Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. május Z.

Választási program: próbatétel a gyakorlatban

Ä XVI. pártkongresszuson elhangzott központi bizottsági beszámoló a szocialista demokrácia elmélyítésével foglalkozó részében kidomborította a dolgozó tömegek kezdeményezőkészségének nagy jelentőségét, újra hangoztatva azt a tényt, hogy a szocialista államot a néptömegek öntudatossága teszi erőssé. Lpgikusan következik ebből az a soha le nem becsülhető feladat, hogy a Nemzeti Front választási programjaiban, melyek a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban fokozottan állnak az érdeklődés homlokterében, a társadalom anyagi-jóléti fejlesztése mellett megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tömegpolitikai munka és a kulturális nevelő ráhatás eszközeinek és módjainak, hogy a szocialista típusú ember harmonikus egyéniségként fejlődjék.

Értékelések időszakát éljük. A Szlovák SZK kormánya a közelmúltban értékelte a nemzeti bizottságok hagyományossá vált szocialista versenyét, melynek eredménye a választási programok teljesítésének jó megszervezésében és megvalósításában, mind szebb eredmények elérésében tükröződik vissza. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a legutóbbi ötéves tervidőszakban lakosságunk a város- és falufejlesztési beruházásokhoz nyújtott segítségével nyolcmilliárd korona értéket képviselő művek létrehozásához járult hozzá. Ezek között közhasznú létesítmények vannak, olyanok, amelyek mellett sokszor — természetesnek véve — anélkül haladunk el, hogy felfigyelnénk rájuk.

A verseny győzteseit is (kihirdették, így a tavalyi verseny győztesei között van a Bratislavai II. Városkerületi Nemzeti Bizottság, a Nyitrai Jnb, továbbá számos városi nemzeti bizottság, mint a szenei (Senec), nagykürtösi (Velký Krtíš), a losonci (Lučenec), a tőketerebesi (Trebišov) és a szepsi (Moldava nad Bodvou). Az egész ötéves időszakban pedig a III. bratislavai városkerület, a Kassa (Košice) vidéki járás tett ki magáért, élre került a Handlovái és az Ipolysági (Šahy). Vnb, továbbá számos helyi nemzeti bizottság.

A nemzeti bizottságok mind fontosabb szerepet játszanak állami és társadalmi életünkben. Nemcsak a közigazgatás döntő láncszemei, hanem gazdasági életünk szervezésének és irányításának is fontos tényezői. Ez éppen a Nemzeti Front rendszerében domborodik ki, ahol államigazgatási funkcióikból is kifolyólag, az egyre szélesedő szocialista demokrácia alapján, mindennapi közvetlen kapcsolatban a dolgozók tömegeivel az állami, a társadalmi és a helyi érdekek helyes összehangolása alapján mozgósítják őket a párt vezetésével kidolgozott gazdasági elképzelések megvalósítására.

Az a lényeg, hogy a nemzeti bízottságok irányításában levő gazdaság mindinkább a központi irányítású népgazdaság szerves részévé válik, a magasabb szintű elképzelések és a dolgozók kezdeményezőkészsége éppen a nemzeti bizottságok vonalán találkozik. A Nemzet Front helyi választási programjainak megvalósítására sem elsősorban a falucsinosítás jellemző, mint valamikor, hanem mindenekelőtt az állami tervfeladatok teljesítésének elősegítése, elsősorban a helyi beruházások területén. Ott van különleges szerepük, ahol mozgósítani kell a helyi kapacitásokat, be keli kapcsolni ezeket a közérdekű, szélesebb ' társadalmi jelentőségű programfeladatok megvalósításába. Ugyanis például a különösen érintett építőipar kapacitása országos viszonylatban eléggé lekötött és munkaerőhiánnyal is iküszködik, tartalékok pedig csak helyi viszonylatban tárhatók fel.

A nemzeti bizottságok égisze alatt megépült létesítmények tehát egyrészt a társadalmi szükségletből adódnak, mint iskolai és gyermekintézmények, egészségügyi berendezések, stb., másrészt pedig abból a tényből is következnek, hogy a nemzeti bizottságok a felépítmény területén végzett munkásságért, tehát az eszmei nevelő és kulturális munkáért is felelősek, s ennek anyagi biztosításához is hozzá kell járulniuk.

Az egyébként nem lebilincselő olvasmánynak számítő statisztikai adatok sok mindenről tanúskodnak. Szlovákiában például az egymást követő legutóbbi két ötéves tervidőszakban több mint ezer üzlet létesült, zömmel élelmiszerboltok. Pontosabban az ötödik ötéves tervidőszakban 786, a hatodikban 5566, amiből a hálózat bizonyos telitődöttségére következetethetünk, s nem kétséges, hogy a jövőben különféle objektív okok miatt is az üzlethálózat korszerűsítésén lesz a hangsúly, nem pedig új építkezéseken. Viszont emelkedő irányzatú volt az óvodák száma: 266-ot, illetve 499-et adtak át rendeltetésének a két ötéves időszakban, s ezzel összesen 39 333 gyermek óvodai elhelyezése vált lehetővé. Még szembetűnőbb a bölcsődék számának alakulása: az 5. ötéves tervidőszakban 12, a hatodikban 66 épült a helyi fejlesztési programok, a Z-akcíó keretében, s közel háromezer csöppségnek adtak ideiglenes otthont. A szociális ellátást nyújtó Intézményeik férőhelyeinek száma szintén szolidan emelkedett: a tavaly befejeződött ötéves időszakban 2373-mal, az előzőben 1327-tel.

Hasonlóan emelhetnénk ki további szakaszokat, amelyeken szembetűnő a társadalmi aktivitás eredménye. Tér-A CSKP KB és az SZIKP KB ülése

NAPIRENDEN: A VÁLASZTÁSOK

A CSKP Központi Bizottsága második ülésén Gustáv Husák főtitkár vezetésével a választások előkészítésével foglalkozott. Határozatban értékelte a politikai, társadalmi és állami szervek és szervezetek tevékenységét, amelyet a választások előkészítésével, az új programok kidolgozásával és a Nemzeti Front képviselőjelöltjeinek kiválasztásával kapcsolatban fejtettek ki.

A CSKP Központi Bizottsága kötelezi a pártszerveket és -szervezeteket, a képviseleti testületekben, a Nemzeti Front szerveiben és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi és érdekszervezetekben, a szocialista állami szervekben és a társadalom valamennyi területén dolgozó kommunistákat, hogy továbbra is nagyon igényesen és felelősségteljesen készítsék elő a választásokat, bontakoztassanak ki hatásos politikai szervező, tömegpolitikai és agitációs munkát, hogy a választások lefolyása és eredményei a Nemzeti Front jelöltjeinek győzelmét bizonyítsák.

A CSKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy a választások kifejezik a párt, a Nemzeti Front és a dolgozó nép egységét, hozzájárulnak a szocialista demokrácia további elmélyüléséhez, a lakosság politikai és munkaaktivitásának kibontakoztatásához a XVI. pártkongresszus programjának megvalósításában.

ir-O—<

Az SZLKP Központi Bizottsága is a

múlt héten Jozef Lenárt első titkár elnökletével ülést tartott, amelyen Ján Janik, a KB Elnökségének tagja, a KB titkára tájékoztatott az általános választások előkészületeiről. A Központi Bizottság leszögezte, hogy a választások nagy hatással lesznek a XVI. pártkongresszus határozatainak végrehajtására, főként a szocialista államiság, fejlesztése, a szocialista demokrácia további elmélyítése terén. A választási aktivitás politikai alapja — a fejlett szocialista társadalom további építésének programja. Meggyőződését fejezte ki, hogy a választások bizonyítják majd a dolgozók nagy bizalmát a CSKP politikája iránt. A választások előkészítése teret nyújt a lakosság kezdeményezésének és aktivitásának fokozására, amelyet a Nemzeti Front a pártszervek és szervezetek vezetésével a termelés hatékonyságának fokozására, a munka minőségének javítására, az idei feladatok teljesítésére és túlteljesítésére irányít. A KB kiemelte, hogy a képviselőjelöltek kiválasztásakor ügyelnek arra, hogy a képviseleti testületek összetétele megfeleljen a társadalom politikai, szociális, nemzetiségi, osztály- és korösszetételének.

JOGI TAMÄCSOK

A szőlő átírása

mészetesen, bizonyos hullámzást is megfigyelhetünk. Bizonyos vonatkozásban a nemzetközi gazdasági viszony alakulásának a hazai feltételekre ráható következményeiből kifolyólag valamelyest tapasztalható a beruházások visszafogottsága, más esetekben azonban nem is annyira a lehetőségek korlátozottságáról, mint inkább arról van szó, hogy minden időszakban más-más szakaszok fejlesztése lép előtérbe, a fejlesztés más területei válnak elsődlegesekké, vagy hivatalos kifejezéssel: változnak a prioritások.

Ez érthető is, hiszen a Nemzeti Front választási programjai nyitott programok: az állami tervekből indulnak ki, de a lakosság helyi javaslataival, ötleteivel és hozzájárulásával egészülnek ki. Világos, hogy a következő megbízatási időszakban megvalósításra váró fejlesztési, választást programok is államunk gazdasági és társadalmi fejlesztésének a XVI. pártkongresszuson jóváhagyott fö irányaiból következnek, s a helyi kezdemézés, az erők összefogása, a lenti aktivitás meghatványozza őket.

Beszéltünk a szocialista demokrácia kibontakozásáról, a nemzeti bizottságok gazdaságfejlesztési és szervező szerepéről. Minden elképzelést, előirányzatot a lakosság, a választók aktivitása támaszt alá, s ez a szocialista vállalásokban nyer kifejezést. Szlovákiában tavaly több mint 1 millió 200 ezer egyéni és kollektív vállalás született, melynek eredménye két és háromnegyed millió korona értékű mű lett. Ez azt jelentette, hogy a vállalásokat közel 150 százalékban valósították meg.

A kongresszusi és választási előkészületek serkentően hatottak dolgozóink kezdeményezésére. Így az idén már eddig olyan szocialista vállalások születtek, amelyek megvalósítása a beruházások terén több mint egymillió, a beruházáson kívül pedig töb mint 300 ezer korona értékű művet jelent a nemzeti bizottságok keretében. A verseny folytatódik. A kongresszusi szellem nehezebb feltételek között is helytállásra kötelez.

L0RINCZ LASZEO

„Fahá z“: Olvasónk levelében írja, hogy szülőfalujában még 1977-ben megállapodtak egy öregebb asszonynyal hét és fél áros szőlőjének megvételében. Megállapodásuk értelmében a vételára postautalvánnyal utalták át az eladó címére. Megegyezésük érteimében birtokba is léptek. Az eladó még 1977 decemberében elhunyt. Ebben az időben jártak az állami jegyzőségen, ahol tájékoztatták olvasónkat, mi minden szükséges ahhoz, hogy a szőlőt jogerős tulajdonukba is megszerezzék. Mivel akkor nem volt idejük és módjuk az ügy intézésére, tényleges használókként használják a szőlőt. A szőlőben most szeretnének egy kerti faházat felálllítani. A helyi nemzeti bizottság az engedélyt erre meg is adná, de előbb rendezni kell a szőlő tulajdonjogát. Kérdi, mit tegyenek. Az elhunyt tulajdonosnak egyetlen fia van, aki más városban él.

Az ingatlanok — így a kérdéses szőlő — tulajdonjoga csak az eladó és a vevő között írásban megkötő*! szerződésnek az állami jegyzőség által történt bejegyzése (regisztrálása) alapján száll át a vevőre. Mivel mezőgazdasági ingatlanról van szó, az adásvételi szerződéshez még az említett bejegyzés előtt még a helyi nemzeti bizottságnak is állást kell foglalnia (a Polgári Törvénykönyv 490 paragrafusának 2. bekezdése értelmében), és a helyi efsz-nek is hivatalosan bizonyítania kell, hogy nincs kifogása a vétel ellen, s arra vonatkozóan is nyilatkozniuk kell, hogy a kérdéses szőlő nem számít az efsz-ben társított mezőgazdasági ingatlannak.

Feltételezik, hogy az eladó örököse az eladásról és a vételár megfizetéséről tudott és feltehetően hajlandó lesz közreműködni az ügy rendezésében.

Az eladó halála miatt már csak úgy tudják az ügyet rendezni, hogy a szőlőt az eladó örököse mint eladó adja el önöknek, és a szerződésben elismeri, hogy a vételárat még édesanyjának korábban megfizették.

Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Polgári Törvénykönyvünk 47. paragrafusa értelmében a szerződő feleket (és esetleges haláluk esetén jogutódjaikat, örököseiket) szerződési nyilatkozatuk egészen azon idő* pontig kötelezi, míg az illetékes hivatal nem dönt a szerződés érvényessége ügyében (amíg a szerződést az állami jegyzőség nem jegyzi be).

Ajánljuk, hogy az így bonyolultabbá vált tudajdonjog átruházása ügyében a vonatkozó iratok alapján forduljanak ügyvédhez.

Abban az esetben, ha az eladó fia mint örökös abban a hiszemben volt, hogy a szőlő már az önök nevére került, és ezt nem jelentette be az örökségbe, utólag kell megtennie, hogy az állami jegyzőség mint később meglelt vagyont szintén tárgyalja le és neki mint örökséget igazolja. Az ilyen jogerős döntés alapján mint örökös aláírhatja majd az adásvételi szerződést az önök javára. Ha már így igazolható módon is tulajdonosaivá válnak a szőlőnek, kérhetik majd a helyi nemzeti bizottságon a kerti faház felállításának építkezési engedélyezését.

meghatalmazAs

N. M.: Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon a lévai (Levice) ügyvédi tanácsadó irodához, és az 6 közvetítésükkel kérjék ki az intézetben elhelyezett örökös meghatalmazását. Dr. F. J.

Jóbarát emlékére

Fájdalmas eseményről kell számot adnunk olvasóinknak. A napokban búcsúztunk lapunk szerkesztőbizottságának tagjától és külső munkatársától, Ondrej Zelman oki. mérnöktől, a Mezőgazdasági Bolt (Polnohospodárske potreby) nemzeti vállalat munkatársától, aki élete és alkotóereje teljében tragikus hirtelenséggel elhagyta sorainkat. Tapasztalataival, szaktanácsaival, észrevételeivel nagy segítségére volt lapunk mezőgazdasági propagandájának. Hozzáértésével, javaslataival hozzájárult lapunk színvonalának emeléséhez. Őszinte jóbarátot és segítőtársat vesztettünk el az elhunyt személyében.

A CSSZSZK1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fö irányai

A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA

A lakosság életszínvonalát illetően, a párt alapvető gazdaság- és társadalompolitikai céljának elérését következetesen egybe kell kapcsolni a társadalmi termelés és a munkatermelékenység hatékonyságának fokozásában elért eredményekkel. Evégett fejleszteni kell az emberek alkotóképességét, társadalmi elkötelezettségét és magas fokú felelősségérzetét. Így kell hozzájárulni a szocialista életmód formálásához is. Haladó változásokat kell elérni a munka jellegében. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a munkafegyelem és a munkafolyamat folyamatosságának javítására. Az életszínvonal alakításával kapcsolatos elképzelésekben és formákban a hangsúly a termelőerők fejlesztésére gyakorolt aktív ráhatáson, a társadalmi, továbbá az egyéni és csoportérdekek összhangjának elmélyítésén legyen. Ennek érdekében:

‘ — növelni kell a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága szerinti jutalmazás jelentőségét mint szocialista társadalmunkban az elosztás alapelvét, egyúttal emelni kell a munkafolyamatban részt venni nem tudó személyek megfelelő életszínvonalát;

— ki kell elégíteni a lakosság személyi szükségleteit, elsősorban a fogyasztás szerkezetének javításával; fokozni kell a dolgozók kezdeményezésnek fejlesztésére, a munkatermelékenység fokozására ráható tényezők hatékonyságát, és szilárdítani kell a szocialista életmódot. Elsősorban jó minőségű, műszakilag tökéletesebb fogyasztási cikkekből bővíteni kell a kínálatot, javítani kell a fizetett szolgáltatások minőségét és rugalmasságát;

— a társadalmi érdekekkel összhangban aktívabban kell befolyásolni a kereslet és a fogyasztás szerkezetének módosulását; emellett biztosítani kell az ár-, bér- és szociálpolitikai összhangot; szilárdítani kell a kiskereskedelmi árak szabályozósát, el kell mélyíteni az árak ellenőrzését;

— az eddigi ingyenes szolgállatások megőrzése mellett tovább kell tökéletesíteni az egészségügyi és szociális ellátási rendszert, az iskolarendszert, a kultúra és a testnevelés fejlesztését célzó gondoskodást;

— ezen a területen fokozni keil a társadalmi eszközök felhasználásának gazdaságosságát és javítani kell a munkaerő gazdaságos kihasználását;

— javítani kell az élet- és munkafeltételeket. A figyelmet elsősorban az észak-csehországi kerület bányavidékeire, a sokolovi járásra, az ostrava-karvinái agglomerációra és más kijelölt iparágakra kell összpontosítani;

— tovább kell javítani a lakásviszonyokat, a fizetett és közszolgáltatásokat.

A bérezés terén továbbra is számolni kell az átlagbérek arányos növekedésével, mint az anyagi ösztönzés

és a munkatermelékenység fokozásának jelentős és hatékony eszközével. A bérezésben következetesen érvényesíteni kell az érdemek elvét és el kell érni, hogy minden egyes szervezet és minden egyén helyzete gazdálkodásuk eredményeitől függjön.

A bérrendszer gazdasági hatékonyságának fokozása és a bérek társadalmilag és gazdaságilag megalapozott alakulásának biztosítása végett;

— erősíteni kell a béreszközök függőségét a társadalmi munkatermelékenység és általában a gazdálkodás hatékonyságának fokozódásától;

— fokozni kell a béreszközök kialakításának és elosztásának függőségét a termékek magas műszaki színvonalától, minőségétől és külföldi értékesítésének hatékonyságától;

— fokozni kell a szervezetek és egyének felelősségét a társadalmi szükségletek kielégítéséért. A béreszközök kialakítását és elosztását függővé kell tenni a termelés, a szolgáltatások tervezett szerkezetének és minőségének megtartásától és a terv kötelező feladatainak tárgyi teljesítésétől.

Fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy a munkaközösségek érdekeltek legyenek az élő munka megtakarításában. Evégett lehetővé kell tenni, hogy a szervezetek a munkatermelékenység növelésében nagyobb feladatok vállalásakor elsősorban abszolút munkaerő-megtakarltással megfelelően növelhessék az ezt elősegítő dolgozók bérét.

Támogatni kell az alkotó, nagy teljesítményeket nyújtó, szakképzett dolgozókat, akik a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a termékek használati tulajdonságainak, műszaki és gazdasági mutatóinak javításához. A bérek mozgó részét — a prémiumokat és jutalmakat — a tudományos-műszaki fejlődés, a termelés és a kivitel döntő fontosságú feladataira, a termékszerkezetcserére, az élő és tárgyiasult munka megtakarítására kell összpontosítani.

Nagyobb mértékben keli bevezetni a teljesítménybért és érvényesíteni kell az akkordbért is. Szüntelenül tökéletesíteni és bővíteni kell a munkafogyasztási normákat, a nem termelési szférára is vonatkoztatva. Ezeket a belső vállalalti irányítás és jutalmazás megbízható mércéjének fontos eszközeiként fel kell használni. A bérezésben jobban kell érvényesíteni a munkaerőstabilizálást, a tartósan magas teljesítmények és a munkakezdeményezés szempontjait.

Meg kell követelni a szigorú termelési és bérfegyelmet. Korlátozni kell a fölösleges túiőrázást. Fokozni kell a vezetők személyes felelősségét a feladatok teljesítéséért. Az irányítás valamennyi szintjén következetesen és hatékonyan ellenőrizni kell a bérpolitika elveinek érvényesülését.

I