Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-04 / 27. szám
12 í .SZABAD FÖLDMŰVES 1981. Július 4. Eredményes takarmánygazdálkodás A Szenei (Senec) Állami Gazdaság a Bratislava-vidéke járás legnagyobb szarvasmarha-tenyésztésre szakosított mezűgazdasági üzeme. A gazdaságban több mint négyezerkétszóz szarvasmarhát — ebből kétezerhatszáz tehenet — tartanak. Szlovákiai viszonylatban is kevés azon gazdaságok száma, ahol száz hektár szántéterületre számítva kiiencvenkét szarvasmarha — ebből ötvenhat tehén — jnt. A gazdaság növénytermesztésének szerkezete a nagy létszámú szarvasmarha-állomány igényeinek kielégítésére irányul. A gabonatermesztés mellett a tömegtakarmányok termelése a legjelentősebb növénytermesztési ágazat. A takarmánynövényeket a négyezerhatszáz hektárt meghaladó szántóterületnek úgyszólván a felén termesztik. Az évek során gazdag tapasztalatokat szereztek a takarmánytermesztésben. Tavaly például olyan bőséges takarmánykészletet biztosítottak, hogy még jelenleg is kijut az állatoknak a múlt évi szenázsból. — Legfontosabb takarmánynövényünk a lucerna — mondotta V r b i a r Pavol a gépesítő részleg vezetője. ►- Teljes mértékben helyettesíti az erőtakarmányokat. Tápértéke sokkal kedvezőbb s a gabonafélékhez viszonyítva jóval nagyobb termés érhető el egységnyi területről. Ezért fokozott figyelmet szentelünk a lucerna termesztésének. Évről évre növeljük termőterületét és az agrotechnika szüntelen tökéletesítésével, a belterjesítő tényezők érvényesítésével a minél nagyobb hektárhozamok elérésére törekszünk. Ma már a terület jelentős részét öntözzük. Ügyeljünk arra, hogy főleg az új vetések öntözhető táblára kerüljenek. A lucernásokat három évi hasz nositás után felszántjuk s újakat létesítünk. Ugyanis a harmadik évben a lucerna hozama csökken s további termesztése már nem gazdaságos. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy évente négy-öt kaszálásból gyújthatjuk be a termést. A lucerna jelentős hányadából ssenázst készítünk. A begyűjtéshez megfelelő nagy teljesítményű gépsorokkal rendelkezünk. Fokozott mértékben ügyelünk a betakarítási és a tartósítási veszteségek csökkentésére. A tartósítási technológia betartásával kiváló minőségű és nagy tápértékű takarmányt készítünk. A gazdaságban a lucernatermesztés további fejlesztését szorgalmazzák. Termőterületét tovább akarják növelni, úgy, hogy a szántóterületnek húsz-huszonöt százalékán részesedjen. Az idén kétszáz hektárral növelik a lucerna termőterületét. Mfg a múltban többnyire szenázsolták a lucernát, az idei termésből jelentős Az elmúlt esztendőben szélső* séges Időjárási viszonyok uralkodtak. A nagy mennyiségű csapadéfk és az alacsony hőmérséklet főleg a közép- és kelet-szlovákiai kerület egyes vidékeit sújtotta. A tavaszi és őszi Időszakban az árvíz jelentős károkat okozott s lecsapolásl munkálatokra volt szükség. A nyugat-szlovákiai kerületben a csapadékos időjárás következtében csak szórványosan, s rendszertelen időközökben öntöztek. Az Idei időjárási viszonyok a tavalyival szemben ellentétesek s jóformán minden kerületben csapadékhiány mutatkozik. Bár az elmúlt esztendő öntözési eredményeit nehéz kiértékelni, mégis több hasznos tanulság vonható le, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. A GABONAFÉLÉKÉT ÉRDEMES ÖNTÖZNI Az eddigi tapasztalatok világosan Jelzik, hogy mennyire fontos — a tavaszi és az őszi időszakban — a gabonafélék öntözése a nagy hektárhozamok elérése szempontjából. Ebből arra lehet következtetni, hogy az Idei csapadékban szegény időjárási viszonyok között az öntözésnek — legalább egy adagban — felbecsülhetetlen a termésnövelő hatása. Ezért az öntözési lehetőséget valamennyi gazdaságban teljes mértékben ki kell használni. Természetesen a gabonafélék öntözését az egyes táblák nedvességtartalmától függően kell irányítani, úgy, ahogyan ezt a légi (Lehnice), vagy az ostrovi szövetkezetben érvényesítik — az optimális vízszükséglet biztosítása érdekében. A TAKARMÁNYNÖVÉNYEK IGÉNVĽK AZ ÖNTÖZÉST! A csapadékban gazdag évjáratok Is tanúsították, hogy a takarmánynövémennyiségü szénát is készítenek. A széna jé minőségének biztosításáról már előzőleg gondoskodtak. Egy régi épület korszerűsítésével tárolócsarnokot létesítettek, ahol a lucerna hideglevegős szárítását is végzik. A szénakészítésnek legnagyobb előnye a munkatermelékenység növelése. Az évi tervük hektáronként nyolcvan mázsa termés — szénában számítva — elérését irányozza elő. Az elmúlt években ezt a hozamszintet stabilizálták. De előbbre akarnak lápni g hektáronként legalább száz mázsa szénahozam elérését tűzték ki célul. Az idei beindulás biztató. Az első kaszálásból begyűjtött termés meghaladta a negyven mázsát hektáronként. Ugyancsak fontos takarmánynövényük a silókukorica. Termesztésében a hektárhozamok további növelésének lehetőségét keresik. A legnagyobb tartalékokat az agrotechnika és növényvédelem minőségi javításában látják. Hogy az egész tenyészidő folyamán elegendő zöldtakarmányt biztosítsanak az állatok számára, a folyamatosan hasznosítható zöldfutőszalagről is gondoskodtak. Részben őszi és tavaszi keverékek termesztésével. A gazdaságban a több éves jó tapasztalatokból kiindulva meghonosodott a lucerna alávetéssel történő termesztése. Az áj lucernásokat rendszerint tavasszal és nyáron létesítik. Az idén a zöldfutöszalag adta lehetőségeket a későbbi időszakban is hasznosítani szeretnék. Ezért nagyobb területen —< elsősorban ott, ahol adottak az Öntözési lehetőségek — tarlónövényként az Akela rcpcefajtót termesztik. A takarmányalap további bővítéséhez szintén hozzájárul a harminc hektáron létesített belterjes szántóföldi legelő is. Ugyancsak a takarmánykészlet kiegésztésére szolgál a szárítóüzemben előállított lucernaliszt és a pogócsázó gépsoron gyártott pellettek. Ez utóbbihoz a takar* mányszalmát teljes mértékben kihasználják. A jó takarmánygazdálkodásnak köszönve számottevő mennyiségű erőtakarmányt takarítottak meg. Minden állatcsoportnál az abrakfogyasztás alacsonyabb a tervezett átlagnál. Az állattenyésztésben előirányzott feladatokat sikerrel teljesítették. A tejtermelésben az egyedenkénti évi tejtermelési átlag megközelítette a négyezer litert. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 780 ezer literrel szeretnék növelni a tejeladást. Ez pedig feltételezi a hasznosság további fokozását. A fő céljnk, hogy a következetes tenyésztői munka és a tartási technológia tökéletesítése mellett a tömegtakarmányok termesztésének további fejlesztésével növeljék a szarvasmarha-ágazat gazdaságosságát és hatékonyságát. Ehhez a gazdaságban adottak a teltételek, főleg a takarmánygazdálkodás terén. Hiszen az eddigi munkájuk és igyekeztük is igazolja, hogy a takarmánytermesztés nagy szakértelemmel, a minőségre való törekvéssel irányítják. KLAMARCSIK MARIA A SZÁ1AS TAKARMÁNYOK TARTÓSÍTÁSÁNAK 01MODSZEOB-КГ-. A Munkaérdemrenddel kitüntetett állami gazdaságban fokozott figyelmet szentelnek a tömegtakarmányok termesztésének, tartósításának és ésszerű kihasználásának Fotó: CSTK Az állattenyésztés színvonalát, fejlődésének további lehetőségét alapvetően a takarmánygazdálkodás szabja meg. Okvetlenül szükséges, hogy a takarmánytermesztés, a begyűjtés és a tartósítás korszerű módszerei minél szélesebb körben terjedjenek el. A széna készítésekor előtérbe kerül a száradási folyamat elősegítése, erjesztett takarmányok készítésekor pedig a szántóföldi fonnyasztás és a kedvező irányú erjedési folyamat meggyorsítása. A szálas takarmányok ilyen jellegű kezelése, előkészítése mechanikai, termikus, kémiai és elektromos eljárással történhet. A mechanikai előkészítés során a levél és a szár szerkezetének szétzúzására kerül sor. A kutikula és epidermisz párolgást akadályozó hatása lényegesen csökken és a szárító levegő a mélyebben fekvő szövetrétegek sejtjeihez hatolhat. A kutikulának, valamint a levelek és a szár külső sejtrétegének mechanikai leválasztásával a párolgási felület is megnagyobbodik. A mechanikai kezelés technikailag a szálas takarmányok zúzásából vagy töréséből áll, hengerpárotk vagy törőszerszémok segítségével. A zúzóhengerek akkor hatásosak, ha a szálas anyag adagolása egyenletes és vékony rétegben történik. A gyorsabb száradás a kezelést kővető első hat-nyolc órán belül szembetűnő. A gyakorlati szakemberek szerint az a követelmény, hogy a kezelés lehetőleg a kaszálással egyidejű legyen és a szálas takarmányt vékony, egyenletes áramlás közben munkáljuk meg, a kombinált kaszáló- és zúzógépek alkalmazásával. Kaszaként többnyire gerendelyes vágószerkezetet, újabban rotációs vágószerkezeteket, előkészítő berendezésként hengerpárokat vagy törőszerszámokat alkalmaznak. Megfigyelhető, hogy a mechanikai kezeléssel felnyitott növényrészeken keresztül az erjesztő baktériumok könnyebben hozzájutnak a növény tápanyagaihoz, Így például a szilázsban gyorsabb az erjedés. Az eddig végzett nemzetközi vizsgálatok egyértelműen igazolták az aprítás kedvező hatását a szilázs minőségére. A szálas takarmányok előkezelhetek hő, vízgőz vagy forró vfz alkalmazásával is. A hőkezelés hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy leolvasztja a szálas anyagról és levelekről a viaszszerű „kutinréteget“, koagulálja a fehérjéket, és így a kötött víz szabaddá válik. Másrészt a hő hatására a gőznyomás a sejtekben annyira növekedhet, hogy a sejtfalak felszakadnak. így a mechanikai előkészítéshez hasonló az eredmény. A sejtfalak felszakadásával a szabad nedvesség elpárolgása a további hő* hatásra lényegesen meggyorsul. A hőkezelés egyik formája, amikor a kaszálógépre vagy dobos rendlazítóra lángszóró berendezést szerelnek. Az energia árak emelkedésével az eljárást tovább módosították: forró vizet vagy vízgőzt használnak a takarmány nedvességének leadásához, Az eredmény hasonló, mint amikor a takarmányt száraz hővel kezelik. A fehérje — elsősorban az emészthető fehérje — veszteségeket sikerül ezáltal csökkenteni. Az eljárás hátránya, hogy a kezelés során a növényre tapadó víznek is el kell párolognia. Elkészítették olyan gép prototípu* sát is, amely a lábon álló termény vízgőz, levegő és füstgáz keverékével kezeli. Szárításkor ugyan megmutatkozott a kedvező hatás, de a gépi berendezés és üzemeltetése még túlságosan költséges. Szovjet kísérletekben a friss szálas anyagot fém szállítószalag segítségével elektromos kisülési szakaszon vezették át. Hozzávetőlegesen 20 perccel a kezelés után a növények elhervadtak. Az ily módon kezelt fű húsz százalékkal kisebb összenergia-ráforditással száradt meg és a száradási idő mintegy harminc százalékkal megrövidült. Szovjet kísérletek szerint a szálas takarmányok savanyításaikor az erjedési folyamat lényegesen kedvező, ha az anyagot előzőleg röntgensugarakkal kezelték, mert a röntgensugarak elpusztították a rothasztó baktériumokat. Az utóbbi időben egyre több sző esik a kémiai előkészítésről is. A vegyszeres eljárások esetében, azon túlmenően, hogy a kezelésnek van-e pozitív hatása vagy nincs, figyelembe kell venni azt is, hogy a vegyszer nem lehet mérgező a melegvérűekre, illetve a lábon álló növény kezelésekor a vegyszer nem károsíthatja a későbbi növedéket. Az alkalmazott vegyszerek hatásmechanizmusa különböző lehet: leperzselik a növényzetet, feloldják a kutinréteget, koagulálják a fehérjéket, vagy semlegesítik a növényi enzimeket. Elsősorban a szisztematikusan ható vegyszerekkel kísérleteztek. Ha az alkalmazott vegyszerdózís csak akkora volt, amennyi a melegvérfiekre még veszélytelen, semmiféle száradást elősegítő hatás nem volt kimutatható (pl. Gramoxone esetében). Üjabban „propionsav* alkalmazásával folynak vizsgálatok. Száradást siettető hatásán kívül az erjesztés tartósításakor mint biztosító anyagot használják. A propionsav maró hatású, feloldja a kutikula rétegét, baktérium- és gombaölő, de enzimgátló is egyben. Dr. László László kutató mérnök Az öntözés időszerű kérdései nyék termesztésében az egyik legna- tatótntézet eredményei szerint az öngyobb hoziamnövelő tényező az öntö- tözés terméenövelö hatása az egyes zés. takarmánynövénykere a következő-A bratislavai öntőzőgazdaságí Ku- képpen alakult: Takarmánynövény szárazanyagtermelés t/ha kalóriában kifejezett takarmányegység vfzadag átlaga mm-ben silókukorica 18—19 10—12 000 160 lucerna 18—19 10—11 000 180 vüröshere 17—18 8— 9 000 180 intenzív füvek 22—24 13—15 000 220 perje 24—26 14—16 000 220 takarmányozási cukorrépa 22—24 11—13 000 200 Természetesen a nagy termés eléréséhez — öntözéses körülmények között — nagyobb mennyiségű tápanyag szükséges. Az NPK-tápanyagok optimális aránya 1:0, 3:0,3. A nitrogénműtrágya háromszáz kiló — hatóanyagban számított — hektáronkénti adagjából tavasszal száz-százhúsz kiló foszfor- és nyolcvan-száz kiló káliumhatőanyagot kell kijuttatni a talajra hektáronként. A takarmánynövények esetében nagyon előnyös a trágyázásos öntözés. Alkalmazása az önköltségek csökkentésével jár, de a hektárhozamok is jelentősen növelhetők. A Soporfiai szövetkezetben az évelő takarmánynövények ésszerű öntözésével tizenkilenc tonna termést értek el hektáronként — szárazanyagban számítva. JOBB MUNKASZERVEZÉS Az öntözőberendezések üzemeltetését az Agrostav vállalaton keresztül, de közvetlenül az egyes mezőgazdasági üzemekben is gyakran a munkaerőhiány nehezíti. E probléma áthidalására a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok célszerűnek tekintik a melléküzemágak termelésének összevonását az öntözéssel. A gyakorlat Igazolja ennek az együttműködési formának a létjogosultságát. A gazdaságok rugalmasan végezhetik el az öntözési feladatokat, főleg az öntözési csúcsidőszakokban. Az anyagi ösztönzés céltudatos gyakorlása jelentős mértékben elősegíthetné ez öntözőberendezések jobb kihasználását. Sajnos ezt a lehetőséget csak kevés gazdaságban érvényesítik. Továbbá célszerű lenne az öntözőberendezések kezelését és karbantartását a kialakított öntöző-csoportok gondjára bízni. Ezt a módszert több éven át sikerrel érvényesítik a peredi (Tešedlkovo) szövetkezetben. Minden gazdaságban már a téli hőnapokban szükséges az öntözés menetének szervezését átértékelni úgy, hogy az öntözőberendezések kihasználása a legjobban megfeleljen a gazdaság adottságainak és a növénytermesztés szerkezeti változásainak. Az üzemek többségében a növénytermesztés szerkezete szükségessé teszi, hogy a tenyészidő folyamán nyolc-tlz héten keresztül naponta 12—15 érát, a hátralevő időszakban pedig nyolc-tíz órát üzemeljenek az öntözőberendezések. Az öntözést terveket az energetikai, a higiéniai és egyéb védelmi Intézkedésekkel össze kell hangolni. A TUDOMÄNYOS-MÜSZAKI ISMERETEK ÉRVÉNYESÍTÉSE Az öntözőgazdasági kutatóintézet aktívan részesedik az öntözéssel kapcsolatos tudományos-műszaki kérdések megoldásában, főleg az agrotechnika, a trágyázás, a növényvédelem és az öntözési rendszerek fejlesztése, valamint a berendezések műszaki fejlesztése és az öntözés szervezése terén. A kutató- és kísérleti munkának egy részét nyolc kiválasztott mezőgazdasági üzemben valósítják meg. A kutatóintézet fő célja az, hogy a legújabb tudományos-műszaki ismeretek mielőbb érvényesüljenek a gyakorlatban. Ebben sok múlik az egyes gazdaságok vezetőin is, hogy érdeklődést tanúsítsanak az új Ismeretek iránt. A kutatóintézet tudományos dolgozói tizenöt komplex ésszerűsítő brigád keretében szorgalmazzák a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítését. Ilyenek például a kukorica és az ipari növények termesztésére, valamint a trágyázásos öntözésre szakosltot komplex ésszerűsítő brigádok. Az utóbbi években az együttműködés a belterjes szántóföldi legelők és a köztes növények termesztésére is kiterjedt — öntözési viszonyok között. Gyakorlati körülmények között kísérleteik folynak a sávos öntözőberendezések műszaki színvonalának emelésére és a tápanyagutánpőtlás helyes irányítására. Ezen túlmenően hozzájárulnak az agrolaboratőriumok kiépítéséhez, valamint a szakemberképzéshez. Az agrolaboratőriumok már Jelenleg is nagy segítséget nyújtanak a gazdaságoknak az optimális öntözési adagok megállapításában és az öntözőberendezések szakszerű üzemelésében. Feltehetően ezek a szakmunkahelyek a jövőben összekötő láncszemek lesznek a tudomány és a gyakorlat között. 0 О О A Jelenlegi Időszakban a vízhiány pótlására a gabonafélék 50—70, a takarmánynövények (az első kaszálat után) 50—60, a cukorrépa pedig 25—30 milliméter mennyiségű vizet igényelnek. A vízszükséglet biztosítása érdekében: — be kell tartani az öntözés heti Időtervét; — előnyben kell részesíteni a nagy hozamokat biztosító növényeket; — gondoskodni kell az öntözőberendezések szüntelen üzemeléséről; — az öntözőberendezéseket elő kell készíteni a tarlónövények öntözéséhez. Štefan Fojtfk mérnök
