Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

Köszöntjük Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusát! ........ |'|ипмпшвх1шшяаншдпнмвамаанвнва|апшвппщпяанпя|||^н|нвааннанвнняяаш zabod Földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1981. Április 4. * 14. szám * XXXII. évfolyam jfc Ara 1,— Kčs Számvetés és jövőformálás Ot év telt el pártunk legutóbbi kongresszusa óta. Erőfeszítésekre, alkotó kezdeményezésre és lele­ményességre, vagyis elkötelezettséget tükrözó helytállásra ösztönző öt esztendő. A feladatokat, melye­ket a CSKP XV. kongreszusán jóváhagyott gazdasági és szociális fejlesztés irányelvei összegeztek, s melyeket öt esztendővel ezelőtt magunkévá tettünk, nem volt köny­­nyú teljesíteni. Persze, mint már számtalanszor, úgy a fejlett szocia­lista társadalom építésének most lezárult szakaszában is bebizonyosodott, hogy a népakarat, amely nemes cé­lokra összpontosul, leküzdi a sorsformáló munka elé gördülő akadályokat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresz­­szusa, mint szocialista társadalmunk vezető erejének legfelsőbb fóruma, biztosan nagyra értékeli dolgozó né­pünk hazafias helytállását, s e komoly tényező számba­vételével körvonalazza hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének újabb ötéves programját. Pártunk politikája, társadalom- és gazdaságfejlesztési porgramja a dolgozó nép szükségleteinek kielégítésére irányul. Ezért magától értetődik, hogy a közeli napok­ban milliók figyelme összpontosul Prágára. Népünk nem csupán eredményeink összegezését várja, hanem ter­mészetesnek veszi azt is, ha pártunk kongresszusa — megsokasodott szocialista vívmányaink jelentőségének méltatása mellett — feltárja azokat a hibákat és fogya­tékosságokat is, amelyek a termelésben, a népgazdaság egyes ágazatainak fejlesztésében, valamint társadalmi életünk különböző területein fékezték a fejlődés üte­mét. Hazánk polgárai tehát elvárják pártunk kongresz­­szusától, hogy a lehető legreálisabban ítélje meg nép­gazdaságunk helyzetét; hogy feltárja gazdasági és társadalmi életünk fejlesztésének további lehetőségeit; s hogy olyan célokat tűzzön a nép elé, amelyek anyagi és szellemi erőforrásaink optimális kihasználásá­ra ösztönöznek, nem illuzórikusak, hanem elérhetők. Csehszlovákia Kommunista Pártja hatvan évvel ezelőtt alakult, mint a forradalmi munkásosztály élcsapata. Az eltelt hat évtized folyamán — a marxizmus—leninizmus alapelveihez bú élcsapat — megtisztitotta sorait az opportunista álforradalmároktól és a hamis illúziókat keltő kispolgári radikalizmustól, s Így mind a hatalom kivívásáért folyó harcban, mind pedig társadalmi és gazdasági életünk szocialista jellegének formálása ide­jén — megalakulásának hatvanadik évfordulóját ünneplő pártunk — dolgozó népünk megbízható vezető erejé­nek bizonyult. Pártunk kongresszusainak következtetései és határo­zatai rendkívüli hatással voltak életünkre, sorsformáló munkánkra, valamint hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulására. Szocialista építő munkánk korszakfor­máló jellegének reális körvonalazása a CSKP XIV. kong­resszusának az érdeme, amely jóváhagyta a fejlett szo­cialista társadalom építésének programját, valamint a XV. kongresszusnak, amely ezt a programot tovább fej­lesztette. Ezért törvényszerű az is, hogy az emberi kez­deményező- és alkotókészség — politikai, gazdasági és kulturális életünk minden szakaszán — főleg uz utolsó tíz év folyamán bontakozott ki. Karunk nemzedékeinek történelmi jelentőségű kül­detése a fejlett szocialista társadalom építése. Ez, a dolgozó nép sorsát távlatokban is formáló feladat a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocialista értelmiség osztályszövetségének, hazánk nem­zetei és nemzetiségei egységének szilárdításához, kö­zös erőfeszítéseink növekedéséhez vezetett. Ezzel ma­gyarázhatók eredményeink, melyeket eléggé bonyo­lult közgazdasági feltételeink ellenére a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésével elértünk. Büszkék lehetünk arra, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa hazánk anya­gi-műszaki bázisának nagyméretű fejlődéséről adhat számot. S arra, hogy népgazdaságunk fejlődését gyor­sította a mezőgazdaság is, amely a két évi kedvezőtlen időjárás ellenére, a hatodik ötéves tervidőszakban kilenc százalékkal növelte termelését. Száznyolc perc, amely bámulatba ejtette a világot — írták annak ide­jén, s nem érdemtelenül, Jurij Gaga­rin űrutazásáról, az elsőről a tu­domány történetében. A száznyolc perc valamennyi szen­zációjának megvolt a maga funkciója, tudományos, gyakorlati szerepe. Kez­detét jelentette annak a nagyméretű űrkutatási programnak, melynek alap­jait Ciolkovszkij, az űrhajózás atyja rakta le. Gagarin volt a világtörténelem el­ső embere, aki a gyakorlatban is iga­zolta a nagy gondolkodók Van Hu, Newton, Kepler és Galilei tudomá­nyos felfedezéseit, s valóra váltotta Verne, H. G. Wells és Alekszej Tol­sztojnak az űrutazásról szőtt, sokáig fantasztikusnak tűnő álmait. „A látóhatár képe felülről nagyon sajátságos és nagyon szép. Az át­menet a Föld fényes felszínétől a vaksötét, de csillagokkal pompázó égig, rendkívül színes. A Föld kékes színű és ettől a halványkéktől a mély­feketéig lenyűgöző és árnyalt az át-Pártunk kongresszusa megnyugvással állapíthatja meg azt is, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan emelkedett a lakosság életszínvonala. Igaz, talán nem olyan méretekben, mint azt az előző ötéves tervidőszak idején megszoktuk, de a külgazdasági kapcsolatainkban mutatkozó kedvezőtlen jelenségekhez és a mezőgazda­­sági termelést károsító szélsőséges időjáráshoz képest megnyugtatóan. El kell ismernünk, hogy az utolsó tervidőszak éveiben növekedett az élelmiszer- és az iparcikk­fogyasztás; szaporodott a különböző szolgáltatá­sok és a szociális juttatások száma; s hogy a családról, a gyermekekről és az idősebb emberekről, valamint a munkaképtelenekről való gondoskodás terén a világ élenjáró országai közé kerültünk. Ahhoz sem fér semmi kétség, hogy a hatodik ötéves tervidőszak folyamán lényegesen emelkedett az óvodás- és az iskoláskorú gyermekekről való sokrétű gondosko­dás színvonala; hogy megszépült városaink és falvaink arculata. A CSKP XVI. kongresszusának számvetése te­hát okkal juthat arra a következtetésre, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének legutóbbi öt esztende­jében a párt irányelveinek megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseink életkörülményeink szépülését, szociális biztonságunk megszilárdulását, az anyagi és kulturális színvonal emelkedését eredményezték. Tény, hogy a jövőformálás szempontjából elért ered­ményeink biztatóak, s azokra építeni lehet. Pártunk kongresszusa, mint a legilletékesebb fórum, hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének ájabb, a hetedik ötéves tervidőszak éveire vonatkozó irányelveit ezekre a szilárd alapokra és arra a nemes mozgalomra építi, amely társadalmi, gazdasági és kulturális életünk minden területén a dolgozók kezdeményező- és alkotó­­készségének teljes kibontakozásában, a XVI. kongresz­­szus tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségek válla­lásában nyilvánult meg. Szinte biztosra vehető, hogy a pártpolitika kulcsfon­tosságú céljaként a CSKP XVI. kongresszusa elért magas életszínvonalunk és szociális biztonságunk meg­tartását, illetve megszilárdítását határozza meg. S egy­ben hangsúlyozni fogja azt is, hogy az említett cél ár­­dekében növelni kell a termelés hatékonyságát és ■ munka termelékenységét a népgazdaság minden ágaza­tában. A kongresszus nyilván választ fog adni arra a kér­désre is, hogy az élelmiszerfogyasztás magas színvona­lának megtartásához hogyan járulhat hozzá mezőgazda­ságunk. Szinte biztosra vehető, hogy a CSKP XV. kong­resszusa által előirányzott fő feladatot a XVI. kongresz­­szus is szentesíti, tehát mezőgazdaságunkra az a fel­adat hárul, hogy a szemesek termelésében megteremtse az önellátottság fokozatos elérésének feltételeit és to­vább növelje az önellátás mértékét az élelmiszerterme­lésben. S ez a feladat arra kötelezi a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a lehető legoptimálisabban használják ki a termelés fejlesztésének és növelésének összes lehe­tőségeit, köztük azokat is, amelyeket a tervszerű irá­nyítás tökéletesítésének irányelvei tartalmaznak. A szocializmus építésében, népgazdaságunk fej­lesztésében szerzett tapasztalataink meggyőzően bizonyítják, hogy népgazdaságunk további sike­res fejlődését, hatékonyságának növekedését csak úgy tudjuk biztosítani, ha hazánk aktívan vesz részt a nem­zetközi munkamegosztásban, elsősorban is a szocialista gazdasági integrációban, ha a gazdasági élet minden szakaszán fejleszti együttműködését a testvéri szocia­lista országokkal, első helyen a Szovjetunióval. Ezért pártunk XVI. kongresszusétól elvárjuk, hogy egyértelműen állást foglaljon a nemzetközi munkameg­osztással párosuló szocialista gazdasági integráció to­vábbi fejlesztése mellett és egyben hangsúlyozza azt is, hogy hazánk a lehető legaktívabban hozzájárul a test­véri szocialista országok közös védelmi rendszerének szilárdításához, a tartós világbéke és biztonság feltéte­leinek létrehozásához. PATHO KAROLT szágok űrkutatási programját az olyan tudományos kutatások határoz­zák meg, melyek összhangban van­nak a népgazdaság terveivel. Az űr­kutatás aktívan be van vonva a ter­mészeti kincsek felkutatásába, segít­ségére van a meteorológiának, az oceonológiának, a hírközlésnek, az új ötvözetek kikísérletezésén munkál­kodó tudósoknak, a légi fényképé­szetnek stb. A Földről való felemelkedés, a re­pülés, s a világűr távoli égitestei­nek meghódítása az emberiség leg­régibb vágyai közé tartozik. Húsz év távlatából emlékezünk arra az em­berre, aki elsőként jutott el a világ­mindenség hatalmas, magányos biro­dalmába. ö nyitotta meg az utat, mely a nemzetközi űrpárosok felbo­csátásával a szocialista közösség or­szágai közötti internacionalista együtt­működés új területeire vezetett. Jurij Gagarinra emlékezünk ... Köz­ben szinte önkéntelenül arra is gon­dolnunk kell, hogy örök életű ma­radjon planétánk, ahonnan 6 a világ­űrt kifürkészni indult« .—csiba—* A világűr Isisére emlékezünk menet.“ Nyilatkozta leszállása után az első űrhajós. Nem sokkal Gagarin történelmi űr­repülése után Koroljov szovjet aka­démikus így írt az Űrhajózás jövőjé­ről: „Reméljük, hogy ebben a gigá­szi, nemes ügyben egyre szélesebbé válik majd mindazon tudósok nem­zetközi együttműködése, akiket áthat a vágy, hogy az emberiség javára te­vékenykedjenek a béke és a haladás érdekében. Amennyiben a „prófécia“ megfele­lő kifejezés egy tudós nyilatkozására, úgy ezeket a szavakat annak tekint­hetjük. Két évtized telt el azóta, s gyakran tanúi lehetünk az űrhajó­zás terén tapasztalható nemzetközi együttműködés és összefogás nagy­szerű eredményeinek. A Szovjetunió és a szocialista or-Az SZLKP kongresszusának küldöttei [CSTK felvételei A szabadság gyümölcsei Harminchat éve, hogy el­hallgattak az ágyúk a Dunán és az ősi koroná­zó város falai alatt. 1945 tavasza a szabadság első ta­vasza is volt. A megkönnyeb­bülés érzésével, örömmámorban fogadta Bratislava lakossága a felszabadító szovjet hadsereg katonáit. Az ellenállási harco­sok, elsősorban a kommunis­ták vezetésével az újjáépítés élvonalába álltak mindazok, akiket a régi burzsoá rendszer elnyomott és a társadalom pe­rifériájára taszított. A társa­dalmunk különböző rétegeihez tartozó embereket egy vágy hatotta ét: a romok eltakarí­tása és helyükön — képlete­sen és ténylegesen is —< az annyiszor megálmodott, új, igazságosabb társadalmi rend­szer megteremtése. Nem ment ez egyik napról a másikra, a haladás és a visszahúzás erői­nek a küzdelme még csak most bontakozott ki a javából, míg azután 1948 Februárja végleg eldöntötte, hol sorakozik fel hazánk a népek háború utáni nagy megmozdulásában. A szo­cializmus építésének és a szov­jetbarát külpolitikai orientáció­nak az útjára tértünk. Végér­vényesen. Mindez már történelmi tény. Nem is a historizálás kedvéért említjük, nem is sablonosán hasonlítjuk össze az egykori királyi város és a mai nem­zeti köztársasági székhely jel­legzetes kontúrjait, domináns körvonalait, hanem azért, hogy némiképpen érzékeltessük a több mint három és fél évtized alatt bekövetkezett gyökeres társadalmi változásokat. Az egykori Pozsony királyi koronázó város ma a szo­cialista Szlovákia főváro­sa, s ez a tény mindinkább nyomatéket kap a központi szervek fontos dokumentumai­ban is. A monarchia idején tar­tott utolsó népszámlálás 80 ezer lakost mutatott ki, a mai 383 ezer lakosú Bratislava to­vább fejlesztése, lakossága kel­lő életfeltételeinek megterem­tése országos gond. A bratísla­­vai építkezések központilag fi­gyelt és ellenőrzött, kiemelt építkezések. Szlovákia főváro­sának gyarapítása és fejleszté­se egész Szlovákia ügye, vala­mennyi járásból részt vesznek építők a szocialista főváros fej­lesztésében. Erre vonatkozóan a Nemzeti Front szervezetei is szerződéseket kötöttek. Nem Is kis dologról van sző. A statisztika száraz adatait te­kintve a bratislavai lakosság a legutóbbi tíz évben 24,3 szá­zalékkal szaporodott, csak a legutóbbi ötéves tervidőszak­ban 42 ezerrel gyarapodott Bra­tislava népessége, köztük 24 ezer produktív életkorúval. Am nemcsak a lakosságot alkotó 383 ezer ember számára kell méltó életfeltételeket teremte­ni, hanem tekintettel kell len­ni a fővárosba naponta mun­kába járó környékbeli 120 ezer dolgozóra is. Ml a probléma? Egy fővá­ros fejlesztésével kapcso­latban örökösen adódnak problémák. Mégis kiemeljük a lakáskérdést, hivatalosan a komplex lakásépítés helyzetét. Ez ugyanis azért fontos, mert Bratislava népessége tovább fog gyarapodni, hiszen az SZLKP nemrégen befejeződött kongresszusa is célként rögzí­tette Szlovákia fővárosa ipari jellegének további erősítését, ami azt is jelenti, hogy népes­ségében emelkedő irányzatú a munkásosztály százalékarányé-/ nak alakulása. Ehhez pedig meg kell teremteni a feltéte­leket mind lakásépítéssel, mind járulékos építkezéssel. Az elő­ző öt évben közel hatmilliárd koronát fordítottunk komplex lakásépítésre, ami 27 ezer la­kás építését eredményezte. Örö­münket azonban lerontja, hogy a 100,5 százalékos tervteljesí­tés mellett a lakásokat nem komplett állapotban adták át rendeltetésüknek, bizonyos nem lebecsülendő hibákat az év el­ső hónapjaiban kellett kikü­szöbölni, s még 626 lakás be­­költözhetetlen. Ez is bizonylt­ja, hogy az állami és terv­­fegyelem terén még vannak tartalékaink. Ami pedig a jövőt illeti, a hetedik ötéves tervidőszakban 22 800 lakás felépítésére szá­míthatunk. Az elv: kevesebbet, de jobbat és jobban. Az elké­szült lakások arányában kell befejeződniük az óvodáknak és bölcsődéknek, egyéb járulékos építkezéseknek és a közműve­sítésnek, hogy komplett legyen az új lakók boldogsága. Ami pedig a szocialista nagy­ipar Bratislaváját illeti, a kon­gresszusi irányelvek szellemé­ben nagy fejlődésnek indul el­sősorban a gépipar, a vegyipar, elektrotechnikai és feldolgozó­­ipar, valamint az élelmiszer­­ipar. A szocialista felvirágzás jövője vár a Szlovák SZK fő­városárra. LŐRINC LÄSZLÖ 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom