Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-14 / 7. szám

1981. február 14. .SZABAD FÖLDMŰVES. Az SZKP XXVI, kongresszusa küszöbén A népjólét és a mezőgazdaság A Szovjetunióban befejeződnek a szövetségi köztársaságok pártkong­­resszuszai, egyidejűleg az SZKP XXVI. kongreszsusára való felkészülés jegyé­ben folytatódik a gazdasági és szociá­lis fejlesztési irányelvek országos megvitatása. Ezzel kapcsolatban a leg­fontosabb programpontnak az élelmi­szerprogram megvalósítását tartják, amelyhez párt- és állami határozatok is hozzájárulnak, számítva a lakosság kezdeményezésére. Az utóbbi időben határozatot adtak ki, mely az állami gazdaságok és a szövetkezetek érdekeltségi rendszeré­nek javítását tűzte ki célul. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa kiegészítő intézkedé­seket helyezett kilátásba az állampol­gárok háztáji gazdaságaiban megter­melt mezőgazdasági cikkek hozamnö­vekedése érdekében, mint a dokumen­tum hivatalos címe is hangoztatja. A dokumentum megállapítja, hogy a szovjet irányítőszervek nem most ismerték fel a háztáji jelentőségét. Több hivatalos állásfoglalás született már régebben is, amely az egyéni ter­melőkedv fokozásának fontosságát hangsúlyozta, s leszögezte: a szövet­kezeti tagok és az állami gazdasági dolgozók háztáji gazdálkodása nem másodrangú (vagy éppen csak meg­tűrt) tevékenységi forma. A mostani­nál alaposabb intézkedési rendszer azonban még sosem született. Oj szempontnak tűnik, hogy a hatá­rozat kiterjeszti azoknak a körét, akiknek háztáji tevékenysége kívána­tos. A kedvezmények ugyanis nem­csak a mezőgazdasági üzemek dolgo­zóira terjednek ki, hanem az ipari munkásokra, a nyugdíjasokra, a falusi értelmiségiekre is. Sőt, különleges kedvezmények illetik meg azokat a fiatal házaspárokat, akik most akar­nak bekapcsolódni a háztáji műve­lésbe, és ezért mezőgazdasági célú építményeket akarnak felhúzni. A ha­tározat értelmében kívánatos, hogy minden falusi porta mellett legyen kiskert és minél több haszonállat. A határozat egyebek között kedvező szerződéskötési feltételeket irányoz elő. A szerződések szigorú önkéntes­ségi alapon jönnek létre, s a szerző­déskötőket növendékállattal és takar­mánnyal kell ellátni, földterületet kell kihasítani a részükre. Továbbá ked­vezményes hiteleket adnak kisgép­vásárláshoz, építőanyagok beszerzésé­re ólak, istállók építése céljából. Tá­mogatják hobbikertek létesítését, és különleges segítséget kapnak a kis­kerttársulások. A kolhozok és szovho­­zok feladata a fuvarozás elősegítése, a kisgazdaságok tdkarmányellátása az ún. takarmánykonyhákról. Ezt első­rangú'tervfeladatnak tekintik, s ezért a tevékenységért premizálják a szö­vetkezeteket és állami gazdaságokat. A határozat azt is kidomborítja, hogy megfelelő társadalmi légkör kialakulá­sa folytán a háztáji gazdálkodóknak érezniük kell: államérdeket szolgál­nak és hasznos ügyben szorgoskod­nak. (Magyar Hírlap) A hagyományos kínai naptár sze­rint a világ most lép a „kakas évébe“. A minden kínai család­ban megtartott ünnep előestéjén a pekingi propaganda az új esztendő jelképéhez hasonlóan virradattól ri­kácsolja az egyszerű kínaiak fülébe a maga propagandaszólamait. A Zsen­­min Zsipaót Idézve „Kínában minde­nütt kézzelfogható eredmények szü­lettek, mindenekelőtt azonban a nép­gazdaságban“. A tények azonban mást bizonyíta­nak. A „négyek bandájának“, azaz 4 Mao kő tlen környezetéhez tarto­zott vez..ő személyiségeknek eltávolí­tása után eltelt négy év alatt sem sikerült megszüntetni a „gazdasági zűrzavart“, melyet a „tízéves kultu­rális forradalom“ örökségül hagyott az országnak. Semmi kilátás arra, hogy a legközelebbi években javulna a gazdasági helyzet. A Zsenmin Zsi­­paó nemrégen azt írta, hogy „1981- ben újabb, régebben ismeretlen nagy gazdasági nehézségek várnak az or­szágra“. A tavaly elhatalmasodott infláció hat százalékkal nőtt. A Financial Times című angol lap Van Vin-cian kínai pénzügyminiszterre hivatkozva megjegyezte, hogy a ráfizetéses ipar­­vállalatok okozta veszteségek tavaly meghaladták az egymillió dollárt. A kínai gazdaság távlattalansága Olyan fontos iparágak, mint a nehéz­ipar, fűtőanyag- és energiaipar, bá­nya- és 'Olajipar termelése pang, sőt csökken. Számos jövedelmezőtlenné vált vállalat bezárása méginkább ki­élezte a munkanélküliség problémáját. Külföldi megfigyelők szerint az álla­mi költségvetés jelentős hiányt mutat ki — 12—15 milliárd jüant. Hivatalos adatok szerint mintegy a 700 millió falusi alig tud megélni. Nehéz fizikai munka, gyenge táplál­kozás, fásultság és apátia figyelhető meg mindenütt a kínai vidékeken. Ta­valy 15 millió tonnával kevesebb sze­mes terményt takarítottak be, mint 1979-ben. A lapok már nem . írják, hogy öt-tíz éven belül teljesen gépe­sítik a mezőgazdaságot, s bizonygat­ják, hogy az ilyen irányvonal „ártal­mas“ volna. Az új „nagy ugrás“ csődje, a nép­gazdaság ún. „kiigazítása“ határidejé­nek három évvel történő meghosszab­bítása és a pekingi vezetésen belüli nézeteltérések, melyek a „négy mo* dernizáciö“ hegemonista programja megvalósításának módszerei körül törtek ki, a kínai gazdaság komoly válságjelenségeiről tanúskodnak. „A szocializmusnak a kapitalizmus által már elért sikerek alapján törté­nő fejlesztésé“ sem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket — ezt az Irány­­vonalat Teng Hsziao-ping és az új miniszterelnök, Csao Ce-jang szorgal­mazta. Nehéz a gazdasági elmaradott­ság eredményes leküzdésére számíta­ni úgy, Hogy visszatérnek a termelési folyamat megszervezésének egyes, a kapitalizmustól örökölt formáihoz, azzal együtt, hogy bármilyen eszközt bevetnének, még a nyugati monopó­liumokat is bevonnák Kína gazdasági éietébe, amit megsínylene az ország* Ez csak oda vezethet, hogy az orszá­got tovább terelnék az imperializmus politikai és gazdasági befolyásának síkjára. B. BARAHTA A AöllS PIAC HAMUPIPŐKÉIÉ Kétoldalú kapcsolatok keretében Szovjet áram Magyarországnak Magyarország villamosenergia-igényeinek mintegy negyedrészét az idén a Szovjetunióból érkező villamos árammal fedezik. A most aláirt megálla­podás szerint a KGST-országok energetikai együttműködésének keretében az idén nyolcmilliárd kilowattóra villamos energiát kap Magyarország a Szovjetuniótól. A szovjet fél vállalté azt is, hogy fogyasztási csúcsidőben 1450 megawatt villamosenergia-termelő telejesítménnyel segíti a magyar energiahálózatban bekövetkezett nagy. terhelés kielégítését. Magyaror­szág az idén kétszer annyi szovjet villamos energiát kap, mint 1975-ben a Vinnyica—Alberttrsa közötti 750 kilovoltos nagy távvezeték megépítése előtt. Magvar telefenközpontak tazfetta A hazai Kovo Külkereskedelmi Vállalat újabb komplett telefonközpontot vásárolt a Budavoxtól. A BHG Híradástechnikai Vállalat még az idén meg­kezdi több mint hét és fél millió rubel értékű tranzit-telefonközpont be­rendezéseinek gyártását, majd szállítását. Jövőre magyar szakemberek ta­nácsadásával szerelik fel a központot, mely majd távhívó forgalmat bo­nyolít le hazánkban. A magyar híradástechnikai ipar mintegy évtizede svéd licenc alapján gyártja a korszerű telefonközpontokat. Hazánknak már a hetedik komplett telefonközpontot szállítja, s legnagyobb üzletfelei közé tartozik az NDK, Lengyelország és Kuba. A telefonközpontok szállítása mind nyereségesebb vállalkozásnak bizonyul, mert egyes részegységek gyártásának fokozatos meghonosításával már elenyésző az importhányad, amelyet a BHG műsze­rek, kábelek szállításával teljesen ki is egyenlít. Együttműködés a gyakorlatban A Szovjetunió műszaki segítséget nyújt Etiópiának a Gambela folyó víz­készletének hasznosításához. Szovjet műszaki segítséggel duzzasztógátakat és öntözőrendszereket fognak építeni az érintett körzetben, s így lehetővé válik tízezer hektárnyi földterület öntözése. Egy további megállapodás értelmében a Szovjetunió részt vesz egy 600 ezer tonna kapacitású cementmű létesítésében. Szovjet szakemberek már dolgoznak a beruházás előzetes tervein. Később megállapodást terveznek a cementműhöz szükséges műszaki berendezések szállításáról is. Sok nyugati politikus történelmi eseményiként értékeli Görögország be­lépését a Közös Piacba. Nem kívá­nunk velük vitába szállni, bár az ilyen megítéléssel sohasem szabad sietni, hadd mondjon ítéletet maga a történelem. Legalábbis meg kellene várniuk, mit szólnak hozzá a görögök, akik korántsem mind osztják a lelke­sedést, és az idén általános választá­sokra készülnek. Konsztantinosz Karamanlisz görög államelnök egyelőre úgy fejezte ki véleményét, hogy országa egy nagy családhoz csatlakozik. Az eddig is szűkös körülmények között élő közös­piaci család tehát úgy döntött, még egy „gyermek“ ellátását vállalja. Amit persze az új gyermek szüleitől akar, aligha adhatják meg neki. Egyik és másik részről is túlhajtot­tak az elvárások. Mindkét fél kocká­zatot vállal. A kilencek a maguk hét és fél millió munkanélkülijével, lelas­sult gazdasági fejlődésével és törté­nelme legnagyobb fizetési mérleg-hiá­nyával, agrárpolitikai zűrzavarával, kevésbé fejlett iparú, alacsonyabb életszínvonalú és 25 százalékos ^inflá­ciótól szenvedő országot fogad be a maga övezetébe. Kölönc ez? Bizony az. Ám az erősebbek, akiknek ke­vésbé erőssel van dolguk, remélik, hogy ebből is hasznot húznak majd. Tekintettel Görögország stratégiai helyzetére, melyet a NATO déli szár­nyán foglal el, valamint a közel­­keleti országokkal fenntartott kap­csolataira, igyekeznek majd begyömö­szölni Görögországot a maguk Prok* rusztész-ágyába, politikájúik és straté* giájuk eszközévé tenni. Athénnak azt a szerepet szánják, hogy a NATO és az Európai Gazdasági Közösség gaz* dasági és katonai függvénye legyen. A másik oldalon a Közös Piac athé* ni Hamupipőkéjének sok az óhaja és naív reményeket táplál magában. Ab* ban reménykedik, hogy a Közös Piaa majd arannyal árasztja el az ő seny* védő gazdasági ágazatait. A mesés ajándékokat azonban aligha éri meg, annál is inkább, .mert a vetélytárs éles fogait Is kimutathatja. A kilen* cek hajótulajdonosai nyugtalanul szá­molgatják az EGK tizedik tagja hatal* mas kereskedelmi flottájának tonna­­tartalmát. A „Zöld Európa“ pedig ugyanolyan feszülten várja, hogy el* árasszák a görög élelmiszerek. (Novoje vremja) KOMMEN Megfontolt szándék vagy nagy szavak? lasztási kampány idején tett túlságo* san Izrael-barát kijelentéseket, ha­nem megválasztása után is utalt a Camp Dayid-i megállapodás esetleges kibővítésére. Taifban mindenesetre elhatározták, hogy „gazdasági eszkö­zökkel vívandó szent háborút“ hirdet­nek mindazok ellen, akik ellenzik a közel-keleti rendezés vázolt módját Az iszlám konferencia azonban nem minden kérdésben tudott ilyen meg-RAKÉTA-AKADÄLYOK Görögország népe határozottan ellenzi amerikai rakéták európai telepíté­sét. Több mint másfél millió görög személy írta aló a Pentagon veszélyes tervei elleni kampányt elhívást, (G. Lomidze rajza) Taifban, a Szaúd uralkodóház tagjainak nyaralóhelyén lezaj­lott az iszlám konferencia idei ülésszaka, melyre röviddel az új amerikai elnök beiktatása után került sor. Az eseményt joggal előzte meg és kísérte nagy nemzetközi érdeklő­dés, hiszen az ilyen csúcstalálközó­­kon a yalóságot megközelítő kép ala­kul ki "az iszlám világ egységéről és ellentéteiről, hozzáállásáról sarkalatos világpolitikai kérdésekhez. Az idén neuralgikus pontként domborodott ki három ilyen góc: a közel-keleti kér­dés mindmáig megoldatlan és a Camp David-i kiilönalknk folytán bonyolul­tabbá vált komplexuma, a közép-keleti viszálygóc a maga veszélyes világpo­litikai kihatásával, s végül az arab világ, mint egész és az egyes arab or­szágok Washingtonhoz fűződd viszo­nyának alakulása Ronald Reagan hi­vatalba lépése után. Taifban nyolc uralkodó, 18 államel­nök, iközel 20 külügyminiszter és más magas rangú személyiség képviselte országát. Ez a tarka kép is érzékel­teti az arab politika tarkaságét. Egy­séges arab politikáról ugyanis ■ nem beszélhetünk, s mivel a bel- és kül­politika mindenkor osztálytartalommal telítődik, nem választható el a fenn­álló rendszer társadalmi berendezke­désétől, csupán közös vonásokat ke­reshetünk a különbözőségben. Az isz­lám konferencia, mint szervezet poli­tikájának általános vonása évtizedek távlatából vizsgálva a fokozatos bal­­ratolődás, melyet objektív körülmé­nyek kényszerítettek ki. Annak ide­jén az iszlám konferencia magvát al­kotó Arab Liga az arab világban tért hódító nasszerizmus haladó irányzata ellen kardoskodott az iszlám égisze alatt, a szaúdi, hasemita és más ural­kodóházak védelmében. A történelmi haladás azonban sem erőszakkal, sem Ideológiai fékekkel nem lehet gúzsba kötni. Az arab országok gazdasági, törzsi, ideológiai és egyéb viszályok­tól marcangolt táborában katalizátor lett az arab népek ellen többször el­követett izraeli agresszió, főként az 1967. évi, s ezt követően az arab vi­lág általános veszélyeztetettsége. Aki a palesztlnai arabok barátja, a mi barátunk is, aki pedig ellenségük, a mi ellenségünk Is. Röviden és egy­szerűsítve így fejezhetjük ki az Srab világ állásfoglalását a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Meg kell azonban mondanunk, hogy ez az arab szolidaritás nem akármilyen palesztin ál­lam létrehozása irányában nyilvánult meg. A szervezet balratolódása foly­tán ma már vitathatatlanul a Jasszer Arafat vezette haladó irányzatú Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezetet is­merik el a palesztinai arabok egye­düli törvényes képviselőjének. Ez nyilvánult még most a taifi csúcsta­lálkozón is. A hasemita uralkodóház tagja, Husszein jordániai király eleve elhárított magától minden olyan tö­rekvést, hogy Kairó felsülése után 6 kíván a kezdeményezés élére állni és megpróbálkozna egy harmadik Camp David-del. A közel-keleti válság, illet­ve a rendezéséhez való viszonyulás, mint látjuk, fontos tényező az arab világban, éspedig egyesítő tényező. Különösen Nagy-Jeruzsálem izraeli bekebelezése óta a szaúdi monarchia js kénytelen volt erélyesebb hangot megütni fő fegyverszállítójával, az Egyesült Államokkal szemben. A taifi konferencia világosan értésére adta az új amerikai kormányzatnak is: ragaszkodik a palesztinai arab állam megalakulásához kelet-jeruzsálemi székhellyel, és a rendezést már a Biztonsági Tanács ismert 242. számú határozata alapján sem tartja elkép­zelhetőnek. A közel-keleti ' térségben történt taifi állásfoglalás az első konfron­tációt jelentheti a Reagan-adminisztrá­­ciőval, mivel az elnök nemcsak a vá-. közelítőleg egységes álláspontra jutni. Az iráni-iraki konfliktus nagy csor­ba az arab egységen, s a jelek szerint még csak nem is merik megközelíteni rendezését. Az is nyilvánvaló, hogy számos, nem éppen haladó rendszerű arab ország, például a vendéglátó is, fél az arab haladó erők iráni mintájú radikalizálődásátől. A taifi csúcsértekezlet árnyékában az is kidomborodott, milyen csúnya szerepet játszanak az egyes országok­ban vallási színezetben fellépő „Mu* zulmán Testvérek“ az imperializmus uszályhordozóinak szolgálatában. Az iszlám' konferenciának egyet azonban nem sikerült rendeznie: az arab ellentétek, illetve iszlám orszá­gok közötti ellentétek megszüntetését. Nemcsak ellentétes társadalmi rend* szerű országok közötti viszályok meg­szüntetéséről van sző, hanem olyan országok, mint Irak, Szíria, Irán köl­csönös ellentéteinek feloldásáról és fokozatos kiküszöböléséről. Sőt, már nemcsak a jellegzetes arab térség or­szágainak problémáiról, hanem afri­kai iszlám országok (például újabban Csád, Líbia, Szudán) kapcsolatai kö­rül támadt, szomszédi, törzsi vagy nemzetközi alapon megnyilvánuló né­zeteltérésekről.- Az iszlám egység törékeny valami. Kialakulása állandóan változásokkal kísért társadalmi-politikai folyamat. Kétségtelenül hatással vannak rá a különféle antiimperiaiista jellegű tö­megmozgalmak, elsősorban az el nem kötelezettek mozgalmában való tevé­kenységük. Az imperializmusnak, első­sorban az amerikai imperializmusnak, mint a szabad népek megátalkodott ellenségének a felismerése azonban nem azonos fokú és nem is teljes az iszlám konferencia szervezetéhez tartozó országokban. Márpedig a ha* ladás irányában teendő első lépésük csakis antiimperiaiista platformra he­lyezkedés, viszályaik, sokszor kicsi* nyesnek tűnő nézeteltéréseik követke­zetes rendezése és egységük megte­remtése lehet. LŰRINCZ LÁSZLÓ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom