Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-07 / 6. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1961. február 7« A dolgozók szakmai felkészítése Л z újítók sorsa nem egy** torma. Van hely, ahol élvezik a társak, s a vezetők segítő támogatását, elgondolásaik rövid utat bejárva, gyorsan megvalósulnak, megbecsülésüket nemcsak a törvényesen előírt javadalmazás, hanem a különböző szintű elismerő oklevelek és kitüntetések is bizonyítják. Igaz, az sem ritkaság, hogy örökös vita, veszekedés az osztályrészük, értetlenséggel, irigységgel, kényelmességgel kell megküzdeniük, s e küzdelemben gyakori a kudarc. Valahol Itt, a sorsok végtelenségében, véletlenszerűségében rejlik a baj, hiányzik az a —■ jogi szabályokból, gyakorlati módszerekből, vezetési stílusból gyúrt — közeg, melyben a kedvező terepen haladhat a társadalmilag hasznos elgondolások útja. A hangsúly ugyanis azon van, hogy amit az újító csinál i— s nem kevésbé az alkotók másik csoportja, a feltalálóké —, az a társadalomnak hasznos, mert legtöbbször szükséges; új lehetőséget tárnak fel, többletforrásokat teremtenek a fejlődéshez azok, akik nem békülnek meg a már meglévővel, helyette még jobbat, célszerűbbet keresnek. Egyik központi kimutatásból olvastam, hogy az újítások és találmányok közvetlen és közvetett haszna eléri a nemzeti jövedelem három-négy százalékát. Fogalmazhatunk úgy is, hogy megtermelik az oktatási célú kiadások fedezetét. Hiba lenne persze csupán a mérhető anyagiakban látni az újítómozgalom fontosságát, a találmányok jelentőségét. A koronák mellett legalábbis egy sorban, ha nem előbbre áll az erkölcsi, tudati haszon. Amiben az újat akaró ember nyújtotta példa-, adást épp úgy beleértjük, mint a szemlélet- és gondolkodásmód formálását, annak bizonyítását, hogy szocialista társadalmunk tág teret nyit az alkotókedvnek, a kezdeményezéseknek. Ez a bizonyítás, sajnos, ma még nem zavartalan, sőt, útja, módja, s nem kevésbé gyakorlata, ellentmondásokkal, akadá-Az Újítók sorsa lyokkal teli. Köznapi szavakkal így summázhatjuk riportútjainkon szerzett észrevételeinket, amelyek a gondol koztatő, némely tekintetben lehangoló tények, tapasztalatok összefoglalásával jártak. Tömören sorolva okok és okozatok bonyolult szövevényét: az érvényben lévő újítási rendelet, s az ahhoz kapcsolódó pénzügyi utasítások nem teremtenek kedvező, ösztönző környezetet az újítási tevékenységhez, nem teszik kellően érdekeltté a termelőhelyeket a javaslatok mielőbbi hasznosításában. Azután: rengeteg félreértés, félremagyarázás lelhető az ún. munkaköri kötelesség, s az azon túl levő feladatok elbírálásánál, a beruházási újításoknál, a tervező- és kutatóintézetek dolgozóinak ilyesfajta teljesítményeinél. Továbbá: rendkívül vontatott a munkavédelmet szolgáló, legtöbbször űVi. eszmei díjú újítások elfogadása és bevezetése, de általában lassú a szakvéleményeztetés, a végleges döntős. Gyakran közrejátszanak abban a presztízsszempontok, s a kísérletekben, az üzemszerű alkalmazásban legtöbbször semmiféle érdekeltsége nincsen azoknak, akik valójában többletmunkát vesznek a vállukra, hiszen elsődleges feladatuk a már folyó termelés irányítása. . Mindössze csipegettünk az okok, okozatok kuszán egymásba fonódó bokrainak terméséből, de rámondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, ennyi is éppen elég ahhoz, hogy > nyugtalanok legyünk. Mert hiszen veszik az, aminek nem kellene veszendőbe mennie, amit az ember reménykedve, az újdonság vonzóerejében bízva talált ki, teremtett meg. Az újítók sorsa lényegében annak tükre, milyen könnyedén, már-már nemtörődöm módra bánunk közös kincseinkkel, s azokból is az egyik legnagyobbal, szellemi értékeinkkel. A társadalom nem nélkülözheti az alkotókedv és erő egyetlen megnyilvánulását sem, de ehhez meg kell teremteni a szavak és a tettek egységét. Az újítómozgalom esetében ez még sokszor hiányzik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy rendezni szübr séges a jogi kereteket, félreérthetetlenül utat nyitva a társadalmi érdekeknek ezen a módon is. Az Ilyesfajta határozott útnyitás azonban a közgondolkodásban szinte elengedhetetlen, értve ezen a hivatalos ügymenetet éppúgy, mint a munkahelyi közvéleményt. Furcsa: az újítók sorsa korántsem irigylésre méltó, mégis sokan irigylik őket, ügyet sem vetve arra, hogy abból a minden száz koronából, amit üzemi hasznos eredményként a közös pénztárnak megkeresnek, nekik leggyakrabban pár korona jut... Talán érdemesebb, értelmesebb lenne a pénz másik részére, a kilencvenvalahány koronára ügyelni. Arra, hogy ne apadjon, ne tűnjék el forrásaink közül, hanem megmaradjon, mi több: gyarapodjon. I. B. Alkotó munkával rA tudom/tnyos-műszaki haladás nem csupán a termelés hatékonyságát és minőségét növelt, hanem hozzájárul a dolgozók tudásszintjének emeléséhez ts. A tapasztalatok igazolják, hogy azok a dolgozók, akik rendszeresen gyarapítják szakmai tudásukat, aktívabban vesznek részt a gazdasági problémák megoldásában. Ezért van nagy jelentősége a szövetkezeti dolgozók oktatásának, szakmai továbbképzésének. Más szóval: a haladó tapasztalatok iskolája és a szövetkezeti munkaiskola szakmai-gazdasági művelődés alapját képezi. Fontossága a szakmai jelkészültség állandó és komplex növelésében mutatkozik meg, alapjeltétele annak, hogy a mezőgazdasági jeladatokat évről évre sikeresen teljesíteni tudjuk. A méhl (Vőelince) Oj Élet termelőszövetkezetben a Haladó Tapasztalatok Iskolájának és a szövetkezeti munkaiskolának már hagyománya van. Lukács Béla elvtárs felel a szakoktatás sikeres lefolyásáért, 6 állítja össze a tervét, ő biztosítja be a részvételt az egyes tanfolyamokra. Ugyanis 1978-ig az iskolázások a szövetkezet összes dolgozói számára egynaposak voltak. A következő két évben az oktatást már ágazatonként szervezték meg. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az ágazatokon belül felmerülő kérdések megvitatására több Idő Jut és sokszor mellékkérdésnek tűnő problémákra fényt derítenek. Az előadásokat mindig csütörtökön délelőtt tartják meg, amikor a dolgozók a televízióban is megnézhetik a műsort, tudomást szerezhetnek mezőgazdaságunk fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről. Ezenkívül a szövetkezet vezetősége a tagság részére előfizeti a Szabad Földművest, hogy a dolgozók a hetilapban található cikkek, írások segítségével tapasztalatokat szerezzenek. A szövetkezethez tartozó négy községből autóbusz szállítja a tagságot az iskolázás színhelyére, majd ennek befejeztével vissza munkahelyére. A téli szakoktatásnak szemmel látható eredményei vannak. A magasabb szakmai tudást igénylő módszereket ma már a dolgozók sikeresen alkalmazni tudják a mindennapi gyakori latban. Például a szövetkezetben sokéves jó tapasztalatokkal rendelkeznek a koca-tenyészállomány nevelésében. Az itt dolgozó kollektíva évi tervét rendszeresen túlszárnyalja. Legutóbb tervüket százhetven százalékra teljesítették. Ehhez a kiváló eredményhez gondolom jó szakmai tudás, hozzáértés is szükséges. Azt Itt dolgozói női csoport annak ellenére, hogy Ilyen szép eredményt ért el, felajánlotta, hogy szakmunkásbizonyítványt szerez, amit teljesített is. A megnövekedett szakmai tudásnak is része van abban, hogy a szövetkezet tavalyi tejeladási tervét túlteljesítette. A növénytermesztésben is figyelemreméltó eredmények születnek az utóbbi időben. A korszerű technológiai módszerek betartásának köszönhető, hogy gabonafélékből negyvenkét mázsa helyett 45,5 hektáronkénti átlagtermést értek el. A gépesítők szakmai felkészüléséből tanúskodik az is, hogy a nyári munkákat sikeresen és időben elvégezték. A gépesítők részére külön tanfolyamot is tartottak, ahol tizenhat dolgozó tette le a heggesztői vizsgát. Az idénymunkák előtt az iskolázásokon kívül munkavédelmi előadásokat is tartanak, amelyeket a faliújságokon is propagálnak. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben komolyabb baleset — munkavégzés közben —! nem fordult elő. A több mint háromezer hektáron gazdálkodó és négy jálut tömörítő termelőszövetkezet ötszáz embert foglalkoztat. Eddig több mint háromszázan vettek részt a Haladó Tapasztalatok Iskolája, valamint a szövetkezeti munkaiskola témáinak előadásain. A szakoktatás végeztével minden dolgozót értékelnek. Az értékelésnél figyelembe veszik az egyén szakmai tudását, a munkához való viszonyát stb. Ennek alapján két-három dolgozót, akik munkájukkal is bizonyítanak, megjutalmaznak, ezzel ts serkentve a többi dolgozót az alapos szakmai1 felkészülésre. A dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás termelőszövetkezeteinek dolgozói a CSKP XVI. kongresszusát és pártunk megalakulásának 60. évfordulóját növekvő munkakezdeményezéssel köszöntik. Az igényes tervfeladatok, valamint a minőség javítása érdekében értékes felajánlásokat tettek. A felajánlások előtérbe helyezik a tudomány és a gyakorlat egybehangolását, a műszaki színvonal emelését, a termelés gazdaságosságának elmélyítését. A gazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésekkel összhangban, az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a munkaszervezés és irányítás tökéletesítésére, a munkaidő jobb kihasználására, az ellenőrzés és a személyi felelősség elmélyítésére. örvendetes, hogy a hatékonyság és a minőségi mutatók javításában élen Járnak a munka- és a komplex racionalizáló brigádok. A Dunatőkési (Dunajský Klatov) Állami Gazdaság, mely a tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért a közelmúltban elnyerte a Csehszlovák—; Szovjet Barátság Állami Gazdasága megtisztelő címet, a hetedik ötéves tervidőszakban tovább halad a mezőgazdasági termelés intenzifikációs programjának teljesítése útján. A gazdaság igazgatója, a párt és a szakszervezeti szervekkel karöltve a XVI. kongresszus és a Csehszlovák Kommunista Párt 60. évfordulója tiszteletére megszervezi a bélüzemi munkaversenyt, melyben az egyes gazdasági részlegek munkabrigádjai kapcsolódnak be: összesen tizenegy kollektíva hetvenkét taggal. A felajánlás értéke közel egy millió koronát teszi ki, mely szerint a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést 445 ezer koronával túllépik, miközben 250 ezer korona értékben csökkentik az önköltségeket és 280 ezer koronával növelik az árutermelést. A vállalások konkrét formában öltenek testet. Az állattenyésztésben a hasznosság növelésével 163 ezer korona értékű terméket termelnek terven felül — többek között 14 ezer liter tejjel, 106 ezer darab tojással és 20 tonnával több dinnyét adnak népgazdaságunknak. A növénytermesztés szakaszán hasonló többlettermeléssel igyekeznek vállalásaikat teljesíteni. Az igényességgel kidolgozott program szerint több mint kilencvenhat tonna abraktakarmányt, háromezer kilowatt villanyenergiát és nyolcszáz liter üzemanyagot megtakarítanak. A kötelezettségvállalást minden szakaszon jó munkaszervezéssel, a tag-* ság és a vezetőség közötti jő kapcso-* lat elmélyítésével, a munkafegyelem megszilárdításával kívánják teljesíteni. A növénytermesztésben nagy súlyt helyeznek az öntözőkapacitások optimális kihasználására elegendő és jó minőségű tömegtakarmány termesztésére, az intenzív dinnyetermesztésre. Javulást kívánnak elérni a tej minőségében, a tojástermelésben. A kötelezettségvállalások teljesítését rendszeresen értékelik. Svinger István A CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére Az 1981-es esztendő eseményekben gazdag lesz. Csehszlovákia Kommunista Pártja ebben az évben ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját. Az évforduló jegyében tartja meg soronkövetkező XVI. kongresszusát. Hazánk dolgozói országszerte , szocialista felajánlásokkal köszöntik az Garai Ferenc A méhi (Včelince) Oj Élet Efsz ifjú gépjavítói az ezüstéremért versenyeznek Fot6: Síraon Géza valamint a nemzetgazdasági tervfel- húsz községben rendszeresítették a adatok teljesítése érdekébert. hangoshíradói körök munkáját. — Titkár elvtárs, megismertetne — Mennyire tartják fontosnak a közelebbről is a helyi szervezetek múlt átadását az ifjú nemzedéknek, által vállalt szocialista kötelezettsé- avagy folyamatban van-e az őrségválgekkel, illetve azok teljesítésével? tás? — Helyi szervezeteink több tucat Komoly és felelősségteljes munúj tagot toboroztak a jelentős évfor- ka a „stafétabot“ átadása. Mi, tisztduló tiszteletére. Ezenkívül néhány ségviselők, szemináriumokat, előadás-Kultúrával a békéért A felszabadulás békét hozott országunk népének. A béke olyan humanitás, amely által az ember felszabadultan elmélyülhet a természet és a művészet világában. A béke tehát szabadság; a szocializmus eszméjének, az ember nemes gondolatainak és építő céljainak megvalósulásához teret biztosító, távlatokat nyitó realitás. Tisztelni kell, védelmezni és a hazafiak emlékezetében tovább éltetve megbecsülni felszabadításunk eseményét, emlékét. Szőllős Sándort, a CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) JB titkárát kértem meg, hogy értékelje a járás magyar nemzetiségű dolgozóinak bekapcsolódását e jelentős évforduló megünneplésébe. — Harmincöt évvel ezelőtt Európában elcsendesedtek a gyilkos fegyverek. A CSEMADOK tagsága és tisztségviselői hálával gondolnak felszabadítóinkra. Hálánkat mi munkánkkal igyekszünk kifejezni. Helyi szervezeteink széleskörű munkafelajánlásokat tettek a szervezeti élet megszilárdítása, a népművelési és tömegmozgalmi kulturális tevékenység fokozása, a környezet, a munkahely szebbététele, tízezer társadalmi óra ledolgozásával bekapcsolódtak az országépítő és kulturális munkába. Számos előfizetőt toboroztak a különféle politikai és kulturális sajtótermékekre. Az évforduló tiszteletére alapszervezeteink színvonalas és meghatóan szép emlékesteket tartottak valamennyi községben. A borzovai tánccsoport, a kecsői és a csoltói folklórcsoport, valamint a rozsnyói Munkásdalárda a május 1. és 9-ei ünnepi műsor keretében is felléptek. Helyi szervezeteink a többi tömegszervezetekkel közösen sorozatokat tartunk, vitaesteken és klubösszejöveteleken népszerűsítjük pártunk politikáját, és egyéb kulturális hagyományainkat. Az élettapasztalatok átadása nélkül elképzelhetetlen a jövő, a fejlődés. Éppen ezért beszélgetéseket szervezünk részükre érdemes párttagokkal, tapasztalt néprajzosokkal. A mintegy ötvenöt balettkedvelő fiatal részére több mint félszáz szakelőadást biztosítottunk a Rozsnyói Népi Akadémián keresztül. Egy tárlatot nyitottunk fiatal amatőr képzőművészek alkotásaiból. *— Milyen munkát végeztek a népművelés szakaszán? . A történelmi-honismereti szakbizottság tagjai, lelkes munkával, Jelentős és fontos — járásunk gazdag munkásmozgalmi múltjára utaló — dokumentumanyagot gyűjtöttek össze. Elkészítettük járásunk évi kulturális és eseménynaptárát. Tizenhárom irodalmi estet tartottunk. Ebből a munkából Drenkó István vette ki a leginkább részét mint népszerű, nagy ismeretanyaggal rendelkező előadó. E- zenkívül rendeztünk író-olvasó találkozókat, és vásárlással egybekötött könyvkiállításokat. Közel húszezer korona értékben adtunk el könyveket. A szavalók és prózamondók versenyét hat iskolában rendezték meg. Fábry Zoltán — nagy antifasiszta írónk — halálának tizedik, és József Attila, a magyar proletár költő születésének 75. évfordulója tiszteletére járásunk több községében emlékünnepségeket tartottunk. Ezek tömören azok a rendezvények és munkaformák, amelyekkel felszabadulásunk 35. évfordulójának kívántunk tisztelegni. Korcsmám László évfordulót és a közelgő kongresszust. Losonc (Lučenec) város dolgozói, akik hatvan évvel ezelőtt harcos forradalmiságukkal hívták fel magukra a figyelmet, hagyományaikhoz híven 18 millió 443 298 korona értékű szocialista felajánlást tettek. A vállalás a hetedik ötéves terv első évének feladataira, valamint a Nemzeti Front választási programjának megvalósítására irányul. A város lakosai és az üzemek dolgozói által tett felajánlást a városi nemzeti bizottság elnöke Ladislav Jánošík mérnök ünnepélyes keretek között január első napjaiban nyújtotta át az SZLKP járási bizottsága vezető titkárának, RsDr. Milan Grnáč elvtársnak, aki a párt járási bizottsága nevében megköszönte a város üzemi dolgozóinak és lakosainak értékes vállalásukat. Csák István
