Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-11 / 15. szám
1981- április ÍL SZABAD FOLDMOVES n A vásárűtt (Trhové Mýto) szövetkezet korszerű üvegházai Fotó: Kontár Gyula Termelési tapasztalatok A* 1979—BD-as évek búzatermelésére vonatkozólag nincs szándékomban az időjárás viszontagságait részletezni, azonban meg kell emliteni, hogy a kalászosoknak rendkívül kedvezett. Olyannyira, hogy még az előforduló agrotechnikai hiányosságokat is részben helyrehozta. Az 1979-es év gyenge eredménye miatt elég nehéz helyzetből indultunk ki a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is. Az agronómusok tübbségének csökkent az önbizalma a gabonafélék termesztésében. Talán ennek köszönhető, hogy az őszi munkákat az előbbi évekhez viszonyítva, még nagyobb figyelemmel és szakértelemmel végezték el. Ezáltal a vetőmagvak kevés kivétellel jól előkészített magágyba kerültek és megerősödve várták a telet. A vegetáció további szakaszaiban — sem télen, sem kora tavasszal — nem fagytak ki, azaz jól átteleltek. A nitrogénes fejtrágyázást nem végezték sablonszerűén, hanem optimális időben, ami igen kedvezően hatott a búza fejlődésére. Mindezek mellett az 1980-as év időjárási viszonyai rámutattak az egyes gazdaságok hozzáállására és szaktudására a gabonatermesztés szakaszán. Ami a fajtaösszetételt illeti, az alábbi táblázatban feltüntetett fajták igazolják termesztési jogosultságukat járásunkban. Az élenjáró gazdaságok kimagasló eredményei fényesen bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló fajtaválasztékból hetven mázsán felüli hektárhozam is elérhető, ha betartjuk az agrotechnikai fegyelmet s biztosítjuk az optimális tápanyagszükségletet. Természetesen a hozamok alakulásában az időjárás is fontos tényező. Járásunk harminc mezőgazdasági üzeméből nyolc gazdaságban hetven mázsán felüli, tizenötben hatvan mázsán, hét gazdaságban pedig ötven mázsán felüli átlagtermést értek el hektáronként. Járási átlagban valamivel hatvannégy mázsán felül alakult a búza hektárhozama. Az 1980-as évben is akadtak egyes parcellákon gyengébb és gyenge búzahozamok. Ennek az volt az oka, hogy a későn betakarított elővetemény után már nem maradt idő a talaj kellő ülepedésére, illetve a magágy beérésére, s mivel az őszi időjárás csapadékos volt, hengerrel sem lehetett a talajt tömöríteni. Üreges talajban főleg a gyengébben fejlett növényzet lényegesen nagyobb mértékben károsodik. Ezért a búza alá minél előbb műveljük meg a talajt, és lezárásával őrizzük meg a talajnedvességet. Az ilyen talajban a szemek a vetés után gyorsan csírázásnak indulnak és kikelnek. Amennyiben ezt nem tudjuk biztosítani, jó eredményre nem számíthatunk. Sőt, késői kelés esetén nem minden gabonaszem kel ki és bekövetkezik a ritkulás. A későn kikelt növényzetben tovább folytatódik a kipusztulás a tél folyamán. Az őszi búzafajták hektárhozamának alakulása az előveteménytől függően: termelés belterjesitése korrépa területe lényegében nem változik, a jelenlegi szinten állandósul, ugyanakkor csökken az őszi repce és növekszik a napraforgó részaránya. A takarmánynövények részaránya a dunaszerdahelyi járásban 32 százalékról 25 %-ra, a komáromiban 26 százalékról 25 %-ra, az érsekújváriban pedig 25 százalékról 24 %-ra csökken. Az évelő takarmánynövények részaránya a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban a jelenlegi szinten (15, illetve 12%) marad, az érsekújváriban 10 százalékról 14 %-ra növekszik. A takarmánynövények részarányának csökkentését a hektárhozamok növelésvel, az öntözés adta lehetőségek széles körű kihasználásával, az új termesztési technológiák bevezetésével és a köztes növények termesztésének kiszélesítésével egyenlítik ki. A tanulmány szerint a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a szőlőültetvények területének növelésével is számolnak. 1990-ig például a búza hektárhozamát a dunaszerdahelyi járásban 6,3, a komáromiban 6, az érsekűjvárihan pedig 5,7 tonnára, a szemes kukorica terméshozamát (az előbb említett sorrendben) 7,5, 6,4, illetve 7,2 tonnára, a napraforgóét 2,0, 1,9 illetve 2,5 tonnára, a cukorrépáét 47,8, 46,4, illetve 45,6 tonnára, az évelő takarmánynövények hektárhozamát pedig 10,4, 9,1, illetve 10,6 tonnára kell növelni. Állattenyésztés A belterjesítés elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre terjed ki, főleg a nagyüzemi tartástechnológiai módszerek és a fajtanemesítés legújabb ismereteinek érvényesítésén, a tudományosan megalapozott takarmányozás bevezetésén, az egyes munkafolyamatok szervezésének és végrehajtásának tökéletesítésén, az összpontosítás és a szakosítás kiszélesítésén, valamint az életkörnyezet védelmével kapcsolatos rendelkezések figyelembe vételén keresztül. Igényes feladatokról van szó, amit az alábbi néhány adat is bizonyít. Például a dunaszerdahelyi járásban a tehenek évi tejelékenységét 1990-ig négyezernégyszáz, a komáromiban háromezerhétszáz, az érsekújvári járásban pedig háromezerhatszázötven literre kell növelni. Ugyanez a megállapítás érvényes az állatsűrüségre is. 1909-ben a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeiben száz hektár mezőgazdasági földterületre számítva 83,4 darab szarvasmarhát, ebből 32,8 darab tehenet, a komáromiban 76,9 darab szarvasmarhát, ebből 29,8 darab tehenet, az érsekújvári járásban pedig 78,6 darab szarvasmarhát, ebből 30 darab tehenet kell tartani. A sertésállomány a jelenlegi szinten állandósul, ellenben jelentős mértékben kell növelni az állatok hasznosságát, főleg a hízósertések átlagos napi súlygyarapodását és a tápanyagoknak hússá való átalakítását. A juhállomány létszáma csak mérsékelten növekszik, a hasznossággal kapcsolatban ugyanaz a megállapítás érvényes, • mint a sertések esetében. A hangsúly elsősorban azon van, hogy teljes mértékben kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a körzet a juhtenyésztéshez adni képes. A baromfihús és a tojás termelésének növelése megköveteli a baromfiállomány létszámának gyarapítását. A jövőben elsősorban a meglevő férőhelyek, istállók korszerűsítése kerül előtérbe. XXX A mezőgazdasági termelés belterjesltésének tervezete a Gabőíkovo— Nagymaros vízi erőmű körzetében nemcsak a mezőgazdaságilag művelhető földterület csökkenéséből adódó veszteségek (több mint 76 millió korona értékről van szó) pótlásával, de a bruttó mezőgazdasági termelés jelentős mértékű növelésével is számol. A növekedés mindhárom érdekelt járásban 1990-ig mintegy 1 milliárd 814 millió korona értéket képvisel. Az említett tanulmány szerint az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó bruttó mezőgazdasági termel.és a dunaszerdahelyi járásban meghaladja a harminc és félezer, a komáromiban a huszonhét és félezer, ez érsekújvári járásban pedig megközelíti a huszonhétezer korona értéket. BARA LÄSZLÖ agrármérnök Elővetemény Jub. 50 Séva Solaris Istra BV-10 Slávia SK-2100 összes Hektáronkénti átlaghozam tonnákban Búza 6,29 5,92 5,92 6,46 5,94 5,68 '--. 6,03 Árpa 5,34 6,14 6,66 6,11 6,01 7,25 7,70 6,45 Herék 6,40 6,64 6,73 7,00 7,01 6,70 6,70 6,74 Hüvelyesek 6,55 6,84 5,81 6,42 7,45 7,45 í— 6,75 Kukorica 6,43 6,75 6,08 6,60 6,89 4,85 6,27 6,55 Silókukorica 5,24 5.84 6,02 6,61 6,40 6,72-- ' 6,13 Cnkorrépa 6,48 5,99 5,53 6,09 6,98 7,76 5,22 6,29 Napraforgó 6,62 5,80 6,75 5,16 6,06 5,50 ’--5,98 Kísérletek 5,48 5,67 5,68 5,71 6,01 5,97 6,01 5,80 Összes 6,38 6,33 6,27 6,59 6,58 6,44 6,36 6,42 Az elővetemények értékelésénél figyelembe kell vennünk, hogy a kedvező időjárás az előző évekhez viszonyítva gyengítette az elővetemény hatását a termés alakulására. A búzatermesztésben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a vetés időpontját, amely az egyik legfontosabb tényezője a nagy hozamok elérésének. A BV—10-es fajta termése a vetési időponttól függően a következőképpen alakult: október 1—10-ig elvégzett vetésnél hetvenkét mázsa, október 11—20-ig hatvanhat, október 21—31-ig pedig már csak hatvanegy mázsa átlagtermést értek el. Gondolom, ez eléggé meggyőző figyelmeztetés minden növénytermesztő részére, a vetési időpont betartására vonatkozólag. XXX Járásunkban a búzák alá átlagban nitrogénből 110 kilót, foszforból 95 kilót, káliumból pedig 160 kilót adagoltunk hatóanyagban hektáronként. Az NPK aránya a következőképpen alakult: 1:0, 86:1, 45. Ez a műtrágyaadagolás évek során a legjobbnak bizonyult. Az 1980-as évben mégis tanúi lehettünk annak, hogy több parcellán megdőlt a gabona. Ez figyelmeztet bennünket a jövőre vonatkozólag, még akkor is, ha tudatában vagyunk annak, hogy a nagyobb terméshez több műtrágya kell. A megdőlésnek egyik oka az, hogy a fajtaösszetétel az előbbi évekhez viszonyítva gyengébb szárú fajtákból tevődik össze. Ezért vigyáznunk kell a nitrogénműtrágya adagolására. Ez annyit jelent, hogy a fejtrágyázást nem szabad sablonosán elvégezni, hanem parcellánként megkülönböztetve figyelembe venni: a fajta tápanyagigényét, az előveteményt, a talajvizsgálat eredményét, az őszi trágyázást, a vetés idejét és a kikelt növényzet állapotát. Mindez azért szükséges, mert a tavaszi fejtrágyázás lényegesen növeli a megdőlés veszélyét. De semmi baj nem történik, ha a fejtrágyát március végén, illetve április elején repülőgéppel szórjuk a búzára, mert ekkor már szemmel látható, hogy szükség van-e rá, vagy sem. Az idei termés megalapozásában megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a tápanyagutánpótlásának fokozására, mert az 1980-as évben elért nagy hozamok több hatóanyagot vontak ki a talajból a szokottnál. Ezért az aszályos időjárási viszonyok esetén terméscsökkenést okozhat a tápanyaghiány. Mindezt elkerülhetjük, ha közvetlenül kalászolás ntán nitrogénműtrágyát juttatunk a búzára repülőgépes permetezés formájában. Ebben a fejlődési szakaszban a nitrogén már nem gyengíti a növény szárát, ugyanakkor elősegíti a szemképződést, s ezáltal növeli a termést. A nitrogént karbamid formájában juttatjuk ki a növényzet» re. A permetlét úgy készítjük elő hogy 200 liter vízben 25 kiló 46 százalékos karhamidot feloldunk. A he lyes műtrágyázást szükségessé teszi, hogy az agrokémiai vállalatok megfelelő mennyiségű és választékú műtrágyát idejében biztosítsanak a gazdaságok számára. Továbbá szükség lenne olyan műtrágyaszóró gépekre, amelyek lehetővé tennék a műtrágyák egyenletes kijuttatását. Ez megszüntetné a csíkozottságot és az átfedéseket. XXX El kell ismernünk azt, hogy a vegyszeres gyomirtásban a sikertelenséget a gyomirtószerek hiányával indokoljuk. Márpedig ez nem így van. Az is igaz, hogy még egy évben sem volt annyira hiányos a gombaölőszerek és a kukorica-gyomirtószerek ellátottsága, mint az 1980-as évben. Ellenben a gabona vegyszeres gyomirtásához elegendő vegyszer állt rendelkezésünkre. Sajnos nem minden esetben tartottuk be a használati utasításokat. Gyakran a túladagolásban volt a hiba, vagy az alkalmazási időpont megválasztásában. Előfordult, főleg az Aniten gyomirtószer alkalmazása esetén, hogy kalásztorzulást, s ezáltal terméscsökkenést okozott. Sokszor nem volt tökéletes a vegyszer és a víz aránya, avagy nem vettük figyelembe a hőmérsékletet. Számos esetben a vegyszerek kijuttatása sem felelt meg a követelményeknek. Egyszóval szükség lesz a vegyszerezésben is az eddiginél sokkal nagyobb szigorra, a technológiai előírások betartására, mert a nagy gabonahozam elérésének egyik feltétele a tökéletes és kármentes gyomirtás. SZUTTER PÁL, a jmi agronőmusa Jubilejnala búzafajta Fotó: »—blm fejlesztésének kérdései össztermelésben a legnagyobb arányban a káposzta, a hagyma, az uborka, a paradicsom, a paprika és a sárgarépa részesedik. Azonban az ésszerű táplálkozás követelményei szükségessé teszik az összmennyiség növelése mellett a gazdagabb, kedvezőbb öszszetételű választék biztosítását is. A zöldségfélék választékának bővítése több okból indokolt. Elsősorban fontos, hogy az ellátás és a fogyasztás ne legyen egyoldalú. Másodsorban a választékosabb fajösszetétel tágabb teret nyújt a termesztési körülményekhez és módszerekhez való alkalmazkodásra. Főleg Szlovákia természeti adottságaiban, ahol a zöldségtermesztésre nemcsak Dél-Szlovákia övezete, hanem a magasabban fekvő hegyaljai körzetek is alkalmasak és kihasználhatók. A távlati tervekben negyvenegy féle zöldség termesztésével számolunk, ami az adottságoknak megfelelő, eléggé bő választékot jelent. Jelenleg hazánkban huszonegy piacilag előkészített zöldségfélét tartunk nyilván, s ez a fogyasztásnak úgyszólván kétharmadát teszi ki. Az egy főre jutó évi zöldségfogyasztás országos átlagban hetvenegy kiló, Szlovákiai átlagban pedig meghaladja a nyolcvanöt kilót. Az összfogyasztásban a friss zöldség hetvenhárom százalékban részesedik. Azonban az árutermelés az összfogyasztásnak csupán ötvenegy százalékát teszi ki. Az árutermelés aránylag alacsony részarányának okát elsősorban abban kell keresni, hogy a szántóföldi zöldségtermesztésből eredő ellátás csak az év négy hónapjára szorítkozik, s nem teszi lehetővé a friss zöldséggel való folyamatos ellátást az egész év folyamán. Erről teljes képet kapunk akkor, ha a zöldségellátás negyedévenkénti elosztását elemezzük. Ugyanis az összíogyasztásból az I. negyedévre csupán nyolc, a Il-га tizennyolc, a Ill-га negyvenhét, a IV-re pedig huszonhét százalék jut. Az egyenlőtlen zöldségellátáshoz a felvásárló vállalatok elégtelen tárolókapacitása is nagymértékben hozzájárult. A hatodik ötéves tervidőszakban elért zöldségtermelés komplex értékelése során megállapítható, hogy a foganatosított intézkedések megvalósítása termelés mennyiségi növeléséhez és a választék bővítéséhez járult hozzá, már egyes mutatókban elmaradtunk a tervezettől. A 6. ötéves tervidőszakban az előző időszakhoz viszonyítva negyvenháromezer tonnával több zöldséget vásároltunk fel. Az össztermelés 439—451 ezer tonna között ingadozott, s ebben a nyugatszlovákiai kerület hetvenegy, a középszlovákiai kerület tizennégy, a keletszlovákiai kerület pedig tizenöt százalékban részesedett. Bár a kistermelők a felvásárolt zöldség összmennyiségén tizenhét százalékos arányban részesedtek, mégis a fokhagyma hetvenöt, a retek harminchárom, a salátauborka harminckilenc, a fejes saláta harmincnégy, a karalábé harminchárom, a zöldpaprika huszonegy és a karfiol tizenhárom százalékát tőlük vásárolták fel. A távlati tervek szerint Szlovákiában az egy főre jutó zöldségfogyasztás 1985-ben eléri a kilencvenöt, 1990- ben pedig a kilencvenhét kilót. A zöldségtermelés a gépesítés igen alacsony színvonala következtében, a kézi munkára legigényesebb ágazatok egyike. Ez a gazdaságokat egyrészt a termesztett fajok csökkentésére, másrészt a teljes gépesítésre való törekvésre ösztönzi. A termelés összpontosítása csupán azon zöldségféléknél kezd érvényesülni, ahol a gépesítés kérdése megoldódott. A zöldséggel való önellátottság programjának megvalósítása igényes feladatok elé állítja az agrokomplexumot és a kereskedelmet egyarátn. A- zonbaa szükségszerű, hogy az előirányzott terv végrehajtásában a nép* gazdaság egyéb ágazatai is felelősséget válaljaniak, elsősorban az anyagiműszaki feltételek megteremtésében. Gondolunk itt főleg gépesítési eszközök és jobb minőségű fólia gyártásé* ra. Tehát az elkövetkezendő időszakban lényegesen javítani kell a gépesítés színvonalán, valamint az újszerű termesztési technológiák gyorsabb ütemű érvényesítésén. Mindenekelőtt a betakarítási veszteségek csökkentésére, a termelés kockázatosságának kiküszöbölésére és a szükséges tároló- és hűtőkapacitások építésére kell összpontosítani a figyelmet. Emellett fontos követelmény, hogy a zöldség piackész állapotban kerüljön a fogyasztókhoz. Mindezeket a tényezőkat a tervezésben és az irányításban is figyelembe kell venni. A zöldségtermelés további fejlesztésének igényes céljai csak akkor valósíthatók meg, ha a felvásárló vállalatok is megteszik a szükséges intézke* déseket a helyzet javítása érdekében, s gondoskodnak arról, hogy az összes megtermelt zöldség rendeltetési helyére kerüljön. CYRIL VIRGOVIC agrármérnök, a MÉM dolgozója к l
