Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-06 / 23. szám
/ ч J-У Bogyón (Bodza), ebben а komaromi (Komárno | járáshoz tartozó kisközségben — hosszas készülődés után — 1978-ban alakult meg a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének helyi szervezete. A szerződéses árutermelés kérdése azonban csak a következő évben oldódott meg, amikor alapszervezeti kezdeményezéssel kezdetét vette a felvásárlás. Ez meghozta az emberek kedvét. A szervezet tagjai az első évben 103 tonna zöldséget és négy tonna gyümölcsöt értékesítettek, összesen 840 ezer korona értékben. 4 Kosa Lőrinc, az alapszervezet felvásárlója ezzel kapcsolatban így vélekedik: — Bíztunk a kezdeményezés sikerében, de Ilyen eredményre magunk sem számítottunk. Őszintén szólva, községünkben nem volt szót érdemlő hagyománya a háztáji zöldségtermelésnek. Sokan mondták, hogy nem is lesz, hiába erőlködünk. Tettünk érte, hogy megváltozzon ez a vélemény. • A szemléletmódban beállott változás milyen mértékben mutatkozott meg az alapszervezet múlt évi tevékenységének eredményeiben? — A múlt év során hetvenkét tagfelvételi kérelmet hagytunk jóvá, így a szervezet taglétszáma százhatvan főre gyarapodott. Ami pedig a társadalmi szempontokat illeti: a partnereinknek egy millió 300 ezer korona értéket képviselő zöldséget és gyümölcsöt adtunk át. Néhányan továbbra is kitartanak az írigykedés mellett, mások meg még az udvart is feltörték, beültettéik zöldséggel. Ennyi fóliaborításű hajtató berendezés még nem volt a faluban, mint az idén. Ha kell a zöldség, mi megtermeljük. Csak aztán elvigyék ... • Talán gondot okoz az értékesítés? i Ilyet nem mondtam. A Zelenina nemesócsai (Zeni. 01- éa) kirendeltsége jó partner-Zsoldos Erzsébet: A kert észszerű kihasználásával évente tizenüt-tizennyolcezer korona jövedelemre teszünk szert • És megváltozott? .—i Igen, megváltozott. Az eredmények minket igazolnak. Én legalábbis úgy vélem, nem volt hiábavaló a fáradozásunk. Három éve huszonkilencen szavaztunk a szerződéses háztáji zöldségtermesztés fejlesztése, az alapszervezet megalakítása mellett, most meg már százhatvanan vagyunk. És újabb jelentkezőink is vannak. ф Mi vonzza az embereket a szervezetbe? A pénzszerzési lehetőség, a termelői kedv vagy egyszerűen az irigység? — Kit ez, kit amaz. Tény, hogy sokan meggondolták a dolgot, s az emberek többsége rádöbbent, társadalmi és egyéni szempontból egyaránt bűn elhanyagolni a rendelkezésre álló darabka föld megművelését. KILÓKBÓLLESZATONNA nak bizonyult. Persze magunk kap, mert az ide-oda szállítás is azon vagyunk, hogy a felvásárlók, a társadalom által igényelt zöldségféléket termeljük. Más lapra tartozik, hogy néhanéha valaki a gyengébb minőségű árut is igyekszik „elsütni“, s ez bizonyos problémát okoz. Az idén például a saláta felvásárlásakor fordult elő Ilyen eset. Az ócsai telepről visszaküldték nyolc láda salátát. Behívtuk a kertésztársat, visszaadtuk neki az áruját és figyelmeztettük, hogy ilyet többé ne tegyen. Azt is megmagyaráztuk neki, hogy ha becsületesen kiválogatta volna az árut, akkor hat láda első osztályú salátáért várhatná a pénzét, így viszont egy fillért sem közben megfonnyadt, tönkrement a saláta. ♦ ♦ ♦ Zsoldos Erzsébet, a huszonkilenc alapítótag egyike: — jó, hogy már nálunk is van ilyen szervezet és végre helyben is átveszik a zöldséget. Tudja, ml volt itt pár évvel ezelőtt? Kész népvándorlás. Ha jött a felvásárlás napja, ki biciklin, ki meg gyalogosan, tolókocsival indult az ócsai telepre ládákért, hogy itthon megpakolja, azután ismét visszavigye a Zelenina telepére. Sokan ezért vállalkoztak a nagybani termelésre. Most persze más a helyzet. Előfordul, hogy két-három Kósa Lőrincék négy és fél áron hétezer csomó retket termeltek, utána csemegepaprikát ültettek a fóliasátrakba. A felszabadult, duplafalú palántanevelő fóliaházba pedig uborka került, amelyről május derekán piacképes árut nyertek (A szerző felvételei) kiló paprikát, uborkát, tizenöthúsz fej salátát is elhoznak leadni a termelők, vagy akiknek nagyobb mennyiségű áru kitermelésére már nem futja az erejükből. Ennek is örülünk, hiszen kilókból lesznek a tonnák. ф Maguk mit termelnek? .— Ha ezt a korábban kihasználatlan földterületet is beleszámítjuk, akkor összesen tizenkét áron gazdálkodunk. Igyekszünk ésszerűen hasznosítani a földet. Salátát, retket, karalábét, paprikát, uborkát és fokhagymát termelünk eladásra, azonkívül mindent, amire a családnak szüksége van. • Elárulná, hogy a szerződéses árutermelés mit hoz a konyhára? — Évi átlagban olyan tizenöt-tizennyolcezer koronát. Nem kevés, de elhiheti, hogy megdolgozunk érte. Az utóbbi években még nyaralni sem voltunk, pedig kocsink is van. A férjemmel már megbeszéltük, hogy az idén pihenéssel töltjük a szabadságunkat. Hogy merre indulunk, azt még nem tudjuk, de hogy augusztusban, az már bizonyos. Augusztusban még tombol a nyár, viszont a fóliát már nem kell őrizni. ♦ ♦ ♦ Л Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége bogyai alapszervezetének tagjai az idén másfél millió korona értékű zöldség szerződéses alapon történő kitermelésére és értékesítésére kötöttek szerződést a Zelenina nemesócsai kirendeltségével. A megállapodás értelmében elsősorban hajtatott csemegepaprikát kínálnak, de termelnek salátát, retket, karalábét, karfiolt, uborkát, fokhagymát, zöldbabot stb. is. Sőt! Az évjárattól függően, bizonyos mennyiségű szilvát és bogyósgyümölcsöt is szállítanak majd. (bor) Ül 4 Egy évtizede / i gén, Idősb Horváth József Ja képen), a Szlovákiai kisállattenyésztők Szövetsége ekeit fOkoličná na Ostrove) alapszervezetének alelnöké tíz éve foglalkozik háztáji nyúltenyésztéssel. — Kedvtelésből kezdtem nyulászkodni — mondta Jóska bácsi —, de amint látja, időközben felfejlesztettem az állományt. Igaz, hogy közben a kertészkedés is rabul ejtett, viszont amióta nyugállományba vonultam, erre is, arra is bőven futja az időmből. Mennyi tenyésznyulat tart? Tíz anyanyulam van, de elképzelhető, hogy beállítok még egyet-kettőt. Az értékesítés megoldott kérdés, a ketreceknek is tudok helyet biztosítani. Mindenesetre kitartok a csincsillák mellett, mert a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalaton kívül a prágai Velaz is jó partnerünk, rend. szeresen vásárol tölünk nyulakat laboratóriumi kísérletekhez. i► Ennyi állatnak zöldet, szénát is kell biztosítani. Ez nem okoz gondot? =—' A szükséges takarmánykészlet előteremtésével nincsen különösebb gondom. Aki kertészkedik és nem viszi túlzásba a vegyszeres növényvédelmet — sokan már a konyhakertben is vegyszerekkel irtják a gyomot —, mindig tud friss zöldet adni a nyulainak. Persze a kert nem biztosítja az egész évi szükségletet. Viszont mindenütt vannak árokpartok, erdőszélek, töltések, parkok, esetleg nagyüzemlleg müvelhetetlen földterületek, ahonnan könnyen összegyűjthető a szükséges mennyiségű zöldtakarmány vagy jó minőségű széna. Csak nem kell szégyelleni elő-, venni és leporolni a régen szegre akasztott kaszát. ♦ Jóska bácsit Mennyi nyulat szokott eladni egy évben? — Az attól függ, hogy menynyi fogy el a családban. Tavaly például százöt nyulat adtam el. Igen, a nyitrai és a prágai vállalatnak együttvéve. Az idén viszont — a mai leadást is beleszámítva — öt hónap alatt hatvan pecsenyenyulat vettek át tőlem. Az év végéig még legalább ennyit szeretnék eladni. ♦ Es a kertészkedés? — Hajtatott salátát, karalábét meg paprikát, azonkívül zöldhagymát és sárgarépát termelek. Mindezt szerződéses alapon. És ha jó termés lesz, akkor szőlőt is adok a felvásárlóknak. Tavaly háromszáz kilót tudtam eladni. A fele csemegeszőlő volt. Hogy mit hoz mindez a konyhára? Tavaly huszonkétezer koronát jövedelmezett a kertészkedés. Állítom, hogy megérte a fáradozást. Pedig hat évente körülbelül ötvenezer palántát kell nevelnem, mert a fiúk is csak hazulról várják a támogatást. Tanácsadás és palánta formájában is. Egyelőre futja az erőmből, hát szívesen segítem a boldogulásukat. (dek) SZORGALMAS ÁLLATTARTÓK A lévai (Levice) járás kisállattenyésztői a minap aktívaértekezleten értékelték múlt évi tevékenységüket. Megállapítást nyert, hogy ismét eredményesen munkálkodtak. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének ebben a járásban 4500 aktív tagja van. Az állattartók a múlt év folyamán 2 millió 450 ezer tojást, 53 ezer pecsenyenyulat, 143 hízott szarvasmarhát, 39 sertést, 30 juhot, 30 ezer kiló gyapjút és 127 ezer nyúlgereznát értékesítettek. A szervezett kisállattefiyésztők tevékenyen bekapcsolódtak a választási program teljesítésébe. A településfejlesztési elképzelések valóraváltásában és a környezetszépítési mozgalomban összesen 19 ezer 120 társadalmi munkaórát dolgoztak, továbbá 187 hektáros, a nagyüzemi gépek számára hozzáférhetetlen területről begyűjtötték a^zénát. A járás kisálláttenyésztői szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy az idén legalább 2,5 millió tojást, 50 ezer pecsenyenyulat és 100 ezer nyúlgereznát értékesítenek. (Hg) Melyiket válasszuk? A nyúltenyésztéssel foglalkozó kisállattartók körében gyakran vitatott kérdés, hogy melyik fajtát érdemes és kifizetődő intenzív körülmények között tartani? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Mindig abból kell kiindulni, hogy milyen céllal tartjuk az állatokat. En kétféle nyúltenyésztő között teszek különbséget. Az egyik merőkedvtelésből, a másik határozott céllal, szerződéses alapon, értékesítésre szaporítja a nyulakat. Az első megengedheti magának, hogy a neki leginkább tetsző fajtát válassza, .hiszen nem a legnagyobb gazdaságosságra törekszik, hanem szép, esetleg kiállításon is bejutatható, fajtatiszta egyedek kinevelésre, netán űj fajták kl(nemesítésére összpontosítja a figyelmét. A másik viszont azon fáradozik, hogy egy-egy anyától a lehető legtöbb utódot nyerjen, s azok jól hasznosítsák a takarmányt, gyorsan növekedjenek. Van egy nynlász barátom, 6 a francia ezüstre esküszik. Nyolc évvel ezelőtt én is ezzel a fajtával foglalkoztam, de egy anyától évente csak 1280 korona bevételt értem el. A tiszta vérben tartott új-zélandi fehér még ettől is gyengébb volt. Immár harmadik éve nagy csincsillákat szaporítik. Anyánkénti átlagban harminc pecsenyenyulat tudok eladni, így egy-egy nőstény évento 1470 korona bevételt biztosít. Mondják, hogy a keresztezés még jobb eredményt nyújt. Most ezt akarom kipróbálni. CSUPOR! JÄNOS, BelA
