Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

1981. szeptember 5, .SZABAD FÖLDMŰVES 11 A tervteljesítés fény- és árnyoldalai A partnerek közti adásvételi vi­szony, s ennek kapcsán az áru­forgalmazási szerződések megkö­tése után a tervben meghatározott feladatok törvényerőre emelked­tek. Nem mindegy tehát, hogyan teljesítik a gazdaságok az áru­­forgalmazás feladatait. Magunk mögött tudjuk a hete­dik ötéves tervidőszak első fél­évét. A mezőgazdasági üzemek el­készítették a hat hónap mérlegét. Értékelték a tervek teljesítését. Nem hallgatták el a fogyatékossá­gokat sem. Így van ez rendjén, mert csak a helyzet tökéletes Is­meretében szűrhetik ki a hibákat, teljesíthetik mindazt, amire az adásvételi szerződésben kötelezett­séget vállaltak. — A nemesócsai (Zemianska OIča) Csehszlovák Néphadsereg szövetkezet vezetősége és tagsága szintén mélyrehatóan elemezte az első félévre méretezett tervfelada­tok megvalósítását — említette Kovács Imre elnökhelyettes. — Fel­adataink meglehetősen nagyok. Az állattenyésztésnek kell előteremte­nie a bruttó termelési érték 57,6 százalékát. Ez persze szükségessé tette, hogy növénytermesztésünket az éllattenynésztés tervfeladatai­nak sikeres megvalósítására Irá­nyítsuk. Az első félévben arra tö­rekedtünk, hogy az állatállomány optimális hasznosságára törekedve kellő hatásfokkal használjuk fel a takarmányokat, főleg az erőta­karmányokat. Azokkal szemben, akiknél erőtakarmány-pocsékolást észleltünk, a jövőben még szigo­rúbban járunk el. # Melyik állattenyésztési ága­zat hozta a legjobb eredményt a szövetkezetnek? — Kitűnően teljesítette termelé­si és áruforgalmazási feladatát szövetkezetünk szarvasmarha-te­nyésztési ágazata. A hústermelési feladatot ezen a szakaszon több mint 105 százalékra teljesítettük, s ennek eredményeként a vágő­­állat-forgalmazási tervet több mint 32 tonnával túlteljesítettük. Pozltí-. van értékeljük a tehénállomány hasznosságát is. Itt több mint 113 százalékra teljesítettük az idő­tervben megszabott tejtermelési feladatot és dolgozó népünk ellá­tására 246 ezer literrel adtunk több tejet, mint eredetileg tervez­tük. # Mivel magyarázható a szarvas­marha-tenyésztési ágazat kedvező tervteljesltése? — Azzal, hogy a legtöbb figyel­met éppen ennek az ágazatnak komplex rendezésére fordítottuk. A műveletet két szakaszra bontot­tuk. Az első szakaszban elkészí­tettük az 572 férőhelyes korszerű farmot. Igyekeztünk a farmot nagy haszontulajdonságú elődöktől szár­mazó saját nevelésű kanadai típu­sú fekete-tarka tehenekkel bené­pesíteni. Törekvésünk szép siker­rel járt s bátran állíthatom, hogy az új létesítményt 80 százalék ere­jéig a célkitűzésnek megfelelően népesítettük be. A tehenészeti farm további építményei a prog­­ra mmásodik szakaszában, vagyis 1982-ben készülnek el. Aztán ezer tehén nyer korszerű elhelyezést. Még az is említésre méltó, hogy az új farmot, de más létesítmé­nyeket is, a szövetkezet épltőcso­­portja készíti el. A tehenészeti farm átadása és teljes benépesíté­se után a korábbi 84 helyett, 16 személyt alkalmazunk ezen a sza­kaszon, s ezáltal is növekedhet a termelékenység. # Úgy tudom, hogy a gazdaság sertéstenyésztési ágazata kissé le­maradt a tervteljesítésben. Mi en­nek az oka? m Ennek megvan a magyaráza­ta. Amikor ugyanis a szarvasmar­ha-tenyésztés korszerűsítésére, il­letve komplex rendezésére töre­kedtünk, szem előtt tartottuk, hogy ezen a szakaszon tökéletes megol­dást érjünk el. Emiatt kissé hát­térbe szorult a sertéstenyésztés. Egyszerűen nem jutott rá . beru­házási keret, de kapacitás sem. A sertéstenyésztési ágazat komplex felújítási munkálatait csak akkor kezdhetjük el, amikor elkészítet­tük a tehenészeti farm első épít­ményét és a régi épületek felsza­badultak ahhoz, hogy korszerűsí­tés után a sertések egy részét színvonalasan elhelyezhessük. Az első félévben a lipovéi részlegen 300—350 férőhelyes sertéshizlaldát készítettünk egy régi épületből, s azt be is népesítettük. Most pedig ugyanott korszerűsítünk egy 160 férőhelyes volt tehénistállót, ahová kocák kerülnek. Sürgetővé vált persze a kocaállomány lecserélése is, mert nem nyújtotta a kívánt szaporulatot. Ezzel tulajdonképpen napirendre került a sertéstenyész­tési ágazat komplex rendezése. Időszerű ez, hiszen az első félév­ben a tervezett ötven helyett csu­pán negyvenegy dekás átlagos súlygyarapodást értünk el a ser­téshizlaldában, ami egyrészt a kor­szerűtlen termelési feltételek, más­részt pedig egyes gondozóink lel­kiismeretlen magatartásának a kö­vetkezménye. Emiatt a félévre elő­irányzott forgalmazási tervet 9,4 tonna tartozással zártuk. A hely­zet ismeretében megfelelő pré­miumrendszert dolgoztunk ki. Na­gyon fontosnak tartjuk a súly­­gyarapodás növelését és az erő­­takarmányok megtakarítását. Je­lentős siker azonban, hogy a for­galmazott állattenyésztési termé* kék minősége az első félévben lé­nyegesen jobb volt, mint a múlt év hasonló, időszakában. Persze az se lehallgatható el, hogy ezen a téren még vannak tartalékaink. Ha például jobban ügyelnénk a tej tisztaságára és hűtésére, akkor kedvezőbb minősítést, és főleg jobb átlagárat érhetnénk el. A jö­vőben tehát szigorúbban járunk el azon egyénekkel szemben, akik a tej vizezésére vetemednek, mert pénzügyileg károsítják a közös gazdaságot. A nemesócsai szövetkezet a ko­máromi (Komárno) járásban — száz tehénre számítva — a leg­népesebb szarvasmarha-állományt tartja. Száz hektárra számítva 87,3 szarvasmarhájuk van, a járási át­lag pedig 71,2 darab. A szövetke­zet száz hektárára 30,4 tehén jut, a járási átlag pedig 24,8. A gaz­daság sertésállománya is népesebb a járási átlagnál. Rendkívül nagy gondot okoz, hogy az aránytalanul nagy állo­mány táplálására nem kielégítő a takarmányféleségek vetésterülete. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a hozamok nem fedezik a szükségletet. Az első félévben pél­dául kénytelenek voltak zölden feletetni az összes lucernát, s így elodázódott a lucernallszt készí­tése. A takarmányozási gondokat a szalma alapanyagú pellettel oldják meg. Ez azonban nem olcsó mu­latság. A pellet Jelentős mérték­ben drágítja a termelést, s a több­letköltség a forgalmazás alkalmá­val csak részben térül meg. Ez szükségessé teszi a készlet gon­dos, takarékos felhasználását. Az első félévben arra törekedtek, hogy erőtakarmányokból minél jobb megtakarítást érjenek el, s ez sikerrel is járt. Egy liter tejre számítva a tervezett harminchá­rom helyett huszonhét, egy kiló marhahús termelésére az 1,93 he­lyett 1,34 kiló erőtakarmányt fo­gyasztottak, a sertéstenyésztésben azonban az ismert okok miatt nem értek el erőtakarmány-megtakarl­­tást. Még talán annyit, hogy a nemes­ócsai szövetkezet az egy hektárra jutó tejtermelésben azonban a bá­csi (Búő) és a naszvadi (Nesva­­dy) szövetkezet jeleskedik a já­rásban. Ezen a téren a nemesócsai szövetkezet a harmadik helyre ke­rült. A helyenként előforduló problé­máktól eltekintve, a szövetkezet az első félévet 1 millió 138 ezer korona tiszta nyereséggel zárta, ami annak köszönhető, hogy a gazdaság szarvasmarha-tenyésztési ágazata szép sikerrel valósította meg az áruforgalmazás tervfelada­tát s közben a minőséget Is javí­totta. Lényegesen Jobb termékeket adott a fogyasztási piacra, mint a múlt év hasonló időszakában. HOKSZA ISTVÁN ~ «WK- ; •» ■'AQftX'A . .>-aT S:- >■ A nitrát nagypék­ség naponta 22 tonna kenyeret és 7,6 tonna péksüte­ményt készít a fo­gyasztók ellátásá­ra. Fotó: P. Matis Mielőtt megszegnénk az új kenyeret Ha kenyér lesz, akkor nóta is lesz“ — írja L. I. Brezsnyev a Szűz 6—8 % veszik kárba. Ez bizony nem kis mennyiség, ha figyelembe föld című könyvében. Nehéz volna vesszük, hogy Szlovákiában naponta előre jósolgatni, hogy milyen lesz az 730 ezer darab kenyeret és több mint eredmény, de annyit már most tu- hat millió péksüteményt vásárolnak, dunk, hogy a termésből biztosítva lesz Attól eltekintve, hogy voltak és van­­a mindennapi kenyér. Az SZSZK te- nak kezdeményezések a hulladék ke­rületén eltérőek a hektárhozamok, s nyér felhasználására, ez még nem a kelet-szlovákiai kerületben az árvíz vált rendszeressé és bizony szomba­­ls nagy károkat okozott, de ettől el- ton és vasárnap a szemetesládák ros­­tekintve a 650 ezer tonna kenyér- kadoznak a maradéktól, gabonának szánt búza és a 100 ezer Ezt a problémát kellene megoldani, tonna rozs biztosítva van. Tehát bát- jó lenne, ha a szemetesládák mellett ran mondhatjuk, kenyér lesz bőven, volna egy kenyérgyűjtő láda, amibe de hozzá kell tennünk, hogy pocsé- a hulladék élelmet gyűjtenék. Ez kölni nem szabad. Malmaink meg- azonban csak az érem egyik oldala, kezdték az új búza őrlését. Rövidesen д2г js meg kellene oldani, hogy az asztalunkon lesz az új kenyér. Mi­előtt azonban megszegnénk az új ke­nyeret, egy pillanatra álljon meg a kéz. Gondoljuk arra, hogy milyen hosz­­szú utat kellett megtenni, amíg az elvetett búzaszemekből ropogós héjú, foszlós bélű, illatos kenyér lett. A munka javát elvégzik a gépek, de a gondos és féltő szeretet továbbra is megmarad az új arculatú földművesek szívében. Ma is féltő gonddal figye­lik, miként fejlődik a vetés, és ara­táskor őrködnek, hogy a gabona ne vesszen kárba. Ki gondolt már arra, hogy egy eldobott karéj kenyérhez hány búzakalászra és hány szem bú­zára van szükség? „Egy szem gabona se vesszen kár­ba“ — ez volt a jelszó aratáskor, és jó volna, ha ezt egy másik követné, mely így hangzik: „Egy karéj kenyér se vesszen kárba“. Lehet, hogy már közhelynek számít a sokat emlegetett probléma, de ennek ellenére úgy gon­dolom, hogy erről sosem lehet eleget beszélni, és végre már tenni kellene valamit. Igenis tenni, mert nem kicsi az a mennyiség, amit egyesek napon­ta a szemétbe dobnak. Ha hihetünk a A ružomberoki pékség finomsütemény­felméréseknek, a kitermelt kenyér gabonából készült termékekből — kel örvendezteti kenyér, péksütemény, tésztaféle stb. sokaságát. gyártó vonala is töméntelen termék­­meg a fogyasztók elszállítás folyamatos legyen. Az em­berek rendszerességet lássanak ben­ne, és beléjük rögződjék az ételmara­dék, s a kenyér különválasztása a szeméttől. Ha a gyermek az élet szimbóluma, a kenyér a bőség és a megelégedés jelképe. Rendszerint illatos kenyérrel fogadjuk a legkedvesebb vendégein­ket, barátainkat. Marx Károly a szo­cializmusról úgy ír, mint egy olyan rendszerről, mely az embereknek ró­zsát és kenyeret ad. „Mindenkinek kenyeret és rózsát“. A szocializmus mindenki számára biztosítja a mindennapi kenyeret, és nem akármilyen kenyeret. Szlovákiá­ban ma 17 féle kenyeret sütünk. A Malom- és Sütőipari Tröszt 12 ezer dolgozója gondoskodik róla, hogy amikor reggel az asztalhoz ülünk, ott találjuk a friss péksüteményt. Ki gondolt már arra, hogy hány és hány ember dolgozott éjjeli műszakban csak azért, hogy reggel a boltokban megvehessük a kívánt péksüteményt? Az emberek munkáját illő megbe­csülni. A kenyér is az emberi munka eredménye. Az őstermelőktől a pék­ségig és az elárusítókig sok-sok ké­zen keresztül jut az asztalunkra, azért becsüljük meg! Nem is olyan régen a kenyér nagy becsben volt. Sokak­nak asztaláról hiányzott! Aki életé­ben csak egyszer is igazán éhes volt, hiányzott neki a kenyér, az nem fog­ja a kenyeret könnyen a szemétbe dobni. Am sokan, nagyon sokan van­nak, akik életükben egyetlen egyszer sem tapasztalták, hogy mit jelent az éhség, mit jelent az, ha nincs kenyér. Ezekhez szeretnék szólni és kérni őket, hogy mielőtt megszegnék az új kenyeret, gondoljanak azokra, akik munkájának eredménye a frissen sült ropogós héjú és illatos kenyér. Dr. SLADOVNÍK JÖZSEF, a Malom- és Sütőipari Tröszt dolgozója Újabb fürdővel gazdagodtunk Már régen emlegetik, hogy a Szene (Senec) melletti Krárován termálvíz tört fel a mélyből, jóidéig kavics­gödörbe engedték a kiváló összetételű vizet, amely 54 C-fokosan kerül a felszínre. A feleségem munkatársa emlegette, hogy az édesapja hetente kétszer-háromszor kerekedik Nagymagyarról (Zlaté Klasy) a mintegy tíz kilométerre levő faluba fü­rödni. Váltig állítja: „A királyfai gyógyvíznek köszön­hetem, hogy még tudok dolgozni a reumás végtagjaim­mal.“ Tavaly engem Is elvitt a kíváncsiság abban a remény­ben, hogy a rossz „kerekeimre“ jó hatással lesz a so­kat emlegetett termálvíz. Igen ám, de ahhoz jobb lábra lett volna szükség, hogy az ember bejusson és ki is kászálódjék a meredek oldalú tavacskából, amelybe vastag csövön zúdult be a szakemberek elemzése sze­rint is kiváló termálvíz. A helyi nemzeti bizottság tanácskozásain már hosszú évek óta szerepel napirenden, miként lehetne hasznosí­tani a termálvizet, kulturáltabb környezetben. Az előző választási programban tűzték ki célul a fürdő létre­hozását. Csak akkor tudták meg, milyen nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor megindult a munka, a helyi gazdálkodás építőcsoportja hozzálátott a fürdőtelep lét­rehozásához. Nagy szükség volt a társadalmi összefo­gásra is, mert a hnb nem rendelkezett elegendő anyagi eszközzel a létesítmény megvalósításához. A nemzeti bizottság elnöke, Vojtech Dolinský öröm­mel nyugtázta, milyen odaadóan segítette a falu lakos­sága a fürdő építését, s közel harmincezer óra ledolgo­zásával siettették az első medence és a szükséges mel­léképületek átadását, bár még mindig befejezetlen az építkezés, az 50X22 méteres medencében — a harminc C-fokra lehűtött vízben —, viszont napról napra több száz ember lubickol. Evés közben jön meg az étvágy, és lényegében ezért maradt abba a kabinok, vendéglátó részleg építésének a befejezése. Ugyanis a Nemzeti Front jelenlegi választási programjában nagy tettek megvalósítását tűzték ki cé­lul: felépíteni egy fedett medencét és kisebb ülőmeden­cét létesíteni a mozgásszervi és más betegségekben szenvedők részére, amelyben legalább 35 C-fokos lesz a víz hőmérséklete, és gondolni kell a gyerekekre, hi­szen a szülők, nagyszülők rendszeresen a csemetéiket, unokáikat is magukkal hozzák, s bizony nem helyes és veszélyes is, ha a nagy medencében fürödnek, ahol a legkisebb mélység is egy méter. A gyerekek legtöbben' csak felfújható gumikerekekkel és egyéb segédeszkö­zökkel éviekéinek, ezek bármikor kilyukadhatnak s fenn­áll a befulladás veszélye. Másrészt a túl meleg víz nem tesz jót a gyermekek szervezetének, akik nem ismernek határt a fürdőzésben, és sajnos a szülők sem tudatosít­ják, hogy a gyerekek nem lehetnek órák hosszat a ter­málvízben. Karol Pomichal, a fürdő fiatal, szimpatikus vezetője és a felügyelők ezt nagyon jól tudják, s bár­mennyire vigyáznak, az sem garancia az esetleges sze­rencsétlenség elkerülésére. Ezért feltétlenül szükséges külön medencét létesíteni a gyerekek-részére. A vendéglátás, a fürdözők élelmezése sántít. A napi ezer, néha több fürdözőről sokoldalúan kellene gondos­kodni. A népi fogyasztási szövetkezet vállalta ennek a megoldását. Sajnos az élelmiszerárusítást higiéniai szem­pontból betiltották. Hűsítő italokból nagy a választék* ős ha kapnak jeget, valóban hideg italt vásárolhat a vevő. De hát a frissítő sem elég a boldogsághoz, hiszen mostanában az ember nem él mannából. A ponyvával fedett sátrakban az árak harmadosztályúak, sőt még a rekreációs felárat sem felejtették el rászámolni, holott a körülmények eléggé kultúrálatlanok. Azt hiszem, na­gyobb befektetést érdemelne az árusítási hely kulturál­tabbá tétele, és valahogy módot kellene találni az élel­miszerellátásra. A fürdő hétfő kivételével hétköznapokon 10 órától 20-ig tart nyitva. Szombatokon, vasárnapokon kilenc órától fürödhetnek a vendégek. Hétfőn alaposan kisú­rolják a medencét, s emellett csütörtökön, s ha szük­séges, szombaton is vizet cserélnek. A királyfai termálfürdő közel van a fővároshoz (26 km), s a Szenci-tóhoz Jó két kilométernyire, ahol sok­­ezren nyaralnak. Éppen ezért nagy jövője van ennek a fürdőnek, ha a választási programban kitűzött tervet sikerül megvalósítani. Tóth Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom