Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 11. 2 A CSKP Központi Bizottságának beszámolójából (Folytatás az 1. oldalról) gépipar kíjlcsfontosságú szerepét az ú) tervidőszakban, s ezzel kapcsolatban rámutatott olyan fogyatékosságokra, mint pél­dául a pótalkatrészhiány. A továbbiakban a vegyipar helyze­tét, valamint a közlekedési rendszer továbbfejlesztésének és tökéletesítésnek problémáit részletezte. előtérben a mezűgazdasagi-Elelmiszeripari komplexum fejlesztése Elsőrendű Jelentőséget tulajdonítunk a Lakosság magas szin­tű élelmezésének, az élelmiszergyártásban és a mezőgazdasági nyersanyagok teremlésében az önellátás fokozásának. A kő­vetkező években is figyelmünk középpontjában marad a mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése mint a CSKP XIV. és XV. kongresszusán kitűzött távlati stratégiai irány­vonal. Egyre nehezebbé válik és devizaigényesebb lesz a me­zőgazdasági termékek és élelmiszerk behozatala. Ezért a nagy élelmiszerfogyasztást nem fedezhetjük a behozatal növelésével, hanem csakis saját termelésünkkel. A mezőgazdasági termelés növelésének alapvető feltétele az Intenzifikálás, a további iparosítás, a koncentráció és a sza­kosítás. Hatékonyabban kell érvényesítenünk a tudomány és a technika ismereteit. Jobban ki kell használnunk a termelésben és a feldolgozásban levő jelentős tartalékokat. Fő figyelmünket a növénytermesztés gyorsabb fejlesztésére fordítjuk, amely önellátásunk fokozásának alapvető része. A gabonatermelés növelésén kívül >— a 7. ötéves terv 55 millió tonna gabona betakarítását feltételezi — döntő fontosságúnak tartjuk a jó minőségű tömegtakarmányoik termelésének bőví­tését, a rétek és legelők jobb kihasználását. Lényeges javu­lást kell elérni a burgonya és az ipari növények, elsősorban a cukorrépa termelésében. Saját termelésünk növelésével és a kistermelők nagyobb arányú hozzájárulásával javítani kell a zöldség- és gyümölcsellátást, és csökkenteni kell az olyan fajták nagy behozatalát, amelyek nálunk is termelhetők. A növénytermelés fejlesztésének egyik fontos feltétele a termőföld gondozása, termőképességének növelése, következe­tes védelme és minden mezőgazdaságilag művelhető föld ki­használása. Védeni kell minden tapalatnyi földet, nem szabad megengedni a pazarlást, ez az egész társadalom létérdeke. Azzal számolunk, hogy további beruházásokat fordítunk öntö­zőberendezések építésére és lecsapolásokra. Több műtrágyát gyártunk. Ugyanakkor azonban ezek ésszerűbb kihasználására kell törekednünk. Az állattenyésztésben nagy figyelmet szentelünk a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésének. Tudatosítanunk kell a juh­tenyésztés népgazdasági jelentőségét, továbbá támogatni kell a háztáji gazdálkodást, főleg a szerződéses állattartást. A tudományos kutatásnak, a műszaki és biológiai szolgál­tató szervezeteknek az eddiginél nagyobb mértékben kell hoz­zájárulnia a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez. Az élelmiszeriparban nagyobb súlyt helyezünk a mezőgazda­sági nyersanyagok fokozottabb hasznosítására, azaz a kiváló minőségre, az élelmiszerek tartósságára, a konyhakész és készételek gyártásának bővítésére. Ojből emlékeztetnünk kell azonban arra, hogy bár az élelmiszerellátás tkielégítő, küzde­­nünk kell a pazarlás ellen, a közétkeztetésben és a háztartá­sokban egyaránt. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Igényes feladatainak teljesítése megköveteli az anyagi-műszaki alap fejlesztését Azzal számolunk, hogy a beruházások összege hozzávetőleg azonos lesz a 6. ötéves tervidőszakéval. Ezért felelősségtelje­sebben kell ezt az összeget felhasználni. A mezőgazdasági ter­melés fejlődése szempontjából egyre nagyobb jelentőségűek a szállítőágazatok, elsősorban a gépipar és a vegyipar. Elsőren­dű feladatuknak kell tekinteniük a mezőgazdaság ellátását. A mezőgazdaságban és ez élelmiszeriparban csakúgy, mint az egész népgazdaságban, hatékonyabban kell felhasználni a termelőeszközöket és az alapanyagokat, mindenütt fokozni kell a gazdaságosságot és következetesebben kell érvényesíteni az önálló elszámolási rendszer alapelveit. Ezzel párhuzamosan fokozni keli a vállalatok anyagi érdekeltségét, a termelés nö­velése érdekében. Még ebben az ötéves tervidőszakban ennek megfelelően kell módosítani a gazdasági eszközöket, tökélete­síteni a tervezést és az egész jutalmazási rendszert, és meg kell javítani a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egész Irányítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumok­nak, a mezőgazdasági igazgatóságoknak nem szabad megtűr­niük az azonos körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek eredményei közötti nagy eltéréseket, ügyelniük keli arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek elmélyítsék a termelés összpontosítását és szakosítását, használják ki job­ban a kooperáció adta lehetőségeket Elvárjuk, hogy az egységes földművesszövetkezetek, az álla­mi gazdaságok, a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok, az élelmiszeripar, a szállltóágazatok dolgozói, az illetékes irá­nyító dolgozók, a párt és szakszervezet alapszervezetei, a Szö­vetkezett Földművesek Szövetsége kezdeményezően, az egész társadalom aktív támogatásával mindent megtesznek a lakos­ság magas színvonalú élelmezésének biztosításáért. KÜLGAZDASAGI kapcsolatok ÉS A PART SZOCIÁLPOLITIKÁJA A Központi Bizottság kongresszusi beszámolója részletesen foglalkozott hazánk külgazdasági beszámolóival. Hangsúlyozta, hogy objektív szükségszerűség a csehszlovák gazdaság széles­körű bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba. A köl­csönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-mű­szaki kapcsolataink sokoldalú fejlesztése a KGST keretében, részvételünk a szocialista gazdasági integrációban népgazda­ságunk fejlődésének létfontosságú feltételét képezi. Pétolha tatlan szerepe van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gaz­dasági együttműködésnek. Ezért a Csehszlovákia és a Szovjet­unó 1990-ig szőlő kooperációs és specializációs programjában rögzített feladatok -teljesítésének az irányítás minden szintjén megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. A fejlett tőkés országokkal továbbra Is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség alapján fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat. Számolnunk ikell azzal, hogy a kereskedelmi politika területén növekszik a konkurrencia, szaporodnak az akadá­lyok és a diszkrimináció is — mondotta Husák elvtárs —, ezért növelnünk kell a csehszlovák gazdaság exportképessé­gét. Csöklkentenünk kell az exportigényességet és gazdaságo­san, racionálisan kell kihasználni az összes devizaeszközöket. A CSKP Központi Bizottságának főtitkára előadói beszédé­nek további részében a párt szociális politikáját jellemezte. Többek közöt hangsúlyozta: Minden törekvésünk az emberek szükségleteinek (kielégítésére és sokoldalú fejlődésére irányul. Az emberek anyagi és kulturális színvonaláról való gondos­kodás a szocialista rendszer lényegéből ered. Az életszínvonal fejlesztése és Javítása azonban nem a szubjektív kívánságok­tól, hanem az értékek kialakításától függ. Egyetlen társada­lom sem oszthat el többet, mint amennyit termel. Adósságok­ból élni pedig nem akarunk, és nem is fogunk. Tehát egye­dűli lehetséges út a források kialakításának fokozása. Mind­azt, amit kialakítunk, ésszerűen kell elosztanunk és felhasz­nálnunk, vagyis úgy, hogy az emberek szükségleteinek kielé­gítésével párhuzamosan, s céltudatosan fejleszthessük népgaz­daságunkat, az egész társadalmi életet és hazánk védelmét is. A beszámoló további része a termelés minőségének javításá­val és az életszínvonal minőségi oldalainak előnybehelyezésé­vel foglalkozik. Hangsúlyozza: Az irányvonal nemcsak az anyagi fogyasztás növelését jelenti. Magába foglalja a szociá­lis biztonság megszilárdítását, a műveltség, a kultúra fejlesz­tését, az ember egészségéről, a családokról, az anyákról és a gyermekekről való gondoskodást, a környezet és a munka­helyi körülmények állandó javítását, a munkakollektivák és az állampolgárok közötti elvtársi kapcsolatok kialakítását, va­lamint a szocialista életmód formálását is. Ezekből a szem­pontokból határozzuk meg a következő időszakra életszínvo­nalunk fejlesztésének irányát. A népgazdaság adott lehetősé­geiből és abbéi indulunk ki, hogy a munkáért járó jutalom­nak szorosan össze kell kapcsolódnia a termelékenység, a ha­tékonyság, a gazdaságosság növekedésével és a termelés mi­nőségének javításával. Határozottan fel kell lépni az egyen­­lősdi és a más helytelen módszerek ellen. Az egyes dolgozók életszínvonalának meghatározója az lehet, hogy milyen mér­tékben járulnak hozzá a társadalom fejlesztéséhez. A beszámoló foglakozik továbbá az árpolitika alakulásával, s azt a szándékot hangoztatja, hogy el akarjuk kerülni a nagykereskedelmi árak esetleges növekedésének kedvezőtlen hatását a kiskereskedelmi árak alakulására. A kiskereskedel­mi árak alakulása sok mindentől függ. Így például attól is, hogyan dolgozunk, hogyan növeljük a munka termelékenysé­gét, hogyan sikerül növelnünk a hatékonyságot, javítani a minőséget és fokozni e gazdaságosságot. Nem engedhetjük meg magunknak persze azt, hogy hosszabb időn keresztül hazai piacon olcsóbban adjuk el az árut, mint amennyiért azt külföldön vásároljuk, illetve itthon előállítjuk. Számolunk az­zal, hogy az ipari cikkek árusítása a jövőben gyorsabban nö­vekszik, mint az élelmiszereké és nagyobb lesz a (kereslet a jó minőségű, műszakilag tökéletesebb termékek Iránt. A ke­reskedelem és a termelés közösen felelős azért, hogy meg­­feleő választékú minőségi árut termel és ad piacra a fogyasz­tók növekvő igényeivel összhangban. Husák elvtárs beszámolójában kitért a szolgáltatások fej­lesztéséhek szükségességére, hangsúlyozva: minden felelős dolgozónak a saját szakaszán tudatosítania kell, hogy a szol­gáltatások fejlesztése nem csupán gazdasági, hanem elsőrendű politikai kérdés is. Majd a társadalmi fogyasztás jövőbeni alakulását jellemezte. Hangsúlyozta: korlátozott lehetőségeink ellenére tovább nő a társadalmi fogyasztás. Szociálpoliti­kánk jelentős része lesz a jövőben Is a gyermekes családok­ról, az Idősekről és a rokkantakról való gondoskodás. Persze, az állami juttatásokon kívül a vállalatoknak, az üzemeknek és szövetkezeteknek is nagyobb mértékben kell hozzájárul­niuk a gyermekintzmények és a szociális szolgáltatások fej­lesztéséhez, valamint ésszerűbben kell felhasználni a nemzett bizottságok eszközeit. — Tovább javul az egészségügyi ellátás. Az illetékes szer­veknek azonban az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szentel­niük a megelőző gondoskodás, a. gyógyítás, az egészségreha­­bilitáciő javításának, a közegészségügyi és a járvány ellent intézkedések hatékonyságának fokozására. Majd így folytatta: Az életszínvonal emelésének elválaszthatatlan része a kör­nyezetvédelem Is. Ide tartozik az erdőkről való gondoskodás, az Ipari szennyeződés okozta károk következményének enyhí­tése, s az, hogy a növekvő vízfogyasztás feltételei megterem­tésének, a vízforrások fejlesztésének és védelmének nagyobb figyelmet szenteljünk. POLITIKAI FEJLETTSÉGÜNK, SZAKMAI TUDÁSUNK ÉS SZERVEZŐKÉPESSÉGÜNK PRÓBATÉTELE A Központi Bizottság kongresszust beszámolója részletesen foglalkozott a tervszerű Irányítási rendszer tökéletesítését szolgáló intézkedésekkel is. — Pártunk XV. kongresszusa határozataival összhangban a Központi Biaottság és a szövetségi kormány jóváhagyta a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő in­tézkedéseket. Ezeknek az Intézkedéseknek fő célja a népgaz­daság intenzifikálása, a tudományos-műszaki forradalom ered­ményeinek határozottabb érvényesítése, a jó minőségű mun­kára való ösztönzés és a lehető legkedvezőbb feltételek meg­teremtése az emberek sokoldalú alkotókezdeményezésének kibontakoztatásához. Tudatosítani kell, hogy ez az út vezet a szocialista gazdaság előnyeinek kihasználásához, a népgaz­daság eredményeinek lényeges növekedéséhez és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedéséhez. Az intézkedések megvalósítása megköveteli, hogy mérhető változások történ­jenek az irányltómunka módszereiben és az emberek gondol­kozásában — hangsúlyozza a beszámoló. Majd így folytatja: Az irányító dolgozóknak minden szinten tudatosítaniuk kell, hogy a következő Időszak próbára teszi politikai fejlettségü­ket, szakmai tudásukat és szervezőképességüket. Következe­tesen növelnünk kell a vezető dolgozók felelősségét, az elért eredményekért; meg kell követelnünk, hogy ne tűrjék a ren­detlenséget, felelősségre vonják és anyagilag bírságolják mindazokat, akik nem értékelik az emberek munkáját és pazarolják a társadalmi vagyont. Megalkuvás nélkül kell har­colnunk a fogyatékosságok ellen, de ugyanakkor értékelnünk kell a jő munkát és meg kell Jutalmaznunk mindazokat, akik becsületesen, lelkiismeretesen és kezdeményezően dolgoznak, s nem riadnak vissza a kockázatvállalástól sem. A beszámoló további része részletesen taglalja szocialista társadalmi vi­szonyaink fejlődésének távlatait. Megállapítja: Jelentős fel­adatok állnak előttünk nemcsak a népgazdaságban, hanem a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésében, a politikai rendszer tökéletesítésében és a szocialista demokrácia fejlesz­tésében Is. Kitűzött céljaink nem csekélyek, elérésükhöz azon­ban minden feltétellel rendelkezünk. A szocialista rendszer előnyeire, a dolgozók alkotó kezdeményezéseire, áldozatkész­ségére és leleményességére, valamint öntudatosságára támasz­kodhatunk. A beszámoló kiemeli a munkásosztály társadalmi küldfetését. Megállapítja: a munkásosztálynak a szocialista társadalmi termelésben betöltött helyzete folytán döntö sze­repe kell hogy legyen az osztályok és a társadalmi csoportok, a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közeledésének folyamatában. Csak a társadalmi tulajdonnal és a szocializ­mussal alapvetően összefonódott munkásosztály képes a dol­gozó nép érdekeinek összehangolására s arra, hogy elvezesse a dolgozókat az osztálynélküli társadalomhoz, a szocializmus és a kommunizmus nemes eszméinek megvalósulásához. TÁRSADALMUNK OSZTÄLYJELLEGE és a nemzeti front SZEREPE A lenini szövetkezett terv megvalósításával falvainkon és az egész ország életében forradalmi változások következtek be. Létrejött a szövetkezeti parasztság új osztálya. Ez a fo­lyamat nem volt fájdalom- és nehézsőgmentes, De a párt nem hátrált meg az akadályok előtt. Következetesen teljesítette a IX. kongresszus irányelvét, amely leszögezte, hogy nem lesz nálunk szocializmus a falu szocialista átalakulása nélkülit Cs^k így fektethettük le hazánkban a szocialista rendszer szilárd alapjait, melynek következtében örök időkre megszűnt a falu elmaradottsága. A ma faluja korszerű, kulturált, a fiar talok és a szakemberek számára vonzó. Ez rendkívül nagy győzelem, mert megteremtette szocialista társadalmunk tői vábbl gazdasági és szociális fejlődésének legfontosabb felté­teleit. Erre a győzelemre joggal vagyunk büszkék s egyben egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, ezt a nagy művet tervszerűen és sokoldalúan szilárdítani, fejleszteni. Rendkívüli jelentőséggel bír az, hogy szövetkezeti paraszt* Ságunk magáévá tette a munkásosztály Ideológiáját, azonosí­totta érdekeit a szocialista társadalom érdekeivel és szükség­leteivel. A párt a következő években Is ügyel a szövetkezeti parasztság osztálya szocialista jellegének szilárdulására, ön­tudatosságának elmélyülésére, s egyben abból indul ki, hogy a nagy termelési egységek kialakítása a mezőgazdaságban és az irányítás tökéletesítése nem vezethet a szövetkezeti de­mokrácia gyengüléséhez, hanem annak elmélyüléséhez. A Központi Bizottság Husák elvtárs által előterjesztett kon« gresszusi beszámolója részletesen foglalkozott az értelmiség,« nek társadalmi életünkben betöltött szerepével Is. Hangsú­lyozta, hogy a népünk életének javulását tükröző forradalmi változásokban Jelentős szerepe van az értelmiségnek Is. A fej­lett szocialista társadalom építésének programja a tevékeny­ség és az érvényesülés széles lehetőségeit tárja fel értelmi­ségünk előtt. Egyidejűleg azonban nagy követelményeket tá­maszt az alkotó elmékkel, a tudósok, technikusok, mérnökök, tanítók, orvosok, kulturális dolgozók és művészek, valamint a vezető dolgozók munkájával szemben a társadalmi élet minden területén. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmi« ség szövetségének elmélyítése, nemzeteink és nemzetiségeink egységének és testvéri együttműködésének megszilárdítása, s annak meggátolása, hogy ezt az egységet bárki is meg­bontsa, továbbá az-az igyekezetünk, hogy nemzeteink fejlőd­jenek, közeledjenek egymáshoz, testvérien egymás mellett él­jenek és dolgozzanak egyrészt a múlt hagyatéka, másrészt pedig a jövő követelménye. — Társadalmunk osztályai és szociális csoportjai közeledé­sében, nemzeteink és nemzetiségeink Internacionalista egysé­geinek szilárdításában, a párt és népünk legszélesebb kap­csolatának elmélyítésében fontos szerepe van a Nemzett: Frontnak — hangsúlyozza a beszámoló. Majd így folytatjaí ügyelni fogunk arra, hogy a munkások, a földművesek és az értelmiség osztályszövetségét, a nemzeteink és nemzetisé­geink együvé tartozását és egységét kifejező Nemzeti Front a továbbiakban is összehangolja. A kommunisták, a párton­­kívüliek és más politikai pártok tagjainak igyekezetét a szocialista országépítésben elősegítse, és elmélyítse egyenjogú részvételüket az irányításban és a közügyek intézésében, hogy megteremtse az állampolgárok érdekeit, politikai és szabadságjogai érvényesülésének feltételeit. A beszámoló további része a Nemzeti Frontba tömörült tömeg- és társadalmi szervezetek működését és feladatait kör­vonalazta. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepével kapcsolatban többek között megállapította, hogy a szakszer­vezetekben végzett munka magas fokú politikai tevékenység, amely az emberek irányában differenciált hozzáállást követel. Továbbá hangsúlyozza: nem engedhetjük meg, hogy a dol­gozók aktivitását és áldozatkészségét a formalizmus, a mér­téktelen adminisztrálás, valamint az irányítás és a munka­­szervezés fogyatékosságai veszélyeztessék. Majd a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel foglalkozott, jellemezte annak tevé­kenységét, körvonalazta az ifjúság nevelésében végzendő fel­adatait és hangsúlyozta: Szüntelenül arra kell törekednünk, hogy az ifjúság tisztában legyen a jövővel szembeni felelős­ségével, s hogy a szülőföld iránti szeretetét a szocializmus javát szolgáló hasznos munkával fejezze ki, továbbá, hogy a szocialista hazafiság mély érzését kiegészítse a proletár internacionalizmussal s legyen kész mindig a szocialista haza építésére és védelmére. — Elismerést és tiszteletet érdemelnek a nők nemes anyai hivatásukért, a gyerekek nevelésében! pótolhatatlan szerepü­kért, példás munkaeredményeikért és közéleti tevékenysé­gükért .— hangoztatta a beszámoló. Majd Így folytatta: Sokat tettünk annak érdekében, hogy a nők még jobban törődhes­senek a családdal, s hogy Javuljanak munkafeltételeik. De még mindig sok az olyan fogyatékosság i—■ főleg a kereske­delemben és a közlekedésben —, amely megkeseríti a nők életét, s amelyeket az illetékes szerveknek és szervezetek­nek erélyesebben kell kiküszöbölni. A beszámoló további része a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség feladatait emeli ki, melyek közül legfontosabb, hogy az említett szervezet se­gítsen nemzeteink és a testvéri szovjet nép megbonthatatlan barátsága és együttműködése elmélyítésében, a szovjet ember életével kapcsolatos ismereteink bővítésében. Majd a test­nevelés és a sport fejlesztésének fontosságát hangsúlyozza* megemlítve azt is, hogy szocialista társadalmunk nem csekély eszközöket fordít az élsportra. S, ezért elvárja, hogy a spotredmények megfelelnek majd ezeknek a kedvező fetté­teleknek és a csehszlovák sportolók mindig a legmagasabb fokú felelősség tudatában, méltóképpen fogják képviselni szocialista hazánkat. A Nemzeti Front küldetésével kapcsolat­ban a beszámoló a továbbiakban megállapítja: A Nemzeti Front és a benne tömörült szervezetek, valamint a nem­zeti bizottságok, a törvényhozó testületek, az állam végre­hajtó szervei, egész jogrendünk, továbbá művelődési és tájé­koztatási rendszerünk a szocialista demokrácia elmélyítésének széles alapja. A demokrácia értelmét és tartalmát abban lát­juk, hogy népünk mind nagyobb mértékben vesz részt az or­szág-irányításában, az állami és a társadalmi ügyek meg­oldásában, az üzemek, a községek és városok problémáinak megoldásában. Ezt a tényleges demokráciát, vagyis a dol­gozó tömegek demokráciáját a jövőben Is óvjuk és elmé­lyítjük. A szocialista demokráciát két vetületének — az állam­polgárok jogainak érvényesítése és a társadalom Iránti köte­­leségei teljesítése •— egységében fogjuk fejleszteni. A beszámoló a továbbiakban a nemzeti bizottságok, a tör­vényhozó szervek, a szövetségi kormány, valamint a nemzeti kormányok feladatait körvonalazza és felelősségüket hangsú­lyozza. Majd kitér rendőrségünk, valamint a belügyminiszté­rium egyéb fegyveres alakulatai, az ügyészség és a bírósá­gok munkájára. Hangsúlyozza. A jövőben is szent kötelessé­günk éberen és lelkiismeretesen védeni rendszerünket, a tár­sadalmi tulajdont, a közrendet, az állampolgárok jogait és szabadságjogait, köztársaságunk biztonságát és az államhatá­rok sérthetetlenségét. A továbbiakban pedig az ideológiai és politikai nevelő munka szerepét, elmélyítésének fokozását, a tömegtájékoztató eszközök feladatait, valamint az iskolai ne­velés színvonalának emelkedését mint nagyon fontos követel­ményt hangsúlyozta, s ezzel, valamint gazdasági és társadal­mi életünk fejlesztésével kapcsolatban, a kommunisták Iránt támasztott követelmények növekedéséből kiindulva, a párt belső életével, a pártszervek és szervezetek, valamint a kom­munisták aktivitásának növekedésével, a kommunista helyt­állás fontosságának kérdésével foglalkozott. A Központi Bi­zottság beszámolójának befejező része a CSKP, valamint ha­zánk külpolitikai irányvonalát Ismertette, amit lapunk jövő­heti számában közölni fogunk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom