Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-27 / 26. szám
Somorján (Samorín) эокап ismerik Limpár Pált: nyugdíjazásáig az útépítési vállalat dolgozója volt, évtizedek óta a nagymúltú helyi tűzoltózenekar karnagya. Ami még о környező falvakban is híressé teszi, az az állattenyésztés terén elért tapasztalata. Udvarában törzskönyvezett állatok vannak: fajtatiszta baromfi és nyulak, szépen fejlődő sertések. Örömmel neveli őket, kedve telük benne. A város peremén található a takaros porta. Rajta épült a hétvégi ház, a fák árnyékában pedig a gazdasági épületeik sorakoznak. Piros arcú, rugalmas léptű v férfi nyit ajtót. Pali bácsi fiatalos, kedélyes ember... Az 6 esetében is beigazolódik a közmondás, miszerint a munka örök fiatalsággal ajándékozza meg az embert! — Egész életemben okrán kelő ember voltam, ma sincs máshogy. Dolgozni kell... jószágot is kell tartani, mert aki ezt megszokta, nem érzi jól magát nélküle — mondta mosolyogva, miközben hétvégi házába invitált. — Hatvanhét éves vagycuk. Eddig még elkerült a betegség, de ebben a korban már mindennel számolhat az ember. Ma még 'nincs semmi baj, de ki tudja, mi lesz holnap. Sokat gondolkoztam ezen. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a háztáji állattartásban is célravezető a szakosodás. Feleségem a nyulakat és a baromfit gondozza, én pedig áttértem a szerződéses sertéshizlalásra. S mint aki Igazolni akarja szavait, kivezet az udvarra. A tiszta kutricákban két koca és a süldőik elégedett lusta röfögéssel nyugtázzák jövetelünket. ■ A háztáji sertéstartás — főként a kocatartás — egyik problémája, hogy a kihelyezett intenzív fajták a háztáji körülmények között nem adják azt az eredményt, amit el lehetne várni tőlük. Milyen takarmányt kapnak a sertései, hogy ilyen jő húsban vannak? — Többnyire takarmánytápot, amit takarmányrépával, zöldtakarmánnyal és ételmaradékkal egészítek ki. Az előbbi kettő megterem a kertben, az utóbbi pedig a lakótelepen szerzem be, ahol sok az olyan ételmaradéik, amely egyébként a szemeteskukák tartalmát gyarapítaná. Ezenkívül a Jednota étkezdéivel is kapcsolatot tartok fenn, ahonnét szintén ételmaradékot kapok. Pali bácsi a továbbiakban örömmel újságolta, hogy élt a szerződéses sertéshizlalás lehetőségeivel, s tavaly például tizenkét sertés hizlalására kötött szerződést. ■ A háztáji könyvelést böngészve önkéntelenül felvetődött bennünk a kérdés. Valóban kifizetődő a sertéstartás? — A fajtát, a körülményeket föltétlenül össze kell hangolni ahhoz, hogy a mai termelési szintnek megfelelő eredmények szülessenek a háztájiban is. Ezért nagy figyelmet szentelek arra, hogy jó hasznosságú fajtákat szerezzek be. Ez azonban nem old meg mindent, a másik oldalról is közelíteni szükséges: ólaimat korszerűsítem, hogy jobban megfeleljenek a tenyésztési követelményeknek. Két dologra azonban a jövőben is ügyelek. Egyik az átalakítás költsége — csak olcsó, házilag megvalósítható megoldásokat választok, különben kérdésessé válik a jövedelmezőség —, másik pedig a kombinált takarmányozás: Az önetető mellett vályút is használok, hogy a konyhai moslékot, és a kertben megtermett zöldtakarmányt etethessem. ■ Miben látja a szerződéses hizlalás előnyeit? —i Szerződést süldők felhizlalására kötök, melyeket száztizenöt kilogrammos élősúlyban értékesítek. A felhízáshoz darabonként 0,3 tonna takarmánytápot kapok kedvezményes áron. Az értékesítés garantált, s az ember nyugodtan végezheti a munkát. A takarmánytáp nagy segítséget nyújt a felhizlaláshoz. A befektetett munka és a takarmány értéke egyszerre egy összegből térül meg. ■ Mi okozta eddig a legnagyobb problémát? — A szerződéses hizlalás egyik megoldatlan problémája a malacok beszerzése. Többéves fejtörés után ezt a kérdést ma már magam oldom meg. Az idén két kocát tartok, s azok szaporulatát hizlalom, a többi malacra pedig szerződést kötök. A szerződéses hizlalás további gondjait a még mindig meglevő szakszerűtlenségben látom. Nálam például öt-hat hónap alatt elérik a sertések a súlyhatárt. Ezt azonban nem lehet minden háztáji hizlalóról elmondani. Jó lenne a tapasztalatokat kicserélni, közösen gyarapítani a szaktudást. Erre lehetőség csak az állattenyésztők klubjának. létrehozásával vagy valamilyen más szervezet megalakításával adódna. Amikor kiléptünk a kapun Limpár Pál és felesége az ólak felé ballagott. Az esti etetés következett, mely számukra rutinmunkát, számunkra viszont gondolatébresztő cselekményt jelentett. Először arra gondoltunk, hogy hatékonyabb és jövedelmezőbb a befektetett munka, ha nagyobb állománnyal foglalkozik a tenyésztő. így kisebb az anyagi ráfordítás és a munkaidő befektetés is kevesebb. Ebből viszont az következik, hogy a szakosodással jelentősen növelhető a háztáji gazdaságokból kikerülő termékmennyiség. Ahhoz viszont, hogy ez valóban komoly termelésnövekedést eredményezzen, feltétlenül szükséges lenne az intenzívebb és a folyamatosabb támogatás. A szerződéses állattartással foglakozók számára szükséges lenne egy olyan fórum —> konkrétan a szakcsoportot tömörítő klub — ahol az érdekeltek elmondhatnák ügyesbajos dolgaikat, ahol közvetlen formában választ kapnának kérdéseikre. Ez a szervezeti forma biztonságot adna a termelőknek, bővítené látókörüket, megismertetné őket a kapcsolódó területekkel, népszerűsítené a jó megoldásokat. A címszavakban feltüntetett lehetőségek közül szándékosan hagytuk utoljára társadalmi szempontból talán a legfontosabbat: A háztáji termelő és a közösségi ember — nem ellentétes fogalmak. Ezt bizonyítja Limpár Pál nyugdíjas élete is. CSIBA LÄSZLÓ Fotó: Kontár Gyula ígéretük: 440 tonna zöldség Nyárasdon (Topofnlky) gazdag — pontosan két évtizedes — hagyománya van a szervezett, tervszerű háztáji zö'dségtermelésnek. Sokan szorgalmazták, így a községben már 1961. tavaszán megalakult a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezete. Soőky János alapítótag, a helyi nemzeti bizottság elnöke éveken át titkára volt a jól működő szervezetnek, 1975 óta pedig — a taggyűlés megbízásából — alapszervezeti elnökként szorgalmazza a háztáji zöldségtermelés fejlesztését. Tőle érdeklődtünk a mozgalom helyi eredményei és célkitűzései felől. — Községünkben a kertészkedők szervezete a legnépesebb tömegszervezetek közé tartozik — mondta a többi között Soóky elvtárs. — Immár kétszázhúsz aktív kertészkedőt tartunk számon, és a következő taggyűlésen minden bizonnyal néhány új tagfelvételi kérelem sorsáról is döntenünk kell majd. ■ Az ilyen népes alapszervezet bizonyára jelentősen hozzájárul a lakosság zöldségellátásához. — A múlt évben összesen kétszáznegyven tonna zöldséget -vásároltunk fel a háztájiból. Ez koronában kifejezve másfél milliós forgalmat jelent. A régi tűzoltószertár épületében felvásárlóközpontot nyitottunk, a minőségi követelményeknek megfelelő árut szállítunk, így értékesítési gondjaink úgy szólván nincsenek. A Zelenina jó partner, kapcsolatunk kölcsönösen előnyös, aminek igazán örülünk, hiszen gyakran halljuk és olvassuk, hogy egyik-másik körzetben milyen értékesítési gondokkal küszködnek a kertésztársak. ■ Ügy tudom, éveken át jó kapcsolatuk volt a korszerű kertészeti ágazattal rendelkező földművesszövetkezettel. Ha jól emlékszem, az együttműködés elsősorban a palántanevelési gondok enyhítésében nyilvánult meg. Fennáli-e még ez az együttműködés? — A szövetkezet körülbelül 25—30 ezer palántát nevelt évente alapszervezetünk tagjai számára. Ez tulajdonképpen csak szükségmegoldás volt, hiszen üvegházak s istállótrágya hiányában nem tudtunk a háztájiban kellő mennyiségű és minőségű palántát nevelni. Csakhogy a szövetkezettől kapott palánta jelentősen növelte a termelési költséget. Ezért a kertészkedők zöme berendezkedett háztáji palántanevelésre. Többen kis üvegházat építettek, mások megmaradtak a melegágyas palántanevelésnél. A szövetkezet már termálvízzel fűti a nevelő- és hajtató-berendezéseket, így valamivel több istállótrágyát tud adni a kertészkedőknek. Ami a palántanevelést illeti, körülbelül nyolcvan százalékos önellátottságról beszélhetünk, mintegy negyvehen azonban továbbra is vásárolt palántával dolgoznak. ■ A szervezet mekkora terület tervszerű kihasználását biztosítja? — A tervszerű árutermeléssel hasznosított házikertek összterülete túlhaladja a tíz hektárt. Ebből mintegy négy hektáron üvegházakban és fóliaborítású hajtató-berendezések-Fehér Gyula: Ez az uborka június elején piacképes árut ad. Fotó: —bor ben folyik а termelés. Öt évvel ezelőtt gondolni sem mertük volna, hogy ennyi fóliasátor lesz a kertekben. Hogy mit termelünk? Elsősorban uborkát, paprikát, paradicsomot meg tököt, de kisebb tételben egyéb zöldséget is kínálunk. XXX Nyárasdon egy kis terepszemlére is futotta az időnkből. Előbb Soóky János kertjét tekintettük meg. Vendéglátónk elmondta, hogy a korábbi évek tapasztalatából merítve az idén paradicsomot, tököt és hajtott csemegepaprikát termel. — Számításom szerint paprikával érdemes foglalkozni. Tavaly egy árról kétszázötven kiló zöldpaprikát adtam el, ami közel hétezer korona jövedelmet biztosított. Az idén megint beültettem paprikával a két és fél áras alapterületű fóliasátrat. hagyjanak egy kicsit kertészkedni, de csak mosolyognak és a fejüket "Csóválják: egy jő cukrász csak úgy ukmukfukk nem akaszthatja szegre a mesterségét. így hát négy napig kertész vagyok, a hét végén meg felkötöm a fehér kötényt és süteményt meg tortát sütök. Hiába, nem csak zöldségen él az ember. Gyula bácsiék nyolcáras kertjében éveken át a kukorica volt az úr. Tavaly megváltozott a kép: a házigazda fóliasátrat emelt, eladásra paprikát, uborkát és tököt termelt, és közben a család évi zöldségszükségletét is kielégítette. Az idén elsősorban a salátauborkára alapoz. Május utolsó hetében büszkén mutatta, hogy az egészséges, gazdagon virágzó, terméssel jól berakódott nö-XXX Fehér Gyula — több társához hasonlóan — szintén kertészkedéssel tölti nyugdíjas napjait. Persze csak részben, hiszen a nyugdíjas cukrásznak — főleg a hétvégeken — egyébként is dolga akad. Mert megrendelőkben soha nincsen hiány. Gyula bácsi mosolyogva mondta: — Megalakulása óta tagja vagyok a kertészkedők szervezetének, de aktív kertészkedésre csak az utóbbi években futja az időmből. Mondogatom is a megrendelőknek, hogy végre vényzetről egy hét múlva piacképes árut tud szállítani. XXX A nyárasdi kertészkedők az idén négyszáznegyven tonna zöldség háztáji kitermelésére kötöttek szerződést, és ígérik, hogy amennyiben rugalmas lesz a felvásárlás, ezt a mennyiséget maradéktalanul leszállítják. Kívánjuk, hogy igyekezetüket siker koronázzál (kádek) . azd i ^ Soöky János: A hajtatott csemegepaprika tavaly közel hétezer korona jövedelmet nyújtott.
