Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 18. szám
1981. május 2. SZABAD FÖLDMŰVES AHOL TESTET ÖLT A PÄRTHATÄROZAT: Okosan, célszerűen cselekszenek A gördülő alkalmatosságból kiszállva, mozgalmas kép tárult elém: a garamkálnai (Kalná nad Hronom) szövetkezet adminisztratív dolgozói a székház előterében munkálkodtak. Nyírfácskákat, díszcserjéket ültettek. Tavaszi nagytakarítást végeztek. E- gyetlen férfiember tartózkodott a közelükben, aki olykor-olykor szót váltott velük —, mármint a nőkkel. Jószándékát visszautasítva, akadékoskodásnak vették azt, amit mondott... Egy szó, mint száz: Csakis köszönet és elismerés illetheti szorgos dologtevésüket, rendcsinálásukat. Jómagam, mivel sem a fóüzemgazdászt, sem a szövetkezet elnökét nem tudtam elővarázsolni (az előbbit betegsége. az utóbbi meg nagy elfoglaltsága miatt), így hát témaváltoztatásra kényszerültem. A nagy kiterjedésű közös gazdaság váradi (Tekovský Hrádok) üzemrészlegének zootechnikusát, Spanyó Józsefet céloztam meg, aki éppen a ' „kezem-ügyében“ volt. S Lépő János, a szövetkezet tervezőjének a segítségét is igényeltem. A beszéd sora hamarosan kihozta: a váradi üzemrészleg tizenkét tehenésze a szövetkezet tehénállományának egynegyedét gopdozza, takarmánvozza, jó eredménnyel. Merthíszen a tehenenként, naponta leadott tejmennyiség 11,5 liter, 3,78 százalékos zsírtartalommal. S ami a legfőbb: L minőségi osztályban. Amint a részleg zootechnikusának szavaiból kiderült, amolyan csendes versengés folyik a fejők között. •— S kik az élenjáró fejők a részlegen? — kíváncsiskodtam. Mert, még ha csöndes vetélkedésről lévén is szó, mindenképpen ki kell tűnni, kik végeznek követésre méltó, lelkiismeretes, jó munkát, s kik a gyöngébb eredményt felmutatók. Bár a napi együttlét ismeretei, tapasztalatai alapján fejből sorjázhatná a neveket, az eredmények szerinti sorrendben, kartotékot húz elő, hogy decinyit se tévedhessen,,. Merthát a nyilvántartás pontos. . A múlt évit, vagy az idei első negyedévit vegyük? i— Az utóbbitl — javasolom. i— Eszerint Kozma Ernő a legjobb. Nézzük csak az egyéni tervét. Itt van, ni. Ez 21 ezer liter tej klfejését írja elő számára, s 6 kis híján 27 ezer litert fejt. Ez csaknem tizenegy literes, napi fejési átlagot jelent, ami kétségkívül jő eredmény. Nyomon követik őt: Nagy Károly és Várdai László fejők. Az egyik jól, a másik kevésbé teljesítette túl az egyéni, negyedéves fejési tervét. Arra a kérdésre, hogy minek tudja be legfőképp az élenjáró három fejő eredményeit, Spanyó zootechnikus így válaszolt: — Tudja, ez sokmindentől függ: elsősorban a munkához való szocialista viszonyukat tükrözi. No meg azt is, hogy nem sajnálják az időt az utócsöpögtetésre, a tehenek tőgyében nem hagynak tej'et... Pontosan a meghatározott időben fejnek s takarmányoznak. — És a fejők termelési adottságai egyenlőek? — Bizony, egyenlőek. Kivételt egy fejő sem képezhet. Legfeljebb ott következhet be az eredményben eltérés, ha az egyik fejő „standjában“ több a „szárazon állő“ tehén, mint a másikéban. Ez azonban hosszabb időt alapul véve kiegyenlítődik. Ehhez azonban az szükséges, hogy a fejők ne csupán a fejőssel törődjenek, hanem a gondjaikra bízott teheneken úgymond „rajta tartsák a szemüket“. Vagyis, ne maradhasson meddő egy tehén se... A teheneknél észlelt tüneteket idejében kell jelenteniük . .. — magyarázta hozzáértően a már 21 éve ezt a szakmát űző szakember. Kiderült, hogy Pecková Hedviga, Szenesi József és Cesnak Ján fejők nem érték el a nyolc literes, napi, tehenenkénti fejési átlagot az első évnegyedben. De ez nem jelenti azt, hogy a következő évnegyedekben nem törhetnek előre. Egy kis erőfeszítéssel, gondosabb, lelkiismeretesebb munkával ez elérhető. A legjobb és a leggyöngébb eredmények közötti különbség megszüntetése — nem magánügy. Mégha az üzemrészleg tejtermelés! eredménye jónak is mondható, ebbe a gazdaságvezetés illetékeseinek nem szabad belenyugodniuk. Igenis, az anyagi érdekeltség fogyatékosságain lehet — és kellene is — javítani. Mert, nem mindegy, hogy a szövetkezet eléri-e az 1981-es évre kitűzött, tehenenkénti 3100 literes fejési átlagot, vagy sem. Alighogy a részlegzootechnikus kezét búcsúzásakor'tovegszorltottam, Varsányi György, a szövetkezet elnöke is megérkezett. Ojfent a váradi tejtermelés került szóba, tekintettel az egyes problémákra. Utána általános képet igyekeztem kapni a közös gazdaság egészéről, fő helyre sorolva a szarvasmar hatený észtést. Bíznak benne... A közelgő választások alkalmából az illetékesek már értékelték a képviselők tevékenységét. Legtöbbjük nem okozott csalódást választóinak; öt év alatt bebizonyította rátermettségét, teljesítette a reá bízott feladatokat, s méltó a szavazók további bizalmára. , Ezek csoportjába tartozik többek között a közigazgatásilag Fügéhez (Figa) tartozó Baracca (Barca) képviselője, Adám Sándor is. Testalkatát tekintve, az ember nem Is gondolná, hogy ennyi belső energiával rendelkezik. Határozott, szókimondó, célratörő. Áldozatkészsége követésre méltó. Annak ellenére, hogy nem központi község Baracca, az utóbbi évben felépült egy új művelődési otthon, alapiskola, tűzoltőszertár, bővült az óvoda. Ezek csupán a leglényegesebbek, amelyek a Nemzeti Front választási programtervében szerepeltek. A választópolgárok Igen számottevő társadalmi munkát végeztek, hogy falujuk és takáskörnyezetük otthonos, vonzó legyen. Mik az új megbízatási időszak új feladatai? E feladatok közé tartozik az utak portalanítása, járdák s vízvezetékhálózat építése, és a többi... Csak úgy mellékesen mondja, mennyi kilincselésre, rábeszélésre, mily nagy fokú szervezőkészségre volt szükség ahhoz, hogy a dolgok rendjén menjenek, a problémák megoldódjanak, a panaszok elintézést nyerjenek, a kitűzött feladatok teljesüljenek. Már most azon töpreng — ha Ismét képviselővé választják —, miként lehetne a lehető legszélesebb tömegeket a közjó érdekében mozgósítani a feladatok teljesítésére. Node, ismerjük meg közelebbről Adám Sándort, aki hűtőgépjavftó a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Gépjállomáson. Munkáját nagyon becsületesen, lelkiismeretesen és hozzáértően végzi. Mikor a leghosszabbak a munkanapjai? Főleg nyáron. Mert a tejhütőgépek javítása is reá tartozik. Ezeket azonnal üzemképessé kell tenni, merthiszen néhányórás késés több ezer liter tej használhatatlanságát eredményezheti. A napi munkája, képviselői tevékenysége mellett szakít időt a kertre, a gyümölcsösre és a kisállattenyésztésre, amit mondhatnánk úgy is: hobbyja. Immár 25 éve tagja a CSKP-nak. Tudja: nem elég az akarat. Tenni kell, nem is keveset, azért, hogy a tervfeladatok valóra váljanak. Nem sajnálja a beszélgetéssel töltött estéket, örül annak, ha valamivel a köz Javát, az emberek sokoldalú fejlődését és megelégedettségét elősegítheti. Garai Ferenc — Szövetkezetükben, miként sikerült a XV. pártkongresszus, valamint a CSKP KB 18. ülése határozatának azon kitételét realizálni, amely a szarvasmarhatenyésztés intenzív fejlesztését hangsúlyozza? — vetettem fel a kérdést, ami csöppet sem lepte meg az elnököt. — Közös gazdaságunk az első helyet tartja a lévai (Levice) járásban. A tavalyi évben például 86 szarvasmarha jutott hektárára. Ez hússzal több, mint a 6. ötéves tervidőszak legelején. Ugyanerre az időre, s területegységre vetítve, a tehén-arányszám tizenötről huszonnégyre gyarapodott. Hozzáfűzhetem még, hogy a többi mezőgazdasági üzemhez hasonlítva, mi termeljük ki a legkisebb területről az aránylag legtöbb takarmányt. A jó magyar közmondás azt tartja: Addig üsd a vasat, amíg meleg! Tehát rögvest rákérdeztem: — A szántónak hány százalékára terjed a takarmánytermesztés? — A 19 százalékára. Ehhez azonban azt is tudni kell, hogy a járási átlag 22 százalék. Ezekután nem véletlen, hogy a járási pártbizottság plénuma nagyra becsülte a kálnaiaknak a nagy fokú hatékonyságra törekvését, mind a szarvasmarhatenyésztést, mind a takarmánytermesztést illetően. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az illető szövetkezet a gabonatermesztésben is a járás legjobbja. „Hadi-tanács“ — cigarettaszünetben Fotó: jobbágy L, Jobb hozzáállással, szakszerűbben! A tavaszi szántás-vetés, tápanyag-utánpótlás, növényápolás idejében való, jó minőségű elvégzésének feltétlenül kedvező a hatása a növénytermesztésre, a hozamátlag alakulására. Ennek tudatában gyorsították a tavaszi munkák ütemét, hogy behozzák a mintegy kéthetes késést. Az egyes járásokban sikerült is a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak a késedelem behozása. Mintegy végösszegezésként hadd mondjam el: az Augusztus Huszonkilencedike szövetkezetben olyasmiket tapasztaltam, amelyeket másutt is üdvös lenne a tehenészetben praktizálni. Vagyis: a fejők egyéni, éves terve nem sablonos. A gondjaikra bízott tehenek tejtermelő-képessége, egészségi állapota, kora (előhasi mivolta) stb. figyelembe vételével történik a fejők egyéni tervének elkészítése, majd jóváhagyása, kézbeadása még a zárszámadó közgyűlés előtt. Példás a nyilvántartás: néhány pillanat, s máris tiszta képet kap az érdeklődő, bármelyik fejő, vagy bármelyik istálló fejőkollektívája eredményeire kiváncsi. Természetesen, a közös kormányosa önbfrálőan elismerte, a vezetésnek megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a legközelebbi hetekben, hónapokban a gazdaságosságra, a minőségi követelmények előtérbe helyezésére. Ügy hiszem, éppen az anyagi érdekeltséget kell úgy alkalmazni, hogy épp ezeknek a céloknak az elérését segítse. N. KOVÁCS ISTVÁN A Nagykürtösi (Veľký Krtfš) Járási Mezőgazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese, Bokšay Mikuláš agrármérnök erről a következőképp tájékoztatott: —■ A mintegy tíznapos késedelmet a mezőgazdasági üzemek jő munkaszervezéssel, a lehetőségek maximális kiaknázásával, munkaerő- és gépátcsoportosítással, a napi nyújtott műszakok segítségével behozták. Mégpedig úgy, hogy a munkavégzés ütemének felgyorsulása nem ment a minőségi követelmények rovására. Elősegítette ezt jórészt az is, hogy a járási pártbizottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság iránymutatása nyomán elkészített cselekvési-intézkedési tervhez igazodtak a mezőgazdasági üzemek szakvezetői, műszakijai, dolgozói. A szövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, valamint a növénytermesztés szakirányítói megértették: a tervezett hozamátlagok elérése, vagy túlhaladása csakis oly módon lehetséges, ha megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tavaszi munkák elvégzésére, a hatékonyságra, a minőségre és a következetes ellenőrzéssel párosuló, rugalmas munkaszervezésre törekszenek. S nemcsak megértették a mezőgazdasági üzemek illetékesei, hanem eszerint is cselekedtek. Így kerülhetett idejében a földbe a több mint háromezer hektár tavaszi árpa, az ezer hektárt meghaladó cukorrépa, valamint a korai burgonya, a hüvelyiesek és az egyéves takarmányok. Legutóbb pedig a kukorica és a silókukorica, aminek a vetését a hidegebbre fordult időjárás lefékezte, megakasztotta ... — Járásunkban — folytatta tájékoztatását a jmi igazgatóhelyettese — 23 ezer hektárnyi területen kell a vegyszeres gyomirtást, a növényvédelmi munkákat elvégezni. Ehhez az agrokémiai vállalat és a gépállomás nyújt segítséget. Szakmai hozzáértésükkel, munkájuk minőségével nincs baj. Ami pedig a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak szakmai felkészité-1 sét illeti, erre a Losonci (LuCenecJ Gépállomáson, valamint a Nagykürtöst (Veľký Krtíš) Közlekedési Központban került sor, de segített a losonci AGRORTECHN1KA is. Például az agrokémiai vállalat 21 dolgozó szakmai ismeretgyarapitásét tette lehetővé. A gyomirtást a SLOVAIR két repülőgépe végezte — és végzi. A tavaszi munkavégzés első szakaszát sikeresen fejezték be, elsőként az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az ipolyvarbői (Vrbovka), lpolynyéki (VG nica) szövetkezetben és a Szlovákgyarmati (Slov. Darmoty) Magtér-1 mesztő Allamt Gazdaságban. De a többi mezőgazdasági üzemben Is Igyekeztek a dologvégzéssel, hogy több időt fordíthassanak a szálastaikarmányok ésszerű, kevés veszteséggel történő betakarítására, energiatakarékos tartósítására. Hiszen csupán a szarvasmarha- és juhállomány részére 120 ezer tonna szélastakarmányt kell a járásban tartósítani, raktározni. Ahogy Bokšay mérnök mondotta, olyan lendültettel és hozzáértéssel kell a járásban mindenütt a munkát végezni, hogy a növénytermesztés tavalyinál is igényesebb feladatait teljesíthessék. Még annak ellenére is, hogy hiányosságok merültek fel pótalkatrészekből, jő minőségű vegyszerekből* vetőburgonyéből. A járás mezőgazdasági üzemei dőlgozóinak hazafias helytállásáról tanúskodik az a tény is, hogy például csupán a munkaszüneti Becsületműszakba a Járás sokezer dolgozója kapcsolódott be. így fejezte ki a CSKP és szocialista társadalmunk iránti hűségét, alkotókészségét. Petrezsél László A történelmet nem könnyű mérni, s az ember hajlamos arra, hogy a világtörténelmet saját sorsának fordulóival mérje. Olyan szakaszokra bontva, amelyek végső fokon összecsendülnek az emberiség életének hömpölygő évtizedeivel. Nem is lehet ezen csodálkozni, mert a nagyvilágban minden ember egy kis világ, aki saját létének évről évre kopottabb küszöbéről szemlélődik. Szemlél, mint parasztember a hatért, aszerint, hogy milyen az idő, s milyenek az „idők“. Ebben a sajátos felmérő és osztályozó rendszerben minden emléknek súlya, jelentősége van, mert az ember, amint halad a korban, mindinkább emlékeiben él, azokhoz méri a történelem kerekének fordulásait. Felszabadulásunk 36. évfordulójának küszöbén, talán nem lesz érdektelen az alábbiakban felidézni néhány szövetkezett tag emlékét és gondolatát a műnkéről, amely nemcsak kenyérkereset, hanem a boldogulás lótaíapja is. —< Apám mezőgazdasági munkás volt, — mondja N. Gy. 26 éves gépkezelő —, én meg traktoros vagyok. Itt kezdtem munkámat szülőfalum szövetkezetében, jő hat éve már annak. Időnként el-el gondolkodom: munkás vagyok-e, vagy szövetkezeti paraszt. Földet ugyan nem adtam a közösbe, mert nem volt miből, de szeretem a rögöt, munkaeszközöm a gép. Szép a traktorosszakma. De talán a vetés a legszebb. Elvetni a magot, úgy, hogy tudom, a betakrítás Is reám vár, az én dolgom lesz... Megkapja a föld mindazt, ami a jő termés eléréséhez kell. A vetést követő Időszakban a zsenge növényzetben gyö-Vallomások a munkáról nyörködöm szívesen, amitől már csak az aranysárga, tenyérből tenyérbe, vagy a tehergépkocsi rakterületére csorgatott élet nyújt nagyobb örömet. — Építész az apám, én viszont agronómus vagyok — vallja a 30 éves B. A., aki a nagyapja földszeretetét örökölte. — Ahogy Losoncon (Lučenec) a mezőgazdasági szakközépiskolában végeztem, a falunk szomszédságába kerültem. Hét éve dolgozom itt, mint növénytermesztési ágazatvezető. Sokra vittük az elmúlt évek alatt. Korábban szinte mindenféle növényt termesztettünk, most a szakosodás jegyében csak az adottságainknak megfelelő és jövedelmet is nyújtó növényeket termesztjük. Ezekből évente mintegy ezer tonnányit takarítunk be. Húsból, tejből, tojásból is jelentős mennyiséget adunk a fogyasztók asztalára. Különben erre kötelez minket a CSKP- XVI. kongresszusának a határozata is. Fiatalember vagyok (pártelnök isi), teljes lelki megnyugvást nyújt az eredményes munka. Érzem, mekkora felelősség hárul reám, egyrészt a növénytermesztés, másrészt a politikai tevékenység irányítása, a nevelőmunka területén. Annak örülök a legjobban, ha mások Is értékes, hasznosítható javaslatokkal, ötletekkel rukkolnak ki, ha szavaik és tetteik összecsengenek. K. J.-né, 52 éves, baromfigondozó arra emlékszik, mily nehezen adta rá fejét, hogy a férje példáját követve, aláírja a belépési nyilatkozatot. — Hat hold földecskénk volt, azt hittük, nélküle kiszolgáltatottak leszünk, ha a közösbe adjuk. Nem így történt. Áldom azt percet, amikor —• a férjem után, másnap — én is a szövetkezet mellett döntöttem... Ez itt az én birodalmam: évente többezer pecsenyecslrkét nevelünk. Annyira megszoktam már ezt a gyorsan növő fajtát, hogy otthon is ebből tartok, igaz, hogy csak pár tucatnyit, ami a saját szükségletünket kielégíti. Három műszakban dolgozunk, mert nagy ám a felelősség! A többezer rántanlvalő csirke sok pénzt hoz a közösnek. Munkabéremmel elégedett vagyok. Jé most a szövetkezetben, amely az életünket teszi szebbé, kultúráltabbá, könnyebbé. XXX Villanások három szövetkezeti tag életéből. Ez az élet egyre tartalmasabb, céltudatosabb. A munka, az alkotás teszi azzá, s a szocialista társadalom, amelyben éiink. Kanizsa István /