Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. április 1Й*

Ľubomír Štrougal elvtárs kongresszusi beszámolójából

(Folytatás az 1. oldalról)

dések Is. — Elkerülhetetlenül szükséges — mondotta Štrougal elvtárs —, hogy döntő szempont legyen gyártmányaink színvonalának egybevetése a világ csúcsszintet elérő termékeivel. Beszámolójának ez erőforrások kihasználásával foglalkozó részét Štrougal elvtárs’ a következőkkel fejezte be: Lehetetlen, és többnyire indokolatlan is szüntelenül újabb és újabb követelményeket támasztani a beruházásokkal és a munkaerővel szemben. Jól kell gazdálkodnunk azzal, amink van, és lényegében jobban kell értékesítenünk minden erőforrásunkat.

A szövetségi miniszterelnök beszámolója további részében a tudományos-műszaki fejlesztés kérdésével foglalkozott. Megállapította: Népgazgazdaságunk fejlődésének feltételei a nyolcvanas években, főleg azonban a gyorsabb intenzifikálásnak igénye megkívánja a tudomány és a technika vívmányainak rugalmasabb és nagyobb méretű alkalmazását. Majd így folytatta: Mit ikell tennünk a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Elsősorban a gazdasági szerkezet megváltoztatása során következetesen tiszteletben kell tartani a műszaki haladás objektív tendenciáit. Ez anynyit jelent, hogy fokozatosan meg kell gyorsítani a kevésbé nyersanyag- és energiaigényes, de egyben a magasfokú képzettséget megkövetelő tudományos és alkotómunkával szemben annál igényesebb ágazatok, szakágak és gyártmányok fejlesztését.

Ezért az irányelvekben hangsúlyt helyezünk főleg az elektronika, elsősorban is a mikroelektronika gyorsabb fejlesztésére, amelynek széles körű alkalmazása egyéb haladó kiegészítő elemekkel való kombinációjában, az ipar, a közelkedés, a távközlés, az építőipar és egyéb területek fokozott automatizálásához vezet. Ez egyben lehetővé teszi számunkra az ipari robotok gyártásának kifejlesztését és beállításukat a termelési folyamatokba.

— A kutatást és a fejlesztést a mezőgazdaságban a hatékony nagyüzemi technológiára, a növény- és az állattenyésztési termelésben a nemesítésre, a biokémizálásra, az erdő- és a vízgazdaság ésszerűsítésére és a környezeti viszonyok javítására irányítjuk.

A beruházásokkal kapcsolatban a beszámoló megjegyezte, hogy ebben az ötéves tervidőszakban a beruházások évi mennyisége hozzávetőlegesen az idei év szintjén marad. Majd így folytatta: Továbbra is meg kell erősítenünk a döntő fontosságú termelési ágazatokat. Elsősorban annál kell kezdenünk, amink már megvan, és ami a legrövidebb időn belül hasznot hozhat számunkra. Mégpedig nagy berúházások nélkül, s a műszaki alapot Is csak kis mértékben kell az új feltételekhez módosítani.

A termelési alap, elsősorban a legkorszerűbb és a legnagyobb teljesítményű gépek és berendezések jobb kihasználása a fő forrása gazdaságunk teljesítőképessége növelésének. Ezért állandóan szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy új beruházásokra vonatkozó döntéseik előtt mindig tisztázni kell a beruházások szükségszerűségét, illetve azt, hogy a szükséges termelést nem lehet-e a már létező kapacitásokban, esetleg a megváltoztatható kapacitásokban előállítani. Az új építkezés megkezdésének engedélyezését meghatározó kritériumok közé tartozik az iís, hogy az új létesítmény számára tudnak-e megfelelő számú munkaerőt biztosítani.

i—'

Štrougal evltárs beszámolója továb-' Ы fejezetében hazánknak a szocialista gazdasági integrációban való részvételével foglalkozott. Többek közöt ezeket mondotta: Csehszlovákiának a szocialista gazdasági integrációban való részvétele alapját az együttműködés azon távlati célprogramjai képezik, melyeknek megvalósítása sok esetben már folyamatban

van. A KGST-országókkal folytatott gazdasági együttműködésünk fejlesztésében kulcsfontosságú szerepe van annak az 1990-ig terjedő kooperációs és gyártásszakosítási programnak, amelyet a Szovjetunióval dolgoztunk ki. Ez a program megteremti a feltételeket az egyes ágazatok együttműködésnek bővítéséhez, a termelés hatékonyságának növeléséhez, a szériagyártás bővítéséhez a szakosított termékek kölcsönös szállításának növelése útján, az új gépek és berendezések közös kutatásához és fejlesztéséhez, unifikálásához és normalizálásához, valamint a licencpolitika egybehangolásához. Ez többek között hozzájárul a műszaki haladáshoz és ahhoz, hogy csökkentsük a nem szocialista országokból származó behozataltól való nem kívánatos függőségünket.

A LAKOSSÁG

ANYAGI ÉS KULTURÁLIS

SZÜKSÉGLETEI

— Ami a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését illeti •— mondotta Štrougal elvtárs —, a népgazdaság fejlődésével összhangban meg akarjuk tartani az elért életszínvonalat, s ha megteremtjük a feltételeket, akkor tovább akarjuk javítani. Minden attól függ, hogy jobban és olcsóbban, hatékonyabban ' termelünk-e, sikerül-e sokoldalúan csökkentenünk a termelési folyamatban a költségeket és sikerül-e jól gazdálkodnunk minden területen. Majd igy folytatta: Mindenki megérti, hogy a társadalom nem fogyaszthat többet, mint amennyit megteremt. Az állam szigorúan irányítani és ellenőrizni fogja az árpolitikát. Ügyelünk arra, hogy összhangban legyen a bér- és szociális politikával és a kívánatos irányba befolyásolja a személyi fogyasztás alakulását.

— Jelentős haladást akarunk elérni a lakossági szolgáltatások területén. Elsősorban minőségük javítására és bővítésére gondolunk. A beszámoló további része az emberről való sokrétű gondoskodás távlatait jellemezte. Többek között megállapította: Mivel ebben az ötéves tervidőszakban jelentősen nőtt a 70 évesnél idősebb állampolgárok száma, tovább akarjuk bővíteni a szociális intézetek férőhelyeit és a nyugdíjasotthonok kapacitását, valamint fontos feladatnak tartjuk a bölcsődei helyek további bővítését is.

—★—

A népgazdaság távlati fejlesztésével kapcsolatban a beszámoló inegjegyezté, hogy a népgazdaság fejlesztésének alapvető láncszemét továbbra is a gépipar és az elektrotechnika fogja képezni. Ugyanitt hangsúlyozta azt is, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban meg kell gyorsítani az alkatrészgyártő szakágazatok fejlesztését. A vegyiparral kapcsolatban többek között ezeket mondotta: Célunk az, hogy fokozatosan csökkentsük a behozataltól való függőségünket, jobban kielégítsük belső szükségleteinket és növeljük a kivitelt. További fejlődést akarunk elérni a műszálak minőségi kidolgozásában is, új eljárásokat vezetünk be, bővítjük a választékot, s hatékonyabban fogunk gazdálkodni minden vegyipari termékkel. A beszámoló ezen fejezetének további része a gyógyszergyártás, a könnyűipar termeléséneik és az erdőgazdaság, valamint az építőipar fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott.

AZ ÉLELMISZERTERMELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A beszámoló ezen fejezetének bevezető része jellemzi azt a feszült helyzetet, amely az élelmiszerekkel való ellátásban világviszonylatban tapasztalható. S amely a mezőgazdasági termékek világpiaci árának rohamos növekedéséhez vezet.

— Ezért az élelmiszerek termelésében az önellátottság mértékének fokozása alapvető irányvonalként továbbra is a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a többi olyan ágazat alapvető feladata marad, amelyek termelőeszközök szállításával és szolgáltatásokkal vesznek részt az élelmiszerek termelésében — mondotta Štrougal elvtárs, majd így folytatta: — A megoldást a mezőgazdasági termelés további belterjesítésében, az összpontosítás és a szakosítás céltudatos elmélyítésében, a belső tartalékok mozgósításában, a szállítóágazatok kötelességeinek következetesebb teljesítésében, valamint a veszteségek csökkentésében látjuk. Céljaink érdekében meg kell gyorsítani a növénytermesztés fejlesztésének ütemét. A gabonatermelés további növelésével párhuzamosan előtérbe kerül a tömeg- és a fehérjedüs takarmányok termesztésének növelése, minőségük javítása ,s a velük való gazdálkodás színvonalának emelése. Nagyobb figyelmet és gondot kell fordítani a cukorrépa és a burgonya termesztésére. A nagy kilengések okai ismertek! E- zért az irányítás minden szintjén, valamint a növénynemesítő és a kutató szervezetekben is gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdasági üzemekben hatékony intézkedések történjenek termelésük növelésére.

Az 'állattenyésztési termelés szerkezetét az önellátottság fokozásának és a takarmánybehozatal csökkentésének kell alárendelni. Ebből a célbúi az eddigieknél sokkal erőteljesebben kell megvalósítanunk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, mert a hústermelésben e téren vannak a legnagyobb tartalékaink.

— A mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapvető feltétele a földalap teljes kihasználása, miközben a talajvédelemről szőlő törvényt következetesen érvényesítjük — mondotta Štrougal elvtárs, majd így folytatta: Az elkövetkezendő időszakban éppen ezért a lehető legtöbb erőt és eszközt akarjuk fordítani a talaj termőképességének fokozására, a vízellátási rendszereik tökéletesítésére, a termények biológiai és genetikai tulajdonságainak jobb kihasználására, valamint mindennemű veszteségeik csökkentésére. A beruházási eszközök jelentős részét is elsősorban a növénytermesztés fejlesztésére összpontosítjuk. Az öntözőrendszerek bővítésére, a talajiecsapolásra, az agrokémiai vállatok építésére, az istállótrágya hasznosításához szükséges berendezésekre, gépekre, továbbá a gyümölcs- és a zöidségtárolási lehetőségek, valamint a takarmánytároló és készítő berendezések, raktárak fejlesztésére és bővítésére.

A rendelkezésünkre álló termőföld kihasználásával kapcsolatban Štrougal elvtárs még a következőket mondotta: Nem minden talaj felet meg a nagyüzemi mezőgazdasági termelés céljaira. Évente néhány tízezer hektárnyi mezőgazdasági földterület marad megmüveletlen. Az a véleményünk, hogy a mezőgazdasági vállalatok, szorosan együttműködve a nemzeti bizottságok kai, a parlagon heverő mezőgazdasági területeket a kertbarátok, iiletve a kisállattenyésztők rendelkezésére bo csáthatnák megművelés és teljes kihasználás céljából. Ebhez meg kei: teremteni a szükséges feltételeket.

— A többi népgazdasági ágazathoz hasonlóan a mezőgazdaságban is a tervszerű irányítás tökéletesítésére törekszünk, mégpedig az ágazat sajátos feltételeivel összhangban. Elsősorban a tervmutatók számának korláto zásárál van szó, mert ezek lebontása a mezőgazdasági vállalatokra még mindig túlméretezett. Továbbá szilár dítani kell a megrendelői-szállítói kapcsolatokat, és tökéletesíteni a gazdasági szabályozókat. Ezzel akarurlk hozzájárulni a mezőgazdasági kollektívák kezdeményezésének ösztönzéséhez. Az új helyzetnek megfelelően kell módosítani a mezőgazdaság irányítását is. Itt elsősorban is a formalizmus és a fölösleges adminsztrativ eljárások felszámolásáról van szó.

A tervszerű irányítás tökéletesítésével ' kapcsolatos intézkedések bevezetése a népgazdaság minden ágazatá ban időszerűvé vált. Ezzel kapcsolatban Štrougal elvtárs a következőket mondotta: A társadalmi termelés hatékonyságának növelése érdekében érvényesítsük a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedéseket. El akarjuk érni, hogy a terv, az .anyagi ösztönzés és a szervezés kölcsönösen összefonódjon, szerves egységet képezzem Most az irányelvek munkahelyi feltételékre történő felbontásán van a hangsúly. A vállalati mutató- és normativa-rendszert úgy kell érvényesíteni, hogy mindenki tisztában legyen a termelés hatékonyságának növelésében betöltött feladatával. Mindenkinek pentosan ismernie kell a feladatát, s azt is, hogy milyen mértékben befolyásolja feladatainak elvégzésével a vállalati eredmények alakulását.

A tervszerű Irányítás tökéletesítésével kapcsolatban Štrougal elvtárs főleg a következőket hangsúlyozta: Az új feladatokkal csak az a vezető dolgozó birkózhat meg, akiben a politikai fejlettség színvonalas szakmai felkészültséggel és munkabírással párosul, valamint szakterületén jól tud tájékozódni a technika és a technológia világában. Főleg azt várjuk el a vezető dolgozóktól, hogy hozzáértéssel irányítsák a vállalati kollektívákat, fejlesszék saját képességüket, melynek segítségével a dolgozókat kezdeményezésük fokozására, a tartalékok állandó feltárására, a termelőkollektívák együttműködésének elmélyítésére és arra ösztönzik, hogy a kollektívákban ápolják az üzem és a vállalat eredményei iránti felelősségérzetet.

—★—

Štrougal elvtárs beszámolójának további, vagyis befejező részében a dolgozók kezdeményezőkészségének jelentőségét méltatta, és arra figyelmeztetett, hogy ezzel a fontos tényezővel a népgazdaság minden ágazatában számolni kell. Többek között a következőket mondotta:

— Az elkövetkező időszakra meghatározott szándékaink és céljaink megkövetelik, hogy képesek legyünk dolgozóink öntudatának és kezdeményezőkészségének teljes kihasználására azokon a területeken, amelyeken erre a legnagyobb szükség van. Vagyis a hatékonyság lényeges növelésére és a minőség számottevő javítására és népgazdaságunk fejlesztésének intenzívebbé tételére kell összpontosítani törekvéseinket. Mindez azt jelenti,

Ľubomír Štrougal elvtárs szövetségi miniszterelnök előadói beszédét tartja

(CSTK — felvétel)

hogy következetesen ki kell irtanunk a szocialista mnnkaversenyből a formalizmus bárminemű megnyilvánulását, teljes támogatásban kell részesíteni azokat az embereket, akik a jó ügy érdekében nem félnek az elavult formák és módszerek elleni küzdelemtől, s akik helyesen bírálják a huzamosan meglevő visszásságokat és fogyatékosságokat, s keresik felszámolásuk lehetőségeit. Nagy figyelemmel kell meghallgatni a dolgozók észrevételeit és javaslatait, általánosítani a legjobb tapasztalatokat, és megteremteni annak feltételeit, hogy ezek a tapasztalatok közkinccsé váljanak.

Fel kell számolni a kevésbé hatékony adminisztratív irányítási módszereket, amelyekkel az irányító dolgozók eltávolodnak az emberekkel végzett munkától, vagyis a konkrét

termelési problémák megoldásától.

Egyebek között felül kell vizsgálni a különböző jelentések, kimutatások és nyilvántartások jogosultságát is abból a szempontból, hogy hozzájárulnak-e a döntési folyamat javításához. Ezzel a helyzettel minden ágazatnak foglal-1 koznia kell, és a statisztikai hivatallal, a tervbizottságokkal és a pénzügyminisztériumokkal együttműködve kell dönteniük az egyes eljárások lényeges egyszerűsítéséről.

Kongresszusi beszámolóját Štrougal elvtárs a következő szavakkal zárta: Meggyőződésünk, hogy becseületesen teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket pártunk XVI. kongresszusa tűz ki népünk békés és boldog életének és gyönyörű hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további felyirágoztatásának érdekében.

A nép érdekeit védelmezik

A csehszlovák kormány 36 évvel ezelőtt fontos dokumentumot fogadott el a nemzetbiztonsági szolgálat kiépítéséről. A dokumentum a népi demokratikus Csehszlovákia új biztonsági apparátusa építésének fő elveit tartalmazta. Elfogadásával létrejött a néphatalmi szervek által irányított nemzetbiztonsági te9tülelet, mely népünk nemzeti felszabadító harcának, a német fasizmuson aratott dicső szovjet győzelemnek és annak eredménye volt, hogy következetesen érvényesült a CSKP koncepciója a burzsoá koncepciókkal szemben.

A nemzetbiztonsági testület a nép akaratából jött létre és a nép legsajátosabb érdekelnek védelmezőjeként épült ki. Politikailag szilárdult, szakmailag tökéletesedett abban az éles küzdelemben, amelyet mindjárt felszabadulásunk után a burzsoázia robbantott iki, átesett a tűzprőbán a különféle feketézők, kártevők és a banderísta bandák elleni harcban. A legkomolyabb próbatétel 1948 februárja volt, amikor a biztonsági testület dolgozói a népi milícia mellett a dolgozó nép oldalára álltak és hozzájárultak a szocialista forradalom győzelméhez. A párt következetesn ügyelt arra, hogy olyan apparátus .alakuljon ki, amely sohasem hagyja magát felhasználni a munkásosztály és a nép ellen. A nemzetbiztonsági testület 36 éves történetére jellemző, hogy hű a CSKP politikájához, az internacionalizmus eszméihez, a dolgozó nép érdekeihez, a szocialista énítés, ma pedig a fejlett szocialista társadalom építése szükségleteihez.

Ez alatt a 36 év alatt nemcsak a biztonsági szervezet küldetése, hanem osztálypolitlkai összetétele is megváltozott. Tagjainak legnagyobb számát munkás- és parasztcsaládokból származó fiatalok alkotják. A legfelsőbb párt- és állami szervek gondoskodása folytán a nemzetbiztonsági testület alakulatait a legkorszerűbb kriminalisztikai és egyéb technikával, valamint számítógépekkel látták el. Egyidejűleg szakmailag és politikailag is fejlődtek az emberek.

Napjaink kísérő jelensége a munka kiváló minőségéért és nagyfokú hatékonyságáért, a hetedik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséért kibontakozó mozgalom. A gazdasági és társadalmi élet valamennyi ágában küzdelem folyik a kongresszusi határozatok végrehajtásáért, a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak teljesítéséért. Az új feltételekből kifolyólag törvényszerűen új feladatok hárulnak a biztonsági apparátusra is.

A hetedik ötéves tervidőszakban ezzel kapcsolatban az a feladat hárul a nemzetbiztonsági testületre, hogy fokozza munkája hatékonyságát, gyorsítsa meg a bűntettek felderítését és megvilágítását, hatékonyabban korlátozza a közlekedési baleseteket, a tüzeseteket és további rendkívüli eseményeket. E feladatok teljesítése elősegíti a biztonsági testület tekintélyének emelkedését, a dolgozók Iránta való bizalmát, s a szocialista törvényesség szilárdulását eredményezi. A gyakorlatból tudjuk, hogy állandóan emelni kell a megelőző-nevelő munka színvonalát, erősíteni kell a jogpropagandát, aktivan arra kell nevelni a dolgozókat, hogy a törvények megtartása életünk természetes velejárója legyen.

A vitathatatlan sikerek ellenére nem lehetünk mindennel elégedettek. Még mindig sok esetben előfordul törvénysértés, a munka- és technológiai fegyelem szabályának, a tűzbiztonsági és közlekedési szabályoknak a megsértése, ami a maga összességében nagy anyagi és erkölcsi károkat okoz. Egyikünk sem lehet közömbös azzal szemben, hogy az elmúlt öt évben ^z általános és gazdasági bűnözés és a szabálysértések okozta egyéb rendkívüli események több mint kétmilliárd korona kárt okoztak Szlovákia népgazdaságának. Fölöslegesen elvesztett tetemes eszközökről van szó, s fő oka a hanyagság, a közöny és a jogi előírások megszegése.

A testület tagjai most, ünnepük — április 17., a nemzetbiztonsági testület napja — alkalmából tudatosítják, hogy kötelességük szolgálatuk állandó javítása. A lényeg olyan feltételek kialakítása, hogy teljes mértékben érvényesüljön az emberek alkotó munkája, biztosítsák a nyugodt légkört, következetesen visszaszorítsák a társadalom munkájának eredményein élősködni akaró egyének társadalomellenes cselekvését.

Népünk nagyra becsüli a nemzetbiztonsági testület tagjainak áldozatos tevékenuységét, őszinte rokonszenvvel és támogatással veszi körül őket. Ez a testület arra kötelezi tagjait, hogy eredményesen teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, s így feltételeket teremtsenek egész társadalmunk alkotó munkájára, ami népünknek és szocialista hazánk fejlődésének az érdeke.

MARTIN HRŰZ, az SZSZK Belügyminisztériumának dolgozója