Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-06 / 23. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. június 6. 2 Fiatalok választanak Négy és fél millió fiatal Járul az urnákhoz, hogy éljen állampolgári Jogával. Sokan közülük az idén sza­vaznak először. Több mint másfél millióra becsülik azok számát, akik az idén lépik át először a választási helyiség küszöbét. Életük első válasz­tása bizonyára feledhetetlen élmény marad. Átérzik, hogy az ő szavuk is számit az országos ügyekben, az ál­lam vezetésében. A fiatalok többnyire munkahelyü­kön mutatják meg, hogy rátermettek erre. Äm politikai tevékenységükkel is előbbre viszik az országot, befo­lyásolják társadalmunk arculatának formálását. Aktivitásuk elengedhetet­lenül szükséges az ország életében. A szocialista versenymozgalom kere­tében 35 millió óra társadalmi mun­kát végeztek a termelés különböző pontjain. Az energia-takarékossági versenyben hozzájárulásuk 250 millió koronát jelent, újításaikkal félmil­­liárd koronát eredményeztek a nép­gazdaságnak. 4 A fiatalok mindenkor úttörő szere­pet vállalnak az új érvényre juttatá­sában. Az új módszereket általában új emberekkel lehet maradéktalanul megvalósítani. Ezért örvendetes, hogy a nemzeti bizottságokba 61400 fia­talt jelöltek képviselőnek, a Szövet­ségi Gyűlésben pedig 12 fiatal fog­lalhat helyet. Lelkesedésük az újért bizonyára méginkább megnyilvánul az ország életében. Nemcsak a fiata­lok, hanem nevelőik is büszkék le­hetnek a Nemzeti Front ifjú képvise­lőjelöltjeire. BAGOTA ISTVÁN A jó munka elismerése A Losonol (Lučenec) Városi Nem­zeti Bizottság legutóbbi ülésén egye­bek közt megvitatta a város egységes kulturális tervének a teljesítését. Ér­tékelte az eredményeket, a képvise­lők és a polgári bizottságok tagjai aktivitását, a nemzeti bizottságok szocialista munkaversenyének ered­ményeit. Ebben tavaly a Losonci Vnb az első helyre került és sikeres mun­kájáért elnyerte a jnb vándorzászla- Ját és elismerő oklevelét. A választási program teljesítésében, a város csinosításában és különféle társadalmi munkában több üzem, in­tézmény és iskola kitett magáért. A városi nemzeti bizottság tanácsa ki­tüntette a legjobbakat. Két intézmény arany-, öt iskola ezüst-, hét üzem pedig bronzérmet és oklevelet ka­pott. A városi nemzeti bizottságnak a letelt megbízatási időszakban végzett munkájáról megállapíthatjuk, hogy a lehetőségekhez képest jó munkát végzett a gazdasági és a politikai feladatok megvalósításában. A jnb vándorzászlajának elnyerése és a többi kitüntetés remélhetően még jobb munkára serkenti majd a vnb taná­csát, az újonnan választott képvise­lőket, a város intézményeit és üze­meit. Erről tanúskodik, hogy a la­kosság a 60 év előtti forradalmi lel­kesedéssel veszi ki részét a Nemzeti Front új választási programjának tel­jesítéséből. CSAK ISTVÁN JOGI VÁLASZOK TOVÄBBDOLGOZÖ NYUGDÍJAS TÁPPÉNZE K. J. olvasónk levelében kifogásol­ja: 85 éves kora ellenére két idősebb szövetkezeti nyugdíjas barátjával ta­valy az efsz szőlőjében dolgozott, a szüreti munkák idején nagyon meg­hűlt és emiatt decemberben az ágyat nyomta. Februárban ismét bekap­csolódott a munkába, de újból meg­betegedett. Februári betegállományos idejére nem kapott táppénzt, s az iro­dában lényegében azzal utasították el, hogy az előző hónapokban nem volt ledolgozott napja, s így nincs igénye táppénzre. Az 1976/51. számú törvény 12. pa­ragrafusa úgy rendelkezik, hogy öregségi, rokkantsági vagy személyi nyugdíjat élvező efsz-tagnak, aki já­radéka mellett az efsz-ben dolgozik, csak akkor jár betegállománya Ide­jére táppénz, ha közvetlenül megbe­tegedése (betegállomány] előtt leg­alább három hónapon át munkatevé­kenységet fejtett ki a szövetkezetben. Mivel februári megbetegedése előtt ezt a feltételt tényleg nem teljesítet­te, a szövetkezet nem folyósíthatta a táppénzt februári betegállománya Idejére. Egyébként az idézett rendelkezés értelmében a táppénz legfeljebb 60 munkanapra jár egy megbetegedésből kifolyólag, s ugyancsak 60 munkanap Idejére folyósítható táppénz az ilyen továbbdolgozó nyugdíjasnak, ha egy évben többször betegedne meg. Ez a 'korlátozás azonban nem vo­natkozik az olyan esetekre, ha a be­tegállomány üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség következménye. Dr. F. J. Ľubomír Štrougal szövetségi mi­niszterelnök a közelmúltban rövid munkalátogatást tett Moszkvában. Nyikolaj Tyihonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével meg­vitatták az országaink testvéri kap­csolatainak és sokoldalú együttműkö­désének továbbfejlesztésével kapcso­latos kérdéseket, s áttekintették a pártkongreszsusok határozataiból ere­dő feladatokat. Megtárgyalták az 1981—1985. évi csehszlovák—szovjet kereskedelmi egyezmény küszöbön álló aláírásával kapcsolatos kérdése-Szorosabb gazdasági együttműködés Kiegyensúlyozott gazúőíMis (két, értékelték az 1990-ig ' terjedő termelésszakosltási és kooperáció­fejlesztési program teljesítését, fog­lalkoztak a közös tervezés céltuda­tos tökéletesítésével. Megállapították, hogy a közeljövőben meg kell kezde­ni az 1985 utáni együttműködés konkrét kérdéseinek kidolgozását. Időszerű nemzetközi problémákat is áttekintettek. A tanácskozások teljes nézetazonosságról tanúskodtak. A JÔSZOMSZÉDSÄG nevében Luhnmir Štrougal miniszterelnök a múlt héten kétnapos rövid látogatást tett Ausztriában. Brunn Kreisky kan­cellárral folytatott megbeszélésein áttekintették országaink együttműkö­dése fejlesztésének eddigi eredmé­nyeit és állást foglaltak az eddigi út folytatása mellett. Megvitatták a köl­csönös árucsereforgalom bővítésének, a hosszú távú gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködésnek táv­latait és egyéb javaslatokat. Bruno Kreisky csehszlovákiai látogatásra kapott meghívást. ÜRSIKEREK A május 14-én útnak Indult Szo­juz—40 űrhajó, amelyen az Interkoz­­mosz program keretében szovjet­­román űrpáros — Leonyid Popov és Dumitru Prímeriu — szállt fel a világ­űrbe, 11 napos űrrepülés után, az előírt kísérletek sikeres elvégeztével visszatért a Földre. Mindkét űrhajóst Lenin-renddel tüntettték ki, mindket­ten megkapták a Szovjetunió Hőse címet és a hozzá tartozó arany csil­lagot. Ugyancsak hazaérkezett a világűr­ből a Szaljut-6—Szojuz T-4 tudomá­nyos űrkomplexum személyzete, Vla­gyimir Kovaljonok és Viktor Szavi­­nih, akik 75 napig tartózkodtak a vi­lágűrben. Jelenlegi megbízatási időszakuk be­fejeződése jegyében tanácskoztak leg­felsőbb törvényhozó szerveink: a Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nem­zeti Tanács. Utolsó ülésükön a letelt megbízatási ülésszak rövid méltatása mellett a tavalyi állami zárszámadás megvitatása és jóváhagyása szerepelt. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 21. együttes ülésén Leopold Lér szö­vetségi pénzügyminiszter terjesztette elő a zárszámadás törvényjavaslatát. Hangoztatta, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban újabb lépéseket tet­tünk előre a csehszlovák gazdaság fejlesztésében. A nemzeti jövedelem egyötöddel, ennek keretében csak tavaly 3 százalékkal nőtt. A személyi fogyasztás tavaly nyolc százalékkal volt nagyobb, mint az ötéves terv­időszak elején. Az ingyenes szolgál­tatások és a szociális juttatások egy főre számított összege 8900 korona volt, 1670 koronával több, mint 1975- ben. A termelési alapok öt év alatt 17 százalékkal nagyobbodtak. A bonyolult kül- és belgazdasági feltételek éreztették hatásukat a ta­valyi gazdasági fejlődésben. A bőví­tett újratermelés nehezebb feltételei visszatükröződtek a pénzügyi gazdál­kodásban. A pénzforrások képződése az utóbbi években lelassult, ami szükségszerűen a költségvetési ki­adások növekedési ütemének a lassí­tásával járt. A költségcsökkentésben és a nyereségképzésben nem teljesí­tettük a tervezett feladatokat. Az előző évekhez hasonlóan a költ­ségvetési bevételek és kiadások ta­valy is egyensúlyban voltaik. A kiadá­sok összege 60 milliárd 900 millió, a tervezett dotációké 99 milliárd 600 millió, a költségvetési bevételeké 160 és fél millliárd korona volt. A nemzeti bizottságok teljesítették fő feladataikat. Bevételeik 104 mil­liárd 900 millió koronát tettek ki, tervezett kiadásaikat 2 milliárd 300 millió koronával túllépték. Az expozé kiemelte a lakosság hozzájárulását a választási programok sikeres teljesí­téshez, különösen a falufejlesztési Z-akció keretében. A negatív jelenségeik okaival fog­lalkozva a pénzügyminiszter rámuta­tott a termelővállalatok és a külke­reskedelmi szervezetek tevékenységé­nek« fogyatékosságaira. Mindenekelőtt javítanunk kell a kiviteli cikkek technikai színvonalát és minőségét. Kiemelte: a KGST-országokkal való szocialista munkamegosztás bővítése végett is javítanunk kell a kiviteli cikkek műszaki színvonalát és minő­ségét. Külkereskedelmünk csaknem 70 százalékát a szocialista országok­kal bonyolítjuk le. A szocialista gaz­dasági integráció feltételeket teremt a termelési programok nagyobb fokú szakosítására, termelési választékunk szűkítésére s így a hatékonyság fo­kozására is. Ezért a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködésünk gazdaságunk fon­tos tényezője. Megköveteli, hogy to­vább tökéletesítsük a szocialista együttműködés formáit. Á zárszámadás azt bizonyítja, hogy az elért életszínvonalat tavaly is megtartottuk, s a társadalmi fogyasz­tás terén emeltük is. A lakosság pénzbevétele tavaly 4 százalékkal nőtt, az átlagbérek 2,4 százalékkal emelkedtek és egy főre számítva el­érték a 2642 koronát. Az előterjesztett zárszámadásnak, egyéb törvényjavaslatoknak, külföldi Szerződéseknek jóváhagyása, hivatá­sos bírák megválasztása után a Szö­vetségi Gyűlés ülése befejezte mun­káját. A Szlovák Nemzeti Tanács 19. ülé­sén František Mišeje pénzügyminisz­ter terjesztette elő Szlovákia, tavalyi „zárszámadását. Szlovákiában' tavaly, az előző évhez viszonyítva, a társa­dalmi össztermék 3,7, a nemzeti jöve­delem pedig 3,6 százalékkal nőtt. Az expozé az eredmények között emlí­tette Szlovákia gazdasági szerkeze­tének javulását a kiemelt ágazatok fejlesztése szempontjából, tehát a gép és vegyipar távalatában, s javult a hazai nyersanyagforrások kiakná­zása is. A mezőgazdasági termeléstől függő élelmiszeripar tovább bővítette választékát. Ezzel szentben az expozé elmarasztalta az építőipart, egyebek között azért, mert a ráfordított be­ruházási e'szközök nem jártak a várt gazdasági eredménnyel. A pénzügy­­miniszter megállapította, hogy az állami költségvetésben rögzített elő­irányzatokat elértük, de ez megköve­telte, hogy intenzívebben mozgósítsuk a felhasználható pénzügyi erőforrá­sokat, hogy célszerűbb és hatéko­nyabb felhasználásukkal elősegítsük a gazdaságfejlesztést és a szükségle­tek kielégítését. Szlovákiában az állami költségve­tési bevételek elérték a 70 milliárd 300 millió koronát, s az előző, évhez képest 7 százalékkal emelkedtek. Az expozé kiemelte a nemzeti bi­zottságok nagyon jő gazdálkodását. Költségvetési bevételeik összege 32 milliárd 200 millió korona, kiadásai­ké pedig 31 milliárd 300 millió ko­rona volt. A lakosság pénzbevétele tavaly 4,9 százalékkal volt nagyobb, a havi átlagbérek pedig 2,5 száza­lékkal emelkedtek. Az előterjesztett tervezet megálla­pította, hogy aránylag jó eredmé­nyekkel zártunk egy nehéz gazdasági évet. Termelési bázisunk fejlődött, megtartottuk a költségvetési egyen­súlyt. Fokozódott gazdasági stabilitá­sunk. Bírák felmentése és megválasztása, az SZNT Elnökségének tevékenységé­ről előterjesztett jelentés, valamint a zárszámadás megvitatása után a Szlo­vák Nemzeti Tanács ülése elfogadta a határozati javaslatot, s ezzel be­fejezte munkáját. A közelmúltban a rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban Jártunk. Az volt a célunk, hogy közelebbről megísmerkedjükn a Nemzeti Front választási programjának teljesítésé­vel. Érdeklődtünk az elért sikerek iránt, de figyelmünket nem kerülték el a problémáik sem. Kiváncsiak vol­tunk arra is, hogy milyen a nemzeti bizottságok együttműködése a válla­latokkal, az üzemekkel, a szövetke­zetekkel és a társadalmi szervezetek­kel. Munkásságukról, sikereikről Pa­vol Jakabšic elvtárs, a járási nemze­ti bizottság szervezési osztályának vezetője tájékoztatott bennünket A járás területe geomorfológiai szempontból két részre osztható, s ez határozza meg a lakosság foglalkoz­tatását is. A meleg éghajlatú déli rész lakossága főleg a mezőgazda­ságban, a Szlovák Érchegységhez tartozó hűvösebb -— de ásványkin­csekben gazdag — terület lakossága pedig az iparban van alkalmazva. A választási program feladatainak megvalósítása ebben a járásban is tovább szilárdította a kommunista párt vezető szerepét, s szorosabbá tette a párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A CSKP XV. kongresszu­sa határozatainak szellemében nagy hangsúlyt helyeztek a környezetvéde­lemre, s tovább fejlesztették a szo­cialista életstílust. Több feladatot tel­jesítettek a dolgozó nők érdekében: Megkönnyítették felelősségteljes kül­detésük ellátását a családban, a mun­kahelyen és a társadalmi életben. Külön figyelmet szenteltek a gyerme­kek és az ifjúság nevelésének. Igé­nyes célkitűzéseket valósítottak meg a szociális politika, a cigányszárma­zású és az idős állampolgárokról va­ló gondoskodás terén. A járás polgárai a választások előtt, a választási programmal kap­csolatban 560 észrevételt, Indítványt tettek. Az indítványok részletes elemzése után 50 javaslatot felvet­tek a Nemzeti Front választási prog­ramjába. Ezek elsősorban a lakás­építésre, a közművelődésre, a szol­gáltatások bővítésére, a környezetvé­delemre, a vlzgaždálkodásra, ás a helyi utak karbantartására vonatkoz­tak. A választási Időszakban Jelentősen bővült a szövetkezetek, az állami gazdaságok és a központilag Irányí­tott vállalatok és szervezetek részvé­tele a közérdekű munkákban. Az anyagi segítség mellett különböző gépeket bocsátottak a helyi nemzeti bizottságok rendelkezésére, s értékes szakmai segítséget nyújtottak. Termé­szetesen a Nemzett Frontba tömörült szervezetek Is kivették részüket a társadalmi munkából. A választási program teljesítésében elsősorban a SZISZ, a CSTSZ, a CSSZBSZ, az Anti­fasiszta Harcosok Szövetsége, és a Nőszövetség nyújtott jelentős segítsé­get. A választási program teljesítése a városokban és a falvakban szorosan kapcsolódott a nemzeti bizottságok politikai-szervező tömegmunkájával. A nemzeti bizottságok sikeresen von­ták be a polgárokat a választási programok teljesítésébe, s nyilvános gyűléseken tájékoztatták őket a fel­adatok teljesítéséről. A választási program teljesítése során a nemzeti bizottságoknak je­lentős segítséget nyújtottak a nem­zeti bizottsági aktívák. Tevékenysé­gük elsősorban a szocialista verseny szervezésére, valamint a felajánlások teljesítésére öszpontosult. jó munká­jukat a járás szépülő községei és fal­vai bizonyítják. A nemzeti bizottságok munkájának színvonala is jelentős mértékben emelkedett. Céltudatos munkával, a Járási nemzeti bizottság segítségével sikerült biztosítani, hogy a helyi és a városi nemzeti bizottságok, vala­mint a nemzeti , bizottsági képviselők előre elkészített terv alapján végez­zék munkájukat. A beruházási céltervek keretében a legjobb eredményt a lakásépítés te­rén érték el. A tervezett 3398 lakás­egység helyett 3792 lakásegységet adtak át, a lakásépítés tervét tehát 111,6 százalékra teljesítették. A helyi nemzeti bizottságok a szövetkezetek aktív támogatásával — néhány ki­vételtől eltekintve — teljesítették a cigánykunyhók felvásárlásának ter­vét, s ennek eredményeként előbbre jutottak a cigánytelepeik felszámolá­sában. A nagybalogi (Veľký Blh), a Hrnčiarska Ves-i, az ozsgyáni, (Ož­­ďany), a Veľké Teriakovce-i, a Hnúš­­tai, a feledi (Jesenské) és a radnóti cigánytelepek részleges felszámolása után 177' cigányszármazású család­nak javultak a lakásviszonyai. A mezőgazdasági üzemeik nagy gon­dot fordítottak a gazdasági udvarok rendezésére, utak, szociális- létesít­mények és zöldövezetek létesítésére. Főképpen az állattenyésztésben dol­gozók munkakörülményei javultak, s a lakások átépítésével és korszerű­sítésével lényegében a szövetkezeti dolgozók lakásproblémái is megol­dódtak. A klenoveci, a tisoveci, a várgedei (Hodejov), a rimajánosi IRimavské Janovce), a gömöralmágyi (Gemerský Jablonec) és a kraskovi szövetkezetekben új székházak épül­tek, melyek átadása után Javultak a szövetkezeti dolgozókról való szociá­lis gondoskodás feltételei. A Járás szövetkezetei önsegélyes alapon 90 lakásegységet építettek több mint 25 millió korona értékben. Eredményesen folytatódott az üz­lethálózat bővítése és korszerűsítése. Közlekedési téren figyelmüket a köz­lekedés biztonságának fokozására, valamint a gépkocsitulajdonosoknak nyújtott szolgáltatások bővítésére összpontosították. A közlekedés szín­vonalát további Járatok beiktatásával, a közlekedési eszközök jobb karban­tartásával biztosították. Az egészségügy és a társadalom­biztosítás terén is értékelhető ered­ményeket értek el. Az egészségügyi központok és az orvosi rendelők szá­ma huszonhattal, a gyermekorvosi rendelőké pedig héttel növekedett. Az egy orvosra Jutó betegek számát 496-róí 410-re sikerült redukálni. Kevésbé kielégítő a helyzet a böl­csődék kapacitását Illetően. Javulás ezen a téren csak a 7. ötéves terv­időszakban várható. A három-ötéves gyermekek beis­kolázásának tekintetében a rima­szombati járás a legrosszabbak közé tartozott a közép-szlovákiai kerület­ben. A választási időszakban az óvo­dák kapacitását 41 osztállyal növel­ték. Magától értetődik, hogy ezzel a helyzet Javult, ám az igényekhez ké­pest ez csak egy nagyobb csepp a tengerben. Különösen a cigány szár­mazású gyermekek óvodai nevelésé­ben mutatkoznak hiányosságok, s ez elsősorban azért aggasztó, mert a Já­rás lakosságának 13 százalékát ci­gány származású polgárok képezik. Az iskolaügy és a kultúra terén, a fejlett szocialista társadalom szükség­leteivel összhangban, megteremtették az ifjúság és a dolgozók szakmai ok­tatása színvonala emelésének előfel­tételeit Különös figyelmet szenteltek a világnézeti és internacionalista ne­velés kérdéseinek, s tervszerűen folyt a dolgozók jogi oktatása is. Az általános iskolák kapacitása hetvenhárom osztállyal bővült, s töb­bek között új általános iskola épült Rimaszombatban, Gömöralmágyiban, Csízen (Cíz), Feleden és Tornaiján (Šafárikovo). Az oktatás terén jó eredményeket értek el azok az osz­tályfőnökök, akik állandó kapcsolatot tartottak fenn a cigányszármazású tanulók szüleivel. Meg kell azonban Jegyeznünk, hogy nem volt szigorú azoknak a szülőknek a büntetése, akik nem biztosítják gyermekük rendszeres iskolalátogatását. Ogy tű­nik, hogy a nemzeti bizottságok Ille­tékesei félnek attól, hogy a törvény adta jogaikkal élve megvonják azok­tól a szülőktől a családi pótlékot, akik nem törődnek azzal, hogy gyer­­■mekük rendszeresen járjon iskolába. Ifjúsági klubot többek között Fú­gán, Bátkán, Klenócnn, Ojbáston, Sa­­jőgömörben és Rimajánosihan létesí­tettek. Tomašovcén űj művelődési ház épült, Tisovecen szabadtéri szín­padot adtak át rendeltetésének, s nagy gondot fordítottak a műem­lékvédelemre. A Gömöri Múzeum fel­újítása például négymillió koronás befektetést vett igénybe. A tömegsport fellendítése terén Is jő eredmények születtek. A járás 74 sportszervezete dicséretes módon a sportlétesítmények korszerűsítésére törekedett. Rimabányán, Simonfalán, Radnóton új öltözők épültek, Ajnács­­kfin, Feleden és Batkán fedett lelátó­kat létesítettek. Rimaszombatban fe­dett uszoda, Tornaiján, Hnúšťán, Fe­leden pedig tornaterem épült. A Nemzeti Front választási prog­ramjának teljesítésében elért ered­mények is bizonyítják, hogy milyen hatalmas erő rejlik a párt és'a nép szilárd egységében. Ez az erő és lel­kesedés gazdagabb járást hozott lét­re, elégedett és boldog polgárokkal. CSIBA LASZLÖ Alkotó módon és

Next

/
Oldalképek
Tartalom