Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

Csöpögtető öntözés: a kertben is előnyös Kiskertekben, hétvégi telkeken a csöpögtető ön­tözés lehet a termesz­tett növények vízellátásá­nak egyik legjobb mód­ja. Így takarékosan hasz­nálható fel az egyre szű­kösebb mennyiségű és drágább víz. A csepeg­­tetős rendszer is kielé­gítheti a növ'ények folya­matos vízigényét, mégpe­dig úgy, hogy előnyeit csak a haszonnövények élvezik. TERVEZÉS- A növények sorában elhelyezhető polietilén csöveken csekély, mind­össze 0,3—0,5 atm nyo­mással betáplált víz energiáját a rajtuk elhe­lyezhető legfeljebb 0,6— 0,75 mm belső átmérőjű csőspirálokon keletkező súrlódás olyan mérték­ben felemészti, hogy azokból már csepp alak­jában jut ki a víz. Vi­szont az ilyen öntözés­hez használt víz nem tartalmazhat semmilyen eltömődést előidéző szennyező anyagot. A szükséges alacsony nyo­más állandó értéken tar­tásához célszerű egy há­rom méter magasan el­helyezett és úszószelep­pel vezérelt vízutántölté­­sű ejtőtartályt felszerel­ni. Mivel a vízvezetéshez használható műanyag csövek időállóak, elhe­lyezésük után hosszú éve­kig állandóan helyben, a szabadban maradhatnak. Ezért elsősorban olyan évelő növények (szőlő, gyümölcsöt is termő vagy csak díszítő fák és cser­jék, növények) esetében kerülhetnek alkalmazás­ra, ahol nem zavarják a gondozást. A sorba ve­tett egynyári; vagy éve­lő zöldségek, virágok és más hasonló szabadföldi, esetleg fólia alatti kerti növények öntözésére is Igénybe vehető a csepeg­tető módszer, ha vállal­juk, hogy letermésük után esetleg át kell te­lepíteni a csöveket. KIVITELEZÉS A vížforrásul szolgáló kerti csapnál vagy hidro­forral működtetett kút­­nál kezdjük a csöpögtető öntözőrendszer szerelé­sét. Mindenekelőtt az ejtőtar­tály biztonságos elhelyezésére alkalmas tartóállványt állítsuk össze. Az állványra kerülő fedeles tartályba még felhelyezés előtt célszerű beszerelni a be- és a kivezető menetes csőcsonkokat, a tartály peremeitől lő—15 cm­­re. Alkalmas erre minden olyan, hollandi anyával rögzíthető me­netes csőcsonk, illetve csatla­koztató cső, amelynek tülső átmérője 16 mm, a ■urata pedig 10 mm. A felső bevezető cső belső végére is most szereljük fel a W. C. tartályhoz használatos üszőgolyós szelepet. A tartályba eset­­eg bekerülő különféle szennyeződések nem ke­­ülhetnek a csőrendszer- Je. Ezért vízszűrőt is íjánlatos elhelyezni az ilul levő kivezető cső­­:sonk belső végére. A tartály kivezető csö­­:sonkjára 0 19/16 mm-es összekötő csövet húz­zunk. Ezt csatlakoztassuk 16 mm külső átmérőjű csőtoldatok behelyezésé­vel a sorok elején végig­vezetett szintén 0 19/16 miliméteres összekö­tő csőhöz. A so­rok előtt húzódó össze­kötő csőhöz a sorokba kerülő elosztó csöveket a T-idomokkal csatlakoz­tathatjuk. Az elosztó csövekkel már felszerelt összekötő csövet fél méter mélyen a földbe is süllyezthet­­ük a sorok előtt, mert így gátolja majd legke­vésbé a sorközi talajmű­velést. Egyébként a talaj felszínén, szabadon is maradhat az összekötő cső. Az összekötő csőhöz csatlakoztatott és a nö­vények közé, a sorokba kerülő elosztó csövek szintén elhelyezhetők a talaj felszínén. Például ha a huzalos támrend­­szer mellett nevelt szőlő­nél vagy más növénynél a földhöz legközelebbi íartőhuzalra, a fáknál a egalsó ágcsoportra ke­rülnek. Két-három méterenként a talajba leszúrt villás végző­désű fa karókra vagy tartó­szemben, illetve- villában vég­ződő huzalidomokra is felhe­­lyezhetők. A már véglegesen elhelye­zett elosztó csöveken kell lyukakat készíteni a csöpögte­tő spirálok számára, a növé­­ryek szerinti térközökkel. Ez cöracélból köszörüléssel kiala­kított lyukasztó segítségével oldható meg. A csöpögtető spi­rálok végét határozott nyomás­sal szorítsuk az elosztó csö­vekbe. ÜZEMELTETÉS A spirálok elhelyezését kö­vetően a csőrendszert át kell mosatni a belekerült esetleges szennyeződések eltávolítása vé­gett. A nyitott csöveken a vizet tíz percig engedjük szabadon kifolyni. Utána az összekötő- és az elosztó csövek még szabad végeit hajlítsuk vissza és hu­zallal vagy csőből vágott ka­rika ráhúzásával rögzítsük. A jól tervezett és összeállí­tott csepegtető öntözőrendsze­rünk tiszta, illetve jól szűrt vízzel annyira üzembiztos, hogy éjjel, de esetleg még több na­pig is működtethető, felügye­let nélkül. így a nappali víz­korlátozások idején jól hasz­nosítható az éjszakai vízkor­látozás nélküli időszak. Egyéb­ként is 8—10 órányi öntözés után ajánlatos 48 órás öntözé­si szünetet tartani, hogy a ki­juttatott víz a talajba szivá­roghasson. Legfeljebb két-há­­rob napig öntözzünk folyama­tosan. Utána feltétlenül szü­neteltessük az öntözést há­rom napig. Egy csöpögtető spi­rálból a földbe kerülő víz ho­moktalajon általában egyméte­res, középkötött talajon 1,6—i 2 m-es, kötött talajon pedig 1,2 m-es körzetben képes ned­vesíteni. (Ezermester, 1980. 6.) ЩЖ árván (Kravany nad Du­­najom) hetvenötben ala­kult meg a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetségének helyi szer­vezete. Harmincötén fogtak öéz­­sze, hogy a kertészkedők tevé­kenységének tervszerű irányítá­sával megalapozzák és fellen­dítsék a községben a szerződé­ses háztáji zöldség- és gyü­mölcstermelést. A kezdeménye­zők igyekezetét siker koronáz­ta: a kezdeti nehézségek elle­nére sikerült a faluban megol­dani felvásárlást, és már az első években bíztató távlatok­kal kecsegtető eredményt fel­mutatni. így az új ösvényt ta­­posók maroknyi csapata csak­hamar népes alapszervezetté *-> Ml mindent termelnek a kertben? i—! A család szükségleteinek kielégítésére lényegében min­dent, ami egy kertben megter­melhető. A szerződéses áruter­melés keretében pedig salátát, karalábét, csemege- és kon­­zervpaprikát m Látom, fóliasátra, sőt flvegháza is van. Talán szeg­fűt termel az üvegházban? i— Az üvegház negyven négy­zetméteres és palántaneveiésre szolgál. Hajtatott zöldséget há­rom és fél áron termelek. A salátát december utolsó napjai­ban szoktam elvetni, s az át­tűzdelt, megerősödött palánták ra túlságosan kockázatos kí­sérletezésről. s—i Hogyan, mivel fűti az üvegházat, illetve a fóliaborí­tású hajtatóházakat? s— Henvennyolcban még olaj­­kályhával meg elektromos hő­sugárzóval fűtöttem az üveg­házban, de az aránylag költsé­gesnek bizonyult. Henvenkilenc­­ben az üvegházat is rákapcsol­tam a központi fűtésre. A ka­zánban hulladékfával és szén­nel tüzelünk. A salátát tulaj­donképpen hideghajtatásos módszerrel termelem, de ha az időjárás megköveteli, fűtéssel biztosítom a növényzet számá­ra legkedvezőbb hőmérsékletet. Ilyenkor előkerülnek a gázpa­lackos és az elektromos hősu­gárzók, a régen kidobott kis­­kályhák, sőt még a disznóölés­kor használatos pörzsölők Is. *— Öntözés, növényvédelem, gyomirtás? m A fóliasátrakban állott, langyos vízzel öntözök. Felsze­reltem két víztartályt, melyek­ben estére a nap hevétől kel-Eredményes zöldségtermelés -február végén kerülnek kiülte­tésre, 20X20 cm-es sor- és tőtávolságra. így március végén piacképes árut tudok szállítani, és ha szerencsém van, alig kell fűteni a sátrakban. Kezdetben lemesen felmelegszik a víz, amit kis villanymotor segítsé­gével permetezek ki a növény­zetre. Az öntözővízbe időnként lombtrágyát (Flórán) is teszek. a háztájiban duzzadt. Karván tavaly már száztizenöt aktív kertészkedőt tartottak számon, akik a szer­ződéses árutermelés keretéh belül több mint másfél millió korona értékű zöldséggel és gyümölccsel járultak hozzá a társadalmi igények kielégítésé­hez. Psenák József, a Povodie Du­naja vállalat ötvenéves dolgo­zója, a kertészkedők alapszer­vezetének alapítótagja és pénz­tárosa a múlt évben huszonöt­­ezer korona értékű zöldséget termelt a kertjében. Minapi ta­lálkozásunk alkalmával első­sorban az iránt érdeklődtünk, hogyan, milyen növényekkel és termelési módszerekkel sike­rült Ilyen eredményt elérnie. i—■: A hatvanötös árvíz tete­mes kárt okozott a faluban; sok családi ház romba dőlt, és persze a kertek növényzete is kipusztult — emlékezett a más­fél évtizeddel ezelőtti esemé­nyekre vendéglátónk. — Mind­össze egy kóhajításnyira la­kunk a folyótól, így minket sem került el az ár. Tele volt a kert gyümölcsfával. Csaknem mind kipusztul. Irtás közben határoztam el, hogy nem tele­pítek helyettük újakat, inkább kertészkedni fogok. •— Ahogy elnézem, jó nagy darab ez a föld. Pontosan mennyi? •— Ha a szőlőt nem számít­juk, akkor nagyjából tíz ár. — Tehát van mit csinálni munka után meg a hétvégeken. — Van. De mindenesetre úgy intézzük, hogy ne rabjai, in­kább urai legyünk a földnek. A lányom egyetemre jár, a fiam meg katona volt, a feleségem­mel kettecskén gazdálkodtunk. Tervszerűen, de ném a minden­áron! haszonszerzés lehetősége miatt. a kicsi, de kemény fejeket fej­lesztő Triumf fajtát termeltem, azután áttértem a Kamýk faj­tára. Azt hiszem, továbbra is kitartok az utóbbi fajtánál, hi­szen lényegesen korábban ad piacképes árut. Más lapra tar­tozik, hogy a vetőmag-ellátás nem a legjobb! A salátának már földben kéne lennie, de a mag még nem érkezett meg. Pedig megrendeltük ám időben az egész szervezet számára. Sajnos a csemegepaprikával hasonló a helyzet. e-t Tehát a fóliasátrakban március végén kezdi vágni a salátát, amit főnövényként cse­megepaprika követ. És a sza­badföldi termelés? •— Először karalábét ülte­tünk, utána meg fűszer- vagy konzervpaprikát, attól függően, hogy mit kér a feldolgozóipar. A Rubin és a Karmen kielégítő hozamot nyújtott, de mert so­kan dicsérték, hát tavaly kí­sérletet tettünk az Ambra faj­tával. Igaz, hogy az engedélye­zett fajták közül ez a leg­korábbi és a konzervpiar is előnyben részesíti, mert kevés a feldolgozási hulladék, vi­szont sajátos feltételeink köze­pette tavaly nem váltotta be a hozzá fűzött reményeinket. Akik kitartottak a régi fajták mel­lett, azok jól jártak, mert a Rubin és a Karmen megint jól termett. Azt hiszem, mi is le­mondunk a kistermelő számá-Nővényvédelem? Talajfertőtle­nítésre Nematint használok. Kár, hogy a szakboltok kevés kis csomagolású vegyszert kap­nak. Az egyébként jól ellátott marcelházai szakboltban csak negyven literes csomagolás­ban tudtak Nematint adni. So­kan ajánlják, de én a salátát soha nem szoktam csávázni. A paprikamagot viszont Igen. A hajtatóházakban aránylag jó eredményt lehet elérni a Piri­­mor készítménnyel a levéltet­­vek irtásában, de még jobban megkönnyítené a kereskedelem a munkánkat, ha ezt a ható­anyagot gázpatronok formájá­ban is nagyobb tételekben for­galmazná. Gyomirtásra a kézi­kapa a legbeváltabb, hiszen a rendszeres locsolás után amúgy is jót tesz, ha fellazítjuk a föl­det. A hajtatott paprikában vi­szont kihasználjuk a Treflant, mert a sűrű növényzetben bi­zony nem könnyű kapálni. s— Tervek, elképzelések? <— Semmi különös: terme­lünk úgy, mint eddig. Csak ta­lán kevesebb munkával, hiszen most már a fiunk is segíteni fog. (bor) Ismét a savtompításról Az 1980. év nagyon mostoha volt szőlészeinkhez: kevés volt a napsütéses, meleg idő, ezért a szőlő érése elhúzódott, cu­kortartalma a kívántnál jóval kevesebb volt. Fokozottan vo­natkozik ez a hosszabb tenyész­idejű fajtákra (Zöld veltelini, Olasz rizling stb.), melyeknek cukortartalma helyenként a 10 fokot sem érte el. Az újborok savtartalma ennek következté­ben a kelleténél lényegesen na­gyobb, s az első fejtést köve­tően el kell végezni a savtom­pítást. A hogyanról Mercz A. cikkének közlésével tájékoztat­tuk olvasóinkat. Most olva­sóinknak a cikkben elmondot­takkal kapcsolatban feltett kér­déseire válaszolunk. 1. A savtompításhoz szénsa­vas mészre van szUkség. Ki gyártja és hol kapható? A szénsavas mész (kalcium­karbonát, szlovákul uhličitan vápenatý) a Drogéria szakbol­tokban kapható (talán a gyógy­szertárakban is • — a szerk. megjegyzése). Gyártja a brnói Lachema n. v. 2. A bor savtartalmának egy fokkal való csökkentéséhez mennyi szénsavas mészre van szükség és hogyan lehet leg­egyszerűbben kimérni? A savtartalom egy fokkal történő csökkentéséhez 100 li­ter borhoz 6,7 dekagramm szén­savas meszet kell adni. Ez kö­rülbelül négý púpozott levešes­­kahál tartalmának felel meg. Megjegyezzük, hogy a savtartal­­"mat nem tanácsos két foknál többel csökkenteni, mert a szénsavas mész — a kémiai tör­vényszerűségeknek engedelmes­­kedve előbb a borkősavat köti meg, csak azután az alma­savat stb. Ha pedig a borkő­­savat teljesen elvonjuk, a bor lúgos ízű, élvezhetetlen lesz (túlzott savtompítás). 3. A szakszerű savtompítás­hoz ismerni kell a bor titrál­­ható savtartalmát. Hol lehet ilyen laboratóriumi elemzést el­végeztetni? A bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísér­leti állomásai (Modra, Opatov­ská Nová Ves, Orechová) a kertészkedőknek nyújtott szol­gáltatások keretében díjmente­sen elvégzik a beküldött bor­minták (legalább 1 dl) labora­tóriumi elemzését s a titrálha­­tó savtartalom megállapításán kívül szaktanáccsal is szolgál­nak a savtompításhoz. (Feltéte­lezzük, hogy ha nem is ingyen, de némi térítés ellenében a megfelelő laboratóriumi felsze­reléssel rendelkező borüzemek is szívesen a kertészkedők se­gítségére sietnek a savtartalom megállapításában — a szerk. megjegyzése.) (Rv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom