobb munkát tőlük. Emlékeztetjük őket arra: nem­csak a gazdaságvezetés felelős az eredményes gazdálkodás előfeltételei­nek a megteremtéséért, hanem min­den egyes dolgozó is hozzájárulhat ehhez, mégpedig a lelkiismeretes, fegyelmezett, hozzáértő jó munkájá­val. Szükséges, hogy az emberek érezzék: sok függ az 6 munkájuk minőségétől. A tejtermeléshez még annyit: hek­táronként 850 liter tej jut, ennek 95 százaléka I. minőségi osztályban ér­tékesül. Előreláthatólag az idén, te­henenként 600 literrel emelik az évi tejhozamátlagot, a múlt évihez ha­sonlítva. A dolgozók kezdeményező-készsége abban is lemérhető, hogy a XVI. pártkongresszus tiszteletére több mint 700 ezer korona értékű kötele­zettséget vállaltak. Mint a vállalás háromnegyedéves teljesítése is mu­tatja, ígéretüket megtartják, nem­csak az állattenyésztés, hanem a növénytermesztés szakaszán is — épp az őszi munka idejében történő jő minőségű elvégzésével. SVíNGER ISTVÁN аааджяммяим is jar s Jmr ж л г/лг/ar/i Idestova egy éve annak, hogy Ora­vec Istvánnak, a vásárúti (Trhové Mýto) székhelyű Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz gyümölcs-, zöldség- és virágtermesztési ágazatvezetőjének a tudomására jutott: az 1981-es évre az ágazatra közel 28 millió korona áru­­érték kigazdálkodása hárul. Ennyi termérdek pénzt termeléssel „összehozni“ nem csekélység. Csakis az ágazat valamennyi dolgozójával szorosan együttműködve, kiváló, lel­kiismeretes munkát végezve, várható. Ennyit várt el tőlük a tagság, a tár­sadalom. Ezt kellett elsősorban tu­datosítani. Akkor, a nagy összeg hallatán, ki­csit meghökkent. Üstökébe túrt. Mind az öt ujjúval-. Tette ezt azért, hogy a hirtelen támadt izgalmát ily módon vezesse le... Közben akaratlanul is az ágazat embereire gondolt. Soku­kat már gyermekkora óta ismeri. Tudja, kiben, milyen akaraterő, tu­dás, leleményesség lakozik. Kire, mi­lyen felelősségteljes munka bízható, amely nemeseik szorgalmat, fegyel­mezettséget, hanem szakértelmet, le­leményességet is kíván. S azt is fel­mérte már több ízben, kik a rátar­­tiaik, csupán csak a pénzt hajhászók (mert ekkora közösségben ilyenek is akadnakl j. Ezekkel az utóbbiakkal kell majd többet foglalkoznia, feléb­reszteni bennük a nagyobb felelős­ségtudatot, betartatni velük is tervi és munkafegyelmet. Amint így morfondírozott magá­ban, a feszültség is felengedett ben­sőjében. Jóformán észre sem vette, hogy otthona ajtajának kilincsét szo­rongatja ... ♦ ♦♦ Ez akkor volt. De sokszor átgon­dolta, mit tegyen, hogy kommunista létére ne vádolhassák azzal: „Pista, nem teljesítetted az ágazati áruter­melési és értékesítési tervet...“ Tet­te, amit tennie kellett. Helyére rakta a dolgokat. Az ágazatra háruló ter­melési felelősséget megosztotta, még­pedig úgy, hogy valamennyi beosz­tottja érezze: nemcsak az ágazatve­zető, hanem ők is, mindnyájan fele­lősek a feladatok teljesítéséért. A felelősségmegosztás jól bevált. Az emberek év közben nem azt néz­ték, hogy hány óra, mikor telik már le a munkaidő...? Ahogy a helyzet megkívánta, úgy dolgoztak, nemegy­szer szombat-vasárnap Is. ФФФ Nos, mi a helyzet most, két hónap­pal az év befejezése előtt? Felkeres­tük az ágazatvezetőt. Az ugyan nem mondható el, hogy a megtestesült nyugalom szobrát rőla lehetne meg­mintázni, de azért derűlátó. — Mi van a közel 28 milliós bevé­tellel? *— szegezem neki a kérdést. — Meglesz... — állítja magabiz­tosan. — Bár az eredményeink job­bak is lehettek volna. Hogyan? Ha a 252 hektárnyi gyümölcsösünk termé­sét dézsmáló rovarkártevők és gom­i babetegségek ellen hatásosabban tud­nánk védekezni. Nincs olyan minősé­gű és kellő mennyiségű vegyszerünk, amellyel eredményesen tudnánk küz­deni a varasodás és az atkakár ellen. Jő lenne, ha az illetékes szervek ten­nének már valamit vegyszer-ügyben! Bár a gyümölcsszüret sok szorgos kezet követel, ez távolról sem oly nehéz feladat, mint az előbbi. A saját hűtótároío is hozzájárul a szakszerű gyümölcstároláshoz, az áru frissen­­tartásához, azaz a későbbi, jobb áron való értékesítéséhez. —i Mégis, ml az, ami sikerült, s ml nem...? Felderül az ágazatvezető arca, ami­kor a félreérthetetlen kérdésre vála­szol. — Jól sikerült az őszibarackunk: a tervezett 60 tonna helyett 100 tonná­nyit takarítottunk be. A nyári, őszi és téli almából is túlteljesítjük a ter­vet: 4200 tonna helyett 5000 tonnával sssémolumk. — 8s a zöldség? — A SEMEX tökéletesíthetné szol­gáltatását; főleg a vetőmagellátás le­hetne jobb. Elegendő és jó minőségű vetőmagot várunk tőle. Feltétlenül szólni kell arról Is, hogy az Ingado­zó felvásárlási ár kedvszegő, s azon túl problémákat okoz az egyéni és az üzemi termelés szakaszán. Ami még a SEMEX-et illeti, jobban törőd­jék azzal, hogy a paprika- és a diny­­nye-vetőmag beszerzése ne legyen ennyire nehézkes... ФФ* S hadd zárjuk a cikket azzal, amit Oravec István ágazatvezető mondott: —. Ha a vegyszerellátás mennyisé­gileg és minőségileg javulna, úgy például az alma minőségét legalább egyötödével lehetne javítani a mos­tanihoz viszonyítva. E» méginkább elősegítené a gyümölcstermesztés jö­­vedelmeaőségét, a piac még egészsé­gesebb gyümölccsel történő ellátását. (kovács) JA VÍTAM A VEGYSZER- ÉS VETÖMAGELLÄTÄST! Egy ágazat helytállása a Lány-hegy] alján írásom címét a csábi (Cebov­­qe) szőlőszüretelő asszonyok mondták tollba. Épp a Lány­hegy alján szedték az olaszriz­­linget. A heggyel kapcsolatosan az a monda járja — tudtam meg tőlük —, hogy a törökdú­­lás idején a hegy sűrű erdei­ben bújtak meg a falu lányai, itt kerestek menedéket... Most, évszázadokkal a törö­kök kiverése után, a falu asz­­szonyaínak egy része tölti az esztendő sok-sok napját a Lány­hegy alján elterülő, -36 hektá­ros szőlészetben. Balga Pálné, György Ferencné, Zatykó Ist­vánná és a többiek például ja­nuártól szilveszter-napig itt szorgoskodnak a szőlészetben. — Amíg a szüret ideje elér­kezik, sok munka van ám itt — kezdi a beszélgetést Zatykó­­né. — Metszés, kötözés, kapá­lás, hegyelés, majd megint ka­pálás, s ha szükséges, jön a harmadik kapálás. — Ezek szerint a szőlészeti csoport tagjai alapozzák meg a termést? — Hát azért az időjárás is közbeszólhat. De a szakszerűen végzett metszésen, a kapálá­son, a permetezésen is sok mú­lik. Nem titok: szőlészeti cso­portjaink munkája között is észrevehető minőségi és meny­­nyiségl különbség... — vála­szol Balga Pálné. — Milyen az idei termés? — Ezt a gazdánktól tessék megkérdezni. Az imént volt itt — szól Balgáné, s máris kiáltja a szőlész nevét. Kisvártatva előbukan a szőlő­sorok közül Pásztor József, a lukanyényei (Nenince) Vörös Lobogó Efsz szőlésze, aki a csábi részlegen, közvetlenül tft a Lány-hegy alján felelős a szőlő sorsáért. —( Milyen a termés? : kér­dem tőle. — Mi tagadás, az előző évi­hez hasonlítva az iďén keve­sebb a szőlőtermés. A kora ta­vaszi fagyok s a rossz időjá­rás megtette a magáét. így az­tán 4—5 tonna hozamátlaggal számolunk. Tavaly hektáron­ként 8,6 tonna termett. Viszont az idei szőlő cukortartalma 16—20 fok között ingadozik, te­hát jobb a tavalyinál. Sajnos, az idén tíz tonnára tehető a madárkár. De a baj nem jár egyedül: Jóformán nem is ter­mett gyümölcs mifelénk. — Alig látok fiatalt az asz­­szonyok között. Talán nincsen utánpótlás? — Sajnos, egyre kevesebb a fiatal dolgozónk. A falu lá­nyait, fiatalasszonyait az ipari üzemek „felszippantják“. Ezt a folyamatot egyre iparosodó járásunk is elősegíti. Amikor e sorok megjelennek, a csábi szőlődombokon már hiába keresünk szüretelő asz­­szonyokat. Befejeződött ez a munkafolyamat. Kapuzárásról azonban nem beszélhetünk. A munka tovább folyik: a meg­rongálódott szőlőkarókat ki kell cserélni, újakkal helyettesíteni. Aztán meg majd a szőlőmet­szésre is sor kerül... BODZSÄR GYULA A szőgyénl (Svodín) szövetkezet állattenyésztő telepeiről száműzik ■ sarat Fotó: nkl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom