Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-28 / 13. szám

I J.981. március 28. .SZABAD FŰLDMGVES. 11 A társadalom szolgálatában Az utóbbi évtizedek alatt a társadalmi termelés szerkezeté­ben figyelmet érdemlő változá­sok történtek. Ezzel magyaráz­­hatá, hogy a tudományos-mű­szaki haladás szinte minden vonalon tért hódított. Ogy is mondhatnánk, hogy a tudomány kinőtte a felépítménye szféra gyerekcipőjét, s egyre jobban forradalmasítja a termelést. Nem hagyhatók szó nélkül persze azok az érvelések sem, melyek túlzottan hosszadalmas­nak ítélik a kutatás, a megvaló­sítás és a gyakorlati hasznosí­tás közötti időszakot. Manapság ugyanis a világpiacon csak a gyors ütemben kifejlesztett, és legyártott, kifogástalan minősé gű, tetszetős kivitelezésű termé­kek versenyképesek. Kívánatos tehát, hogy a kutatás kezdete­­előtt gazdag ismeretanyag áll­jon a tudósok rendelkezésére, s azokból válasszák iki a leg­megfelelőbbeket, majd gyors ütemben adják át azokat reali­zálás céljából a termelésnek, hogy a végtermék világszínvo­nalú kivitelezésben kerülhessen forgalomba. A sokéves gyakorlat bebizo­nyította, hogy a kutatás, a rea­lizálás és a hasznosítás meg­gyorsításában felbecsülhetetlen jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek, s azon belül a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás kölcsönös távlati tervekre épülő rendszerének. Tagadhatatlan, hogy a nem­zetközi rangot elérő kiállítások és mintavásárok gazdag anyaga a szakembereknek felmérhetet­len segítséget nyújtanak az Ismeretanyagok összegyűjtésé­ben. Kölcsönösen tájékozódhat­nak egymás gyártmányválaszté­káról, a tudományos-műszaki haladás szerkezetváltáséról stb. Hazánk tudományos-műszaki baladása, a kisebb-nagyobb buktatóktól eltekintve, intézmé­nyesen elismert társadalmi ter­melőerővé vált. A tudománynak a népgazdaság s a társadalmi élet minden szakaszán nagy távlata van. Ez teszi indokolttá a tudományos-kutató alap haté­konyabbá tételét, a fő feladatok megvalósításában való aktív részvételét. Ehhez azonban az irányítást is tudományos szín­vonalra kell emelni a mező­­gazdaságban csakúgy, mint az iparágak mindegyikében. A vegyipar népgazdaságunk legfiatalabb és legdinamikusab­ban fejlődő ágazata. Ez azzal függ össze, hogy életünk min­den területe igényli a vegyipar széles választékú termékeit. Ezt főleg akkor tudatosítjuk kelló súllyal, ha egy-egy kiállí­tás, illetve mintavásár kereté­ben betekintést nyerünk a ha­zai és külföldi vegyipar ber­keibe. 000 Ebben az évben június 20— 2S. között lehetőségünk nyílik rá, hogy harminchatezer négy­zetméter alapterületen az IN­­CHEBA '81 Nemzetközi Vegy­ipari Kiállításon és Mintaváső­­ron immár tizenharmadszor megismerkedjünk a világ hu­szonöt vegyipari szempontbál fejlett országának bőséges gyártmányválasztékával. Dr. Miroslav Damašek, az INCHEBA Külkereskedelmi Vál­lalat dolgozója elmondta, hogy ebben az évben négyszázhúsz vállalat jelentette be részvéte­lét a kiállításon. Ebből ötven­négy a hazai, kétszáztizenegy a KGST-tagállamok vegyipari vál­­lata, százötvenöt pedig a tőkés országokból mutatja be termé­keit Bratlslavában. Csak öregbíti az INCHEBA jó hírnevét, hogy gyártmányaival 15 hazai és 12 tőkés vállalattal több jelentette be részvételét, mint a múlt évben. ■ Idén mi lesz az INCHEBA fő témája? —, kérdeztem dr. Damašetktól. A kiállításon hároméven­ként kerül sor az AGROCHEM kongresszus megszervezésére. Ebben az évben „Vegyszerek a mezőgazdaságban“ jelszó alatt Június 22—24. között tárgyalják napjaink legidőszerűbb felada­tait, s ennek gyakorlati meg­nyilvánulását a látogatók a pa­vilonokban tekinthetik meg. Er­re a kongresszusra a világ ti­zennyolc fejlett országának 380 szakembere jelentkezett. A gyü­mölcsöző eszmecsere kereté­ben fogják ismertetni gazdag tapasztalataikat. A SLOVCHÉ­­MIA Vezérigazgatóságának gond­noksága alatt már ötödször rendezik meg ezt a nemzetközi kongresszust. ■ Hány szekcióban mutatják be a gyártmányokat? i—! Összesen hat szekcióban. Az első az alapozó vegyészet. Itt kerül sor a petrokémiai és fűtőanyagok, a kaucsuk és a műanyagok, a töményvegysze­rek, a szerves és szervetlen vegylületek, a műtrágyák és ag­rokémiai szerek, a műszálakból készített anyagok, az ipart se­gédanyagok, a közszükségleti vegyi készítmények stb. bemu­tatására. A második szekcióban a gyógyszerek és a biokémiai anyagok tekinthetők meg. Ez a nagyszabású kiállítás, mely „INPHARMED ’81“ elnevezés alatt első ízben kerül nemzet­közi szintű megrendezésre a téli sportcsarnok 2200 négyzet­­méteres elapterületén kap he­lyet. A kiállítás fő védnöke a CSSZSZK Külkereskedelmi Mi­nisztériuma, szakmai gondnoka pedig a CSSZK és az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma. A kiállítás a kutatástői a gyártá­sig tizenégy témakört ölel fel, és június 24—26. közíftti idő­szakban, vagyis háromnapos nemzetközi szimpozionban csú­csosodik ki, ahol megtárgyalják a gyógyszerek felhasználásának legújabb ismereteit. A harma­dik szekcióban a vegyi készít­mények gyakorlati hasznosítá­sát, a negyedikben a vegyipar legújabb gépeit és kutatási esz­közeit, az ötödikben a termék­­váltás tervezeteit, a hatodikban pedig az „INTER-EKO-TECHNI­­KA ’81“ nemzetközi szlmpozion keretében — június 24—26. kö­zöt — a vegyszerekkel szennye­zett élő környezet védelmének időszerű kérdéseiről tárgyalnak. Napirenden tartják a vizek, a levegő és a termőtalaj tisztasá­ga védelmének a szükségszerű­ségét, a vegyileg szennyezett anyagok ipari megsemmisítésé nek, esetleg szennyezésmentesí­­tésének a megoldásait stb. Az INCHEBA ’81 keretében külön említést érdemei az a vegyipari termékbemutató, amit a KGST-tagállamok „Közszük ségleti Vegyi Készítmények“ el­nevezés alatt külön-külön be­mutatnak az érdeklődőknek. Az idén tizedszer rendezik meg a mindig újat hozó kiállítást, melynek védnöke a KGST vegy­ipari fejlesztéssel foglalkozó, Moszkvában székelő szakbizott­sága. Ezt a kiállítás nemzetközt szintű műszaki konferencia is gazdagítani fogja, melynek ke­retében termelési, technológiai, nyersanyag ellenőrzési, derma tológial és higiéniai, valamint a témához szorosan tartozó más fontos kérdések is a terítékre kerülnek Dr. Damašek tájékoztatója szerint az INCHEBA ’81 Nem zetközl Kiállítás 'és Mintavásár értékelő szakbizottsága tíz a ranyérmef helyezett kilátásba a minden tekintetben kiváló mi­nősítést elérő termékek megju­­talmazására. Ezen kívül a KGST szakbizottsága harminckét a­­ranyéremmel jutalmazza azokat a termékeket, amelyek a KGST „Közszükségleti Vegyi Készít­mények“ kiállításán a legkivá­lóbbnak kijáró minősítést érik el. ' HOKSZA ISTVÁN Frontáttörés a mezőgazdaságban A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének legújabb szakasza kétségkívül az agrokémiai vál­lalatok létrehozásával kezdő­dött. A rozsnyói (Rožňava) já­rásban 1976-ban alakult meg az agrokémiai vállalat, alig két tucatnyi dolgozóval és ján Be­lák igazgatóval az élen. Jelen­leg kilencven alkalmazottja van a vállalatnak. Teljes kiépítése után 180 dolgozójával fogja vé­gezni a járás szövetkezetei és állami gazdaságai számára a tudományosan megalapozott nö­vényvédelmet és a talaj táp­anyagpótlást, valamint az istál­lótrágyával való helyes gazdál­kodást. A mezőgazdasági üzemekben 1977-ben kezdték meg a szol­gáltatást, évi 800 ezer korona értékben. Tervfeladatuk azóta évről évre nő. Tavaly már 7 millió 400 ezer korona érték­mutatóval zárták az évet. — A köz’pontot a nullától kezdtük építeni — mondta Kar­dos Ferenc, a vállalat főtech­nikusa és pártszervezetének el­nöke. — Fejlődésben vagyunk, fgy anyagi és műszaki felszere­lésünk még kezdetleges. Ám ennek ellenére figyelemreméltó eredményeket értünk el. Ter­vünket minden évben maradék­talanul teljesítettük. Sajnos, te­vékenységünket, fejlődésünket és kibontakozásunkat számos objektív tényező nehezíti. Tuda­tosítanunk kell azonban, hogy a fejlődés vájúdő, nem az egyik napról a másikra végbemenő folyamat. Vállalatunk hosszú távon vesz részt a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésében. Az elkövetkezendő tíz évben a mi Igyekezetünk is arra irányul, hogy mindhárom kooperációs körzetünkben kiépítünk egy-egy részleget, természetesen a szük­séges anyagi és műszaki felsze­relésekkel, gépekkel, illetve képzett specialistákkal. 0 Mi a szerepe az appliká­­eiós központoknak, és mennyi­re jutottak előre az építésében? h— A központok feladata a saját hatáskörbe tartozó terüle­ten a munka nagyüzemi szerve­zése, a nagy teljesítményű gé­pek és eszközök teljes mértékű kihasználása, valamint a táp­anyagutánpótlás és a növényvé­delem irányításának az össze­hangolása. Ilyen központot már átadtunk a III. kooperációs kör­zetben, Giccén. Ennek magva a nagy befogadóképességű műtrá­gyaraktár. A második appliká­ció» központod a hetedik ötéves tervidőszakban Rozsnyón épít­jük fel. A harmadik felépítését pedig Csehieken (Štítnik) ter­vezzük. Évente kétmillió koro­nát költünk gépekre. Ez azért kevés, mert a síksággal szem­ben a hegyi körzet rossz terep­­viszonyaiban a gépek élettarta­ma majdnem a felére csökken. • Miből óll a géppark? — Rendelkezésünkre áll egy permetező repülőgép és egy he­likopter. A hagyományos per­metezők családjából három KERTITOX Góliát és néhány S—037-es gépünk van. Mütrá­­gyaszóré gépeink készlete elég jő. Hat darab IFA-tehergépko­­csira szerelhető D—32-es szóró­val dolgozunk. Ezenkívül van még egy nagy teljesítményű LIAZ—Skoda tehergépkocsira szerelt RMA—8-as Istállótrágya­­szóró is stb. ф Ogy tudom, hogy a járás­ban szinvonalon aluli a szerves trágyáról való gondoskodás: tá­rolás, felhasználás, s ebből ere­dően a műtrágyák hatékonysá­gának a foka. A szerves trágya kezelése és hasznosítása is a munkakörükbe tartozik? i— A kezelést még képtelenek vagyunk megoldani, mivel e­­gyetlen olyan mezei trágyatelep sincsen a járásban, ahol nagy teljesítményű gépekkel dolgoz­hatnánk. Legalább harminc ki­épített trágyatelep szükséges ehhez. Egy-egy telepnek a fel­építése félmillió koronába is belekerül — úgy, hogy nagy­üzemi technológiával végezhes­sük tárolását és felhasználását. A múlt évben 13 ezer tonnát szállítottunk a földekre és szár­tunk ki. Ez kevés, de műszaki okok miatt töbre nem vagyunk képesek, pedig ez a művelet nem más, mint alapozó agro­technika. A műtrágyák alap­anyagát külföldről egyre drá­gábban szerezzük be, s ez, va­lamint indokolatlanul túlzott használatuk Jelentősen fokozza a növánytermesztés költségeit. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk a szerves trá­gyák hasznosításának. Ezek a talaj termőerejének pótlásához nélkülözhetetlenek. A trágya­domb, sok gazdaságban szemét­domb. S némely istállók körül hászéves trágyatelepek is van­nak! Ogy gondolják, hogy könnyebb felrakni a szóróra és kiszórni pár mázsa műtrágyát, mint ugyanarra a területre esetleg több tonna szerves trá­gyát juttatni. Ez a logikai ficam már tetemes kárt okozott a népgazdaságnak, de a talaj szerkezetének is. Ezért hadd mutatok rá munkánk jelentősé­gére, hogy sokat harcolunk, né­ha eredménnyel, a műtrágyák rutinszerű és egyoldalú hasz­nálata miatt. Amíg nem lesz­nek kompletizált műszaki-szak­mai központjaink, többnyire csak módszertani segítségnyúj­tással foglalkozhatunk. ф Sok a savanyú talaj a já­rásban. Sürgető a talajraesze­­zés. A hektárhozamok növelésé­ben nagy szerepe van a mész­­trágyázásnak. — Így igaz. A múlt évben 11 ezer tonna meszet szórtunk ki. Nem lett azonban kevesebb a savanyú talaj, sőt, furamód még több Is lett, igaz, nem a mésztől. Hanem mert évente egyre nagyobb területen szánt­ják be a szalmát, s ennek bom­lásterméke savanyú kémhatású­ra „hangolja“ a termőföldet. Csak ismételhetem, hogy komp­lex agrotechnikai beavatkozás­sal megoldható ez a probléma. A gazdaságok a meszezésnek még mindig csekély jelentősé­get tulajdonítanak. Pedig ne­gyedik trágyának kellene tekin­teni a meszet. Ebből nálunk bőségesen van, hiszen mészkő­hegyek tetején élünk, még sincs elegendő, mert más járá­sokból kell beszereznünk. A másznék bizony igy, elég bor­sos az ára. Reméljük, rövidesen sor kerül arra, hogy a Gomba­szögi (Gombasek) Mészgyár mellett nekünk is fognak mész­követ őrölni. # Mennyi NPK-hatőanyag jut évente egy hektárra?. —< Kettőszáznegyven Ifcilo­gramm. • Elegendő műtrágyát kap a járás? — Probléma, hogy nem a szükséges, hanem a szétírt mennyiséget kapják a gazdasá­gok. Ahová pedig túl sok ke­rül, vagy ahol nem tudják fel­használni, illetve tárolni, ott különféle helyeken: udvaron, réten, stb. áll, ázik... Az elha­nyagolt műtrágyatelepeket is fel kell számolni. ф Másik fontos működési te­rület a kártevők és a növényi betegségek előrejelzésén ala­puló hatékony növényvédelem. E téren milyen eredményt ér­tek el? i—i Növeli a vegyszeres be­avatkozás rugalmasságát, hogy repülőgépet és helikoptert is használunk. Ez a védekezési mód a tekintélyes költségek el­lenére megtérül, mert gyors, nagy teljesítményű és haté­kony. A jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a bioló­giai növényvédelemre, hogy ez­zel ts olcsóbbá váljon a terme­lés. • Milyen a szocialista brigá­dok tevékenysége? — A szocialista verseny lé­nyeges segítője a feladatok tel­jesítésének. Vállalatunkban saj­nos nagy a munkaerővándorlás. Nehezen állandósul egy-egy kollektíva. ф Az üzemi pártszervezet mennyiben segít a feladatok megoldásában? — Erős, 25 tagú pártszerve­zetünk van. Minden problémát megvitatunk a taggyűléseken. A nyilvános összejöveteleken a pártonkfvüliek javaslatait Is meghallgatjuk és hasznosítjuk a hiányosságok kiküszöbölésé­ben. • Mit kíván még hozzátenni az elmondottakhoz? í— Csak annyit, hogy mun­kánk során ügyelünk a termé­szet ökológiai egyensúlyára, és felsőbb szerveinktől elvárjuk, hogy mindenben segítsenek. KORCSMAROS LASZLÚ Sarafi országok termelési tepaslfaltífái ELSŐK A MŰTRÁGYÁK GYÄRTÄSÄBAN A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves tervidőszakban a nö­vénytermelés növekedésének mintegy a felét az ipari trágyák gyártásának fokozásával és ésszerűbb hasznosításával szeret­nék elérni. A Szovjetunió ebben az időszakban is megtartja világelsőségét a műtrágyák gyártásában. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az ipari trágyák gyártását ötven százalékkal növelik, s 1985-ben előreláthatólag eléri a 150 millió tonnát. Jelenleg a nyersanyagok kiaknázásával, feldolgozásával, cél­szerű keverésével és az egyes ipari trágyák hatóanyagtartal­mának gazdagításával, valamint a növényvédő szerek gyártá­sával mintegy száz nagy ipari vállalat foglalkozik. A már meglevő ipari vállalatok korszerűsítése és a gyártást kapacitás kiszélesítése sok esetben lehetőséget nyújt arra, hogy ezekben többet és, ami még fontosabb, sokkal olcsóbban termelnek, mint az újonnan épült vállalatokban. A jövőben elsősorban a foszfortartalmú műtrágyák gyártásának fokozó­­sóval számolnak, de jó távlatai vannak a nitrogén- és kálium­­trágyák gyártásának is. Az ipari trágyák és a növényvédő szerek gyártásában a jövőben is nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a szocialista országokkal történő kooperáció elmélyíté­sének és továbbfejlesztésének. NÖVEKEDETT A MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS Tavaly a Magyar Népköztár­saságban egy lakosra számítva mintegy ezerháromszáz kilo­gramm gabonát és több mint száznegyven kilogramm húst termeltek, ami már nemzetközi méretben is figyelemre méltó eredmény. Ezáltal — az élelmi­szergyártás terén — nemcsak a lakosság folyamatos ellátását sikerült biztosítani, hanem ele­get tehettek az egyre növekvő kiviteli igényeiknek is. A jelen­legi, hatodik ötéves tervidő­szakban Magyarországon a me­zőgazdasági termelés terjedel­mét évente 2,5—2,8, az élelmi szeripari termelést pedig 2,7— 3,2 százalékkal növelik. Főleg a növénytermelési feladatok tel­jesítése fÜ*yes feladat, hiszen a jelenlegi ötéves tervidőszak végén az évi gabonatermésnek meg kell haladnia a 15 millió tonnát. NAGYFOK0 ' talajjavítAs A Szovjetunióban a tizenne­gyedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági vállalatok szán­tóterülete hét és fél millió hek­tárral növekszik. „A Szovjet­unió gazdasági és szociális fej­lesztésének fő irányelvei az 1981—1985-ös évekre és az 1990-ig terjedő időszakra” fel­adatul adták, hogy bárom és fél millió hektár területen kell kiépíteni az önötzőberendezése­­két, öntözőrendszereket és négy millió hektár területről kell le­csapolni a felszíni és a talaj­vizet. Mindemellett a félsivata­gos és hegyi termelési körze­tekben 26—28 millió legelő ön­tözését kell lehetővé tenni. Az említett célkitűzések való­ra váltósára nagy szükség van, hiszen a Szovjetunió legtermé­kenyebb talajainak két harma­da és a legelők mintegy 93 szá­zaléka csapadékszegény körze­tekben található. Ezzel szemben jelentős azon területek nagysá­ga, amelyeket mocsarak boríta­nak, ahol magas a talajvízszint. E területek termővé tételének rendkívüli jelentősége van a mezőgazdasági termelés tovább­fejlesztésében. Az öntözőberendezések kiépí­tése és a talajjavítási munká­latok terjedelme a Szovjetunió­ban a legnagyobb. Például a ti­zedik ötéves tervidőszakban az említett intézkedések teljesítésé, nek jóvoltából 7 millió bektáz területet tettek termővé. 1966- tél — amikor az SZKP Közpon­ti Bizottsága határozatot foga­dott el a talajjavítási munkála­tokról — a mezőgazdaságilag művelhető földterület nagysága 35 millió hektárral nőtt. Jelen­leg az így nyert területeken az összes növénytermesztési terme­lésnek mintegy egy harmadát álítják elő. Az öntözhető terüle­tekről“ példánl a múft évben rekordtermést (9 millió 960 ezer tonnát!) értek el gyapot­ból, Kubányban pedig az öntö­zőrendszerek kihasználásának eredményeként több mint egy millió tonna rizst takarítottak be. A tizenegyedik ötéves terv­időszakban megkezdik a sztav­­ropoli öntözőrendszer negyedik szakaszának építését. Már a be­fejezéshez közeledik a Duna— Dnyeszter, a Dnyeper—Donbasz és más öntözőcsatornák építése. Az Üzbég SZSZK-ban további sztyeppékét tesznek termővé és az új öntözőcsatornák hálózata kiterjed a kazahsztáni puszták­ra is. A Fehérorosz SZSZK-ban nagy kiterjedésű talajjavítással számolnak. Az ötéves terv fel­adatai közé tartozik továbbá az is, hogy a talajjavítók hatéko­nyan dolgozzanak, kiváló minő­ségű munkát végezzenek, s ez­által lehetőség nyíljon arra, hogy ezeken a területeken mi­nél korábban elérjék a terve­zett terméshozamokat. ERDŐSÍTÉS, FAKITERMELÉS A Vietnami Szocialista Köztársaság Erdőgazdasági Miniszté­riumának tervezete értelmében az idén hetvenezer hektár kihasználatlan területet erdősítenek, melynek során több mint 267 millió facsemetét ültetnek ki. A legutóbbi húsz év folya­mán az erdők területét 870 ezer hektárral növelték, elsősor­ban a köztársaság északi részén. Például Hanoi környékén 170 ezer köbméter építőipai és 153 ezer köbméter tűzifát termel­tek. Jelenleg a VSZK-ban az erdők területe 13 millió 400 ezer hektár, ebből nem egészen másfél millió hektár a bambusz­erdők területe. A fakitermelés 5 millió 300 ezer hektár terü­letre terjedhet ki. A jövőben az erdősítés még nagyobb teret hódít, mert megállapították, hogy az egész országban még to­vábbi hat és fél millió hektár területet lehet erdősíteni. a gépesítés FEJLESZTÉSÉT SZORGALMAZZAK Míg az 1961—1965-ös években a szovjet mezőgazdaság 1 mil­liárd 880 millió rubel értékű gépet és berendezést kapott az állattenyésztés számára és a takarmányelékészítésre, addig manapság ez az érték egy áy alatt már több mint 2 milliárd rubelt képvisel. A szovjet vál­lalatok többek között berende­zéseket gyártanak a szemesé­­zett, pogácsázott és kombinált takarmányok előkészítéséhez, a tűliszt gyártásához, továbbá automatikus fejőberendezése­­két, hűtőberendezéseket, barom fitenyésztési berendezéseket gyártanak, és még fgy sorol­hatnánk tovább. A fejés például 89 százalékra, a szarvasmarha­­tenyésztésre szakosodott mező­­gazdasági vállalatokban az is­tállótrágya kitakaritása 72 szá­zalékra gépesített. A mezőgaz­dasági vállalatok 42 százaléká­ban alkalmazzák az önetetőket. Ezek az eredmények azonban még csak az első lépéseket je­lentik az állattenyésztés komp­lex gépesítésében és automati­zálásában. Jelenleg komplex gé­pesítési feltételek között a szar­vasmarhák 39, a sertések 61 és a baromfi 69 százalékát te­nyésztik. Míg egy fejőnőre — hagyományos feltételek között — átlagosan huszonegy vagy ennél is kevesebb tehén jut, addig a komplex gépesítési far­mokon egy gondozó 75—100 te­henet képes ellátni. Hospodárské informace ze zahraničí (8/81) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom