Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 1Й* Ľubomír Štrougal elvtárs kongresszusi beszámolójából (Folytatás az 1. oldalról) dések Is. — Elkerülhetetlenül szüksé­ges — mondotta Štrougal elvtárs —, hogy döntő szempont legyen gyártmá­nyaink színvonalának egybevetése a világ csúcsszintet elérő termékeivel. Beszámolójának ez erőforrások ki­használásával foglalkozó részét Štrou­gal elvtárs’ a következőkkel fejezte be: Lehetetlen, és többnyire indoko­latlan is szüntelenül újabb és újabb követelményeket támasztani a beruhá­zásokkal és a munkaerővel szemben. Jól kell gazdálkodnunk azzal, amink van, és lényegében jobban kell érté­kesítenünk minden erőforrásunkat. A szövetségi miniszterelnök beszá­molója további részében a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés kérdésével foglalkozott. Megállapította: Népgaz­­gazdaságunk fejlődésének feltételei a nyolcvanas években, főleg azonban a gyorsabb intenzifikálásnak igénye megkívánja a tudomány és a technika vívmányainak rugalmasabb és na­gyobb méretű alkalmazását. Majd így folytatta: Mit ikell tennünk a kedve­zőtlen helyzet megváltoztatására? Elsősorban a gazdasági szerkezet megváltoztatása során következetesen tiszteletben kell tartani a műszaki haladás objektív tendenciáit. Ez any­­nyit jelent, hogy fokozatosan meg kell gyorsítani a kevésbé nyersanyag- és energiaigényes, de egyben a ma­gasfokú képzettséget megkövetelő tu­dományos és alkotómunkával szemben annál igényesebb ágazatok, szakágak és gyártmányok fejlesztését. Ezért az irányelvekben hangsúlyt helyezünk főleg az elektronika, első­sorban is a mikroelektronika gyor­sabb fejlesztésére, amelynek széles körű alkalmazása egyéb haladó ki­egészítő elemekkel való kombináció­jában, az ipar, a közelkedés, a táv­közlés, az építőipar és egyéb terüle­tek fokozott automatizálásához vezet. Ez egyben lehetővé teszi számunkra az ipari robotok gyártásának kifej­lesztését és beállításukat a termelési folyamatokba. — A kutatást és a fejlesztést a me­zőgazdaságban a hatékony nagyüzemi technológiára, a növény- és az állat­tenyésztési termelésben a nemesítés­re, a biokémizálásra, az erdő- és a vízgazdaság ésszerűsítésére és a kör­nyezeti viszonyok javítására irányít­juk. A beruházásokkal kapcsolatban a beszámoló megjegyezte, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a beruházá­sok évi mennyisége hozzávetőlegesen az idei év szintjén marad. Majd így folytatta: Továbbra is meg kell erősí­tenünk a döntő fontosságú termelési ágazatokat. Elsősorban annál kell kez­denünk, amink már megvan, és ami a legrövidebb időn belül hasznot hoz­hat számunkra. Mégpedig nagy berú­­házások nélkül, s a műszaki alapot Is csak kis mértékben kell az új feltéte­lekhez módosítani. A termelési alap, elsősorban a leg­korszerűbb és a legnagyobb teljesít­ményű gépek és berendezések jobb kihasználása a fő forrása gazdasá­gunk teljesítőképessége növelésének. Ezért állandóan szem előtt kell tar­tani azt a követelményt, hogy új be­ruházásokra vonatkozó döntéseik előtt mindig tisztázni kell a beruházások szükségszerűségét, illetve azt, hogy a szükséges termelést nem lehet-e a már létező kapacitásokban, esetleg a megváltoztatható kapacitásokban elő­állítani. Az új építkezés megkezdésé­nek engedélyezését meghatározó kri­tériumok közé tartozik az iís, hogy az új létesítmény számára tudnak-e meg­felelő számú munkaerőt biztosítani. i—' Štrougal evltárs beszámolója továb-' Ы fejezetében hazánknak a szocia­lista gazdasági integrációban való részvételével foglalkozott. Többek kö­zöt ezeket mondotta: Csehszlovákiá­nak a szocialista gazdasági integrá­cióban való részvétele alapját az együttműködés azon távlati célprog­ramjai képezik, melyeknek megvalósí­tása sok esetben már folyamatban van. A KGST-országókkal folytatott gazdasági együttműködésünk fejlesz­tésében kulcsfontosságú szerepe van annak az 1990-ig terjedő kooperációs és gyártásszakosítási programnak, a­­melyet a Szovjetunióval dolgoztunk ki. Ez a program megteremti a felté­teleket az egyes ágazatok együttmű­ködésnek bővítéséhez, a termelés ha­tékonyságának növeléséhez, a széria­­gyártás bővítéséhez a szakosított ter­mékek kölcsönös szállításának növe­lése útján, az új gépek és berendezé­sek közös kutatásához és fejlesztésé­hez, unifikálásához és normalizálásá­hoz, valamint a licencpolitika egybe­hangolásához. Ez többek között hoz­zájárul a műszaki haladáshoz és ah­hoz, hogy csökkentsük a nem szocia­lista országokból származó behozatal­tól való nem kívánatos függőségün­ket. A LAKOSSÁG ANYAGI ÉS KULTURÁLIS SZÜKSÉGLETEI — Ami a lakosság anyagi és kultu­rális szükségleteinek kielégítését illeti •— mondotta Štrougal elvtárs —, a népgazdaság fejlődésével összhangban meg akarjuk tartani az elért életszín­vonalat, s ha megteremtjük a feltéte­leket, akkor tovább akarjuk javítani. Minden attól függ, hogy jobban és olcsóbban, hatékonyabban ' terme­lünk-e, sikerül-e sokoldalúan csök­­kentenünk a termelési folyamatban a költségeket és sikerül-e jól gazdál­kodnunk minden területen. Majd igy folytatta: Mindenki megérti, hogy a társadalom nem fogyaszthat többet, mint amennyit megteremt. Az állam szigorúan irányítani és ellenőrizni fogja az árpolitikát. Ügyelünk arra, hogy összhangban legyen a bér- és szociális politikával és a kívánatos irányba befolyásolja a személyi fo­gyasztás alakulását. — Jelentős haladást akarunk elérni a lakossági szolgáltatások területén. Elsősorban minőségük javítására és bővítésére gondolunk. A beszámoló további része az emberről való sok­rétű gondoskodás távlatait jellemezte. Többek között megállapította: Mivel ebben az ötéves tervidőszakban jelen­tősen nőtt a 70 évesnél idősebb állam­polgárok száma, tovább akarjuk bőví­teni a szociális intézetek férőhelyeit és a nyugdíjasotthonok kapacitását, valamint fontos feladatnak tartjuk a bölcsődei helyek további bővítését is. —★— A népgazdaság távlati fejlesztésével kapcsolatban a beszámoló inegjegyez­­té, hogy a népgazdaság fejlesztésének alapvető láncszemét továbbra is a gépipar és az elektrotechnika fogja képezni. Ugyanitt hangsúlyozta azt is, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítani az alkatrészgyártő szakágazatok fejlesztését. A vegyipar­ral kapcsolatban többek között ezeket mondotta: Célunk az, hogy fokozato­san csökkentsük a behozataltól való függőségünket, jobban kielégítsük belső szükségleteinket és növeljük a kivitelt. További fejlődést akarunk el­érni a műszálak minőségi kidolgozá­sában is, új eljárásokat vezetünk be, bővítjük a választékot, s hatékonyab­ban fogunk gazdálkodni minden vegy­ipari termékkel. A beszámoló ezen fe­jezetének további része a gyógyszer­­gyártás, a könnyűipar termeléséneik és az erdőgazdaság, valamint az épí­tőipar fejlesztésének kérdéseivel fog­lalkozott. AZ ÉLELMISZERTERMELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A beszámoló ezen fejezetének beve­zető része jellemzi azt a feszült hely­zetet, amely az élelmiszerekkel való ellátásban világviszonylatban tapasz­talható. S amely a mezőgazdasági ter­mékek világpiaci árának rohamos nö­vekedéséhez vezet. — Ezért az élelmiszerek termelésé­ben az önellátottság mértékének fo­kozása alapvető irányvonalként to­vábbra is a mezőgazdaság és az élel­miszeripar, valamint a többi olyan ágazat alapvető feladata marad, ame­lyek termelőeszközök szállításával és szolgáltatásokkal vesznek részt az élelmiszerek termelésében — mondot­ta Štrougal elvtárs, majd így folytat­ta: — A megoldást a mezőgazdasági termelés további belterjesítésében, az összpontosítás és a szakosítás céltu­datos elmélyítésében, a belső tartalé­kok mozgósításában, a szállítóágaza­tok kötelességeinek következetesebb teljesítésében, valamint a veszteségek csökkentésében látjuk. Céljaink érde­kében meg kell gyorsítani a növény­­termesztés fejlesztésének ütemét. A gabonatermelés további növelésével párhuzamosan előtérbe kerül a tö­meg- és a fehérjedüs takarmányok termesztésének növelése, minőségük javítása ,s a velük való gazdálkodás színvonalának emelése. Nagyobb fi­gyelmet és gondot kell fordítani a cu­korrépa és a burgonya termesztésére. A nagy kilengések okai ismertek! E- zért az irányítás minden szintjén, va­lamint a növénynemesítő és a kutató szervezetekben is gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben hatékony intézkedések történje­nek termelésük növelésére. Az 'állattenyésztési termelés szerke­zetét az önellátottság fokozásának és a takarmánybehozatal csökkentésének kell alárendelni. Ebből a célbúi az eddigieknél sokkal erőteljesebben kell megvalósítanunk a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, mert a hústermelés­ben e téren vannak a legnagyobb tar­talékaink. — A mezőgazdasági termelés fej­lesztésének alapvető feltétele a föld­alap teljes kihasználása, miközben a talajvédelemről szőlő törvényt követ­kezetesen érvényesítjük — mondotta Štrougal elvtárs, majd így folytatta: Az elkövetkezendő időszakban éppen ezért a lehető legtöbb erőt és eszközt akarjuk fordítani a talaj termőképes­ségének fokozására, a vízellátási rendszereik tökéletesítésére, a termé­nyek biológiai és genetikai tulajdon­ságainak jobb kihasználására, vala­mint mindennemű veszteségeik csök­kentésére. A beruházási eszközök je­lentős részét is elsősorban a növény­­termesztés fejlesztésére összpontosít­juk. Az öntözőrendszerek bővítésére, a talajiecsapolásra, az agrokémiai vállatok építésére, az istállótrágya hasznosításához szükséges berendezé­sekre, gépekre, továbbá a gyümölcs- és a zöidségtárolási lehetőségek, vala­mint a takarmánytároló és készítő be­rendezések, raktárak fejlesztésére és bővítésére. A rendelkezésünkre álló termőföld kihasználásával kapcsolatban Štrougal elvtárs még a következőket mondotta: Nem minden talaj felet meg a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés céljai­ra. Évente néhány tízezer hektárnyi mezőgazdasági földterület marad meg­­müveletlen. Az a véleményünk, hogy a mezőgazdasági vállalatok, szorosan együttműködve a nemzeti bizottságok kai, a parlagon heverő mezőgazdasági területeket a kertbarátok, iiletve a kisállattenyésztők rendelkezésére bo csáthatnák megművelés és teljes ki­használás céljából. Ebhez meg kei: teremteni a szükséges feltételeket. — A többi népgazdasági ágazathoz hasonlóan a mezőgazdaságban is a tervszerű irányítás tökéletesítésére törekszünk, mégpedig az ágazat sajá­tos feltételeivel összhangban. Elsősor­ban a tervmutatók számának korláto zásárál van szó, mert ezek lebontása a mezőgazdasági vállalatokra még mindig túlméretezett. Továbbá szilár dítani kell a megrendelői-szállítói kapcsolatokat, és tökéletesíteni a gaz­dasági szabályozókat. Ezzel akarurlk hozzájárulni a mezőgazdasági kollek­tívák kezdeményezésének ösztönzésé­hez. Az új helyzetnek megfelelően kell módosítani a mezőgazdaság irá­nyítását is. Itt elsősorban is a forma­lizmus és a fölösleges adminsztrativ eljárások felszámolásáról van szó. A tervszerű irányítás tökéletesítésé­vel ' kapcsolatos intézkedések beveze­tése a népgazdaság minden ágazatá ban időszerűvé vált. Ezzel kapcsolat­ban Štrougal elvtárs a következőket mondotta: A társadalmi termelés ha­tékonyságának növelése érdekében érvényesítsük a népgazdaság tervsze­rű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedéseket. El akarjuk érni, hogy a terv, az .anyagi ösztön­zés és a szervezés kölcsönösen össze­fonódjon, szerves egységet képezzem Most az irányelvek munkahelyi felté­telékre történő felbontásán van a hangsúly. A vállalati mutató- és normativa-rendszert úgy kell érvénye­síteni, hogy mindenki tisztában le­gyen a termelés hatékonyságának nö­velésében betöltött feladatával. Min­denkinek pentosan ismernie kell a feladatát, s azt is, hogy milyen mér­tékben befolyásolja feladatainak el­végzésével a vállalati eredmények alakulását. A tervszerű Irányítás tökéletesítésé­vel kapcsolatban Štrougal elvtárs fő­leg a következőket hangsúlyozta: Az új feladatokkal csak az a vezető dol­gozó birkózhat meg, akiben a politi­kai fejlettség színvonalas szakmai fel­készültséggel és munkabírással páro­sul, valamint szakterületén jól tud tájékozódni a technika és a techno­lógia világában. Főleg azt várjuk el a vezető dolgozóktól, hogy hozzáér­téssel irányítsák a vállalati kollektí­vákat, fejlesszék saját képességüket, melynek segítségével a dolgozókat kezdeményezésük fokozására, a tarta­lékok állandó feltárására, a termelő­kollektívák együttműködésének elmé­lyítésére és arra ösztönzik, hogy a kollektívákban ápolják az üzem és a vállalat eredményei iránti felelősség­­érzetet. —★— Štrougal elvtárs beszámolójának to­vábbi, vagyis befejező részében a dol­gozók kezdeményezőkészségének je­lentőségét méltatta, és arra figyel­meztetett, hogy ezzel a fontos ténye­zővel a népgazdaság minden ágazatá­ban számolni kell. Többek között a következőket mondotta: — Az elkövetkező időszakra meg­határozott szándékaink és céljaink megkövetelik, hogy képesek legyünk dolgozóink öntudatának és kezdemé­nyezőkészségének teljes kihasználásá­ra azokon a területeken, amelyeken erre a legnagyobb szükség van. Vagy­is a hatékonyság lényeges növelésére és a minőség számottevő javítására és népgazdaságunk fejlesztésének inten­zívebbé tételére kell összpontosítani törekvéseinket. Mindez azt jelenti, Ľubomír Štrougal elvtárs szövetségi miniszterelnök előadói beszédét tartja (CSTK — felvétel) hogy következetesen ki kell irtanunk a szocialista mnnkaversenyből a for­malizmus bárminemű megnyilvánulá­sát, teljes támogatásban kell részesí­teni azokat az embereket, akik a jó ügy érdekében nem félnek az elavult formák és módszerek elleni küzde­lemtől, s akik helyesen bírálják a hu­zamosan meglevő visszásságokat és fogyatékosságokat, s keresik felszá­molásuk lehetőségeit. Nagy figyelem­mel kell meghallgatni a dolgozók ész­revételeit és javaslatait, általánosítani a legjobb tapasztalatokat, és megte­remteni annak feltételeit, hogy ezek a tapasztalatok közkinccsé váljanak. Fel kell számolni a kevésbé haté­kony adminisztratív irányítási mód­szereket, amelyekkel az irányító dol­gozók eltávolodnak az emberekkel végzett munkától, vagyis a konkrét termelési problémák megoldásától. Egyebek között felül kell vizsgálni a különböző jelentések, kimutatások és nyilvántartások jogosultságát is abból a szempontból, hogy hozzájárulnak-e a döntési folyamat javításához. Ezzel a helyzettel minden ágazatnak foglal-1 koznia kell, és a statisztikai hivatal­lal, a tervbizottságokkal és a pénz­ügyminisztériumokkal együttműködve kell dönteniük az egyes eljárások lé­nyeges egyszerűsítéséről. Kongresszusi beszámolóját Štrougal elvtárs a következő szavakkal zárta: Meggyőződésünk, hogy becseületesen teljesítjük azokat a feladatokat, ame­lyeket pártunk XVI. kongresszusa tűz ki népünk békés és boldog életének és gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felyi­­rágoztatásának érdekében. A nép érdekeit védelmezik A csehszlovák kormány 36 évvel ezelőtt fontos dokumentumot foga­dott el a nemzetbiztonsági szolgálat kiépítéséről. A dokumentum a népi demokratikus Csehszlovákia új biztonsági apparátusa építésének fő elveit tartalmazta. Elfogadásával létrejött a néphatalmi szervek által irányított nemzetbiztonsági te9tülelet, mely népünk nemzeti felszabadító harcának, a német fasizmuson aratott dicső szovjet győzelemnek és annak eredménye volt, hogy következetesen érvényesült a CSKP kon­cepciója a burzsoá koncepciókkal szemben. A nemzetbiztonsági testület a nép akaratából jött létre és a nép leg­sajátosabb érdekelnek védelmezőjeként épült ki. Politikailag szilárdult, szakmailag tökéletesedett abban az éles küzdelemben, amelyet mind­járt felszabadulásunk után a burzsoázia robbantott iki, átesett a tűzprő­­bán a különféle feketézők, kártevők és a banderísta bandák elleni harcban. A legkomolyabb próbatétel 1948 februárja volt, amikor a biz­tonsági testület dolgozói a népi milícia mellett a dolgozó nép oldalára álltak és hozzájárultak a szocialista forradalom győzelméhez. A párt következetesn ügyelt arra, hogy olyan apparátus .alakuljon ki, amely sohasem hagyja magát felhasználni a munkásosztály és a nép ellen. A nemzetbiztonsági testület 36 éves történetére jellemző, hogy hű a CSKP politikájához, az internacionalizmus eszméihez, a dolgozó nép érdekeihez, a szocialista énítés, ma pedig a fejlett szocialista társada­lom építése szükségleteihez. Ez alatt a 36 év alatt nemcsak a biztonsági szervezet küldetése, ha­nem osztálypolitlkai összetétele is megváltozott. Tagjainak legnagyobb számát munkás- és parasztcsaládokból származó fiatalok alkotják. A legfelsőbb párt- és állami szervek gondoskodása folytán a nemzetbiz­tonsági testület alakulatait a legkorszerűbb kriminalisztikai és egyéb technikával, valamint számítógépekkel látták el. Egyidejűleg szakmai­lag és politikailag is fejlődtek az emberek. Napjaink kísérő jelensége a munka kiváló minőségéért és nagyfokú hatékonyságáért, a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésé­ért kibontakozó mozgalom. A gazdasági és társadalmi élet valamennyi ágában küzdelem folyik a kongresszusi határozatok végrehajtásáért, a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak teljesítéséért. Az új feltételekből kifolyólag törvényszerűen új feladatok hárulnak a bizton­sági apparátusra is. A hetedik ötéves tervidőszakban ezzel kapcsolatban az a feladat há­rul a nemzetbiztonsági testületre, hogy fokozza munkája hatékonysá­gát, gyorsítsa meg a bűntettek felderítését és megvilágítását, hatéko­nyabban korlátozza a közlekedési baleseteket, a tüzeseteket és további rendkívüli eseményeket. E feladatok teljesítése elősegíti a biztonsági testület tekintélyének emelkedését, a dolgozók Iránta való bizalmát, s a szocialista törvényesség szilárdulását eredményezi. A gyakorlatból tudjuk, hogy állandóan emelni kell a megelőző-nevelő munka színvo­nalát, erősíteni kell a jogpropagandát, aktivan arra kell nevelni a dol­gozókat, hogy a törvények megtartása életünk természetes velejárója legyen. A vitathatatlan sikerek ellenére nem lehetünk mindennel elégedettek. Még mindig sok esetben előfordul törvénysértés, a munka- és techno­lógiai fegyelem szabályának, a tűzbiztonsági és közlekedési szabályok­nak a megsértése, ami a maga összességében nagy anyagi és erkölcsi károkat okoz. Egyikünk sem lehet közömbös azzal szemben, hogy az elmúlt öt évben ^z általános és gazdasági bűnözés és a szabálysértések okozta egyéb rendkívüli események több mint kétmilliárd korona kárt okoztak Szlovákia népgazdaságának. Fölöslegesen elvesztett tetemes eszközökről van szó, s fő oka a hanyagság, a közöny és a jogi előírá­sok megszegése. A testület tagjai most, ünnepük — április 17., a nemzetbiztonsági testület napja — alkalmából tudatosítják, hogy kötelességük szolgála­tuk állandó javítása. A lényeg olyan feltételek kialakítása, hogy teljes mértékben érvényesüljön az emberek alkotó munkája, biztosítsák a nyugodt légkört, következetesen visszaszorítsák a társadalom munká­jának eredményein élősködni akaró egyének társadalomellenes cselek­vését. Népünk nagyra becsüli a nemzetbiztonsági testület tagjainak áldoza­tos tevékenuységét, őszinte rokonszenvvel és támogatással veszi körül őket. Ez a testület arra kötelezi tagjait, hogy eredményesen teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, s így feltételeket teremtsenek egész társa­dalmunk alkotó munkájára, ami népünknek és szocialista hazánk fej­lődésének az érdeke. MARTIN HRŰZ, az SZSZK Belügyminisztériumának dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom