Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN 0 0 0 0 tennivalók Májusban nagy gondot kell fordítani a gyümölcsös talajá­nak porhanyítására, a gyomir­tásra. Az év elején utaltunk arra, hogy több szempontból is célszerű a fák alatt 1 m széles fekete fóliával letakarni a föl­det. A talajtakaró-füvesítés is jó megoldás. A kísérletek u­­gvanis azt bizonyítják, hogy a gyümölcsös ugyan több vizet és tápanyagot igényel, ha a fák alatt füvesítjük a területet, vi­szont a fák hozama nem csök­ken, a gyümölcs pedig eltartha­­tóbb lesz. A füvesítés további előnye, hogy a túl nedves tala­jokon a fű elpárologtatja a fö­lösleges nedvességet, a lejtős területen megszünteti az erió­­ziót, futóhomokon pedig meg­akadályozza, hogy a szél el­­hoi'dje a homokot. Persze az idős, hatalmas lombú fák alatt már nem lehet füvesíteni. Ahol viszont füvesítettünk, ott gyak­ran kaszáljunk, a levágott zöl­det terítsük el a fák alatt, etes­sük fel (ba éppen nem perme­teztünk) vagy komposztáljuk. A nagyüzemi gyakorlat pél­dáját követve, sokan a háztáji­ban is vegyszerek segítségével igyekeznek megoldani a gyom­irtást. A gyökér-herbicideket (Herbex, Gesatop, Hungazin DT, Caragard, Semparol) az almá­sokban két év után, az őszi- és kajszibarack-ültetvényekben há­rom év után hasznosíthatjuk. A fiatal csemetékben kárt tesznek a vegyi anyagok, ezért tanácsos a telepítés után két-három évig mechanikai gyomirtást végezni. A kontakt herbicideket (Regió­ne, Gramoxone) az elgyomoso­dott talajok kezelésére használ­A virágba borult gyümölcsfák gazdag hozamot ígérnek juk. Néhol aránylag jő tapasz­talatot szereztek a gyomirtás­ban a Nitrosan-oldattal is. A kontakt szerekkel leégetett gyo­mok hat hét után általában új­ra kihajtanak, ilyenkor ismétel­ten permetezni (kell. S ha már a vegyszereknél tartunk, szóljunk a növényvé­delemről is. A hónap elején — sziromhullás után — az almát és a körtét feltétlenül kezelni kell (almalevélmoly, poloska­­szagú almadarázs, almailonca, atkák, lisztharmat, varasodás, hajtáshervasztó darazsak, kör­­televél-gubacsszúnyog, rügyli­­kasztó, körtelevélbolhák). A szívó- és rágókártevők ellen a Metation vagy a magyar Uni­­fosz 50 ЕС, a betegségek ellen a Dithane M-45 0,2—0,3 száza­lékos oldata (ikörte, varaso­­dásra hajlamos almafajtáknál), illetve a Topsin M 0,1 százalé­kos töménységű oldata (pl. Jo­­nathán és más, lisztharmatra érzékeny fajtánál) használható. A májusi permetlébe már taná­csos Harmavit lombtrágyát és Cittowet tapadószert is tenni. A kajszifákat előbb Perozin és Bi 58 készítménnyel, május végén pedig Dithane és Meta­tion készítménnyel kezeljük. Az őszibarackot károsító keleti gyümölcsmoly, barackmoly, le­véltetű, levélfodrosodás, liszt­­harmat és monília ellen a kaj­szinál említett szerekkel véde­kezhetünk. A cseresznyét és a fekete cseresznye­­levéltetű, cse­resznyelégy, le­­/éllikasztó gom­ba, monília, ka­liforniai pajzs­­retű) májusban két ízben ügy kell permetezni (Perozin, Ultra­­cid, Anthio 0,15 százalékos vagy Lebaycid 0,1 °/o), hogy a tizen­nyolc napos sgészségvédelmi /árakozási időt s betarthassuk. A szamócát a károsítok ellen (sodrőmolyok, eszelény, bim­­bólikasztó, at­ka ) a hónap Blején Metation­­nal kezeljük, május végén pedig a beteg­ségektől óvjuk (Fundazol, Eu­­эагеп 0,25, Ben­­iate 0,05%). A bogyósokat u­­;yanúgy kezel­jük, mint az al­mát és a körtét. Május végén, a gyümölcsfej­lődés kezdetén az alma és a körte igen érzékeny a torzu­lást okozó kártevőre (kalifor­niai pajzstetü, almamoly). Ha a rendelkezésre álló készítmé­nyeket felváltva használjuk, si­keres lesz a munkánk. A hó­nap végén a szívó- és rágókár­tevők irtására Bi 58-at, az at­kák ellen a Plictran W 0,1 szá­zalékos, a betegségek megelő­zésére pedig Sulikol K, Kara­­thane vagy Fundazol, illetve a varasodásra hajlamos fajtáknál Perozin vagy Orthocid, esetleg Polyram Combi készítményeket használjunk. A nagy meleg hatására nö­vekszik az elpárolgás, ezért a szamócát, a málnát és a bera­kodott gyümölcsfákat kiadósán öntözzük. A lombot azonban — főleg estefelé — ne nedvesít­sük be, mert ezzel növeljük a gombabetegségek támadását. Vizsgáljuk meg a fákat, be­kentük-e olajfestékkel a sebe­ket,« nem kell-e egyik-másik ágat alátámasztani vagy felol­dani a korábbi rögzítő kötést stb. A lisztharmatos hajtásvé­geket csípjük le és égessük el, a túlságosan berakodott ága­kon ritkítsuk meg a gyümöl­csöt (alma, őszibarack]. Kapál­juk be a szamócát, majd fekete fóliával, szalmával vagy gyalu­­forgáccsal takarjuk le a földet. Havonta egyszer tápoldatos öntözést vagy lombtrágyázást végzünk, hogy a gyümölcster­mő növények ne szenvedjenek tápanyaghiányban. Belucz János agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa A SZŐLŐBEN Készüljünk fel a talajmenti fagyok kártételének megelőzé­sére. Gyengébb fagyveszély (mínusz 1—2 C-fok) esetén füs­töléssel is jé eredményt érhe­tünk el. A füstölésre használt anyagokat (venyige, nyesedék, gumiabroncs, fáradtolaj) úgy halmozzuk fel, hogy az egész védett területet egyenletes füst­réteg borítsa. Erősebb lehűlés esetén csak a permetező öntö­zés nyújt teljes védelmet. Az öntözést akkor kell megkezde­ni, amikor a hőmérséklet 0 C- fokosra csökken és addig kell folytatni, amíg. a hőmérséklet ismét 0 C-fok fölé emeltkedik. A házikertekben a szőlőt taka­rással is megóvhatjuk a fagy­kártól. A tőkéket vagy kordo­nokat elhasznált ruhadarabok­kal, takarókkal óvatosan takar­juk be, nehogy a zsenge hajtá­sokban kárt tegyünk. Az eltelepített oltványok vé­dőhalmait porhanyítsuk, a ho­moktalajokon pedig igazítsuk meg a halmokat, mert a nap könnyen megperzseli a fakadó rügyeket. A hónap végén, ami­kor a talaj már jobban felmej legszik, a talajmunkák során a kupacokat fokozatosan eltávo­líthatjuk. A fagyveszély elmúltával, a­miikor a hajtásokon már jól láthatók a fürtképződmények, megkezdhetjük a hajtásváloga­tást. A múlt őszön rosszul ér­tek be a vesszők és a rügyek, ezért általában erősebben meg­terheltük a tőkéket metszéskor. Most a meddő hajtásokat távo­lítsuk el, ne sűrítsék a lombot. A kezelt tőkék, kordonok szebb, fejlettebb fürtöket fognak ne­velni. Ha a kordon- vagy lugas­művelésű szőlőben a karokon vagy szálvesszőkön sok a haj­tás, 15—20 cm-es távolságra ritkítsuk ki őket; így szellősebb lesz a lugas és erőteljesebbek lesznek a hatjások. Ne feled­jük: gondos hajtásválogatással sok metszési hiba kijavítható! A tőkenyakból előtörő és a tör­zsön fakadó hajtásokat szintén távolítsuk el, mert ezek felesle­gesen elvonják a tőkétől a táp­anyagokat. Rendszeresítsük a sarabolást, ne várjuk meg, ainig a gyomok megerősödnek. Sarabolással a talaj vízgazdálkodását is javít­juk. Tulajdonképpen minden sarabolás egy kiadós esőt he­lyettesit. A sarabolás lehetősé­geinknek megfelelően lőfogat­­tal, kistraktorral, kézi saraboló­­val vagy villás gereblyével vé­gezhető. Kedvezőtlen időjárás esetén, amikor lassúbb a hajtások fej­lődése, főleg május második felében, lombtrágyázással ser­kenthetjük a hajtások fejlődé­sét. A legismertebb lombtrá­­gyák (Wuxal, Vegaflor, Mikra­­mid) 0,4—0,5 százalékos tö­ménységben adagolhatók (4—5 cl 10 liter vízbe). A lombtrá­gyák nyomelemeket is tartal­maznak, hatásukra a lombozat Jobban megerősödik és ellenál­­íóbb lesz a gomba-, illetve a hiánybetegségekkel szemben. A lombtrágyák a használatos nö­vényvédő szerekből készült per­metlébe adagolhatók. A múlt őszön elég erős liszt­­harmat-fertőzés volt, ezért csak­nem minden'körzetben fokozott figyelmet kell szentelni a szak­szerű növényvédelemnek. Per­metezésre a Sulikol K, a Thio­­vit vagy a Pol-Sulkoi 0,3—0,5 százalékos, illetve a Karathane 0,15 százalékos oldata használ­ható. A hegyvidéki szőlőkben, ahol gyakori a szőlöorbánc, a lisztharmat elleni permetlébe 0,2—0,3 százalék Dithane M-45 vagy Orthocid készítményt is kell adni. Május közepétől rendszeresen figyeljük a hőmérséklet alaku­lását és a lehullott csapadék mennyiségét s ennek megfele­lően állítsuk be a peronoszpóra elleni, megelőző védekezést. A bordói lé már a nagyüzemek­ben sem használatos, ezért ott­hon 1Š inkább a kombinált ha­tóanyagú szereket válasszuk (Kuprikol, Neroxon, Perozin, Dithane, Orthocid, Poliram Combi, Miltox-Špecial stb.). E- zek keverése egyszerűbb és a hatásuk is biztosabb. A liszt­­harmat ellen ajánlott szerek a niost említettekkel kivétel nél­kül kombinálhatók. Tavaly tetemes kárt okozott a szőlőmoly. Már most ajánla­tos alapusan felkészülni a vé­dekezésre, annál is inkább, mert az eddig használt készít­mények (Metation, Soldep, Bi-58) már nem nyújtanak kel­lő eredményt. Ha erősebb fer­tőzést észlelünk, feltétlenül Ultracíd vagy Unden készít­ményt használjunk (10 literbe 1,5 cl'kg). Kijuttathatók a liszt­­harmat és a peronoszpóra elle­ni permetlében is. A sorokban helyezzünk el er­jedő folyadékot tartalmazó be­­főtes poharakat, hogy megfi­gyelhessük a szőlőmoly rajzá­sát. A késő esti órákban az udvari lámpa körül röpködő lepkék számából is következtet­ni lehet a fertőzés nagyságára. A zöldoltás elvégzésének leg­megfelelőbb időszaka május kö­zepétől június derekáig tart. A munkamenetről legközelebb szót ejtünk, most csak annyit: meleg, szélmentes időben lás­sunk munkához, s inkább csak különleges csemegeszőlőket próbáljunk Így szaporítani, mert a zöldoltás korántsem könnyű munka. Varga József A ZÖLDSÉGESKERTBEN A fűtött fóliasátorban heten­te locsoljuk meg a paradicso­mot, lehetőleg a délelőtti órák­ban, hogy a talaj estig felszik­kadjon. Ugyanis a páratelt le­vegő nagyon kedvez a kóroko­zóknak. Május végén kezdetét veszi az érés. A fóliás sárga­dinnye szintén a hónap végén kezd érni, amire a héj sárga színe és a termések erős illata Is utal. Az érett dinnye köny­­nyen leválik a kocsányról. A fütetlen sátrakban termelt paprika számára most a kiadós öntözés a legfontosabb. A ha­ragoszöld lombozat vízhiányt, a sárgászöld levélzet pedig túl­­öntözést jelez. Ajánlható a táp­oldatos beöntözés, illetve a nö­vényvédő permetezéssel kombi­nált lombtrágyázás (Harmavit, Vegaflor, Wuxal). A folytonos növekedésű para­dicsom oldalhajtásainak vissza­­csípése előbbre hozza az érést, viszont csökkenti a hozamot. Az uborka kifejlődött terméseit azonnal szedjük le, mert a tő különben sok fiatal terméskép­ződményt elrúg. s Májusban kiültethetjük a sza­badföldi paprikát, a tojásgyü­­mölcsöt és a kései paradicso­mot. A tápkockás uborkát 100X30, az erőteljesebb növe­kedésű fajtákat pedig 130X30 cm-es kötésben kell ültetni. A fagyok elmúltával a sorba ve­tett uborkát 25 cm-es tőtávol­ságra kiegyeljük. A fölösleges növényeket ne tépjük, inkább a talaj közvetlen közelében csíp­jük el. Két-három lombleveles korban a baktériumos levélfol­tosság ellen réztartalmú készít­ményekkel permetezzünk. A helybevetett spárgatököt is egyelhetjük: minden fészekben legfeljebb két erős növényt hagyjunk meg. A karalábét 20—30 mm-es vízadaggal locsoljuk. Vízhiány esetén a gumó fásodik, túlün­­tözés hatására pedig felreped. A korán ültetett karalábé már szedhető. A közepes tenyészidejű, téli tárolásra szánt vöröskáposztát most kell hidegágyba vetni. A gyökérzöldséget gyomtalanít­­suk, sekélyen kapáljuk és szük­ség szerint öntözzük. A hóna­pos retek hasonló ápolást igé­nyel, de óvatosan öntözzük, mert. felrepedezik a gumója. A karfiolt két-három naponként frissítő adaggal locsoljuk. Víz­hiány esetén a rózsája apró marad, megbámul és kivirág­zik. A zöldborsót 2—3 napon­ként szedjük és 25—30 mm víz­adaggal öntözzük. A vöröshagymát 10—12 na­ponként permetezni kell a pero­noszpóra ellen (Dithane M-45, 2 dkg áranként). Ha a korai paradicsomon megjelennek a burgonyabogarak, Soldepből ké­szült permetlével (áranként 0,2 —0,3 dl szer) irtsuk őket. A paprikán és a paradicsomon észlelt levéltetveket a Bi-58 ké­szítménnyel pusztíthatjuk (a szer az atkák ellen is hatásos). metszhetjük már a babarózsát, aranyvesszőt, ifjíthatjuk a ja­pánbirset, a gyöngyvesszőt és az orgonát. A rózsán károsító levéltetve­ket a Pirlmor 0,05—0,075 száza­lékos töménységű oldatával irt­juk, a lisztharmat ellen pedig a Fundazol 0,1, a Sulikol 0,5 vagy a Karathane FN 57 0,05 százalékos töménységű oldatá­val védekezünk. A rózsa komp­lex növényvédelmét kombinált permetlével (Pirimor, Fundazol és Metation) megoldhatjuk. Az oldatba lömbtrágyát (Harmavit, Wuxal, Vegaflor) is adagolha­tunk. Csapadékos időben dísznövé­nyeinket meztelen csigák káro­sítják. Irtásukra porított ége­tett meszet, Limacid vagy Me­­taldehyd 5 G készítményt hasz­nálhatunk. Az egynyáriakat tá­madó földibolhák Bi 58, Meta­tion vagy Fosfotion segítségé­vel irthatók. A kerti hortenzia üveg alatt hajtásdugványról szaporítható. Szaporításra a növény tövénél fejlődő, nem virágzőképes haj­tásokat vágjuk le. A teleltetett és kellően megedzett papucsvi­rágot (félcserje) félárnyékos helyre, jó minőségű, de mész­­ben szegény, nyirkos földbe ül­tethetjük. Az elvirágzott virághagymá­kat ne szedjük fel minden év­ben, legfeljebb 3—4 évenként. Viszont még a lomb elszáradá­­sa előtt jelöljük meg a helyü­ket, nehogy később kikapáljuk vagy kiássuk őket. A krókusz levele már elsárgult, hagymáját szedjük fel, tisztítsuk meg és szellős, hűvös helyen tároljuk az őszi kiültetésíg. Az évelőkert legszebb pom­pájában díszük, hiszen a log* több évelő virág ilyenkor nyí­lik. A kifagyott, elpusztult nö­vények helyére telepítsünk egy­nyáriakat (kakastaréj, gazánia, kenderpaikóca, szalvia stb.). Sza­badföldbe vethetjük a dorottya­­virágot, díszbabot, tűzbabot, pillangóvirágot és a bársonyvi­rágot. Május első felében kell kiültetni a gyökeres krizantém­­palántát, a hajtatott kánná- és dáliagumókat. A nem előhajta­tott gumók is elteleplthetők, de ezek később fognak virágozni. A magról nevelt dáliát is el­­palántázhatjuk. A szabadföldbe vagy az erkélyládába kiültet­hetjük az előkészített begónia­gumókat. A kerti dísznövényeket rend­szeresen öntözzük és gyomtala­­nítsuk. A kései fagyok kártéte­létől fólia-takarással óvhatjuk meg növényeinket, nappalra azonban el kell távolítani a fó­liát. Az erkélyládákat is beültet­hetjük, a fekvésnek megfelelő növényekkel. Például a begó­niák nem érzik jól magukat a napos, déli fekvésű erkélyeken viszont a muskátli és a petúnia éppen ilyen fekvést kíván. Fejezzük be a szobanövények tavaszi átültetését. Sőt! A fagy­veszély elmúltával, ha a levegő már tartósad 15 C-fokosnál me­legebb, akár a szabadba is ki­tehetjük őket. A mikulásvirá­got, amely eddig nyugalmi idő­szakban volt, mostantól rend­szeresen locsolni kell. Huszár Margit agrármérnök Rendszeresen ellenőrizzük a káposzta- és karfiollevelek fo­náki részét. Ha a káposztalep­kék fiatal hernyói megjelennek, azonnal permetezzünk (Soldep 0,2 %). Aki vegyszerekkel dolgozik, annak ismernie kell a munka­­biztonsági és élelmezés-egész­ségügyi várakozási időt, amit az adott szer használata esetén feltétlenül meg kell tartani. A használati utasítás ezt az infor­mációt is tartalmazza! Huszár István agrármérnök A VIRÁGOK KÖRÜL Májusban állandó feladatunk a gyep ápolása. Az újtelepltésű gyepet még akkor is meg kell locsolni, ha időnként hull némi természetes csapadék. A füvet akkor kaszáljuk, amikor eléri a 10—15 cm-es magasságot. Az új gyepet inkább kézzel kaszál­juk, mert a gép sok fiatal nö­vényt kitép, azonkívül a kere­kei is nyomot hagynak a laza talajon. A gyomokat ajánlatos tövestől kitépni. Távolítsuk el a rózsatövek vadhajtásait, az orgona sarjhaj­­tásait, illetve a díszcserjékről vágjuk le elvirágzás után az elhervadt virágzatokat és az el­öregedett, esetleg kártevők ál­tal fertőzött hajtásokat. Meg-Az árutermeléssel foglalkozó háztájt kertészkedök egyre eredményesebb munkát végeznek. Az albári Bőgi fenő március utolján kezdte meg a saláta szállítását. Saját készítésű üvegházá­ban április elején kiültetésre kész, viráqzó paprikapalántát láttunk Fotó: —bor

Next

/
Oldalképek
Tartalom