Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

Zalagyöngye, kettős hasznosítású, rezisztens szőlőfajta A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet Egri Kutató Állo­másét 1948-ban létesítették. Azt a nemesitési feladatot kaptuk, hogy olyan új, ellenálló szőlő­fajtákat állítsunk elő, amelyek a kórokozókkal-kértevőkkel szemben ellenállnak, boruk mi­nősége pedig megfeleljen az európai szőlőfajták borminősé­gének. Az elmúlt negyedszázad alatt 125 féle kombinációban végeztünk keresztezést, amiből több mint százezer magoncot neveltünk fel és szelektáltunk. Egyik értékes fajtajelöltünket 1970-ben ZALAGYÖNGYE néven „előzetesen elismert“, majd 1978-ban „államilag elismert“ fajtának minősítették és enge­délyezték üzemi termesztését is. A környezetvédelmi követel­ményeknek és az energia-taka­rékosságra törekvésnek megfe­lelően, ma egyre inkább a re­zisztens fajták termesztése ke­rül előtérbe a mezőgazdaság minden területén. A szőlővel kapcsolatban nemzetközileg is megváltoztak azok a korábbi nézetek, amelyek származásuk miatt ítélték el a rezisztens szőlőfajtákat, még akkor is, ha boruk minősége azonos volt a hagyományos fajták borminő­ségével. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (I. I. V. Pá­rizs) a XVI. kongresszusán 1979- ben Stuttgartban elismerte, hogy az évtizedek óta folyó rezisztencianemesítés kézzel­fogható eredményeket hozott. Ezeknek a fajtáknak a termesz­tésbe vonása a szőlőtermesztő országok szuverén joga. A ha­tározatban bizonyításként elfo­gadták, hogy a többszörösen kombinált keresztezésben ösz­­szekapcsolható a minőség és a ellenállóképesség. Egerben annak idején fran­cia és szovjet irodalmi, majd megfelelő alapanyag felhaszná­lásával kezdtük meg a nemesi­tési munkát. Az alapanyag örökletes alapján már az euró­pai, amerikai és ázsiai fajok és fajták kedvező tulajdonságai bizonyos arányban megvoltak. Az újabb keresztezésekből to­vábbi értékes utódokat kap­tunk. A szelekciában az alábbi értékmérő tulajdonságokat vizs­gáltuk: peronoszpórával szem­beni ellenállás, a rügyek ter­mékenysége, elemi károk utáni regenerálódóképesség, tesztelt fagytűrőképesség, érési idő, cu­kortermelőképesség, gépi szü­retre való alkalmasság, tüneti vírusmentesség, s borminőség. A Zalagyöngye kísérleti sza­porítása 1964-ben kezdődött, az elismerés óta jelentősen elter­jedt, jelenleg Magyarországon 500 hektár ültetvényt tartanak nyilván, az évi szaporítása el­éri a másfél milliót. LEIrASA, JELLEMZÉSE Tőkéje erős fejlődésü, mere­ven felálló hajtásokkal. A haj­tás színe vöröses-zöld. Virá-, ga hímnős, termékenyülése ese­tenként lehet hézagos, Így a fürtje laza felépítésű, a bogyói középnagyok, gömbölydedek, 17X15 mm méretűek, sohasem deformálódtak. A bogyó érés­kor a napos oldalon borostyán­­színű, héja vékony, olvadó, a bogyók ropogósak. Augusztus végén fogyasztha­tó, tőkén sokáig eltartható, te­hát onnan Is frissen szedhető. Borkészítésre a technológiai érettség általában szeptember elején éri el. Mustfoka az eg­ri adatok alapján 17—20 klos­­terneuburgi fok között ingado­zott. AGROTECHNIKÁJA Magyarországon mindenhol biztonságosan termeszthető. Az éghajlati és talajadottságok legfeljebb az érési idejét mó­dosíthatják. Kimondottan kö­zépkorai érésű fajtának minő­sül. Szélessoros magasmüvelés­­ben — 3,5 X 2,0 m-es tenyész­­területen — nagyon jól érzi magát és biztonságosan terem, így elég levegőt és napfényt kap. Kísérleti adataink szerint a négyzetméterenkénti 8—9 rügylerhelés mellett 15 tonna termést ad hektáronként Gombabetegségekkel és a fi­­loxérávol szemben jó az ellen­állása, ezért 3—4 kombinált permetezéssel is megvédhető, ott, ahol üzemileg 10—12-szer kell permetezni. Inkubációs ideje 7—10 nap, tehát hosszú a tűrési ideje. Sima vesszővel is szaporítható és így Jaját gyökéren is fenntartható. Kí­sérleti adataink vannak több mint 11 éves ültetvényben, ahol saját gyökéren és kötött tala­jon sem csökkent a kondíció és a termés mennyisége. imiiiHMiimaMiM g a hegyoldal, a füst be­borítja a bratislavai Hegyi Parkot. — Ez kész levegőszennyezés — dohog a pirosmelegitős férfi és fintorogva lehuppan az egyik padra. Pedig még futnia kéne vagy két kilométert. — Ekko­ra füstben inkább káros, mint haznos a futás — mondja és legyint. A kiskertek többsége tele van magas törzsű, öreg gyümölcs­fával, a fák között pedig ott vi­rít a tavalyi zöldségágyások maradványa. Némelyik kertben már gondosan összegyűjtötték a száraz paradicsomszárat, a fák alól az avart és a friss nyé­­sedéket, az elszáradt virágo­kat, és mindent, ami égethető. Azután, mintha csak vezényszó­ra tennék, mindenütt meggyúj­­tották a kupacra hordott hulla­dékot. Itt ma, amott holnap, de általában minden kertben tüzelnek ilyenkor tavasszal. Szennyezik a levegőt is, de ez a kisebbik rossz. Energiát pusz­títanak, trágyának valót éget­nekt Az egyik kertben bekecses férfi piszkálja a füstöt okádó szeméthalmot. GAZDASÁGI értéke Kettőshasznosítású fajta, cse­megeszőlőként kiváló élvezeti értéke miatt igen kedvelt. Tő-' 11 eltartásra is alkalmas, illetve a tőkén akár késő őszig is jól eláll és onnan fogyasztható. Termőképessége megfelelő ag­rotechnika mellett 13—15 ton­­na/ha, 17—20 mustfok mellett. A kiskerti, házikerti termesz­tés mellett elsősorban a nagy­üzemek keresik és telepítik, mert a szüretet már szeptem­ber elején ezzel a fajtával le­het kezdeni. Korai érése miatt jó a cukorgyűjtőképessége és a gépi szüretre való alkalmas­ságát a mereven felálló hajtá­sok és a ropogós bogyók vesz­teségmentesen biztosítják. Bo­rászati értékét a borverse­nyeken elért arany-, ezüst- és bronzérmek bizonyítják. Bora a jó minőségű pecsenyebor ka­tegóriába sorolt, A ZALAGYÖNGYE SZAKMAI ÉRTÉKELÉSE Az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja az üzemekben kapott eredmények után az alábbi véleményt adta: „A faj­ta iránti nagy érdeklődésünket nemcsak kiváló termesztési tu­lajdonsági (nagyfokú téltűrés, koraiság, peronoszpóra- és szürkepenész- ellenállóság stb.j, de borászati értékel is indokol­ják. Hosszútávú elképzeléseink­ben a fentiek miatt összes sző­lőterületünknek mintegy 10 százalékán a Zalagyöngye faj­tát kívánjuk termelni,“ A Zalagyöngye nemesítésével kapcsolatban megjelent hazai és nemzetközi publikációk és előadások eredményeképpen ma már 14 országban állították a fajtát kísérletbe. Főleg azok az országok érdeklődnek e faj­ta iránt, ahol az éghajlati vi­szonyok kedvezőtlenek a ha-* gyományos fajták termesztésé­hez, így az európai országo­kon kívül eljutott japánba, Ka­nadába, az USA-ba és Indiába is. A külföldi fajtakísérleteknek máris vannak eredménéyei. A KERFORG KFT. tájékoztatása szerint 1980. őszén 285 ezer db. Zalagyöngye oltványt ex­portáltak a Szovjetunióba. Ja­pánból ötezer db-ra érkezett megrendelés. Mivel a KGST-or­­szágok között szabadon szál­lítható a fajta, Így Szlovákiá­ban is adott a lehetőség arra, hogy a fajta bevihető legyen. A KERTFORG tájékoztatása szerint megrendelés után azon­nal tud még a tavasz folya­mán szállítani. KERTFORG KFT, 1446 Budapest Vilii., Pf 331, Az Egri Kutató Állomáson folyó szőlőnemesitésl munkát Szlovákiából érkező vendégeink mindenkor nagy érdeklődéssel kísérik. Sajnos egy-egy Ilyen csoportos látogatás alkalmával nincs arra lehetőség, hogy minden részletre kitérjünk. JS rövid tájékoztatással szerettem volna közelebbről is megismer­tetni munkánkat azokkal is, akik az idén látogatnak majd el hozzánk s egyúttal azt is elmondani, hogy a fajta Szlo­vákiában való telepítésének a KERTFORG-on keresztül meg van a lehetősége. A nyári viszontlátásra Eger­­benl Dr. Csizinazia József, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa- Nyirkos a tüzelője, bá­tyám, nem akar lángra lobban­ni. — Estig ráér, hadd füstöljön — mondja az atyafi, azután maga is rápöffent, hátha ke­vés a. füst, amit a tűz csinál. — Fagyos a föld, mást még nem lehet csinálni. — Kár ezért a sok szerves anyagért — kockáztatom meg a megjegyzést —, jó komposzt Füstöl a lenne belőle. Ha közelebb len­ne a kertem ... — Felőlem elvihetné, leg­alább nem kellene vele bajlód­nom. Rámegy a fél napom, mi­re elégetem. — De hát miért tüzeli el? — Hogy tiszta legyen a kert! Nézzen csak körül: itt nincsen semmi felesleges. Így, ilyen kertben szeretek dolgozni. Megfogadom a tanácsát, kö­­rülpillantok. Ügy tűnik, a fákat szakszerűen megmetszette. Még at őszibarackot te, pedig ah­­hoz ugyancsak érteni kell. Vi­szont a talajhoz, a legfontosabb termelőeszközhöz nem ért. Mi­lyen kárt Hiszen már halomba rakta a sok kerti hulladékot, csak lángoló gyufa helyett in­kább pár lapát földet kellett volna rádobnia. Ha tavasszal­­nyáron néhányszor meglocsolja, esetleg egyszer átlapátolja, ősz­re jó komposztot nyer. És nyá­hegyoldal ron még gyarapíthatta volna a rakványt, hiszen a kerti és a konyhai hulladékot is érdemes felhalmozni, hogy minél töb­bet adjunk vissza talajnak ab­ból, amit termés formájában el­vettük tőle. Ez az ésszerű ta­­lajerögazdálkodás lényegei De nem, 6 inkább meggyúj­­totta a kupacot, hogy tiszta le­gyen a kert. és sajnos nem 6 az egyetlen. Füstöl az egész hegyoldal. BAGOTA ISTVÁN A csallóközi kertészkedők nyomdokain haladnak Azt hiszem, hogy megtaláltuk a háztáji kertek célszerű és gazdaságos kihasználásának a módját. Természetesen a kert­barát mozgalom megszervezésére gondolok. Sokat olvastunk az ország különböző tájain, de főleg a Csallóközben működő alapszervezetek munkájáról, eredményeiről. Személyesen ellá­togattam a komáromi (Komárno) járás több községébe, hogy tapasztalatot gyűjtsék a további munkához. Szinte elkápráz­tattak a szép eredmények és a még nagyobb célkitűzések Ugyanakkor afelől is megbizonyosodtam, hogy a kertészkedés sok problémával jár. A háztáji árutermelés hozzáértést, gya­korlatot, jól megszervezett értékesítést, és persze pontosságot követel. A tapasztallak alapján otthon, a helyi nemzeti bizott­sággal együttműködve 1979. őszén előadássorozatot indítot­tunk. Nyíltan rámutattunk a konyhakertek ésszerűbb kihasz­nálásának lehetőségeire. Sokan voltunk, s már az első össze­jövetelen szóba került, hogy jó lenne szervezetbe tömörülni, és persze rendszeresíteni a szakmai előadásokat. A gondolatot tett követte: alapszervezetünk tavaly január­ban huszonhárom taggal indult. A kertészkedők igényének megfelelően újabb előadásokat rendeztünk. A gyümölcsterme­lők részére öt témakörben tizenöt előadást tartottunk. Nem rövidítettük meg a zöldség- vagy szőlőtermelőket sem. Nekik ugyancsak tizenöt előadás nyújtott hasznos ismereteket. S ami szintén az ismeretgyarapítást szolgálja: berendeztünk egy klu­bot, ahol szakkönyvek és szaklapok között válogathatnak a tagjaink. Egyszóval — komolyan velXik, hogy tanulni fogunk. Mégpedig a szakirodalomból, mások tapasztalataiból, nem pe­dig a saját kárunkon. E célból tanulmányutakat is szervez­tünk. Jártunk Tapolcán, Mezőkövesden, Hajdúnánáson és Deb­recenben, valamint kétnapos nyugat-szlovákiai körúton. S hogy felmérhessük, mit tanultunk és a tapasztaltakat hogyan ka­matoztatjuk, borkóstolóval egybekapcsolt gyümölcs-, zöldség­éé virágkiállítást rendeztünk. A bemutatóban a kiállítóknak és a látogatóknak egyaránt örömük tellett. Tagadhatatlan, a kezdeti nehézségek leküzdéséhez felbe­csülhetetlen segítséget kaptunk a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének járási bizottságától, a helyi nemzeti bizottság­tól, illetve a földművesszövetkezettől. A támogatást társadal­mi munkával viszonoztuk. A teret, ahol az elesett hősök tisz­teletére emelt emlékmű áll, mi gondozzuk. Ugyanúgy, mint a kultúrház, illetve a napközi otthon parkját. Sőt! Segítettünk a községi csatornahálózat kitisztításában, az elhanyagolt ker­tek és udvarok rendbetételénél is. A jó példa általában vonzza az embereket. Így volt ez a mi esetünkben is. Alapszervezetünknek immár száznál is több tagja van. A pionírok számára kertészeti szakkört alakítot­tunk, elvittük őket a Kelet-szlovákiai Vasmű üvegházas kerté­szetébe és a kassai botanikus kertbe, lehetővé tettük számuk­ra a miskolci kertészet megtekintését és a szakköri tevékeny­ség során igyekszünk beavatni őket a kertészeti alapismere­tekbe. Az idén nagy kedvvel láttunk ismét munkához. A sok elő­adás után úgy döntöttünk, hogy az idén inkább vitaestek, nyílt tapasztalatcserék rendezésére kerítünk sort, hogy ki-ki elmondhassa, mit és hogyan sikerült megvalósítani a látottak­ból és a hallottakból. De azért az előadásokról sem mondunk le teljesen. 1 Tavaly jól sikerült a borkóstoló, az idén ismét megrendez­zük. És persze a társadalmi munkából is derekasan kivesszük a részünket, hadd fejlődjék, csinosodjék a községünk! Elmondta: Kondás István, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége szinai (Sena) alapszervezetének titkára. Lejegyezte: ILLÉS BERTALAN Ä Szlovákiai kisállattenyész­tők Szövetsége Il-es számú tor­naijai (Šafárikovo) alapszerve­zetének tizenhárom ifjú tagja van. Valamennyien hatodiko­sok, munkájukat Bocko Pál irá­nyítja. — Miért éppen a hatodikosa­kat vonták be az Ifjú Termé­szetbarátok Körének munkájá­ba? — érdeklődtünk. *—( Meggyőződésem, hogy ez a kor a legmegfelelőbb arra, hogy a gyerekekkel megszeret­tessük az állatokat, megismer­tessük őket a legfontosabb tud­nivalókkal. Mire kikerülnek az alapiskolából, olyan elméleti és gyakorlati felkészültséget tehetnek szert, hogy az egzo­tikus madarak tenyésztésében sikert érhetnek el. — Tehát kizárólag madarak­kal foglalkoznak? i— Nem kizárólag, de első­sorban. — Hogyan vélekednek a gye­rekek a foglalkozásról? — Minden csütörtökön keltő­től négyig tart a foglalkozás. Nézzen körül egy kicsit: most még csak negyed kettő lesz, de máris türelmetlenkednek a gyerekek, hogy mikor kezdjük a munkát. Egy órát mindig el­méletre, egyet pedig a gyakor­lati tudnivalók elsajátítására fordítunk. Különféle megfigye­léseket végzünk, megetetjük az állatokat, és persze kitakarít­juk a kalitkákat. Néha elme­gyünk sétálni, hogy a vadon élő madarakkal is megismer­kedjünk. — Milyen feltételek között dolgoznak? — Nem panaszkodhatunk: adottságaink közepette hullá­mos papagájok, türkizpapagájok és más egzotikus madarak is Gondoskodnak az után­pótlásról eredményesen nevelhetők. Sőt! Rövidesen újabb helyiséget ka­punk, s akkpr még sokrétűbb munkát végezhetünk. — Terveik? i— Egy kiállítás keretében szeretnénk bemutatni a város­ban tenyésztett díszmadarakat, Népszerűsítő, kedvcsináló be­mutatónak szántuk, reméljük sikerül megvalósítani. Ami pe­dig a távlatokat illeti: valame­lyik állatkerttel szeretnénk szerződést kötni, hogy átvegyék tőlünk a felnevelt madarakat. (garai)------------------------------------------------------------------—-----------------T ‘“ГТПГТ* r~ A kedvező értékesítési lehetőség a nyugdíjasokat is kezdemé­nyezésre ösztönzi: egyre többen vállalkoznak szerződéses háztáji nyúltenyésztésre. A jelsőpéli /Ног. Piálj Géczi Tóth Károlyék vagy tíz éve tartanak nyulakat. Ojabban eladásra is szaporítanak. Irma néni büszkén újságolta, hogy az idén száz darab pecsenyenyulat terveznek értékesíteni Fotó: bof

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom