Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

1981. május 2. SZABAD FÖLDMŰVES AHOL TESTET ÖLT A PÄRTHATÄROZAT: Okosan, célszerűen cselekszenek A gördülő alkalmatosságból kiszáll­va, mozgalmas kép tárult elém: a ga­­ramkálnai (Kalná nad Hronom) szö­vetkezet adminisztratív dolgozói a székház előterében munkálkodtak. Nyírfácskákat, díszcserjéket ültettek. Tavaszi nagytakarítást végeztek. E- gyetlen férfiember tartózkodott a kö­zelükben, aki olykor-olykor szót vál­tott velük —, mármint a nőkkel. Jó­­szándékát visszautasítva, akadékosko­dásnak vették azt, amit mondott... Egy szó, mint száz: Csakis köszönet és elismerés illetheti szorgos dolog­tevésüket, rendcsinálásukat. Jómagam, mivel sem a fóüzemgaz­­dászt, sem a szövetkezet elnökét nem tudtam elővarázsolni (az előbbit be­tegsége. az utóbbi meg nagy elfoglalt­sága miatt), így hát témaváltoztatás­ra kényszerültem. A nagy kiterjedésű közös gazdaság váradi (Tekovský Hrádok) üzemrészlegének zootechni­­kusát, Spanyó Józsefet céloztam meg, aki éppen a ' „kezem-ügyében“ volt. S Lépő János, a szövetkezet tervező­jének a segítségét is igényeltem. A beszéd sora hamarosan kihozta: a váradi üzemrészleg tizenkét tehe­nésze a szövetkezet tehénállományá­nak egynegyedét gopdozza, takarmá­­nvozza, jó eredménnyel. Merthíszen a tehenenként, naponta leadott tej­mennyiség 11,5 liter, 3,78 százalékos zsírtartalommal. S ami a legfőbb: L minőségi osztályban. Amint a részleg zootechnikusának szavaiból kiderült, amolyan csendes versengés folyik a fejők között. •— S kik az élenjáró fejők a rész­legen? — kíváncsiskodtam. Mert, még ha csöndes vetélkedésről lévén is szó, mindenképpen ki kell tűnni, kik vé­geznek követésre méltó, lelkiismere­tes, jó munkát, s kik a gyöngébb eredményt felmutatók. Bár a napi együttlét ismeretei, ta­pasztalatai alapján fejből sorjázhatná a neveket, az eredmények szerinti sorrendben, kartotékot húz elő, hogy decinyit se tévedhessen,,. Merthát a nyilvántartás pontos. . A múlt évit, vagy az idei első negyedévit vegyük? i— Az utóbbitl — javasolom. i— Eszerint Kozma Ernő a legjobb. Nézzük csak az egyéni tervét. Itt van, ni. Ez 21 ezer liter tej klfejését írja elő számára, s 6 kis híján 27 ezer litert fejt. Ez csaknem tizenegy literes, napi fejési átlagot jelent, ami kétségkívül jő eredmény. Nyomon követik őt: Nagy Károly és Várdai László fejők. Az egyik jól, a másik kevésbé teljesítette túl az egyéni, ne­gyedéves fejési tervét. Arra a kérdésre, hogy minek tudja be legfőképp az élenjáró három fejő eredményeit, Spanyó zootechnikus így válaszolt: — Tudja, ez sokmindentől függ: el­sősorban a munkához való szocialista viszonyukat tükrözi. No meg azt is, hogy nem sajnálják az időt az utó­­csöpögtetésre, a tehenek tőgyében nem hagynak tej'et... Pontosan a meghatározott időben fejnek s takar­­mányoznak. — És a fejők termelési adottságai egyenlőek? — Bizony, egyenlőek. Kivételt egy fejő sem képezhet. Legfeljebb ott kö­vetkezhet be az eredményben eltérés, ha az egyik fejő „standjában“ több a „szárazon állő“ tehén, mint a mási­kéban. Ez azonban hosszabb időt ala­pul véve kiegyenlítődik. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy a fejők ne csupán a fejőssel törődjenek, hanem a gondjaikra bízott teheneken úgy­mond „rajta tartsák a szemüket“. Vagyis, ne maradhasson meddő egy tehén se... A teheneknél észlelt tü­neteket idejében kell jelenteniük . .. — magyarázta hozzáértően a már 21 éve ezt a szakmát űző szakember. Kiderült, hogy Pecková Hedviga, Szenesi József és Cesnak Ján fejők nem érték el a nyolc literes, napi, tehenenkénti fejési átlagot az első évnegyedben. De ez nem jelenti azt, hogy a következő évnegyedekben nem törhetnek előre. Egy kis erőfeszítés­sel, gondosabb, lelkiismeretesebb mun­kával ez elérhető. A legjobb és a leg­gyöngébb eredmények közötti különb­ség megszüntetése — nem magánügy. Mégha az üzemrészleg tejtermelés! eredménye jónak is mondható, ebbe a gazdaságvezetés illetékeseinek nem szabad belenyugodniuk. Igenis, az anyagi érdekeltség fogyatékosságain lehet — és kellene is — javítani. Mert, nem mindegy, hogy a szövetke­zet eléri-e az 1981-es évre kitűzött, tehenenkénti 3100 literes fejési átla­got, vagy sem. Alighogy a részlegzootechnikus ke­zét búcsúzásakor'tovegszorltottam, Var­sányi György, a szövetkezet elnöke is megérkezett. Ojfent a váradi tejter­melés került szóba, tekintettel az egyes problémákra. Utána általános képet igyekeztem kapni a közös gaz­daság egészéről, fő helyre sorolva a szarvasmar hatený észtést. Bíznak benne... A közelgő választások alkalmá­ból az illetékesek már értékelték a képviselők tevékenységét. Leg­többjük nem okozott csalódást vá­lasztóinak; öt év alatt bebizonyí­totta rátermettségét, teljesítette a reá bízott feladatokat, s méltó a szavazók további bizalmára. , Ezek csoportjába tartozik többek között a közigazgatásilag Fügéhez (Figa) tartozó Baracca (Barca) képviselője, Adám Sándor is. Test­alkatát tekintve, az ember nem Is gondolná, hogy ennyi belső ener­giával rendelkezik. Határozott, szó­kimondó, célratörő. Áldozatkészsé­ge követésre méltó. Annak ellenére, hogy nem köz­ponti község Baracca, az utóbbi évben felépült egy új művelődési otthon, alapiskola, tűzoltőszertár, bővült az óvoda. Ezek csupán a leglényegesebbek, amelyek a Nem­zeti Front választási programter­vében szerepeltek. A választópol­gárok Igen számottevő társadalmi munkát végeztek, hogy falujuk és takáskörnyezetük otthonos, vonzó legyen. Mik az új megbízatási időszak új feladatai? E feladatok közé tarto­zik az utak portalanítása, járdák s vízvezetékhálózat építése, és a többi... Csak úgy mellékesen mondja, mennyi kilincselésre, rábeszélésre, mily nagy fokú szervezőkészségre volt szükség ahhoz, hogy a dolgok rendjén menjenek, a problémák megoldódjanak, a panaszok elinté­zést nyerjenek, a kitűzött felada­tok teljesüljenek. Már most azon töpreng — ha Ismét képviselővé választják —, miként lehetne a le­hető legszélesebb tömegeket a közjó érdekében mozgósítani a fel­adatok teljesítésére. Node, ismerjük meg közelebbről Adám Sándort, aki hűtőgépjavftó a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Gépjállomáson. Munkáját nagyon becsületesen, lelkiismeretesen és hozzáértően végzi. Mikor a leg­­hosszabbak a munkanapjai? Főleg nyáron. Mert a tejhütőgépek javí­tása is reá tartozik. Ezeket azon­nal üzemképessé kell tenni, mert­­hiszen néhányórás késés több ezer liter tej használhatatlanságát ered­ményezheti. A napi munkája, kép­viselői tevékenysége mellett szakít időt a kertre, a gyümölcsösre és a kisállattenyésztésre, amit mondhat­nánk úgy is: hobbyja. Immár 25 éve tagja a CSKP-nak. Tudja: nem elég az akarat. Tenni kell, nem is keveset, azért, hogy a tervfeladatok valóra váljanak. Nem sajnálja a beszélgetéssel töltött estéket, örül annak, ha valamivel a köz Javát, az emberek sokoldalú fejlődését és megelége­dettségét elősegítheti. Garai Ferenc — Szövetkezetükben, miként sike­rült a XV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB 18. ülése határozatának azon kitételét realizálni, amely a szarvasmarhatenyésztés intenzív fej­lesztését hangsúlyozza? — vetettem fel a kérdést, ami csöppet sem lepte meg az elnököt. — Közös gazdaságunk az első he­lyet tartja a lévai (Levice) járásban. A tavalyi évben például 86 szarvas­­marha jutott hektárára. Ez hússzal több, mint a 6. ötéves tervidőszak legelején. Ugyanerre az időre, s terü­letegységre vetítve, a tehén-arány­­szám tizenötről huszonnégyre gyara­podott. Hozzáfűzhetem még, hogy a többi mezőgazdasági üzemhez hason­lítva, mi termeljük ki a legkisebb területről az aránylag legtöbb takar­mányt. A jó magyar közmondás azt tartja: Addig üsd a vasat, amíg meleg! Tehát rögvest rákérdeztem: — A szántónak hány százalékára terjed a takarmánytermesztés? — A 19 százalékára. Ehhez azon­ban azt is tudni kell, hogy a járási átlag 22 százalék. Ezekután nem véletlen, hogy a já­rási pártbizottság plénuma nagyra becsülte a kálnaiaknak a nagy fokú hatékonyságra törekvését, mind a szarvasmarhatenyésztést, mind a ta­­karmánytermesztést illetően. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az illető szövetkezet a gabonater­mesztésben is a járás legjobbja. „Hadi-tanács“ — cigarettaszünetben Fotó: jobbágy L, Jobb hozzáállással, szakszerűbben! A tavaszi szántás-vetés, tápanyag-utánpótlás, növényápolás idejében való, jó minőségű elvégzésének feltétlenül kedvező a hatása a növénytermesztés­re, a hozamátlag alakulására. Ennek tudatában gyorsították a tavaszi mun­kák ütemét, hogy behozzák a mintegy kéthetes késést. Az egyes járások­ban sikerült is a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak a késedelem beho­zása. Mintegy végösszegezésként hadd mondjam el: az Augusztus Huszonki­­lencedike szövetkezetben olyasmiket tapasztaltam, amelyeket másutt is üd­vös lenne a tehenészetben praktizál­ni. Vagyis: a fejők egyéni, éves terve nem sablonos. A gondjaikra bízott te­henek tejtermelő-képessége, egészségi állapota, kora (előhasi mivolta) stb. figyelembe vételével történik a fejők egyéni tervének elkészítése, majd jó­váhagyása, kézbeadása még a zár­­számadó közgyűlés előtt. Példás a nyilvántartás: néhány pil­lanat, s máris tiszta képet kap az érdeklődő, bármelyik fejő, vagy bár­melyik istálló fejőkollektívája ered­ményeire kiváncsi. Természetesen, a közös kormányosa önbfrálőan elismerte, a vezetésnek megkülönböztetett figyelmet kell for­dítania a legközelebbi hetekben, hó­napokban a gazdaságosságra, a minő­ségi követelmények előtérbe helyezé­sére. Ügy hiszem, éppen az anyagi érdekeltséget kell úgy alkalmazni, hogy épp ezeknek a céloknak az el­érését segítse. N. KOVÁCS ISTVÁN A Nagykürtösi (Veľký Krtfš) Járási Mezőgazdasági igazgatóság igazgató­­helyettese, Bokšay Mikuláš agrármér­nök erről a következőképp tájékozta­tott: —■ A mintegy tíznapos késedelmet a mezőgazdasági üzemek jő munka­­szervezéssel, a lehetőségek maximális kiaknázásával, munkaerő- és gépát­csoportosítással, a napi nyújtott mű­szakok segítségével behozták. Mégpe­dig úgy, hogy a munkavégzés ütemé­nek felgyorsulása nem ment a minő­ségi követelmények rovására. Előse­gítette ezt jórészt az is, hogy a járá­si pártbizottság és a járási mezőgaz­dasági igazgatóság iránymutatása nyomán elkészített cselekvési-intézke­dési tervhez igazodtak a mezőgazda­­sági üzemek szakvezetői, műszakijai, dolgozói. A szövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, valamint a növénytermesztés szakirányítói meg­értették: a tervezett hozamátlagok el­érése, vagy túlhaladása csakis oly módon lehetséges, ha megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a tavaszi munkák elvégzésére, a hatékonyság­ra, a minőségre és a következetes el­lenőrzéssel párosuló, rugalmas mun­kaszervezésre törekszenek. S nemcsak megértették a mezőgaz­dasági üzemek illetékesei, hanem eszerint is cselekedtek. Így kerülhe­tett idejében a földbe a több mint háromezer hektár tavaszi árpa, az ezer hektárt meghaladó cukorrépa, valamint a korai burgonya, a hüve­­lyiesek és az egyéves takarmányok. Legutóbb pedig a kukorica és a siló­­kukorica, aminek a vetését a hide­gebbre fordult időjárás lefékezte, megakasztotta ... — Járásunkban — folytatta tájé­koztatását a jmi igazgatóhelyettese — 23 ezer hektárnyi területen kell a vegyszeres gyomirtást, a növényvédel­mi munkákat elvégezni. Ehhez az agrokémiai vállalat és a gépállomás nyújt segítséget. Szakmai hozzáérté­sükkel, munkájuk minőségével nincs baj. Ami pedig a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak szakmai felkészité-1 sét illeti, erre a Losonci (LuCenecJ Gépállomáson, valamint a Nagykürtöst (Veľký Krtíš) Közlekedési Központ­ban került sor, de segített a losonci AGRORTECHN1KA is. Például az agro­kémiai vállalat 21 dolgozó szakmai ismeretgyarapitásét tette lehetővé. A gyomirtást a SLOVAIR két repülőgépe végezte — és végzi. A tavaszi munkavégzés első szaka­szát sikeresen fejezték be, elsőként az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az ipolyvarbői (Vrbovka), lpolynyéki (VG nica) szövetkezetben és a Szlovák­­gyarmati (Slov. Darmoty) Magtér-1 mesztő Allamt Gazdaságban. De a többi mezőgazdasági üzemben Is Igye­keztek a dologvégzéssel, hogy több időt fordíthassanak a szálastaikarmá­­nyok ésszerű, kevés veszteséggel tör­ténő betakarítására, energiatakarékos tartósítására. Hiszen csupán a szar­vasmarha- és juhállomány részére 120 ezer tonna szélastakarmányt kell a járásban tartósítani, raktározni. Ahogy Bokšay mérnök mondotta, olyan lendültettel és hozzáértéssel kell a járásban mindenütt a munkát végezni, hogy a növénytermesztés ta­valyinál is igényesebb feladatait telje­síthessék. Még annak ellenére is, hogy hiányosságok merültek fel pótalkatré­szekből, jő minőségű vegyszerekből* vetőburgonyéből. A járás mezőgazdasági üzemei dől­­gozóinak hazafias helytállásáról ta­núskodik az a tény is, hogy például csupán a munkaszüneti Becsület­­műszakba a Járás sokezer dolgozója kapcsolódott be. így fejezte ki a CSKP és szocialista társadalmunk iránti hűségét, alkotókészségét. Petrezsél László A történelmet nem könnyű mérni, s az ember hajlamos arra, hogy a világtörténelmet saját sorsának for­dulóival mérje. Olyan szakaszokra bontva, amelyek végső fokon össze­­csendülnek az emberiség életének hömpölygő évtizedeivel. Nem is lehet ezen csodálkozni, mert a nagyvilág­ban minden ember egy kis világ, aki saját létének évről évre kopottabb küszöbéről szemlélődik. Szemlél, mint parasztember a hatért, aszerint, hogy milyen az idő, s milyenek az „idők“. Ebben a sajátos felmérő és osztá­lyozó rendszerben minden emléknek súlya, jelentősége van, mert az ember, amint halad a korban, mindinkább emlékeiben él, azokhoz méri a törté­nelem kerekének fordulásait. Felszabadulásunk 36. évfordulójá­nak küszöbén, talán nem lesz érdek­telen az alábbiakban felidézni néhány szövetkezett tag emlékét és gondola­tát a műnkéről, amely nemcsak ke­nyérkereset, hanem a boldogulás lót­­aíapja is. —< Apám mezőgazdasági munkás volt, — mondja N. Gy. 26 éves gép­kezelő —, én meg traktoros vagyok. Itt kezdtem munkámat szülőfalum szövetkezetében, jő hat éve már an­nak. Időnként el-el gondolkodom: munkás vagyok-e, vagy szövetkezeti paraszt. Földet ugyan nem adtam a közösbe, mert nem volt miből, de sze­retem a rögöt, munkaeszközöm a gép. Szép a traktorosszakma. De talán a vetés a legszebb. Elvetni a magot, úgy, hogy tudom, a betakrítás Is reám vár, az én dolgom lesz... Megkapja a föld mindazt, ami a jő termés el­éréséhez kell. A vetést követő Idő­szakban a zsenge növényzetben gyö-Vallomások a munkáról nyörködöm szívesen, amitől már csak az aranysárga, tenyérből tenyérbe, vagy a tehergépkocsi rakterületére csorgatott élet nyújt nagyobb örömet. — Építész az apám, én viszont ag­­ronómus vagyok — vallja a 30 éves B. A., aki a nagyapja földszeretetét örökölte. — Ahogy Losoncon (Luče­nec) a mezőgazdasági szakközépisko­lában végeztem, a falunk szomszédsá­gába kerültem. Hét éve dolgozom itt, mint növénytermesztési ágazatvezető. Sokra vittük az elmúlt évek alatt. Ko­rábban szinte mindenféle növényt ter­mesztettünk, most a szakosodás je­gyében csak az adottságainknak meg­felelő és jövedelmet is nyújtó növé­nyeket termesztjük. Ezekből évente mintegy ezer tonnányit takarítunk be. Húsból, tejből, tojásból is jelentős mennyiséget adunk a fogyasztók asz­talára. Különben erre kötelez minket a CSKP- XVI. kongresszusának a hatá­rozata is. Fiatalember vagyok (párt­elnök isi), teljes lelki megnyugvást nyújt az eredményes munka. Érzem, mekkora felelősség hárul reám, egy­részt a növénytermesztés, másrészt a politikai tevékenység irányítása, a ne­velőmunka területén. Annak örülök a legjobban, ha mások Is értékes, hasz­nosítható javaslatokkal, ötletekkel rukkolnak ki, ha szavaik és tetteik összecsengenek. K. J.-né, 52 éves, baromfigondozó arra emlékszik, mily nehezen adta rá fejét, hogy a férje példáját követve, aláírja a belépési nyilatkozatot. — Hat hold földecskénk volt, azt hittük, nélküle kiszolgáltatottak le­szünk, ha a közösbe adjuk. Nem így történt. Áldom azt percet, amikor —• a férjem után, másnap — én is a szö­vetkezet mellett döntöttem... Ez itt az én birodalmam: évente többezer pecsenyecslrkét nevelünk. Annyira megszoktam már ezt a gyorsan növő fajtát, hogy otthon is ebből tartok, igaz, hogy csak pár tucatnyit, ami a saját szükségletünket kielégíti. Három műszakban dolgozunk, mert nagy ám a felelősség! A többezer rántanlvalő csirke sok pénzt hoz a közösnek. Munkabéremmel elégedett vagyok. Jé most a szövetkezetben, amely az éle­tünket teszi szebbé, kultúráltabbá, könnyebbé. XXX Villanások három szövetkezeti tag életéből. Ez az élet egyre tartalma­sabb, céltudatosabb. A munka, az al­kotás teszi azzá, s a szocialista tár­sadalom, amelyben éiink. Kanizsa István /

Next

/
Oldalképek
Tartalom