Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

vállaljanak annak irányításában. A társadalom irányításában való részvétel legsajátosabb kifejezője az alkotó tevékenység és a dolgozók kezdeményezőkészsége. A SZOCIALISTA VERSENY JELENTŐSÉGE Dolgozóinknak a szocialista — állami és szövetkezeti —■ tulajdonhoz való viszonya már a szocializmus építésének első szakaszában a termelés növelését célzó munkakezdeményezés­ben és a szocialista verseny különféle formáiban jutott kife­jezésre. Az ötvenes években a kezdeményezés fontos megnyit vánulásaként megszületett a gabonafélék terméshozamainak növelésére irányuló prerovi felhívás, valamint a nagy burgo­nyahozamok elérését célzó, a HavlíCiküv Brod-i és poprádi járás által meghirdetett verseny. A szocialista verseny tömeges kibontakozását nagymérték­ben támogatta a CSKP KB és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa által kiadott felhívás, amely arra buzdította a dolgozó­kat, hogy maradéktalanul kapcsolódjanak be a CSKP XII. kongreszsusának tiszteletére megindult munkafelajánfási moz­galomba és az élenjáró dolgozók tapasztalatainak népszerű­sítésébe és általánosításába. Erre a felhívásra elsőként a tva­­roznái szövetkezet és az Alekšincei Állami Gazdaság reagált példás szocialista felajánlásokkal. Példájukat az efsz-ek 60 és az állami gazdaságok 90 százaléka követte. A hatvanas évek folyamán a mezőgazdaságban a szocialista brigádmozgalom erőteljes kibontakozása tapasztalható. E mozgalom kezdemé­nyezőinek kiváló tapasztalatai nyomán rohamosan növekedett a mozgalomba bekapcsolódó munkakollektívák száma. Az első brigádok főleg az állami gazdaságok, a gép- és traktorállo­mások, valamint a mezőgazdasági ellátó és felvásárló válla­latok dolgozóiból alakultak. A szocialista kezdeményezés és verseny kibontakozásában nagy szerepet játszott a szocialista munka első hőseinek sze­mélyes példaadása. Josef Trosilnak, a bohušovicei szövetkezet ťéhéngondozójának, František Sečkáŕnak és Bohumil Hönig­­nek, a Hustopeóei Gtá kombájnosainak, Miroslav Sáteknak és Alois Schneidernek, a Nová Bystfice-i, illetve a Jesenicei Állami Gazdaság traktorosainak stb. munkához való öntuda­tos, valóban kommunista viszonyulása tevékeny és önfeláldozó munkára buzdította a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóit. A dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséhez sajátságos módon hozzájárult az ifjúsági szövetség is. Az ifjúsági mun­kakollektívák létesítése, a haladó eszmék népszerűsítése és terjesztése pozitívan befolyásolta a szocialista versenymozga­lom kibontakozását. Nagy jelentősége volt annak is, hogy a határvidéket a fiatalság népesítette be. Szocialista mezőgaz­daságunk építését elősegítette az is, hogy a CSISZ KB véd­nökséget vállalt a lemaradozó állami gazdaságok felett. Számtalan állami gazdaság, így például a Horni Vltavice-t, kájovi, osoblahai, vintírovi ág — melyeket később nagyobb gazdasági egységekbe vonták —, nagymértékben hozzájárul­tak a termelési eredmények javulásához. A CSKP XIV. kongresszusa kitűzte a mezőgazdaság össz­pontosításának és szakosításának fejlesztési irányzatait, mint a termelőerők további fejlődésének, a mezőgazdasági termelés dinamikus növelésének és gazdaságosabbá tételének megha­tározó feltételeit. Hangsúlyozta az összpontosítás és szakosítás bevezetésének szükségszerűségét, valamint a mezőgazdasági üzemek, közötti kölcsönös gazdasági előnyökön és az össztár­sadalmi érdekek tiszteletben tartásán alapuló kooperációs kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. A fenntifekkel összhangban fokozódott a dolgozók termelés­irányításba való bevonásának jelentősége, ami a kezdeménye­zés és a szocialista verseny fejlesztésével szemben is nagyobb igényeket támasztott A gazdasági, szakigazgatási és szövetségi szerveknek a kez­deményezés kibontakozására ösztönző politikai-szervezői mun­káját elsősorban a szocialista verseny lenini alapelveiből ki­indulva kell megvalósítani. A szocialista verseny és a kötelezettségvállalások nélkül ma már el sem tudjuk képzelni az efsz-ek és az állami gazdasá­gok dolgozóinak a termelési feladatok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. Ez a munkatermelékenység fokozásának, a ter­melés tökéletesítésének és a gazdasági tervfeladatok teljesí­tésének, túlszárnyalásának általános és hatékony módszerévé vált. A verseny erénye szocialista társadalmunkban az, hogy min­den esetben a népgazdasági érdekekből indul ki. A legkivá­lóbbak és legtapasztaltabbak segítik a gyengébbeket és lema­­radozólcat. Az elvtársi együttműködés, a munkakollektfvák, műhelyek, üzemek, vállalatok vagy az egész népgazdaság lehető legjobb eredményeinek elérésére Irányuló szocialista verseny jelentősen elősegíti a haladó tapasztalatok gyors ter­jedését Is. A példamutatásnak a szocializmusban van először tilmeghatása, és itt válik a munkatermelékenység fokozásának és a termelés tökéletesítésének hatékony eszközévé. A szocialista verseny kibontakozásában nagyon fontos az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontos­sága szerinti jutalmazás alapelveinek érvényesítése. A szocia­lista verseny fontos és jellegzetes vonása az elavult és túl­haladott munkamódszereik leépítése, valamint a tudományos­­műszaki vívmányokon alapuló, új technológiai folyamatok bevezetése. A szocialista verseny résztvevői igyekeznek elsa­játítani az élenjáró dolgozók tapasztalatait, felzárkózni mö­géjük és hozzájárulni a jobb gazdasági eredmények elérésé­hez. A szocialista verseny további fontos vonása az eredmé­nyek nyilvános ismertetése. Ez lehetővé teszi az egyének, munkacsoportok, valamint az üzemi és vállalati dolgozók eredményeinek kölcsönös összehasonlítását. A legjobb dolgo­zók tapasztalatai ösztönzőleg hatnak a lemaradozókra. Dolgozóink évről évre alkotó kezdeményezőkészséggel kap­csolódnak be a szocialista verseny különböző formáiba. A me­zőgazdasági dolgozók gyakran igen nehéz éghajlati viszonyok között is példás cselekedeteikkel*, kezdeményező és áldozat­kész munkájukkal tesznek bizonyságot szocialista társadal­munk és pártunk iránti hűségükről. Az elért eredmények Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitká­rának a ikladnói járási pártkonferencián 1981-ben elhangzott szavait igazolják: „Ez a dolgozók azon társadalomhoz való viszonyának meggyőző megnyilvánulása, amelynek gazdái, és amelyben élnek. Ez a mozgalom a maga lényegében jé, be­csületes, ezért a párt politikai és gazdasági szempontból is nagyra értékeli mint egész népünk, kommunisták és párton­­kívüliek szocialista államunkhoz való viszonyának tényleges tükröződését. A dolgozók kezdeményezését továbbra is min­denképpen támogatni és tökéletesíteni kell, és a dolgozókat jobb és sikeresebb munkára kell buzdítani.“ Ebből kitűnik, hogy a munkakezdeményezés szabályozásá­nak alapfeltétele a feladatok alapos ismerete, amely szükség­­szerűvé teszi azt, hogy az embereknek érthetően és világosan megmagyarázzuk: mi az, amit elvárunk tölütk. Munkaaktivitá­sukat és kezdeményezőképességüket minden esetben a legfon­tosabb termelési problémákra kell összpontosítani. Ezzel pár­huzamosan meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy a dolgozók a munkakezdeményezésben való részvételüket állam­­polgári kötelességnek tartsák, és felelősséget érezzenek az ál­taluk végzett munka minőségéért. A kezdeményezés csak akkor bontakozik ki teljes mérték­ben és válik maradéktalanul a társadalom javára, ha az érté­kelésére és az elért legjobb eredmények jutalmazására szilár­dan meghatározott elveket dolgozunk ki. A szocialista verseny alapját ezért az üzemi és a vállalati verseny képezi. A szo­cialista munkafelajánlásokat az évi termelési terv kulcsfel­adatainak teljesítésére, sőt túlszárnyalására kell összpontosí­tani. A szocialista verseny feladata továbbá az Is, hogy a dolgo­zókat politikai és gazdasági gondolkodásmódra nevelje, az embereket niegnyerje a tervfeladatok öntudatos teljesítésére, túlszárnyalására, mindenekelőtt a minőség javítására tett igyekezetnek. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemekben a munkakezdemé­­nyezés komplex módon bontakozik ki mind a dolgozók, mind a vezetők körében. Az egyre tökéletesebb kooperációs kap­csolatok, a termelés nagyfokú összpontosítása és szakosítása, valamint az integrációs folyamatok szükségessé teszik a part­nergazdaságok szorosabb együttműködését, s a szolgáltatások tervezésében és a tudományos kutatóbázis szakaszán Is ki­bontakoztatják a kezdeményezést Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan jutnak előtérbe a dolgozók kezdeményezésének egyre újabb, progresszív formái, amelyek következetes érvényesítése jelentős mértékben befo­lyásolja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését és a termékek minőségét, valamint az áruforgalmazást felada­tok teljesítéséit. A szocialista verseny különböző formái közül azokat kell előtérbe helyezni, melyek az egyes termékek előállításában komplex megoldásra törekednek, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak az elért eredmények kölcsönös összehasonlítására. Lehetővé válik a vállalatközi verseny és a szocialista kötele­zettségvállalások szervezése, melyek megoldják a komplex értelemben vett mezőgazdasági termelést, valamint a termé­kek felvásárlásáért és feldolgozásáért felelős szervezetek és az őstermelők közötti kapcsolatot. A gazdasági feladatok teljesítésére összpontosítva figyel­münket nem feledkezhetünk meg a szociális kérdések meg­oldásáról sem. Az intézkedések összessége magéban foglalja a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást is. Megfontolt vállalati szociálpolitikával kell elősegíteni, hogy a dolgozók ne csak a róluk való gondoskodás passzív alanyai legyenek, hanem tevékeny részt vállaljanak a szociális intézkedések kidolgozásában ós megvalósításában. Ez jut kifejezésre az A élet- és munkakörnyezet javítását szolgáló kötelezettségválla- £ lásokban is, melyek száma évről évre növekedik. A KEZDEMÉNYEZÉS JELENTŐSÉGE ÉS CÉLJA, VALAMINT A KIBONTAKOZTATÄSÄÉRT VÄLLALT FELELŐSSÉG A mezőgazdasági termelés igényes feladataival összhangban kidolgoztuk a 7. ötéves tervidőszakra a mezőgazdasági dolgo­zók kezdeményezésének legfontosabb fejlesztést irányait, me­lyek főként annak minőségi fejlesztését hangsúlyozzák. Ezek az elvek nagy igényeket támasztanak a gazdaságirányítás minden szintjével, valamint a szakszervezeti és szövetségi szervek politikai szervezőmunkájával szemben. A kezdeményezés fejlesztéséért az állami gazdaságokban az igazgató, a szövetkezetekben a vezetőség felel, akik a gaz­dasági vezetés többi szintjének vezető dolgozóival együtt kö­telesek gondoskodni azoknak a feladatoknak a teljesítéséről, amelyek a Szakszervezetek Központi Tanácsa, a kormány és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésével megbízott kor­mánybizottság határozataiból, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium határozataiból és intézkedéseiből reájuk hárulnak. A reszort dolgozóinak kezdeményezésére vonatkozó magasabb szintű fejlesztési tervet az elkövetkező Időszakra a reszort központi irányító szerveinek (kell kidol­gozniuk a pártszervek és a kormány határozatai alapján. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium feltételei kö­zött érvényesíteni kell a dolgozók kezdeményezése és a szo­cialista verseny egységes országos fejlesztési irányait, és po­litikai-szervezési intézkedéseket kell kidolgoznunk azok meg­valósítására. A központi irányító szervek hirdetik ki, szervezik és érté­kelik a mezőgazdaság és élelmiszeripar döntő fontosságú ter­melési feladataira irányuló versenyeket. Kidolgozzák és meg­jelentetik az egyének, munkakollektívák, műhelyek, üzemek és vállalatok versenye eredményeinek jutalmazására vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor tekintetbe veszik az ágazatok sajátos feltételeit, és a szocialista verseny eredményeit differenciál­tan értékelik. Az irányítás középső fokán a vezető dolgozók legfőbb fel­adata a központi szervek által ‘ meghatározott feladatok és intézkedések politikai-szervezési biztosítása. A kritériumok megállapításánál figyelembe veszik az alárendelt szervezetek termelési feltételeit, az összpontosítás és szakosítás lehetősé­geit, műszaki felszereltségét és egyéb szempontokat. Javasol­ják a szocialista verseny valamelyik formáját, és tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogyan alkalmazzák ezt a vállalatok és szervezetek konkrét feltételei között. Vállalatközi versenyt szerveznek elsősorban a hasonló termelési feltételekkel ren­delkező vállalatok bevonásával, értékelik a kerületi és járási méretű, valamint a gazdasági termelőegységek szintjén szer­vezett versenyeket, gondoskodnak az újító- és feltalálómoz­­galom fejlesztéséről, feldolgozzák a központi szervek által értékelt szocialista verseneykre vonatkozó információkat, álláspontokat és javaslatokat. Az irányítás középső láncszemei biztosítják az alárendelt szervezetek vezeíő dolgozóinak és tisztségviselőinek tökéletes tájékozottságát a szocialista verseny céljairól, formáiról és feltételeiről. Értékelik a szocialista kezdeményezés és verseny fejlődését, ellenőrzik az előirányzott feladatok teljesítését, a nyilvántartás és a statisztikai kimutatások vezetését, a számí­tástechnika, a szabványok, a normatívák, a vállalati tervezés ós az önálló elszámolási rendszer alkalmazásának színvona­lát, az erre a célra előirányzott pénzeszközök kihasználását. Rugalmasan oldják meg a műszaki és szervezési problémákat, módszertani segítséget nyújtanak és együttműködnek az ille­tékes szakszervezeti szervekkel és társadalmi szervezetekkel, így teremtik meg a feltételeket arra, hogy a vállalatokban a dolgozók kezdeményezésének és szocialista versenyének fej­lesztését egységes, komplex politikai-szervezési intézkedések­kel biztosítsák. Vállalati szinten a vezető dolgozók legfőbb feladata, hogy megszabják a dolgozók kezdeményezésének vállalati fejlesz­tési szabályait és megválasszák a feladatoknak, célkitűzések­nek és a konkrét munkahelyi feltételeknek megfelelő verseny­­formáikat. Az elemzések eredményei alapján és a tervezéssel összhangban megfelelő időelőnnyel tűzik ki a szocialista ver­seny rövid- és hosszú lejáratú célkitűzéseit, tematikus felada­tokat hirdetnek, megtárgyalják a dolgozókkal a tervfeladato­kat, azok anyagi-műszaki feltételeinek biztosítását, szorgal­mazzák a dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakozta­tását és a tervteljesítés leggyengébb pontjain szocialista mun­kafelajánlásokat szerveznek. A vállalati szabályokkal és a politikai-szervezési intézkedé­sekkel összhangban az üzemi egységeik vezetőit és a meste­reket konkrét feladatokkal bízzák meg, növelik a szocialista verseny menetének és eredményeinek értékelésével szembeni igényeket, figyelemmel követik a dolgozóik kezdeményezésé­nek jellegét és hatékonyságát, valamint gazdasági és társa­dalmi Jelentőségéit. Ennek során felhasználják a vállalati ter-3vezést és a hozraszcsotot, a nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag-, energia-, hajtóanyag- és munkaráfordítás! normákat, feltéte­leket teremtve a munkafelajánlások megvalósítására, a terme­lési és gazdasági tervfeladatokra való kapcsolódásra és a szocialista verseny eredményeinek tárgyilagos értékelésére. Gondoskodnak arról, hogy a szocialista verseny eredményei a tervteljesítés műszaki-gazdasági elemzéseinek, valamint az irányító és politikai-szervező munka értékelésének szerves részévé váljanak. A vezető dolgozóknak rugalmasan kell megoldaniuk a problémákat és szervezniük a versenyző személyek és kollek­tívák számára szükséges segítséget, növelniük azoknak a ta­nácskozásoknak színvonalát, amelyeken rendszeresen ellenőr­zik a szocialista munkafelajánlások teljesítését, értékelik és pontosítják a feladatokat, vállalásokét. A dolgozók kezdeményezőkészségének kibontakoztatása a gazdasági vezetők, a szakszervezet és a társadalmi szerveze­tek közös feladata. A dolgozók kezdeményezése kibontakozá­sának és a szocialista verseny fejlesztésének szervezésekor a dolgozókat a munkához, társadalmi tulajdonhoz és munka­­fegyelemhez való szocialista viszonyra kell nevelni. Fokozott figyelmet kell szentelniük a szocialista brigádok és komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységének. A társadalmi szervezetek tisztségviselőinek fontos feladatai közé tartozik a tartalékok feltárásához és kihasználásához, valamint a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányai­nak a termelési folyamatba való bevezetéséhez szükséges lég­kör kialakítása. Figyelmet szentelnek a „Szakszervezeti tagok -­­a saját üzemük és a köztársaság javára“ mozgalom fejleszté­sének is. A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK FORMAI A mezőgazdaság és az élelmiszeripar sajátos feltételei kö­zött a szocialista verseny legfontosabb formái közé az egyéni és kollektív munkafelajánlások tartoznak, melyek a dolgozók irányításban való közvetlen részvételének alapvető formái. Ezekbgn a dolgozók tevékeny hozzáállásukat fejezik ki a munkahelyi tervfeladatok jobb teljesítéséhez, saját munkájuk gazdaságosságának és hatékonyságának növeléséhez. Ezért válik ez a szocialista verseny magasabb formáinak, mindenek­előtt az üzemi és vállalati munkafelajánlások alapjává. A szemléltetés kedvéért: az állami gazdaságokban és az egységes földművesszűvetkezetekben csupán 1981-ben több mint 368 ezer egyéni, több mint 39 ezer kollektiv, 3013 össz­­üzemi és 662 üzemközi közös munkafelajánlást tettek. Az ál­lami gazdaságokban az összes dolgozó 90, a szövetkezetekben pedig a dolgozók több mint 70 százaléka kapcsolódott be a szocialista verseny különböző formáiba. A mezőgazdasági termelés növelésének egyik módja a kooperációs és integrációs kapcsolatok elmélyítésén alapszik, egyrészt a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, másrészt a mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató szervezetek között, főleg közös szocialista munkafelajánlások formájában. Ezek a munkafelajánlások teszik lehetővé az adásvételi kapcsola­tok megfelelő színvonalának a biztosítását. Optimális feltéte­leket segítenek kialakítani a már létező termelési kapacitá­sok kihasználásához, a nagy befogadóképességű objektumok építését és a legelőnyösebb műszaki berendezések beszerzé­sét lehetővé tevő termelő- és pénzeszközök összpontosításá­hoz, valamint azok teljes mértékű kihasználásához. Példakép­pen megemlíthetjük a Mikulovi Állami Gazdaság, a Hustope­­čei Gép- és Traktoállomás, valamint a brnói Fruta közötti hosszútávú üzemközi szocialista munikafelajánlást, amelynek célja a piac zöldséggel való jobb ellátása. A végtermék tehát a termelési folyamatban kifejteit együttes igyekezet eredmé­nye — a minőségi talajelőkészítéstől, a termőterület, a ter­mesztett fajta, a korszerű agrotechnika és a gépesítés helyes megválasztásán át egészen á betakarításig és a konzezrvipar általi feldolgozásig. A mezőgazdasági üzemeik csupán 1980- ban több mint 830 hasonló kötelezettségvállalást tettek. A dolgozók kezdeményezésének magasabb formája a szo­cialista brigádok közötti versengés. Ennek célja a gazdasági feladatok maradéktalan teljesítése, de ugyanakkor a munká­hoz való szocialista viszony és a munkakollektíván belüli elv­társi kapcsolatok kialakítása is. Ezért válnak ezek a brigá­dok a mezőgazdasági gyakorlatban fokozatosan a legigénye­sebb tervfeladatok kezeseivé és a leghaladóbb módszerek népszerűsítőivé. Befolyásolják a dolgozók politikai, szakmai és kulturális színvonalának emelkedését, szilárdítják a mun­kaeredményekért érzett kollektív felelősséget és biztosítják a dolgozók nevelését a „Szocialista módon dolgozni — szocia­lista módon élni“ jelszó keretében. A mezőgazdaságban ma már 22 ezer 103 szocialista brigád működik, melyekben több mint 284 ezer tag fejt ki érdemdús tevékenységet. A tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak a termelési folyamatba való bevezetésével egyre nagyobb telen­­tőségre tesznek szert a komplex ésszerűsítő brigádok. Tevé­kenységük időtartam és célkitűzés szempontjából a nagyüze­mek, vagy ez irányítás középső láncszeme konkrét termelési­gazdasági feladatainak teljesítésére korlátozódik. Feladataik közé tartozik a legfontosabb problémák megoldására vonat­kozó javaslatok kidolgozása és a konkrét Intézkedések gya­korlati megvalósítása, természetesen a szervezet vezetőségé­nek kívánsága szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom