Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 4. szám

Szabod földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI Es élelmezésügyi minisztériumának hetilapia 1981. JANUÄR 24. 4. szám XXXII. évfolyam Ara 1,— Kčs Az emberi társadalmat formáló al­kotóerő egyik fontos láncszeme az ifjúság. A XX. század hetvenes évei­ben földünk lakosságának több mint felét a fiatal korosztályhoz tartozók alkották. Az ifjúság társadalmat for­máló jelentősége nemcsak létszám­­fölényéből adódik, hanem abból is, hogy ők lényegében a XXI. század képviselői, vagyis az ifjúság a jelent formálva alapozza meg a jövőt. Naponta tapasztaljuk, hogy az ifjú nemzedéknek sokirányú az érdeklődé­se. Többek között érdeklődnek a rég­múlt és a közelmúlt történelmi ese­ményei iránt is. Sokan megfeledkez­nek arról, hogy a szocializmus építé­se során is vannak ellentmondások. Az előző társadalmi-gazdasági alaku­latból, anyajegyként örökölt ellent­mondások, különböző erősséggel oly­kor ma is hatnak. A szocializmus épí­tésének gyakorlata azt igazolja, hogy ÚJ — rövidebb hosszabb ideig tartó — konfliktusok is jelentkeznek. Ezért nyíltan kell beszélnünk a fiatalokkal a közelmúlt esetleges hibáiról is. En­nek vállalása erősíti önismeretüket, szocialista hazafisságukat, a proletár és a szocialista nemzetköziség szelle­mét. Fontos, hogy a családban, az isko­lában, a munkahelyeken, a művelődé­si klubokban és egyéb irányú foglal­kozásokon többet beszéljünk a rég­múlt és a közelmúlt jelennel való kapcsolatáról. Az eseményeket mindig összefüggéseikben és osztály szem­pontból szükséges megítélni. Ez azért Is fontos, mert a burzsoá propaganda ifjúságunkat is különböző csatorná­kon keresztül féligazságokkal és rá­galmakkal igyekszik megfertőzni. Az a határozott céljuk, hogy a fiatalok gondolkozásába apolitikusságot és kispolgári szemléletet vigyenek be. Tény az is, hogy ifjú nemzedékünk tudati állapota, eszmei-politikai elkö­telezettsége, erkölcsi arculata nem homogén. A fiatalok körében is van­nak elkötelezett marxisták, politikai aktivitást kifejtő fiatalok, de vannak politikánkkal és szocialista rendsze­rünkkel szemben közömbös magatar­­tásúak is. Ebből adódik, hogy a mini­mális élettapasztalattal rendelkező fiatalok egy része hajlamos a burzsoá propaganda befogadására. Fiatal nem­zedékünk többségére a szocializmus ügye melletti elkötelezettség jellemző. Ifjúságunknak csak kis része nyugat­­utánző. Az egyes ifjúsági csoportok jellemzőit nem szabad egész ifjúsá­gunkra általánosítani. Sajnos, ilyen általánosítással még gyakran találko­zunk. , Hiba, ha a fiatalok nem kapnak megalapozott és kimerítő választ kér­déseikre. A kérdések válasz nélkül hagyása, s kitérő válaszok, féligazsá­gok szajkózása a fiatalokat elkedvet­leníti. Az ifjúság nevelésében fontos szerepe van a példamutatásnak. Fel­merül a kérdés? Mi, felnőttek, ma­gatartásunkkal, viselkedésünkkel, er­kölcsi normáinkkal, a munkához és a szocializmus vívmányaihoz való viszo­nyunkkal, a munkaidő maximális ki­használásával stb. mindig példaképül szolgálunk-e a fiataloknak? Beszélhet a pedagógus, vagy a pályaválasztást ( irányító tanító a nyolcadikos, kilen­cedikes tanulónak a mnnkásszakmák, például a kőműves és a tetőfedő szakma szépségéről, amikor a tavaly épített iskola mennyezete beázik, a tegnap vásárolt cipő talpa laválik stb. Gyakran olyanok mondanak elmarasz­­~~ faló véleményt a fiatalokról, akik ma­guk is megszegik a szocialista erkölcs normáit, akik a vezetői beosztással visszaélnek azáltal, hogy hatalmas­­kodnak, mellőzik a kollektív vezetés lenini elvét, megrontják a munkatársi és emberi viszonyokat, vagy az alko­holnak hódolnak. Az ntóbbi évtizedekben az emberek tudat) formálásában megnőtt a köz­művelődési intézmények szerepe. Min­den igyekezetünk arra irányul, hogy ifjúságunk tartalmasán töltse szabad idejét. Él-e ifjú nemzedékünk az adott ; lehetőségekkel? Az elmúlt években : szaporodtak a közművelődési intéz­mények: korszerű könyvtárak, film­színházak, olvasótermek és művelő­dési házak épültek, közkedveltek let­tek a művelődési klubok, olvasótábo­rok stb. A közművelődést szolgáló in­tézményekben a fiataloknak lehetősé­gük nyílik az ismerkedésre, a kapcso­latteremtésre, az őket érintő kérdések megbeszélésére és érdeklődési körük tágítására. A közművelődést szolgáló intézményekben, művelődési és sza­badidő-klubokban kialakulhat az az összetartó erő, amely a fiatalokat kö­zösséggé formálja. Tényekkel lehet bizonyítani, hogy fiatalságunkat nem­csak a divathóbort és az olcsó szóra­kozás érdekli. Tény viszont az is, hogy fiatalságunk egy része — szá­muk nem sok — az átlagtól elmarad. Az ifjúság tartalmas szórakozásá­nak biztosítása az egész társadalom feladata. A közművelődési intézmé­nyek irányítását olyan szakképzett dolgozókra kell bízni, akik pártunk kultúrpolitikája szellemében, differen­ciáltan végzik az ifjúság művelését, oktatását. Szükséges, hogy a foglalko­zásoknak kellő tartalmat adjanak, ke­rüljék az ún. nyugat-utánzást és ügyeljenek a magatartás általános ér­vényű formáinak betartására. A fiata­lok tudat- és iziésformálása a hivatá­sos és öntevékeny népművelőktől, a társadalmi szervezetek vezetőitől nagy figyelmet és hozzáértést igényel. A mai Ifjúság kevesebb időt tölt eV. otthon, mint az előző évtizedek fia­taljai. Megnövekedet az iskola, a nap­közi, a művelődési klubok, a szórako­zóhelyek és az ifjúság tudatformálá­sát végző intézmények szerepe. A megnövekedett szabadidő tartalmas felhasználására a fiatalokat — és nemcsak őket — mag kell tanítani. A szabadidőt is úgy kell Irányítani, mint más tevékenységet. A megnöve­kedett szabadidő velejárója, hogy az ifjúság igyekszik saját maga számára megfelelő szórakozást és művelődési lehetőséget teremteni. Ifjúságunk tör­pe kisebbsége a passzív és tartalmat­lan időtöltést igényli. Ifjúságpoliti­kánk egyik fontos feladata feltérké­pezni az utóbbiak csoportjába tartozó fiatalok érdeklődési körét. Ma gyakran halljuk, hogy szocia­lista társadalmunkban a tudatformá­lásben elért eredmények mellett van­nak hiányosságok is. Az idősebb és íz ifjú nemzedék közötti nézetkülönb­ség gyakran abból is adódik, hogy az előbbiek — s gyakran a pedagógusok is — a fiatalokat a tegnapi ismere­tekkel készítik fel a huszonegyedik század feladataira. A művelődési és szabadidő-klubok, tlvasótáberok stb. tudat és közösség­­iormáló erejét abban látom, hogy izok az azonos érdeklődésű fiatalok találkozóhelyei. Erejük abban van, logy az emberek kölcsönösen ismerik is elismerik egymást. Ahol az embe­­•ek alig ismerik egymást, ott kevésbé ' tyíltak, és a javaslatok és bírálatok , s elsatnyulnak. A kisebb létszámú J :soportfoglalkozásokon a fiatalok iszintébbek és hozzáállásaik is célra­­örőbbek. Ez nem zárja ki annak le- , íetőségét, hogy a művelődési klubok ] ívente többször is nyilvános rendez- ] rényeket szervezzenek, pl. neves kül­­jolitikussal, élsportolóval, stb. A mű­­relődési klubok, olvasótáborok és 1 igyéb csoportfoglalkozások munkatér- j rébe nemcsak jóhangzksú előadási és < ritatémákat kell besorolni, hanem 1 ilyan problémaköröket is, amelyek a t clubtevékenység mindennapi gondjai- < ml és érdeklődési körével foglalko­­lik. í Csehszlovákia Kommnnista Pártja í fjúságpolitikájának gyakorlati kivite- f ezéséhez történő elemző hozzáállás 1 ízért is szükséges, mert szocialista г ársadalmunkban az elmúlt évtizedek- j len nőtt az ifjú nemzedék szerepe. 1 .akosságunkra — köztük a fiatalokra £ s nagy feladatok várnak a 7. ötéves érv feladatainak teljesítésében. Már udjuk, hogy a 7. ötéves terv felada- * ainak teljesítése nehezebb körűimé- ' lyek közöt valósul meg, mint az elő- 1 :ő ötéves terv. A feltételek azonban c idottak ahhoz, hogy az eredményekre 1 llapozva, iKegőrizzük és gyarapítsuk E socialista vívmányainkat. E könnyű- 1 lek nem mondható munkában, pár­unk nagy odaadást vár a fiatal nem- 1 edéktól is. PRESINSZKY LAJOS Falvainkban korszerűen berendezett művelődési klubok biztosítják a szabadidő tartalmas ki­használását Foto: -archív-Trágyázás, vegyszerezés 1981-ben A mezőgazdasági termelés stabilizálásának és fokozá­sának egyik alapvető tényezője a növények megfelelő tápanyagellátása, valamint a betegségek és kártevők elleni védelme. Az erre a célra befektetett érték Jelen­tősen befolyásolja nemcsak az anyagi költségeket, ha­nem a növénytermesztés eredményességét is. A hetedik ötéves tervidőszakban a műtrágyázásra, a talajmesze­­zésre és a vegyszerezésre fordított összeg meghaladja a negyven milliárd koronát A növénytermesztés tervszerű fejlesztése megköveteli e befektetések maximális kihasználását, mindenekelőtt a tudományos-műszaki ismeretek elmélyítése, a vegy­szerezés szakszerű irányítása, szervezése és ellenőrzése révén, az irányítás valamennyi szintjén mind a gazda­ságban, mind pedig az agrokémiai vállalatokban. A szakszerű növényvédelem lehetővé teszt a hektár­­hozamok növelését, a tárolási veszteségek csökkentését A gyomirtószerek alkalmazása csökkenti a növények ká­rosodásának és megdőlésének veszélyét, mődot nyújt a nagy teljesítményű gépek bevetésére és a betakarítási munkák ésszerűsítésére. A növényvédelem szakaszán az Idén előtérbe kerül az egyes betegségek és kártevők fellépésének megelő­zése és leküzdése, a gyomirtás, a növények megdőlé­sének megakadályozása, valamint a magra termesztett növények — főleg az őszi repce, a lucerna, a vörös­­here, a hüvelyesek, a napraforgó, a len, a kender, stb. — betakarítás előtti vegyszeres fonnyasztása. Egyes nö­vénykultúrák fonnyasztására a DAM 390 cseppfolyós • műtrágyát is alkalmazzuk a diszikálószerek megtaka­rítása végett, A műtrágyázás megfelelő feltételeket biztosít a talaj termőképességének növelésére, az egyes növényfajták genetikai tulajdonságainak teljes mértékű hasznosítá­sára, a nagy hektárhozamok elérésére. De hatást gya­korol a megkövetelt minőség, a termények optimális tápértékének és technológiai tulajdonságának alakulá­sára is. A műtrágyázás szakaszán az idén is előtérbe kerül a talaj tápanyagtartalmának elemzése, a talajok fizikai és kémiai tulajdonságának Javítása, vagyis az optimális feltételek megteremtése, a lehető legnagyobb termés­hozamok eléréséért. A műtrágyák ésszerű kihasználása mellett fokozott figyelmet kell szentelni a szervestrá­gyák, főleg az istállótrágya és a trágyalé maximális kihasználására, valamint a nyomelemek hasznosítására a legújabb tudományos Ismeretek érvényítésével. Tudatosítani kell, hogy a növények tápanyagellátása közel negyven százalékos arányban részesedik a nö­vénytermesztési nyerstermelésben, ezért fokozott figyel­met érdemel. Az elmúlt huszonöt év alatt a mezőgaz­daságnak szállított műtrágyák mennyisége tizenkétsze­resére növekedett. A hetedik ötéves tervidőszak első évében a végrehajtási terv által előirányzott műtrágya­­mennyiség kerül a mezőgazdaságba. A vegyszerezés további fokozása bizonyos veMéllyel Jár az életkörnyezetre. Ezért alapvető követelmény, hogy ■ M PUMľUľáiilili 41 Ilii III» RElHiH »тШИН^lWÍIMHÍTllll ПNoМН1ИШ|1 ľlMillllIlfi'HIIIIÍÍ IIIIWľHMIIMIljWW Ц1ИИЩ1ЦМЙ1 a vegyszerek gyakorlati a*kalmazása során a gazdasá­gok szigorúan betartsák az összes környezetvédelmi in­tézkedéseket. Az idén a növényvédelemben és a tápanyagutánpőt­­lásban komoly feladat hárul az agrokémiai vállalatokra Is. Sajnos ezek anyagi és műszaki felszerelése ezidáig nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben betöltsék kül­detésüket. Feltehetően az agrokémiai vállalatok tevé­kenysége az Idén tovább bővül, s kiterjed mind a nö­vényvédelem mind a teljes mértékű tápanyagutánpőtlás és talajmeszezés területére. A növényvédelemben és táp­­anyagutánpőtlásban Jelentős munkát végeznek majd az önálló növényvédelmi szolgáltatások, a mezőgazdasági üzemek, valamint a vetőmagvak csávázásában a vető­magot és űltetőanyagot forgalmazó vállalatok Is. Emlí­tést érdemel, hogy a vetőmagvak csávázására elegendő vegyszer áll rendelkezésre. A cukor- és takarmányrépa vegyszeres gyomirtására kellő mennyiségű talajgyomlrtószerrel számolhatunk. Va­lamivel kevesebb lesz a kontakthatású, valamint a fü­­gyomok Irtáséra alkalmas gyomlrtőszerek mennyisége. A sílő- és szemeskukorica egész termőterületének gyomirtására Zeazinből meglesz a szükséges mennyi­ség. Viszont a speciális fügyemok Irtására a gyomlrtö­­szer-szűkséglet csak részben biztosított. Az említett gyo­mok ellen a Ze'azin 50 és az Eradicane, Dual, Sután, Satecld gyomlrtőszerek kombinációját célszerű alkal­mazni. A kukorica kikelése után a fűgyomok ellen a Zeazin S-40 és a Togastan kombinációja kerül előtérbe, étvbőkíra A hüvelyesek vegyszeres gyomirtására — az egyes fajok szerint — a talajgyomirtő szerek közül Synfloran, Topogard, Afalon, a kontakt hatású gyomlrtószerekből pedig Basagran, Ladob 20 és a — lencse gyomirtására i— az Aretit szer áll a gazdaságok rendelkezésére. A gabonafélék gyomirtására a legnagyobb mennyiség­ben az Aminex, Aniten cpmbi és a Süperbarnon bizto­sított. A burgonyatermesztésben a gyomirtás Selecttn combi szerrel oldható meg úgyszólván az egész termő­­területen. A napraforgó gyomirtására a Synfloran és a Gesagard szerek állnak majd rendelkezésre. A zöldségtermesztésben, a szőlőültetvényekben és a gyümölcsösökben a gyomok elleni küzdelemre a gyom­lrtőszerek ellátása hozzávetőlegesen a múlt évi szinten alakul. Valamivel Jobb ellátás csupán Simazinból vár­ható. A talajkártevők ellen a szemcsézett rovarfrtőszerek mennyisége ugyancsak a múlt évi szinten marad. Ezzel szemben a vetőgépekhez kapcsolt speciális adapterek segítségével lehetővé válik, pontos sorközi adagolásuk. A vegyszerezést a földi gépek bevetése mellett repü­lőgépekkel is végzik majd, főleg az agrokémiai vállala­tok. A repülőgépes vegyszerezés feltehetően a múlt évi szinten marad. FRANTIŠEK RICHTER agrármérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK MÉM dolgozója , ta ifjúsága a jövő

Next

/
Oldalképek
Tartalom