Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-05 / 36. szám
1981. SZEPTEMBER 5. * 36. szám * XXXII. évfolyam * Ага 1,— Kda Igenis támogatjuk! Mármint a kertészkedők, a kisállattenyésztők és a szerződéses állattartásra vállalkozók kezdeményezését. Sokáig vita tárgyát képezte, kell-e, érdemes-e felkarolni, segíteni a szabadidejükben közhasznú termelő tevékenységet folytatókat? Végül a legfelsőbb állami és pártszervek határozottan kimondták: igenis, támogatni kell a kezdeményezőket! S nemcsak szóban, de tettekkel. A XVI. pártkongresszus nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az elkövetkezőkben komolyabb figyelmet kell szentelni a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés, illetve az állattenyésztési kistermelés támogatásának és fejlesztésének, s szorgalmazni olyan termékek gyártását és forgalmazását, amelyek lehetővé teszik a szabadidő aktívabb és ésszerűbb kihasználását. És mégis: a falvakat járva, sok-sok — az emberi tettrekészséget csorbító — problémával találkozunk. Még mindig gondot okoz a jó minőségű vetőmag és ültetőanyag beszerzése, kevés a növényvédő és gyomirtó szer, hiányos a szakboltok kellékellátottsága, akadozik a takarmányellátás és a felvásárlás. Sokan mondogatják, hogy a kistermelőnek nagy teher a kockázat, és még nagyobb az adó. Van, aki a partneri kapcsolatok bonyolultságát, tisztázatlanságát tartja a haladás kerékkötőjének, míg mások azt nehezményezik, hogy nem kapnak anyagi támogatást az induláshoz, és a biztosítás lehetősége is ugyancsak korlátozott. Nos, gond és probléma bőven akad. Bíztató, hogy illetékes helyen immár gondosan keresik a megoldás lehetőségeit. A szövetségi kormány elnöksége megtárgyalta és elfogadta a háztáji kertészkedők és a szerződéses állattartással foglalkozók adókedvezményben részesítésére tett javaslatot, majd feladatul adta a nemzeti kormányoknak, hogy sürgősen tárgyalják meg, és a gyakorlatban mielőbb érvényesítsék a kistermelők adókedvezményéről hozott határozatot. S ezzel nem ért véget a sor. Az elnökség napirendre tűzte a háztáji kertészkedés, a kertbarátmozgalom, a kisállattenyésztés és a szerződéses állathizlalás távlati fejlesztési programtervezetének megvitatását. A fejlesztési koncepció megtárgyalásakor valamennyi fontos kérdéscsoportra kitérnek. Szó lesz a partneri kapcsolatokról, az anyagi-műszaki feltételek megteremtéséről, a hitelnyújtási és biztosítási lehetőségek bővítéséről, az elfekvő földterületek kihasználásáról, a nagyüzemek és a kistermelők együttműködéséről, az értékesítési gondok enyhítéséről stb. Tehát már megmozdult a kerék, amely bízvást újabb lendületet ad a terebélyesedő mozgalomnak. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy magántermelők révén, a háztáji gazdálkodás felélesztésével és serkentésével akarjuk megoldani azokat az igényes feladatokat, amelyekre rosszakaróink híresztelése szerint a mezőgazdasági nagyüzemek erejéből immár nem futja. Csupán az a célunk, hogy felkaroljuk a helyi hagyományok ápolását, a kedvező termőhelyi adottságok kihasználását szorgalmazók kezdeményezését, támogassuk az egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos igyekezetei. Miért is ne tennénk? Konkrét tények igazolják, hogy a háztáji vagy kerttelepi kertészkedés — a családok önellátása és árutermelése révén — jelentősen hozzájárul a társadalmi igények kielégítéséhez, a behozatal mérsékeléséhez, tehát a népgazdaság önellátottságának szilárdításához. S mindez azon túlmenően említendő, hogy a kertészkedés segíti az egyén szabadidejének és az amúgy is szerény mezőgazdasági földalapnak a lehető legésszerűbb kihasználását. A szlovákiai kertészkedők immár 120 ezer fős tábora a hatodik ötéves tervidőszakban 800 ezer tonna gyümölcsöt és 700 ezer tonna zöldséget termelt, amiből 148 ezer, illetve 204 ezer tonnát a közellátás javára értékesített! Az Idén kertészkedőink negyvenezer tonna gyümölcs és ötvenezer tonna zöldség értékesítését ígérik. A szerződéses háztáji állattartás viszonylatában hasonló a helyzet. Falvalnkon és a kisebb városokban az emberek évtizedek óta szívesen foglalkoznak baromfitenyésztéssel, tojástermeléssel, sertés- és nyúlhizlalással. Alig egy évtizede, hogy a nyitrai (Nitra) BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat létrehozásával nálunk is kezdetét vette a nyúlfelvásárlás. A szerződéses nyúltartás gyorsan meghonosodott, s ma már sok híve van. A vállalat a hatodik ötéves tervidőszakban több mint egy millió pecsenyenyulat vásárolt fel a kistenyésztőktől. Az idén több mint négyszárezer vágónyúl felvásárlására lehet számítani. Pedig a takarmány- és kellékellátásban alig tapasztalható javulás. De folytassuk a sort. A jelentős érdeklődésre való tekintettel, a szövetségi kormány határozata értelmében, hetvennyolc őszén hozzáláttunk a szerződéses háztáji állattartás megszervezéséhez. A kibontakozó mozgalom keretében az állattartás tránt érdeklődők tavaly összesen hétezer-kilencszáz szarvasmarha, 1563 sertés, 8366 juh és bárány, valamtnt 12 419 lúd háztáji hizlalására, továbbá több mint 65 ezer választott malac felnevelésére kötöttek szerződést. A jelek szerint az idei összegezés ennél gazdagabb lesz. Igaz, hogy az állattartók takarmányt kapnak a központi alapból, viszont társadalmi munkában lekaszálják és hasznosítják az árokpartok, a töltésoldalak, a parkok és az erdőszélek fűtermését, s Immár nem a szemétkosárba dobják, hanem az állatoknak adják a száraz kenyeret, a konyhai és a kerti hulladékot stb. Háztáji kertészkedőinknek és állattartóinknak a szabadidőt ésszerűen kitöltő, elsősorban kedvtelésből űzött foglalatoskodása az egyén és a társadalom javát szolgálja. Csak természetes, hogy hazánk, pártunk és kormányunk hatékony segítséget nyújt a kezdeményezőknekl KÄDEK GÄBOR A perbetei (Pribeta) В arák Imre bácsi már 74 éves, de úgy. mondja, amíg' a keze elbírja a kaszát, nem adja el a tehenet. A borjút igenj ha majd kikerekedik. Tavaly 640 kilós bikát értékesített, szerződéses alapon U 4< Kádek Gábor felvétele Lapunk 3. oldalán ismertetjük az SZKP Politikai Bizottságának a nyári Krímfélszigeti találkozókról hozott határozatát, mely megállapítja, hogy az itt született elhatározások végrehajtása elősegíti a szocialista közösség egységének erősödését, az egyes országok sikeres fejlődését. . CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE 81 i A dunaszerdahefyi (Dun. Streda) járás kertészkedői szeptember 10—14-én a dióspatonyi (Orechová Petőit) kultúrházban rendezik meg az immár évtizedes hagyománnyal rendelkező, általában nagy látogatottságnak -örvendő járási gyümölcs-,' zöldség- és virágkiállítást. Mindenkit szeretettel hív és -vár a rendező bizottság. i .».íl..................i............... A „Mit mutat a mérleg nyelve“ c. írás szerzője a 13. oldalon a perbetei (Pribeta) szövetkezet féléves gazdálkodását elemezve, nemcsak az eredményeket méltatja, hanem a fogyatékosságokra is segítő szándékkal mutat rá, érzékeltetve annak közösségi kárát. Az új iskolaév a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott iskolapolitika megvalósítása jegyében kezdődött. Az iskolák és nevelőintézetek munkájában előtérbe kerülnek a növekvő társadalmi és szülői elvárások, amelyek az oktatónevelő munka hatékonyságának fokozásában és minőségi javításában jutnak kifejezésre. Hatodik évébe lép a csehszlovák oktatási rendszer tartalmi átszervezésének alkalmazása az alapiskolákban. Az eddigi tapasztalatok egyöntetűen azt bizonyítják, hogy az üj szemléletű oktatás alaposabb felkészülést igényel a pedagógusoktól, ugyanakkor magasabb szinten készíti fel a tanulóifjúságot az életre, s hozzájárul az önálló ismeretszerzés és alkotó gondolkodás elmélyítéséhez. örvendetes jelenség, hogy a kezdeti idegenkedés után a szülők népes tábora is egyre pozitívabban vélekedik az új tanítási koncepcióról, s annak eredményeiről. Több helyen a tanulók és szülők nagy örömére üj iskolaépületben kezdődött az 1981— 1982-es tanév. Az objektív szemlélethez tartozik azonban az is, hogy az iskolaépítés nem minden építkezési vállalatnak van az ínyére, ebből kifolyólag indokolatlanul csúsznak az átadási határidók is. Az új iskolaév feladatai közé tartozik a munkára nevelés és a munkához való tudatos viszony kialakítása, illetve elmélyítése. Iskoláink nem szigetelődhetnek el az élettől, biztosítaniuk kell az elméleti ismeretek gyakorlati érvényre juttatását. Éppen ebben a vonatkozásban van szükség az iskola és a szülői ház együttműködésére, mert csakis kölcsönös nevelési ráhatással, személyi példamutatással érhetjük el a kívánt eredményeket. Az SZSZK Iskolaügyi Minisztériumának irányelvei nagy figyelmet szentelnek az iskolák politechnikai jellegének fokozására. Ebben a tekintetben előtérbe kerül az iskolák és a termelőüzemek kölcsönös kapcsolatának megszilárdítása is. Az iskolalátogatások során gyakran tapasztaljuk, hogy vannak jó példák ezen a téren. Különösen örvendetes, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége pozitívan viszonyul ehhez a kérdéshez, s alkotóan járul hozzá az iskolák anyagi-műszaki bázisának javításához. Több mezőgazdasági üzem jelentős anyagi ráfordítással támogatja az iskoláskor előtti létesítmények, napközi otthonok és tornatermek építését. Ugyancsak pozitívan kell értékelni a mezőgazdasági üzemek hozzájárnlását az iskolák tansegédeszköz-állományának feltöltéséhez, mely elősegíti a tanítás-tanulás hatékonyságának fokozását. Példájuk mindenképpen követésre méltó, hiszen felismerték: csakis vállvetve, a szülők és nevelők együttes ráhatásával érhetünk el jobb eredményeket a tanulók komplex kommunista nevelésében. Minőségi javulást kell elérni a pályaválasztásra való felkészítésben is. Még gyakran megtörténik, hogy nincs összhang az egyéni és társadalmi szükségletek, érdekek között, ami nem egy esetben a nevelési tanácsadás gyenge színvonalával, a tájékoztató és felvilágosító, illetve meggyőző munka hiányosságával magyarázható. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a népgazdaságilag kiemelt ágazatokba toborzásra, az érettségivel végződő munkásfoglalkozási ágak feltöltésére. E célból javítani kell az osztályfőnökök, a nevelési tanácsadók és a szülők közötti összmunkát. Mindannyiunk előtt körismert a tanulóifjúság nagyfokú leterheltsége, elfoglaltsága. Az új tanévre kiadott minisztériumi irányelvek szerint minden iskolában és nevelőintézetben konkrét intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a tanulók napi programja fiziológiai, pedagógiai és értelmi színvonaluknak, érzelmi kötódöttségüknek megfelelő legyen, mert csakis ezáltal távolitható el leterheltségük. A nemzetiségi iskolák szakaszán továbbra is megkülönböztetett erőt kell összpontosítani az anyanyelv és a szlovák nyelv oktatása színvonalának javítására. Az utóbbi években elért eredmények egyöntetűen pozitivek, hiszen ezen iskolák növendékei egyenrangúan érvényesülnek, tudásszintűk azonos hazánk többi tanítási nyelvű iskoláinak növendékeiével. Meggyőződésünk, hogy minden feltétel biztosítva van a kitűzött feladatok megvalósításához, melyek nagyfokú igényességgel, pedagógusaink szakmai és módszertani ismereteinek fokozásával, szocialista hivatásszeretetük növelésével teljesíthetők. A szülői elvárásokkal és a társadalom anyagi lehetőségeivel összhangban az új tanévben is bővül, illetve elmélyül a tanulóifjúság osztályon és iskolán kívüli foglalkoztatottságáról való gondoskodás. A napközi otthonok és iskolati klubok nagymértékben elősegítik a tanulók szakszerű felkészülését a tanitásra, valamint szabadidejük ésszerű kihasználását. Dicséretet érdemelnek azok a termelőüzemek — közöttük több mezőgazdasági üzem is —, melyek anyagi eszközökkel járulnak hozzá egy-egy óvoda, bölcsőde, napközi otthon vagy iskolai klub üzemeltetéséhez, illetve felépítéséhez. Reméljük, a jó példa kedvező visszhangra talál azon üzemek körében is, ahol még nem találták meg a módját a gyümölcsöző együttműködésnek, mely hozzájárul a társadalmilag kiemelt probléma rugalmas megoldásához. Végezetül, de nem utolsó sorban szükséges megjegyezni, hogy a most kezdődő új tanévben is a legalapvetőbb probléma az iskola és a szülők kapcsolatának megszilárdítása, elmélyítése. Az oktatás és a nevelés akkor hatékony, ha a kölcsönös együttműködés, tájékoztatás rendszeressé, folyamatossá válik. Most kell tudatost* tani, hogy az új tanévet min* denki tiszta számlával, agyfor* ma esélyekkel kezdi. Tegyünk meg mindent annak érdekébeni hogy ez a számla tiszta és konfliktusmentes maradjon! Szülök és nevelők egyaránt tudatosítsuk: mindannyian, közösen vagyunk felelősek gyermekeink neveléséért, tudásuk gyarapításáért. A pedagógusok tartsák erkölcsi kötelességüknek a szülői látogatásokat, a szülői értekezleteken való részvételt, vagy egy-egy iskolai rendezvény megtekintését, annak támogatását. Sok kellemetlenséget, félreértést előzhetünk meg ezáltal, s megelőzhetjük, Illetve kiküszöbölhetjük a káros következményekkel járó kétvágányú nevelést. Éljünk együtt az iskolával, osztozkodjunk az örömökben és problémákban egyaránt. Közös erővel, összefogással minden egyszerűbb, könnyebben áthidalható. Az iskolai és családi nevelésnek céltudatosnak, — harmonikusnak kell lennie. Legyen az új tanév a kölcsönös felelősségvállalás, a jó összmunkából fakadó megelégedettség, az önálló ismeretszerzésből eredő sikerélmények és örömök éve a családban, iskolában egyaránt. Csakis ily módon válthatjuk valóra nemes céljainkat, melyek legfelsőbb párt és állami szerveink erre vonatkozó határozataiban nyertek kifejezést. SVINGER ISTVÁN
