Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-25 / 17. szám
A nutria tipikus növényevő, a tSmsgtakarmányt jól kihasználja. Hasonló igényei vannak, mint a házinyúlnak. Napi takarmányaüagjának jelentékeny hányadát nyáron a friss zöld, télen pedig a széna alkotja. A zöid'akarmány az állatok számára nélkülözhetetlen tápláiúanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, mindig friss állapotban kell adagolni. Az általánosan termesztett gazdasági növényeket (fű, here, lucerna, takarmánykeverékek, kukorica, hüvelyesek, hulladékzöldség) és a gyomokat is szívesen elfogyasztja. Számára a zöldtakarmányok közül legmegfelelőbb a here, a lucerna és a hüvelyes keverékok. Ezeket virágzásig adagolhatjuk, később csökken a tápláíőértékük. Ha tartalékba kaszáljuk, akkor a zöldet tanácsos vékony rétegben eltéríteni, nehogy befülledjen, és emésztési zavarokat okozzon. A hulladékzöldség adagolásakor ügyelni kell arra, hogy a takarmány ne legyen penészes, rothadó vagy földdel szennyezett. A nutria számára igen veszélyesek a mérgező növények, melyek közül néhány (pl. a bürök, maszlag, csucsor stb.) kerti gyomnövényként ismeretes, mások viszont (pl. zsurlófű, boglárka slb.) a réten virítanak. Más háziállatainktól eltérően, a nutriák nem tudják őket megkülönböztetni a fogyasztható növényektől, ezért ezeket is megeszik. A mérgezés néha elhullást okoz. A mérgező növények némelyike vetélést idéz elő. Tehát óvatosan kaszáljunk! És persze a gyomnövények adagolásakor is ügyeljünk arra, hogy mérgező növényeket ne gyűjlsünk a nutriák számára. A nutria nagyon szereti a kukoricát, főleg a szilázsolási céllal termesztett, tejes érésben levő, kalászokat is tartalmazó növényzetet. Répabelakarításkor rápalevelet és leveles répakarajt adagolhatunk, mégpedig egyéb zöldtakarmánnyal keverve, nehogy hasmenést és emésztési zavarokat okozzon. Télen zöld helyett szénát eteves, penészes széna károsan hat az állatok egészségi állapotára. A szénát aprítás nélkül adagoljuk, de takarmányliszt formájában is megfelelő (főleg a lucerna- vagy hereliszt kitűnő). A lisztté őrölt herét és lucernát gabonadarával vagy párolt burgonyával nedvesített keveréknek készítjük el, amit a nutria előszeretettel fogyaszt. Állataink többé-kevésbé megrágésálják, éltünk, A szakszerűen szárított here-, lucerna- vagy réti széna egyaránt megfelelő. A neddő tejet termeljen a fiókáknak. Szaporítás és a fiókák intenzív növekedése időszakában a napi adagot ki kell egészíteni nagy fehérjetartalmú szemesekkel (borsó, lóbab, bükköny, takarmányborsó stb.). A hüvelyeseket áztatva, forrázva vagy darált állapotban adagoljuk. Az állatok számára szükséges fehérjét hús- vagy hűscsont-Iiszt, tejpor, olajpogácsa adagolásával is biztosíthatjuk. Ezek a fontos takarmányok általában benne foglaltatnak a keverőüzemekben előállított speciális tápokban (baromfi-, sertés-, nyúltáp stb.), tehát elég ezekből adni egy keveset a nutriáknak. Az abrakfogyasztás mérséklése céljából igen jól haszna-A nutria takarmányozása fogyasztják a felkínált szalmát és kukoricakórát, faágakat, szőlőhajtásokat is, viszont ezeknek a takarmányoknak igen kicsi a tápértékük. Tulajdonképpen csupán a fogak koptatására és a jóllakottság érzésének felkeltésére szolgálnak, a faágak kérgében található specifikus anyagok pedig kedvezően hatnak a szőrképződésre. A téli hónapokban, amikor zömmel száraz takarmányt eleiünk, az eledel tökéletes kihasználása érdekében lédús táplálékot is kell adni a muriénak. Leggyakrabban répa és takarmánysárgarépa jüa számításba, amit felapritva kell az állatok elé tenni. A burgonyát főzve vagy legalább forrázva kell adagolni. A nyers krumplit a nutria nagyon rosszul hasznosítja, ráadásul a burgunyacsíra az állat számára mérgező anyagot tartalmaz. Lédús takarmány gyanánt a hullott gyümölcs, a konzervgyári gyümölcs- és zöldséghulladék, sör ipari malátacefre, a szőlőtörköly stb. is felhasználható. A jó termelőképesség megalapozásához elengedhetett nül fontosak a szemesek. Az abraktakarmányok közül elsősorban az árpa, búza, zab és kukorica jöhet számításba; ha eredeti állapotukban adagoljuk őket, akkor 12—24 órával a felhasználás elölt ajánlatos beáztatni a takarmányt, hogy nagyobb hasznára legyenek az állati szervezetnek. Adagolhatjuk azonban a szemeseket darálva is, főtt burgonyával, malátacefrével _^stb. keverve. A szoptatós nőstény nedvesített takarmányához búzaknrpa vagy zabpehely dukál, hogy elegensíthatjuk a konyhai péksütemény- és kenyérhnlladékot. A száraz kenyeret beáztatjuk, majd a darából, főtt burgonyából, szénalisztböl slb. készített nedvesííett takarmányhoz keverve adagoljuk. Ebbe az adagba bekeverhetjük a kiegészítő takarmányokat (só, halzsír, Plastin, Ruboran, vitamin-készítmények, gyógyszerek stb.) is. A felnőtt állatokat legjobb naponta kétszer etetni. A napi adag egyharmadát reggel, a többit este tesszük az áilat-ok elé. Előbb mindig az abrakot kínáljuk, a zöldet és a lédús takarmányokat csak akkor adagoljuk, ha az már elfogyott az etetőkből. A szénát legjobb éjszakára adagolni. Etetőket egyelőre nem használunk, a táplálékot a tiszta kifutón helyezzük el, kivéve az abrakot, amit lapos fémedényekben kínálunk. Ezek azonban legyenek erősek és „nehezek, hogy a nutria ne bírja felfordítani. A népesebb kifutókban a takarmányt több helyen vagy nagyobb területen elterítve kell felkínálni, hogy minden állat hozzáférjen, az erősebbek ne verhessék el kevésbé fejlett társaikat. A növendékeknek 1,5-től 4 hőnapos korig naponta 60—140 gramm, a 4—8 hónapos állatoknak pedig 100—150 gramm szemes takarmányt kell adni, zöldből és szénából pedig anynyit, amennyit el bírnak fogyasztani. A kiegészítőként juttatott lédús takarmányok napi adagja 100—300 gramm legyen. A vemhesség második szakaszában levő nőstények napi abrakadagját fokozatosan növeljük, hogy a szoptatás idején mintegy 250 gramm szemest fogyasszanak. A szoptatós nőstényeknek nyáron sok zöldet, télen pedig sok lédús takarmányt kell adni, amivel kedvezően befolyásoljuk a tejtermelést. ToCka Imrich agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 4\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\,V\\\\\\’.\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V wwwwwwwww.WWW tudják, mit kezdjenek vele. Legjobb vajon, kevés sóval, saját lévén párolni, de sós vízben öt percig iőzve, hússal vagy sonkával lerakva, tejföllel vagy sajtos mártással leöntve is kitűnő. Ha felvert tojásban meginártvn, forró olajban ropogósra sütjük, feltétként is tálalható. О A mélyhűtött uborkasalálát még fagyott állapotban keverjük össze kevés ecettel, csipetnyi cukorral, úgy hagyjuk kiolvadni. ф A horganyzott vályú mérgezést okozhat. Ha nedvesített eleséget adagolunk, s annak egy része az etetőben marad és ott megsavanyodik, a tartott állatoknál emésztési rendellenességet okoz. Ha a sav megtámadja a fémvályút, mérgezés lehet a következmény. Erre a baromfi különösen érzékeny. ф Rák ellen — sárgarépa! A dohányosoknak félniük kellene a ráktól, de a szenvedélyes bagósok mégsem mondanak le a pöfékelésről. Ezért megkezdték a kutatást, hogyan lehetne a betegségtől óvakodni. Kiderült, nagyon is prózai módon: sárgarépát kell enni! Ez a zöldség állítólag 40 százalékkal csökkenti a rákbetegség támadásának esélyeit. ф A finom kelbimbó gazdagítja a heti étrendet. Mélyhűtve olykor nálunk is kapható, de kevesen vásárolják, mert nem A NUTRIA NAPI TAKARMÄNYADAGJA NYÁRON (példa) A NUTRIA NAPI TAKARMÄNYADAGJA TÉLEN f (példa) Takarmány /öldtakarinány Oabonakovérék Ilii vili vesék Sö A napi adag grammban, ha az állat tömege Takarmány Széna Так. répa vagy zöldséghulladék Oabunakeverék Hüvelyesek Só A napi adag grammban^ ha az állat tömege 4—5 kg V* K ik ír tá k Akik rendszeresen olvassák lapunkat, a Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovat hasábjain bizonyára gyakran találkoznak Varga / ó z s e f nevével, több évtizedes termelői tapasztalatot, szakmai hozzáértést tükröző írásaival. Varga elvtárs, mindannyiunk közkedvelt Jóska bácsija egyike azoknak a jó tollú, magyar ajkú szakembereknek, akik nem szeretnek kérkedni az eredményeikkel, sikereikkel, viszont a. tapasztalataikat sem rejtik véka alá; szívesen közre adják azokat, hogy még lendületesebben fejlődjék a nagyüzemi és a háztáji kertészkedés, gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermelés. Egyik-másik olvasónk, ha éppen szőlészettel vagy borászattal kapcsolatos gondjaival keres meg bennünket, egyenesen kiköti, hogy feltett kérdéseire Jóska bácsitól szeretne választ kapni. Tehát olvasóink körében népszerű, közkedvelt. Olyan ember, aki kiérdemelte a „vérbeli“ jelzőt; nemcsak a nagyüzemi szőlészet és gyümölcsészet fejlesztésében ért el kimagasló eredményeket, hanem a kertbarát mozgalom fejlesztéséből, a kertészkedők is-méreteinek gyarapításából is oroszlánrészt vállalt. A nagyüzemi szőlészek és gyümölcsészek között sok jó barátja van, s a kertbarátok közül is sokakhoz személyes ismeretség, barátság jüzi. Akik viszont nem ismerik, azoknak elmondjuk, hogy fóska bácsi 67 éves, 1974-ben nyugállományba vonult, de azóta is inkább a szövetkezet szőlészetében lehetetj megtalálni, mint otthon. Varga József ötvenegyben jegyezte el magát a szocialista mezőgazdasággal. Az akkor már szárnyait bontogató bácsi /Búé) földmüvesszövetkezetben kezdett, majd a Köbölkúti (Gbelcel Gép- és Traktorállomáson volt traktoros. Iskolába küldték, s ö becsülettel gyűjtötte az ismereteket. Előbb brigádvezető, majd agronómus lett, végül kinevezték diszpécsernek. Ötvenkilencben kiemelnék, s megbízták az Érsekújvári /Nővé Zámkyj Gép- és Traktorállomás műszaki tanács adó szolgálatának vezetésével. Ugyanabban az évben kezdte,el tanulmányait az Ipolysági /Šahy) Mezőgazdasági Műszaki Kö zépiskolában. Két évvel később követte az akkor főiskolai tanulmányait folytató Kovács Ferenc fma a Szőgyéni Efsz elnöke] példáját, s belépett a Köbölkúti Efsz-be, ahol növény termesztési ágazatvezetőként dolgozott. Középiskolai tanulmányainak befejezése után megbízták a kialakulóban levő szőlészeti és gyiimölcsészeti ágazat irányításával. Azonnal meghonosította az oltványtermelést, és színvonalasabbá tette a faiskola tevékenységét. A szövetkezet példájára és Varga József tanácsára a háztáji szőlőtermelők is kivágták a semmitérő Fehér Olhellót, s kordonos művelésű, nemes szőlőt telepítettek a helyébe. A szövetkezet jó bort termelt, az emberek is igényesebbek lettek. A szövetkezet és az egész falu jó hírnévre tett szert. A szövetkezet kiemelkedő termelési eredményeket ér el a szőlészetben, a kertbarátok pedig azért emlegetik fel a falu nevét, ha időnként megcsapolják a jóféle bort rejtő hordót, mert na gyón sokan itt tettek szert minőségi szőlőoltványra. Jóska bácsi Köbölkút on lépett be a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége tagjainak sorába, mert otthon, Búcson valahogyan nem bírt szárnyrakapni a mozgalom. A köbölkúti alapszervezet pedig nagyon is jól működött. Sőt! A kertészkedők munkáját azzal is segítették, hogy — a helyi rádió kihasználásával — meghonosították a rendszeres növényvédelmi tanácsadást. Hasonló kezdeményezést sok helyütt bizonyára ma is örömmel fogadnának a kertészkedők-3 Ä sütőtök A szakirodalom aránylag szűkszavúan foglalkozik vele, pedig a háztájiban még ma is aránylag sokan termelik. Sokan, de lígy tűnik, nem elegen, mert a piacon pillanatok alatt elfogy, ha egy-egy kofa kipakolja az asztalra. Nem árt tudni, hogy a tápanyagtartalma nagyobb, mint a többi .tökfajtának. Sütve 100 grammonként 7,4 százalék cukrot, 3,5 százalék fehérjét és 11,4 mg C-vitamint tartalmaz. S 1,3 ing karotín is van benne. Tápláló, olcsó és vitamindús, tehát többet kéne belőle fogyasztanunk. Néhány gútai (Kolárovo) kertésztárs példáját követve, jómagam is termelem. Ügy tapasztaltam, hogy melegkedvelő, közepes vízigényű, a talajban nem válogat, viszont a szerves trágyát meghálálja, sőt igényli. Én fészektrágyázást szoktam végezni, egy-egy fészekbe 3—4 kg érett istállótrágyát adva. Valaha a kukorica között termelték, de a kertészkedés térhódítása kiszorította a kertekből ezt a növényt — legfeljebb csemegekukorica akad még itt-ott —, ezért fiatal gyümölcsösben, esetleg öregebb fák alatt is termelhetjük, ha legalább egy-két órán át napol kap. Van aki korai burgonya között termeli, s a burgonya felszedése után fönövényként neveli tovább. Én már a komposzttelepen is termeltem, mégpedig jó eredménnyel. Ha főnövényként termeljük, akkor 1,5X2 vagy 2 + 2 méteres kötésben kell telepíteni, illetve vetni. Helyrevetés esetén május elején kell kb. 3 cm mélyre a földbe tenni a magot, majd kelés után legfeljebb két no vényt meghagyni egy-egy fészekben. Ha módunkban áll, neveljünk palántát, és a kései fagyok elmúltával telepítsük ki a gyepkockás növénykéket. A termést késő ősszel kell betakarítani, amikor már kétszerháromszor megcsípte a dér. Száraz, hűvös helyen január végéig is eltartható. Plavec P. (Kolárovo) Borka Adrián felvétele Saját bevallása szerint lapunkat kedveli, szereti, megjelenése óta rendszeresen olvassa. Sőt! Ötvenhárom óta maga is részt vállal hetilapunk tartalmi gazdagításából, színvonalasabbá tételéből. Mini a szerkesztő bizottság aktív tagja, tapasztalataival, jótanácsaival huszonhat éve segíti szerkesztőségi kollektívánk munkáját. Hívtuk, fogjon tollat, legyen aktív újságíró, de nem tudott hátat fordítani a falunak, nem tudott — és nem is akart — elszakadni a termeléstől. Viszont a tollat szorgalmasan forgatta és forgatja ma is. Úgy hisszük, végeredményben neki lett igaza: így többet tehetett — és tett is! — a közjóért. Otthon a kertet betelepítette szőlővel meg gyümölcsfával, zöldségnek alig maradt talpalatnyi hely. Telepíteni szokott, nem pedig irtani, így minden marad a régiben. Amikor rákérdezek, mosolyogva mondja: lehet, hogy almát termelni már nem érdemes, főleg nem Jonatánt, ő mégis kitart a fák mellett, nem csinál helyet a lóliaháznak, mert nem a jövedelemért, pusztán kedvtelésből kertészkedik. (borj
