Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-03 / 40. szám
1981. október 3. SZABAD FÖLDMOVES 13 Járható út: a hozamnövelés NAPIRENDEN A KUKORICA A kerületi mezőgazdasági igazgatóság, a Vágsellyei (Sala) Kooperációs Társulás, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer (IKR) és a Szelőcel (Selice) Efsz közös szervezésében a közelmúltban kukoricatermesztési bemutatót tartottak Szelőcén. A bemutató tájékoztatást adott a kukoricatermelés gépesítésének helyzetéről, a termelés színvonaláról, érzékeltetve a továbblépés és a fejlesztés lehetőségeit. A hozamszint növelésének fontossága mellett, előtérbe került a költségszint elemzése is, melynek Jelentőségét azért hangsúlyozzuk, mert az utóbbi években hajlamosak voltunk pusztán hozamszemlélettel minősíteni az egyes ágazatok színvonalát, s gyakran került háttérbe az egyre jobban feszítő költségszint, a ráfordítások aránya és értéke. Betakarítástól magágykészítésig A betakarítási bemutató alapvetően két gondolatot sugallt: ■ A tábláról a legjobb minőségben mindent be kell takarítani — a mellékterméknek számító kukoricaszárat is; ■ Megfelelő szintű gépesítés nélkül ma már elképzelhetetlen a korszerű, gazdaságos kukoricatermelés. Jó munkával mutatkozott be a Claas Domlnátor 106-os kombájn, szecskázó ge könnyű tárcsás boronával vagy ásóboronával akár egyetlen munkamenettel vetésre kész állapotba hozható. A talajok forgatás nélküli mélylazítására szolgáló gép a Vibrolaz 80. Alkalmazásával megszüntethető a szántásnál kialakuló tömődött eketalpréteg. Ezáltal javul a talaj vízbefogadóképessége, levegőzése. A tárcsák közül elsősorban a Rába- IH típusú nehéztárcsás borona nyerte el szakembereink tetszését. A tárcsa alkalmas szántáselmunkálásra, de jól végezhető vele a szántás előtti tartóhántás, szárvágás és aprítás is. A szántási bemutatón a Rába-IH 10-72 5/6 és a Rába-IH 10-720 7/6 ekefejes, 45 cm fogásszélességű középmélyszántó ekék hívták fel magukra a figyelmet. A Hankmó 252 típusú ásóborona jól egyesíti a kombinátor és a tárcsa előnyös tulajdonságait. Jól porhanyít, de a talajt nem szárítja ki olyan mértékben, mint a tárcsa. A munkagép a bedolgozást igénylő herbicidek bedolgozására is alkalmas. A különböző növénykultúrák talajelőkészítésekor gyakran okoz bizonytalanságot és nehézséget a gézhatás mechanizmusa, a vegyszerek — Eradicane, Sután, Olitref stb. — talajba juttatása. Ezeket a vegyszereket 30 percen belül a talajba kell dolgozni, melynek legjobb módszere a bedolgozással egymenetben végzett kijuttatás. A Szelőcén látott tápanyagkijuttató gépek közül leginkább a Huniper-2000 típusú permetező és folyéo CÖ Xt IZ И * ф il £ и SS .Q со © ж g Я O 05 X x X x s; ai öS adapterrel felszerelve. A kombájnos munkájának megkönnyítését az automatikus kormányzás biztosítja. A szerkezet bekapcsolása után a kombájnos több figyelmet tud szentelni az ellenőrző műszereknek: a forgásvisszajelzőnek és a beépített szemveszteségjelzőnek. A berendezés elektro-hidrosztatikus. Ma még kevés gazdaságunkban megoldott a kukoricaszár gépi betakarítása. Szelőcén a szakemberek láthatták a Hesston 7650-es járvaszecskázógépet. mely a takarmánynövények — lucerna, silókukorica, kukoricaszár — komplex betakarítására alkalmas. A levágott, vagy a rendről felszedett terményt a gép leszecskázza és kídobóventillátorával a kifúvótornyon át a mögötte, vagy mellette haladó gyűjtőkocsiba fújja. Ha figyelembe vesszük kukorieatermelésünk országos szintjét, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a hozamok — azonos költségszinten vagy csak minimális költségnöveléssel — további növelése reális út. Komoly tartalékaink vannak ugyanis a biológiában, a technikában és a vegyszerezésben. Sajnos, újra hangsúlyoznunk kell, hogy közel sem kielégítő a talajmüvelést végző műszaki felszereltségünk. A költségráfordítás és a hozamnövelés közötti összefüggések keresése közben önkénytelenül felvetődik a kérdés: Vajon minden esetben szükséges-e az ekével történő szántás, vagy elegendő-e a tárcsás, illetve kombinátoros művelés? Az IH-11 típusjelzésű függesztett merevkéses középmélylazító például egyike a talajforgatás nélküli lazításra alkalmas talajművelő gépeknek. A talajt hatásosan lazítja, megfelelő aprító és porhanyosító munkát végez, tehát a szántás nélküli talajművelés alapgépe. Utána a talaj felszíni rétekony műtrágyakijuttató berendezés felel meg, mellyel az éjszakai vegyszerezés is megoldható. A csatlakozás ebben az időszakban is biztonságos; savkihagyás, túladagolás nem állhat fenn. Energiatakarékosán A szemes kukorica mesterséges szárítása — különösen a kérődzők takarmányigényét tekintve — a termelési költségek jelentős növekedését okozza. A bemutatott energiatakarékos tárolás egyik módszerével — a kukoricacső-zúzalék készítéssel — jelentős mennyiségű fűtőenergia és beruházási költség takarítható meg. Az eljárás lényege, hogy a szem és a csutka keveréke — ez adja a csőzúzalékot — a sertések számára megfelelő 5—7 százalékos nyersrosttartalommal, levél- és szármaradványok nélkül kerül betakarításra. A kukoricát morzsolva betakarító kombájnok kisméretű átalakítás után alkalmasak a szem és a csutka egyidejű betakarítására. A 40—45 százalékos nedvességtartalommal betakarított szemcsutka keveréket tárolás előtt vagy után darálni kell a kellő tömöríthetőség érdekében. E célra a kalapácsos darálók is hasznosíthatók. Fém toronysiló esetében az utólagos aprítást kitárolásnál, a feletetést közvetlen megelőzően, falközi silók esetében pedig a tökéletes erjedés érdekében betárolás előtt kell elvégezni. A silózási eljárás alapos és lelkiismeretes tömörítést, légmentes letakarást igényel, mert csak így biztosítható a tökéletes biológiai erjedés. A csőzűzalék csuhémentesen a sertés, csuhával együtt pedig a szarvasmarha és a juh által nagyon jól hasznosítható abraktakarmány. Előnyös, mert: ■ A csőzúzalékot nem kell szárítani, s így nagy mennyiségű fűtőanyag takarítható meg. A szárítós mellőzése elősegíti a jobb takarmányhasznosulást, s az értékes állati táplálékot tartalmazó kiegészítő komponensek — csutka és csuhé — betakarítása is megoldható, tehát a megtermett tápanyag szinte veszteségmente sen kerül a állatok elé; ■ A többlethozam száraz anyagban 17 százalék. Az így nyert takarmány emészthetősége 80—85 százalékos. Veszteségmentesen tárolható falközi silókban, kitárolása pedig jól gépesíthető. Sertéseknél a nedvesetetős berendezésekkel kiválóan etethető, a felhasználás előtt a koncentrátumokkal és a takarmánykiegészítőkkel egyenletesen keverhető; ■ Takarmányozásával javul az egységnyi terület állattartó képessége, több hús és tej állítható elő: amíg pédául egy hektár szemes kukorica 27, addig egy hektárról betakarított kukoricacső-zúzalék 32 sertés abrakszükségletét biztosítja. Termelésfejlesztő kooperáció A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Ipaszerű Kukoricatermesztési Rendszeréhez — az IKR közös vállalatba — Magyarországon több mint 200 szövetkezet és állami gazdaság, mintegy 300 ezer hektárral kapcsolódik. A nemzetközi kooperáció keretében a bábolnaiak sikeresen együttműködnek a Vágsellyei Kukoricatermesztési Rendszerrel. — Kukorlcatermesztési rendszerünk fő célja a hozamnövelés és a termelési költségek csökkentése — mondotta Vegh Imre rendszergazda, a vágsellyei szövetkezet főgépesítője. — Rendszerünk olyan vertikális gazdasági szervezet, amelyen belül a résztvevők gazdasági és jogi önállóságukat megtartják, érvényesítve a termelésben való közvetlen érdekeltséget. Az üzemi keretek fenntartása biztosítja a tagvállalatok öntevékenységét és a helyi adottságok kihasználását. Az egyesülésben a gazdálkodás, a fejlesztési források képzése az érvényes szabályozás általános keretei között történik. Az idén 12 ezer, jövőre pedig 19 ezer hektáron irányítjuk az iparszerü kukoricatermelést. Jövőre rendszerünkhöz kapcsolódnak a nagymegyeri (Galovo), a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a búcsi (Búé), a bátorkeszi (Vojnice), a galántai és a tardoskeddi (Tvrdpsovce) szövetkezetek, valamint a Galántai Magtermesztő Állami Gazdaság. Ugyanakkor 3 ezer hektáron a Mikulovi Állami Gazdaságban is megkezdtük a fajtakísérleteket. — Együttműködési programunk a kereskedelmi úton történő szolgáltatásokat és a fejlesztési célokat tartalmazza — említette Szaxon Attila gépészmérnök, az IKR osztályvezetője. — Az elmondottak értelmében mi biztosítjuk a vetőmagot, mi végezzük a vetést, valamint a vetéstől a betakarításig terjedő szaktanácsadást. A növényápolást és a betakarítást viszont már az önök termelési rendszere realizálja. Tomcsák Gyula agrármérnök, a csehszlovák kukoricatermelési program felelős növénytermesztője elmondotta, hogy a vágsellyei kooperációs körzetben leginkább a korai és a középkorai hibridek váltak be. A fajtaösszetétel jó volt. A termésbecslést elvégezték, s hektáronként 6,3 tonnás hozamokra számítanak. összegezve Az új keresése, cselekvőkészség, a korszerűre való törekvés. Ez a három tényező határozta meg a bemutató tartalmi mondanivalóját. Örömteli, hogy a bemutató szervezése is sok hasznos tapasztalattal járt. Eltért a hasonló, már megszokott, sablonos rendezvényektől. A látogató érdeklődéséhez alkalmazkodva, előírt program nélkül, szervezésileg időtakarékos megoldást valósítottak meg Szelőcén. A szakmai vonatkozású előadás és filmvetítés után — a szaktechnikusok magyarázatával kiegészítve — gyakorlati munkavégzés közben mutatták be a gépeket. Jó lenne, ha máshol is hasznosítanák a Szelőcén tapasztalt rugalmas szervezési megoldásokat. CSIBA LÁSZLÓ Mezőgazdasági üzemeink jelentős érdeklődést tanúsítanak a kukoricatermesztés tervszerű fejlesztését, a termelés eredményesebbé és jövedelmezőbbé tételét segítő hazai és külföldi kezdeményezések, illetve tudományos vívmányok iránt. Az üzem- és ágazatvezetők nagy figyelemmel szemlélték a bábolnai IKR korszerű gépeinek munkáját, majd hosszas eszmecserét folytattak a nedves kukorica csőzúzalék formájában történő, falközi silóban való tárolásának ismertetett előnyeiről, illetve a haladó tárolási-tartósítási módszer hazai alkalmazásának lehetőségeiről. Kádek Gábor felvételei ♦ «
