Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-29 / 35. szám
1981. augusztus 29. SZABAD FÖLDMŰVES. ■ ...13 Az előrelépés, a termelési eredmények javítása csak szorgalmas munkával, gondosan előkészített tervek alapján valósítható meg. Az elmondottak különösen érvényesek a mezőgazdaságra, ahol számtalan olyan objektív tényező befolyásolja a termelésnövekedést, melyek egyéb ágazatokban nem okozhatnak problémát. A sokat emlegetett időjárási tényezők mellett az állattenyésztésben és a növénytermesztésben élő anyaggal kell dolgozni, ahol a munkafolyamatokat nem lehet gombnyomással beindítani vagy kapcsolókar segítségével gyorsítani. Ott az ember, a gondolkodó ember a fő mozgatóerő, hozzáállása, munkájának minősége határozza meg az eredmények alakulását. „HÄZASSÄG“ GONDOKKAL h Ha a jelenlegi eredményeinket akarjuk vizsgálni, akkor feltétlenül vissza kell kanyarodnunk az öt év előtti társulás Időszakához, mert lényeges szerepe volt a hogyan továbbot illetően — mondta Kiss Sándor, az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz állattenyésztési főágazatvezetője, amikor felkerestem, hogy mondja el követésre méltó tapasztalataikat, okulásra ösztönző tanulságaikat a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében. m Jelenlegi eredményeinkkel nem tartozunk a járás legjobb állattenyésztői közé, de ha azokat az egyesítés évének eredményeihez hasonlítjuk, feltétlenül sikeresnek mondhatjuk a megtett utat. Mert bizony akkor elkeserítő volt az állapot. A tejtermelés 2156 liter volt tehenenként csak azért, mert nem volt elegendő takarmány. Még az egyesítést követő években — 1974—1978 között — is vásárolni kellett a takarmány jelentős részét. Ha nem kaptunk a járás területén, akkor máshol próbálkoztunk, mert etetni kellett az állatokat. Azt talán mondani sem kell, hogy borsos áron és nem mindig megfelelő minőségben tudtunk csak vásárolni. A takarmány biztosításának ilyen formája a társulás előtti szövetkezetekben: Tesmag (Teáinak), Pereszlény (Presefany), Ipolyvisk (Vyikovce nad Ipfom) szinte természetes volt. A hagyománynak számító „hozományt“ kellett mindenek előtt száműzni a megnövekedett közösből, ha előbbre akartunk lépni. A takarmányhiány következtében a súlygyarapodás is csak napi fél kilogramm körüli volt, melyre ha sikerült néhány dekát rárakni, az már sikernek számított. Természetes, hogy az eredmények ilyen alakulása mellett a kereset sem volt az igazi, így aztán egymás után elszállingóztak az állatgondozók is. Egyre több állatot kellett gondozni egy-egy dolgozónak, számos esetben még az állattenyésztésben dolgozó szakemberek is segítettek. >— Moet milyen a helyzet? — Lényegesen jobb! A szociális létesítmények javításával megfelelő munkafeltételeket teremtettünk a dolgozók számára, összehangolt politikai-szervező munkával sikerült az embereket meggyőzni arról, hogy csak lelkiismeretesebb munkával lehetnek jobbak az eredmények, melyek a bérezést is befolyásolják. Oj emberek jöttek a telepekre, s ami örvendetes: jelentős részük fiatal. A tesmagi telepen már tartalékembereink is vannak, akik „beugranak“ ha valaki megbetegszik, vagy halaszthatatlan ügyintézés végett otthon kell maradnia. Hasonló a helyzet Pereszlényben is, csupán a viski telepen nem sikerült még ezt elérni. Az eredmények Javítása szempontjából óriási Jelentősége van annak, hogy az. egyesülés óta a szakember gárda teljesen ki lett cserélve. A régiek helyébe — akik nem tudták elhinni, hogy a munkamódszereken változtatni lehet — elképzelésekkel teli, bizonyítani akaró fiatalok kerültek. Majoros Róbert Losoncról (Lučenec) került hozzánk a mezőgazdasági műszaki középiskola elvégzése után. Irányításával a legjobb fejési eredményeket érik el a pereszlényi telep dolgozói. Egészséges elképzelései vannak, érti az emberek nyelvét, tud velük bánni. Az eredmények javítása érdekében van minden ágazatnak specialistája is: A szarvasmarha-tenyésztésben Ján Zekűcia mérnök tölti be ezt a feladatkört. — Ez miben segíti az előbbrelépést? >— Tulajdonképpen szabad kezet kaptak az eredmények formálásához. Maguk választják meg a formát, hogyan termelhetnek többet, jobbat, gazdaságosabban. Javaslataikat a kéthetenként sorra kerülő gyűléseinken előterjesztik, s ha jó az ötlet, akkor megvalósítjuk. — A dolgozók bérezésében van valami rendkívüli? — Lényegében a megszokott bérezési formát alkalmazzuk, de minden lényeges mutatóban érdekeltté teszszük dolgozóinkat. Minden pozitív eredményért többletfizetést kapnak, de az esetleges lemaradást szintén koronákban érzi meg a dolgozó. Hogy ez a forma mennyire ösztönző, bizonyítja a kereset: a fejőgulyásoknál a legjobbak 3000—3500 korona között keresnek havonta, gyakori a 4000, olykor 5000 korona fölötti kereset is akad. Legtöbben azonban 2500—3000 koronás összeget visznek htza. — Milyen eredmények ntáii kapják dolgozóik ezeket a fizetéseket? A főágazatvezető kimutatásokat vesz elő, onnan olvassa az eredmé„fehér arany”...? A főagronómus elöljáróban azt említette, hogy a már lezajlott határszemlék tapasztalatait figyelembe véve, a cukorrépa hektáronkénti növényegyed-sűrűsége jobb a tavalyinál, ugyanakkor a répa súlyátlaga is nagyobb. A cukortartalom, alapul véve a múlt év ugyanezen időszakát, akkor csak 8,64 százalékot mutatott, a mostani mérések viszont már 11,6 százalékot. Miért ez a jó eredmény? Mert a cukorrépa agrotechnikáját — komplex értelmezésben — már az új követelményekhez méretezték. Míg azelőtt a cukorrépa fejtrágyázását júniusban, sőt júliusban is végezték, az idén június első dekádjában befejezték. E- mellett óvakodtak a műtrágya túladagolásától. Azt meg minden valamire való mezőgazdasági szakember tudja, hogy a szárazság — a cukorrépa esetében — cukorgyarapító hatással bír. Bár mesterséges csapadékról gondoskoskodtak, ezt sem vitték túlzásba. Mivel gyomirtó vegyszerekben egyáltalán nem bővelkedünk, sőt szűkében vagyunk, mindjobban előtérbe kerül (és ahol még nja nem, ott holnap) a mechanikai gyomirtás. Ami meg a fajtákat illeti, a külföldről behozottakból kevés termesztődlk, a többi jobbára Arimona és és Dobrovicei fajta. Míg más években nagyobb területen kellett a cukorrépát a hiányos kelés miatt újra vetni, az idén csupán 110 hektárnyi terület újravetésére került sor, ami az össztermőterülethez viszonyítva csekélység. SZAKFELÜGYELET Köztudott, hogy a Jó szakfelügyeletre nagy szükség van, még akkor is, ha a mezőgazdasági üzemek növénytermesztési szakemberei elméletigyakorlati szempontból aránylag jól felkészültek, tapasztalatokban Is bővelkedők. Jelenleg a szakfelügyeletet a cukorgyár agronómiái szolgálata és az agrokémiai központ, valamint a jmi gyakorolja. A szakfelügyeletet jól összehangoló főszerep természetesen a járási mezőgazdasági igazgasóságé. Felelősségteljes munka ez; az összehangolásra azért van nagy szükség, hogy kizárja az ellentétes szakmai döntéseket, az intézkedések egységesek legyenek, semmiképp se keresztezzék egymást. Ugyanakkor a jól átgondolt, megfontolt és előrelátó döntések eszmei csorbítatlanságát is szavatolnia kell. A CUKORRÉPA MINT takarmAnygondüzö A cikk végére sikeredett a cukorrépa-termesztésnek takarmánygondűző szerepe, jelentősége. Néhány mondatnyit hadd szóljunk róla. Általában azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol cukorrépát termesztenek, jól-rosszul a melléktermékeket (répafej, répaszelet) ugyancsak hasznosítják. Ez a termőterület nagyságától függő melléktermék-mennyiség számottevően gazdagíthatja az állatállomány takarmányalapját. Afféle gondűző. Előfordulhat az is, hogy \=* ha elegendő a mezőgazdasági üzem tömegtakarmánya — ez a melléktermék más módon értékesül, például a rászorulók megvásárolják azt... És szóljunk itt a címben felvetett kérdésről: arany-e a „fehér-arany“? Arany, ha jó gazda módján bánunk nemcsak a terméssel, hanem a melléktermékkel is. Ha rendkívül nagy figyelmet szentelünk a begyűjtési veszteség lényeges csökkentéisének. Szidjuk-szapuljuk a gépeket, mondván, sok utánuk a betakarítási veszteség. De elég ez? Semmik 5pp sem elégi -Módját kell találni annak, hogy a veszteségi százalékarányt csökkentsük. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, ahol vigyáznak minden répára, hogy lehetőleg egyet se gyúrjon szét a gépek kereke — s a jutalmazás is ilyen irányban hat a dolgozókra, gépkezelőkre —, ott törődnek böngésző brigádok létesítésével is, kellő időben. Az így összegyC jtött répa — több száz hektár esetében — nagyon számottevő mennyiség. Mert a fél répa is — répa! Takarmányozásra kitűnő. Egyébként, ami a böngésző csoportokat illeti, már az elmúlt években is több helyüt: foglalkoztatták azokat jó eredménnyel, nemcsak Csallóközben, Mátyusföldön, hanem Nyitra (Nitra) környékén, a Garam mentén és másutt. Üdvös dolognak, fölöttébb hasznosnak tartjuk ezt az egyre szélesebb körben alkalmazott módszert. Teret hódíthatna, nemcsak Nyugat-Szlovákiában, ahol eléggé élnek ezzel a lehel őséggel, hanem a másik két kerület déli- járásaiban Is, mindenütt, ahol cu torrépát termesztenek. Az ilyen szemléletmód meghonosodása is hozzájárulhat ahhoz, hogy valóban í—. arany legyen — a „fehér arany“. N. KOVÁCS ISTVÁN nyékét, melyek sokkal jobbak, miat az öt év előttiek. ■—. Itt van például a tejtermelés. Az idei első félévben sikerült elérnünk, hogy teljesíthessük az előirányzott 1435 literes fejési tervet tehenenként. Az elért 1504 literes teljesítmény alapján bizakodunk, hogy idén sikerül átlépni a 3000 literes bővös határt, mivel a második félév eredményei jobbak szoktak lenni. Bízunk benne, hogy 100 ezer literrel több tejet tudunk majd eladni a tervezettnél. >— A minőséggel nincs ba]? — Havonta alkalomszerűen kétszer ellenőrizzük a tej minőségét. Rendszeresen hangsúlyozzuk dolgozóinknak, hogy ügyeljenek a minőségre, hiszen az első és a harmadik minőségi osztály közötti különbség fél millió koronát jelent számunkra. Eddig minden jól ment, az eladott 976 ezer liter tej — mellyel a 910 ezer literes tervet jócskán túlteljesítettük — mind első minőségi osztályú volt. Az eredmények azt igazolják, hogy ezen a téren is jól haladunk. Az elmondottakat a járási félévi értékelések is alátámasztják, melyek szerint járási viszonylatban az 5. helyen állunk. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az egyesüléskor hátul kullogtunk, akkor jelentős előrelépésről beszélhetünk. — Kik járulnak hozzá leginkább az eredmények formálásához? — A 2300 körüli tehénállomány három telepen van elhelyezve. Ipolyságon a legjobb fejési átlagot Hern András éri el. Nagy élettapasztalattal rendelkezik, kár, hogy a nyugállomány felé közeleg. Hévízi János szintén a jók közé tartozik. De nem hagyják magukat a pereszlényi telep állattenyésztői sem. Ott Szondi Ignác, Mokso Ferenc, Varga Miklós és Balia Ignác érdemel dicséretet. Persze, rajtuk kívül még sok olyan dolgozónk van, akik becsületes munkával egyre jobb eredményeket érnek eL — Néhány szót a hústermelésről la szóljunk. Hogyan alakulnak ott az eredmények, s „versenyképes-e“ a tejtermeléssel? s—■ Az eredmények Itt is (kedvezően alakulnak, bár kisebb lemaradás tapasztaiható. A hústermelés tervét 15 tonnával ugyan túlteljesítettük, de az eladásnál mintegy 28 tonnával adósak maradtunk. Ezt a kiesést1 főleg az első negyedév gyengébb súlygyarapodása okozta, de közrejátszott az is, hogy a kiselejtezésre szánt 113 tehénből csak 72 darabot selejteztünk ki, mivel a továbbtartásra alkalmasak voltak. A helyükre szánt üszőket más szövetkezeteknél értékesítettük. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a húseladási tervünket lényegében teljesítettük, mivel sertéshúsból pótoltuk a hiányzó mennyiséget, sőt 15 tonnával túl is szárnyaltuk. A „hústermelők“ közül Prietor Mária, Rádi Erzsébet, Klačan Ján, Dolinszký Lajos, Dolinszký Márta és Tóth Ilona nevét szükséges említeni. — Az elmúlt öt év eredményei tehát kedvezően alakultok a társult közösben, de milyen kilátások vannak a jövőt illetően? — Az eddigi tapasztalatok azt b*> zonyítjdk, hogy az elképzelések helyesnek bizonyultak. Lényeges változást hozott az állattenyésztésben a Hotelok „beáramlása“, ami tovább tart. Igyekeztünk érdeklődési körüknek megfelelő szórakozást és kedvező munkafeltételeket teremteni szán mukra. Egyik ilyen „vonzerő“ a lo* vaglási lehetőség. A fiatalok érdeklődésének kielégítése céljából, lovaglási fettételeket biztosítottunk számukra. Ezt szerény keretek között szeretnénk továbbfejleszteni, vagyis megalapozni a lovassportot nálunk, Három dolgozónk Ján Zekúcio, Urbán István, Gömöry László a város szíben kergeti a labdát, Majoros Róbert és jómagam pedig a kerületi röplabdabajnokságban játszunk. Aztán a dolgozók oktatása, nevelése is biztosítéka az előbbrelépésnefc. Szólni kell Dr. Márton István állatorvos segítségéről, aki előadásaival jelentősen hozzájárul dolgozóink szakmai ismereteinek gyarapításához. Egyre többet fordítunk a szociális feltételek megteremtésére, minden évben kirándulást is szervezünk az állattenyésztésben dolgozók részére. Jártunk már Egerben, a Hortobágyi Lovasnapokon, a Mages-Tátréban, Lőcse (Levoča) környékén, a Szlovák-paradicsomban, az idén pedig Csehországba készülünk. Mindezen tényezbők nyomán egyre Jobb kapcsolat Jön létre a vezetők és beosztottak között, ami az eredmények kedvezőbb alakulásának egyik alapvető feltétele. 0OO Az őszinte beszélgetésből kitűnik, hogy a „mélypontról“ Indult állattenyésztők az elmúlt fél évtized alatt leküzdötték a nehézségeket, megoldották a problémák jelentős részért, eredményeket érnek el. Ami pedig a jövőt tekintve fontos: tettrekész fiatalokkal akarják és tudják megvalósítani terveiket. Mindezt figyelembe véve átvitt értelemben is érvényes a címben foglalt gondolat: „nyeregben“ érezhetik magukat az állattenyésztők, BÖJTÖS JÁN08 Gvögvnövénv-termesztésiink távlatai Szlovákia természeti adottságai kedvező feltételeket biztosítanak a gyógynövények termesztéséhez. Ennek ellenére nem termelünk annyi gyógynövényt, amennyit a gyógyszergyártás igényel. Szlovákiában 1985-ig 880 hektáron termelnek majd különféle gyógynövényeket. Például maszlagot, ami voltaképpen közönséges gyom, de a hatóanyaga életbevágóan fontos. A kelet-szlovákiat kerületben 330 hektáron, 29 gazdaság foglalkozik majd gyógynövények termesztésével. A 16 legfontosabb termesztett gyógynövény között első helyen szerepel a gyűszűvirág, a szívgyógyászat nélkülözhetetlen szere, továbbá az illatos levendula és az üröm, melyet 82 hektáron termelik majd, a trevek és a szükségletek szerint 246 tonnát évente. A vizenyős talajokon főleg fehérmályvát termesztenek, melynek a levele, a virága, a gyökere egyaránt fontos gyógyszer alapanyaga. A mák szintén fontos gyógynövény. Évente 1700—2000 tonna mákfejet vár a gyógyszeripar mezőgazdaságunktól. A mákfejből az Ideg- és szívbetegségek nélkülözhetetlen hatóanyaga készül. A termesztés megkönnyítésére ki kell dolgozni a műszaki és agrotechnikai eljárásokat. A termesztés gépesítése itt is fontos feladat, a fizikai munka megkönnyítése és a gazdaságosság szempontjából. A gyógynövények sikeres termesztését lényegében a helyes agrotechnikai eljárások megválasztása, a betakarítás és a szárítás különleges formál határozzák meg. Lényegében tehát csak látszatra egyszerű a gyógynövények termesztése, melynek távlati fejlesztése összaársadalmi feladat. B. h
