Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

г/агг«/лр ж л A Szlovákiai Kisállattenyész­­tok Szövetsége Dunaszer­­dabelyi (Dunajská Stre­da) Járási Bizottságának a kö­zelmúltban megtartott, kibőví­tett bizottsági tanácskozásán a kritikai igényesség elve alapján értékelték a járás apréállatte­­nyésztőinek múlt évi tevékeny­ségét. Kovács Károly, a járási bizottság elnöke beszámolójá­ban méltatta az elért eredmé­nyeket, ugyanakkor rámutatott a tapasztalt fogyatékosságokra, a haladást gátló problémáikra Is. Több helyütt megkéstek az év­záró taggyűlések megtartásával, néhány községben pedig egyál­talán nem került sor az össze­jövetelre, mert a vezetőség le­mondott, az alapszervezet szét­esett. A járás kisállattenyésztőinek munkáját jelentősen befolyásol­ta az a tény, hogy a téli hóna­pokra tervezett szakelőadások zöme egyszerűen elmaradt, mert nem volt, aki megszervez­ze vagy megtartsa azokat. Így azután azon sem lehet csodál­gette a dolgot, az alapszerve­zetek sem mozgolódtak. Igaz, a Dvorníky na Ostrove-1 kiállítás, Illetve a Május 1-i és a sparta­kiád alkalmából megtartott be­mutató sikeres volt, de ez még nem minden. A tenyésztői mun­ka színvonalának emelésére, a törzstenyészetek kialakítására feltétlenül gondolni ikell! A baromfitenyésztők munká­járól külön fejezetben kell em­lítést tenni. Annál is inkább, mert ezen a téren ugyancsak mozgalmas az élet. A járás A többi között elmondta, hogy Fi'l' <>> a járásban működő hatvan tgy tanácskozás margójára alapszervezetben közei négy- ---------------------------------------------------------------------------­ezerkétszáz kisállattenyésztőt tartanak nyilván. Más lapra tartozik, hogy közülük hányán fejtenek ki aktív közérdekű tevékenységet. A megküldött értékelések alapján arra lehet következtetni, hogy mindössze tizenhat alapszervezet kapcso­lódott he az SZKSZ III. kong­resszusának vándorzászlajáért folyó szocialista versenymozga­lomba. Ez persze korántsem igaz, hiszen a nemzeti bizott­ságok szinte kivétel nélkül di­csérik a kisállattenyészlőket, hogy bekapcsolódnak a társa­dalmi munkába, kiveszik a ré­szüket a választási program feladatainak teljesítéséből. In­kább arról van szó, hogy az alapszervezetek vezetői elha­nyagolják a papírmunkát, nem számolnak be a tagok aktivitá­sáról, sőt még a kötelező je­lentéseket sem küldik meg a járási bizottságnak. Kovács elvtárs élesen bírálta a járási bizottság mellett mű­ködő szakcsoportok vezetőit, mert megfeledkeztek az alap­szervezeti szakcsoport-vezetők munkájának tervszerű irányítá­sáról. Ennek tudható be, hogy a szakcsoportok tevékenysége ellaposodott, a községekben a szervezeti élet visszaesett. Sőtl A kisállattenyésztésben is igényesebben о Napjainkban a kis­állattenyésztők többnyire szép e­­redményeket érnek el a háztáji állat­tartásban, viszont csak kevés alap­szervezetben szen­telnek kellő figyel­met a fiatalok megnyerésének és szakköri oktatásá­nak. Az állattar­tást népszerűsítő kiállítások az ér­deklődés felkelté­sére valók, annak elmélyítését, az el­méleti és gyakor­lati ismeretek el­sajátítását viszont csakis a szakköri vagy klubtevékeny­ség fejlesztésével biztosíthatjuk. Fotó: —bor alapszervezet keltetőjében ér­­ték el (87,7 százalékos kelési arány), a leggyengébbet (76,5 százalék) pedig a felbáriban (Horný Bar). Ennek alapján könnyű megállapítani, hogy, melyik körzetben milyen szín-* vonalon van a tyúktenyésztés. A járási bizottság elnöke bosszúsan mondta, hogy az alapszervezetek nem szentelnek kellő figyelmet az ifjúság meg* nyerésének. Tavaly öt ifjúsá-i gt szakkör (kisállattenyésztők klubja) létrehozását tervezték, de csupán egyet sikerült meg­alakítani, mégpedig Kostolné Kračany-ban, Varga György alapszervezeti titkár szorgalmá-i nak eredményeként. Ezzel együtt hat klub volt a járásban, de az újonnan alakulton kívül csak a dunaszerdahelyi és a vásárúti (Trhové Mýto) muta­tott fel érdemleges tevékenysé­get. Az idős tenyésztők, főleg a tisztségviselők gyakran ne­hezményezik, hogy kevés az alapszervezetekben a fiatal, nem lesz, aki a nyomdokaikba lépjen, esetleg vállára vegye a szervezet sorsának Irányítását. Ha továbbra is ilyen mostohán viszonyulnak az ifjúság meg­nyerésével kapcsolatos munká­hoz, akkor bizony könnyen va­lóra válhat a jóslati Kovács Károly végezetül meg­megemlítette, hogy a járás kis­állattenyésztői a múlt évben aktívan bekapcsolódtak a ház­táji szerződéses állattartás fel­lendítésébe. összesen 392 szar­vasmarha, 749 sertés és 415 juh, illetve 4612 lúd meghizla­­lására kötöttek szerződést, a­­zonkívül eladtak 45 ezer vá­lasztott malacot és 145 borjút* Az SZKSZ KB felhívására vála­szolva 700 ezer darab fogyasz­tási tojás értékesítésére is ígé­retet tettek, de a baromfibeteg­ség miatt meghirdetett felvá­sárlási tilalom következtében ennek a kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. A te­nyésztők az idén — a XVI. pártkongresszus tiszteletére —< ismét kötelezettséget vállaltak, hogy hozzájárulnak a tojásellá­tás javításához. Kovács elvtárs boszsúsan megjegyezte, hogy a Jednota boltosai nem vásárol­ják fel a falvakban a tojást, s ez sok gondot okoz a te­nyésztőknek, akik esetenként azért növelték a tyúkok szá­mát, hogy nagyobb mértékben hozzájáruljanak az országos gondoik enyhítéséhez. *—f — Az őszinte szavakat hallva arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a dunaszerdahelyi járásban komolyan veszik a pártkongresszus által is tcliná­­csolt társadalmi igényt, mi sze­rint az elkövetkező időszakban a háztáji állattartást is körül­tekintőbben kell szervezni és fejleszteni. Az első lépés már megtörtént. Most az a kérdés,­­sikerül-e megteremteni az össz­hangot a szavak és a tettek között? Ha igen, ebben a járás­ban is nagyot léphet előre a szervezet apróállattenyésztés. Ж/^KZiI ШГЖ. A A Szlovákiai Kisállattenyész­tők Szövetségének ipoly­­szakállasi (Ip. Sokolec) alapszervezete Immár egy év­tizede a legjobbak közé tarto­zik a lévai (Levice) járásban. Ebben nagy érdeme van Gecző Jánosnak, az alapszervezet el­nökének, az apróállattenyésztés nagy szerelmesének. A helyi Többre, jobbra törekednek szervezet tagjainak példás te­vékenysége az ipolybélieik tet­szését is elnyerte, így most már ők is ennek tevékenységét gazdagítják. Az alapszervezetnek 73 tagja van. Ezer tyúkot tartanak — tíz А-tenyészetük van —, meg­honosították a Landen! ludat, kedvelik a pulykát, a gyön­gyöst, foglalkoznak galambok­kal, díszmadarakkal, juhokkal, és minden Igyekezetük a nyúl­­tenyésztés fejlesztésére irányul. Az elnök hangsúlyozta, hogy a faluban évek óta sok barátja van a Szabad Földművesnek. Most például azért várják az emberek a hétvégét, mert min­denki a nutriatenyésztési tud­nivalókat böngészi. Könnyen meglehet, hogy ha megoldódik az értékesítési gond, konkurál­ni fognak a nyúltenyésztőkkel, akik tavaly több mint kétezer darab pecsenyenyulat értékesí­tettek. Az idei célkitűzésük há­romezer darab. A baromfitartók részben kel­­tetési, részben konzumtojást termelnek. A Jednotának tavaly 10 ezer darabot adtak el. Azon­kívül 28 juhot, 30 pecsenyebá­rányt, 680 kg gyapjút. Mindezt 300 ezer koronát meghaladó értékben. Az idén ennél többet ígér­­nekl (bj) INVOLSAN, új biológiai csávázószer A közelmúltban a kertészeti kellékeket forgalmazó szlová­kiai szakboltokban is megjelent az INVOLSAN elnevezéssel for­galomba hozott új, biológiai csávázószer. Készítője a Cseh­országi Kertészkedők Szövetsé­gének prágai Zahrádkár keres­kedelmi vállalata, csomagolja a szövetség Brezíben működő alapszervezete. Mire jó az INVOLSAN? A csehszlovák szabadalom alapján gyártott készítmény ha­tására a kezelt magvak 4—8 nappal korábban kicsíráznak, azonos feltételek közepette a kontrolihoz viszonyítva körül­belül 20 százalékkal növelik a területegységenkénti hozamot, továbbá állítólag akár ötven százalékkal is növelheti a meg­termelt zöldség C-vitamin-tar­­talmát. Hogyan használjuk? A vetéshez előkészített mag­vakat előbb beáztatjuk. Erre a célra üvegből vagy kőből ké­szült edényeket, és 15—25 C- fnkos lágy vizet használjunk. A torzsás zöldségek (főzelék­félék), az uborka, a tök és a borsó magját 12—20 órán át, a paradicsomot, paprikát, tojás­gyümölcsöt és kukoricát 24—40 órán keresztül, a sárgarépát, petrezselymet és vöröshagymát pedig legalább 50, de inkább 60 órán át áztassuk. Az egy napnál hosszabb áztatást igény­lő magvak esetében ne feled­kezzünk meg a víz naponkénti cseréjéről. Az áztatás befejeztével a magvakat szitán lecsöpögtetjük, majd száraz kompótos pohár­ban vagy kartondobozban In­­volsannal rétegezve lerakjuk. Ha az egészet kicsit megrázo­gatjuk, minden magra kellő menyiségű csávázószer tapad. Száz gramm vetőmag kezelése után a csávázőszer-készletünk körülbelül 4 grammal csökken, ennyi tapad a magokra. Az apróbb magokat elég meghin­teni a porított készítménnyel. A csávázott magot azonnal elvetjük, s ha száraz a talaj, kiadósán meglocsoljuk. A bio­lógiai készítmény a túl sok meszet tartalmazó talajokon nem biztosítja a várt ered­ményt. Az Involsan műtrágyaként is értékes; a szobanövények, az üvegházi növényzet, a gyü­mölcsfák és a zöldségfélék fej­trágyázására egyaránt megfelel. A beöntözéshez 25 gramm (le­­veseskanálnyi) Involsant kell elkeverni 6 liter vízben. A bemutatott készítményt tíz dekagrammos kiszerelésben for­galmazzák, ára nyolc korona. Ahogy az már az újdonságok­kal lenni szokott, előfordulhat, hogy átmenetileg kifogy a for­galmasabb boltokból, másutt esetleg még nem is rendelnek belőle az idén. Sebaj! Utánvét­tel megrendelhető az alábbi cí­meken: SEMPRA, zásilkový ob­chod FLORA KROMEŔÍŽ vagy ZAHRÄDKÄR, Praha 1, Vodá­kova ulice 10. Igaz, az idén már nem sok hasznát látjuk ennek az újdon­ságnak, de ha maradt még egy talpalatnyi helyünk, összehason­lító kísérlet gyanánt, tegyünk próbát vele, hogy ha beválik, jövő tavasszal már kihasznál­hassuk az előnyeit. Aki azon-1 nal hozzájut, esetleg ellensú­lyozhatja vele a csapadékos, hűvös május kedvezőtlen hatá­sát! (ká) шяшшшашшшшвяшшяшявяшшшшяяшшшяяш kozni, hogy a merész tenyész­tői célkitűzéseknek csupán egy töredékét tudták valóra válta­ni. Örvendetes, hogy tovább nőtt a szerződéses nyúltenyész­­tés iránti érdeklődés — a járás tavaly több mint 70 ezer pecse­­nyenyulat adott a nyltrai Bran­­ko vállalatnak —, viszont a fajtatiszta állomány fejlesztése mintha háttérbe szorult volna. A nyulászok több mint tízezer törzskönyvezett tenyészállatot tartottak, de az év folyamán mindössze 380 növendéket törzskönyveztek. !gy minden bizonnyal gondot okoz majd az alapállomány felújítása, vérfris­sítése és bővítése. Úgy tűnik, hogy a galambászok is elszuny­­nyadtak a múlt évben. Az ere­deti elképzelés szerint hat törzsállományt kellett volna létrehozniuk, de mivel a járási bizottság szakosztálya nem sür­szervezett kisállattenyésztői mintegy 35 ezer tyúkot, közel 7500 kacsát, továbbá ludat, pulykát, törpe- és gyöngytyúkot tartottak. Az alapszervezetek­ben 284 elismept A-tenyészet volt. Viszont az A-tenyészetek minősítését végző szakbizottság nem állt a hivatása magaslatán, minek következtében számos elismert állományról utólag ki­derült, hogy keltetésre kevésbé alkalmas tojást termel. A te­nyésztők közül .— a szakmai útbaigazítás hiánya miatt >—c sokan elhanyagolták a szüksé­ges vérfrissítést, így a sokak által kedvelt hemsír állomá­nyok lassan elkorcsosodtak. A járásban négy alapszervezeti keltető működött. Ezek az át­vett 240 ezer tojásból 169 ezer csibét keltettek, amiből 159 ezer került értékesítésre. A legjobb eredményt a jaliodnái

Next

/
Oldalképek
Tartalom