Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1981. július 11. 12 Az együttműködés útján ■ ■ ♦ Két távoli ország mezőgazdasági üzemeinek együttműködése ♦ A kölcsönös tapasztalatcserék hozzájárulnak a termelés növeléséhez A szocialista termelési viszonyok győzelme falvatnkban nemcsak a termelési mutatók dinamikus növe­kedésében nyilvánul meg, hanem egyre Jobban formálódik a szövetke­zett dolgozók tudata Is. A termelés ésszerűsítésével párhuzamosan to­vább szilárdul a mezőgazdasági üze­mek közötti kapcsolat és együttmű­ködés. Ez azért is örvendetes, mert ez az együttműködés egyre elmélyül­tebbé válik a szocialista országok mezőgazdasági üzemei között. Az ily módon lebonyolított kölcsönös ta­pasztalatcserék a korszerű termelési eljárások, módszerek bátor és követ­kezetes alkalmazásán túl a népek és a nemzetek barátságának megszilár­dítását Is elősegítik. ♦♦♦♦ Ilyen sokoldalú és gyümölcsöző ba­ráti kapcsolatot tart fenn a Nový Život (tJJ Elet) Efsz I960 óta a tá­voli Mongol Népköztársaság Haszat— Szomon-i Bohumír Šmeral nevű me­zőgazdasági üzemével. Évente meg­fordulnak náluk a mongol vendégek, akik tanulmányutak, tapasztalatcse­rék és baráti látogatások céljából ér­keznek. Az illésháziak ezt természe­tesen viszonozzák. Kevés szövetkezet büszkélkedhet olyan termékeny és célravezető együttműködéssel, mint ők. Tagjaik közül többen jártak eb­ben a baráti országban, s megismer kedtek annak dolgos, munkaszerető népével. Az őszinte barátság elmélyítésében nem kis érdemei vannak Bankó Ist­ván szövetkezeti elnöknek, aki kéz dettől fogva sokat tett és tesz a ba­ráti kapcsolatok kiszélesítéséért: — Távoli barátaink Július 11-én ünnepük hazájuk függetlenné válá­sának hatvanadik évfordulóját — kezdte a beszélgetést a szövetkezet elnöke. Barátaink nemzeti ünnepét növekvő munkakezdeményezéssel és felajánlásokkal köszönti szövetkeze­tünk tagsága. Elsősorban az aratás zökkenőmentes befejezésére és a veszteségek csökkentésére gondolok. A szövetkezet vezetősége által meg­hirdetett szocialista versenyben elő­térbe helyeztük a minőségi mutató­kat és a gazdaságosságot. Megtettük a szükséges szervezési intézkedéseket a négyszáz hektár búza és a kétszáz hektár árpa folyamatos betakarítása érdekében. Minden jel arra mutat, hogy barátaink nagy nemzeti ünnepe tiszteletére vállalt kötelezettségein­ket maradéktalanul teljesíteni fogjuk. ■ Miben iut kifejezésre a két szö­vetkezet együttműködése? — A hagyományossá vált együtt­működés elsősorban a mezőgazdasági termelésben szerzett tapasztalatok kicserélésére és a termelés fellendí­tésére Irányul. A két mezőgazdasági Pionírok köszöntik a mongol küldöttség tagjait: A háttérben Bankó István, a szövetkezet elnöke üzem között koncepcionálisan törté­nik az együttműködés, mely kiterjed a növénytermesztésre és az állatte­nyésztésre egyaránt. Igaz, a terme­lési feltételek eléggé eltérőek, ám Így is van mit megbeszélnünk. Mon­gol barátaink 1200 méterrel a tenger tel és a hiányos takarmányozás kö­vetkeztében — lényegesen alacso­nyabbak, mint nálunk. Barátaink ta­pasztalatokat gyűjtenek az öntözőbe­rendezések építése és üzemeltetése terén, s a mi szakembereink közre­működésével kidolgozták az állatte­tőtel tudományos elemzése képezi, mely a tudományos alapokra helye­zett növénytermesztés fejlesztését hi­vatott elősegíteni. A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén ott lesz Bankó István is, aki a csehszlovák delegáció tagja­ién Janik elvtárs, az SZLKP Elnök­ségének tagja, a KB titkára Magyarics Vince, a dunaszerdahelyl járási pártbizottság vezető titkára, és a mongol nagykövet társaságában szintje fölött gazdálkodnak, s a me­zőgazdasági földterületük túlnyomó többségét legelők és rétek képezik. A megművelhető szántóterületük hat­ezer 114 hektár, ahol a növényter­mesztést nehezíti a nagy szárazság. Csupán az érdekesség kedvéért emlí­tem, hogy náluk évi átlagban 233 milliméter csapadék hull, ami a ná­lunk leesett csapadék 35 százaléká­nak felel meg. A kölcsönös látogatások alkalmá­val természetesen sok szó esik az öntözés fontosságáról, s annak pozi­tív hatásáról. Mi ezen a téren ki­emelkedő eredményeket érünk el: Ez elsősorban a tömegtakarmányok, a rétek és a legelők hozamaiban mu­tatkozik meg. Tejtermelésben szövet­kezetünk évek óta a járás legjobbjai közé tartozik. — Mongol barátaink érdeklődésük középpontjába, az állattenyésztés fej­lesztésének lehetőségeit állították. Mindez érthető, mert az ottani ter­mészeti feltételek elsősorban az ál­lattenyésztés fejlesztését teszik lehe­tővé, bár a hasznossági mutatók első-, sorban a nem megfelelő fajtaösszeté­nyésztés fejlesztésének távlati ter­veit. Az öntözést például a gazdasá­got átszelő folyókra és az artézi ku­takra alapozzák, a hús- és a tejter­melés növelése céljából pedig — a mi tapasztalatainkból kiindulva — keresztezés! programot dolgoztak ki. Az együttműködés további fontos szakasza a gabonatermesztésben ér­vényesül, s a tudományos kutatás és a termelés összekapcsolására, a fajta­megválasztásra, az ésszerű tápanyag­adagolásra és a talajművelésre össz­pontosul. — Barátaink egyébként munkaerő­­hiánnyal küszködnek, — folytatta be­szélgetésünket Bankó elvtárs. Ezért előtérbe kerül a termelés gépesítése. Sok még a megműVeletlen területük, melyek termővé tételére a közelmúlt­ban megtartott mongol pártkongresz­­szus irányelveket dolgozott ki. A csehszlovák mezőgazdasági gépek — mindenekelőtt a traktorok és teher­gépkocsik — nagyon jól beváltak Mongóliában, s a legigényesebb kö­vetelményeket is kielégítik. A nö­vénytermesztés továbbfejlesztésének egyik lényeges vonását a talajössze­ként utazik Mongóliába. Az ünnep* ségeken kívül a csehszlovák küldött­ség tárgyalásokat folytat a két or­szág mezőgazdasági üzemei további együttműködésének kiszélesítéséről, s ellátogatnak a Haszat—Szomon-i Šmeral szövetkezetbe is. Nem üres kézzel érkeznek. A mongol elvtársak legutóbbi látogatása alkalmából alá­irt megállapodásokat feldolgozták. Hazánk szakemberei például kidol­gozták a napenergia hasznosítására vonatkozó elképzeléseiket, s ugyan­akkor a hazánkban szerzett tapaszta­latok alapján bevezetik a gépi fejést, a juhok nyírását, valamint fontolóra veszik egy tejfeldolgozó üzem létesí­tését a szövetkezetben. Ugyanakkor a nálunk készített tervek alapján kez­dik meg egy épületanyaggyártó üzemrészleg építését, melynek felépí­tésével a szövetkezet önállóan vé­gezné a lakások és a gazdasági tele­pek építését. A két távoli ország mezőgazdasági üzemének sokoldalú együttműködése követésre méltó példa. Hűen tükrözi a ikét nép őszinte barátságát és kö­zös útját a szocialista társadalom építésében. SVINGER ISTVÄN A gazdasági mechanizmus tökéletesítése az európai KGST- tagországokban címmel cikk jelent meg a Vopröszi Ekono­­miki szovjet gazdasági lap 1981. 4. számában R. Jevsztyig­­nyejev tollából. A cikket az alábbiakban rövidítve közöl­jük. A jelenlegi szakaszban az európai KGST-országokban, s így a Szovjet­unióban Is, a figyelem középpontjá­ban azok a feladatok állnak, ame­lyek a termelésnövekedés intenzív tényezőinek erősítésével, a tudomá­nyos-műszaki haladás adta lehetősé­gek teljesebb kihasználásával, a nép­gazdaság jobb egyensúlyának eléré­sével és végső soron a lakosság élet­­színvonalának további emelésével kapcsolatosak. E feladatok realizálá­sának legfőbb eszköze a gazdasági mechanizmus tökéletesítése. A szo­cialista országok gazdasági mecha­nizmusaiban lezajló változások lénye­gét egyfelől ügy lehet jellemezni, mint a központi tervirányltés szere­pének fokozódását a társadalmi-gaz­dasági fejlődés stratégiájának kidol­gozásában, az irányítás szűk tárca­szerű megközelítésének felszámolásá­ban és a népgazdasági érdekek biz­tosításában a legfőbb kérdéseket Ille­tően. Másfelől növekszik a gazdasági szervezetek, a helyi szervek önálló­sága, felelőssége, megszűnik az ön­elszámolási viszonyok ismert lebe­csülése, a dolgozók szélesebb kör­ben kapcsolódnak be a termelés irá­nyításába. Mindezek a kérdések az európai KGST-országokban már másfél-két évtizeddel ezelőtt felmerültek, de a mai feltételeknek megfelelő gazda­sági mechanizmus kialakulását egyet­len országban sem lehet befejezett­nek tekinteni. Egy sor probléma si­keres megoldása mellett egyelőre nem sikerült például kellően haté­kony mechanizmust kidolgozni a tu­dományos-műszaki haladás meggyor­sítására, a beruházások szétforgá­­csoltságának felszámolására. Ezért a gazdasági mechanizmus tökélesítése mindenütt folytatódik. A tagorszá­gokban hozott intézkedések kisebb­­nagyobb mértékben a gazdasági me­chanizmus három alapvető blokkjá­nak mindegyikét érintik: a tervezést, az önelszámolási viszonyokat és az irányítás szervezeti struktúráját. TERVEZÉS, IRÁNYÍTÁS Minden európai KGST-országban tovább folyik a tíz-tizenöt évre szőlő távlatok kidolgozása, ami a legfonto­sabb társadalmi-gazdasági problémák megoldására Irányul. Az utóbbi idő­ben különleges figyelmet fordítanak komplex célprogramok kidolgozására és realizálására, amelyek előmozdít­ják az erők és az eszközök hatéko­nyabb koncentrálását a különösen fontos népgazdasági problémák meg­oldására, hozzájárulnak a tércaszem­­lélet és a bürokratikus tendenciák gyengüléséhez. A tervezés területén jelentkező má­sik tendencia: az ötéves terv szere­pének fokozódása az irányítás leg­főbb eszközeként. E terv mélyebben mérlegezett kidolgozása folyik, ahol a mérlegek egész rendszerében ész­revehetően növekszik a pénzügyi mérlegek jelentősége. Számos KGST-ország nagy figyel­met fordít az úgynevezett közvetett irányítási módszerekre (egységes gazdasági normatívakra és szabá­lyokra) a közvetlen módszerekkel szemben (konkrétan címzett mutatók és normatívák). Magyarországon az ötéves terv és az éves tervek teljesítése úgy folyik, hogy nem adnak kötelező tervfelada­tokat a vállalatoknak, amelyek gaz­dasági tevékenységét alapvetően köz­pontilag megállapított egységes nor­­motívák és szabályozók Irányítják, amelyeket állandóan korrigálnak. 1980-ban a legnagyobb korrekcióra a termelői áraik rendszerében került sor, amelyeket a világpiaci árviszo­nyokra orientáltak. Ennek eredmé­nyeként az ipari termékek kb. 70 százalékát a külkereskedelmi árak figyelembevételével kezdték termel­ni, ami érezhetően ösztönzi a terme* lés hatékonyságának emelkedését és a magyar ipar versenyképességének fokozódását a világpiacon. Bulgáriában az új gazdasági me­chanizmus keretében nagy arányban csökkent a gazdasági szervezetekre lebontott kötelező tervmutatók szá­ma. Az iparban például a mutatók száma az ötödrészére csökkent. A gazdálkodó szervezetek most csak a következő mutatókat kapják: reali­zált termék naturális egységben; a tiszta termék volumene; exportból származó valutabevételek és import­­limit; limitek a nyersanyagokkal, az anyagokkal, a tüzelőanyagokkal, az energiával, a hiányzó gép- és beren­dezésfajtákkal való ellátás terén; a foglalkoztatottak összlétszámának li­mitje. Néhány becslés szerint az ipa­ri termelésnek kb. 40 %-át nem ter­vezik központilag. A TERVMUTATÖK JELLEGE AZ NDK-ban, Csehszlovákiában és Romániában nem tapasztalhatók lé­nyegi változások a közvetlen és köz­vetett irányítási módszerek viszonyá­ban. Ugyanakkor nem lehet azt mon­dani, hogy a tervmutatók jellege vál­tozatlan marad. így, az NDK-ban a­­mellett, hogy az új ötéves tervben valamelyest szűkítik a direktív mu­tatók körét, és egyidejűleg bővítik a számítási mutatók számát észreve­hetően növekszik a minőségi muta­tók szerepe (1980-ban például az ér­tékelési mutatókat az árutermelés mellett kiegészítették tiszta termé­kekkel és a 100 márka árutermelésre jutó alapanyag ráfordítással). A kom­binátok önállósága alapvetően a ter­melés szférájában lesz nagyobb * az igazgató felszabadul a felesleges hatósági gyámkodás alól, és maga vi­sel felelősséget a termelés folyama­tosságának biztosításáért és a kuta­tástól .az értélkelésig tartó ciklus le­rövidítéséért stb. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére irányu­ló intézkedéskomplexumot jellemezve —■ ennek bevezetésére Csehszlovákiá­ban 1981-től került sor — a CSKP Központi Bizottsága 1380. márciusi plénuma hangsúlyozta, hogy „nem valamiféle új irányítási és tervezési modellről van szó, hanem a meglevő rendszer olyan tökéletesítéséről, a­­mely a felelősség fokozódásához ve­zet minden irányítási láncszemben, dolgozőkollektlvában és minden e­­gyes dolgozót tekintve, s döntő je­lentőségűnek kell lenniük a haté­konyság és a munkaminőség javulá­sát meghatározó mutatóknak“. Az öt­éves terv teljesítésének értékelése nem csupán a folyó tervhez viszo­nyítva történik majd, hanem az öt­éves terv elejétől fogva elért össze­tett eredményekhez képest is. Általá­ban a gazdasági mechanizmus töké­letesítését célzó elvi irányok és szá­mos konkrét intézkedés Csehszlová­kiában igen közel áll azokhoz, ame­lyeket most a Szovjetunió megvaló­sít. Romániában a vállalatokra lebon­tott kötelező tervmutatók száma az elmúlt ötéves tervben valamelyest nőtt. A központilag tervezett termé­kek nomenklatúrája az iparban a termelés teljes volumenének több mint 90 %-át öleli fel, és mintegy 900 fajta termékre és termékcsoportra terjed ki. A tervezésben, különösen a terv-Európai A GAZDASÁGI mutatók és a normatívák rendszeré­ben végrehajtott módosítások sóikban eleve meghatározzák a gazdasági ön­elszámolás jellegét. A fontos vízvá­lasztó Itt az, hogy mire irányul — a „színvonal“ vagy „terv“ ösztönzésére, AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG Magyarországon a béralap képzésé­nél következetesen valósítják meg az érte való megdolgozás elvét, azaz összekapcsolják a vállalati munka tényleges önelszámolási eredményei­vel. Az összekapcsolás módjait szün­telenül pontosítják. Jelenleg az ipar­­vállalatok 70 %-ánál a béralap növe­lésének normatív szabályozása van érvényben a tiszta termék növekmé­nyétől függően (a vállalatok döntő többségénél a munkabéralap 0,4 %­­kai növekszik minden százaléknyi tisztatermék-növekmény után). Ez a módszer — alkalmazási szférája az utóbbi években számottevően kiszéle­sedett — a többinél jobb, s mint a tapasztalat mutatja, hozzájárul a fe­lesleges munkaerő csökkentéséhez. A többi vállalatnál a béralapot vagy központilag határozzák meg, vagy át­lagbér-szabályozás útján. Mindegyik variánsban, ha az alapot a megálla­pított normatlvákon felül növelik, progresszív adót kell fizetni a nye­reségrészesedési alapból. Másként közelítették meg az ösz­tönzők összekapcsolását a gazdálko­dás végső eredményeivel Bulgáriá­ban. Itt úgyszintén a tényleges ered­mények elérését ösztönzik, nem pe­dig a tervmutatók teljesítését. De amíg Magyarországon a béralap kép­zését a tiszta termékhez kapcsolják, más alapok képzését pedig a nyere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom