Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
Köszöntjük Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusát! ........ |'|ипмпшвх1шшяаншдпнмвамаанвнва|апшвппщпяанпя|||^н|нвааннанвнняяаш zabod Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1981. Április 4. * 14. szám * XXXII. évfolyam jfc Ara 1,— Kčs Számvetés és jövőformálás Ot év telt el pártunk legutóbbi kongresszusa óta. Erőfeszítésekre, alkotó kezdeményezésre és leleményességre, vagyis elkötelezettséget tükrözó helytállásra ösztönző öt esztendő. A feladatokat, melyeket a CSKP XV. kongreszusán jóváhagyott gazdasági és szociális fejlesztés irányelvei összegeztek, s melyeket öt esztendővel ezelőtt magunkévá tettünk, nem volt könynyú teljesíteni. Persze, mint már számtalanszor, úgy a fejlett szocialista társadalom építésének most lezárult szakaszában is bebizonyosodott, hogy a népakarat, amely nemes célokra összpontosul, leküzdi a sorsformáló munka elé gördülő akadályokat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongreszszusa, mint szocialista társadalmunk vezető erejének legfelsőbb fóruma, biztosan nagyra értékeli dolgozó népünk hazafias helytállását, s e komoly tényező számbavételével körvonalazza hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének újabb ötéves programját. Pártunk politikája, társadalom- és gazdaságfejlesztési porgramja a dolgozó nép szükségleteinek kielégítésére irányul. Ezért magától értetődik, hogy a közeli napokban milliók figyelme összpontosul Prágára. Népünk nem csupán eredményeink összegezését várja, hanem természetesnek veszi azt is, ha pártunk kongresszusa — megsokasodott szocialista vívmányaink jelentőségének méltatása mellett — feltárja azokat a hibákat és fogyatékosságokat is, amelyek a termelésben, a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésében, valamint társadalmi életünk különböző területein fékezték a fejlődés ütemét. Hazánk polgárai tehát elvárják pártunk kongreszszusától, hogy a lehető legreálisabban ítélje meg népgazdaságunk helyzetét; hogy feltárja gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésének további lehetőségeit; s hogy olyan célokat tűzzön a nép elé, amelyek anyagi és szellemi erőforrásaink optimális kihasználására ösztönöznek, nem illuzórikusak, hanem elérhetők. Csehszlovákia Kommunista Pártja hatvan évvel ezelőtt alakult, mint a forradalmi munkásosztály élcsapata. Az eltelt hat évtized folyamán — a marxizmus—leninizmus alapelveihez bú élcsapat — megtisztitotta sorait az opportunista álforradalmároktól és a hamis illúziókat keltő kispolgári radikalizmustól, s Így mind a hatalom kivívásáért folyó harcban, mind pedig társadalmi és gazdasági életünk szocialista jellegének formálása idején — megalakulásának hatvanadik évfordulóját ünneplő pártunk — dolgozó népünk megbízható vezető erejének bizonyult. Pártunk kongresszusainak következtetései és határozatai rendkívüli hatással voltak életünkre, sorsformáló munkánkra, valamint hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulására. Szocialista építő munkánk korszakformáló jellegének reális körvonalazása a CSKP XIV. kongresszusának az érdeme, amely jóváhagyta a fejlett szocialista társadalom építésének programját, valamint a XV. kongresszusnak, amely ezt a programot tovább fejlesztette. Ezért törvényszerű az is, hogy az emberi kezdeményező- és alkotókészség — politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán — főleg uz utolsó tíz év folyamán bontakozott ki. Karunk nemzedékeinek történelmi jelentőségű küldetése a fejlett szocialista társadalom építése. Ez, a dolgozó nép sorsát távlatokban is formáló feladat a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség osztályszövetségének, hazánk nemzetei és nemzetiségei egységének szilárdításához, közös erőfeszítéseink növekedéséhez vezetett. Ezzel magyarázhatók eredményeink, melyeket eléggé bonyolult közgazdasági feltételeink ellenére a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésével elértünk. Büszkék lehetünk arra, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa hazánk anyagi-műszaki bázisának nagyméretű fejlődéséről adhat számot. S arra, hogy népgazdaságunk fejlődését gyorsította a mezőgazdaság is, amely a két évi kedvezőtlen időjárás ellenére, a hatodik ötéves tervidőszakban kilenc százalékkal növelte termelését. Száznyolc perc, amely bámulatba ejtette a világot — írták annak idején, s nem érdemtelenül, Jurij Gagarin űrutazásáról, az elsőről a tudomány történetében. A száznyolc perc valamennyi szenzációjának megvolt a maga funkciója, tudományos, gyakorlati szerepe. Kezdetét jelentette annak a nagyméretű űrkutatási programnak, melynek alapjait Ciolkovszkij, az űrhajózás atyja rakta le. Gagarin volt a világtörténelem első embere, aki a gyakorlatban is igazolta a nagy gondolkodók Van Hu, Newton, Kepler és Galilei tudományos felfedezéseit, s valóra váltotta Verne, H. G. Wells és Alekszej Tolsztojnak az űrutazásról szőtt, sokáig fantasztikusnak tűnő álmait. „A látóhatár képe felülről nagyon sajátságos és nagyon szép. Az átmenet a Föld fényes felszínétől a vaksötét, de csillagokkal pompázó égig, rendkívül színes. A Föld kékes színű és ettől a halványkéktől a mélyfeketéig lenyűgöző és árnyalt az át-Pártunk kongresszusa megnyugvással állapíthatja meg azt is, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett a lakosság életszínvonala. Igaz, talán nem olyan méretekben, mint azt az előző ötéves tervidőszak idején megszoktuk, de a külgazdasági kapcsolatainkban mutatkozó kedvezőtlen jelenségekhez és a mezőgazdasági termelést károsító szélsőséges időjáráshoz képest megnyugtatóan. El kell ismernünk, hogy az utolsó tervidőszak éveiben növekedett az élelmiszer- és az iparcikkfogyasztás; szaporodott a különböző szolgáltatások és a szociális juttatások száma; s hogy a családról, a gyermekekről és az idősebb emberekről, valamint a munkaképtelenekről való gondoskodás terén a világ élenjáró országai közé kerültünk. Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a hatodik ötéves tervidőszak folyamán lényegesen emelkedett az óvodás- és az iskoláskorú gyermekekről való sokrétű gondoskodás színvonala; hogy megszépült városaink és falvaink arculata. A CSKP XVI. kongresszusának számvetése tehát okkal juthat arra a következtetésre, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének legutóbbi öt esztendejében a párt irányelveinek megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseink életkörülményeink szépülését, szociális biztonságunk megszilárdulását, az anyagi és kulturális színvonal emelkedését eredményezték. Tény, hogy a jövőformálás szempontjából elért eredményeink biztatóak, s azokra építeni lehet. Pártunk kongresszusa, mint a legilletékesebb fórum, hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének ájabb, a hetedik ötéves tervidőszak éveire vonatkozó irányelveit ezekre a szilárd alapokra és arra a nemes mozgalomra építi, amely társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén a dolgozók kezdeményező- és alkotókészségének teljes kibontakozásában, a XVI. kongreszszus tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek vállalásában nyilvánult meg. Szinte biztosra vehető, hogy a pártpolitika kulcsfontosságú céljaként a CSKP XVI. kongresszusa elért magas életszínvonalunk és szociális biztonságunk megtartását, illetve megszilárdítását határozza meg. S egyben hangsúlyozni fogja azt is, hogy az említett cél árdekében növelni kell a termelés hatékonyságát és ■ munka termelékenységét a népgazdaság minden ágazatában. A kongresszus nyilván választ fog adni arra a kérdésre is, hogy az élelmiszerfogyasztás magas színvonalának megtartásához hogyan járulhat hozzá mezőgazdaságunk. Szinte biztosra vehető, hogy a CSKP XV. kongresszusa által előirányzott fő feladatot a XVI. kongreszszus is szentesíti, tehát mezőgazdaságunkra az a feladat hárul, hogy a szemesek termelésében megteremtse az önellátottság fokozatos elérésének feltételeit és tovább növelje az önellátás mértékét az élelmiszertermelésben. S ez a feladat arra kötelezi a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a lehető legoptimálisabban használják ki a termelés fejlesztésének és növelésének összes lehetőségeit, köztük azokat is, amelyeket a tervszerű irányítás tökéletesítésének irányelvei tartalmaznak. A szocializmus építésében, népgazdaságunk fejlesztésében szerzett tapasztalataink meggyőzően bizonyítják, hogy népgazdaságunk további sikeres fejlődését, hatékonyságának növekedését csak úgy tudjuk biztosítani, ha hazánk aktívan vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, elsősorban is a szocialista gazdasági integrációban, ha a gazdasági élet minden szakaszán fejleszti együttműködését a testvéri szocialista országokkal, első helyen a Szovjetunióval. Ezért pártunk XVI. kongresszusétól elvárjuk, hogy egyértelműen állást foglaljon a nemzetközi munkamegosztással párosuló szocialista gazdasági integráció további fejlesztése mellett és egyben hangsúlyozza azt is, hogy hazánk a lehető legaktívabban hozzájárul a testvéri szocialista országok közös védelmi rendszerének szilárdításához, a tartós világbéke és biztonság feltételeinek létrehozásához. PATHO KAROLT szágok űrkutatási programját az olyan tudományos kutatások határozzák meg, melyek összhangban vannak a népgazdaság terveivel. Az űrkutatás aktívan be van vonva a természeti kincsek felkutatásába, segítségére van a meteorológiának, az oceonológiának, a hírközlésnek, az új ötvözetek kikísérletezésén munkálkodó tudósoknak, a légi fényképészetnek stb. A Földről való felemelkedés, a repülés, s a világűr távoli égitesteinek meghódítása az emberiség legrégibb vágyai közé tartozik. Húsz év távlatából emlékezünk arra az emberre, aki elsőként jutott el a világmindenség hatalmas, magányos birodalmába. ö nyitotta meg az utat, mely a nemzetközi űrpárosok felbocsátásával a szocialista közösség országai közötti internacionalista együttműködés új területeire vezetett. Jurij Gagarinra emlékezünk ... Közben szinte önkéntelenül arra is gondolnunk kell, hogy örök életű maradjon planétánk, ahonnan 6 a világűrt kifürkészni indult« .—csiba—* A világűr Isisére emlékezünk menet.“ Nyilatkozta leszállása után az első űrhajós. Nem sokkal Gagarin történelmi űrrepülése után Koroljov szovjet akadémikus így írt az Űrhajózás jövőjéről: „Reméljük, hogy ebben a gigászi, nemes ügyben egyre szélesebbé válik majd mindazon tudósok nemzetközi együttműködése, akiket áthat a vágy, hogy az emberiség javára tevékenykedjenek a béke és a haladás érdekében. Amennyiben a „prófécia“ megfelelő kifejezés egy tudós nyilatkozására, úgy ezeket a szavakat annak tekinthetjük. Két évtized telt el azóta, s gyakran tanúi lehetünk az űrhajózás terén tapasztalható nemzetközi együttműködés és összefogás nagyszerű eredményeinek. A Szovjetunió és a szocialista or-Az SZLKP kongresszusának küldöttei [CSTK felvételei A szabadság gyümölcsei Harminchat éve, hogy elhallgattak az ágyúk a Dunán és az ősi koronázó város falai alatt. 1945 tavasza a szabadság első tavasza is volt. A megkönnyebbülés érzésével, örömmámorban fogadta Bratislava lakossága a felszabadító szovjet hadsereg katonáit. Az ellenállási harcosok, elsősorban a kommunisták vezetésével az újjáépítés élvonalába álltak mindazok, akiket a régi burzsoá rendszer elnyomott és a társadalom perifériájára taszított. A társadalmunk különböző rétegeihez tartozó embereket egy vágy hatotta ét: a romok eltakarítása és helyükön — képletesen és ténylegesen is —< az annyiszor megálmodott, új, igazságosabb társadalmi rendszer megteremtése. Nem ment ez egyik napról a másikra, a haladás és a visszahúzás erőinek a küzdelme még csak most bontakozott ki a javából, míg azután 1948 Februárja végleg eldöntötte, hol sorakozik fel hazánk a népek háború utáni nagy megmozdulásában. A szocializmus építésének és a szovjetbarát külpolitikai orientációnak az útjára tértünk. Végérvényesen. Mindez már történelmi tény. Nem is a historizálás kedvéért említjük, nem is sablonosán hasonlítjuk össze az egykori királyi város és a mai nemzeti köztársasági székhely jellegzetes kontúrjait, domináns körvonalait, hanem azért, hogy némiképpen érzékeltessük a több mint három és fél évtized alatt bekövetkezett gyökeres társadalmi változásokat. Az egykori Pozsony királyi koronázó város ma a szocialista Szlovákia fővárosa, s ez a tény mindinkább nyomatéket kap a központi szervek fontos dokumentumaiban is. A monarchia idején tartott utolsó népszámlálás 80 ezer lakost mutatott ki, a mai 383 ezer lakosú Bratislava tovább fejlesztése, lakossága kellő életfeltételeinek megteremtése országos gond. A bratíslavai építkezések központilag figyelt és ellenőrzött, kiemelt építkezések. Szlovákia fővárosának gyarapítása és fejlesztése egész Szlovákia ügye, valamennyi járásból részt vesznek építők a szocialista főváros fejlesztésében. Erre vonatkozóan a Nemzeti Front szervezetei is szerződéseket kötöttek. Nem Is kis dologról van sző. A statisztika száraz adatait tekintve a bratislavai lakosság a legutóbbi tíz évben 24,3 százalékkal szaporodott, csak a legutóbbi ötéves tervidőszakban 42 ezerrel gyarapodott Bratislava népessége, köztük 24 ezer produktív életkorúval. Am nemcsak a lakosságot alkotó 383 ezer ember számára kell méltó életfeltételeket teremteni, hanem tekintettel kell lenni a fővárosba naponta munkába járó környékbeli 120 ezer dolgozóra is. Ml a probléma? Egy főváros fejlesztésével kapcsolatban örökösen adódnak problémák. Mégis kiemeljük a lakáskérdést, hivatalosan a komplex lakásépítés helyzetét. Ez ugyanis azért fontos, mert Bratislava népessége tovább fog gyarapodni, hiszen az SZLKP nemrégen befejeződött kongresszusa is célként rögzítette Szlovákia fővárosa ipari jellegének további erősítését, ami azt is jelenti, hogy népességében emelkedő irányzatú a munkásosztály százalékarányé-/ nak alakulása. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket mind lakásépítéssel, mind járulékos építkezéssel. Az előző öt évben közel hatmilliárd koronát fordítottunk komplex lakásépítésre, ami 27 ezer lakás építését eredményezte. Örömünket azonban lerontja, hogy a 100,5 százalékos tervteljesítés mellett a lakásokat nem komplett állapotban adták át rendeltetésüknek, bizonyos nem lebecsülendő hibákat az év első hónapjaiban kellett kiküszöbölni, s még 626 lakás beköltözhetetlen. Ez is bizonyltja, hogy az állami és tervfegyelem terén még vannak tartalékaink. Ami pedig a jövőt illeti, a hetedik ötéves tervidőszakban 22 800 lakás felépítésére számíthatunk. Az elv: kevesebbet, de jobbat és jobban. Az elkészült lakások arányában kell befejeződniük az óvodáknak és bölcsődéknek, egyéb járulékos építkezéseknek és a közművesítésnek, hogy komplett legyen az új lakók boldogsága. Ami pedig a szocialista nagyipar Bratislaváját illeti, a kongresszusi irányelvek szellemében nagy fejlődésnek indul elsősorban a gépipar, a vegyipar, elektrotechnikai és feldolgozóipar, valamint az élelmiszeripar. A szocialista felvirágzás jövője vár a Szlovák SZK fővárosárra. LŐRINC LÄSZLÖ 4 I
