Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-30 / 22. szám
AZ SZSZK mezögazdasAgi Es élelmezésügyi minisztériumának hetilapia 1981. MÁJUS 30. ф 22. szám ф XXXII. ívfolyam Ara 1,— ко A bizalom jelöltjei Rohanó korunkban nemcsak a táj arculata, az ember tudata és gondolkodásmódja, hanem az egyes fogalmak értelme is változott. Itt van például a választási kampány fogalma. Menyire más értelme volt ezeknek a szavaknak Mikszáth vagy Kalinőiak idejében, amikor a jelöltek korteshadjárata üres Ígéretekben, szép szónoklatokban vagy éppen a választók félrevezetésében merült ki és merül ki napjainkban is a kapitalista országokban; és mennyire mást jelent ma nálunk a választási kampány! Mindenekelőtt felelősségvállalást a haza jelenéért és jövőjéért, alkotást jelent az anyagi és szellemi javak termelésében, a politikában és a közéletben. Kollektiv gondolkodást és vezetést, az eredmények és gondok, a helyi és országos teendők, az é^iítőprogramok közös megvitatását, saját ügyeink, munkánk értékelését és jobbá tételét szorgalmazza. Innen ered az a felelősség, az az átfogó aktivitás, a jog és kötelesség egybeötvözésének a munkalendületben és a közéleti pezsgésben való megnyilatkozása, mely a választási előkészületeket jellemezte. Honpolgáraink felelősségtudata a CSSZSZK Nemzeti Frontjának a választásokkal kapcsolatos felhívására való reagálásában is visszatükröződött. A felhívásra való válasz „Az újabb és újabb sikerekkel a mindennapi munkában, alkotásban és ugyanakkor magas fokú politikai öntudattal a jelöltállításban“ mottó jegyében fogalmazódott meg. A hazánk népét tömörítő Nemzeti Front mint forradalmi szervezet a munkásosztály, a unlgozó parasztság, az értelmiség, a harmonikusan együtt élő nemzetek és nemzetiségek legjobb fiait, elismert politikai, szakmai és erkölcsi erényekkel rendelkező legodaadóbb képviselőit jelölte, kinyilvánítva a dolgozók tömegeinek azt az elhatározását, hogy a legjobbak legjobbjai, kommunisták és pártonkivüliek képviseljék őket az államhatalomnak az ország haladásáért folytatott munkájában. foggal állapíthatjuk meg, hogy a XVI. pártkongresszus dokumentumaiban és a Nemzeti Front programjában felvázolt merész, de reális tervek éleibe léptetésének átfogó ős felelősségteljes megtanácskozása volt a választási kampány. Tömören, de a valós helyzetet vázolva úgy is fogalmazhatnánk, hogy a munkás-paraszt szövetség országos munkatanácskozásának a jellegét öltötte. A választási programtervet értékelő „falugyűléseken“, a Z-akció frontján folyó társadalmi munkában, a képviselőjelöltek és a választók találkozóin, népünk nemzetiségre, életkorra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül foglalt állást a Nemzeti Front választási programja mellett. A felsorolt fórumokon hangsúlyt kapott népünk azon eltökélt szándéka, hogy a 7. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban a mezőgazdaság és az ipar területén következetesen munkálkodik az új minőségi követelmények eléréséért, s a munka minden területén tovább növeli a fejlett szocialista társadalom gazdasági és szellemi erejét. Az értékes javaslatok tízezrei hangzottak el a falvak gazdasági-társadalmi fejlesztésével, a terület- és településrendezéssel, valamint a jobb és ésszerűbb gazdálkodással kapcsolatban. » A szocialista hazafiság szellemében számos konkrét indítvány hangzott el a mezőgazdaság terüietéh mutatkozó helyi erőforrások jobb hasznosítására, az okosabb, körültekintőbb gazdálkodásra, a mezőgazdaságot érintő szociális-kulturális intézkedések megvalósítására. Tömören elmondva a szocialista demokrácia rendszerében ezt jelenti a választás. Népünk saját jelöltjeire, szocialista jelenére és jövőjére szavaz. CSIBA LASZLŰ A CSKP hatvanéves történetében számos jelentős évfordulót tartunk nyilván. Ezek egyike 1931. május 25-e, a kosúti véres pünkösdi hétfő. Az esemény 50. évfordulóján nagygyűlésen emlékeztek Kosúton (Košúty) a délszlovákiai mezőgazdasági munkások vérbe fojtott sztrájkjára. A nagygyűlésen Ján Janik elvtárs, az SZLKP Elnökségének tagja, a KB titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédének befejeztével Janik elvtárs leleplezte a kosúti mártírok emlékművét. Fotó: Kontár Gyula Az időszerű munkák sorában a tavaszt teendők befejezése és a nyárra való felkészülés a fő feladat. A tavaszi munkákat a mezőgazdasági üzemek nagyfokú szervezettséggel, a gépi munka hatékonyságának növelésével végezték. Az átgondolt, jó munkaszervezés és a „költségek csökkentésére való összpontostíás“ jellemezte szövetkezeteink munkáját — mondotta Szutter Pál, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztője, majd hozzáfűzte; — Az őszi vetések — különösen az esők után — üdén zöldellnek, fejlődésnek indultak, de több helyen megtámadta őket a lisztharmat. Vegyszer hiányában sajnos csak a legjobban veszélyeztetett parcellákat tudjuk ' permetezni. A tavaszi árpák a fejlődésben lemaradtak, s az eső után sem kerültek abba a fejlődési stádiumba, amely május végén szükséges lenne. A kitűnő minőségű magágyba vetett cukorrépa és kukorica, erőteljesen fejlődik. Á járásban mindent megtesznek a két növény szakszerű ápolása érdekében. A kukoricánál és a cukorrépánál alapvető igényt az optimális növényszám betartása és a gyomok károsító hatásának kiiktatása jelenti. A szénabetakarítás is felsorakozott az időszerű munkák sorába. A lucernásokat több helyen megperzselte a tavaszi fagy, s a károsodott lucernák fejlődése leállt. Éppen ezért a második növedék fejlődésének biztosítása szükségessé teszi az első kaszálás befejezését. A zöldaratás kapcsán jérásszerte örvendetes szemléletváltozásnak lehettünk tanúi. A szakemberek és a dolgozók egyaránt keresik annak a módját, hogyan tudnak jő szénát készíteni lucernából, amely megteremtheti a szarvasmarha-állomány fehérjeszükségletét, de csak akkor, ha a betakarítás és a tartósítás a minőségre megy. A gazdaságok szakembereivel beszélgetve, különböző megoldásokról hallottunk. Vannak olyan szövetkezetek, ahol a lucernát A mező vallomása nem egyszerre vágják szénának, s így, ha egy-egy szakasz ez esetleges eső miatt minőségi károsodást is szenved, a többi területről lekerülő lucernaszéna kifogástalan maradhat. Másutt viszont maximális munkaerő-mozgósítással igyekeznek az első kaszálást minél előbb befejezni. A nagy teljesítményű gépek és szecskázók sokat segítenek a betakarításnál. A hideglevegős szárítás, a kazalrakás és a bálázás hogyanját és ütemét gyakran az emberi tényezők is befolyásolják. Örömteli, hogy a járás egyre több gazdaságában választják a szénatakarékos ésszerűbb és energiatakarékos formáját, s egyre többen tudatosítják, hogy az állatállomány hasznosságának alapkérdését a takarmányozásban kell keresni. A rétek, az útpadkák és az árkok ffltermése is lássabban fejlődött'az idén. A termés iránti érdeklődés fokozásával. viszont minél előbb hozzá kellene fogni a kaszáláshoz, mert csak a zsenge állapotban levágott fűből nyerhető minőségileg is megfelelő takarmány. Az idei tavasz szárazsága úgyszólván parancsolóan szükségessé teszi az öntözésre berendezett, öntözésre alkalmas gazdaságok öntöző munkája hatékonyságának növelését. Örömmel hallgattuk Szutter Pál szavait, melyekből kicsendül az az igyekezet, mely a járás gazdaságaiban az öntözőberendezések kihasználására irányul. Sajnos a több előnnyel járó éjszakai öntözést nem tudják megvalósítani, mert az éjszakák hűvösek, s az öntözőberendezéseik pedig nem hibamentesek. A műszaki hibák keresését és eltávolítását sötétben úgyszólván lehetetlen megvalósítani. A határ most a dunaszerdahelyi járásban is „árulkodik“. Nyitott könyvként tárul a szemlélő elé, ismereteket ad az agrotechnikáról, a terméskilátásról, a növényzet biológiai helyzetéről, és a gyommentességre irányuló vegyszerezésről. Egyszóval tükröt mutat a gazdának: Íme, itt a munkád eredménye. A tükörkép a gazdag termés szempontjából ígéretes. t— CSl—! AMARCELHÄZI (Marcelová) Efsz dolgozói a kukorica vetésével befejezték a tavaszi munkák első menetét. Május közepén kiadós csapadék hullott a szövetkezet határában — s főleg a kertészetben volt nagy a sürgés-forgás. A községbe látogatót pedig egy érdekes látvány fogadta: csaknem minden ház előtt karalábéval megrakott ládák sorakoztak. Hogy mindez mit jelent, azt a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetőjétől, Molnár József agrármérnöktől tudtam meg. — Hát igen. Nálunk a homokos talaj még több csapadékot igényelne. Nagyon örülnénk pár napos, kiadós esőnek. Ami pedig a karalábéval telt ládákat illeti, nálunk csaknem az egész község lakossága zöldségtermesztéssel foglalkozik. Beszélgetésünk során az ágazatvezető elmondotta, hogy a lucerna kaszálásával a szövetkezetben kezdetét vette a zöldaratás. A hosszantartó szárazság és a hideg következtében sajnos az idén lelassult a lucerna fejlődése. Az említett időjárási viszontagságok éreztették hatásokat a gabonafélék fejlődésében, s a gabonák nem bokrosodtak úgy, mint az előző években. A szövetkezet dolgozói a búzatáblákon elvégezték a második nitratáciút. Tavasz a földeken A búzák a május közepén lehullott csapadék jóvoltából visszanyerték zöld színüket. Az eső jót tett a cukorrépának is. Az efsz legfontosabb bevételi forrását a primőr zöldségek képezik. Számukra jelenleg a szántóföldi karalábé betakarítása és értékesítése jelenti a legfontosabb munkát, de megkezdték a későbbi zöldségfélék vetését és palántázását is. Májns közepén 20 hektáron befejezték a fólia alatt termesztett paprika és uborka kiültetését. A szántóföldi paprikát és az ipari paradicsomot nem palántázták, hanem vetették. A kelés előtti napokban elvégezték a vegyszeres gyomirtást. További területeken pedig megkezdték a vastag húsú étkezési paprika és paradicsom palántázását. A szövetkezet kiskertészkedássel foglalkozó tagsága az idén szerződésileg 700 tonna karalábét termel. A felvásárlás zökkenőmentes. A szövetkezet és a tagság által kitermelt zöldség felvásárlását a zöldségtermelő és forgalmazó közös szövetkezeti vállalat, a Hurbanovói Kooperációs Társulás végzi. A marcelházi zöldségfélék a lehető leggyorsabb módon jutnak el hazánk fővárosába, Prágába. A legtöbb esetben az esti órákban történik a felvásárlás, éjjel pedig a szállítás. Ez azt jelenti, hogy másnap reggel hat órakor már átvehetik a prágai üzletek vezetői a friss zöldséget. A szövetkezet dolgozói — mint azt Molnár agrármérnök elmondta — mindent megtesznek a gazdag termés érdekében. KOLOZSI ERNŐ
