Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-11 / 28. szám
Városban is lehet eredményesen... (Folytatás az 1. oldalról) Már közel húsz éve, hogy másodszor próbálkozott a tenyésztőmunkával. Ezúttal sikerrel. Elhullás, ilyen tömegméretű, nem volt. Ezt főleg a rendszeres, megelőző védekezésnek — védőoltásoknak — köszönheti, a Norwaki és a Norwak2 szérum nagyon jó szolgálatot tesz. No meg a rendszeres állategészségügyi ellen-Amerikai nyérc, lesállásban. őrzésnek, amit dr. Mészáros Ferenc körzeti állatorvos bonyolít le. Míg a védőoltás szervezett, s minden tenyésztőre egyformán kötelező, addig az állatmegbetegedéskor hívásra tesz eleget az állategészségügyi szakember. A házigazda (volt taxisofőr, most nyugdíjas) nagyon precíz, szakszerűen gondoskodik arról, hogy az állatok elegendő vitaminhoz jussanak. A húshulladék fehérjetartalmát például sajthulladékkal gazdagítja. Két évtizedes, gazdag tapasztalatait miként hasznosítja? Mindkét fia apja nyomdokaiba lépett. Szenvedélyes nyérctenyészlők. Mint a nyérctenyésztés járási úttörője, egyben a szervezet szakosztályának vezetője. A szakosztályon belül ketten amerikai nyércet, hárman sarki rókát, ugyancsak hárman nutriút tenyésztenek. Ami még a tapasztälat-hasznosítást illeti: nagyon szívesen ad szaktanácsot azoknak a fiataloknak is, akik még nem tagjai a kisállattenyésztők szervezetének, s érdeklődnek ez iránt. Ügy véli: az állatbarát fiatalok nagyon hasznosan tölthetik szabadidejüket, nem torzul el az erkölcsi arcélük, általában becsületes, jó emberbarátokká válhatnak. Szerinte: a kisállattenyésztés a becsületes életre nevelés hatékony eszköze: Lődőrgés helyett a fiatal megtanulja szabadidejének helyes beosztását, örömét leli abban, amit csinál. Formálódik felelősségérzete, mégpedig azáltal, hogy az állat naponta megköveteli a magáét... Amellett nemcsak jó szakember válhat belőle! No meg a munkájának hasznát is látja. Mit tanácsol a példás kisállattenyésztő? Mindenekelőtt azt, hogy az eddigieknél sokkal több figyelmet fordíthassanak nemcsak Érsekújváron, hanem az illető járásban is a nutriatenyésztésre. Kapjon zöld utat! Miért? Mert nagyon rentábilis a tenyésztése. Nagy befektetést nem igényel. Növényevő állat. Eledele is könnyebben előteremthető, megtermelhető. Melyik nevelési módszert ajánlja? A vizeset vagy a szárazai? Ezt döntsék el maguk, akik nutriatenyésztéssel kívánnak foglalkozni. Mindenesetre a tudományos álláspont a száraz nevelési módszer mellett tör lándzsát. TYŰKTENYÉSZTÖK ÉS NYULÁSZOK Kísérőm, Száraz Ferenc tájékoztatása szerint a szervezet baromfitenyésztőinek körében a húsbaromfi a közkedveit, mégpedig a fehér, a fekete és a sávozott plimut, a rodejlend, a fogolyszínű olasz tyúk, a bráma fajták. Az utóbbi — amit tavaly csak kis menynyiségben tenyésztettek — 4— 5 kilós súlyt is elér. A 43 baromfitenyésztő évente közel 30 ezer tojást ad a szervezet keltetőjébe, amely két esztendeje üzemel. A keltetési idény tizenöt hétig tart. A fiastcjás darabját a szervezet 2,50 koronáért veszi át; a tenyésztő a nem fiastojást egy hét elteltével visszakapja. Egy-egy tenyésztő félszáz csibét kaphat kedvezményes áron. Az ilyen kedvezmény lehetővé tette, hogy a kisállattenyésztésen belül a baromfitenyésztési szakágazat eléggé felerősödött. A baromfitenyésztők sokat köszönhetnek Sucha Michalnak, a szakosztályvezetőnek, aki megosztja velük gazdag tapasztalatait, szakismereteit —, mint a szövetség központi bizottságának tagja. Nyulakat 26 tag tenyészt, mégpedig új-zélandi fehér, angora, csincsilla, bécsi kékszemű, castorrex, kaliforniai és más fajtákat. A nyulászok jó eredményeinek eléréséhez Karsay Ferenc szakkörvezető is hozzájárul. Az ő munkáját Bartos László szakmailag és adminisztratív szempontból is elősegíti, önzetlen munkájukért tisztelet és nyilvános dicséret jár. A szervezetnek vitathatatlanul nagyra becsülendő az a humánus tevékenysége, miszerint a 60 darabos csincsilla-állomány, a 100 tengerimalac és a szükséglet szerinti mennyiségű bárány kísérleti célt szolgál. E tekintetben szlovákiai elsők. A LEGRÉGIBB ÉS A LEGIFJABB SZAKOSZTÁLY Szabó Istvánnal és Sekanek Ján mérnökkel — az elnökkel és a titkárral — tekintettük át végül a szervezet immár 30 éves működésének eredményeit, folytatva a galamb- és díszmadár-szakosztály tevékenységével: így tudtuk meg, hogy a galambászok szervezkedtek a legrégebben, az 1949-es évben. Említést érdemel, hogy Dél- Szlovákiában a galambvonalat épp a komáromi (Komárno) és Fehér plimut... az érsekújvári (Nové Zámky) galambász-szakosztályok képviselik. Az érsekújváriak jobbára a díszgalambfajtákat tenyésztik. A galambállományukban meg található a komáromi bukó keringő, a prágai röpgalamb, az angol páva, a sirályka (ennek négy-öt változata), s legjelentősebbek a kingek, valamint a budapesti magasröptű keringők. Nagy problémájuk: a városközép felszámolva, ahol magasépítkezés van folyamatban. Természetes dolog, hogy ilyen kedvezőtlen tenyésztői feltételek közepette romlik a tenyésztő kedv. Milyen kiutat látnak a szinte kiúttalanságból? A cél: városon kívüli tenyésztér bérlése, vásárlása, a lehetőségek jobb kiaknázása, ami elősegítené a szakosztály taglétszámának gyarapodását is. Ez a folyamat máris elkezdődött... Érdekes, hogy a fiatalság jobbára a díszmadár- és a baromfitenyésztés felé orientálódik. Ez mivel függ össze? A beruházási költség nem túl magas, amellett kis élettér szükséges. Díszmadár-tenyésztéssel például 47 tag foglalkozik. Létszámgyarapodás főleg az utóbbi években történt, s ez a szakosztály egyben a legifjabb, hlszén legutóbb szerveződött, kelt életre. ÉLTENYÉSZTŰK, KIÁLLÍTÁSOK Az 1978-ban megválasztott új vezetőség most azon fáradozik, hogy a szervezet hat tenyésztőjénél történjék fajta-elismerés, ami a minőségre törekvés konkrét kifejezője. Kik a szervezet éltenyésztői? Mindenekelőtt: Kántor István, Ivicsics Béla, Petricska József, Sebestyén László és mások. És itt említsük meg, hogy a kisállattenyésztők városi szervezetének, amely 128 tagú, legfőbb kihangsúlyoznivalója: egyetlen tagja sem földműves — valamennyien gyári munkások és hivatali dolgozók. ...A minőségre törekvés másik legfontosabb kifejezője: az öt szakosztály rendszeresen résztvesz a fcülönböző kiállításokon. Ez a városi szervezet NOVEXOTA néven speciális kiállítást tart, immár hagyományosan, évente, december első hetében. Nyitrán (Nitra) az AGROKOMPLEX-en és Brnóban egyénileg vettek részt a nyulászok és galambászok, ami ugyancsak a magas minőségi mérce elérését célozta, és célozza a jövőben is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy csupán az 1978-ban újjászervezett vezetőség törekszik a mennyiség melett a minőségi követelmények fokozására. Tisztelet, becsület mindazoknak az alapftótagoknak, vezetőknek, akik a városi szervezet Fejlett csincsilla Száraz Ferenc állományából. (A szerző felvételei) 30 éves fennállása alatt a mini dig jobbra, a magasabb szakmai hozzáértésre, minőségre törekedtek, áldozatkész szerve-, ző-felvilágosító munkát végezi tek, felhasználva, általánosítva a jó tapasztalatokat, módszereket, gyarapították a taglétszái mot. N. KOVÁCS ISTVÁN *1* í* *!• ♦!« *2* «J* «J* *J* *2* «5» «J* ♦♦♦ «j» «J» «J* «£♦ *J> «5» «J* «*• «j* «J* «J» «g» «*« »Z* *Z* *5* •!• •!• *2* ♦2* *2* *Z* *Z* *** *** *** ♦« 1111111111111!11111111111!1ПП1Л1111111111111!111111111Л1ЛШ Ingyen kínálták, koronáért adják Varga Imre nyúltenyésztéssel foglalkozik. Nyolc nőstényt tart, az új-zélandi fehér és a francia ezüst haszonkeresztezésével kísérletezik. A múlt évben száznegyvennyolc pecsenyenyulat adott át a Branko vállalatnak. Jó tapasztalatokat szerzett a szárított csalán takarmányozási célra való felhasználásával. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének sárkányi (Šarkan) helyi szervezete 1967-ben alakult. Rövid ideig huszonkét taggal működött, majd fokozatosan harminchárom főre gyarapodott az aktív kisállattenyésztők száma. A közelmúltban a libádi (Ľuba) nyulászok különváltak, mert elhatározták, hogy saját alapszervezetet létesítenek. Így napjainkban a sárkányi szervezet huszonöt fővel tevékenykedik. Elnöke Varga Imre bácsi, akit tizennégy évvel ezelőtt bízott meg a taggyűlés ennek a tisztségnek az ellátásával. Imre bácsi határozottan állítja, hogy Sárkányban a nyulászoknak az érdeme az alapszervezet léte és eredményes tevékenysége. Úgyszólván a kezdettől fogva szorosan együttműködnek a vágónyulak felvásárlásával megbízott nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal, melynek évente két és félezer pecsenyenyulat adnak el. E tekintetben az érsekújvári (Nové Zámky) járásban az élvonalbeli alapszervezetek közé tartoznak. Mivel a nyulászok többsége fajtatiszta állománnyal rendelkezik — a legkedveltebb fajta az új-zélandi fehér —, aránylag sok tenyészállatot értékesítenek. Itt is akadnak már kezdeményezők, akik a szakirodalomból gyűjtött ismeretek gyakorlati kamatoztatásával haszonkeresztezéssel kísérleteznek. Egyelőre az új-zélandi fehér és a francia ezüst keresztezéséből származó utódok hústermelő és takarmányhasznosítási képességét vizsgálják. Úgy tűnik, a hústermelésre beállított tenyészetekben érdemes keresztezéssel foglalkozni. A községben legjobbnak tartott nyulászok — Bitter Ferenc, Téglás Ferenc és Varga Imre —• legalábbis ezt vallják. Persze hozzáteszik, hogy a valóban eredményes hústermelés érdekében nem ártana — több fajta bevonásával — részletes, több tényezőre (szaporaság, nevelőképesség, növekedési erény, takarmányhasznosítás stb.) kiterjedő öszszehasonlítást végezni, esetleg más alapszervezetekben szerzett tapasztalatokat fokozottabb mértékben tanulmányozni és népszerűsíteni. Dicséretet érdemlő az alapszervezet tyúktenyésztéssel foglalkozó tagjainak tevékenysége. A mindössze huszonöt fős gárda tizenkét elismert A-tenyészettel büszkélkedhet. No meg saját keltetővel, melyből évente öt-hat ezer hemsír naposcsibe kerül eladásra. Persze akadnak olyanok, akik a dorking, a bráma és a kosin keresztezésével létrehozott, legrégibb angol fajtának, a kettőshasznosítású szöszeksznek szavaztak bizalmat. Viszont ezeket az állományokat még nem sikerült annyira felfejlesztem niük, hogy elismert A-tenyér szetté nyilváníthassák őket. Mint mondják, elképzelhető, hogy a közeljövőben erre is sor kerül. A községben egyelőre négyen tenyésztenek king galambot, ili Ietve német kiállítási és komáromi bukó keringő galambot. De tartanak a faluban díszfácánt, pávát és harminc juhot is. Valaha nyolcvan juh is volt a faluban, de a takarmányínség sokakat rékényszerített az állomány felszámolására. S végezetül szóljunk néhány szót a takarnaány-beszerzési gondokról. Az alapszervezet elnöke bosszankodva fogadott bennünket, hiszen az év elején — a Branko igazgatójától és nyúlfelvásárlási szakemberétől kapott .tájékoztatás alapján — mi is azt ígértük a nevezettek szavait tolmácsolva, hogy igenis javulás várható a takar-. mányellátásban. Nos, úgy néz ki a dolog, hogy erre még egy ideig várniuk kell a nyulászoknak. A sárkányiak nehezményezik, hogy már a második félévben járunk és ők még egy deka nyúItáDot sem kaptak. Érthető a panaszuk, hiszen tisztán etetett szemesekkel három héttel tovább kell tartaniuk a nyulakat amíg elérik a vágóérettséget, pontosabban a felvásárlók által meghatározott élő tömeget. S ami ugyancsak kellemetlen: a faluban többen azt hiszik, hogy mindenért az elnök és a nyúlfelvásárlás szervezésével megbízott tenyésztőtársuk a felelős, mert elhanyagolják a kötelességüket és nem rendelik meg időben a takarmányt, örvendetes volna, ha a Branko végre ura lenne a szavának. Széna-ügyben pedig a Meliorációs Szövetkezet illetékeseinek kellene intézkedniük. Állítólag ingyen kínálták, mégis koronáért adják a Párizs patak partján elterülő kaszáló folyóméterét. Korábban, amíg a szövetkezet köbölkúti dolgozói kezelték ezt a szakaszt, nem volt ilyen probléma. Most másokat bíztak meg ezzel a föladattal, s ők pénzért árulják a kaszálót. Van aki megveszi, mert máshol nem tud annyi szénát gyűjteni, hogy elláthassa az állatait, mások viszont egyszerű, magánzsebre menő „vállalkozásnak“ tartják az 'egészet. Jó lenne tisztázni, kinek van igaza, történetesen azt, hogy a Meliorációs Szövetkezet miért állt el korábbi ígéretétől? Őszi Mártonék huszonkét juhot és hat kecskét tartanak. A tejet frissen vagy túrónak feldolgozva fogyasztják, illetve értékesítik. Számukra is gondot okoz a takarmányínség. illlilllllllllllllllillllllllllllllll (bor) III Fotók: —dek
