Szabad Földműves, 1981. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1981-08-15 / 33. szám
» # Madártenvésztok figvelmébe! A Szlovákiai Kiséllattenyész tők Szövetségének Központi Bi zottsága mellett működő, az egzotikus madarakat és kaná rikat tenyésztők tevékenységének szervezésével és irényítá sával megbízott szakbizottság — a szövetség tagjai részéről kezdeményezést felkarolva — a közelmúltban jóváhagyta azt ' az előkészítő bizottságot, a mely feladatul kapta a háziasított asztrild-féle énekes madarak tenyésztésével foglalkozók szakosított klubjának megalakítását. A domesztikált asztrild-féle énekes madarak csoportjába azok az egzotikus madarak tartoznak, melyeket a tenyésztők a szépségről és a célszerűségről alkotott egyénies elképzeléseik szerint nemesítettek ki. Most a madarak ezen csoportja részére is kidolgozták a standard követelményeket, melyek szerint immár ^értékelni lehet a tenyésztők állományát, igyekezetének sikerét. A domesztikált (háziasított) asztrild-féle énekes madarak csoportjába tartozik a zebrapinty (zebriCky austrálske — Taeniopygia guttata castanotis), a japáni sirályka (japonská pestúnka — Japanisches Möwchen) és a rizspinty (ryžovník — Páddá oryzivora). Az alapszabályzat értelmében a klub törődni fog a madarak említett csoportjának bővítésével, illetve a tartott állatok nemesítésével, a tenyésztők szakmai ismereteinek gyarapításával, kiállításokat, versenyeket és előadásokat fog szervezni, gondoskodik külföldi szakcikkek tolmácsolásáról, és nem utolsósorban szakmai tanácsadó szolgálatot létesít. S ami ugyancsak említést — és elismerést — érdemel: a szakosított klub felkarolja a diszmadártartás iránt éreklődő, szakkörbe tömörülő fiatalokat is (tanácsadás, tenyészpárok és tenyésztői kellékek juttatása stb.). Ez úton szeretnénk felhívni a madártartók figyelmét, hogy támogassák a kezdeményezést, jelentkezzenek a szakosított klub alapítótagjainak sorába. A szövetség központi bizottságán kapott tájékoztatás szerint a jelentkezéseket a következő címre kell küldeni: Ing. Roland Baranovié, Ždiarska 6, 949 01 Nitra (bor) RVEZEHjajril m A LÁNYOK KÉRTÉK... Kasnyik Imre (felvételünkön), a Párkányi (Štúrovo) Cellulóz- és Papírgyár dolgozója szabad idejének zömét évek óta a kertészkedésnek és a méhészkedésnek szenteli. Viszont az utóbbi időben Kürtön (Strekov) ígéretesen fellendült a háztáji nyúltenyésztés, ami a fiatalok nyúltartás iránti érdeklődését is felcsigázta. Kasnyik Imre is a lányai unszolásának engedve épített korszerű ketrectömböt és kezdett el nemrég nyúltenyésztéssel foglalkozni. Bízunk benne, hogy a kezdeményezők megkedvelik ezt a kedvtelést és szívesen segítenek édesapjuknak az állatok körüli tennivalók végzésében, s ha felnőnek, lelkes szószólói lesznek a háztáji állattartás fejlesztésének! (dek) Kaktuszkiállitás A kaktuszgyüjtvk ERSHKOj/ÁRI (Nové Zámkyj szervezete a közelmúltban négynapos, árusítással egybekötött kaktuszkiállítást rendezett a várost művelődést központban. A szervezet vezetőit és tagjait az a gondolat vezérelte, hogy nem árt, ha kicsit népszerűsítik a kaktuszgyűjtők kedvtelését, köztudatba viszik a szakosított klub létezését, és a látogatókban is megpróbálják felkelteni az érdekes, újabb és újabb ismeretek megszerzésére ösztönző kedvtelés iránti érdeklődést. A bemutató, melynek során a csaknem ezer látogató közel 450 „szúrós szépséggel“ ismerkedhetett meg, tulajdonképpen teljesítette küldetését: sokan vásároltak kaktuszt, sőt, a szakosított klub tagjainak száma is gyarapodott. (pénzes)- A kaktuszok virágzást ideje viszonylag rövid, de az egye növényeken általában tömege sen megjelenő fehér, sárga narancs, piros, bordó és 11!j színű, sokféle árnyalatban pont pázó virágok mindig ámulatba ejtik az embert. A Frailea со lombiana virága, felülnézetből. Fotó: —bor- ) Ä 4 % \^\\\4\\\\\\\\\\\\4VM.\WV4V<M4V4«.VMA\Va INVVVWWVSWVX RAKOTT ZÖLDBAB. Hozzávalók: 1 kg zöldbab, 20 dkg sonka, 5 dkg sajt, 2 dl tejföl, 2 tojás, zsemlemorzsa, vaj, só, bors, petrezselyemzöld. A tálat kivajazzuk, zsemlemorzsával beszórjuk, majd alulra helyezzük a sós vízben főtt zöldbab felét. Erre helyezzük az apróra vágott sonkát, karikára vágott főtt tojást, fűszerezzük, majd befedjük a maradék babbal. Tejföllel meglocsoljuk, vajdarabkákat vágunk rá, és megsütjük. Mielőtt kész, megszórjuk reszelt sajttal, majd amikor a sajt pirosodni kezd, tálaljuk. Egy pohár paradicsomlét vagy tejet, esetleg könnyű fehér bort kínáljunk hozzá. (gd) HIDEGEN TÖLTÖTT PATISZSZON. A „csemege“ méretű (4— 5 cm átmérőjű) gyümölcs közepét kivájjuk és füstölt húsból yagy fütstölt nyelvből készült, ízlés szerint fűszerezett töltelékkel megtöltjük, gyengén sós vízben megpároljuk, és vékony alkőrmössel festett aszpíkkal bevonjuk. Hideg előételként tálaljuk. (kp) VAJAS ZUKKINI. Hozzávalók: 1,5 kg zukkini, 7 dikg vaj, 2 tojássárgája, 2 dl tejföl, 5 dkg sajt, evőkanálnyi ecet, só ízlés szerint. A megmosott, gyenge zukkini mindkét végét levágjuk, majd hámozás nélkül legyaluljuk. Forrásban levő sós-ecetes vízben megfőzzük, leszűrjük, tűzálló edénybe helyezzük. Egy másik edényben a tojássárgáját, a vajat, a savanykás tejfölt és a reszelt sajtot szüntelen keveréssel felfőzzüik. A megfőtt zukkinit ezzel a mártással leöntjük, az egészet sütőben átforrósítjuk és nyomban tálaljuk. > (pj) TÖLTÖTT ARTICSÖKAVIRÄG. Hozzávalók: 20 dkg darált főtt vagy sült hús, 1 tojás, 8 dkg zsemlemorzsa, só, bors, vöröshagyma két doboz paradicsompüré és 8 db articsókavirág. Az articsókát a szárától és alsó leveleitől megtisztítjuk, hideg vízben kiáztatjulk, majd sós vízben 10 percig főzzüik. Közben tölteléket készítünk a darált húsból, fűszerekből, morzsából és tojásból. A lecsöpögtetett articsókát kanállal szétnyitjuk, kivájjuk és töltelékkel megtöltjük. A leveleket fehér cérnával összekötjük, és zsírral kikent serpenyőben sorba rakva, kevés vízzel és olajjal vagy zsírral átsütjük. Fél liter paradicsommártást készítünk és tálaláskor ráöntjük úgy, hogy az articsóka csúcsai kiálljanak. (so) PARADICSOMFAGYLALT. Hozzávalók: Vi liter tej, 1 doboz paradicsompüré, 4 evőkanál cukor, 1 evőkanál liszt, só, csipet bors, fél citrom leve. Három deci tejet felforralunk a cukorral. A paradicsompürét simára keverjük 2 dl hideg tejben, a liszttel és a fűszerekkel együtt, majd állandó keverés mellett, apránként hozzáadjuk a forrásban levő cukros téjhez. Tejföl sűrűségűre főzzük. Ha kihűlt, formába tesszük és a hűtőszekrény mélyhűtőjében kb. 3 óráig fagyasztjuk. Tálaláskor cukor nélküli, felvert tejszínnel díszíthetjük. (mk) \ W Ia tüzetesen tanulmányozzuk az engedélyezett növényvédő szerek Jegyzékét szinte megdöbbenve tapasztaljuk, milyen sokféle készítmény közül választhatnak a termelők. Félreértés ne essék, elsősorban a nagyüzemekről van szó, de bizonyos tekintetben immár a háztáji kertészkedoknek is lehetőségük van a válogatásra, az ésszerű és gyakran szükségszerű vegyszerváltásra. A kerti növények állati kártevőit irtó készítmények választéka is egyre gazdagabb. Olyan szerek állnak rendelkezésünkre, amelyeknek a kellő időben és töménységben való használata eredmnéyesobbé teszi a munkánkat. Mégis — egyre gyarapszik azoknak a kertész ködöknek a száma, akik igyekeznek a minimumra korlátozni a házikertf vegyszerhasználatot, és inkább természetes módszerekkel és eszközökkel harcolnak a kártevők és betegségek ellen. Akárcsak a humán gyógyászatban, immár a növényvédelemben is tapasztalható a régi, jól bevált természetes védekezési módszerekhez való visszatérés. E szempontból ítélve, a mezei zsurló egyike a legnagyobb figyelmet érdemlő növényeinknek. Növényvédelmi célokra már eleink is felhasználták. Szívós növény, a nedves homoktalajokon, utak és vasúti töltések mellett, de gyakran a szántókon is tömegesen elszaporodik. Értékes növény, mert oldható kovasavat, szaponint, egyéb savakat, cserzőanyagokat és ásványi összetevőket tartalmaz. Gyógyító hatását már dédapáink felismerték; a mezei zsurlóból teát, főzetet, speciális készítményeket csináltak, sőt, a fa és fémtárgyak súrolására is felhasználták. A termelők hamar felfedezték, hogy a zsurlóból készült főzet megvédi a növényeket a levéltetvektől és a penészgombáktól. Hasonló, gyakran gyógyító hatású' főzetet készítenék még a metélőhagymából (snidling), tormából, csalánból és más növényekből. Az utóbbi időben egyre töb-' ben kérdezik, hogyan kell egyes növényekből permetezésre, növényvédelemre alkalmas főzetet készíteni, és miképpen kell azt felhasználni? ' Mivel a régi módszerek alkalmazásának titka éppen ebben у rejlik, a következőkben erről szeretnénk szólni. A különböző főzetek elkészítéséhez szükséges nyersanyagot a növények aktív anyago-Tagadhatatlan, a szakszerűen használt vegyi készítmények igen hatásossá teszik a növényvédelmet, de a háztájiban mégsem * kellene teljesen mellőzni a régi, bevált módszereket. Fotó: .—bor kát tartalmazó lombja nyújtja. A leveleket korán reggel, de legkésőbb délelőtt 10 óráig kell megszedni, mégpedig virágzás előtt. Gyakorlati tapasztalatok egész sora igazolja, hogy az idősebb növényekről gyűjtött levelekből készült főzet nem olyan hatásos, mert bennük már kevesebb a hasznosítható hatóanyag. A gyűjtött leveleket árnyékban kell vízbe és 20 percig főzzük. A hideg főzetet a levéltetvek által megtámadott, és a penésztől fertőzött növények kezelésére használhatjuk. A levéltetvek kártételének megelőzésére valaha a csalánból készült főzetet is felhasználták. A száraz snidlingből készült főzetet elsősorban az alma varasadása ellen használják. A snidlinget azonban nein szabad 1 . szárítani és száraz helyen (pl. bádogdobozban) tárolni. Ha például kamillából vagy más gyógynövényből akarunk főzetet késziteui, akkor levél helyett célszerűbb a virágokat felhasználni. Hogyan készül a főzet? A száraz növényi részeket leöntjük vízzel és a forráspontig hevítjük, utána azonnal leveszszük az edényt a tűzről. A nyert főzetet négy rész vízzel hígítjuk. A permedét ajánlatos legalább 10 percig kevergetni, s ha már kihűlt, azonnal hasznosítható. Es most lássunk néhány konkrét példát. Elsőként talán a mezei zsurlót említenénk. Ütvén gramm száraz levelet beleteszünk négy liter hideg főzni! A száraz növényből lúgozással vonjuk ki a hatóanyagot: a növényt leöntjük forrásban levő vízzel és 15 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük, hozzáadunk 2—3 liter vizet, jól elkeverjük, és máris permetezhetünk. Itt töményebb oldattal kell dolgozni, hogy kellő hatást érjünk el. Kevesen gondolnák, hogy a rothadás ellen tormafőzettel is lehet védekezni. Természetesen nem a gyökérből, hanem a növény lombjából kell készíteni. A fiatal levelekből ugyanúgy kell főzetet készíteni, mint a mezei zsurlóból, de a nyert törzsoldatot négyszer annyi vízzel kell elkeverni, hogy a permetlé ne legyen túl erős. A külir.iféle növényekből készült főzetek hatását magam is kipróbáltam. Egyszer felfigyeltem arra, hogy a rózsafáimat ellepték a levéltetvek. Másfél liter vízből készítettem főzetet; egy maréknyi mezei zsurlót tettem bele, öt percig főztem, majd a kihűlt főzettel megpermeteztem a hajtások csúcsát. A virágbimbók mintha megszürkültek volna, de hamarosan visszanyerték üde zöld színüket. A megpermetezett levéltetvek elpusztultak, viszont azok, amelyekre a permedéből nem jutott, életben maradtak. Ezért a következő alkalommal már nem permeteztem, csak belemártottam a hajtásuk végét a főzetbe. Az idősebb kertésztársak váltig állítják, hogy a mezei zsurló oldatában „megfürdetett“ káposztapalántáikat kiültelés után elkerülik a kártevők, nem támadják meg a rothadást okozó betegségek, és szép nagy káposztákat nevelnek. Jó lenne széles körben ellenőrizni ennek az állításnak az igazát... Magától értetődő, hogy a leírt, a hazai és a külföldi szaklapokban tolmácsolt vagy a kertésztársaktól hallott módszereket néhány növényen ki kell próbálni, mielőtt az általános kezelésre sort kerítenénk. S a valóban jó módszereket, tapasztalatokat népszerűsíteni kell, mindannyiunk érdekében. A növényi főzetek használatának előnye abban rejlik, hogy a kezelt kultúrnövényekre ez a permetszer ártalmatlan, és permetezés után a termésben semmiféle káros — az ember egészségét veszélyeztető — anyag nem marad hátra. (rn)
