Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

1981. SZEPTEMBER 5. * 36. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,— Kda Igenis támogatjuk! Mármint a kertészkedők, a kisállattenyésztők és a szerző­déses állattartásra vállalkozók kezdeményezését. Sokáig vita tárgyát képezte, kell-e, érdemes-e felkarolni, segíteni a sza­badidejükben közhasznú termelő tevékenységet folytatókat? Végül a legfelsőbb állami és pártszervek határozottan ki­mondták: igenis, támogatni kell a kezdeményezőket! S nem­csak szóban, de tettekkel. A XVI. pártkongresszus nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy az elkövetkezőkben komolyabb fi­gyelmet kell szentelni a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattenyésztési kistermelés támogatásának és fej­lesztésének, s szorgalmazni olyan termékek gyártását és for­galmazását, amelyek lehetővé teszik a szabadidő aktívabb és ésszerűbb kihasználását. És mégis: a falvakat járva, sok-sok — az emberi tettre­­készséget csorbító — problémával találkozunk. Még mindig gondot okoz a jó minőségű vetőmag és ültetőanyag beszer­zése, kevés a növényvédő és gyomirtó szer, hiányos a szak­boltok kellékellátottsága, akadozik a takarmányellátás és a fel­vásárlás. Sokan mondogatják, hogy a kistermelőnek nagy te­her a kockázat, és még nagyobb az adó. Van, aki a partneri kapcsolatok bonyolultságát, tisztázatlanságát tartja a haladás kerékkötőjének, míg mások azt nehezményezik, hogy nem kapnak anyagi támogatást az induláshoz, és a biztosítás lehe­tősége is ugyancsak korlátozott. Nos, gond és probléma bőven akad. Bíztató, hogy illetékes helyen immár gondosan keresik a megoldás lehetőségeit. A szövetségi kormány elnöksége megtárgyalta és elfogadta a ház­táji kertészkedők és a szerződéses állattartással foglalkozók adókedvezményben részesítésére tett javaslatot, majd felada­tul adta a nemzeti kormányoknak, hogy sürgősen tárgyalják meg, és a gyakorlatban mielőbb érvényesítsék a kistermelők adókedvezményéről hozott határozatot. S ezzel nem ért véget a sor. Az elnökség napirendre tűzte a háztáji kertészkedés, a kertbarátmozgalom, a kisállattenyész­tés és a szerződéses állathizlalás távlati fejlesztési program­­tervezetének megvitatását. A fejlesztési koncepció megtárgya­lásakor valamennyi fontos kérdéscsoportra kitérnek. Szó lesz a partneri kapcsolatokról, az anyagi-műszaki feltételek meg­teremtéséről, a hitelnyújtási és biztosítási lehetőségek bőví­téséről, az elfekvő földterületek kihasználásáról, a nagyüze­mek és a kistermelők együttműködéséről, az értékesítési gon­dok enyhítéséről stb. Tehát már megmozdult a kerék, amely bízvást újabb lendü­letet ad a terebélyesedő mozgalomnak. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy magántermelők révén, a háztáji gaz­dálkodás felélesztésével és serkentésével akarjuk megoldani azokat az igényes feladatokat, amelyekre rosszakaróink hí­resztelése szerint a mezőgazdasági nagyüzemek erejéből immár nem futja. Csupán az a célunk, hogy felkaroljuk a helyi ha­gyományok ápolását, a kedvező termőhelyi adottságok kihasz­nálását szorgalmazók kezdeményezését, támogassuk az egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos igyekezetei. Miért is ne tennénk? Konkrét tények igazolják, hogy a ház­táji vagy kerttelepi kertészkedés — a családok önellátása és árutermelése révén — jelentősen hozzájárul a társadalmi igé­nyek kielégítéséhez, a behozatal mérsékeléséhez, tehát a nép­gazdaság önellátottságának szilárdításához. S mindez azon túlmenően említendő, hogy a kertészkedés segíti az egyén szabadidejének és az amúgy is szerény mezőgazdasági föld­alapnak a lehető legésszerűbb kihasználását. A szlovákiai kertészkedők immár 120 ezer fős tábora a hatodik ötéves tervidőszakban 800 ezer tonna gyümölcsöt és 700 ezer tonna zöldséget termelt, amiből 148 ezer, illetve 204 ezer tonnát a közellátás javára értékesített! Az Idén kertészkedőink negy­venezer tonna gyümölcs és ötvenezer tonna zöldség értéke­sítését ígérik. A szerződéses háztáji állattartás viszonylatában hasonló a helyzet. Falvalnkon és a kisebb városokban az emberek év­tizedek óta szívesen foglalkoznak baromfitenyésztéssel, tojás­termeléssel, sertés- és nyúlhizlalással. Alig egy évtizede, hogy a nyitrai (Nitra) BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat létre­hozásával nálunk is kezdetét vette a nyúlfelvásárlás. A szer­ződéses nyúltartás gyorsan meghonosodott, s ma már sok híve van. A vállalat a hatodik ötéves tervidőszakban több mint egy millió pecsenyenyulat vásárolt fel a kistenyésztőktől. Az idén több mint négyszárezer vágónyúl felvásárlására lehet számítani. Pedig a takarmány- és kellékellátásban alig tapasz­talható javulás. De folytassuk a sort. A jelentős érdeklődésre való tekintet­tel, a szövetségi kormány határozata értelmében, hetvennyolc őszén hozzáláttunk a szerződéses háztáji állattartás megszer­vezéséhez. A kibontakozó mozgalom keretében az állattartás tránt érdeklődők tavaly összesen hétezer-kilencszáz szarvas­­marha, 1563 sertés, 8366 juh és bárány, valamtnt 12 419 lúd háztáji hizlalására, továbbá több mint 65 ezer választott malac felnevelésére kötöttek szerződést. A jelek szerint az idei összegezés ennél gazdagabb lesz. Igaz, hogy az állattartók takarmányt kapnak a központi alapból, viszont társadalmi munkában lekaszálják és hasznosítják az árokpartok, a töltés­oldalak, a parkok és az erdőszélek fűtermését, s Immár nem a szemétkosárba dobják, hanem az állatoknak adják a száraz kenyeret, a konyhai és a kerti hulladékot stb. Háztáji kertészkedőinknek és állattartóinknak a szabadidőt ésszerűen kitöltő, elsősorban kedvtelésből űzött foglalatosko­dása az egyén és a társadalom javát szolgálja. Csak termé­szetes, hogy hazánk, pártunk és kormányunk hatékony segít­séget nyújt a kezdeményezőknekl KÄDEK GÄBOR A perbetei (Pribeta) В arák Imre bácsi már 74 éves, de úgy. mondja, amíg' a keze elbírja a kaszát, nem adja el a tehenet. A borjút igenj ha majd kikerekedik. Tavaly 640 kilós bikát értékesített, szerződéses alapon U 4< Kádek Gábor felvétele Lapunk 3. oldalán ismer­tetjük az SZKP Politikai Bi­zottságának a nyári Krím­­félszigeti találkozókról ho­zott határozatát, mely meg­állapítja, hogy az itt szüle­tett elhatározások végrehaj­tása elősegíti a szocialista közösség egységének erősö­dését, az egyes országok si­keres fejlődését. . CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE 81 i A dunaszerdahefyi (Dun. Streda) járás kertészkedői szeptember 10—14-én a diós­­patonyi (Orechová Petőit) kultúrházban rendezik meg az immár évtizedes hagyo­mánnyal rendelkező, általá­ban nagy látogatottságnak -örvendő járási gyümölcs-,' zöldség- és virágkiállítást. Mindenkit szeretettel hív és -vár a rendező bizottság. i .».íl..................i............... A „Mit mutat a mérleg nyel­ve“ c. írás szerzője a 13. ol­dalon a perbetei (Pribeta) szövetkezet féléves gazdál­kodását elemezve, nemcsak az eredményeket méltatja, hanem a fogyatékosságokra is segítő szándékkal mutat rá, érzékeltetve annak kö­zösségi kárát. Az új iskolaév a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott iskolapolitika megvalósí­tása jegyében kezdődött. Az is­kolák és nevelőintézetek mun­kájában előtérbe kerülnek a növekvő társadalmi és szülői elvárások, amelyek az oktató­­nevelő munka hatékonyságá­nak fokozásában és minőségi javításában jutnak kifejezésre. Hatodik évébe lép a csehszlo­vák oktatási rendszer tartalmi átszervezésének alkalmazása az alapiskolákban. Az eddigi ta­pasztalatok egyöntetűen azt bi­zonyítják, hogy az üj szemlé­letű oktatás alaposabb felké­szülést igényel a pedagógusok­tól, ugyanakkor magasabb szin­ten készíti fel a tanulóifjúságot az életre, s hozzájárul az ön­álló ismeretszerzés és alkotó gondolkodás elmélyítéséhez. örvendetes jelenség, hogy a kezdeti idegenkedés után a szülők népes tábora is egyre pozitívabban vélekedik az új tanítási koncepcióról, s annak eredményeiről. Több helyen a tanulók és szü­lők nagy örömére üj iskola­épületben kezdődött az 1981— 1982-es tanév. Az objektív szem­lélethez tartozik azonban az is, hogy az iskolaépítés nem min­den építkezési vállalatnak van az ínyére, ebből kifolyólag in­dokolatlanul csúsznak az át­adási határidók is. Az új iskolaév feladatai közé tartozik a munkára nevelés és a munkához való tudatos vi­szony kialakítása, illetve elmé­lyítése. Iskoláink nem szigete­­lődhetnek el az élettől, bizto­sítaniuk kell az elméleti isme­retek gyakorlati érvényre jutta­tását. Éppen ebben a vonatko­zásban van szükség az iskola és a szülői ház együttműködé­sére, mert csakis kölcsönös ne­velési ráhatással, személyi pél­damutatással érhetjük el a kí­vánt eredményeket. Az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának irányelvei nagy figyelmet szen­telnek az iskolák politechnikai jellegének fokozására. Ebben a tekintetben előtérbe kerül az iskolák és a termelőüzemek kölcsönös kapcsolatának meg­szilárdítása is. Az iskolalátoga­tások során gyakran tapasztal­juk, hogy vannak jó példák ezen a téren. Különösen örven­detes, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége pozitívan vi­szonyul ehhez a kérdéshez, s alkotóan járul hozzá az iskolák anyagi-műszaki bázisának javí­tásához. Több mezőgazdasági üzem jelentős anyagi ráfordí­tással támogatja az iskoláskor előtti létesítmények, napközi otthonok és tornatermek épí­tését. Ugyancsak pozitívan kell értékelni a mezőgazdasági üze­mek hozzájárnlását az iskolák tansegédeszköz-állományának feltöltéséhez, mely elősegíti a tanítás-tanulás hatékonyságá­nak fokozását. Példájuk min­denképpen követésre méltó, hi­szen felismerték: csakis váll­vetve, a szülők és nevelők együttes ráhatásával érhetünk el jobb eredményeket a tanu­lók komplex kommunista ne­velésében. Minőségi javulást kell elérni a pályaválasztásra való felké­szítésben is. Még gyakran meg­történik, hogy nincs összhang az egyéni és társadalmi szük­ségletek, érdekek között, ami nem egy esetben a nevelési ta­nácsadás gyenge színvonalával, a tájékoztató és felvilágosító, illetve meggyőző munka hiá­nyosságával magyarázható. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a népgazdasági­­lag kiemelt ágazatokba to­borzásra, az érettségivel vég­ződő munkásfoglalkozási ágak feltöltésére. E célból javítani kell az osztályfőnökök, a neve­lési tanácsadók és a szülők kö­zötti összmunkát. Mindannyiunk előtt körismert a tanulóifjúság nagyfokú leter­heltsége, elfoglaltsága. Az új tanévre kiadott minisztériumi irányelvek szerint minden isko­lában és nevelőintézetben kon­krét intézkedéseket kell foga­natosítani, hogy a tanulók napi programja fiziológiai, pedagó­giai és értelmi színvonaluknak, érzelmi kötódöttségüknek meg­felelő legyen, mert csakis ez­által távolitható el leterheltsé­gük. A nemzetiségi iskolák szaka­szán továbbra is megkülönböz­tetett erőt kell összpontosítani az anyanyelv és a szlovák nyelv oktatása színvonalának javítá­sára. Az utóbbi években elért eredmények egyöntetűen pozi­tivek, hiszen ezen iskolák nö­vendékei egyenrangúan érvé­nyesülnek, tudásszintűk azonos hazánk többi tanítási nyelvű iskoláinak növendékeiével. Meg­győződésünk, hogy minden fel­tétel biztosítva van a kitűzött feladatok megvalósításához, me­lyek nagyfokú igényességgel, pedagógusaink szakmai és mód­szertani ismereteinek fokozá­sával, szocialista hivatásszere­­tetük növelésével teljesíthetők. A szülői elvárásokkal és a társadalom anyagi lehetőségei­vel összhangban az új tanév­ben is bővül, illetve elmélyül a tanulóifjúság osztályon és is­kolán kívüli foglalkoztatottsá­gáról való gondoskodás. A nap­közi otthonok és iskolati klu­bok nagymértékben elősegítik a tanulók szakszerű felkészülését a tanitásra, valamint szabad­idejük ésszerű kihasználását. Dicséretet érdemelnek azok a termelőüzemek — közöttük több mezőgazdasági üzem is —, melyek anyagi eszközökkel já­rulnak hozzá egy-egy óvoda, bölcsőde, napközi otthon vagy iskolai klub üzemeltetéséhez, illetve felépítéséhez. Reméljük, a jó példa kedvező visszhangra talál azon üzemek körében is, ahol még nem találták meg a módját a gyümölcsöző együtt­működésnek, mely hozzájárul a társadalmilag kiemelt probléma rugalmas megoldásához. Végezetül, de nem utolsó sor­ban szükséges megjegyezni, hogy a most kezdődő új tanév­ben is a legalapvetőbb problé­ma az iskola és a szülők kap­csolatának megszilárdítása, el­mélyítése. Az oktatás és a ne­velés akkor hatékony, ha a kölcsönös együttműködés, tájé­koztatás rendszeressé, folyama­tossá válik. Most kell tudatost* tani, hogy az új tanévet min* denki tiszta számlával, agyfor* ma esélyekkel kezdi. Tegyünk meg mindent annak érdekébeni hogy ez a számla tiszta és kon­fliktusmentes maradjon! Szülök és nevelők egyaránt tudatosít­suk: mindannyian, közösen va­gyunk felelősek gyermekeink neveléséért, tudásuk gyarapítá­sáért. A pedagógusok tartsák erkölcsi kötelességüknek a szülői látogatásokat, a szülői értekezleteken való részvételt, vagy egy-egy iskolai rendez­vény megtekintését, annak tá­mogatását. Sok kellemetlensé­get, félreértést előzhetünk meg ezáltal, s megelőzhetjük, Illetve kiküszöbölhetjük a káros kö­vetkezményekkel járó kétvágá­nyú nevelést. Éljünk együtt az iskolával, osztozkodjunk az örömökben és problémákban egyaránt. Közös erővel, össze­fogással minden egyszerűbb, könnyebben áthidalható. Az is­kolai és családi nevelésnek cél­tudatosnak, — harmonikusnak kell lennie. Legyen az új tanév a kölcsönös felelősségvállalás, a jó összmunkából fakadó meg­elégedettség, az önálló ismeret­­szerzésből eredő sikerélmények és örömök éve a családban, is­kolában egyaránt. Csakis ily módon válthatjuk valóra nemes céljainkat, melyek legfelsőbb párt és állami szerveink erre vonatkozó határozataiban nyer­tek kifejezést. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom