Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
14 1981. március 28. SZABAD FOLDMOVES VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT ф VAD ASZ AT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÄSZAT 4 VADÁSZAT 4 A vadvedelem a fa feladatuk Még hó takarta a határt, amikor felbeszélgettem Molnár Gézával, a Megyercsl (Calovec) Hnb elnökével. Illetve az SZVSZ helyi szervezetének vadgazdájával. A nemzeti bizottság irodájában beszélgettünk. Tőle tudom, hogy a vadásztársaságnak tizenkilenc tagja van. Amikor a vadállomány gondozására terelődött a szó, a következőket mondta: *—< Kint jártunk a vadászterületen és megtöltöttük eleséggel az etetőket. Területünkön összesen huszonöt etető van, ebből három őzetetö. Eleség akad bőven. Ez annak köszönhető, hogy vadászaink mindegyike bekapcsolódott a társadalmi munkába. Hulladékeleséget a Komáromi (Komárno) Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat nemesócsai (Zemianska Olía) részlegén is beszerezhetünk. Biztonsággal állíthatom, hogy vadállományunk nem szerved hiányt eleségben. Problémáink persze akadnak. A növények vegyszeres gyomirtása miatt évről évre csökken az epróvad-állomány. Jelentős a pusztulás a fácán- és a fogoly-állományban. Nem jobb a helyzet a nyúlállomány szempontjából sem. Azért nem jobb, mert a nagyüzemi gazdálkodás gépsorai jelentősen veszélyeztetik a ikisnyulakat. Mi Igyekezünk ennek elejét venni. Érdekeltté tesszük a traktorosokat. Minden megmentett kisnyúlért öt koronát, és minden átadott fácán-, vagy fogolytojásért ötven fillért fizetünk nekik. Az összegyűjtött tojásokat kikeltjük, a szárnyasokat felneveljük, majd védett területre kihelyezzük. Szükségesnek tartom elmondani, hogy a múlt évi herekaszálás alkalmával begyűjtött kétszázötven tojásból kelt szárnyasok huszonöt százaléka életképtelen lett, azonban a felneveltekből sem volt nagy hasznunk. A keltetőből kikerült fácánok tojásaikat nem a fészekbe, hanem szanaszét rakják, és ez gondot okoz. Ezek után nem csodálkozunk azon, ha a megyercsi vadászok a múlt évi tervüket nem teljesítették. Ebben ugyanis jelnetős szerepe volt annak is, hogy fácánvadászatkor a határ jelentős részét talajvíz borította. A fácános területek megközelíthetetlenné váltak. Így a tervezett 400 fácán helyett csak 188-at lőttek. Az élőnyúlfogás sem volt kedvező. A tervezett ötszáz élőnyúl helyett csupán százötvenet sikerült befogni és Vágsellyére (Sala) a felvásárló központba küldeni. Ha tehát nem történik hatékony intézkedés a vadvédelem terén, akkor néhány éven belül az apróvad-állomány kipusztulhat. Szigorúbb rendszabályokat kellene életbe léptetni a mezőgazdasági üzemek vezetőivel szemben, hogy betartsák a vegyszerek használatának a szabályait. Senkinek sem lehet közömbös, hogy a népgazdasági szempontból fontos, exportra alkalmas vadállomány kipusztulhat. Azt is megtudtam, hogy a megyercsi vadászok az SZVSZ járási bizottsága révén egy kotorékeb-telepet létesítettek. A munkálatok többségét társadalmi akcióban végezték. A létesítmény nemcsak a komáromi járásban egyedülálló, hanem az egész környéken is. Ugyanis a kotorékeb ldomítása céljából az érsekújvári (Nové Zámky), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a lévai (Levice) járásokból is odajártak. A beszélgetés a kártékony vad apasztására is kitért. Most az egyszer egyedi esettel találkoztam. Megyercsen nincs megszabva a kilövés menynylsége, hanem pontozzák a vadászokat, és a pontok aránya szerint, a legtöbb kártékony vadat elejtett vadászt az évzáró taggyűlésen értékelik és értékes tárgyi jutalomban részesítik. Andriskin József 'Az erdőt kis fantáziával bonyolult laboratóriumnak is nevezhetnénk, ahol különleges anyagcsere megy végbe. Az erdőnek tehát vízgazdasági, de levegőtisztasági szempontból is nagy Jelentősége van. Sokszor halljuk, hogy ismerjük meg környezetünket, mégis keveset tudunk az erdők, az állatok élővilágáról, a minket körülvevő természetről. Napjainkban szinte újra és újra felfedez zük a természet szépségeit, s mindazt, ami annak az egyensúlyát fenntartja, de azt is, ami azt megbontja .., Hazánk Európa más országaihoz viszonyítva igen gazdag flórával és faunával rendelkezik. A változatosság szinte paradicsomi. Nem a véletlen müve, hogy ezért sokan irigyelnek minket. A fák, illetve az erdők és a madarak hónapjában fordítsuk figyelmünket a különféle fajok egyre tökéletesebb megismerésére. Erre nagyon gazdag irodalom áll rendelkezésünkre. Ctibor Blattný akadémikus egyik írásában már tíz évvel ezelőtt arra hívta fel figyelmünket, hogy a CSSZK fenyőerdőiben kénsavtól megtámadott fák sokaságát fedezte fel. Az ipar szennyező anyagai egyre nagyobb károkat tesznek az erdők faállományában, ennek a megakadályozása örökzöld. probléma marad. Sürgős intézkedés szükséges, mert az erdők elhalása maga után vonhatná a természet élővilágának az elhalását is , Anton StSka erdőmérnök említette, hogy az erdészeti kutatás lassan bár, de biztosan fejlődik. Kísérleti oltásokat, szemzéseket és metszéseket végeznek, de a keresztezés is szép sikereket eredményezett a kutatásban. Keresztezték például a hazai vörösfenyőt a japán vörösfenyővel. Ennek célja a minél nagyobb fatömeg, s egyben olyan ellenállóképesség elérése, amely esetleg ellensúlyozhatná az ipar szennyezésének káros hatásait. Mennyi szépet és tanulságosat lehetne írni a madarak nagy családjáról, Mamut. jó tulajdonsága van a szárnyasok sokaságának. Egy-egy faj 0) ■a •Q ■O О szinte emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Az éneklés, az udvarlás, a fészekrakás, a hűség, az anyai szeretet s a repülés csodálatos művészete ámulatba ejti a szemlélődőt. Ml, emberek ezt képtelenek vagyunk részleteire bántva felfogni, megmagyarázni. Pár évvel ezelőtt „Repülő drágakövek" címen megnéztem egy külföldi filmet. A madárvilág gyöngyszemét, a A A szabad természet csodálatos teremtménye, erdők-mezök dalnoka csodálatos színpompájú kolibri élet• módját figyelhettem meg. Már közismert a kolibri nem mindennapi reptlléstechnikája. A trópusi virág kelyhe előtt lebeg a levegőben. Apró fészke remekmű. Azt ágra, ágvillára vagy levélnyélre akasztja, és tollal, zuzmóval kibéleli. A gyakori trópusi eső ellen a fészek fölé erősített levéllel védekezik. Tojását annyira aprók, hogy öt darab se nyom egy grammot• A balkánt gerléről pedig csak any* nyit, hogy 1930-tól északi irányba tér* jeszkedik. Már Írországban és Izland* ban ts meghonosodott. Hogy mi kény* szerítette ezt a madárfajt a térhódt* tásra, azt még nem derítették kt. Egy bizonyos, hogy nagyon szapora. Évente többször költ fiókát. Hevenyészett fészkét fára, épületpárkára készíti el. Március elején rakta az első tojásokat. A fiókák 13—14 napon belül kikeltek és 18 napos korban repültek. A balkáni gerléből télen sok éhen pusztul, mert nem talál eleséget. A városokban élő példányok úgyszólván háziállatokká szelídültek._ Márciusban számtalan madárfaj megérkezett az élőhelyére. Télt szállásukról megérkeztek a bíbicek, a seregélyek, a kékgalambok, a pacsirták, s megérkezett a vadászok rejtélyes madara, a szalonka is. Megérkeztek, hogy énekükkel színpompásabbá varázsolják a csodás természetet, J. M. Habrovsk# HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 4 HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT 4 Az SZHSZ galántai városi szervezete évzáró taggyűlésen értélkelte a halgazdálkodásban elért sikereket. A tanácskozáson részt vett többek között Gecző Béla mérnök, a szövetség központi választmányának tagja, a nyugat-szlovákiai horgászszervezet titkára is. Molnár János, a szövetség városi szervezetének az elnöke felvázolta a múlt év eredményeit. Tájékoztatta a horgászokat a szervezet tevékenységéről, s a körz'eti szervezetek munkasikereiről. Az eredmények mellett az elnök a taglétszám növekedését is kiemelte. Megemlítette, hogy egyre több pionír tagja a szervezetnek, akik aktívan részt vesznek a szervezeti életben is. örvendetesnek minősíthető, hogy a szervezet a múlt évben kiváló eredményeket ért el a vizek halasltásában. ötezernégyszáz kiló halat helyeztek ki a folyókba és a tavakba. Ezzel egyidejűleg kétszázötvenezer pontyivadékot, kétszázezer csukaivadékot, húszezer egynyaras pisztrángot, ötezer gyorsított nevelésű harcsát és tizenkétezer angolnát, s ugyanannyi kissullőt is a vizekbe helyeztek. A beszámoló megemlékezett arról is, hogy a galántai szervezet a Sárd-tóban ezerháromszázötven kiló halat, főleg kispontyot nevelt fel a vizek halasításához. A szorgalmas munka meghozta gyümölcsét. Ennek eredményeként a horgászok gazdag halzsákmánnyal dicsekedhettek. Személyenként megközelítőleg huszonhárom kiló halat fogtak, vagyis 5,2 kilóval többet, mint az előző öt évben. A múlt esztendő horgászati szempontból nem volt a legeredményesebb. Pontyból például csaik keveset fogtak. A galántai szervezetben azonban eléggé kedvező helyzet alakult. Pontyból például több mint 3700-at sikerült megakasztani, angolnából azonban Az SZHSZ közép-szlovákiai kerületi választmánya legutóbbi tanácskozásán értékelték a szövetség III. kongreszszusa irányelveinek a megvalósítását. Megállapították, hogy a hat városi és a huszonöt helyi szervezet tagsága jelentős sikereket ért el a tervezett feladatok megvalósításában. Elhatározták, hogy ebben az évben az ötszáz horgászt tömörítő helyi szervezetekből városi szervezeteket alakítanak, mert így jobban érvényesülhet a tagok társadalmi aktivitása. A felmérések azt mutatták, hogy kedvező feltételek alakultak a városi szervezet megalakítására Banská Bystricán, Dubnicán, Liptovský Mikuláson, Považská Bystricán és Ružomberokban. A korábban létrehozott városi szervezetek sokrétű- munkájának az eredménye is arra utal, hogy átszervezés után rugalmasabbá, s főleg konkrétabbá válik a szervezeti élet, mert a városi szervezetben több részlegszervezetet alakíthatnak, és a kisebb csoportokba tömörülő tagság a társadalmi akciókba könnyűszerrel aktivizálható. Nagy előny persze az is, hogy a részlegszervezetek tagsági értekezlete könnyen megszervezhető, tehát a vezetőség emberközelben intézheti a sürgető feladatokat. A kerületben a múlt évben a horgászsport fellendítésében is derekas munkát végeztek. Több, felnőtt horgászból álló csapattal vehettek részt a Csehszlovák Bajnokságon, ahol rancsak négy, ragadozó Önből pedig tizennyolc darab volt az évi zsákmány. Az elnök azt is megemlítette, hogy a múlt évben kölcsönös együttműködési szerződést írtak alá a Magyar Vagon- és Gépgyár győri horgászszervezetével. A szerződés alapján a két szervezetből már ebben az évben huszonöt horgász próbálhatja ki halfogos helyezést értek el, és Anton Hejnyš, a Ružomberoki horgászszervezet tagja országos bajokságot nyert Az csak természetes, hogy az ifi horgászok is kitűnő eredménnyel szerepeltek a versenyeken, s öregbiitefték a szövetség közép-szlovákiai szervezetének jó hírnevét. Elmondható, hogy a műit idény szép sikereket hozott a kerületi szervezetnek, mert a helyi és a városi szervezetek jelentős segítséget nyújtottak a versenyek rugalmas szervezésében. Bogyi János sportmester például egyike azon önzetlen és nagy tudású horgászversenyzőknek, akik sok áldozatot hoztak és nagy feladatot vállaltak magukra a versenyek sikeres kimenetelének a megszervezésében. A múlt év folyamán a kerület sporthorgász versenyzői a baráti együttműködés keretében Salgótarjánban (MNK) első díjat nyertek. A két szervezet vezetői megegyeztek abban, hogy az Ipoly határfolyót halgazdasági szempontból közösen gondozzák. Dicséretes, hogy a kerület némely horgászszervezetei a múlt évben nagy segítséget nyújtottak a mezőgazdasági idénymunkák gyors ütemű végzésében. Például a Liptovský Mikuláä-i szervezet tagjai ezerháromszáznyolcvannyolc, a ružomberoki horgászok 1170, a Považská Bystrica-i horgászok 993 órát dolgoztak a mezőgazdaságban és így sorolhatnia a többi szervezetet is. gásl képességeit. A győri horgászok természetesen a galántaiak vendégeiként, a galántaiaik pedig a győriek vizein mérhetik fel egy héten keresztül halfogási képességeiket. Molnár elvtárs hangsúlyozta, hogy az utánpótlás nevelésének a jövőben Is nagy jelentőséget tulajdonítanak. EZért évente megrendezik a pionír* horgászok halfogó versenyét. A ver* senyben részt vehetnek a szomszédos járások pionírhorgászai is. Krajcsovics Ferdinánd Rendkívül jó eredményeket értek el a kerület vizeinek a halasításában. Több mint négyszázezer halivadékot telepítettek a folyókba és a tavakba. Ezenkívül méretes pisztrángból há* romezernégyszázötven, egy- ás két* nyaras pontyból kétezer, egynyaras süllőből pedig harmnichétezer pél* dányt telepítettek az Ipoly folyóba. A többi alföldi vizekbe egy- és kétnyaras pontyból 40 ezer darabnál többet helyeztek ki, hogy tökéletes legyen az utánpótlás. Ennek természetesen a horgászok népes tábora látja majd a hasznát. —hai—* A Molnár János, a városi szervezet elnöke • Anniiul тиши ftn q тип*1нпиз|!? ItiAiifHíKl •1111 Ши« ÜL (pl tllili Isis 0 lllflliul Ilii ÍliSlilI|f|0 ■Va » o O щ Bi Ft jt ff“m ши ж if1»ШЩ, £ 3 д IS И g |ц ш я Ж~л Я
